Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-28 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Január 28. 4 Munkaversennyel a tartalékok kiaknázásáért A NOSZF 80. jubileumára kibontakozó termelési verseny erőteljes lenditőjévé vált az évi terv teljesítésének. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozó munkaverseny pedig a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésére hat Ösztönzőleg. Az elmondottakkal összhangban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói is azokat a kérdéseket állítják a jubileumi munkaverseny középpontjába, amelyek nemcsak az üzemek, hanem az egész népgazdaság szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek kapcsán JÄN GAŠPARIK, az SZLKP Nyugat-Szlovákiai Kerületi Bizottságának politikai dolgozója elmondotta, hogy a kerület mezőgazdasági dolgozói nyugodtan kezdhetnek hozzá az újabb jubileumi vállalások teljesítéséhez. Az 1977-es gazdasági évben gabonafélékből és cukorrépából gazdag termést takarítottak be, s terven felül sikerült több más fontos növény betakarítása is. Teljesítették az áruértékesítési tervet húsból, tejből és tojásból. A jól sikerült gazdasági év tehát döntő lehet az egész ötéves terv mezőgazdasági előirányzatainak sikeres teljesítésében. De ez megnyugvásra mégsem szolgáltathat okot. Kiemelte, hogy a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenynek éppen a meglevő, de eléggé ki nem használt tartalékok kiaknázására kell összpontosulnia. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy legnagyobb tartalékaink éppen a termőföld hatékonyabb kihasználásában rejlenek. A termőföld tartalékainak maximális kiaknázását szükségszerűbbé teszi — többek között —, hogy hazánkban egy lakosra nagyon kevés termőterület jut. A termőterület csökkenését az is előidézte, hogy az utóbbi négy évtizedben 820 ezer hektár termőföldterületet vontak el a mezőgazdasági termelésből az ipar és a városok terjeszkedése folytán. Ezen a területen évente legalább egymillió tonna gabona teremhetne, ami egyúttal az évi állami felvásárlás tekintélyes részét képezné. A mezőgazdasági termőterületek pótlása szempontjából tehát elengedhetetlen a parlag földek javítása és bevonása a termelésbe. Ebben az ötéves tervben 25 ezer hektár parlagföld művelésbe vonása a terv. Az elmondottaknak megfelelően a nyugat-szlovákiai kerületben is — a jubileumi munkaverseny keretében — fő hangsúlyt kell helyezni a meglevő földterületek hatékonyabb kihasználására, ami a jövőt illetően a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával, talajjavítással, valamint hatékonyabb tápanyagellátással oldható meg. A célok érdekében mezőgazdasági nagyüzemeiknek termőterületüknek legalább 20 százalékán kell évente a szerves trágyázást elvégezniük. A talajviszonyoknak megfelelően évente 100 ezer tonna meszet kell a talajba bedolgozni, a műtrágyázást pedig a talajelemzéseknek, valamint a növények igényeinek megfelelően kell realizálni. Gaáparik elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy éppen a vázolt feladatok teljesítésével lehet és kell bővíteni a gabonatermesztés szakaszán a 60 mázsás hektárhozamot elérők táborát. A gabonaprogram teljesítése szorosan összefügg az állattenyésztési feladatokkal. A hús- és zsiradékfogyasztás rohamos ütemben nőtt hazánkban az utóbbi évtizedekben. Alacsony szintről indult: 1938-ban 34, 1962-ben 82, 1971-ben 72 kiló volt az egy főre jutó fogyasztás, ma a baromfival együtt meghaladja a 82 kilót. Ez szép eredmény, de ezael összhangban növelni kell a takarmányellátás lehetőségeit is, ami kerületi viszonylatban évente 2,9 millió tonna szemestakarmány kitermelését teszi szükségessé. Céljuk a gazdaságosság A hatodik ötéves • terv harmadik évébe léptünk. Nem vitás, hogy az idei tervfeladatok teljesítése kihat majd a hatodik ötéves terv