Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-28 / 4. szám

f Tavaszvárás a galambtenyésztésben A hosszú léli esték lehetőséget nyújta­nak rá, hagy átgondoljuk, miként volna legésszerűbb összeállítani az új tenyész­­párokat. Törekvésünk középpontjában természetesen az állomány minőségi ja­vítása áll. A tenyészállatokkal kapcsola­tos ismereteinkre és múltbani tapaszta­latainkra alapozva részletesen kidolgoz­zuk a párok kialakitásának tervét, tgy ha majd eljön az ideje, könnyű lesz a munkánk, hiszen csupán a tervnek meg­felelően párosítani kell a galambokat, s megfigyelni a viselkedésüket, elfogad­ják-e páruknak az általunk kiszemelt «gyedet. Mielőtt hozzálátunk a tervezéshez, ne mulasszuk el mérlegelni, galambállomá­nyunk milyen minőségi javításra szorul. Olyan tervet készítsünk, hogy az új te­­nyészévad a standard követelményeiből eredő feladatok megoldását szolgálja. Munkánkat az igényességre törekvés jel­lemezze. A standardtól eltérő tulajdonsá­gú egyedeket kímélet nélkül selejtezzük ki, mert egyébként hamarosan értékte­len, csupán hústermelő egyedek fogják alkotni az állományt. A haszongalambo­kat pedig nem mérhetjük-értékelhetjük a díszgalambokra érvényes követelmények szerint. A haszongalambok esetében a nagyobb testtömeg, a jól izmolt testré­szek és a tipikus testtartás elérésén van a fő hangsúly. A díszgalambok esetében viszont a díszes tollazat, a követelmé­nyeknek megfelelő toliszín és a különbö­ző rajzolatok megőrzése és továbbfej­lesztése a fő cél. A sportgalambok cso­portjában a lehető legnagyobb teljesít­mény elérésére keli törekedni. A pároztatási terv kidolgozásakor fel­tétlenül mérlegelnünk kell a sajátos adottságainkat és lehetőségeinket. Az ál­lományfejlesztést olyan üteműre tervez­zük, hogy gond nélkül biztosítani tudjuk az állatok takarmányát, és a gondozásra is bőven jusson időnk. Inkább kevesebb galambot tartsunk, hogy ne rabjai le­gyünk a munkának, hanem kedvtelésből végezzük, amit vállaltunk. Döntő tényező az állatszállás nagysága, befogadó képes­sége is. A túlzsúfolt szálláson a galam­bok állandóan zavarják egymást, gyak­ran közelharcot folytatnak a költőfész­kekért, sok tojást és fiókát elpusztíta­nak. Nem beszélve arról, hogy a túlzsú­folt galambház az élősködők és a beteg­ségek bölcsőjévé válik. A gyakorlat azt mutatja hogy a leg­több tevékeny galambásznak módjában áll legalább az új tenyészévad előtti két hónapban nemek szerint elkülöníteni a tenyészállatokat. Kár, hogy mégiscsak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel! Pe­dig a különválasztott madarak jót kipi­henik magukat, és könnyebben párbaáll­­nak a számukra újonnan kijelölt egyed-Az apróállat-bemutatókon felvonultatott szebbnél szebb galambok a tenyésztők hozzáértését és szorgalmát dicsérik. (Foto: —bor) del. Persze, a néhány napos szoktatás ilyenkor is elengedhetetlen. Selejtezéskor fokozott gondot kell for­dítanunk az egészségi állapot elbírálá­sára. E kérdésben a körzeti állatorvostól kérjünk tanácsot, vizsgáltassuk meg vele az állományt (egyedenkénti nrülékmin­­tákat). A tenyészidény kezdete előtt fé­­regteleníteni kell a galambokat, mégpif­­dig úgy, bogy két hét múlva a kezelést megismételhessük, majd további három nap múlva kitakaríthassuk, kimeszelhes­sük és fertőtleníthessük az