Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-10 / 23. szám

1978. június 10. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A Bajcst Állami Gazdaság nem tar­tozik a leggyengébbek közé. Jó hírne­vét elsősorban az állattenyésztésben elért eredményekkel szerezte. Kiváló a tehenészetük, ahol tehenenként négyezer liter fejési átlaggal dicse­kedhetnek. De a növénytermesztés ágazataiban sem vallanak szégyent. Bár ezen a részlegen több mutatóban nem teljesítették a tervezett feladato­kat és több növényfélénél nem érték el a várt hozamot. A közelmúltban a Bajcsi Állami Gaz­daság többször is szóba került, sajná­latos módon nem éppen dicséretre méltó vonatkozásban. Ugyanis a cu­korrépa-termesztésben a leggyengébb eredményeket elérő gazdaságok közé tartoznak, nemcsak a komáromi járás­ban, hanem a nyugat-szlovákiai ke­rület viszonylatában is. Erről leg­jobban a számok tanúskodnak. Hét év átlagában csupán 293 mázsa hektár­­hozamot értek el. Ezáltal az eladási tervet csak 76 százalékra teljesítet­ték, s így aa államnak 98 ezer 650 mázsával maradtak adósak. Ez való­ban komoly és magyarázatot követelő lemaradás. Jogos tehát a kérdés, va­jon mi tulajdonképpen a szembetű­nően sikertelen cukorrépa-termesztés­nek az oka? KEDVEZŐTLEN TERMESZTÉSI FELTÉTELEK vagy talán egyéb szubjektív jellegű tényezők is hozzájárultak a többéves gyenge eredményekhez? Egy igaz. A talajtulajdonságok, valamint az aszá­lyos éghajlati viszonyok nem nyújta­nak éppen kedvező feltételeket a cu­korrépa termesztéséhez. Az ötezer hektárt meghaladó szántóföldi terü­letnek húsz százalékot könnyű homo­kos, hatvan százalékát homokos vá­lyog és vályogos homok, a többit pe­dig nehéz agyagos talaj képezi. Ezen­kívül az öntözési lehetőségek is kor­látozottak. — Aszályos körülmények között minden Igyekezetünk ellenére sem tudjuk a cukorrépából elérni a meg­követelt hektárhozamot — mondotta dr. Kosztankó Antal, a gazdaság igaz­gatója. A tenyészidő folyamán lehul­lott kevés, vagy egyenlőtlenül meg­oszlott csapadék főleg augusztusban tizedeli a termést. A csapadékban gazdag években, például 1974-beo, amikor az évi átlag elérte a 623 mil­limétert, 408 mázsa cukorrépát taka­rítottunk be hektáronként. Azonban tavaly, amikor a csapadék összérté­ke 472 millimétert tett ki, csupán 226 mázsa volt a hektárhozam. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a cukorgyár adatai szerint a múlt évi átlagtermésük csupán 156 mázsa volt. Hogy az adatokban ki tévedett, ez kérdés. A VETÉSSZERKEZET IS hozzájárult ahhoz, hogy nem mindig sikerült a cukorrépa-termesztésre al­kalmas, amúgyis kis területből a leg­megfelelőbb parcellákat kiválasztani. Hiszen ott, ahol a dohányt 110, a zöldséget 90, a dinnyét 40, a szőlőt 110, a szemes kukoricát pedig 1450 hektáron monokultúrában termesztik, igen nehéz a vetésforgót úgy beállí-A CSKP Központi Bizottsága hatá­rozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden em­ber a maga munkaterületén tudja leg­jobban, ml az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dol­gozni, gazdálkodni? Aki válaszol: Filip János, a perínl Győzelmes út Efsz főgépesítője, a Košice-vidéke járásból. — Szövetkezetünk szinte a megala­kulástól kezdve jó eredményeket ér el a termelésben — mondta Filip Já­nos. — Néhány számadatot szeretnék felsorolni. Szemesekből tavaly 4 tonna átlagos hektárhozamot értünk el. Száz hektár mezőgazdasági földterületre számítva 97 szarvasmarha jut, ebből 36 a tehén. A húseladási tervünket tavaly 60 tonnával túlteljesítettük. A tejtermelést 500 ezer literrel növel­tük. — Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán valóban szép eredményekkel dicsekedhetnek, de ml a helyzet a gépesítés szaka­szán? Hogyan reagáltak a takaréko­sabb gazdálkodásra ösztönző felhí­vásra? — Jó eredményeink vannak a gépe­sítés szakaszán is. A jó eredmények bizonyos fokú takarékosságra is utal­nak Tudjuk, hogy még gazdaságo­sabb módja Is létezik a gazdálkodás­nak. Eddig sem volt számunkra kö­zömbös, milyen mértékben van ki­használva az erőgép, vagy milyen a fogyasztás és az üresjáratok száma, de lényegesebb javulást alig tudtunk elérni e téren. tani, hogy a cukorrépa mindig