Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-24 / 25. szám

1978. június 24. SZABAD FÖLDMŰVES A Szlovákiai Újságírók Szövetsége mezőgazdasági újságírói klub­jának a vezetősége, az SZLKP Dunaj­ská Streda-i (dunaszerdahelyi) és ko­­márnói (komáromi) járási bizottsága, továbbá mezőgazdasági igazgatósága közreműködésével május 25—2B-án a szlovákiai és a csehországi újságírókat tájékoztatták a két járás mezőgazda­ságának, de főleg nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelésének s forgalma­zásának helyzetéről és távlatairól. Az SZLKP Dunajská Streda-i járási bizottságán megtartott beszélgetésen részt vett Rudolf Van čo elvtárs, az SZLKP KB osztályvezetője is és részle­tekig menően tájékoztatta a tömegtá­jékoztató eszközök képviselőit Szlová­kia mezőgazdasági termelésének ed­digi sikereiről, problémáiról s a ter­melés hatékonyságának az elvárásai­ról. Időszerű feladatként emlftette, hogy réteinkről. legelőinkről és szántóink­ról takarmányokból minél előbb ha­sonló kimagasló eredményt kell elér­nünk, mint a gabonatermesztésben. A mennyiség szüntelen növelésével párhuzamosan napirenden kell tarta­nunk a minőséget is, hiszen napjaink­nak ez nagyon fontos feladata. Ettől függ ugyanis a szarvasmarhák, illető­leg a tehenek hasznosságának a foko­zása, s az erőtakarmány egységnyi területre' jutó — normán belüli — gazdaságos hasznosítása. — Az összpontosításra való törek­vés következtében 1971-től Szlovákiá­ban csökkent a mezőgazdasági üzemek száma és lényegesen bővült egy-egy gazdaság földterülete. Ez azt követel­te, hogy a járás politikai és gazda­sági irányító szervezetei még követ­kezetesebb kapcsolatot építsenek- ki a többezer hektáros gazdaságokkal. A tudományos ismeretekre támaszkodva szervezzék és irányítsák a termelést. Igénynek megfelelő alapot hozzanak létre a termelés fellendítésére — je­gyezte meg Vančo elvtárs. El kell érni hogy a jövőben egy­­egy gazdaságban két-hároni fő keres­kedelmi terménynél többel ne foglal­kozzanak. Ezeknek színvonalas terme­léséh 3Z és begyűjtéséhez komplex gépst rókát kell beszerezni! A KÖZELJÖVŐ megli öveteli, hogy Járásonként a ter­meié i fellendítését célzó formalizmus­tól m 3ntes kooperációs körzetek ala­kuljanak. Olyan körzetek, amelyekben összehangolhatják, lebonthatják és átvállalhatják a tervfeladatokat. — Mezőgazdasági üzemeink növény­termesztői törekedjenek arra — hang­súlyozta Vančo elvtárs —, hogy ne csupán gabonából, hanem a többi ter­ményből is a lehető legjobb hozamot és minőséget érjék el, mert társadal­munknak egyebekre is nagy szüksége van! Az utóbbi években tömegtakarmá­nyokból a korábbinál jobb eredményt 13 értünk el. A többletet azonban sok helyen az aránytalanul nagy — ese­tenként 25 százalékos — begyűjtési veszteség emésztette fel. Ez pedig mindennél nagyobb pazarlás, hiszen a hanyagul végzett begyűjtési munka során főleg a pillangósok legértéke­sebbje, a levélzet, veszett kárba. Vančo elvtárs beszéde további ré­szében az állatállomány minőségének szüntelen tökéletesítése kapcsán arra is kitért, hogy a hasznosság növelése nem kimondottan a biológiai anyag minőségének, hanem azon túl a ko­rábbinál lelkiismeretesebb emberi gondoskodásnak is függvénye. Szüksé­ges tehát, hogy a zootechnikusok és az állatgondozók a rendelkezésükre bocsájtott takarmányokat minél gaz­daságosabban hasznosítsák. Ez egye­dül tőlük függ! NEM RECEPT, DE OKULÁSRA ÖSZTÖNÖZHET! Öllé Gyula elvtárs, az SZLKP