Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-04 / 5. szám

1978. február 4. SZABAD FÖLDMŰVES .11 Kérdőjelek a határidők betartása fölött Az építkezési beruhá­zások helyzetéről Az év végi elemzésekből, statiszti­kai értékelésekből nemcsak sike­reinkre, kedvező eredményeinkre kö­vetkeztethetünk, hanem egyúttal le­vonhatjuk a fogyatékosságokat is. Sajnos, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma irányí­tása alá tartozó építkezési beruházá­sok kivitelezésével sem lehetünk elé­gedettek. A múlt évi állami terv feladatul ad­ta: megvalósítani 6 milliárd 712 mil­lió 700 ezer korona értékű építkezési jellegű munkát és szállítást. Ebből több mint 4 milliárd koronát tett ki az építkezési és szállítási tevékeny­ség, 2 milliárd 071 millió 500 ezer ko­ronát pedig a gépek és technológiai berendezések. 1977 november végével a (decemberi hónapban már nem tör­tént különösebb változás), nagy kü­lönbségek voltak a МЁМ-hez tartozó építkezési szektorban. Mig a szövet­kezeti mezőgazdasági szervezetek az évi feladatból november végéig 99,2, az állami mezőgazdasági szervezetek pedig 97 százalékot valósítottak meg, addig az élelmiszeripari üzemek csak 80,9, a mezőgazdasági ellátás és fel­vásárlás üzemei pedig csak 60,3 szá­zalékot! Az előfordult problémák és fogya­tékosságok szinte mindenütt egyfor­mák voltak. Nézzük meg közelebbről, milyen tényezők gátolták az élelmi­­szeripari építkezési beruházások kivi­telezését. LEMARADÁS MAR AZ ELŐKÉSZÜLETEK FOLYAMÁN Már a háromnegyedévi eredmé­nyek megmutatták, hogy néhány fo­gyatékosság szinte állandó jellegű. Ezek közé tartozott többek között a tervdokumentációk kései elkészítése és a hiányos tervezés előtti felkészü­lés. Az okokra a beruházási elképze­lések kései meghatározásából követ­keztethetünk. Ennek azután az az eredménye, hogy jelenleg még az 1979-es évre sincsenek konkrétan meghatározva és szétirva az egyes építkezési szektorokra háruló beruhá­zások. Az adás-vételi kapcsolatok kései megkötése és a felmerülő problémák­nak az irányítás középső fokán való következetlen megvitatása azt ered­ményezte, hogy a tervdokumentációk végrehajtását az illetékes szervezetek nem tekintették kötelező jellegűnek! Természetesen, problémák voltak a káderkérdés, a beruházási koordiná­ciós tevékenység stb. megoldásánál. Az 1977-es év fogyatékosságai közé tartozott az is, hogy a beruházók ké­sőn nyújtották be a kérvényeket, ké­sőn kötötték meg a gazdasági szerző­déseket. Ez főleg a harmadik és ne­gyedik negyedévben éleződött ki, mert többségüket még az első félévben kellett volna megoldani. Az összeha­sonlítás kedvéért néhány számadat: a mezőgazdasági szférában 30, a me­zőgazdasági ellátásnál és felvásárlás­nál négy, az élelmiszeriparnál pedig három építkezési beruházást érintett az előbb említett fogyatékosság! Meg­döbbentő, hogy ide tartoztak a köz­pontilag figyelt építkezések is, mint például a Bratislava! Pékség és Cuk­rászda, valamint a Levicei Húskombi­nát. Az építkezések ütemszerű befejezé­sével sem lehetünk elégedettek, még annak ellenére sem, hogy az építke­zések befejezésére és átadására kö­telező (néha több!) időterv volt meg­határozva. A mezőgazdasági szférá­ban ez 43, az ellátási és felvásárlási szférában 6, az élelmiszeriparban pe­dig ugyancsak 0 építkezést érintett. A központilag figyelt építkezési beru­házások közül ide tartozott a Brati­slava! Kozmetika és a Nové Zámky-i Húskombinát kivitelezése, valamint a Bolerázi Keményítőgyár felújítása. Az építkezés befejeztével ugyancsak kés­nek a žilinai fagyasztott krémek gyártási részlegén, a Spišská Nová Ves-i tejszárítási részlegen, továbbá a Bratislavai és a Liptovský Mikuláš-i Tejüzem valamint a Rimavská Sobo­­ta-i Malom kivitelezésén. IGÉNYES FELADATOK Az idei évre szóló állami terv elő­irányozza, hogy az SZSZK Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztériuma irányítása alá tartozó építkezési vál­lalatoknak 2 milliárd 860 millió koro­na értékű beruházást kell megkezde­niük. Ebből a mezőgazdasági szerve­zetekre 2 milliárd 50 millió, az ellá­tási és felvásárlási szerveztekre 177 millió, az élelmiszeripari szervezetek­re pedig 633 millió korona jut. Ezek többségben már egyezményekkel, szerződésekkel alátámasztott, tervezés utáni és szállításilag biztosított épít­kezések. Az építkezési beruházások sikeres kivitelezése érdekében azon­ban feltétlenül szükséges, hogy az idén — a korábbi évek tapasztalatai­val ellentétben — meggyorsítsák a tervdokumentációk előkészítését és javítsanak az adás-vételi kapcsolato­kon. MI A HELYZET AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKASZÁN? A tejipar viszonylatában késik a Senicai Tejüzem tervdokumentációi­nak elkészítése, ahol még a múlt év novemberében kellett volna jóváhagy­ni a bevezető tervetl A húsipar viszonylatában legfőkép­pen a Prievidzai, Nové Zámky-i és a Dunajská Streda-i Húskombinát kivi­telezése akadozik, melyek minden te­kintetben szerződésileg biztosítottak, ráadásul még központilag is figyelt építkezési beruházások. A cukor-cukorka vezérigazgatóság termelési és gazdasági egységeiben sikeresen megbirkóztak a szilárdított felületű cukorrépa-fel vásárlóközpon­tok építésével. Tavaly már némi előnnyel kezdték meg (a tervnek megfelelően csak az idén kellett vol­na megkezdeni) a Trebišovi Élelmi­szeripari Kombinátban az élesztögyár kivitelezését. A jövő évben kezdik meg a Trebišovi Cukorgyár felújítá­sát. A malom- és sütőipar viszonylatá­ban problémák merültek fel a Malac­ky! és a Trebišovi Pékség, valamint a Rimavská Sobota-i Malom kivitelezé­sével kapcsolatban. A befejezési mun­kálatokat kénytelenek voltak áttolni az idei évre. Ugyancsak késik a Koši­­cei Malom tervezés előtti és tervezési előkészítése, amelynek kivitelezésére a jövő évben kerül sor. A „Liko“ termelési és gazdasági egységeiben a Bolerázi Keményítő­­gyár felújítási határidejének megkez­dése fölött volt sokáig kérdőjel. Le­maradás volt tapasztalható a Nové Mesto nad Váhom-i, Trenčíni és a Stupavai Konzervgyárban a készéte­lek raktárhelyiségeinek kivitelezésé­vel kapcsolatban. Ugyancsak elmarad­tak az időtervektől a Michalovcei Fa­gyasztó Üzem kivitelezésének előké­születeivel. Nem lehetünk elégedettek a már beindult Trebišovi és Nové Zámky-i Konzervgyár jelenlegi ter­melési kapacitásával sem! Hasonló problémákkal küszködtek még a sör- és malátagyárak termelési és gazdasági egységeiben. Például ké­sik a Hurbanovói Sörgyárban a malá­tagyártási részleg építésének előké­születe, s veszélyben van a kivitele­zés kezdeti időpontja. Rendkívüli elégedetlenséggel talál­kozhattunk az építkezési beruházások szakaszán a Mezőgazdasági Ellátás és Felvásárlás termelési és gazdasági egységeiben. A felmerülő fogyatékos­ságok és problémák szinte évről-évre ismétlődnek, s felszámolásuk érdeké­ben az utóbbi években vajmi keveset tettek! Ezért nem véletlen, hogy az építke­zési beruházások problémáival igen behatóan foglalkoztak a CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresz­­szusán, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris ülésein. A fogya­tékosságok zöme újra ismétlődik, s ezek szinte állandóan egyformák, úgyszólván a népgazdaság összes ága­zatában. Sajnos, ez a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcát, s az élelmi­szeripart egyformán érintette. Külö­nösen nagy problémák merültek fel a 2 millió koronán felüli költségvetésű építkezések kivitelezésénél. A tarta­lékok mindannyiunk számára ismer­tek. A feladatok rendszeres és alapos ellenőrzése a sikerek egyik előfelté­telét jelentheti. Tegyünk meg ezért ennek érdekében minden tőlünk tel­hetőt! Igaz, hogy a már több éve fennálló fogyatékosságokat egyik napról a másikra nem tudjuk megoldani. Vi­szont több, kiküszöbölhető