Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-17 / 24. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. jániue Ъ7, 2 A zöldaratásról Példát mutatnak a felajánlások teljesítésében 'Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Június 8-án rendezte meg Turčianske Teplicén a zöldamtással kapcsolatos szlovákiai aktívaértekezletet. Ján Janik elvtársnak, az SZLKP KB elnökségi tagjának és titkárának, Rudolf Janovic elvtársnak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, Ján Blcháé elvtársnak, az SZFSZ KB élőkének, továbbá a kerületi nemzeti bizottságok osztályvezetőinek, a járási nemzeti bizottságok titkárainak, a tudomány, és a kutatás szakembereinek, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok vezető dolgozóinak és a mezőgazdasági gyakorlat képviselőinek jelenlétében megtárgyalták a tömegtakarmányok — a zöldaratás — komplex betakarításának, tartósításának és tárolásának kérdéseit. „A takarmányok mennyisége és minősége — a mezőgazdasági termelés sikeres fejlesztésének legfontosabb tényezője“ jelszó keretében megtartott aktívaértekezleten a főbeszámolót Janovic miniszter tartotta. Megállapította, hogy a zöldaratás ugyanolyan fontos mezőgazdasági csúcsmunkává vált, mint például a gabonafélék, a cukorrépa stb betakarítása. A szántóföldi takarmánytermesztés, a rétek és a legelők kihasználása elengedhetetlen feltétele az önellátottsági program megvalósításának, de egyúttal a hazai fehérjeforrások legnagyobb tartalékait is képezik. Az idő kincs A szocialista jogrendszer módot ad arra, hogy az emberek törvényes érdekeik védelmében panasszal élhessenek, kezdeményezhessék hivatalos ügyeik sima elintézését, s ez egyik módja a bürokrácia elleni harcnak. Sajnos, olyan gyakorlatnak is tanúi vagyunk, hogy amikor a hatóságok a törvény értelmében jogtalan követeléseket utasítanak el, máris özönlik a panaszok áradata. Általában az ilyen panaszok egyéni érdekeiket a társadalmi érdekek fölé helyezik. Sőt panaszleveleiket már egyenesen a legfelső párt- és állami szerveknek címezik. Akadnak panaszosok, akik évek során ugyanabban az ügyben már minden követ megmozgattak s termé-Szlovákiában a rétek és legelők területe meghaladja a 833 ezer 800 hektárt, ami a mezőgazdasági terület 32 százalékát jelenti. Ha ehhez hozzászámítjuk az egyéves és évelő takarmánynövényeket, a részarány eléri a mezőgazdasági terület 48,5 százalékát! Manapság, amikor az élelmiszerek stratégiai nyersanyaggá és drága áruvá váltak, nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy ekkora területen extenzív gazdálkodást folytassunk vagy a takarmányokat ésszerűtlenül használjuk ki. Janovic elvtárs a továbbiakban az idei zöldaratás konkrét kérdéseivel, így a gépi eszközök, a forrőlevegős szárítóberendezések, a préselt takarmánytartósltó szerek stb. ésszerű kihasználásával foglalkozott. A továbbiakban a Banská Bystrica-i Rét- és Legelőgazdálkodás! Kutató Intézet, a Nitral Mezôgaždasági Főiskola Gépesítési Tanszéke, a Nitral Állattenyésztési Kutató Intézet és a Rovinkai Mezőgazdasági Technikai Kutató Intézet képviselője, valamint a ponikyl szövetkezet elnöke számolt be a zöldaratás problémáiról, fogyatékosságairól és eddigi pozitív eredményeiről. Az aktívaértekezlet végén Janfk elvtárs is felszólalt, aki a CSKP KB XI. plenáris ülésének és az SZLKP KB márciusi plenáris ülésének határozataiból eredő feladatok komolyságát hangsúlyozta. A tömegtakarmányok termelésének értékeléséről Janik elvtárs a következőket mondotta: „Nem lehetünk elégedettek mindenhol az irányító szervek és vezető dolgozók hozzáállásával. Tavaly hasonló aktívaértekezleten elemeztük a tömegtakarmányok termelésével kapcsolatos akkori fogyatékosságokat. Sajnos, ma újra ugyanazokról a fogyatékosságodról számolhatunk be, mint egy évvel korábban, s többségük szubjektív okok következménye“. Janik elvtárs pozitívan értékelte azt a mozgalmat, amely tavaly a 'közép-szlovákiai kerületben keletkezett, ahol tizenkilenc mezőgazdasági üzem