ked­vező talajba kerüljön! — Gazdaságunkban a cukorrépa termesztésének fontosságát nem be­csüljük le — jegyezte meg az igazga­tó elvtárs. — Termesztése azonban csak akkkor kifizetődő, ha a termés 400 mázsán felül alakul. A kedvezőt­len adottságok és a gyenge hektárho­zamok ellenére igyekszünk a kultúra termesztéséhez minél jobb feltétele­ket teremteni, mivel nemcsak fontos ipari növény, hanem egyben igen ér­tékes takarmányforrás is. Ezért pél­dául nagy gondot fordítunk a szerves­­trágyázásra, amelyben évente a szán­tóterület 23 százaléka részesült. Csak dicséretre méltó, hogy a gaz­daságban igyekeznek olyan ipari nö­vényeket és zöldségféléket termesz­teni, amelyekből általában kevés van. De a vetésszerkezet még nem indoka és nem megfelelő magyarázata a gyenge hektárhozamoknak. Minden gazdaságnak érdeke és kötelessége a cukorrépát nemcsak termeszteni, de az előirányzott liektárhozamok felté­teleit is megteremteni. Hiszen a cu­korrépa-termesztés jelentős anyagi költségeket igényel, amelyeknek a termésben vissza kell térülniük. CSUPÁN ÍGÉRET? Az igazgató írásos bizonylattal iga­zolta, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság — az 1976-ban kidolgo­zott mezőgazdasági termelésfejlesztési program keretében — arra az elhatá­rozásra jutott, hogy a gabonaprogram megvalósítása érdekében a Bajcsi Ál­lami Gazdaság 1980-ig a szemes ku­korica vetésterületét kétezer hektárra növeli a cukorrépa-termesztés rová­sára, amelyet más állami gazdaságba helyeznek át. ígéretet kaptak arra, hogy 1977-ben — tekintettel az egyéb ipari növények nagy választékára és jelentős területére — a cukorrépa ve­tésterületét 210 hektárról 150 hektár­ra csökkenthetik. Ezt a területet az agrotechnikai követelményeknek meg­felelően el is készítették. Azonban a múlt év februárjában kapott tervben a cukorrépa vetésterülete újbői 210 hektárra lett megszabva. Ennek követ­keztében tavaly a cukorrépát hatvan hektáron cukorrépa után, megfelelően el nem készített talajba vetették, ami visszatükröződött az eredményeken Is. A chrasti részlegen például, ahol a cukorrépa kellőképpen előkészített talajba került, a tervezett 370 mázsa helyett 389 mázsa átlaghozamot ér­lek el. HASONLÖ FELTÉTELEK, JOBB EREDMÉNYEK Vitathatatlan, hogy a felsorolt té­nyezők és nehézségek kedvezőtlenül befolyásolták az eredményeiket. El­lenben nemcsak a tavalyi, de az el­múlt évek sorozatos gyenge eredmé­nyeit is tekintetbe kell venni. S el­gondolkoztató az is, hogy hasonló feltételek mellett gazdálkodó üze­mekben vajon miképpen értek el jobb termést? Hiszen a szárazság, az al­talajvíz, a homokos talaj, vagy egyéb kedvezőtlen külső tényezők a többi — hasonló körülmények közt levő — gazdaságot sem kerülték el. A vetés-A CSKP KB novemberi és az SZLKP KB januári plénuma után ebben a gazdaságban is hozzáláttak a terme­lésfejlesztést segítő tartalékok feltá­rásához, az energiahordozókkal való takarékosabb bánásmód alkalmazásá­hoz. A lehetőségeket felmérve rádöbben­tek, egy kis erőfeszítéssel minden ed­diginél gazdaságosabbá tehetik a ter­melést s még az eredményeken is ja-Lehetne {óbban? víthatnak valamit. Rájöttek például, hogy a meghibásodott erőgépeket a mezőn is megjavíthatják, nem kell minden csekélységért bejönniük a központba. Az üzemanyag-fogyasztás csökkentését segítő további tényezők egész sorára mutattak rá az elmúlt év elején. Kimondták: a szivattyúkat, porlasztókat stb. úgy kell beállítani, hogy a lehető legkisebb legyen a fo­gyasztás, de ne csökkenjen a gép ere­je. Ha egy-egy gép fogyasztása meg­haladja az optimumot és a javítás már nem lenne gazdaságos, akkor ki­selejtezik a traktort, vagyis nem üze­meltetik tovább tekintet nélkül a gaz­daságosságra. A szervízcsoport dolgozói nagy gon­dot fordítanak a gépek karbantartá­sára. A tökéletes munkának köszön­hetik, hogy tavaly több mint százezer korona értékű hajtó- és kenőanyag­megtakarítást értek el. Az elhasznált forgót hasonlóképpen gyakran tavasz­­szal kellett megváltoztatni másoknak is. S mégis. Például a Nové Zámky-i (érsekújvári) Járásban gazdálkodó dubníki (csúzi) szövetkezetben — hasonló feltételek mellett — hét év átlagában 421 mázsa hektárhozamot