Du­najská Streda-i járási bizottságénak a titkára, a termelés fejlesztésének a hogyanja kapcsán említette, hogy a növénytermesztés nagytáblás szerke­zetének a kialakítása szinte felbecsül­hetetlen előnnyel járt a gazdaságos­ság növelésében, az egyre jobb ered­mény elérésében. A tudományos ismeretekre támasz­kodó szervezés a járásban nagy mér­tékben hozzájárult a termelés fellen­düléséhez. A járás vezetőinek nagy érdeme, hogy Szlovákiában szinte el­sőként ismerték fel a tudományos ku­tatás neves szakembereivel való kap­csolatok felvételének az előnyét. így teremtettek kapcsolatot mindenekelőtt a világhírű szovjet kutatókkal. Re­­meszko és Ljukjanenko akadémikusok­kal, a hazai kutatás élenjáró szak­embereivel. a Nitrát Mezőgazdasági Főiskolával, az Állattenyésztési Kuta­tóintézettel és más hasonló intézmé­nyekkel. Ezek segítséget nyújtottak részükre a tudományosan megalapo­zott programok kialakításában. A járás politikai és gazdasági aktí­vájának nagy érdeme, hogy a mező­­gazdasági üzemek dolgozói hamar megértették a párt irányelveiből a Dunajská Streda-1 járásra háruló fel­adatok társadalmi horderejét és gyor­sított ütemben váltották valóra a program célkitűzéseit. A iközös erőfe­szítések. a kimagasló eredmények tet­ték lehetővé, hogy ez a járás meg­kaphatta a legjobbnak kijáró állami kitüntetést, a „Köztársasági Érdem­rendet“. ÜZEMLÁTOGATÁSON A tájékoztatót követően Vančo, öllé és Mikulec elvtársak kíséretében az újságírók meglátogatták az Agrofri­­gor közös mezőgazdasági vállalatot. Oszvald Frigyes mérnök vállalati igazgató elmondta, hogy ez a vállalat komplex módon gondoskodik a zöld­ség- és gyümölcstermelés fejlesztésé­ről, az áru átvételéről, s forgalmazá­sáról és egyben szaktanácsokkal Is segíti a gazdaságokat. Az újságíróknak megmutatta a bel­ga típusú automata vezérlésű üveg­­házrendszert, amelynek egyik részé­ben a kombinált termelési szerkezet keretében szekfút, másik részében pe­dig zöldpaprikát termelnek. Ezt követően az újságírók csoportja a Trhové Mýto-i (vásárvámosi) Cseh­szlovák—Szovjet Barátság szövetkezet­be látogatott, ahol a vendégeket Do­mény János elvtárs, a szövetkezet el­nöke szívélyesen fogadta, s Varga Gyula mérnök, a pártszervezet elnöke tömören tájékoztatta a társult gazda­ság sikereiről és további feladatairól. Papp István gépesítő mérnök az ér­deklődőknek megmutatta az 1,5 millió korona költséggel épült — 80X40 mé­ter alapterületű —• gépszínt. Ezt nyá­ron gabona tárolására használják. Varga István agrármérnök, a gaz­daság növénytermesztési részlegének vezetője, a növénytermesztés figyelmet érdemlő sikereinek a hogyanjáról be­szélt. Szóba került egyebek közt az is, hogy az idei termésből több mint félmillió fej saláta, nagyon sok kara­lábé és zöldpaprika került a piacra. Nyárasdon szívélyes eszmecsere kapcsán Öllé elvtárs beszélt egyebek közt arról is, hogy a törekvés a ren­delkezésre álló termálvíz ésszerű hasznosítására Irányul. A téli időszak­ban a járásban mintegy harminc hek­táron számolnak az üvegházak ter­málvízzel való fűtésével. Gyakorlati­lag egész évben termelhetünk primőr zöldséget. Szaktanácsokkal az Agro­­frigor segíti a gazdaságot. Számolnak azzal is, hogy a következő években mintegy 20 millió fej salátát, kétmil­lió karfiolt és szintén kétmillió kara­lábét adnak a piacra. A termelés hatékonyságának növe­lése kapcsán Mészáros Ernő, a gazda­ság ökonömusá elmondta, hogy az el­múlt évben a búza mázsáját hetven