Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-21 / 3. szám

Melyiket telepítsük? A piaci ellátottság javítása érdekében a múlt év őszén vég­re rendezték a csemegeszőlő felvásárlási árát. Ez máris érezhetően befolyásolja a nagy­üzemek és a kiskertészek ter­melés iránti érdeklődését. A kertészkedők közül mind töb­ben keresik a legmegfelelőbb csemegeszőlő-fajtákat. Igazuk van, hiszen a házak kertjeibe és a hétvégi nyaralók kertjébe elsősorban csemegeszőlő való Ha ésszerűen telepítünk, külö­nösebb gond és kiadás nélkül biztosíthatjuk a család egész évi szükségletét, a többter­mésből pedig akár bort vagy kompótot is készíthetünk. Ha a család önellátását tartjuk fő feladatunknak és érési sorrend­ben több fajtát telepítünk, ak­kor július végétől novemberig állandóan lesz friss szőlőnk. A kései fajták termését ésszerű tárolással a téli hónapokra is épségben megőrizhetjük. A csemegeszőlők magaskordon és lugasművelésre egyaránt alkal­masak, tehát aránylag kis te; rületen termelhetők, épületré­szek befuttatására, utak szegé­lyezésére is alkalmasak, s egy­úttal változatosabbá, tetszető­sebbé tehető velük a kert. A legmegfelelőbb fajták ki­választása nem éppen könnyű feladat. Ha értékesítéssel szá­molunk, akkor feltétlenül a bő­­termő korai fajtákat telepít­sük. Ha viszont csupán a csa­Iád szükségletének fedezésére törekszünk, akkor több fajtát telepítsünk, hogy a folyamatos érésű fajtákból júliustól no­vemberig legyen friss gyümöl­csünk. A kertbarátoknak — fő­leg a kezdő, szőlészetben já­ratlan kiskertészeknek — né­hány nagyon jól bevált fajtát *► A Favorit augusz tus elején ad él­vezhető gyümölcsöt Fotó: -vag-Az Irsai Olivér bo­gyói lédúsak, kel­lemesen muskotá­lyos Ízűek. Fotó: -bor­szeretnék ajánlani, mégpedig az érési sorrendnek megfelelő felsorolásban, hogy mindenki könnyen kiválaszthassa a szá­mára legmegfelelőbbet. Legkorábban érő csemege­­szőlőnk a Csabagyöngye. Gyü­mölcsé július végén fogyaszt­nagyon finom ízűek. Áruterme­lésre kiváló, mivel jól szállít­ható. Hosszúcsapos vagy szál­­vesszös metszést kíván. A Favorit fajtával egyidőben érik az Irsai Olivér. Tőkéje közepesen erőteljes növekedé­sű, a téli fagyoknak aránylag jől ellenáll. Fürtje középnagy, vállas, inkább laza, mint tö­mött. Bogyói sárgásak, kissé rágós héjúak, de lédúsak, és nagyon kellemes muskotályos ízűk van. Aránylag jól szállít­ható. Magas cukorfoka követ­keztében bora kiváló, muskotá­lyos, más — gyengébb minősé­gű — borok feljavítására ki­tünően megfelel. Rövid- és hosz­­szúcsapra metszhető. (Folytatjuk.) A gyümölcsfák alakító metszése Az alakító metszéssel az *■* adott korunaformán be­lül meghatározzuk a törzsma­gasságot, a vázágak számát, helyzetét és elosztását. Nap­jainkban — a koronaformától függetlenül — a gyorsított ko­­ronaneveiést és gyors termőre­­fordítást helyezzük előtérbe. A gyümölcsfa fiatal, vegetatív (növekedő) jellegű szakaszát igyekszünk lerövidíteni, a nö­vekedési erélyt a hajtások kü­lönböző szögállásba való lekö­­tözésével csökkenteni és a fát terméshozásra késztetni. Igen fontos az alakító metszés sa­rán az éghajlati és talajviszo­nyokat figyelembe venni. Pl. száraz, meleg vidéken, vagy tápanyagban szegény talajon rüvidebbre metszünk, hogy sű­rűbb, zártabb koronát alakít­sunk ki. Hosszúra metszünk csapadékos, páradús viszonyok mellett, vagy ahol a talaj jó vizgazdálkodású, tápanyaggal jól ellátott, hogy a korona laza, szellős legyen. A vesszők visszametszésének mértéke változó lehet. Ha a vessző hosszának csak egyhar­­madát távolftjuk el, úgy gyenge metszést alkalmazunk, amely­nek eredménye az lesz, hogy a vessző csúcsán a végállú és az alatta levő néhány rügyből gyenge hajtásokat kapunk, a vessző alsó részén levő rügyek viszont alva maradnak. Ezt a metszést az erősen növő fajták­nál alkalmazzuk. Középhosszú metszéskor a vesszők fél részét vágjuk le. Ennek az a következménye, hogy a végálló és az alatta le­vő egy-két rügyből középerős hajtásokat és rövid termőrésze­­ket kapunk, az első rügyek pedig átalakulnak termőrügyek­ké. Ezt a metszési formát a csonthéjasoknál eredményesen alkalmazhatjuk. Rövidre metszéskor a vessző kétharmadát vágjuk le. Ebben az esetben egy-két igen erős hajtást kapunk, s az alsó rü­gyek is kihajtanak. Ezt az erős metszést csak abban az esetben alkalmazzuk, ha a hajtásnöve­kedés gyenge. Az alakító metszéshez a gyü­mölcsfaj, az alany és a fajta növekedési erélyét, alakját, kü­lönböző gombabetegségekkel és rovarkártevőkkel szembeni ér­zékenységét vagy ellen állósá­gát is figyelembe kell venni. Az erőteljes növekedésű fajok, fajták koronája általában ha­marabb kialakítható, mint a gyenge növekedésűeké. A vadalanyra oltott, 100—120 cm-es törzsmagasságú, sudaras korona kialakítása 3—4 oldal­vesszőből és egy fővezérvesz­­szőből indul ki. Az oldalvessző­ket felére, vagy annál rövi­­debbre metsszük vissza úgy, hogy a vesszők végálló rügyei lehetőleg egy síkban helyez­kedjenek el. A fővezérvesszőt (sudárvessző) hosszabbra metsz­­szük, hogy kb. 20 cm-rel ki­emelkedjen az oldalvesszőkhöz viszonyítva. A többi vesszőt tő­ből eltávolítjuk. Az ültetés után inkább erősebben metsszük vissza a vesszőket, hogy a haj­tásnövekedés erősebb legyen. A termőkaros orsó korona­­forma kialakítása (suháng te­lepítése esetén) az alma, körte, kajszi, meggy fajtáknál úgy történik, hogy 60 cm-es törzs­magasság felett hagyunk meg 6—7 rügyet és e felett vágjnk vissza oz oltványt. Koronás olt­vány alakítómetszésekor a fő­vezérvesszőt (sudarat) a növe­kedési erélynek megfelelően (kb. 8—12 rügyre) visszametsz­­szük. Fontos szempont, hogy a rügyek milyen sűrűn helyez­kednek el. Az oldalvesszők kö­zül 4 db-ot hagyunk meg. Eze­ket nem kell visszametszeni, ha­nem áprilisban a nedvkeringés megindulása után a törzshöz lekötözzük, gyümölcsfajtól füg­gően IS—30 fokos szögben. A többi vesszőt tőből eltávolítjuk. A vesszők lekötözésénél na­gyon ügyelni kell arra, hogy óvatosan hajlítsuk le a kívánt szögállásra, mert az erős növe­kedésű fajtáknál lepattanhat. A kötözőanyagot a törzsre köt­jük, azt felvezetve lazán a vessző alsó harmadára erősít­jük. Homoktalajon, vagy gyenge oltvány esetében a megeredés biztonsága érdekében az oldal­­vesszőket egy rügyre vissza­vágjuk. Sövények kialakításánál az első évben fővezérvesszőt és két oldalvesszőt hagyunk meg. Az oldalvesszők a sorok irá­nyában helyezkedjenek el. A sudarat a felére metsszük visz­­sza, az oldalvesszőket metszet­lenül hagyjuk. Ezeket a nedv­­keringés megindulása után. a sövény típusától függően, 15— 40 fokos szögben jobbra-balra lazán lekötözzük. E. I. A múlt év utolsó napjainak * * egyikén Zlatná na Ostro­те (Csallóközaranyos) község­ben jártam s a kisállattenyész­­tók munkája felől érdeklődtem. A többi között tudomásomra jutott, hogy az SZKSZ helyi szervezete hatvanhat őszén ala­kult, és minden évben érdem­dús tevékenységet fejt ki, je­lentősen segítve a községben az apróállat-tenyésztés színvo­nalának emelkedését. A leglel­kesebbek példáját hamarosan további állatbarátok követték, s így a tizennyolc alapító tag helyett ma már százhetvenegy tevékeny kisállattenyésztőt számlál az alapszervezet. Mint a legtöbb községben, itt Is a baromfitenyésztők vannak többségben. Ám a nyúltenyész­­tők tábora is egyre népesebb. Nem csoda ez, hiszen a szer­vezet igen jó kapcsolatot te­remtett a nitrát Branko közös mezőgazdasági vállalattal, mely tervszerűen vásárolja fel a köz­ségben a vágóérett nyulakat Helyben a felvásárlást Bengyák József szervezi és irányítja. Öt is felkerestem azon a fagyos déle lőttön. — A szövetkezetben dolgoz tam, az állattenyésztésben — vallotta magáról Jóska bátyám. — A kisállattenyésztés soha nem volt számomra Idegen. Merő kedvtelésből mindig tar­tottam néhány galambot, meg persze egzótikus madarakat. A szervezet alapító tagjainak név­sorában az én nevem is szere­pel. A vezetőségbe öt évvel ez­előtt választottak meg, . azóta a tőlem telhető ügyességgel igyekszem úgy megszervezni a nyúlfelvásárlást, hogy a te­nyésztőtársak elégedettek legye­nek a munkámmal. A felvásár­lók betartják az adott szavu­kat, a tenyésztők is igyekez­nek, így hát ez ideig nem volt különösebb problémánk. Igaz, örömmel vennénk, ha több erő­takarmányt kapnánk a vágó­állatokért cserébe, de a másik oldalon azt is tudjuk, hogy az önellátottság megszilárdítása sokkal előbbrevalő feladat. Nemrég megkíséreltük felvenni a kapcsolatot a prágai Velaz vállalattal, de még válaszra sem méltattak bennünket. Pe­dig a községben sokan érdek­lődnek azóta is az együttműkö dés lehetőségei felől. — Mennyi vágőnyulat érté­kesítenek havi átlagban, s kik a legjobb nyúltenyésztők a fa­luban? — érdeklődtem tovább. — Még nem számítottam át, He körülbelül 200—220 darab vágónyulat kap szervezetünk­től havonta a felvásárló válla­lat. Járásunk az első helyen végzett a szlovákiai vágónyúl­­értékesítési versenyben,- és eb­ben nekünk is részünk volt. A legjobb tenyésztők közé Pataki Imre, Both József, Uzola Ká-T evéken nyúlászok roly, Zakáll Károly, Gyürösi cekben, és igen jó eredmény- János és Hubik László tartó- nyel. zik. Bengyák József a szerény em­— Milyen fajtákat tartanak berek közé tartozik. Magát még a nyúltenyésztők? véletlenül sem sorolta a leg-Bengyák József tavaly tiz nősténytől 280 vágónyulat értékesített. Felvételünkön egy szépen fejlett francia ezüst nősténnyel látható. — A többség francia ezüst jobb nyúltenyésztők közé, pe­­nyulat, nagy csincsillát,, kalb dig joggal tehette volna, hi­­forniai és új-zélandi fehéret te- szén aligha bízták volna meg nyészt, általában hagyományos a felvásárlás szervezésével és telepadlós, többszintes keire- irányításával, ha maga elha-Az aranyfácánok riadtan futkároztak a tágas röpdében. Nem tudni, hogy a fényképezőgéptől vagy tőlem fél­tek-e jobban ... (A szerző felvételei) a felvásárláskor támasztott kö-> vetelményeknek. Nem volt könnyű, de végűi megtudtam, hogy Jóska bátyám hetvenhatban 320, tavaly pedig 280 vágónyulat értékesített. Ta­valy tíz nőstényt tartott, az idén bővíteni szeretné az állo­mányt. Négy fajtát (csincsilla,­­kaliforniai, francia ezüst és új-zélandi fehér) tart. Kedven­cei a francia ezüst nyulak. Va­lamennyien szívesen foglalatos­kodnak otthon a nyuszik kö­rül. Szeretik Is, meg sajnálják is őket, így csak nagy ritkán kerül nyúlpecsenye az asztal­ra. Vendéglátóm később meghí­vott, tekintsem meg az állomá­nyát. Nyulait fából készült, te­lepadlós, két- és háromszintes ketrectömbökben helyezte el az udvaron. Elmondta, hőgy mi­helyt beköszöntenek a hide­gek, az állomány zömét beköl­tözteti az istállóba, s télen is pároztatja a nőstényeket. Majd a takarmányozásról be­szélgettünk. Kora tavasztól ké­ső őszig zöld eleségen tartja a nyulait. A napi adag változa­tosabbá és értékesebbé tétele céljából konyhai és kerti hul­ladékokat, száraz kenyeret, te­jes kukoricát, gumósokat, csa­lánt, sőt az akácfákról nyert zsenge hajtásokat Is ad az álla­toknak. Akácot és csalánt még télre Is tartalékol, persze gon­dosan megszárítva. Az Idén a szllázs etetésével kíván kísér­letet tenni. S ami szintén fon­tos, rendszeresen oltatja a nyu­­lakat a myxomatózis ellen, és óvja őket a kórt terjesztő szú­nyogoktól. Az itatást fontosnak tartja, télen-nyáron állott víz­zel kínálja a nyulakat. Bizonyára elnyertem vendég­látóm bizalmát, mért a nyúl­­ketrecek megtekintése után az udvar szegletébe kalauzolt, s megmutatta a riadtan futkáro­­zó aranyfácánokat. Majd egy kisebb kamraszerü épülethez vezetett. Odabenn kétszáznál is több apró, tarkaruhás madárka röpdösött és csivltelt. — Amíg ők nem ettek, én sem ülök asztalhoz! — mondta mosolyogva Jóska bátyám s én megértettem, ez az igazi kedv­telése, a díszmadár-tenyésztés. S ekkor értettem meg azt Is, miért említette felcsillanó HIRDETÉS Vennék 2 db ivarérett nagy csincsilla vagy új­­zélandi fehér őstényt. Cím: Leüko Mihály, 076 32 Borsa, trebišovi járás. nyagolná a tenyésztői munkát. Később Alföldy Gyula, a szer­vezet elnöke megerősített eb­ben a hitemben, mondván: — Jóska nem szereti, ha dicsérik, de a munkája aranyat ér! Igaz, nem ő értékesíti a legtöbb vá­góállatot, de az ö nyulat min­dig szépek, egészségesek, és más tekintetben is megfelelnek szemmel, hogy egyre többen érdeklődnek a községben az egzotikus madarak iránt, meg azt, hogy talán rövidesen meg­alakítják a díszmadarak te­nyésztésével foglalkozók mun­káját Irányító és szervező szak­­bizottságot is. KádeU Gábor ható. Tőkéje közepesen erőtel jes fejlődésü, tápdús talajt é gondos trágyázást igényel, téli fagyokat jól tűri. Fürtj középnagy, kissé vállas, köze pesen tömött, bogyói vékony héjúak, lédúsak, ropogósak, fi nőm muskotályos Ízűek. Hátra nya, hogy rosszul szállítható Hosszúcsapos metszést kíván. Augusztus elején évik a Fa­vorit. Erőteljes növekedésű, aránylag talajigényes fajta. Fürtje nagy vagy középnagy, hengeres, közepesen tömött. Bogyói vékonyhéjúak, ropogó­sak, kissé olvadékony húsúak,

Next

/
Thumbnails
Contents