vállalta, hogy a 4. és 5. intenzitású állandó réteken és legelőkön 8 tonna szénát termelnek hektáronként. U- gyancsak pozitívan értékelte a ponikyi szövetkezet vezetőségének és tagságának Igyekezetét, amely szerint a Banská Bystrica-i járás mezőgazdasági üzemei önellátók lehetnek a tömegtakarmányok termelésében. Janik elvtárs felszólalásának végén megjegyezte, hogy alaposan készüljünk fel a zöldaratásra, mert csakis ezáltal menthetjük meg a termést az időjárás viszontagságaitól és minden takarmányt ésszerűen tartósítsunk, tároljunk! (Вага ) A Nemzeti Front választási programja, mint minden járásban, a galántai járásban is, a városok és falvak érdekeit tartja szem előtt. Éppen ezért egyre kifejezettebben gyökereznek meg az emberek tudatában olyan fogalmak, mint a felelősségérzet az élet- és munkakörnyezet, a kulturális színvonal emelése stb. A választási programok teljesítését azonban nem lehet csupán aszerint megítélni, hogy mi épült fel, hanem aszerint is, hogy miként folyik az egyik alapvető követelmény — a politikai-nevelő funkció — teljesítésé a városokban és a falvakban. Az SZLKP járási bizottsága, valamint a pártalapszervezetek vezetésével és a Nemzeti Front társszervezeteinek segítségével a galántai járásban ezt a feladatot is sikerült teljesíteni. A választási program politikai jelentősége éppen abban nyilvánul meg, hogy a szocialista demokrácia állandó fejlesztésével összhangban a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok arra törekednek, hogy a lakosságot a programok összeállításánál és realizálásánál megnyerjék a párt politikájának. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lakosság a politikai irányvonal kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében — a helyi viszonyoknak és adottságoknak megfelelően — maga is részt vesz. A járási pártbizottság plénuma és a Nemzeti Front szervei ebből az eszmei-politikai és gazdasági szempontból kiindulva a választási program teljesítését vették a nemzeti bizottságok értékelésének alapkritériumaként. A választási program sikeres teljesítésére buzdítólag hatott a NOSZF 60., valamint a Februári Győzelem 30. évfordulója kapcsán kibontakozott felajánlási mozgalom is. A nemzeti bizottságok és a nemzeti bizottságok irányította szervezetek, üzemek és szövetkezetek dolgozói a járásban 23 453 egyéni kötelezettséget vállaltak. A Nemzeti Front 698 alapszervezéte tett kollektív felajánlást. Az egyes alapszervezetek tagsága aktívan részt vesz a városok és falvak szépítésében, új zöldövezeteket és parkokat létesítenek, és a mezőgazdasági üzemeknek is jelentős segítséget nyújtanak. A Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek tehát olyan anyagi erőforrások kialakítására törekednek, amelyeknek a felhasználásával fokozatosan ki lehet építeni a lakosság növekvő Igényeit, meg lehet javítani a munka- és életkörnyezetet. A lakosság sokra képes Az egyes akciók megvalósításában nagy részt vállalt az ifjúság is, melyről azt szokás mondani, hogy nem érdekli, ami körülötte történik. A fiatalokat tehát a galántai járásban helyesen irányítják a párt- és állami szervek, s amit vállalnak, azt teljesítik is. A nemzeti bizottságok jó politikai tömegmunkájának és nevelő tevékenységének eredményei megmutatkoznak a polgári ügyeket intéző testületek munkájában is. A járásban tevékenykedő polgári ügyeket intéző testületek összetétele megfelel a testületek új koncepciójának. Elnökökké nbvképviselőket, párttagokat és sokéves tapasztalattal rendelkező aktivistákat neveztek ki az öntudatos polgárok, pedagógusok, társadalmi szervezetek tisztségviselői sorából. Tevékenységük eredményei bizonyítják, hogy a testületek teljesítik a politikai, szervezési rendszabályokat és a szocialista verseny révén jobb eredményeket érnek el, mint ez elmúlt években. A járás üzemei és vállalatai, konkrétan a galántai TOS, a galántai Járási Építőipari Vállalat, a seredi Nikkelkohó, a Járási Ipari Vállalat például a „Z“ akció keretében épülő gyermekintézmények