Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-21 / 3. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. január 21. 12 Lapunk egyik korábbi száma éppen a kameníni (kéméndi) társult szövetkezet példáján mutatott rá a mezőgazdasági termelés kétlépcsős, vagyis területi szervezeti elrendezéséből fakadó felaprózottságra, a csoportérdekek túlzott elburjánzására, ami nagyban gátolta termelés fellendítését. Azóta persze sok víz folyt le a vén Saramon és ez a gazdaság is áttért a termelés ágazati elrendezésére és lényegében a felaprózottság felszámolására. A termelést már részlegenként, összpontosítva szervezik, egyelőre azonban még a belüzemi önelszámolás mellőzésével. Az új szervezeti elrendezés, a három község határát felölelő társult gazdaság (Kéménd, Kicslnd, Kőhídgyarmat) dolgozóinak jobb együttműködéséhez, a termelési eredmények javításához vezetett. Ennek eredményeként az eltelt négy évben a bruttó termelés több mint 3,8 millió koronával növekedett! Tökéletesedett a szervezés, javultak az eredmények A növénytermesztésben a javulás szembetűnő, hiszen 600 hektáron a szemeskukorica átlagos hektárhozama 20, a kalászosoké 2, a napraforgóé pedig 5,5 mázsával nőtt, mert jobban érvényesítették a termelés növelését befolyásoló agrotechnikai, szervezési és más fontos tényezőket mint korábban, tehát a komplex ágazati irányítást juttatták érvényre és a jobb szervezés meghozta a várt eredményt. Köztudomású, hogy korábban a szövetkezet állattenyésztésében a problémák sokaságával küzdöttek, ami mindenekelőtt a termelés felaprózottságától, áttekinthetetlenségéből, s nem ritkán bizonyos helyt érdekeknek az előtérbe helyezéséből eredt. Mintegy öt évvel ezelőtt egy-egy tehén átlagában a szövetkezetben mindössze 2480 liter tejet fejtek, de a köhídgyarmati részlegen csak 1800 — 1900, a Kicsindin pedig 3200 liter volt az átlagos tejhasznosság. Érthető tehát, hogy a szakosítás keretében Gyarmatról a teheneket áthelyezték Kéméndre, s a gyarmati részlegen helyezték el az elsőburjas teheneket. Az ágazati szervezeti elrendezés magával hozta az állatnyilvántartás tökéletesítését is, hiszen korábban az állattenyésztésben éppen e téren volt a legnagyobb, mulasztás. Azóta a helyzet nagyot javult, hiszen a Gyarmaton elhelyezett elsöborjas tehenek napi tejátlaga megközelítette a kilenc litert, régebben azonban ugyanott mindössze 4,16 liter volt a tehenek napi tejátlága. Arra törekedtek, hogy fölszámolják a régi áldatlan állapotot. Korábban ugyanis 60—80 tehén csak papíron szerepelt, ezért igénynek megfelelő színvonalra kellett hozniuk az üszőnevelést. Az 1977-es évben például már 214 vemhes üszőt soroltak a törzsállományba, negyvennégyet pedig más gazdaságoknak adtak el továbbtartásra. A szarvasmarha-tenyésztéssel tehát kifutottak a kátyúbői és a fejlődés helyes útjára léptek, ami a tejhasznosság javulásában Is megmutatkozik. Az elmúlt évben egy tehén átlagában elérték a 3150 litert, vagyis 670 literrel többet, mint az öt évvel ezelőtti valúság volt! Bogdán Ferenc elvtárs, a szövetkezet elnöke, az eredmények javulását abban látja, hogy ma már — magától értetődően — mindenkitől megkövetelik az anyagi felelősségre alapozott pontos, lelkiismeretes munkát. Mindenki olyan Javadalomban részesül, ahogyan dolgozott, amilyen hasznot hozott a közösségnek. Természetesen még sok mindenen javítaniuk kell és ezt a célt szolgálják az anyagi ösztönzők is. Aki tehát többet vállalt magára és minőségileg is nagyobb értékeket hozott létre a társult szövetkezetnek, a javakból is többet kell kapnia, mint annak, aki esetleg csak névlegesen szerepelt a jegyzékben vagy munkája nem üti meg a kívánt mértéket. Fontos követelmény a minőség Kelecsényi Rudolf elvtárs,■ aki új beosztásba került, azonban nemrég még az állattenyésztési részleg vezetője volt, kifogásolja például a silótakarmányok