állatszállást. A külemi tulajdonságok elbírálásakor amúgy is kézbe fogjuk a galambokat, te­hát egyúttal arról is meggyőződhetünk, nem bújnak-e meg külső élősködők a tollazatban. Ha igen, az állatorvos taná­csa szerint kell eljárnunk. Az új párok kialakításakor, illetve már a tervezéskor számolnunk kell a kisze­melt egyedek korával, természetével, jó és rossz külemi tulajdonságaival. A láb­­gyűrűkhöz néhány éve törzslapot is mel­lékelnek. A törzslapok — ha lelkiismere­tesen kitöltjük őket, s feljegyzéseket ké­szítünk rajtuk — nagy segítségünkre vannak a párok kialakításakor. Előnyös, ha ismerjük a galamb elődeit és azok tulajdonságait, mert az ismeretek össze­gezése és a következtetések levonása után olyan társat választhatunk galam­bunknak, amely jelentősen hozzájárulhat az utódok tulajdonságainak javításához, illetve a korábbi jó tulajdonságok állan­dósításához. Tapasztalt galambászok állítják, hogy fiatal hím és idősebb tojó párosításából több hímivarú utód származik és fordít­va. Sem az egyik, sem a másik változat nem kívánatos. Igyekezzünk tehát ha­sonló korú egyedeket párosítani, hogy megközelítőleg ugyanannyi hím és tojó utódot nyerjünk. Szükségesnek tartom még megemlíte­ni, hogy csak egyforma színű galambo­kat tanácsos párba állítani. Ha más vá­lasztásunk nincs, kivételesen párosíthat­juk a feketét a vörössel vagy a vöröset a sárgával. A fiatal galambok az első vedlés után öltik fel valódi tollruhájukat, ekkor ve­szik fel a jellegzetes testtartást ás a különleges jelek, rajzolatok is ekkor fi­gyelhetők meg rendesen. Azonban ne kapkodjuk el a döntést, mert a fiatal galambok csak a második év végére fej­lődnek ki teljesen, közben a változás ja­víthat vagy ronthat a külenien. Az állo­mány színvonalát csak következetes se­lejtezéssel és tervszerű tenyészniunkával lehet mind magasabbra emelni, hogy a különféle bemutatókról sikerrel térjenek haza egyedeink. Ezért az idény végén ne csupán azt számoljuk össze, hány galam­bot sikerült az év folyamán felnevel­nünk, hanem azt is mérlegeljük, jobbak, szebbek, a követelményeknek megfele­lőbbek-e ezek a fiatal galambok, mint az előző évadból származók. S ha megadtuk a választ, máris hozzáláthatunk a terve­zéshez. BALÄZS FERENC Gyilkos A gyilkos galóca (Amanita phalloides) közepesen nagyter­metű gomba. Karcsú, lefelé vastagodó tönkjén fejlett gallér és bocskor található. A fiatal gomba teljesen burokban van, ezért „boszorkánytojásként“ is emlegetik. Lemezei sűrűn ál­lónk, mindig fehérek, húsa fe­hér s színét nem változtatja. A kalap zöldes árnyalatú, tetején olykor fehér burokmaradvá­nyok láthatók. Bőre lehúzható. Leginkább tölgyek alatt, egye­sével található. Melegkedvelő, halálosan mérgező gomba, a halálos kimenetelű gombamér­galóca gezéseknek több mint kilenc­ven százalékáért felelős. Fiatal és fehér példányai leg­inkább a csiperkéhez hasonlí­tanak, ám a csiperkének nin­csen bocskora, és a lemezei is más színűek: rózsaszínből bar­násfeketébe hajlanak. A fehér gyilkos galóca ugyan­csak halálosan mérgező, a kö­zönséges gyilkos galócához ha­sonló, de egyszínű, teljesen fe­hér gomba. A gyilkos galóca azért káros az emberi szervezetre, mert ama­­nitin és falloidin hatóanyagot tartalmaz. Az igen hosszú (6-* 36 órás) lappangási idő a mér­gezést veszélyt csak