eredményeire, ami döntő fontosságú népgazdaságunk szempontjából. Ennek tudatában földművelőink már most, az év elején komoly felmérést végeznek. Gyakran vitatkoznak azokról a problémákról, amelyek szövetkezetükben előfordulnak, megtárgyalják, mit csináltak helyesen, hol követtek el hibát s hogyan akarnak termelni a következő Időszakban. Merem állítani, hogy mezőgazdászaink a gazdaságos termelésre törekednek, hogy csökkentsék az önköltségeket és az árutermelés minél kevesebbe kerüljön. A közelmúltban a Bífiai (Bényi) Aranykalász Efsz-be látogattam. Az üzemgazdászt, jankus András elvtársat találtam az Irodában, örültem a találkozásnak, mert elbeszélgethettem vele a gazdaság fejlődéséről, a múlt évi eredményekről s a problémákról. Mint később megtudtam, Jankus elvtárs huszonkét éve üzemgazdász. Az egyesülés előtt a kísgyarmati szövetkezetben tevékenykedett, majd 1974- től — miután a három egyforma szintű szövetkezet egyesült — a közös, nagygazdaságban tölti be ugyanazt a tisztséget. Ezért arra kértem öt, hogy mondja el, milyen eredményeket hozott a gazdaságnak az összpontosítás és a szakosítás. — A növénytermesztésben történt némi szakosítás. A nagy teljesítményű gépek tökéletesebb kihasználása érdekében nagytáblákat alakítottunk ki. Szántóterületünk (3117 hektár) Jelentős részén kalászosokat és kukoricát Is termelünk. Fő növényeink közé tartoznak a kapásnövények, a napraforgó, a zöldségfélék, a dohány és a szőlő. Ezek mindegyike jó hozamokat nyújt, tehát termesztésük kifizetődő. Nem mondhatom ezt a takarmányfélékről, mert az állatállomány létszámához viszonyítva területe kevés. Ennek következményei az állattenyésztésben a tej- és a hústermelésben meg Is mutatkoznakl A hibáktól eltekintve alapjában véve a gazdaság sokat fejlődött. Négy év átlagában az árutermelés huszonkilenc, a bevételek pedig huszonhárom százalékkal növekedtek. Az előbbrejutásban a gabonaneműek, a szőlő és a zöldség kedvező hozama segített. Am az állattenyésztésben a korszerű termelési feltételek hiánya miatt nem került sor különösebb szakosításra. Állatokat minden részlegen tartunk. Négy év alatt az állattenyésztés bruttó termelése — főképpen a húsokból — huszonkét százalékkal növekedett. — Hogyan alakul a termelési mérleg? — Növénytermesztésünk bruttó termelési tervét éppen csak teljesítette. A lemaradást a kukorica gyenge hektárhozama okozta. Ezt a növényt ugyanis a Garam-melléki területekre szándékoztunk vetni, csakhogy a folyó kiöntött. Elárasztotta az előkészített talajt. Nyolcszáz hektárnyi területünk sokáig víz alatt volt. A csalamádét csak júniusban vetettük, ezért a termés gyenge volt. Mindezek a tényezők kihatottak az állattenyésztés tervfeladatainak a teljesítésére is. Igyekeztünk betartani a tervezett állatállományt, hogy ezáltal feladatainkat teljesíthessük, mert hasznosságról addig nem igen beszélhetünk, amíg évete egy tehéntől csak 2821 liter tejet fejünkl Úgy néz ki a helyzet, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés között nincs meg a kellő összhang. A növénytermesztés nem szolgálja ki kellőképpen takarmánnyal az állattenyésztést, így takarmányhíánnyal küzdenek. — Ha jól tudom, talajjavítást munkálatokat is végeztek. A föld termövététele után milyen növényeket termesztenek? — Négyszáz hektáron végeztünk talajjavítást, főképpen hasznavehetetlen réteket tettünk termékennyé. Ezeken kultúrnövényeket termesztünk. Az az igazság, hogy a gabona és egyéb növények kiszorítják a szántókról a takarmányokat. Arra nem gondoltak, hogy a régi rétek helyén szakszerűen mesterséges legelőket létesítsenek. így megoldhatnák a takarmánygondokat. Ezen keresztül a tervfeladatok teljesítését. Szerencse, hogy Jő a sertésállomány, mert a tervfeladatokból hiányzó marhahúst sertéshússal pótolták, a tejet azonban semmiféle folyadékkal nem lehet