minőségét, ami őszintén szólva részben a kedvezőtlen Időjárásnak a következménye. A növénytermesztőknek azonban a jövőben mégis arra kell törekedniük, hogy minél jobb minőségű és elegendő takarmányt készítsenek be az állattenyésztés részére, hiszen nagyban ezen múlik az állatok hasznossága és végső soron a mindenki zsebét érintő nagyobb jövedem elérése. Ez azt követeli, hogy a két fő termelési részleg kölcsönösen segítse egymást, mert a javak létrehozása közérdek. Talán helyes volna, ha a dolgozókat és a csoportokat mindenekelőtt a munka minőségének figyelembevételével premizálnák. Vannak ugyanis már olyan gazdaságaink, ahol a silózásban dolgozó csoportoknak a prémiumot csak a takarmány laboratóriumi minősítése után fizetik ki! Jutalomban csak azokat részesítik, akik első és második minőségi csoportba sorolt silót készítettek télre, és ez a helyes. takarmány- és a tejtermelésben még mindig vannak tartalékok. Közös erőfeszítéssel ennek feltárására kellene törekedniük. Tény, hogy a kelleténél gyengébb minőségű takarmánkokkal is nagyobb tejhasznosságot kellene elérniük. Legnagyobb tartalék természetesen az emberek munkájában, és a szervezés tökéletesítésében rejlik. Kicsinden például azok etetik a teheneket, akik fejik is, ezért is jobb az állatok tejhasznosssága mint Kéménden, ahol etetők és fejők különkülön vannak a teheneknél. Melyik megoldás szerencsésebb? Bár a kéméndi társult szövetkezet- Szerencsés megoldásnak bizonyult és más családtagokból alakul az etető-fejő kettős, mert előfordulhatnak súrlódások, s mivel a tehén érzékeny biológiai lény, a lazításokra rendszerint kisebb tejhasznossággal reagál, Természetesen ez nem minden esetben fordul elő, hiszen a kéméndi társult szövetkezetben számtalan eset bizonyítja, hogy más-más családokból származó etetők és fejők kiváló eredményekre képesek, mert jó viszonyuk van a munkához. Ezek közé tartozik például a Rák Mártonná—Benefl István kettős is, akik az elmúlt évben a kéméndi farmon a 80 752-es fülszámú fekete-tarka tehéntől négyes ikreket neveltek fel, s mind a négy állat jó egészségnek örvend. Természetesen más hasonló lelkiismeretes dolgozók is akadnak. Így például Rajnoha Ignác és Bara-Figyelmet érdemlő sikerek egy garamvölgyi szövetkezetben Hogyan tették hatékonyabbá a termelést? ben a múlthoz képest jelentős az előrehaladás — amiért tisztelet és becsület mindazoknak, akiknek ebben valamilyen részük van —, mégis őszíntén meg kell mondani, hogy a :.. és a sertésállomány? Sok éven keresztül nagyon gyenge eredményt értek el a malacszaporulatban Is. Például 1974-ben mindössze 13,2 malacot választottak el kocánként és hasonló volt a helyzet későbben Is. Az ok? A kocákról és a vemhességről úgyszólván semmilyen nyilvántartást nem vezettek. Az állomány egy része leromlott, rendszertelen volt a búgatás, s ennek velejárójaként az elles is. Teljes volt a zűrzavar. Az áldatlan állapot kiküszöbölésében nagyban segített a lezüllött kocák s a lelkiismeretlen dolgozók lecserélése. Rendet teremtették a nyilvántartásban is és rátértek a turnusos éltetésre. így aztán az elmúlt évben már 19 malacot neveltek fel kocánként, s a korábbi évek valóságához képest több mint 1800 malactöbbletet értek el, így elegendő állt belőlük rendelkezésre hizlaláshoz, — 950-el több mint amennyire szükségük voltl Az elmúlt évben a szövetkezet legjobb kocagondozójának Komár András bizonyult, aki kocánként húsz malacot nevelt fel. Egyike azoknak a' dolgozóknak, akik lelkiismeretes munkával minimálisra csökkentették a malacelhullást. Mit kapott a társadalom? Üt évvel ezelőtt a szövetkezet 65, az elmúlt évben pedig már 87 vagon húst adott társadalmunknak. A többlet tehát 22 vagon. Tejből öt évvél ezelőtt 187 ezer literrel maradtak adósak, az elmúlt évben pedig már 55 ezer literrel adtak többet a fogyasztói piacra. Ez is jól