társberuházója. A „Z“ akció beruházási részében — az első negyedév lezárása és értékelése után — 69 akció lett megvalósítva, több mint 37 millió korona értékben,. Ugyanakkor a „Z“ akció beruházást nem igénylő szakaszán több mint 14 milliós érték lett létrehozva, amely az összvállalások 33,1 százalékát teszi ki. A vállalások teljesítését pozitívan elősegítette a Nemzeti Front járási bizottsága által, a járási pártkonferencia tiszteletére meghirdetett két járási műszak, melybe 54 ezer dolgozó kapcsolódott be. A járásban egyébként semmit sem bíznak a véletlenre, hanem rendszeresen ellenőrzik, hogyan folyik a választási programok végrehajtása, a vállalások teljesítése. Az ellenőrzés egyik legfontosabb módja a pártgyüléseken és a nyilvános lakógyűléseken gyakorolt ellenőrzés, ahol felszólalnak a nemzeti bizottságok képviselői is. Azonkívül a választási programok teljesítését rendszeresen felülvizsgálják a párt, a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok tisztségviselői, és az eredményekről tájékoztatják a lakosságot. Az utóbbiaknak is köszönhető, hogy a járás nemzett bizottságai és lakói jó eredményeket érnek el az egyes határozatokból és a választási programokból rájuk háruló feladatok teljesítésében. Hogy ez valóban így van, azt például — a járás egyik falujában — Veľké Ulanyban (Nagyfödémes) elért eredmények is igazolják. A Kis-Duna menti falunak körülbelül 3700 lakosa van. A produktív korban levő lakosság 60 százaléka az efsz-ben dolgozik. Glemba Mihály a Béke nevet viselő Efsz elnökének a véleménye szerint a szövetkezetek egyesülése révén a szocialista gazdasági integráció a helyi efsz-nek is előnyt jelentett, a pozitív gazdasági eredményeket illetően. A nagyfödémesiek szorgalmas munkája jó eredményeket hozott a választási program teljesítésében is. A „Z“ akció keretében viz- és gázvezetéket, egészségügyi központot építenek, bővítik az óvoda épületét stb. A választási program megvalósításánál aktiv segítséget nyújtanak a hnb képviselői, különösen Száraz Erzsébet, Svirec Pál, Sebők Szilveszter, Garai János és Kaprinai Gyula, akik céltudatos politikai és tömegszervező munkával nyerik meg a lakosokat azon feladatok teljesítésére, amelyeket a választási program tűzött ki. A hnb azonban nemcsak a lakosságnál, hanem a társadalmi szervezeteknél is megértésre és segítségre talált. Azért sikeresek a nagyfödémesiek közös akciói. Sajnos a falu néhány üzlete nem megfelelő helyiségben van. Ezt a problémát a hnb fokozatosan fogja megoldani az érdekelt szervezetek segítségével. Így ígéri — s bizonyára be is tartja — a hnb titkára, Takács József. Nagyfödémes is, mint a többi köz-1 ségek százai, a múlt társadalmi formáiban átélte a munkanélküliséget és az egyéb szociális sérelmekét. Ma már minden nyomor a múlté. A falu azonban nemcsak külsőleg változott. Az emberek politikailag és műveltségi szempontból is magasabb szinten vannak, teljes mértékben élnek a szocialista társadalom vívmányaival. És maguk is aktívan hozzájárulnak a szépítéshez, a gazdagodáshoz. A Februári Győzelem 30. évfordulója itszeletére tett 550 egyéni és a 25 kollektív kötelezettségvállalással ők is a választási program teljesítéséhez akarnak hozzájárulni. Mivel ígéreteiket a múltban is teljesítették, bizonyára a jövőben is mindent megtesznek, hogy falujuk napról napra szebb legyen. Csiba L. szetesen, jogos elutasításra találtak mindenütt, de azért fellebbeznek ... Mennyi idő vész kárba az ilyen fölösleges ügyintézéssel! A panaszok intézése ugyanis nagyon fontos, de az ügyfelek ráébredhetnének, hogy A pártalapszervezetek helye, szerepe és jelentősége a párt mezőgazdasági csak jogos panasszal érdemes a felsőbb szervekhez fordulniuk. A koíicei járásban a helyi nemzeti bizottságok tavalyelőtt 317 panaszt könyveltek el. Nem is olyan sok, hisz mozgalmas év volt, választások éve. Ám a panaszoknak csaknem a fele Indokolatlan. Milyen energiapazarlás, kiadás, fölösleges időlopásf Vannak olyan panaszosok is, akik megfeledkeznek