fogyaté­kosságról szinte állandóan beszélünk, mégsem tapasztalhatunk javulást. Ha az idei évet sikeresebben szeret­nénk zárni, mint az 1977-es évet, ak­kor elsősorban a fogyatékosságok komplex értékeléséből és a helyzet mielőbbi javítása érdekében kidolgo­zott konkrét intézkedésekből kell ki­indulnunk! Csakis ezáltal érhetjük el az idei év beruházási feladatainak egyenletes és folyamatos teljesítését. A Roľnícke noviny nyomán: -blm-Jelentős segítség a mezőgazdaságnak! Befejezéséhez közeledik az 55 mil­lió korona beruházást igénylő Chotíni (hetényi) Agrokémiai Központ építé­se. A Komárnoi (komáromi) Agrostav n. v. dolgozói a múlt évben mindent elkövettek annak érdekében, hogy ha­táridőre átadhassák a már régen várt létesítményt. Az építkezés ütemére fé­kezőleg hatott egyes szerelést munká latok késése. Részben ezzel indokol­ható, hogy a 9000 tonna befogadóké­pességű vegyianyag-raktár kivitelezé­sén még nemrég dolgoztak. Elkészült viszont már az agrokémiai központot a vasútállomással összekötő pályasza­kasz Is, amely nagyban megkönnyíti majd a vegyi anyagok és a műtrágyák kirakodását A műtrágyát a tervek szerint részben zsákolt, részben pedig ömlesztett formában szállítják majd innen a mezőgazdasági üzemekbe. A vagonokat a szállítmány kirako­dása után egy erre a célra szolgáló mosórampán tisztára mossák, s a mo­sóvizet is felhasználják a talaj táp­anyagvisszapótlására. Hasonlóképpen történik ez a gépjármüvekkel is. Az agrokémiai központban iroda épü­let és jól berendezett szociális helyi­ségek, továbbá a kazánház és a gará­zsok Is helyet kaptak. Említésre mél­tó még a laboratórium és a mezőgaz­dasági repülőgépek számára épült le­szállópálya. Ez utóbbi is már régeb­ben elkészült. A röptér mellett han­gárakat építenek, melyekben három repülőgépet helyezhetnek fedél alá. Reméljük, hogy a már régen várt létesítmény a lehető legrövidebb időn belül üzemképes állapotba kerül, s szolgáltatásaival nagyban segfti a mezőgazdasági üzemeket! Zeruovácz Iván A vegyszereket és a műtrágyákat ilyen korszerű raktárakban tárulhatják. [A szerző felvétele) A préselt takarmányokat gyártó gépsorok kivitelezési problémái Jelenleg az állattenyésztést az alap­vetően fontos élelmiszerek termelésé­ben való önellátottság irányába kell továbbfejleszteni. Ennek megvalósítá­sa komoly követelményeket támaszt a minőségi takarmányalap megteremté­sével szemben. Már a CSKP XIV. kongresszusa is feladatul tűzte, hogy csökkentsük a hús- és tejtermelés egységeire jutó abrakfagyasztást. A CSKP KB és az SZLKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésein is megjelöl­ték, hogy néhány állattenyésztési ága­zatban egyre nő az állati termékek egységeire számított abrakfogyasztás, amely néhány esetben már egyáltalán nem függ össze a gazdaságosság mér­céjével! Gabonaproblémánk megoldá­sa mellett nagy figyelmet kell fordí­tanunk a takarmányok ésszerű feldol­gozására és felhasználására, úgy, hogy a bennük levő tápanyagokat a lehető legnagyobb mértékben meg­őrizzük. Ezért az októberi pártplénu­­mok a mezőgazdasági dolgozókat töb­bek között a préselt takarmányok gyártásának kiszélesítésére serkentet­te, hiszen köztudott, hogy e takarmá­nyokon keresztül értékesíthetők a gyenge minőségű terimés- és egyéb takarmányok. A párthatározatok szellemében meg­kezdődött hazánkban a préselt takar­mányokat gyártó gépsorok kivitelezé­se. A fő műszaki berendezéseket a Pardubicei Malomipari Gépgyárban készítik. A gépsorok optimális össze­kapcsolásához és az egyes munkafo­lyamatok lehető legnagyobb mértékű gépesítéséhez — egymástól függetle­nül — több helyütt is hozzáfogtak, ami végeredményben hátrányt jelen­tett. A beruházók ugyanis nem ismer­kedtek meg kellőképpen ezzel az új technológiai eljárással, vagy nem ren­delkeztek olyan műszaki berendezé­sekkel, amelyek lehetővé tették volna a szalma, melasz és a más terimés­­takarmányokból készülő szárítmányok nagyobb arányú felhasználását. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a préselt ta­karmányokat gyártó gépsorok kivite­lezésével a Gép- és Traktorállomások, valamint a Mezőgazdasági Gépjavító Üzemek vezérigazgatóságának terme­lési és gazdasági egységeit bízta meg azzal, hogy ezeket a gépsorokat a szalma nagyobb arányú felhasználá­sán keresztül folyamatosan termelő egységekre fejlesszék! Az építkezési, szállítási és szerelési munkálatok megkezdése érdekében a Rovinkai Mezőgazdasági Technika Kutatóinté­zetében még 1974-ben kidolgozták a préselt takarmányokat gyártó gépso­rok technolóigai folyamatát. Ennek eredményeként a Žiar nad Hronom-i Gép- és Traktorállomáson — az előre megszabott követelményeknek megfe­lelően — kidolgozták a tervdokumen­tációkat. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma 1975-ben — a Pardubicei Malomipari Gépgyár n. v. képviselőivel folytatott tárgyalások után — harminckilenc préselt takar­mányokat gyártó gépsor kivitelezését engedélyezte. Feltételezhető, hogy már a tervdokumentációk elkészítése idején a mezőgazdasági üzemekben hozzáfogtak a szerelés efőtti munká­latokhoz — az acélszerkezetek alap­jainak, a termelési csarnokok és egyéb teendők kivitelezéséhez. Ter­mészetesen sor került a műszaki be­rendezések felszerelésére is, amely a porhanyóé anyagok és más összete­vők, valamint az előkészített össze­tevők raktárhelyiségeire, a szalma kezelési és adagolási részre, a melasz tárolási és adagolási részre stb. oszt­ható. Ezenkívül a tervezet még a Ku­rími „TOS“ n. v., a Lutíni Sigma n. v. és más vállalatok termékeivel is szá­molt. Azt tapasztalhattuk, hogy a kivite­lezés ütemére fékezően hatott a nagy­arányú építkezés kezdete. Ide tarto­zott az is, hogy a beavatott szerveze­tek a kivitelezés folyamán nem ren­delkeztek kellő ismeretekkel, tapasz­talatokkal. A legfőbb fékező szem­pont azonban másutt volt. Elsősorban nagy volt a kohóipari termékek hiá­nya, ami végső soron azt eredményez­te, hogy nem került sor az összes jó­váhagyott gépsor kivitelezésére. Vég­eredményben mind a 39 gépsor kivi­telezése „átcsúszott“ az 1978-os évre. S ami még bosszantóbb, a Kurími „TOS“ nemzeti vállalat az 1976-os év­re sem, sőt még a mai napig sem igazolta a variátorok szállítását. Mindamellett olyan berendezésekről van szó, melyek nélkülözhetetlenek a gépsor üzemeltetéséhez. Ugyancsak nem erősítette meg a Lutíni Sigma n. v. a melasz adagolásához használt szivattyúk szállítását. Ezek a fogyaté­kosságok és problémák arra ösztönöz­ték a vezérigazgatóság dolgozóit, hogy más megoldásokat keressenek, de olyanokat, amelyek nem növelik a költségeket és megfelelnek a kívánt célnak. Az egyik elképzelést a másik követte, s a kivitelezés egy helyben topogott. Mindezen nehézségek elle­nére 1978-ban további tizenkét gépsor kivitelezését engedélyezték, de ezek­nél a tervezet már felszámolta a ko­rábbi fogyatékosságokat, problémákat. Abban az évben a vezérigazgatóság termelési és gazdasági egységeinek csak húsz gépsort sikerült üzemképes állapotban átadniuk. Nagy fordulat következett be a múlt év folyamán. Az utóbbi három évben összesen 128 gépsor kivitelezé­sére kötöttünk szerződéseket. 1977 december elsejéig 62 gépsort adtunk át rendeltetésének, melyek 8 órai tel­jesítménye 930 tonna! A múlt év vé­géig még további tizenegy gépsor át­adásával számoltunk. Továbbra is megoldatlan probléma az adagolásnál feltétlenül szükséges variátorok be­szerzése. Külföldről ugyan behozhat­nánk, de ezek jóval drágábbak. Re­méljük, hogy e kérdés megoldásával az idei évre tervezett préselt takar­mányokat gyártó gépsorok kivitelezé­se körüli problémák teljesen meg­szűnnek! ONDREJ ZELMAN mérnök, a GTÄ-k és a MGJÜ vezér­­igazgatóságának dolgozója A smiianyi szövetkezetben átadott préseit takarmányokat gyártó gépsor. i

Next

/
Thumbnails
Contents