bizonyltja, hogy mennyit javait a kéméndi társult szövetkezet termelése. Ebben természetesen nagy szerepe volt a dolgozók alkotókezdemény ezésének, a szocialista munkaverseny fellendülésének, s a vállalások teljesítésének. Idei célkitűzések A szövetkezét a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évére feladatként vállalta, hogy hatvan vagon sertéshást juttat a közös alapba. Ennek sikeres teljesítéséhez minden rendelkezésükre áll. Az első negyedévben például 15 vagon sertéshúst kell leadniuk, ami azt jelenti, hogy átlagban havonta 600 hízót szállítanak a vágóhídra, s örömmel említették, hogy ez nem okoz nagyobb erőfeszítést. Arra törekednek, hqgy a szerződésben meghatározott feladatokat ne csak negyedéves átlagokban, hanem dekádonként is ritmikusan teljesítsék, hiszen ezen múlik a fogyasztói piac egyenletes ellátása. Minden előfeltétel megvan rá, hogy a kéméndl társult szövetkezet a helyenként még kiütköző nehézségeket leküzdje és eredményeivel a Garamvölgyének egyik legjobb gazdaságává fejlődjön. Koksza István fcgy értekezleten sok minden “ elhangzik, fontosabb és kevésbé fontosabb dolog. De minden felszólalásnak egyetlen célja van: javítani az adott pillanatnyi helyzeten, simává egyengetni az utat a problémát jelentő kérdés legésszerűbb megoldásának felfedése érdekében. Mezőgazdasági termelésünkben Ilyen problematikus kérdés a zöldségtermesztés. Most, amikor nagyobbára negyedszázados múltra visszatekintő, gazdaságilag megszilárdult földművesszövetkezeteink a társadalom szükségleteinek jobb kielégítése érdekében mind nagyobb mértékben térnek rá a nagyüzemi zöldségtermesztés gyakorlati megvalósítására, Imittamott különféle nehézségek merülnek fel. Elsősorban ott, ahol az Intenzívebb zöldségtermesztés meghonosításán fáradoznak. S ilyen körzet a komáromi járás Is, hiszen éghajlati, talaj-, vízháztartási és egyéb adottságai is erre szinte predesztinálják. Ez a járás szlovákiai méretben a zöldségtermesztés 25—27 százalékát adja. A CSKP KB és az SZLKP KB a múlt év áprilisában megtartott plenáris ülésén, valamint a központi bizottság előző, a mezőgazdaság távlati fejlesztését kijelölő határozatai is feladatul tűzték a zöldségtermesztés optimális fejlesztését. Ezek a célkitűzések és az 1977-es évben a nagyüzemi zöldségtermesztésben szerzett tapasztalatok késztették a komárnoi járás mer zőgazdaságát Irányító szerveket, a párt járási bizottságának ösztönzésére, hogy a kérdésben érdekeltek bevonásával szélesebb körben vitassák meg ennek a termelési ágazatnak a problémáit. „ A szakosított nagyüzemi zöldségtermesztés kibontakoztatásában komoly szerepet tölt be a területi Zöldségtermesztő Kooperációs Társulás, mely nemcsak a zöldségtermesztés meg-Hogy az emberi munka ne vesszen kárba Zöldségter szervezésében, hanem a betakarítást követő kezelésben, a tárolásban és az értékesítés terén is hatékony támogatást biztosít tagjainak. Nagyon helyes, hogy ennek a kérdéskomplexumnak összes szála — az irányító szervek vezetése alatt — egy szervezeti egységbe fut össze. így a beruházások, nevezetesen a hűtőtárolók építése, a korszerű agrotechnikát biztosító gépek, betakarító és feldolgozó gépsorok beszerzése a kitűzött cél elérése érdekében könnyebben megvalósítható. S mi a cél? Amint már mondtuk, a zöldségtermesztés menynyiségi és minőségi szintjének emelése. E téren bizony komoly lemaradást kell behoznunk. Országos méretben a zöldségfogyasztás hazánkban 40— 45 kg évente, pedig a célszerű és egészséges táplálkozás e mennyiség kétszeresét követelné. És megtermelése nem okozna különösebb megterhelést. Viszont a kezelés, a tárolás, illetve a tartósítás már komolyabb problémát jelent. BERUHÁZÁSOK Tehát elsődlegesen a megtermett zöldség kezelésének és tárolásának problémái várnak megoldásra. Ezért — amint azt Prusz János mérnök, a kooperációs társulás vezetője