levelük aláírásáról. Tavalyelőtt 30 névtelenül beküldött panasszal foglalkoztunk, s kiderült, hogy az ilyen névtelen bejelentések 80 százaléka indokolatlan, sőt egyes személyekre nézve sértő és rágalmazó volt. Ügy vélem, ha egyes polgártársaink gyakrabban eljárnának a helyi nemzeti bizottságok nyilvános gyűléseire, jobban olvasnák a napilapokat, a törvényekről is pontosabban értesülnének, tudnák, mit lehet és mit nem. Nem vitás: a jogos panaszok intézése politikai fontosságú munka. Hozzájárul a szocialista törvényesség szilárdításához, a bürokrácia elleni harchoz, erősíti a hivatalos szervek és a nép kapcsolatát. Persze, az indokolatlan panaszokat is ki kell vizsgálni, hisz csak a kivizsgálás után dönthető el indokoltságuk vagy indokolatlanságuk. Mégis javasolnám, hogy az indokolatlan panaszok, a notórius vádaskodásokkal felmerülő költségeket fedezze a panaszos. Biztos józanságra késztetné. IVÁN SÁNDOR A mezőgazdasági termelés nagyfokú belterjesítése, fejlődő koncentrációja és szakosítása a fejlett szocialista társadalom jellemzője. Ez ad konkrét tartalmat korunknak, s egyben a népgazdaság arányos és hatékony fejlődésének is fontos feltétele. Az pedig törvényszerű, hogy ebben a szakaszban tovább erősödik a marxista-leninista párt szerepe, fokozódnak a kommunisták munkájával, fejlettségével, a párt vezető szerepének érvényesítésében a pártszervek és -szervezetek képességeivel szemben támasztott követelmények. Lenin a párt alapszervezeteit a párt alappilléreinek, fundamentumának nevezte, melyeknek feladatai most különösen megsokasodnak. Hisz az alapszervezetekben összpontosul a párt belső élete és a sokoldalú tömegmunka a gazdasági, kulturális és társadalmi élet valamennyi területének irányításában. „A párt egész élete, sikerei és fogyatékosságai, mindaz, ami bennünket örömmel tölt el vagy elszomorít, visszatükröződnek a párt alapszervezeteinek tevékenységében. Bennük rendszerint sok új valami születik, ami gyakran az egész párt tulajdonává válik“ — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXIII. kongresszusán. A pártépítés alapvető láncszemének feladatairól és helyzetéről szóló első dokumentumokkal már a Kommunisták Szövetségének Szervezeti Szabályzatában találkozunk. Ebben így fest a Szövetség szervezeti felépítése: község, Járás, Irányító Járás és kongresszusok. (A község legalább 3 és legfeljebb 20 tagú.) Lenin már részletesebben irt róluk. Az új típusú párt alapítójának az volt a nézete, hogy a munkásosztály élcsapata alapvető láncszemeinek aktív tevékenysége nélkül nem tudja eredményesen teljesíteni történelmi küldetését. E láncszemek feladatait első íztea az SZK(b)P ШШ. évi VIII. összoroszországi konferenciája rögzítette a párt szervezeti szabályzatában. A forradalmi munkáspárt terminológiájában az alapszervezet fogalmat az SZK(b)P 1924. évi VII. kongresszusa óta kezdték használni, amikor a pártsejtek elnevezést alapszervezetekre változtatták, melyek keretében részlegszervezetek és pártcsoportok alakultak. A pártalapszervözetek feladatait, helyét, tevékenységük módját és szervezeti felépítésüket a CSKP Alapszabályzatának VIII. fejezete rögzíti, amely az általános meghatározásban megállapítja: ,,A párt alapját az alapszervezetek alkotják. Közvetlenül a dolgozók körében működnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja köré tömörítik őket, és összehangolják a szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseiket. Élő kapcsolatban a dolgozókkal, hatáskörükben tevékenyen részt vesznek a párt politikájának kimunkálásában és megvalósításában. Az egész társadalom céljainak és szükségleteinek megfelelően intézik és végrehajtják a párt helyi politikai, gazdasági és eszmeinevelő feladatait, amelyek a dolgozók érdeklődésének homlokterében állnak. Felelnek azért, hogy a kommunisták a dolgozók körében mindennapos politikai munkájukkal, a munkahelyek feladatainak teljesítéséhez való példás viszonyukkal, lakhelyükön a társadalmi életben való részvételükkel