Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-28 / 4. szám
1978. január 28. SZABAD FÖLDMŰVES 5 FEBRUÁRÉ ORVOSSÁG — A JAVÄBÖL — Miként értelmezzük a Rákóczlcímeres félliteresen a puttonyos szót? — Ahány puttony aszúié kerül egyegy Gönci hordóba a csakis ]6 minőségű borhoz, annyi puttonyos a tokaji aszú. — Minek tudható be a tokaji aszúnak a csodálatos Ize, zamata, aromája? — A különleges természeti adottság: például a vulkanikus talaj, a Hegyalja sajátos klímája, a szőlőfajta, a borkezelés és éresztelés magas kultúrája és a sziklapincék együttes hatása. után — olasz szőlőmunkásokat telepített le a környéken. Egyébként Hegyalja város- és községnevel, Tokaj, Tárcái, Ond, Tolcsva, Tállya, stb. honfoglaláskori eredetűek. S mivel a Gönci hordó, mint különleges mértékegység mindmáig szerepet játszik, legalább annyit róla: története a Zemplén-hegység nyugati részén fekvő, festőién szép környezetű Gönc községhez fűződik. E községnek és környékének kádárai készítették ezeket a 136 literes, hasas kis hordókat. Mégpedig tölgyfából. Valaha ez a község a borvidék egyik nagyforgalmú kereskedelmi központja volt, s az innét Lengyelországba irányuló borkereskedelem fejlesztette ki a különleges mértékegységet. Ha már a hordóknál tartunk, erre vonatkozólag annyit: pincészeti szakemberek szavai szerint istenkáromlás új' hordóba bort tenni. A hordót először musttal kell kiéresztelni. Ami meg a szőlőfeldolgozást illett, szőlőhöz fémtárgyakkal egyáltalán nem nyúlnak. A szőlőt a kisajtolásig fakádakban tárolják. A már kisajtolt levet faeszközökkel merítik. Ez itt több évszázados, jól bevált hagyomány. Nagyarányú felújítási programterv valóra váltására kerül sor Magyarország legrangosabb borvidékén, Tokajhegyalján. A legújabb kormányhatározatok szerint nem kevesebb, mint háromezer hektárnyi terület vár betelepítésre, illetőleg újratelepítésre. Ez fölöttébb igényes és költséges vállalkozás. Gyakorlati megvalósításához a magyar állam igen jelentős anyagi támogatása szükséges. S az államháztartás nyújtotta lehetőségek arányában például a költségvisszatérítés elérheti meliorációs munkák esetén a 90, szőlőtelepítést illetően az 50, s az útépítéskor a 40 százalékot. Ezzel a nagy Jelentőségű anyagi támogatással az állam a szőlőtermesztés és feldolgozás korszerűsítését kívánja előmozdítani elsősorban, a tudományos megalapozottságot is szavatolva. Másrészt a korszerűbb termelési eljárások, módszerek gyakorlati alkalmazása a munkatermelékenység fokozását is elősegíti, valamint a nagyobb jövedelmet is. Ez a jövedelemnövekedés jó hatással .lehet a mintegy tizennyolcezer egyéni szőlőtermelőre is, de csak úgy, ha szakszövetkezetekbe tömörül. A korszerű technika és technológia csakis ily módon érvényesülhet, s használható ki a leghatékonyabban. A SZAKEMBERKÉPZÉSRŐL Valójában az állami hozzájárulás Tokajhegyalja borvidék fejlesztéséhez az előbb említettnél is több. Hiszen a szőlészeti-borászati technikusok, üzemmérnökök képzésére fordítandó összeg is egyrészt ideszámítható. Ilyen szakirányú technikusokat például Abaújszántón képeznek. Ezek kétéves gyakorlat után érettségizhetnek. A gyöngyösi és a kecskeméti főiskola viszont üzemmérnököket, a budapesti Kertészeti Egyetem viszont