helyettesíteni. — Melyik a jövedelmezőbb ágazat? — A növénytermesztés, ahol 7 millió 802 ezer korona bevételre van kilátás, Így gazdaságunk négy és félmillió korona jövedelemmel zárja az évet és tizenhárom százalékos rentabilitást ér el. Ezzel szemben 1375-ben 23 százalékos volt szövetkezetünkben a rentabilitás. — Miért ez a nagy különbség?, A termelés fellendítésére törekednek A levicei (lévai) járásban az utóbbi években nem. sikerült úgy gazdálkodni, mint ahogyan ezt a hatodik ötéves terv célkitűzései megkövetelik. A nyugat-szlovákiai kerület többi járásához viszonyítva itt a mezőgazdasági termelés csak kullogott. Az idei évre előirányzott feladatok még igényesebbek, mtnt az elmúlt években. A járás mezőgazdasági dolgozóinak tehát fokozott erőfeszítést kell kifejteniük, hogy a mezőgazdasági termelés a megkövetelt színvonalra kerüljön és az idei évet eredményesen zárják. Milyen intézkedéseket tettek a mezőgazdasági termelés fellendítésére, az eredmények javítására? Erről Smolka mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője tájékoztatott. Az elsőrendű feladatok közé a mezőgazdasági termelés anyagi és műszaki fejlesztése tartozik. Ennek keretében először az istálló-kapacitás bővítésére kerül sor. A járásban e téren mutatkozott a legnagyobb lemaradás, ami kihatott a termelés eredményeire is. Ezért fokozott mértékben növelik a beruházásokat, gyors ütemben építik az új istállókat és korszerűsítik a régi létesítményeket. A múlthoz viszonyítva a szövetkezetekben még erőteljesebben ösztönzik és támogatják az önsegélyes építkezést. Elismerést érdemel a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalás. Ennek keretében célul tűzték, hogy az új sertésistállók építése során a tervezettnél húszezernél több férőhelyet biztosítanak. A növénytermesztés szakaszán minden évben jelentős károkat okoz a talajvíz és az áradás. A múlt év tavaszán például 13 800 hektárnyi területet víz borított. Ennek kiküszöbölése is sürgős megoldásra vár. Ez idén megkezdik — a kerületi mezőgazdasági igazgatóság együttműködésével — a talajjavító munkálatokat, hogy az áradással veszélyeztetett területek mielőbb alkalmasak legyenek a mezőgazdasági termelésre. A további fontos intézkedések a mezőgazdasági termelés szerkezetének módosítására irányulnak. Tavaly a járási mezőgazdasági igazgatóságon külön munkacsoport alakult, amely javaslatot terjeszt elő a mezőgazdasági termelés szervezési tervezetének kidolgozására, az egyes kooperációs körzetekben. Ennek alapján mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés szakaszán kidolgozzák a körzetek konkrét feladatát, a természeti és termelési feltételek, valamint a szakosítás figyelembevételével. A járásban fokozzák az ellenőrző tevékenységet. Erre a célra ellenőrző bizottság alakul, amely állandóan fiOj lehetőségeket kell tehát keresni a gabona, szemeskukorica, valamint a tömegtakarmányok termésátlagának növelése érdekében. De jobban kell hasznosítani a réteket és legelőket is. Hazánkban kétmillió hektáron, a mezőgazdasági földterület 25 százalékán találhatók kaszálók, melyek termésével nem lehetünk elégedettek. Hektáronként átlagosan 20—40 mázsa szénát gyűjtünk be, amely európai viszonylatban eléggé gyenge termésátlag. Az állattenyésztés szakaszán nagy feladatok hárulnak a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésre. A sertéshús termelését a fogyasztói igényekkel összhangban, hústípusú sertésekre kell alapozni. A kerületben feltétlenül növelni kell a szarvasmarha és a sertés haszonhozamát. Például a tejhozamot egyedenként 50—100 literrel kell növelni, ugyanakkor 100 tehénre számítva 98 darab borjú, kocánként pedig 18 malac elválasztását és felnevelését kell átlagosan biztosítani. Hízómarhánál el kell érni a 90 dekagraminos, a hízósertéseknél pedig minimálisan a 60 dekagrammos