megvalósítsák a párt politikáját. (Az Oj Szó melléklete, 1971. június 2.] Ebből kitűnik a párt alapszervézeteinek fő feladata — a politikai munka alapvető formáinak, vagyis a politikai-eszmei és a politikai szervező munkának szerves egységben történő állandó egybekapcsolása. Csak az ilyen kölcsönös ráhatásuk feltételével fejleszthető az a képességük, hogy szilárdítsák a párt és az egész nép egységét. A pártalapszervezetek politikai-eszméi és politikai-szervező munkájával szorosan összefügg az a feladatuk, hogy fokozzák tagjaik és tagjelöltjeik mindennapi politikai aktivitásukat, hisz az alapszervezetben, az alapvető pártközösségben formálódik a kommunista és edződik a párt eszmeileg szilárd, öntudatos és aktív harcosává, összegezve: az alapszervezetek mint a marxista-leninista párt szervezetének élő sejtjei a párt alapját alkotják, melyek leginkább közelebb viszik a pártot a dolgozók tömegeihez, nevelik, eggyé forrasztják, szervezik és vezetik a kommunistákat és az összes dolgozókat a szocialista társadalom építése terveinek teljesítésére. A párt alapszervezetei révén közvetlenül valósítja meg politikáját és határozatait, lépteti életbe programját. A párt építésével és tevékenységével szemben támasztott objektív követelmények szempontjából két fő csoportba oszthatjuk az alapszervezetek feladatait: a párt belső életével kapcsolatos, továbbá a tömegek körében rájuk váró feladatokra. Az említett általános érvényű feladatok keretében a mezőgazdasági és falusi alapszervezetekre még sajátos feladatok is hárulnak. A mezőgazdaságban (főként az efsz-ekben és az állami gazdaságokban) és a kisebb mint ötezer lakosú községekben működő pártalapszervezetek munkájában mindenekelőtt szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy Szlovákia lakosságának több mint a fele ma is itt él. Nagy részük ugyan nem dolgozik közvetlenül a mezőgazdaságban, de a községekben jelentősen befolyásolja a politikai helyzetet, valamint az élet- és munkakörnyezet kialakítását. Ez azt jelenti, hogy a falusi szervezetek, valamint az efszek és állami gazdaságok szervezeteinek tevékenységében komplex módon egybe kell kapcsolni a párt mezőgazdasági politikáját általában a falu életének és. az itteni történésnek a problémakörével. Az eddigi tapasztalatok egyöntetűen igazolják, hogy a szövetkezeti pártalapszervezetek nem választhatják el a mezőgazdasági problémakört általában a falusi élettől. E két problémát dialektikus egységben kell látni, hogy a mezőgazdaságban történő haladó jellegű változások jelentősen kihatnak a munkás-paraszt szövetség szilárdulására* a város és a falu közötti különbségek fokozatos megszűnésére. Áthatóan befolyásolják a falusi lakosság szakképesítési színvonalát és életének szociálpolitikai feltételeit, ugyanakkor a községek politikai helyzete, élet- és munkakörülményei közvetlenül kihatnak a termelési folyamatra, főként a mezőgazdasági munkaerők stabilitására és újratermelődésére, a szövetkezeti dolgozók gondolkodására és nevelésére. Ezért az efsz-ek és állami gazdaságok pártalapszervezetei munkaterveíkben, bizottsági és taggyűlést programjaikban a mezőgazdasági termelés feldatalnak teljesítése mellett vegyék tekintetbe a község általános politikai-társadalmi, gazdasági és kulturális életét is. Másrészt pedig a falusi szervezetek segítsék elő a mezőgazdasági termelés sikeres fejlődését. Azokban a szövetkezetekben, amelyeknek még nincs pártalapszervezetük (számuk elenyésző), a párt vezető szerepét a falusi pártszervezet érvényesíti, melyet az alapszabályzat értelmében ellenőrzési jog illet meg a mezőgazdasági üzem vezetőségével szemben. A falusi pártszervezet e Jogának érvényesítésében főként a szövetkezetben dolgozó kommunistákra támaszkodik. A gazdasági vezetőség tevékenysége ellenőrzésének Joga a népgazdaság pártirányításának, e párt vezető szerepe üzemekben és intézményekben való érvényesítésének elválaszthatatlan szerves része, s e jogot az efsz-ek és állami gazdaságok pártalapszerve-