kertészmérnököket ad — Hegyaljának. Azaz-hogy a Tokajhegyalja! Állami Gazdasági Borkombinátnak, amely Magyarország első ilyen agráripari kombinátja. Természetesen a borkombinát Igazgatósága a saját hatáskörén belül is mindent elkövet a szakemberképzés érdekében. Erről Jánok György, a kombinát Igazgatósága termelési főosztályvezetője a következőképp vélekedett: — Egyáltalán nem mindegy, milyen szaktudású emberekkel dolgozik a vezető. Ha hiányzik a szakértelem, a munkás akarva, nem akarva többet árthat, mint húsznál. Itt nem babra megy a játékl Ezért rendszeresítettük átmeneti megoldásként a hathetes időtartamú növényvédelmi, szőlészeti és borászati tanfolyamokat. A tavalyi évben például 90 dolgozó gyarapíthatta, tökéletesíthette szaktudását. Ezeknek a dolgozóknak a tanulmányi idő alatt tanulás a munkafeladatuk. Ezért kapják a fizetésüket, úgy mintha a kombinátban dolgoznának. Ebből csakis hasznuk származik, hiszen a tanfolyam sikeres elvégzése után, mint képzett szakmunkások, magasabb bérkategóriába sorolhatók. Amint a további beszélgetés során megtudtuk, a közép- és felsőfokú szőlészeti-borászati szakiskolákra elegendő a jelentkező, viszont a szakmunkásképző intézet iránti érdeklődést nem tartják kielégítőnek. Helyénvaló a kombinát Igazgatóságának a dolgozók szakképesítésére irányuló törekvése, s elvárása. Hiszen ez csupán alapkövetelmény. E történelmi borvidék világhírneve, reményteljes Jövője, a táblati programterv következetes megvalósítása erre kötelez. Sőt, ennél is többre ... I — Tokajhegyalja nem csupán a magyaroké — tette le a garast a főosz-Pártunk politikájának és sokrétű tevékenységének legfőbb értelme, legfőbb célja jólétet teremteni országunk minden polgára számára. A CSKP XV. kongresszusának határozataiból. Dolgozó népünknek a reakció fölött 1948 februárjában aratott történelmi győzelme óta lakosságunk életszínvonala hatalmas mértékben fejlődött. Ma minden polgár számára biztosított a nyugdíj, hiszen államunk évente 35 milliárd koronát fordít a nyugdíjak kifizetésére. — S ml Igaz abból, hogy az öreg bor kocsonyává dermed, késsel vágható? — Ezt semmiféle gyakorlat nem támasztja alá. Még a 40—50 éves bor is kiválóan iható. Többféle bort Is megkóstolunk. Befejezésül egy 1963-as évjáratút, amely hatputtonyos, 14 fok szesztartalommal. Mit mondhatunk rá: gyógyszer a legjavából. A leírtakhoz még annyit: If. Erzsébet angol királynő rendszeresen fogyasztja a világhírű tokaji bort. Am ez nem ejti csodálatba a szocialista országok honpolgárait. Miért? Mert — ha nem Is rendszeresen —, megengedhetik maguknak, hogy tokaji bort igyanak. Ha máskor nem, hát jelesebb ünnepeken! ... N. Kovács István Az élvonalban aga 1948-1978 A burzsoázia elleni harc a munkásosztály győzelmével ért véget 1948 februárjában. Kántor elvtárs is ezután nevelhette igazán két gyermekét. Élete azelőtt harc, börtön, nélkülözés volt. Ma, amikor a Februári Győzelem 30. évfordulóját ünnepeljük, jól tudjuk, hogy harca nem volt hiábavaló. Ülünk a jó meleg, központi ffitéses szobában. Kántor Miklós életéről mesél. Kántor elvtárs eszmei és politikai öntudata már fiatal korában megmutatkozott. 