növeli, mert közben a méreg észrevét­lenül felszívódik a szervezet­ben. A hosszú lappangás után a tünetek hirtelen, rohamsze­rűen jelentkeznek (heves há­nyás, görcsös hasmenés, meg­nyúlt arc, karikás szem, gyen­gülő szívverés, végül a máj ká­rosodása következtében fellép a sárgaság). Az első tünetek észlelésekor a mérgezett sze­mélyt azonnal kórházba kell szállítani, mert a betegen már csupán szérum-kezeléssel, vala­mint szív- és májműködést ser­kentő, speciális gyógyszerek adagolásával lehet segíteni. Tasnádi Gábor, mérnök 4 C Kertészet rrzrx ФKisállattenyésztés ) В fotók nem véletlenei és nem csupán az ábrá­zolt növények szépsége végett kerültek a címol­dalra. Inkább azért, mert némi hasonlatosság van a kaktuszok, meg a szuk­­kulens növények és a kiskertészkedés között. Az előbbiek szép és tet­szetős, de ugyanakkor .„szúrós“ növények, az utóbbi nemes és hasznos, ámde sok-sok problémá­val járó kedvtelés. (Foto: —bor) A SZERVEZETT TEVÉKENYSÉG MELLETT DÖNTÖTTEK A biztonságérzet fokozza a termelői kedvet A komárnoi járás éghajlata és egyéb természeti adottságai kimondottan kedveznek a gyü­mölcs- és zöldségtermesztésnek. A legoptimálisabb feltételekkel talán a marcelovái, a hurbano­­voi és a pribetai körzet rendel­kezik. A vidék mezőgazdasági üzemei, és a háztáji termelők is mindinkább a kínálkozó lehető­ségek messzemenő kihasználá­sán fáradoznak. Az utóbbi évek­ben a kertbarát mozgalom, a kiskertészkedés is rohamos fej­lődésnek indult a járásban. Ko­rábban is termeltek itt az em­berek zöldséget meg gyümöl­csöt, de ennyit, mint most, még soha. Az élen járó községek­ben szinte minden talpalatnyi földet hasznosítanak a kisker­­tészek. Mindez annak köszön­hető, hogy szocialista társadal­munk nemcsak elismeri és ér­tékeli, hanem támogatja, segíti is a szorgoskodók, a kiskerté­­szeti alapszervezetek munkáját, s egyre nagyobb figyelmet for­dít a külünféie kellékekkel va­ló ellátás és a terményfelvá­sárlás színvonalasabbá tételére. Az utóbbi néhány évben több községben létesítettek felvá­sárló központot, sőt Marcelo­­ván, ahol a legnépesebb és leg­aktívabb szervezet működik, az SZGYKSZ KB megnyitotta a Kertészeti Szolgáltatások nevű vállalatának járási kirendeltsé­gét. Ezzel a lépéssel megszilár­dították a kiskertészek terme­lési és értékesítési biztonságát, ami végső fokon a termelői kedv ugrásszerű növekedéséhez vezetett. Január tizedikén Marcelován jártam. A Kertészeti Szolgálta­tások dolgozói még az év végi mérleg elkészítésén dolgoztak, így pontos számadatokat nem sikerült feljegyeznem. Annyit azonban elárultak, hogy mint­egy kétszer annyi zöldséget és 1 gyümölcsöt forgalmaztak, mint amennyire eredetileg kilátás volt. Meglepett, bogy a kertész­kedők zöme ekkor már javában tűzdelte a salátapalántát. Né­hány további községben ekkor még csak latolgatták a kisker­tészek, mit és hova ültetnek vagy vetnek majd a kertben. Egy bennfentes kertbaráttól vé­letlenül megtudtam, hogy Dolný Peter (Alsópéter) községben is megmozdultak végre s szerve­zetbe tömörülnek a kertészke­­dők. Nem sokkal később már Kiss Béláék ajtaján kopogtattam. A házigazda a feleségét szólította, mondván, e kérdésben ő az il­letékes. így hát Etel nénit kér­deztem, mi igaz a hírből? — Ogy igaz, ahogy mondják — musolyodott el —, pár nap múlva