korona költséggel termelték és átla­gosan mintegy százötven koronáért értékesítették! Ez jól bizonyítja, hogy a búza termesztése kifizetődő. Ez más gazdaságoknak is Irányadó lehetne A szövetkezet zöldségféléket 80, gyümölcsöt pedig több mint 300 hek­táron termel. Mivel ezen ágazat ter­melésének a gépesítése hiányos, szük­séges, hogy az illetékesek gondoskod­janak komplex gépsorok beszerzésé­ről, mert az emberi munka túlságo­san költségessé teszi a zöldségterme­lést. Ez nemcsak ebben az egy, ha­nem a többi zöldségtermelő nagygaz­daságban is gondot okoz. ZÖLDSEGTERMELŰ társulás Május 26-án Patincén, a termálfür­dő területén, a marcelovái (marcel­­házi) szövetkezet takaros egyemeletes üdülőházában Poóka elvtárs, az SZLKP komárnói járási bizottságának a tit­kára, továbbá Novotný mérnök, a jmi vezetője és munkatársai, továbbá Bie­­lik és más elvtársak tájékoztattak a járás zöldségtermesztésének a felada­tairól és távlatairól. A beszélgetésen részt vettek a já­rás zöldségtermelő körzeteinek s a zöldségtermelő társulás küldöttei is. A tájékoztatón sajnos nem jelent meg — bár meghívták — a SLOVLIK Nové Zámky-i és a ZELENINA komárnói képviselője, így csak hiányos ismere­teket szerezhettünk az adásvétel kér­déseinek távlati megoldásairól. Novotný elvtárs, a jmi vezetője megemlítette, hogy a zöldségtermelési társulás nem jogi személyt képező önálló vállalat, hanem a marcelovái szövetkezet szerves része. A kooperá­­lás ezen formája a járásban nagyon sikeresnek bizonyult. A múlt évben például mintegy 47 ezer tonna vagyis 110 millió korona értékű zöldséget szállítottak el a járásból hazánk ipari körzeteibe! Ezen jó eredményt az el­múlt szélsőséges év időjárási viszo­nyai közt érték ell A zöldségtermelő társulás nem zár­kózik el a többlettermék átvételétől, illetve továbbításától sem. Ebben az évben például húsz vagon fejessaláta továbbítását tervezték és ötven va­gonnyit szállítottak el belőle. Újab­ban arra törekednek, hogy a kisker­­tészkedöket is rávezessék a választék szerinti zöldségtermelésre. Ezzel u­­gyanis elérhető az idényben fölösleg­ként felhalmozódó többlettermék ká­rosodásának az elkerülése. Ha ez si­kerül, akkor a jövőben nem fordul­hat elő olyan eset, hogy Idényben lát­szólagos fölösleg keletkezzék, bár előfordulhat, hogy más körzetekben a nem rugalmas szállítás végett zöld­ségfélékből esetleg hiány van. Új LEHETŐSÉG Poóka elvtárs bejelentése szerint Komárnóban tervbe vették egy kor­szerű zöldség-elárusftóhely építését, ahol a vásárló minden szükségeset beszerezhet. Megállapították ugyanis, hogy a piac rossz ellátását gyakran a szállítóeszközök hiánya idézi elő. Ez megköveteli, hogy a kereskedelem gondoskodjon megfelelő gépparkról, haladó módszerekkel nénk elérni a tizenegy tonnás átla­got. — Előbb arról beszélgettünk, hogy a gépesítés egyre fontosabb szerepet játszik a szőlőtermesztésben is. A szü­ret a kézi munkára legigényesebb mű­veletek közé tartozik. Ezt az utóbbi időben már azok a gazdaságok is han­goztatják, amelyek csupán négy-öt tonna szőlőt termelnek átlaghektáron­­ként. Itt nyolc-tíz tonna szőlőt kell leszüretelni egy hektáron. Van-e a gazdaságnak szőlőkombájnja és mi­lyen tapasztalatokat szereztek az üze­meltetése során? — Ha nem lenne kombájnunk, né­hány száz hektáron alighanem még januárban is szüretelhetnénk — mond­ta mosolyogva vendéglátóm, majd is­mét komolyra fordította a szét — Három szőlőkombéjnunk van, s egy gép körülbelül