1923-tól a Kommunista Ifjúsági Szervezet elnöke, s 1927-ben a milanovcei helyi pártszervezet elnökévé választották, a kommunista párt körzeti és járási vezetőségének tagja. Vajon mi győzte meg arról, hogy fiatalságát a munkásosztály felszabadításáért folytatott harcnak szentelje, hogy végig hitt a szabadságban, a győzelemben? — A valóságos élet, amit mindennap láttam és tapasztaltam magam körül. Apám géplakatos volt, sokáig a szociáldemokrata párt elnöke. Az első világháború idején sokan jöttek hozzánk azzal a panasszal, hogy nem kapták meg a hadisegélyt, pedig azt kiküldték, csak valahol mindig elkallódott. Apám talpraesett, eszes, bátor ember volt. Soknak adott tanácsot, mások ügyét maga intézte el személyesen. Láttam a nyomort, az igazságtalanságot, ezért harcoltam ellene. Sztrájkokat szerveztünk, röplapokat terjesztettünk. Azt hiszem, a környéken nem volt esemény, melyben nem vettünk részt. Figyeltek bennünket, sokat jártak szülőfalumba a csendőrök, de azért mi nem tágítottunk, jól és sok taggal működött a párt és a szakszervezet. Május elsején Nitrára seregestül mentünk, követeltük jogainkat. A gazdasági válság idején sok volt a munkanélküli, éhező ember. Tenni kellett valamit. Bementünk Nitrára Sándor Drugához, az akkori járási főnökhöz, aki száz koronás munkanélkiili segélyt adott a község lakosai részére. Mi háromezret követeltünk. Nem akarta megadni, de a végén anynyira megijedt, hogy harmincezret adott. Ezen aztán még maga a jegyző is csodálkozott. így tudtunk segíteni a szegényeken, eivtársaink családjain. Minden sztrájk, megmozdulás fő szervezője, fiatalok, idősebbek oktatója volt Kántor Miklós. S ha őt letartóztatták vagy becsukták, lecsillapodott a harci láz, amikor kiszabadult, nem ismert határt. 1938 őszétől nyitrai lakos. Lapterjesztőként működött. A Munkást és a Magyar Napot terjesztette. Egy hónapi tevékenysége alatt ezerre növelte eme újságok példányszámát. Kántor elvtárs délig az utcán árusította az újságokat, délután pedig házról házra járt, míg az újság el nem fogyott. 1938 után a párt illegálisan működött. Kántor elvtársat harcos magatartásáért, bátorságáért sokszor elfogták, bebörtönözték, verték, kínozták, vallatták. Ű nem adta meg magát! — Utoljára 1941-be fogtak el. A nyitrai börtönben a titkos rendőrség hat hétig kínozott, amiért nem árultam el elvtársaimat. Három és fél évi börtönre ítéltek. Lipótvárra vittek (holott a büntetés nem volt jogerős), majd Havára. Az Havai börtönből a partizánok szabadítottak ki 1944 augusztusában. Rohantam Nyitrára, hogy kiszabadítsam a többi politikai foglyot. Mire odaértem, elvitték őket. 1945 után Magyarországra került, majd onnan hazajött. A dolgozó nép Februári Győzelme után rövid ideig káder- és kultúrelőadó, majd a CSEMADOK kerületi, később járási titkára. Állandó kerületi pártaktivista, járási pártvezetőségi tag. A Munkaérdemrend tulajdonosa. Azon fáradozott, hogy megfelelő életkörülményeket teremtsen, hogy a háború után a termelőmunka meginduljon. Előadásaiban a párt ideológiáját hirdette s hirdeti. Kántor elvtárs most már megnyugodott. Harca, fáradozása nem volt hiábavaló. Fölépült az ország, felnőtt egy új nemzedék, s nőnek az „unokák“. — Mit üzen a fiataloknak? ' — Értékeljék a múltat, a történelmet, becsüljék az idős embereket, mert sokat szenvedtek ezért a szabadságért. N. T. tályvezető —, hanem az egyetemes emberiségé... Ügy vélem, ebben a merész megfogalmazásban nincs semmi nagyképűség, hazabeszélés. Az ügyhöz való helyes, szocialista hozzáállás ez, nagyfokú igényességet, s elkötelezettséget tükröz. És mély értelmű igazságot Is, mert hiszen a tokaji bor a világ 68 országába jut el, Hegyalja évi bortermésének háromnegyed része. A GÖNCI HORDÖ ÉS EGYEBEK... Mielőtt fejtegetésbe bocsátkoznánk, dióhéjban néhány szót szólunk a rangos borvidék történelméről. Hegyalján közel ezeréves hagyománya van a szőlőtermesztésnek, a feldolgozásnak és az érlelőkultúrának. Erről írásos feljegyzések vannak IV. Béla idejéből, mikor —t a tatárjárás SZIKLAPINCÉK KINCSE Semmi túlzás, Itt rejtőzik Magyarország kincsesbányája Tokajhegyalján. A tizenhat pincészet pincelabirintusaiban. Ezek közül a legrégibb több kilométer hosszú, még az 1200-as években létesült. Ügyis mondhatnánk: a magyar hon aranyló, folyékony devizája talál Itt évente hűvös, sötét otthonra. Éresztelés végett néhány évi időtartamra. Mert három éves az a bor, amely a leghamarább kikerül innét. A tolcsvai II. pincészet 1. számú alpincéjében vagyunk. Ez itt a legrangosabb hely: bormúzeum. Először körüljárjuk a szerteágazó pincelabirintust, és zseblámpa gyér fényénél szemlélgetjük a palackokba zárt bormatuzsálemeket, már amennyire ez lehetséges. Mert a hűvös, sötét pin•" - ■ ’ < - V * yg Külföldi turisták a tolcsvai pincesoron. (A szerző felvételei) cék fogságában először a szürke, majd a fekete nemespenész az évek során bevonja az üvegeket. Angela Davis-frizurások azok az üvegek, amelyek már négy-öt évet töltöttek itt, katonás sorrendben a polcokon. Kísérőink Izig-vérig szakemberek. Jánok elvtárs, termelési főosztályvezető és Debreceni fózsef pincészetvezető egy csarnokszerüségbe Invitál, ahonnét az egyes pincék szerteágaznak. Köralakú, vaskos tölgyfaasztal mellé ülünk. S gyertyafény mellett kezdődik a disputa. — Elsősorban az aszűsodás kérdését vetném föl. A laikus ember számára ez bizonyára érdekes. A válasz nem késik. — Nálunk, Hegyalján, a szüret idejének a kitolása az egyik fő cél, hogy a szőlőszemek aszúsodjanak. Az aszúsodást a Botritis cinere nevű gomba (nemespenész) fertőzése segíti elő. Ha ez a fertőződés elmarad, akkor csupán szőlőmazsoláról beszélhetünk. — Gyakoríak-e az aszús évek? — Tíz évben ha kettő-három van, az már jó ... — és a pincészetvezető sorolta, melyik évjárat volt kiváló, s melyik csapnivaló. — Nagyon jó évjárat volt az 1968-as és az 1972-es, temérdek aszúval. A hatvanas és a hetvenhármas évet jobb nem említeni. Megízleljük az öt éven át hrodóban, majd négy évig palackokban éresztelt Száraz szomorodnit. Isteni nedű. Nem véletlenül nevezték valaha királyok borának. Sőt, XIV. Lajos, a Napkirály, a tokaji aszút minden borok királyává avatta. Tokajhegyalja újjászületik II. MINDEN BOROK KIRÁLYA S Itt egy sokatmondó Idézet ai „Nem minden orvosság keserű“ című, négylapos íüzetecskéből, bizonyításként: „Tizennégyféle ásványi anyagot elemzett ki a XX. század tudománya a tokaji borból, amelyek az emberi szervezet működésére jótékony és serkentő hatással vannak. Együttesüknek ez az egyszeri és egymásközti aránya; ez csakis a tokaji hegyvidék tudománya.“ A „szentély“ bejáratánál.
