Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-04 / 5. szám

• A gyümölcsösben. Ha ked­vez az időjárás, « hónapban befejezzük a Iák és bokrok mechanikai és vegyszeres ke­zelését. Február második felé­ben sort kerítünk az almagyü­­mölcsüek ritkítására és szük­ség szerinti Újítására. Éles fű­résszel és késsel dolgozunk, a sebeket elsimítjuk s bekenjük oltóviasszal vagy 0,2 % Ditha­­ne M 45 készítményt tartalma­zó latex festékkel, hogy a fa­rontó gombák kártételét meg­előzzük. A fák törzsétől elhúz­zuk a földet s a gyökérnyakból vargy a gyökerekből (szilva) előtörő hajtásokat eltávolítjuk. A magról nevelt besztercei szilva tősarjait szaporítóanyag­ként hasznosíthatjuk, állandó helyre ültethetjük vagy be­iskolázhatjuk. Most kell metszeni a köszmétét és a ribiszkét is. A fekete ribiszkét csupán ki­egyenlítjük, a piros és a fehér ribiszkét, valamint a köszmétét metsszük: az oldalágakat 2—3 rügyre, az ágnyújtó éves haj­tásokat pedig a nagyságtól függően felével-harmadával be­­kurtítjuk. A szitásszárnyű ri­biszkepille által károsított szá­raz ágakat kivágjuk és eléget­jük. A ribiszkéről nyert egy­éves hajtásokból 20—25 cm dugványokat készíthetünk és ezeket kötegelve, nedves ho­mokba ágyazva, pincében tá­rolhatjuk (a Heineman* piros kései és a Rondom fajta fás­dugványozással nem szaporít­ható). A málnabokrokon 2—4 erős, éves hajtást hagyunk s ezeket M0—100 vagy — az erőteljeseb­ben növekvő fajtáknál, mint amilyen pl. a bolgár Rubin — 100—130 cm hosszúságúra be­kurtítjuk. A gyökerestől fel­szedett gyengébb hajtásokat új málnás telepítésére használ­hatjuk fel. Telepítés után a hajtásokat 3—4 rügyre kell be­kurtítani. A melegebb éghajlatú körze­tekben február második felé­ben elvégezhetjük a csonthéja­sok I szilvafák, cseresznye, meggy) kiegyenlítő metszését. Csupán az éves hajtásokat csíp­jük vissza, azokat is csak az agrotechnikai szempontból fel­tétlenül szükséges mértékben. rérit). Kevés téli csapadék hul­lott, ezért most kultivátorral sekélyen lazítsuk fel a talajt, hogy a száraz fagyok és a tél­végi, kora tavaszi szelek ke­vesebb nedvességet párologtas­sanak el. Ne feledkezzünk meg a tá­rolt gyümölcsről sem! Krampl Štefan • A szőlőben. Fagymentes napokon a lugasokat és a kor­­donműveléső szőlőt már metsz­hetjük. Aki még nem metszett szőlőt, alaposan tanulmányozza kadás előtt kell elvégezni, mert később lepattoghatnak a duz­zadt rügyek. Amíg fagyos a föld, sajnos várnunk kell. Dön­téskor leásunk a talpgyökérig, a tőkefejet megtisztogatjuk a satnya vesszőktől és a harmat­gyökerektől, majd megdöntjük a tőkét, a kiválasztott erős vesszőt az elpusztult tőke he­lyére vezetjük, elfödeljűk és óvatosan megtapossuk. A vesz­­szöt kissé megcsavarva meg­ropogtatjuk, nehogy később le­pattanjon a tőkéről s csak utá­na fektetjük le a mintegy öt­ven centiméter mély ároklm. A vesszőt a pótolt tőke helyen Időszerű tennivalók át a metszési módokat ismerte­tő szakirodalmat vagy kérje ki a tapasztalt szőlészek vélemé­nyét és tanácsait, mert a szak­szerűtlen metszéssel komoly kárt okozhat. Téli metszéskor, akár csapos vagy szálvesszős (Sylvoz) metszést alkalmazunk, a fajták fagyérzékenységétől függően, a szükséges terhelés­nél legalább 20—40 százalék­kal több rügyet kell meghagy­ni, hogy az esetleges, fagykárt mérsékelni tudjuk. A fagykárt szenvedett szőlőben rügyvizs­gálatot végzünk. Többrügyes vesszőket vágunk, majd a vesz­­szőket és a rügyeket kettéha­­sítjuk. Ha a rügy belső része zöld, akkor nem károsodott, ha viszont fekete és kemény, akkor a rügy elpusztult. Az elfagyott vesszők belseje sö­tétbarna vagy fekete. Ha a vesszők és a rügyek is elfagy­tak, a tőkét vágjuk vissza, hogy a rejtett rügyek kihajt­sanak. Kedvező időjárás esetén a kipusztult tőkéket homoktala­jon döntéssel vagy bujtással pótolhatjuk. E munkát rügyfa­két világos, egészséges rügyre visszavágjuk. Az árokba szórt trágya serkenti az eredést, de nem szabad közvetlenül érint­keznie a vesszővel. Oltványokat is készíthetünk, ha a ládákat a hajtatás meg­kezdéséig hűvös, de fagymen­tes helyen tudjuk tárolni. Ol­táshoz csak egészséges, szelek­tált anyagot használjunk, a rü­gyeket megbízható helyről sze­rezzük be, ahol a fajtaazonos­ságot szavatolják. A hajtató­ládákat fertőtlenítsük és hasz­náljunk serkentő anyagokat (Stimulin). Ellenőrizzük a vegyszer­készletünket. A kétévesnél öre­gebb készítményeket, valamint azokat, amelyeknek megrongá­lódott a csomagolása, esetleg olvashatatlan a használati uta­sítása, okvetlenül semmisítsük meg. Készletünket mielőbb tölt­sük fel, mert tavasszal hosszú sorok kígyóznak a szakboltok előtt. A vegyszereket biztonsá­gos helyen tároljuk, ahol a gyermekek és az állatok nem férnek hozzá a mérgező anya­gokhoz! A faiskolában a megeredt oltványokat 12—15 cm-re az oltás fölött visszavágjuk. Feb­ruár végén 100—150 cm-es ma­gasságban beoltjuk* a cseresz­­nyemagoncokat (cseresznyét, meggyet és díszcseresznyét ol­tunk rájuk). Lehetőleg 4—5 rügyes oltóvesszőket használ­junk, hogy már az első évben kialakuljon a korona. Ha a szilva és sajmeggy alanyokon nem eredt meg az oltás, most megismételjük az oltást. A hó­nap végén kezdjük a csonthé­jasok átoltását. A kiszáradt vagy beteg fá­kat felszedjük és elégetjük, a tavaszi telepítéshez előkészít­jük az ültető gödröket és be­szerezzük a csemetéket. Ha fel­enged a fagy és kiszárad a föld, azonnal szórjuk ki és dolgozzuk be a földbe a mű­trágyát (legmegfelelőbb a Ce-Az üveg színe Olasz kutatók fehér-, rozé- és vörösbort tartottak három hónapig 25—30 C fokon különböző színű palac­kokban és megfigyelték, hogy a napfény milyen válto­zásokat okoz a borok tulajdonságaiban. Megállapítot­ták, hogy a fehérbor sokkal érzékenyebb a látható fény­­sugárzás iránt, mint a rozé- vagy a vörösbor. A fehér és a zöld üvegben tartott fehérbornak megváltozott a színe és az íze, a barna (sötét borostyánszínű) üveg­ben viszont nem károsodott, változatlan maradt. Ennek az a magyarázata, hogy ez az üveg csaknem teljesen visszaveri az 550 manoroéternél rövidebb hullámhosszú fénysugarakat. Az ilyen színű palack tehát megvédi a bort a fény káros hálásaitól. Ezért is használják szí­vesen a nagy borászati cégek a kiemelkedő minőségű borok és pezsgők tárolására a barna palackokat, (sz) Végezzük el a második lej­tést, a borokat rendszeresen ellenőrizzük, a hordókat pedig töltögessük fel. A lágyabb bo­rokat nagyobb savtartalmúak­­kal házasíthatjuk (pl. Müllert az Ezerjóval, vagy az Olasz rizlinggel). A keverékborok 15—20 százaléknyi Muskotály vagy Irsai Olivér hozzáadásá­val igen kellemes ízt kapnak. A beteg bort azonnal kezeljük, vagy kérjük ki a szakemberek véleményét. Az üres hordókat mossuk ki, szárítsuk meg, majd hl-enként egy szál kénszelettel havonta kénezzük. Varga József * # A szobanövények körül és a virágoskertben. A legtöbb szobanövény számára lassan vé­get ér a tenyésznyugalmi idő­szak, ezért közelebb helyezzük őket az ablakhoz és gyakrab­ban öntözünk. A nagyobb leve­leket vattával, puha szövettel vagy szivaccsal óvatosan le­mossuk, a nemezes vagy apró­­levelű növényeket pedig gyen­ge vízsugárral lezuhanyozzuk. A kaktuszokat és a pozsgás növényeket puha, száraz ecset­tel leporoljuk. A hideget ked­velő növények (leánder, aucu­­ba) számára gyakori szellőzte­téssel igyekszünk hűvösebb környezetet biztosítani, nehogy korán kifakadjanak. Az elnyí­­lott hortenziát visszavágjuk, hogy mielőbb új ha jtásokat nö­vesszen. A tápoldatban nevelt virágokról is gondoskodni kell. Az elhasználódott oldatot ki­cseréljük s növeljük a tömény­séget. A legtöbb szobanövény számára megfelel a 0,1 száza­lékos oldat, tehát égy liter vízbe egy gramm tápanyagot, illetve egy tablettát (Hydropo­­nix, Herbapon) tehetünk. Lassan odakint is ébredezni kezd a természet. A korai fa­­kadást meg kell előzni (a ta­lajt fenyőgallyal, falevéllel vagy vékony hőréteggel takar­juk). Olvadáskor a vizet ve­zessük el a szárazságot kedve­lő növények közeléből, majd gereblyézzük át a pázsitot. Aki friss pázsitot akar telepíteni, a nehéz és könnyű talajokon tőzeget, a túl laza talajon pe­dig agyagot dolgozzon be 30 cm mélyen, majd terítsen el 2—5 cm-es rétegben komposz­­tot vagy tőzeget s várja a ked­vező időt a vetésre. Most kell metszeni azokat a díszcserjé­ket, amelyek nyáron majd a friss hajtásokon hoznak virá­got. Palántaneveléshez most kell elvetni az egyévesek mag­ját, mégpedig kertiföld, kom­poszt és homok átrostált és fertőtlenített keverékébe. Rend­szeresen ellenőrizzük a tárolt virághagymákat és gumókat, a betegeket azonnal távolítsuk el. Ha gombabetegséget észle­lünk, a hagymákat azonnal vi­gyük szárazabb levegőjű helyi­ségbe. Készítsük elő az ablakba és az erkélyre szánt virágcserepe­ket és ládákat, mindegyiket gondosan tisztogassuk meg és fertőtlenítsük 1 %-os formalln­­nal, vagy legalább jól mossuk le. Kettmannová Katarína mérnök A nappalok mór hosszabbod­nak, ám a mesterséges világí­tásra még mindig szükség van a tyúktenyésztésben. Az elis­mert tenyészetekben javában folyik a keltetési tojások ter­melése. Mivel ilyenkor .több ásványi anyagra van szükségük az állatoknak, mindig legyen előttük elegendő grit, folyami homok, valamint foszfort és meszet tartalmazó takarmány­mész. Tyúkjaink s'zlvesen fo­gyasztják a zúzott tojáshéjat, ezt azonban előbb sütőben pör­köljük meg, s úgy tegyük az állatok elé. Mihelyt felenged a hideg, folyamatosan csökkent­sük az adagolt szemesek meny­­nyiségét, s növeljük a tojótá­pok és a darák napi adagját. A vitaminok pótlása céljából A + Ds készítményt, valamint E- vitamint tartalmazó csfraolajat adunk hetente egyszer, az ivó­vízbe, a szemesekhez vagy a darába' keverve. A tojásokat naponta többször gyűjtjük és 10—12 °C hőmérsékletű helyi­ségben tároljuk. A hónap kö­zepén üzembe helyezzük a kel­tetőt, s a zavartalan működés ellenőrzése után megkezdjük a keltetést. A kacsatenyésztőkre hasonló feladatok várnak e hónapban. Amint melegebbre fordul az idő, növekszik a tojástermelés. Ügyeljünk rá, hogy a tojófész­kek mindig szárazak és mele­(Folytatás az 1. oldalról) drágaság. Ezért használatuk egyelőre csupán a szürke pe­nészre igen hajlamos vagy Igen értékes növényállományú, nagy termést nyújtó szőlőültetvé­nyekre korlátozódik. A Ronilant és a Rovralt egy tenyészidőben legfeljebb öt ízben szabad hasz­nálni, de több mint valószínű, hogy az esetek többségében háromszori permetezés Is biz­tosítja a várt sikert. Hazánkban ez ideig a Róni lan használatát engedélyezték, melyből bizo­nyos mennyiség már az idén kapható lesz a piacon. Több új készítmény jelent meg a szőlőmolyok ellen. Az egészségügyi szempontokat is figyelembe véve, ezek közül a „Dipel“ érdemel legnagyobb fi­gyelmet, mivel hatóanyaga nem vegyszer, hanem bacilus. Ami a gyomirtókat illeti, itt a fejlődés a több hatóanyagú, kombinált, fis a szőlőben igen elszaporodott ellenálló gyomo kát is Irtó szerek gyártása fe­gék legyének, különben a ka­csák eltojják a tojásokat. Na­gyobb edényben tartjuk a für­dővizet, hogy a kacsák kedvük­re törődhessenek. A fürdési lehetőség az eredményes pár­zás egyik alapfeltétele. Ne fe­ledjük, a kacsa lába soha nem fázik meg a hideg vízben, de a nedves padozaton, a páradús szálláson hamar megfáznak és lesántulnak az állatok. A baj megelőzése érdekében kiadó­sán almozunk. Az idősebb ludak némelyike már befejezi a tojásrakást, — kezdődhet a költés. A lűdszál­­! ásna к akkorának kéne lenni, hogy elférjenek a költőfész­kek, majd később a kislibák is. A helyiség legyen száraz és huzatmentes. A nyolcadik napon lámpázzuk a tojásokat, az üreseket megfőzzük és meg­lé halad. A nehezen irtható gyomok (perje, folyondár szu­­lák) elleni készítmények közül hatékonyságával külföldön a glyphosát hatóanyagú „Roun­dup“ vált be a legjobban. Nagy előnye, hogy használata után nem észleltek szermaradványt a talajban. Hátránya, hogy igen drága. Részben újdonság még az „Ustínex KR“. Azért érde­mel külön figyelmet, mert se­gítségével már a kétéves ültet­vények gyomtalanítása is meg oldható. E néhány sorban természe­tesen nem számolhatunk be minden újdonságról, ám az el­mondottakból is kitűnik, a sző­lészetet érintő vegyszeres nö vényvédelem is egyre fejlődik Az említett vegyi készítmények mindegyike az idén nálunk még nem lesz kapható, de fel­tehető. hogy közülük néhány már a közeljövőben hozzájárul­hat szőlőnk növényvédelmének hatásosabbá tételéhez. Renczés Vilmos etetjük a tyúkokkal. Ha a lúd nem rak elegendő pehelytollat a fészekbe, más fészekből vett tollal béleljük ki a fészkét. A tojásokat melegítő lúdnak csak mageleséget adunk, mert így tovább tart az emésztés, és az állat nyugodtabban ül a tojá­sokon. A mind melegebbé váló nap­sugarak hamar felébresztik ge- Lambjainkban a párkereső ős fészkelési ösztönt. A költési hajlamot nem tanácsos elfoj­tani. A kialakított párokat nő­hány napra az előkészített és fertőtlenített költőszekrények­be zárjuk, majd egymás után kiengedjük a galambházba, il­letve a szabadba. A napi ada­got kiegészítjük bükkönnyel, borsóval vagy egyéb pillangós mageleséggel, de csak a költés kezdetéig. A szakszerűen tar­tott és táplált galambok több­sége egy hét múlva már mele­gíteni fogja a tojásokat. A fió­kák kelése előtti három napon Cholezolos kúrát Iktatunk be az emésztőrendszer