nyolcvan ember mun­káját képes elvégezni. Veszteség? At­tól függően változik, hogy milyen faj­tát szüretelünk, milyen a művelésmód és az előkészítés. A mi Chisholm Ry­der típusú gépeink még elég nagy veszteséggel dolgoznak, de általában jobb munkát végeznek, mint az idény­munkások vagy a diákok. Később vendéglátóm meghívott, te­kintsek szét a gazdaságban. Először a szőlőben nézelődtünk, majd megtekin­tettük a szőlőkomhájnnkat, végül el­látogattunk a gazdaság borfeldolgozó üzemébe. Papp elvtárs végigkalauzolt a hatalmas munkacsarnokokon és köz­ben mesélt. Elmondta, hogy a partner­gazdaságok szőlőtermésének zömét is itt dolgozzák fel. majd palackozzák. A borkombinát 174 ezer hektoliter bort tud tárolni. A korszerű palacko­zót hetvenkettőben helvezték üzembe, s ettől kezdve már külföldre is szállí­tanak saját palackozású bort. Borter másuk ötvenöt százalékát exportálják, a legtöbbet a Szovejtuniéba, de je­lentős mennyiséget szállítanak Len­gyelországba. az NDK-ba, Csehszlo­vákiába, Svédországba. Ausztriába, Svájcba és az NSZK-ba is. A Traubisödát. ezt a Márkához ha­sonló, szénsavval dúsított üdítő italt, Magyarországon csupán négy üzem gyártja. A Kunbaja—Bácsszőlősi Álla­mi Gazdaság borkombinátjában tavaly kezdte meg a próbaüzemelést a nagy teljesítményű gépsor. Az idén 25 mil­lió palackkal terveznek gyártani eb­ből a közkedvelt üdítő italból. Az üzemben harminc szocialista brigád működik. Ezek között a legjobbak so­rába tartozik a Somoskövi Béla vezet­te Március 15. brigád, melynek tagjai éppen a Traubisóda-részlegen fejtik ki érdemdús tevékenységüket. Ez a brigád kiváló munkasikereiért már megkapta a bronzkoszorút, s továbbra is élenjár a feladatok teljesítésében. Bács—Kiskun megyében kilenc ál­lami gazdaság van, közülük hat ko­moly szőlőtermesztő. Ezek a gazdasá­gok úgy határoztak, hogy a törköly hasznosítása céljából közös erővel borkősav-üzemet létesítenek Kunfe­­hértón. Itt a korábban hulladékanyag­ként kezelt melléktermékből, a tör­kölyből, párlatot, valamint a Chinoin gyógyszergyár részére borkősavat ké­szítenek, a visszamaradó mellékter­mékből pedig értékes takarmányipari alapanyagot készítenek a keverékta­karmányt gyártó üzemek számára. Végezetül még talán annyit illik el­mondani a Kunbaja—Bácsszőlősi Álla­mi Gazdaságról, hogy fennállása óta a legjobbak sorába tartozik. Megyei viszonylatban az első három között említik a nevét, hat ízben nyerte el a Kiválló Vállalat címet. A tervezett nyereséget tavaly tizenhat és fél mil­lió forinttal teljesítette tél. Kád ek Gábor <2 A borpalackozóban és a Traubisóda­­részlegen is többnyire nők dolgoznak. (A szerző felv.) ne várjon mindenben a termelőre, HU szén a zöldségfélék begyűjtésének fő idényében a mezőgazdaságban felhal­mozódnak a szállítási teendők, így minden erőgépre szükség van! A többletzöldség raktározására egy­­egy körzetben korszerű nagy kapaci­tású hűtőtárolút építenek. Ezzel el­kerülhetik az áru károsodását és tor­lódás esetén a zöldség minősége a fű idényben hosszabb ideig megtartható. A járásban száz hektárig terjedhet a fóliás zöldségtermelő terület. To­vábbi fóliásítás szinte lehetetlen, mi­vel az emberi munkaerő készlete ezt nem teszi lehetővé. A fóliás zöldség­­termesztéshez úgyszólván semmilyen patentírozott gépi eszköz nem áll ren­delkezésre! Mégis arra törekednek, hogy valamilyen megoldást találjanak az emberi munkaszűkséglet minimá­lisra csökkentésére. Végezetül talán még annyit, hogy