Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-17 / 24. szám
1978. Június 17. SZABAD FÖLDMŰVES Huszonnyolc éve traktoron Megadom a gépnek, amit kell, és elvárom tőle a maxi« mumot. Ismerni a gépet, ismerni a terepet — ez a mesterség nyitja. — Kora tavasszal ott tárcsáztam hetekig a Karcsaszögben, azon a szikes dűlőn — mondotta Takács József, a Velký Horeš-í (Nagygéres) Efsz traktorosa. Azt a hitvány dűlőt egyhamar nem felejtem el. A Kovácsi-dűlő is megdolgoztatott bennünket. Négyszer tárcsáztuk, háromszor kombinátoroztuk, az összes talajjavító munkálatot többszörösen is megismételtük, amíg a rögök omladozni kezdtek a porhanyítók alatt. Műtrágyát is kapott bőségesen a föld — emlékezik a traktoros. De látja, megérte a kitartó munkát. — Minden egyes határrészhez külön élménye fűződik? — Mindegy, milyen irányba Indulunk Nagygéres határában, nincs tenyérnyi hely, ahol nem forgattam volna meg a földet. Munkából minden évszakban van elég. Télen szállítunk, trágyát hordunk, tavasszal aztán szántunk, porhanyítunk, vetünk, műtrágyát szórunk, nyáron meg aratunk. Ősszel pedig szinte ki sem mozdulunk a gépfülkéböl. Azt tartják, s ebben sok az igazság, ma a gazdálkodás elképzelhetetlen nélkülünk, traktorosok nélkül. Bizony a mezőgazdasági munkák tekintélyes hányadát mi végezzük. — Az állandó elfoglaltság, a sok rázkódás, a rendszertelen étkezés soha nem szegte kedvét? Soha nem bánta meg, hogy ezt a szakmát választotta? — Én akkor választottam ezt a mesterséget, amikor még jóval rosszabbak voltak a munkafeltételek. Emlékszem a kezdetleges Š—30-as traktorra. Ma már összehasonlíthatatlanul mások a munkakörülmények. A ma gyártott traktorok kényelemesebbek, rugalmasabbak, hogy a gépek műszaki színvonaláról ne is beszéljek. Ennek ellenére szívós, edzett embert követel a traktor és rendíthetetlen kitartást. — Ez a traktoros-sors, ezt vállalni kell. De állítom, szép, nagyon szép mesterség. A múltban is az volt, s kétszeresen az ma. Gondoljunk akár a legújabb típusú traktorra, vagy kombájnra. Aki hozzáértéssel, odaadással végzi mesterségét, annak jövedelmező is. Én nem panaszkodom, rendszertelen étkezésre sem emlékszem. Gondos, megértő a feleségem, annak ellenére, hogy ő is dolgozik, gondoskodik meleg ételről. Nyers szalonnát ritkán eszem. Ennnek tulajdoníthatom, hogy szervi baj huszonnyolc év után sem kezdte ki az egészségemet — Hogy keveset. szórakozom? Ez igaz, nem telik az időből. De mindenért kárpótol téli estéken a televízió, az év többi részében pedig — azokon a nagyon rövid otthon töltött órákon — a meghitt családi (környezet. Nincsenek anyagi problémáink. Feleségem a kertészetben dolgozik. Négy gyerekünk van, három lány már dolgozik, a fiunk még tanul. — A munkatársaitól azt hallottam, hogy magával élvezet együtt dolgozni, mert ahol maga van, motorhiba miatt nincs fennakadás. — Én annak idején úgy tanultam, erre oktattak a Královský Chlmec-i (Királyhelmec) traktorállomáson, hogy aki a traktor volánja mögé ül, annak ismernie kel! a gépet. Érzékelnie kell a legparányibb rendellenességet. S értenie kell a hiba kijavításához is. Én úgy lépek gépemmel a barázdába, hogy lehetőleg meglepetések ne érjenek. Alaposan előkészítem a motort, в eresztem, kifacsarom belőle a leheletét is. Megadok neki mindent, amit kell, del meg is követelem tőle a maximumot. Arra törekszem, hogy tökéletes összhang legyen köztem és a gépem között. A traktort csak így lehet rászorítani a maximumra ... Pillanatnyi szórakozottság, figyelmetlenség nagy hibákat, órányi kiesést okozhat. Szívesen adok tanácsot a fiataloknak, segítek is gyakran a helyszínen felmerülő probléma megoldásában. Ha egymáson segítünk, magunkat segítjük. — Tizenhat éven keresztül az SZK 3-as kombájnnal arattam. Tavaly selejtezték ki. Sokfelé jártam. Ha új kombájnt kapunk, akkor azt én veszem kézbe és az idén is aratok. Amióta egyesültünk a Malý Horeš-i (Kisgéres), plešanyi (Szentes) és strážne! (Őrös) szövetkezetekkel, lényegesen megkönnyebbült a munkánk. Ma az aratást órákban mérjük. A tizennégy kombájn közül nyolc E—312-es, két Niva, egy Kolosz és három SZK— 4-es kijavítva várja az aratást. Igaz, még egy nagyobb ellenőrzést tartunk a kombájnokon, de azt csak indulás előtt. ILLÉS BERTALAN tk levicei (lévai) járás négy szövetkezete, mégpedig a bótovcei, žemberovcei, demand ice i (Deménd) és iárovcei (Sáró), ráfizetéssel zárta az elmúlt gazdasági évet. Közülük a demandicei, sárói és žemberovcei 1976-ban sem teljesítette a legfontosabb gazdasági mutatókat, s pénzügyi gazdálkodása messze elmaradt a tervezettól. A szóban forgó szövetkezetek mintegy 17 ezer hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, ami a járás földterületének 19,1 százalékát teszi ki. Bár az idei évet fokozott erőbedobással kezdték, mégsem sikerült megbirkózniok valamennyi célkitűzéssel. A mezőgazdasági bruttótermelést az eddig eltelt Időszakban mindössze 95 százalékra teljesítet-Minden erőt összefogva ték. Nem csoda, hisz a tejtermelés felvásárlási tervét az első négy hónap alatt egyikük sem teljesítette, sót az említett szövetkezetek áprilisban alacsonyabb tehenenként! fejési átlagot mutattak ki, mint az elmúlt év ugyanazon időszakában. Négy hónap alatt a bátovceiek 106 ezer, a žemberovceiek 89 ezer, a sáróiak 60 ezer, a deméndiek pedig 54 ezer liter tejjel maradtak adósak népgazdaságunknak. . Tekintettel arra, hogy az anyagi kiadások szakaszán a négy szövetkezet megtakarítást mutat ki, a gazdasági eredmények összegezve valamivel kedvezőbbek az előirányzottnál. Az elkövetkezendő Időszakban tehát mindent el kell követni a vezetőségnek és a tagságnak, hogy a hírnevükön esett csorbát minéi előbb kiköszörüljék. (ág) ! s s I I ! N > 4 W a la hol már találkoztunk! w — A pieiiveci (pelsőci) földművesszövetkezetben, ott kezdtem. Másfél évig voltam fejőnő. Itt, a pa&kovái (Páskaháza) gazdasági részlegen állattenyésztő vagyok. Két évvel ezelőtt, vagyis a gazdasági udvarok szakosítása után kerültem ide. — Hogyan lett állattenyésztő? — Fiatalabb koromban nagyon szerettem versenyekre járni . — Milyen versenyekre? — Hát fejőversenyekre. Kétszer voltam járási második helyezett és egyszer országos negyedik. Annak idején Görgei Lajos főállattenyésztő javasolt GŐMÖRI PORTRÉ fiz állattenyésztőnő csoportvezetőnek. Farkas István, szövetkezetünk elnöke, pedig aláírta a javaslatot. Hát így lettem állattenyésztő — mondotta Vincén Mária. — Ha egy fiatal munkába lép, miként képzeli el a jövőjét, álmodik-e karrierről? — Mindig szerettem dolgozni. A munkaszeretetei a szüleimtől örököltem, hiszen ők is a tehenészetben dolgoznak. Már gyermekkoromban eljártam nekik segíteni fejni. Nagyon megszerettem ezt a munkát. A karrierről mit mondhatnék? Besüt az ablakon a májusi nap. Talán ettől, talán gyerekkori emlékeitől ragyog fel az állattenyésztőnő arca. Beszélgetésünket a nappali őr zavarja meg: „Egy borjú felakasztotta magát“. Az állattenyésztőnő gyorsan, határozottan intézkedik, majd köpenyt, csizmát ránt, és maga is siet a baj színhelyére. Visszafelé jövet büszkeséggel mutatja birodalmát, szebbnél-szebb borjait. Szinte mindnek jut egy kedves mosoly. A takarmányos kocsiból kihúz egy nyaláb szénát és odatart egy maroknyit belőle a nyakát szinte pajkosan előrenyújtó Csimbi elé, melynek napi súlygyarapodása 0,80 kilő. Jut egy jő 'falat a Dínának is, hiszen 6 naponta 0,87 kilót hízik. A listát Csilla vezeti, napi 0,92 kilós súlygyarapodással. A telepen jelenleg tizenhatan dolgoznak. A szakosítás szerint borjúneveiéssel és marhahizlalással foglalkoznak. Jelenleg 273 kisborjút és 185 hlzómarhát tartanak. A kisborjúknál a napi súlygyarapodás 0,78 kg, míg 4 hízómarháknál 0,86 kiló, vagyis napi átlagban egyedenként 0Д0 kilóval több, mint tavaly volt ez idő tájban, De ami a legérdekesebb, 1 kiló súlygyarapodáshoz a borjaknál 1 kg, míg a hízómarháknál 2 kiló abrakot használnak fel. Vagyis 1 kiló húst 14 korona költséggel állítanak elő és 16 koronáért értékesítik. Kilónként két korona a tiszta nyereségük, jószágszeretetüket jelzi, hogy a borjúelhullás a múlt évben mindössze 3 százalék volt. Ezt a szintet az idén is tar-i tani akarják. — A munkámat mindig becsületesen elvégeztem — magyarázza Vincén Mária, a páskaházi gazdasági részleg állattenyésztője. — Falun a szakembernek még most is az a legnagyobb feladata, hogy szóljon a Juliska néniknek, a János bácsiknak, hogy jöjjenek segíteni, ezt vagy azt tegyék. Én ezen a gazdasági részlegen olyan mindenes vagyok udvarvezető, raktárnok, sőt a könyvelést is nekem kell elvégezni. Tudja, a borjakat tizennégy napos korukban hozzák ide, nagyon ikeli rájuk vigyázni, hogy Jobbról balra: Vincén Mária állattenyésztő, középen Görgei Lajos főállattenyésztö és hátul Vince Katalin fejő. egészségesek legyenek és jól hízzanak. Ezt a munkát nem lehet elkapkodva csinálni. A kezdeti sikerekről szinte szeretettel beszél á huszonnégyéves állattenyésztőnó, aki egyben az üzemi SZISZ-szervezet alelnöki tisztségét is betölti. Mint párttag, a pártmegbízásokat is mindig becsületesen elvégzi. Hogy az állattenyésztónő érti a szakmáját, azt a telepe eredményei bizonyítják. (i. b.J 1НШП1ПШПШ1ПН1И11НИМ1и1ИНИ nmi ■■■■■■■■■■■■■a E három cigány, helyesebben romanes szó magyarul körülbelül azt jelenti: „Lépj előre, emelkedj feljebb, cigány“. A hazánkban élő közel 190 ezer cigány polgár jelentős többségének bizony nagyon meg kellene szívlelnie ezt a három szót, mert sokuk még ma is a jelen kor általános életnívója alatti körülmények között él. Felemelkedésük pedig az eddigi életstílus gyökeres megváltoztatása nélkül lehetetlen. Ki kellene szabadulniuk a péró bilincseiből. * 2. Elet a cigánypéróban Elnézem я szomszéd ház eresze alatti fecskefészkeket. Mintha egyetlen építész tervezte és építette volna őket. S a minden évben megújuló fészekrakás nyomán újabb, de a régiekkel hajszálra egyező fészkekkel gyarapszik a fecskekolónia. S így van ez ősidők óta az állatbirodalomban. Fecskefészkekhez hasonlóan épülnek a cigánypéró viskói is, de mindegyik más. Viskók, putrik csupán, mert háznak nem nevezhetők. Pedig tartós hajlékként szolgálnak, sok esetben nem is egy családnak. Rendszerint egyetlen, de legfeljebb két helyiség, s itt élnek együtt szülők, nagyszülők, gyerekek, unokák. Tízen vagy még többen körülbelül tizenhathúsz négyzetméter területen. A viskók építőanyaga a vályogtéglától kezdve terméskő, használt tégla, használt deszka, szétszedett kátrányoshordó bádoglemeze, levert karókból vesszőfonattal kiképzett falak, amit döngölt agyaggal töltenek ki és az említett építőanyagok legkülönbözőbb kombinációja. Mindegyik putri egyedi, sajátos architektúrával, építőjének szakmai hozzáértését, anyagi helyzetét, leleményességét tükrözi. Azt talán mondani sem kell, hogy a villanyvilágítás, a villanyáram, a csatornázás, a vízvezeték teljesen ismeretlen fogalom. Sgen körülmények között élnek még ma is azok a cigányok, akik semmiképp sem akarnak búcsút mondani az ősöktől örökölt, megszokott életformának. Képtelenek elszakadni a múlt ma is kísértő emlékétől, mely azonban a haladás, a társadalmi felemelkedés és a társadalomba történő beilleszkedés kerékkötője. Pedig szocialista rendszerünk mindent megtesz e tarthatatlan helyzet felszámolásának érdekében. Gondoljunk csak arra, milyen tanulási lehetőségük van a tanköteles cigánygyerekeknek, ha egyáltalán eljárnak az iskolába, ilyen lakáskörülmények között. Hiszen a putri berendezése néhány rozzant ágy, vagy egyéb fekvőhely, talán egy asztal, néhány ütött-kopott ülőalkalmatosság. Tavasztól késő őszig a péró lakóinak élete a putrik körüli és közötti szabad térségen zajlik. Még szerencsések azok a cigánygyerekek, akik házi feladatukat az iskolában vagy a napközi otthonban, kulturált feltételek mellett írhatják meg. Viszont a putriban erre már nem nagyon nyílik alkalmuk. Az ilyen környezetbeit és ilyen életforma mellett felnövő fiataloknak ez a bűnözés melegágyát képezi. Az adatok alapján Szlovákiában a tizenöt éven aluli fiatalkorú bűnözők a bűntettek hét százalékát a kihágásoknak pedig tizenkét százalékát követik el. A cigányok soraiból kikerülő fiatalkorúak a bűntettek tizennyolc, és a kihágások 21,3 százalékával szerepelnek a bűnügyi statisztikában. Miben kereshetjük e jóval kedvezőtlenebb arány eredőjét? A bűntettek elkövetéséhez és elburjánzásához nagyban hozájárul az a környezet, amelyben a cigány fiatalok élnek és felnőnek. Nagyon sok esetben alkoholista szülőktől származnak, felbomlott családi körülmények között nevelkednek. Gyakran a szülők maguk is visszaeső bűnözők, törvénybe ütköző cselekedeteikért több ízben börtönbüntetést töltenek le, gyermekeik legelemibb nevelését is elhanyagolják. Ehhez hozzászámíthatjuk még a cigány fiatalság lényegesen alacsonyabb képzettségi szintjét. Így nem csoda hogy a felnőttektől látott példa, környezetük hatása őket is a bűnözés lejtőjére sodorja. Mit lehet és mit kell tenni, hogy a helyzet javulását célzó igyekezet ne legyen meddő szélmalomharc? Államhatalmi szerveink, a nemzeti bizottságok a cigánykérdés megoldására létesített kormánybizottság hatékony támogatásával minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek a cigány lakosság számára is megteremteni a legkedvezőbb életfeltételeket. E jelentős társadalmi feladat sikeres elvégzése, a cigány lakosságnak társadalmi integrálása, kulturális szintjének emelése feltétlenül megköveteli a cigánytanyák, a pérók felszámolását, továbbá azt, hogy a cigánylakosság számára korszerűbb lakásokat építsenek. Ugyanígy nélkülözhetetlen az iskolalátogatás arányának javítása és a cigányok maradéktalan bevonása a munkafolyamatba. A pérók felszámolása és a cigányok számára korszerűbb lakások kiutalása Életkép a péróból — szabad ég alatt ebédel a család. (Hornyánszky Katalin felvétele) során bizonyos eredmény mutatható fel. Eddig 4570 cigányputrit, viskót bontottak le, több mint húszezer cigány polgár költözött új lakásba. Sajnos ez a megoldás sem hozta meg a várt eredményt. Sok cigánycsalád visszavágyott a párába, otthagyta a korszerű lakást és másutt épített viskóban lakik újra. Es nem egy ilyen eset akad. Ez a jelenség arra utal, hogy nem értették meg a javukat szolgáló intézkedés lényegét, és maguk nem igyekeznek hozzájárulni helyzetük megváltozásához. E téren tehát lényegesen javítani kell a cigányok közötti felvilágosító, nevelő munkát. Mert nem elég a társadalom erőfeszítése, maguknak a cigányoknak is rá kell döbbenniük, hogy társadalmi helyzetük javításának első feltétele a kellő beilleszkedés, az eddigi elkülönülés, izoláció megszüntetése, a munkafolyamatban való állandó és aktfv részvétel. Nem csupán az alkotmány és а törvények adta jogok megkövetelésével, hanem a mindenkire egyaránt vonatkozó kötelességek teljesítésével is bizonyítaniuk kell, hogy e köztársaság állampolgárai. Csupán akkor igényelhetik a társadalom segítségét, ha tehetségükhöz mérten maguk is hozzájárulnak a körükben uralkodó nagyfokú elmaradottság felszámolásához. A felemelkedés útja igen göröngyös, de járható út. Az első lépés ezen az úton a cigányok számára, kijutni a péróból, levetkőzni a régmúlt bevett szokásait. így a cigány fiatalok műveltségi, képzettségi szintjének növekedése is könnyebben elérhető. Helytállásuk a munka frontján viszont gazdasági helyzetük javulása által a társadalmi beilleszkedést teszi lehetővé. Hiszen ma már számtalan példával bizonyítható, hogy a péróból idejében kikerült cigány polgáraink soraiból sokan főiskolát végezve ma már vezető tisztségben állják meg helyüket és vesznek részt szocialista társadalmi rendünk további építésében. OBENAU KAROLY