elmondotta — nagyobb arányú beruházással akarnak a helyzeten Javítani. Kolárovóban (Gútán) egy 500 vagon befogadóképességű klimatizált hagymaraktár épül, Marcelovában [Marcelházán) zöldségraktár és ennek keretében egy gépesítési központ. További tervük az 1978-as évben Marcelovában fóliás palántanevelő létesítése, valamint egy 200 vagon befogadóképességű hűtőtároló felépítése Hurbanovőban (Ögyallán), amit négy éven belül akarnak befejezni. Sajnálatos azonban, hogy majd minden esetben vagy a gépek, vagy a technológia, Illetve az építkezés szakaszán kell bizonyos problémákat leküzdenünk. Ha tervüket sikerül megvalósítani, nagy lépéssel jutnak közelebb a cél eléréséhez, feladatuk sikeres teljesítéséhez, a zöldségtermesztés összpontosításához, szakosításához és a legújabb technológia alkalmazásához. Hiszen már az 1978-as évben 45 ezer tonna zöldség kitermelését kell biztosítaniok, hogy partnereik igényeit a mennyiséget és a választékot tekintve kielégíthessék. A tartósító ipar ugyanis 15 ezer tonna, a Zelenina 26 ezer és a Jednota fogyasztási szövetkezet ötezer tonna zöldséget Igényei. Ehhez a szükséges feltételeket igyekeznek kialakítani. A termelők herbicld-szükséglete biztosítottnak mondható. A Semex vállalat ígéretet tett, hogy jó minőségű zöldség-vetőmagot szállít, annál is inkább, mivel ez a kooperációs társylás a jövő évtől kezdődően nemcsak mint vetőmag-vásárló, hanem a szerződések szerint komoly magtermesztőként építi kapcsolatát a magforgalmazó Semex vállalattal. Mindenekelőtt paprika-, hagyma- és majoránnamag termesztésére vállalkoztak. NÖVEKVŐ GÉPPARK Továbbra Is megoldatlan és az elmúlt esztendőkhöz hasonló problémát jelent a fólia-beszerzés. A fóliát gyártó vegyi űzetnek a rendelt mennyiség leszállítását január végére, februárra, Illetve márciusra ígérték. Ez jelentősen hátráltatja a zöldségtermesztés tervszerű fejlesztését. Viszont ezt a kérdést csakis ügy lehet majd megoldani, ha a vegyipari üzemek álláspontjuk és lehetőségeik felülbírálása után a fóUák korábbi szállítását biztosíthatnák. Az idei esztendő a gépesítés további fejlesztésének és a géppark kibővítésének éve lesz a. zöldségtermesztő ' kooperációs társulás életében. Két komplex paradicsom-feldolgozó gépsort szereznek be, amely 250 hektáros terület termésének feldolgozását biztosítja idényenként. Három NDK gyártmányú EM 11 jelzésű gyökérzöldség-betakarító kombájnt kapnak 70 hektárnyi terület termésnek betakarítására. Gépparkjukat három szovjet gyártmányú LKG 1-4 jelzésű hagymaszedő kombájnnal, két uborkaszedő géppel, két fűszerpaprika-szedő géppel bővítik. Ezen felül két svéd gyártmányú zöldség-vetőgépet vásárolnak, amellyel 600 hektáron szemenként vethetik el a hagymát, a gyökérzöldséget a paprikát és a paradicsomot. Továbbá a Znojmői Gépállomáson gyártott zeller -osztályozó és feldolgozó gépsort vásárolnak, amellyel 80 vagon termény lesz-kezelhető. Terveik szerint a megvásárolt fokhagyma-ültetőgép —, melynek idényteljesítménye 30—50 hektár — kapacitását a környező járások mezőgazdasági üzemeinek is felkínálják majd. Szép tervek, komoly beruházás. Reméljük, eredményét mihamarabb a zöldségtermesztés mennyiségi növekedésében és a piacra szállított zöldségfélék jobb minőségében mérhetjük le. Ez eddig rendben is lenne, de a neheze ott kezdődik, hogy a megaz, amikor házastársak etetik és fejik az állatokat, mert azok jói együttműködnek, s a minél jobb tejátlag elérésére törekednek. Nem mindig szerencsés megoldás azonban, ba mát • nyal Vincéné, továbbá Sóska Sándor ■ és felesége az elmúlt évben több mint ! tizenkét literes teüátlagot ért el na- I ponta a rábízott tehenektől, s ez már i figyelemre méltó eredményi íme a négyes ik rek, amelyeknél összsúlya születés kor 94, elválasztás kor pedig 164 kj volt. Nevelőiket — Rák Mártonnét é Benefi Istvánt - dicséret illeti!