a járás évi 780 millió korona értékű mezőgazdasági termeléséből a zöld­ségfélékre átlagban kétszázmillió ko­rona jut, s ez nagyon tekintélyes ösz­­szeg. Ez jól bizonyítja, hogy a járás­ban értenek a zöldségtermeléshez. Az elmúlt évben például a járás egyes területeit elemi csapás érte. Paradi­csomból több helyen mégis 700 má­zsás hektárhozamot értek el, a járási átlag pedig 350 mázsa lett. Amint lát­juk, akarat, az van. Szükséges, hogy az idényben a partnerek a korábbi­nál jobban felkészüljenek. A huzavo­na ugyanis ronthatja a termelői ked­vet, s ennek végül a társadalom látná a kárát. Az élénk és tartalmas tájékoztató s eszmecsere után az újságírók ellá­togattak a marcelovái, a vojnicei és a koiárovői szövetkezetekbe, ahol a vezetőkkel a zöldségtermelés és az értékesítés problémáiról és más idő­szerű kérdésekről szakavatottan be­szélgettek. Hokisa István A szudánifű kiváló takarmány Félévszázada annak, hogy egy ko­rabeli szaklap a szudánifű összetéte­lére és takarményértékére rámutatott. Ma, amikor az okszerű takarmányozás horderejéről, rejtett tartalékainak felkutatásáról naponta írunk, úgy gondolom, szükséges volna a ml szá­razságra hajlamos éghajlatunkon több szudánífüvet termelni. Szénájának tartalma Zajtay—Zait­­schek vizsgálatai szerint: szárazanya­ga 83,00, hamuelem-tartalma 7,47, szervesanyaga 75,52, nyersfehérje­tartalma 10,21, tlsztafehérje-tartalma 8,70, nyerszsír-tartalma 1,94, rosttar­talma 28,75, nitrogénmentes klvon­­hatóanyag-tartalma pedig 36,63 szá­zalék. Keményítőértéke és emészthe­tősége alapján a szudánifű a jó minő­ségű réti szénával egyenlő értékűnek tekinthető! Pillangós virágú takarmánynövény is lehet az előveteménye. Jő trágya­­erőben levő, közép-kötött és homokos közép-kötött talajt kíván. Ott adja a legjobb terméseket. A sovány, laza homoktalajok nem alkalmasak ter­mesztésére. A Csallóköz Jobb minősé­gű szikes talajain még termeszthető, de vigyázat, a Hodžovo stb. környé­kén levő talajok erre alkalmatlanok. A szudánifű bírja a szárazságot, még­is jobb és biztosabb termést ad, ha ősszel szántott és a szárazság ellen felületén tavasszal porhanyított föld­be vetjük, tehát tavasszal nem szán­tunk alá. Ha azonban másodtermé­nyenként vetnénk, akkor a tavaszi vagy a nyári középmély, de azonnal elsimított felületű szántás mellőzhe­tetlen! Legeredményesebb május má­sodik felében elvetni, de másodter­­ményiként még június, illetve július elején is vethetjük. A talajban a csí­rázáshoz elegendő víznek Is rendelke­zésre kell állnia. A múlt gyakorlatá­ból tudjuk, hogy magjának legalább 80 százalékos csírázóképességgel kell bírnia. A múltban ezt a növényt 12 cm sortávolságra vetették. (30—40 kg-ot kát. holdanként.) A szudánifű kezdetben lassan fejlő­dik, gvomosságra hajlamos talajokon a gyorsabban fejlődő gyomok ártal­mára válhatnak, tehát a vetését kelés után fogasolní kell. A vetést követő 8—10 hét múlva első termése kaszál­ható. Ha elég korán kaszáljuk és tar­lóját megfogasoljuk, akkor 4—6 hét múlva elég jő sarjútermést vagy lege­lőt is nyújthat. Jó minőségű talajokon 125—150 cm magasra nő. Kedvező vi­szonyok között ennél jóval magasabb is lehet. Gyorsan szárad, nemcsak zöldtakarmányozásra, hanem széná­nak is nagyon jó. Ma, amikor takar­mánynak még a szalmát is felhasznál­juk, felmerül a kérdés, nem volna-e érdemes ezt a kiváló takarmánynö­vényt fehérjeprogramunkba beiktatni? Kmoskó László mérnök i

Next

/
Thumbnails
Contents