fertőtlení­tésére. A galambkő (grlt) tar­talmazzon takarmánymeszet, pörkölt tojáshéjat, csontlisztet és némi sót is. Röpdében tar­tott madarainknak adjunk E vitamint tartalmazó csíraolajat A galambházban most már csu­pán annyi madarat tartsunk, amennyi költőhelyet biztosítani tudunk. Egy pár galambnak két fészekre van szüksége. A páratlan galambot azonnal el kell távolítani, mert zavarja társait s a tojások vagy a fió­kák károsodását idézi ей. A parőkás és iábtollas galambok díszét kurtítsuk meg mert a hosszú tollak zavarólag hatnak a párzáskor és a fiókanevelés kor Csak kevés nyúltenyésztönek áll módjában téli szaporítás' végezni. A tavaszi éltetéshez készülődök a hónap derekáig pároztassák be a nőstényeket A nőstényt lehetőleg a délutá­ni órákban tegyük a bakhoz, s ha tíz perc leforgása alatt nem mutat párzási hajlamoi másnap ismételjük meg a pró­bát. Jó, ha párosítás előtt a bak ketrecéből egy maréknyi almot átviszünk a nőstényhez, ez rendszerint kiváltja az ivar­zást. Akik korábban fedeztet­tek, most várhatják az év első fiókáit. A teljes siker érdeké­ben ajánlatos behelyezni az ellető ládákat. A fiatal nősté­nyeknél semmi esetre sem sza­bad hat fiókánál többet meg­hagyni. A vemhes kecskék nagyon érzékenyek a hidegre, ezért a szálláson legalább 10—12 °C hőmérsékletet biztosítunk. A napi adag fő összetevője a jő minőségű széna. Az állatoknak takarmányrépát, korpával vagy darával megszórt főtt burgo­nyát is adunk, s a vemhesség előrehaladottságának megfele­lően növeljük az erőtakarmány napi adagját. Némely kecskék februárban ellenek. EUés élőt! széna- vagy lenmagteát tané esős itatni az'állatokkal, a szí­­lázs etetését pedig már egy héttel korábban be kell fejez ni. Kísérjük figyelemmel a: ellés lefolyását s ha kell, segít sünk az állatnak. Az újszülött nek mielőbb meg kell kapni; a föcstejet, ezért amint meg szárad, azonnal szoptassuk vagy Itassuk meg a kifejt föcs tejjel. Az először ellő kecskék nél gyakori a tőgygyulladás. Ha erre gyanakszunk, azonnal hív­junk állatorvost. Az egzotikns madaraknál ki­alakítjuk a párokat, de fészké­­lési lehetőséget még nem nyújtunk. A napi adag legyen változatos, de ne serkentse a fészkelési hajlamot. Reszelt főtt tojásból és sárgarépából ké szült keveréket hetente két íz­ben adjunk madarainknak, fi hullámos papagájokat legalább 10 °C hőmérséktetü helyiség ben már szaporíthatjuk. A ka litkában páronként két fészek­odút kell elhelyezni, hetente több ízben kell reszelt főtt to­jást, valamint vakolattörmelé két adni. A kanáriknál is kezdetét ve­szi a tenyészidény. A hímekei a költőkalitkába helyezzük át A tenyészállatokat megvizsgál juk, a csonka faroktollakat fel­­távolítjuk. A mageleség ma­rad, továbbá rendszeresen ete­tünk főtt tojást és sárgarépát s hetente egv napon minden etetéskor kél csöppnyi A + D3 vitaminkészítményt adunk. Az E-vitamint csírás gabonaszemek etetésével pótoljuk Mihelyt a tojó hajlandóságot mutat a fé­­szeképitésre azonnal áthelyez zük a költ ikalitkába ahol már várja őt a him a költőodú és a fészek kibélelésére alkalmas anyag Tenyészetünknek hasz­nára válna, ha csak a követke­ző hónap elején párosítanánk és enfednénk fészkelni a ka­nárimadarakat. B.lázs Ferenc Uj ismeretekkel gazdagodtunk Február a kisállat­­tenyésztésben

Next

/
Thumbnails
Contents