átlagos napi súlygyarapodást. A jubileumi vállalásba bekapcsolódó mezőgazdasági nagyüzemek előtt jövedelemnövelő lehetőségek kínálkoznak a gépek hatékonyabb kihasználása, valamint az üzemanyag- és energiagazdálkodás terén. Ennek érdekében a pártszervezeteknek, az SZFSZ-nek, valamint a SZISZ alapszervezeteinek a téli időszakban maximálisan gondoskodniuk kell a mezőgazdasági dulgozók politikai és szakmai továbbképzéséről. El kel) érni, hogy egyre több mezőgazdasági dolgozó kapcsolódjék be a szocialista brigádmozgalomba, a racionalizáló brigádok nápgazdaságilag is fontos tevékenységébe. Az ifjúság fényszóróján és más mozgalmakon belül aktivizálni kell a fiatal mezőgazdasági dolgozókat. A fentiekben csak néhány olyan megoldásra váró feladatot említettünk, melyek alkalmasak a mezőgazdaság hatékonyságának növelésére, az ellátás javítására. Hazánk mezőgazdasága 1936-hoz viszonyítva kisebb földterületen, kevesebb munkáskézzel másfélszeresére növelte termelését. Feltételezhető, hogy az újabb jubileumi munkaverseny lendülete a mostaninál is dúsabb asztalt térit mindenkinek. Csiba László — Egyrészt mert a költségek párhuzamosan növekedtek, másrészt pedig a részlegek között nagy a távolság, s ez költségessé teszi a szállítást. — Véleménye szerint hogyan lehetne javítani a helyzeten? — Gazdaságosabban kellene termelnünk. Ehhez azonban jobban meg kell szerveznünk minden szakaszon a munkát. Jobb munkaszervezéssel összhangot keli teremtenünk a növénytermesztés és az állattenyésztés között. S még valamit: Szocialista munkabrigádokat kellene alakítani, főleg a szövetkezet állattenyésztésében. Véleményem szerint ez ösztönzőleg hatna a tejhasznosság növelésére, a gazdaságosabb termelésre. Nagy Teréz gyelemmel kíséri a mezőgazdasági üzemek tervfeladatalnak teljesítését és ellenőrzi a vezetők munkáját. A tüzetes ellenőrzés nemcsak a hibák és fogyatékosságok felderítésére, hanem főképpen megelőzésükre Irányul. Ezenkívül Intézkednek, hogy a szervező és irányító munka is jobb színvonalra kerüljön. A január második felében tartott értekezleten — a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme vezetőjének részvételével — megvitatják a munkaszervezés és az irányítás alapvető kérdéseit. Fokozott figyelmet fordítanak a szakemberek és a dolgozók továbbképzésére. A téli hónapokban több tanfolyamot és iskoláztatást szerveznek. A közeljövőben úgyszólván minden szövetkezetben a növényvédelmet és a talaj tápanyagutánpőtlását már képzett szakemberek irányítják. E szakemberek képzését az idén megkezdik. A járás mezőgazdasági termelésének fokozásában igényes feladatok hárulnak a párt- és szakszervezeti bizottságok politikai-nevelő tevékenységére. A fő figyelmet elsősorban a munkafegyelem megszilárdítására, a politikai öntudatosság fokozására keli irányítani. Ezt elsősorban a szocialista munkaverseny elmélyítésével, valamint a szocialista brigádmozgalom széleskörű elterjedésével akarják elérni. Smolka mérnök szavai szerint a járás mezőgazdasági üzemeinek mintegy tíz százaléka nagyon gyenge eredményt ért el. Ezért a járás vezetősége elsősorban ezen szövetkezetek termelésének fellendítésére összpontosítja figyelmét és fokozott támogatással, segítségnyújtással, valamint szaktanácsadással el akarják érni, hogy legalább a közepes eredményt elérő szövetkezetek közé kerüljenek. A járásban kiváló vagy jó eredményeket elérő szövetkezetek is vannak. A Tekovské Lužany-i Haladás szövetkezetben tavaly például gabonafélékből 53, a Starý Tekov-i szövetkezetben 50,60 mázsa termést takarítottak be hektáronként. A tejtermelésben kiemelkedő eredményeket ért el a Dolná Seč-i szövetkezet, ahol 4050 literes az egyedenkénti fejési átlag. J61 gazdálkodnak a Želiezovcei Állami Gazdaságban is. A 3300 literes évi tejátlag és a hektáronkénti 52 mázsa gabonatermés nagyon jó eredménynek számít. A néhány példa azt bizonyítja, hogy a lévai járásban is elérhető a jó eredmény. Remélhető, hogy az idei intézkedések rövid időn belül meghozzák a várt eredményt és ezen járás mezőgazdasági üzemeinek többsége a jelenleg még ritka számba menő kiváló szövetkezetek színvonalára kerül. Klamarcsik Mária, mérnök Szereti munkáját Fiatalon ment férjhez. Hamarosan jöttek a gyerekek, három egymás után. Az öttagú családnak bizony szűk lett a régi ház, ahol a szülőkkel együtt éltek. Gondolniuk kellett a jövőre. Amikor a gyerekek felcseperednek, még több helyre lesz szükség. Elhatározták, hogy saját családi házat építenek, ahol mindnyájan kényelmesen elférnek. Ehhez pénzre volt szükség. Az asszony a nagyszülőkre hízta a legkisebb, alig másfél éves gyermekét és dolgozni ment. Így került UHÄRCEK IR’ÉN a puhranicei (pogránci) társult szövetkezet lapáši részlegére a tehenészeibe. Tizenöt év telt el azóta. De ő kitartóan, nap mint nap kétszer tapossa az utat az otthonától az istállóig és viszsza, hogy a rábízott teheneket megfejje, megetesse ás gondozza. Mindezt beszélgetés közben tudtam meg a negyvenegy éves asszonytól, amikor nemrégen Lapášon, otthonában felkerestem és munkája, élete iránt érdeklődtem. — A munkájával elégedett? — Akárhogyan is hangzik, de még manapság is sokan lebecsülik az istállóban végzett munkát. Nem értékelik kellőképpen. Főleg a fiatalok. A lányok szívesebben mennek a növénytermesztésbe, a fiúkat pedig inkább a gépek érdeklik. Ёп a munkámat szeretem. Az állatok gondozása érdekel. Ha a tehenek egészségesek és jól tejelnek, akkor elégedett vagyok, mert tudom, hogy munkám és Igyekezetem nem volt felesleges. — Igaz, nem könnyű ez a munka. Ha visszagondolok a múltra, amikor még kézzel fejtünk, bizony keményen megdolgoztunk. Az embernek a keze majd leszakadt mire befejezte gyakran huszonöt tehén fejősét. Amióta már géppel fejek, sokkal könnyebb a dolgom. A tehenészetben kevesen vagyunk, s emiatt nem lehet bevezetni a váltott műszakot. Kénytelenek vagyunk szombaton, vasárnap meg ünnepnapon is dolgozni. Amióta a szövetkezetbe került, csak egyszer volt szabadságon. Kiváló munkájáért a szövetkezet vezetősége kéthetes szovjetunióbeli társasutazással jutalmazta őt. Baku, Jereván. Tbiliszi, Kijev és Moszkva megtekintése Irénnek felejthetetlen élmény! nyújtott. — A munkaidő szempontjából várható valami javulás? — érdeklődtem. — Igen! Ezidén egy tartalék munkaerővel bővül csoportunk, aki a szabadnaposokat helyettesíti. így hetenként lesz egy szabadnapunk, ami nagy segítség. Különben a munkabeosztás megfelel, mert napközben elvégezhetem a ház körüli teendőket. Sőt, most pihenésre is jut időm, mivel a gyerekek már nagyok és sokat segítenek. Uháröek Irén a szövetkezet egyik legkiválóbb fejőnője. A gondjára bízott tizenöt tehén a legjobban tejel. A múlt évben elért átlagos 4270 literes egyedenkénti tejtermeléssel az első helyre került. Amióta a szövetkezetben van, mindig megállta a helyét úgy is mint dolgozó, de munkatársként is. A vezetése alatt működő szocialista brigád a szövetkezetben egyike a legjobbaknak. A brigád hatéves fennállása óta minden tekintetben a legkiválóbb eredményekkel dicsekedhet. Tavaly elnyerték a bronzérmet és már az ezüstérem megszerzésére törekednek. Hogyan érik el a kiváló eredményeket? Szavaiból kivettem, hogy nincsen ebben semmi csoda. Csak becsületes, odaadó munka. A brigád valamennyi tagja — a nyolc asszony — munkáját becsülettel, jól végzi. Ügyelnek arra, hogy a teheneket megfelelően etessék és gondozzák. Ha a napi tejhesznosság csökken, azonnal felfigyelnek rá és máris keresik a hiba okát. Az aszszunyok jól megértik és kisegítik egymást. Hiszen mind a munkahelyen, mind a családi életben közös érdekek és problémák kovácsolták őket összeforrt, jól együttműködő munkacsoportba. K. M.