tartjuk az alakuló gyű­lést. Ha kedve tartja, jöjjön el. — Köszönöm a . meghívást Aztán hányán lesznek az ala­pító tagok? — Nehéz lenne pontosan megmondani. Cgy százötvenen vagy kétszázan. Decemberben hirdettük ki, hogy az érdeklő­dők mihamarabb jelentkezze­nek s tegyenek kötelező ígére­tet, miből mennyit szeretnének termelni. Egyelőr száznegyven komoly érdeklődőt tartunk nyilván, de a gyűlésen bizo­nyára többen leszünk. — Véleménye szerint mi pezsdítette fel az emberek ér­deklődését? — Községünkben gazdag ha­gyománya van a zöldségter­mesztésnek. Eddig persze a leg­többen csupán a család önellá­tásának biztositását tartották fontosnak. Az utóbbi években azonban már árutemeiéssel is foglalkoztak néhányan, csak­hogy az értékesítés, az áru el­szállítása komoly problémákkal járt. Tavaly már fóliás hajta­tással is sokan próbálkoztak, többnyire sikerrel. Most leg­alább kétszer annyi fóliasátor épül a kertekben, mert a szer­vezet életrehívása egyben szer­ződéses árutermelést és értéke­sítést, tehát nagyobb termelési biztonságot is jelent. Béla bátyám később mindeh­hez még hozzáfűzte, hogy a kis­állattenyésztők helyi szerveze­tének jó munkája is serkentő­leg hatott a kiskertészekre. Etel néni talán azért nem beszélt erről, mert a kisállattenyésztők szervezetének színvonalas tevé­kenységéhez maga is nagyban hozzájárult. Az SZKSZ helyi szervezete hatvanhét hajnalán alakult s ma huszonhét tagja van. Többségűk tyúkokat, nyu­­lakat és galambokat tart, de néhányan kacsát, libát, pulykát és egzotikus madarakat is te­nyésztenek. A szervezet évente kétezer-háromezer napos nsibét, meg vagy három és félezer kis­kacsát hozat tagjainak és a község többi érdeklődői szá­mára. A nyulászok túlsúlyban csincsillát, új-zélandi ás kali­forniai fehéret tenyésztenek. A nitrai Branko közös mezőgaz­dasági vállalattal igen jó kap­csolatot teremtettek. Tavaly hétszáz kiló nyúlhúst értékesí­tettek. Néhány szép állatot már kiállításon is bemutattak. Ta­valy a Nemzeti Kisállattenyész­tési Kiállítást szervezett tanul­mányút keretében tiz személy tekintette meg. A faluszépitési munkába minden alkalommal bekapcsolódtak. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vál­laltak, hogy a községszépítési mozgalomban százharminc óra társadalmi munkával járulnak hozzá a választási program si­keres teljesítéséhez. Vendéglátóim elmondták még, hogy a szervezeti élet iránt ér­deklődő kertészkedők mintegy nyolc hektár termőfölddel, há­zikerttel rendelkeznek. Valami­kor sok dohány, meg kukorica termett a kertekben. Most a legtöbben korai karalábét, fe­jessalátát, salátauborkát, pap­rikát, karottát meg retket sze­retnének termelni, de az előze­tes felmérésből kiderül, hogy korai káposztából, karfiolból, kelből, petrezselyemből, zöld­hagymából, paradicsomból, fok­hagymából és kései káposztá­ból is jelentős mennyiség terem majd az alsópéteri kertekben. A gyümölcs- és szőlőtermelők egyelőre szerénykednek: csu­pán öt tonna gyümölcs és vagy két tonna csemegeszőlő értéke­sítésére kötöttek szerződést. Az viszont valamennyinknek becsületére válik, hogy felis­merlek és igyekeznek kihasz­nálni a lehetőségeket, amivel össztársadalmi szempontból igen fontos feladatot vállalnak és teljesítenek. v kAdek Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents