Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-17 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. június 17. 8 D im m önT H ÁassiE A NYÖS-VETÉLKEDŐ, AMINEK A GYERMEKNEVELÉS LÄTJA KÄRÄT Félévvel ezelőtt szedte a holmiját és elköltözött. Asszonyát vendéglőben, cukrászdában látja, mindig más fér­fiak oldalán. Nem szégyelli bevallani: nagyon fájlalja ezt. S a gyerekek sorsán aggódik, gyötrődik. — A vonaton találkoztunk össze, öt évvel ezelőtt. Ránéztem. Ö is. Feltű­nően szép volt. Szemezni is alig mer­tem vele. Kinéztem az ablakon. Ö is. összenéztünk. Egyszerre elmosolyod­tunk. A rožňavai (rozsnyői) vasútál­lomáson szálltunk le. Segítettem ne­ki felszállni a városi buszra. Két bő­rönddel egyedül cipekedhetett volna. Mindketten a végállomásnál szálltunk le, s ismét felajánlottam segítsége­met ... Itt lakom a közelben —■ mondta , de azért, ha akar, segíthet. A ne­gyedik emeleten lakom, s a felvonó nem működik. A férfi elmondta nekem, mennyire szerették egymást. A baj csupán ak­kor kezdődött, amikor a szülőket mu­tatták be egymásnak. — Az anyámék azt bizonygatták, milyen jól járnak az anyósomék ve­lem. Anyósomék, hogy anyáméknak mekkora a szerencséjük a lányukkal. Ekkor tört ki a botrány. Kedvesemet szülei őrizték. Megtiltották a találko­zásunkat. Dehát tudja,' a szerelem nem ismer akadályt: megszökött ha­zulról. Azt rebesgette, ha nem veszem feleségül, hát öngyilkos lesz ...-o-A fiatalasszony a szülei elől a konyhába menekült. Rám is gyana­kodva nézett, majd kitört belőle a sző: — El kellett költöznöm tőle. Ideg­beteg. Rohamai károsan hatottak a gyerekekre. Az ételben is válogatott. Ha meg nem főztem, veszekedett, ki­abált. Amikor feleségül vett, nem tudtam, hogy ide fajul a helyzet. Ha tudom, hogy idegbajos, nem kezdek vele. — Biztos, hogy Idegbajos? — ??? — Ha beteg is volna, elég ok ez a szakításra Két gyerekkel? ..; — Volt egyéb is...-O­A csüggeteg férfi a beszélgetés so­rán többek között elmondta: Kelet- Szlovákia metropolisába költöztek. — Hamarosan egy közeli jólmenő szövetkezetben jutottam munkalehe­tőséghez. Az állattenyésztést irányí­tottam. Feleségem meg az üzemi konyhára került. Minden kapcsolatot megszakítottunk szüléinkkel. Csodála­tos hónapok voltak: színházba, mozi­ba, szórakozni, kirándulni jártunk. Egyévi házasságunk után megszüle­tett az első gyerek. Ezt követte az anyámék és anyósomék közötti kibé­külés. Ellátogattunk szüléinkhez, ők is hozzánk. Semmi több. Nemsokára jött a másik gyerek. Míg az első makkegészséges volt, a másik bete­ges. Feleségem többet volt a gyerek­kel otthon, mint a munkahelyén. He­lyette nőtársai végezték a munkát, s kezdtek ferde szemmel nézni rá. Az elnök is megsokallta ... Szóltam anyámnak. Vállalta a gyerekgondo­zást. Ettől kezdve éjjel-nappal ná­lunk volt, minden munkát elvégzett. Üton-útfélen hangoztatta is, mennyit tesz értünk, anyósomék meg... Ezt tudtukra is adta. Anyósom magához vette a nagyobbik gyereket, s ezzel megkezdődött a „Ki nevel jobban?“ vetélkedő. Mi következett ebből? Az anyós és a feleség összeveszett. Valami pelen­­kázás-féle dolog miatt. A férfi anyja sírvafakadt: — Igen, mert ti mindent jobban tudtok. — Ki az a „ti“? — csattant fel a feleségem. — Te, meg az anyádék. — Ne merje bántalmazni őket, akármilyenek is a szüleimi Ültek egymással szemben. És zo­kogtak. Kisírták magukat, s kezdték elölről... — Anyám felemlegette, hogy hozo­mány nélkül jött a feleségem. Ö meg a szemére vetette, hogy szándékosan hinti el köztünk a gyűlölködés mag­vait. S azt szerette volna anyám is, a feleségem is, hogy neki és csakis neki adjak igazat. Ezt nem tettem. S mi történt? Ellenem fordultak mindketten. Percnyi nyugalmam nem volt. Az örökös harci készültség ki­merített, kudarcba, még sötétebb gyűlölködésbe fúló békítési kísérle­teim ikétségbeejtettek. Feleségem megváltozott: rám is kiabált. Bármily szépen beszéltem vele, semmi sem segített. Közben rájöttem, hogy anyó; som táplálja benne a gyűlölet szikrá­ját. Anyámat hazaküldtem. Feleségem egyéves fizetetlen szabadságot vett ki... Már-már jóra fordult a sorsuk. Ek­kor a szövetkezet elnöke háromnapos tanulmányútra Nyugat-Szlovákiába küldte a férjet. A zootechnikus az ágazati irányítást tanulmányozta a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl] járásban. S mire hazautazott, a fele­sége elköltözött. — A férje sóvárog ön iránt. Sze­reti. S mit tesz maga ...? — Szerelemből nem lehet megélni. Az ember nyugalomra vágyik. A gye­rekeknek meghitt családi légkörre van szükségük, meg szeretetre, nem veszekedésre. Olyah ez a férfi, ha rá­jön a roham, hát őrjöng. Összetörte a kávéfőzőmet is, amit az anyámtól kaptam... — De hiszen szereti magát! — Azt hiszi, hogy én nem szenve­dek? Ügy, ahogy őt szerettem, azóta sem tudok szeretni senkH.-O­— S nem lehetne még egyszer megpróbálni az egybekelést? — Erre már tettünk kísérletet. Mi a baj? Anyámat is, anyósomat is megrészegíti a gyűlölet. Boldogok, hogy a feleségemmel nem boldogít­juk egymást. Anyám biztat: kezdjek új életet. Mérnök vagyok. Akad szá­momra nő. Azt mondja, a gyerekre ne legyen gondom, azt ő felneveli. S anyósom is vállalta a nagyobbikat. Feleségem máris nyakig merült új életébe ... A gyerekek meg ... Gyak­ran járok Rozsnyóra. A minap is ta­lálkoztam az anyósommal, Pistit hozta az óvodából. Képzelje: még azt sem engedte, hogy néhány szót váltsak a gyerekkel. A két gyereket is egymás ellen nevelik. Nem tudom, mi lesz be­lőlük ...?-<>­Néhány nappal ezelőtt ismét össze­találkoztunk. Először végigmért. El­marasztalást olvastam ki fásult tekin­tetéből: — Mégsem írta meg ... Igaz is, mi­nek?! ... Legyintett. S azzal faképnél ha­gyott. Dőlt belőle az alkoholszag. Illés Bertalan Ásványvízforrások Szlovákiában Szlovákia nagyon gazdag ásványvízforrásokban. Főleg a Nyugati-Kárpátok, ahol a természet kedvező feltételeket te­remtett keletkezésükre. A mészkőhegyekben rendszerint víznyelő területek alakul­nak ki: a hasadékok sűrű hálózata révén jut a nagy mennyi­ségű víz egészen a nem vízáteresztő rétegig. Persze a víz nem állapodik meg, vándorol a föld alatt, egészen a völgy vagy a medence széléig, ahol azután a törésvonalak mentén, nyomás következtében a felszínre tör. A víztömeg a vándorlás közben felmelegszik, a kőzeteik oldott ásványait tartalmazva. Általában az ásványvíz keletkezése bonyolult folyamat, s számos, egymástól kölcsönösen függő tényező eredménye. Ilyen tényező például a hőfok, a kőzetek és a gázok oldőké­­pessége, a víz áramlásának sebessége, széngáz, kénhidrogén és más gázok jelenléte, az oldatok fizikai és vegyik változásai, a mikroorganizmusok tevékenysége, a mechanikai és biológiai mállási folyamatok, valamint a vegyi reakciók a geológiai környezet hatására. Mindezek következtében az ásványvizek egészen más jelleget vesznek fel. Aránylag egyszerű a szénsav és kénhidrogén tartalmú vizek keletkezése, amelyek rendsze­rint ennek a két gáznak közönséges földalatti vizekben való feloldása alapján jönnek létre. A Központi-Kárpátok területén számos jelentős forrás van, amelyek alapját képezik világhírű fürdőink létesítésének. Ilyenek például Piešťany, Trenč. Teplice, Rajecké Teplice, Tur­­čianské Teplice, Sliač, Bojnice, Lúčky, Korytnica, Ružbachy stb. Az ásványvizek a közönséges' vizektől a bennük feloldott ásványi anyagok és gázok mennyisége és félesége, valamint hőfokuk szerint különböznek. Minden ásványvíznek ásványi anyagot vagy szénsavat kell tartalmaznia. Húsz Celzius foknál melegebb vizeket, valamint az olyan vizeket, amelyek bizonyos egységszámú rádiumsugárzást mutatnaik, szintén az ásvány­vizek közé soroljuk. Az ásványvizeket hőfokuk, gáztartalmuk, vegyi összetételük és rádióaktív hatásuk szerint osztályozzuk. A legáltalánosabb a vizek osztályozása hőfokuk szerint: Az 50 foknál melegeb­beket hévizeknek, a 37—50 fok közöttieket hipertermálnak, a 20—37 fok közöttieket termálvizeknek nevezzük. A szlovákiai ásványvizeket általában magas gáztartalmuk (szénsav, kénhidrogén) jellemzi. A tudományosan bizonyított gyógyhatású vizek — gyógyhatású ásványvizek. Ásványvizeink túlnyomó többsége ilyen gyógyhatású. A természetes asztali ásványvizeknek rendszerint magas a szénsavtartelmufc és ál­talában semleges jellegű, oldott az ásványanyag-tartalmuk. Ezek a vizek üdítőek, s orvosi ellenőrzés nélkül alkalmasak ivásra. Ilyen például a maštíni, a Salvator, a szántói, a Cígel­­ka, a Fátra, a baldóci és még számos ásványvíz. Ásványvizeinket összetételük szerint négy csoportra osztjuk: lúgos-alkálikus, kénes, sós és különleges. Ezek egy kilogramm vízben egy grammnál kevesebb ásványt tartalmaznak, de amel­lett az emberi szervezetre erős gyógyhatásúak. —rp— Élt egyszer egy ember, aki azzal a gondolattal járta a világot, hogyan lehetne megszüntetni a Rosz­­szat. Elérkezett egy faluba. Meghal­lotta, hogy a faluvégi két szomszéd már tíz éve civakodik, perlekedik egymással, de nemcsak a férfiak, hanem asszonyaik, gyerekeik is. Mindkét család élete örömtelen és szánalmas volt. A vándor megállt az egyik szom­szédnál. Bement a kertbe, ahol a gazdasszony dolgozgatott. Meglátva az idegent, panaszra nyílt a szája, a szomszédjukat szidta. Közben megje­lent a szomszéd fia. — Ott a szomszéd gyereke — for­dult az asszony kéréssel az idegen­VIVOR MIKLÓS! Szervusz, Nikolettl Tegnap még a hegyi úton sétálgattam teveled. Ma meg már, hogy ne feledd, innét a kis kerti házból küldök néked levelet. Amíg írok, a tornácon, dérrel-dúrral jár a szél, egy papírlap szárnyra kél, elröpül s egy fenyőágon jó magasan fönnakad, nyugtalanul lobog, csattog, míg rovom e sorokat. Megborzonganak a bokrok, hullámzik a sűrű fű. Könnyű napban lepke villan, hez —, adjál tanácsot, hogyan tudnék rajta bosszút állni? — Adok egy jó tanácsot — vála­szolt a vándor —, de eszerint kell cselekedned. LEV N. TOLSZTOJ: A jó tanács — Aszerint cselekszem, csak mondd! — Szakíts le a fáról egy szép pi­ros álmát, és ajándékozd szomszédod fiának. Az asszony megütközött a kérésen, fölcíkázó, kéktüzű, végre megül egy virágon, összecsukja szárnyait. Talán meglepte az álom, lehet, hogy gondolkodik. A kapunál most nem gyűl ki , a két szentjánosbogár, úgy, mint este, mikor zöld fénnyel jelezte, hogy ideje ágyba bújni: kinn a nagy fák árnya vár, rájuk borul a sötétség, s a levelek zizzenését csak a hold hallgatja már. A kerítés alján zörrent moccanón egy csöppnyi nesz. Fölfüleltünk rá a csöndben, lestük pisz nélkül, ml ez? S észrevettük mind a hárman, egyszerre szemünkbe tűnt: ott lopódzott, árny az árnyban, és megismertük a sünt! egy pillanatig a vándort nézte, de teljesítette az idegen óhaját. A kisfiú elvette az almát, és futott vele haza édesanyjához. — Hol vetted ezt a szép almát? — kérdezte öt az anyja. — A szomszéd néni adta, még rám is mosolygott! Az anya csodálkozott, elgondolko­zott, majd megparancsolta a fiúnak, hogy fusson vissza a szomszéd néni­hez, és köszönje meg a jóságát. Ké­sőbb ő is kiment a kertbe, a szom­széd kislányának küldött egu csupor mézet — és ez így folytatódott. A két család kibékült, éltek békességben, boldogan. Fordította: Pénzesné B. Ilona Éji útra indult éppen: lásd, be jő, hogy itt lakik! Ö vadássza a sötétben a kert ellenségeit, rovar, féreg itt nem árthat a bólongó lombú fáknak. S bár tüskéje kimered, nem bánt a sün, ne félj tőle, Nikolett! Barátod lesz egykettőre, készíts csak ki a tornácra egy kis tálka friss tejet, reggelire megtalálja, torkoskodva ott leled. Hanem ennyi elég mára: lepke, sün, jánosbogárka! Meg nincs is már mire írjak, fönnakadt az a papírlap a legfölső fenyőágon, érte biz én föl nem mászom, befejezem inkább menten ezt a hosszú levelet: itt várlak a nyári kertben, mire megjösz, Nikolett! IIR ÉSZT R EJTVE NY VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze. 9. A Balaton is az. 10. Elektro­mos töltésű atom. 11. Nemzetközi mű­nyelv. 12. Tantál kémiai jele. 13. Az -ецрл uojisouiene latok neve az NDK- ban. 14. Becézett Ilona. 15. Azono­saik. 17. Mindenfé­le ócskaság. 19. Lelle egynemű be­tűi. 20. Kettős mássalhangzó. 21. Nem ugyanaz. 23. Takarít. 25. Kínai név. 26. Éretté vá­lik. 28. Játszma a teniszben. 29. Ki­rály angolul. 31. Ételízesítő. 32. Rangjelző szócska. 34. Francia névelő. 35. Egyforma be­tűk. 36. Történet. 37. Peru fővárosa. 38. Mutatószó. 40. Kettős mássalhang­zó. 42. Időmegha­tározás. 43. Var­rásra szolgál. 44. Város a Dunántú­lon. 46. A Lengyel Légiforgalmi Tár­saság neve. 48. Elgondolás. 50. Mező­­gazdasági szerszám. 51. A varjú teszi. 53. Szélmentes oldal a hajózásban (ang.). 54. Nátriumklorid. 55. Régi súlymérték. 56. Abroncs. 58. Hangta­lan fóka. 59. Folyó Jugoszláviában. 60. Európai főváros. 62. Y. G. 64. Kor­szak. 66. Porció. 68. Gally. FÜGGŐLEGES: 1. Csapadék. 2. Téli sportot űz. 3. Község Nitra mellett, ma már Nitrához tartozik. 4. Ismeret­len adakozó névjele. 5. Sportág. 6. Bájos jelenet. 7. A madarak dísze. 8. Közlekedési vonal. 9. A rejtvény második része. 16. Lónév. 18. Azonos a vízszintes 21-el. 19. Bibliai név. 20. Hajadon. 22. Igen olaszul. 24. Kana­laz. 25. Személyes névmás. 27. Mező­­gazdasági szerszám. 29. A takarékban elhelyezett pénz hozadéka. 33. Ku­kucskál. 34. ... lom Ikerszava. 39. A férfiöltöny kabátja. 41. Szeszes ital. 43. Ékezettel éle. 45. Megszólítás. 46. Szemével észlel. 47. Lakoma. 49. Ige­kötő. 51. Mellékhelyiség. 52. Testőr­ség ék. hiba. 55. Szesz szlovákul. 57. Olasz autó-márka. 61. Nem egészen agg. 63. G. G. 65. A technikai atmosz­féra rövidítése. 66. Régi római pénz. 67. Lángol. Beküldendő a vízsz. 1. és függ 9. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 20: számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Még több friss gyümölcsöt, zöldsé­get a dolgozók asztalára. Könyvet nyertek: Kecskeméti Gab­riel, Veľký Cetín (Nagycétény), Hor­váth Sándor, Horná Potôň (Felsőpa­­tony), György Zsuzsanna, Savói.

Next

/
Thumbnails
Contents