Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-04 / 5. szám
Hogyan etessük a papagájokat fészkelés Tenyésztői munkánk fő célja, hogy a lehető legtöbb egész séges, életképes utódot nyerjük madarainktól. A megfelelő szü lőpár kiválasztása, a követelményeknek megfelelő élettér biztosítása, a fészkelés lehetőségének megteremtése, a nyugalom, az optimális hőmérséklet, a kellő fény. a higiénia és a helyes takarmányozás mindmind a sikeres utódnevelés alapfeltételeként szerepel. Most elsősorban a helyes takarmányozásról szeretnék szót ejteni, hiszen mindenekelőtt ettől függ a nyert tojások mennyisége és keltetési felhasználhatósága. A természetben, ahol a madarak szaporodási ösztönét az évszakok, a hő- és fényviszonyok, valamint a fellelhető takarmányféleségek irányítják, a madarak ösztönszerűen keresik az ásványi anyagokban, vitaminokban. növényi és állati eredetű fehérjékben, nyomelemekben stb. gazdag táplálékot. S persze mindenből annyit fogyasztanak, amennyire szervezetüknek az élettanilag kedvező arány kialakításához szüksége van. A kalitkában nevelt állatok a tenyésztő által nyújtott táplálékra vannak utalva, ezért a napi adagot mindig a legnagyobb szakszerűséggel és körültekintéssel kell összeállítani. A költési évadra már néhány hónappal a fészekrakás kezdetté előtt fel kell készíteni a madarakat. A hazánkban tenyésztett papagájok többsége már költés tekintetében ts alkalmazkodott az itteni éghajlati viszonyokhoz. Ennek megfelelően novembertől január derekáig vagy végéig csupán magvakkal tápláljuk madarainkat, de nem adunk nekik sok olajos magot, nehogy elhízzanak. Fagymentes napokon sárgarépával, almával, és néha csírás vagy áztatott gabonával tesszük változatosabbá az adagot. Fontos póttakarmányként szerepel ebben az időszakban a valódi méz. Ez az időszak igen jelentős a madarak életében, hiszen most pihenik ki az előző tenyészévad fáradalmait s egyben felkészítik szervezetüket az új idényre. Január végén vagy február elején vitaminokban, fehérjékben, ásványi anyagokban stb. gazdag eleséggel kezdjük táplálni madarainkat, hogy az új tenyészidény kezdetén, márciusban—áprilisban kiváló tehyészkondícióban legyenek. Kora tavasszal tyúkhúrt, különféle fákról és bokrokról (fűz, mogyoró, fekete bodza, berkenye, hárs, nyír, tölgy) nyert friss gallyakat teszünk a kalitkába. Természetesen a gyümölcsfákról származó gallyakat is hasznosíthatjuk, de csak akkor, ha a fákat nem permeteztük rovarölő hatású készítményekkel. A vadgesztenyefa gallyait még véletlenül se teelőtt és költéskor? Császárgomba gyük a kalitkába, mert nagyon mérgezőekl Fészekrakás előtt, költéskor és az utódnevelés idején elengedhetetlenül fontos az állati eredetű fehérjét tartalmazó lágyeleség etetése. Fogyasztására a madarakat fokozatosan kell rászoktatni, mert néme lyek kezdetben elutasítják ezt az eleséget. Én pédául csfrás búzát vagy napraforgót keverek a lágyeleségbe, így a papagájok igen gyorsan megkedvelik a lágyeleséget is. Némely madarak szívesen fogyasztjuk a hangyabábokat vagy a lisztkukacokat is, de az állati fehérje pótlására a tyúktojás a legmegfelelőbb. A tojásos keveréket keményre főtt, reszelt tojásból és zsemlemorzsából vagy piskótából úgy készítjük, hogy omlós anyagot kapjunk. A tojásos keveréket ezután kiegészítjük reszelt sárgarépával, apróra vágott tyúkhúrral zsenge csalánnal, Roboran H vagy Konvit vitamin-készítmény nyel. Gerbert szerint a tojásos keveréket a következő módon kell készíteni: két-három tojást elhabarunk, majd vízfürdőbei addig főzzük, amíg a tojás ki nem szárad. Utána hűtjük majd villával elnyomkodjuk e tojást, és hozzáadunk azonos mennyiségű reszelt sárgarépát meg feleannyi zsemlemorzsát némi vitamin- és mésztartalmú kiegészítőt, apróra vágott tyúkhúrt, zsenge csalánt és gyermekláncfüvet. A papagájok állítólag igén kedvelik ezt a keveréket. Az én madaraim bi zony alig csippentettek belőle! Jól bevált és igen Egyszerű takarmány a Roboran H vita min-készítményt tartalmazó víz ben áztatott péksütemény. Mi helyt költeni kezd a tojó, beszüntetjük a tojásos keverék adagolását, amit csak akkor újítunk fel ismét, amikor az első fióka kikelt. Az utódokat nevelő madarak kedvenc eledele az éretlen búza, zab, kukorica, napraforgó, némely gyomnövényeket (fodros lórom, fényes laboda, angolpérje), továbbá a berkenyét és a bodzabogyót is szívesen fogyasztják. A legértékesebb takarmány is csak akkor hasznosul kellően, ha vitaminokkal is jól ellátott a szervezet. A költő papagájok különösen sok vitamint igényelnek. A fészkelő madarak életében főleg az A-, E- és D- vitaminnak van nagy jelentősége. Legtöbb A-vitamint a sárgarépa, a zöld növényi részek és a halzsír tartalmaz. Hiánya a tojástermelés csökkenését, a tojások keltethetőségének romlását és a fiókák életképességének csökkenését okozza. E- vitamin a gabonacsírában és a zöld növényi részekben található, hiánya terméketlenséget idéz elő. Ezért a költési időszak kezdete előtt sok csírás Sokak által tojás- vagy királygomba néven Ismert, nagyobb termetű gomba. Narancsvörös kalapját néha fehér burokmaradványok díszítik. A kalap széle finoman bordázott, héja lehúzható. A lemezek sűrűn állók, halványsárgák, később citromsárgák. Sárga színű, 2—3 cm vastag tönkje alul gumósán kiszélesedik. Nagy, sárga gallérja van. Bocskora ugyancsak nagy, zsákszerű. Húsa sárgásfehér, puha. Kellemes illatú gomba. A fiatal termőtestek zárt, néha kacsa tojás nagyságú fehér burokban vannak. Elsősorban tölgyesekben és szelídgesztenyésekben fordul elő, mindig fák alatt található. A száraz talajú, meleg fekvésű helyeket kedveli. Néha, főleg augusztusban tömegesen te rém. A császárgomba (Amanita caesarea) igen jóízű, keresett csemegegomba, már a rómaiak is kedvelték. Készíthető belőle saláta, szárítható és konzervál ható. Kioldódó színanyagai a levest aranysárgára festik. Élénksárga tönkje és lemezei a többi — veszedelmesen mérgező — galócától összetéveszthetetlenül megkülönböztetik. Tesnádi Gábor mérnök' • r Kertészet-1978. február 4. A szőlőtermelőknek hazánk** ban leggyakrabban a három — igen régóta ismert — gomba betegség: a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürke penész, az állati kártevők közül pedig a szőlőmolyok okozzák a legtöbb bosszúságot. A Kís-Kárpátok övezetében hetvenötben a lisztharmat, hetnein egyúttal a vegyszerhasználat Is mérsékelhető. A várható kártétel, illetve a legmegfelelőbb védekezési időpont előrejelzése tehát gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból is fontos tényezővé lépett elő. A fejlődés természetesen az újabb, jobb tulajdonságú, haahogy azt a benzimydazol hatóanyagú szerek (pl. Benlate) esetében tapasztaltuk. A peronoszpóra elleni első folyékony készítményt szintén a svájci Ciba—Geigy vállalat állította elő. A „Turbofal“ elnevezésű készítmény literje 280 gramm folpet és 140 gramm rézoxychloridot tartalmaz, a a szőlő növényvédelmében прав Hl I ■нет .GazDa venhatban pedig a késel szürke penész károsította a szőlőket. Az említett betegségek és kártevők elleni védekezés sikere ma még a különböző hatóanyagú vegyszerek megelőző vagy gyógyító célú alkalmazásátél függ. Ugyanakkor az ültetvények nehezen irtható gyomokkal történő nagymérvű elgyomosodása is egyre nagyobb gondot és kárt okoz a termelőknek. Éppen ezért nem haszontalan dolog figyelemmel kísérni, mit tesznek más országokban a betegségek és kártevők elleni védekezés hatásosabbá tételé, illetve a vegyszeres gyomirtás eredményeinek javítása érdekében, s összegezni az új módszerekkel és készítményekkel végzett kísérletek eredményeit. Elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a fejlett szőlőtermesztő országokban csaknem kivétel nélkül igen komolyan foglalkoznak azzal, hogy kidolgozzák a kártevők és betegségek elleni védekezés legmegfelelőbb időpontja előrejelzésének legmegbízhatóbb módszerét. Az utóbbi években például több neves svájci, magyar és osztrák kutató dolgozott azon, hogy különböző fényvagy szexcsapdák segítségével, esetleg a szabadban elhelyezett ketrecekben nevelt egyedek repülésdinamikájának megfigyelése révén határozzák meg a szőlőmolyok várható kártételének időpontját, illetve a védekezés legmegfelelőbb idejét. Nálunk ezzel a kérdéssel Vanek Gáspár mérnök, a bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos dolgozója foglalkozik. A növényvédelmi előrejelzés tökéletesítésével egyebek között azért foglalkoznak világszerte ilyen behatóan, mert a 1 tökéletes előrejelzés segítségével nem csupán a védekezés hatékonysága növelhető, hatékonyabb, egészségügyi szempontból kevésbé káros vagy teljesen kifogástalan vegyszerek kifejlesztésében is megmutatkozott. A peronoszpóra elleni védekezésben nagy haladást jelent, hogy már megjelentek a világpiacon az első szisztematikus hatású, valamint folyékony készítmények. A svájci Ciba — Geigy vállalat szisztematikus hatású „Ridomil“ készítménye a szőlő-peronoszpórán kívül a Phycomycetes eredetű egyéb betegségek (pl. a komló-péronoszpóra, a burgonyavész stb.) ellen is hatásos. Hazánkban sajnos csupán a burgonyavész elleni hatásosságát ellenőrzik, mégpedig igen jé eredménynyel. Ugyancsak új szisztematikus hatású készítmény a francia Rhône Poulenc vállalat „Aliette“ nevű gyártmánya. Mindkét szer huzamosabb ideig védi a szőlőt a peronoszpórától, a permetezések ,száma tehát máris csökkenthető. Reméljük, hogy e szerek huzamosabb használata nem fog különböző ellenálló törzsek kifejlődéséhez vezetni, úgy, mint gyártó vállalat 0,5 százalékos töménységben ajánlja használni. Itt kell megemlíteni, hogy számos országban (pl. Magyarországon, Ausztriában, Spanyolországban, az NSZK-ban és Kanadában) továbbra is széles körben használják a folpet hatóanyagú peronoszpóra elleni készítményeket. Külföldön igen jelentős változás történt a lisztharmat elleni készítmények használatában is. Mivel a benzimydazol tartalmú szerek többszöri használata ellenálló törzsek kialakulásához vezetett, ezek a szerek sok helyütt immár hatástalanná váltak. Ezért a gyakorlat visszatért a kolloidként tartalmazó, bevált szerek megelőző, illetve a kontakt hatású szerek (Euparen, Karathane) megelőző és gyógyító célú alkalmazásához. A kolloidként tartalma zó készítmények használatával kapcsolatosan érdemes megfigyelni, hogy az e csoportba tartozó szerek nyolcvan százalékát már egy két leveles fejlettségi állapotban ajánlják felhas'ználni, mégpedig 0,5 (sőt 0,6) százalékos töménységben* különösen akkor, ha az előző évben is fertőzött vagy lisztharmatra fokozottan hajlamos fajtáról van sző. Az említett töménységet közvetlenül a virágzás előtt 0,4 százalékra, virágzás után pedig 0,2—0,3 százalékra mérsékelik. Gyógyító célú kezelés esetén az oldatot ismét 0,5 százalékos töménységűre készítik, de a nagy forrőságok idején nem permeteznek vele, mert megperzselné a növényzetet. Érdekes, hogy mihelyt hatástalanná váltak a benzimydazol tartalmú szerek, a szakemberek azonnal kutatni kezdték a különböző peronoszpóra elleni készítményeknek a liszth'armat-fertözést elősegítő, illetve gátló hatását. Például dr. Neider, az ausztriai Szövetségi Növényvédelmi Intézet munkatársa kísérleteivel ismét bizonyította, hogy a zineb, a maneb és néha a mancozeb hatóanyagú vegyi készítmények is növelik, a dichlorfluanid, a folpet és a rézoxychlorid tartalmú készítmények viszont csökkentik a szőlő lisztharmat« fertőzés iránti hajlamosságát. A lisztharmat elleni védekéh zéssel kapcsolatban ide kívánkozik még egy friss hír: egy bratislavai intézetben (VÜAGT) új, a szőlő lisztharmata ellen is hatásos, triamoríamid hatóanyagú szisztematikus készítményt fejlesztettek ki. A legnagyobb haladás kétségkívül a szürke penész elleni vegyi készítmények fejlesztése terén volt észlelhető. Nemrég, csaknem azonos időben, egyszerre három új szer jelent meg a világpiacon: a vinchlozolin tartalmú „Ronilan“, a glyeophen tartalmú „Rovral“ és a japán „Sunilex“. Mindhárom készítmény igen jó hatékonyságú, egyetlen hátrányuk a (Folytatás a 3. oldalon) A körültekintően gondozott, gyomoktól, kártevőktől és betegségektől mentesen tartott ültetvény mindig meghálálja a termelő fáradozását. Fotó: borgabonát és zöldet kell etetni a madarakkal. Legtöbb D-vttamint a halzsír tartalmaz, de a napfény hatására az állati szervezetben is keletkezik kisebb mennyiség. A papagájoknak az Infadin nevű készítmény adagolásával juttathatunk D- vitamint, A kivonatot a magé leségre vagy a tojásos keverékre csöpögtetve etetjük. A D-vitamin hiánya csontlágyulást és a tojástermelés csökkenését eredményezi. A nemi tevékenységre a zab is kedvezően hat. A gabonafélék közül ebben van legtöbb B2-vitamin, melynek hiánya embrionális elhaláshoz vezethet. Én, hogy elejét vegyem a bajnak, Roboran H kombinált vitamin-készítményt adagolok a madaraknak. Ez a készítmény H-, A-, D3-, Кз-, Bi-, Вг, Be- és Bi2-vitamintj niacint, toolint, továbbá meszet és nyomelemeket tartalmaz, a szervezet számára szükséges arányban. Ásványi anyagokra és nyomelemekre főleg a tojáshéj képzéséhez van 1 nagy szükségük a madaraknak. Elsősorban mészből igényelnek ■ sokat; ezért a fészekrakás előtt 1 és a tojástermelés idején sok apróra zúzott tojáshéjat (egész - ' séges tyúkoktól származó tojá■ sokból) kell adni. A fiókák csontozatának egészséges fejlődéséhez szintén sok mészre (mészfoszfátra) van szükség. Ezt csontliszt formájában nyújthatjuk az állatoknak, Jobb htján hullott vakolatot is adhatunk a madaraknak, hiszen ez szintén tartalmaz meszet. A mésztartalmú anyagokat legjobb a röpde frissen fellazított talajára hinteni, mert így a madarak némi földet is felesi-pegetnek, ez viszont nyomelemeket tartalmaz. Sokat vitatott kérdés, ad* Junk-e konyhasót a papagájoknak.? Sokan állítják, hogy a kielégítő tojástermeléshez nélkülözhetetlen, mások méregként emlegetik. Ha úgy döntünk, hogy adunk sót a madaraknak, akkor egy százalékos töménységű oldat formájában adjuk (egy liter vízben egy kávéskanálnyi sót). Nyáron, amikor nagyobb a vízfogyasztás, felére kell csökkenteni a konyhasó adagját. Sokan mesterkednek olyan univerzális készítmény előállításán, amely a lehető legtöbb vitamint és ásványi anyagot tartalmazza. ValenCík szerint ilyen eledelt házilag az alábbi recept szerint legjobb készíteni: bekészítünk egy rész porított tojáshéjat, egy rész Plastint, egy rész zúzott szépiacsontot, öt darab apróra tört kalcium-, és három Ferronattablettát, fél kanálnyi Spofavit szörpöt, körülbelül két darab káliumjodid kristályt, és mindezt Itozzáadjuk a korábban főzött, aránylag sűrű s már nem meleg kukoricakeményílöhöz (Maizena). A keveréket különféle alakú és nagyságú formákba öntve hagyjuk megkeményedni. (Výrut J., Chováte! 11/77)