értek el, s ezáltal a tervet 107 szá­zalékra teljesítették. Vajon a Bajcsi Állami Gazdaságban — a kedvezőtlen feltételek ellenére is — nem léteznek még tartalékok, a­­melyek feltárásával az eredményeken javítani lehetne? Talán ha nagyobb gondot fordítottak volna ia trágyázás­ra, a talaj és magágy előkészítésére, az egyedszám betartására, a betaka­rítási veszteség csökkentésére stb., de elsősorban a lelkiismeretesen végzett minőségi munkára, akkor lehetséges, hogy ma nem szerepelnek a leggyen­gébb cukorrépa-termesztők között. CÉLJUK — a hektArhozamok növelése — Az elmúlt évek keserű tapaszta­latai nyomán az idén a cukorrépára úgyszólván „ráfeküdtünk“ — jegyezte meg az igazgató elvtárs — s mindent elkövettünk, hogy ha az időjárás egy kicsit Is kedvez, elérjük a négyszáz mázsa hektárhozamot. Sill Lászlónak, a gazdaság segéd­­növénytermesztőjének szavai szerint az elmúlt évekhez viszonyítva az idén a cukorrépa jobb talajba került. Az őszi munkákat, főleg az istállótrágyá­zást idejében elvégezték. Hektáron­ként 350—400 mázsa istállótrágyát és a szükséges mennyiségű alap-műtrá­gyát juttatták a talajba. Fokozott gonddal és alapossággal elvégezték a négyszeri ősziszántást és a 70 cm-es mély taiajlazítást. A tavaszi munkák során agrotechnikai határidőben tör­tént a magágy előkészítése és a ve­tés. Itt ügyeltek főleg a vetőgépek beállítására és haladási sebességére, hogy a követelményeknek megfelelő mennyiségű vetőmag kerüljön a talaj­ba. Erőfeszítésük elsősorban a nö­vényzet egyenletes fejlődésére és a hektáronkénti 80— 90 ezer egyedszám elérésére irányult. Ezt a célt a gyom­­irtószerek alkalmazása és a kétszer elvégzett sarabolás is szolgálta. Vegy­szer hiánya miatt csupán 80 hektáron nem tudták elvégezni a vegyszeres gyomirtást. Ezen a területen a gyo­mokat kapálással irtják. Fokozott ellenőrzés, fegyelem és elővigyázatosság mellett megy végbe a cukorrépa egyelése is. Capo Ferenc mérnök, a gazdaság főgépesítője, azokról az intézkedések­ről beszélt, amelyeket a betakarítási veszteségek csökkentésére, valamint a betakarítás idejében való elvégzése érdekében akarnak érvényesíteni. Idén valamennyi gépsoruk generál­­javításon ment keresztül. A betakarí­tás előtt a traktorosok és a gépkeze­lők részére iskoláztatást szerveznek, ahol megismerkedhetnek a gépek működésével, helyes kezelésével és beállításával, valamint a betakarítási munkák összes technológiai követel­ményeivel. Az eddiginél még széle­sebb körben akarják érvényesíteni a szocialista verseny adta lehetőségeket a dolgozók anyagi és erkölcsi ösztön­zésére. A verseny eredményét a telje­sítmény, a munkaminőség és a vesz­teségek alapján értékelik. A felsoroltak nyomán feltételezhető, hogy a bajcsiak elszántságát és a cu­korrépa-termesztésben tanúsított foko­zottabb igyekezetét végre siker koro­názza. Klamarcsik Mária, mérnök kenőanyagot gondosan összegyűjtöt­ték és eladták a Mototechnának, ami­ért 12 ezer koronát kaptak. 1 Filip János, az ezüstérmes gépesíté­si szocialista brigád vezetője hangsú­lyozta: az ésszerű takarékosság nagy­ban hozzájárulhat a termelés gazda­ságosabbá tételéhez. A gazdaság éven­te üzemanyagra és villamos energiá­ra, a felhasznált takarmánykeveré­kekre, műtrágyákra, növényvédősze­rekre és egyéb anyagokra több mint 10 millió koronát fordít. Tehát már néhány százalékos megtakarítás is százezrekkel javíthatja az eredményt. A gazdaság dolgozói vállalták: 250 ezer korona értékű megtakarítást ér­nek el az energiahordozókkal való gazdálkodásban. Ennek érdekében komplex betakarító gépsorokat vásá­rol a gazdaság. Így egyrészt könnyeb­bé teszik az emberek munkáját és csökkentik a munkakültségeket, más­részt a korszerű gépek maximális ki­használásával csökkentik a szükséges forgók számát és az átlaghektáron­kénti fogyasztást. — Gazdaságunkban a takarékosság nem kampányfeladat — mondta befe­jezésül Filip János —, hanem hosszú távra szóló, állandó tennivaló. A siker azonban csak úgy remélhető, ha a takarékosság fontosságát minden egyes dolgozónk megérti és minden tettével azon fáradozik, hogy munká­jával hozzájáruljon a közös elképze­lések maradéktalan megvalósításához. Az első négy hönap eredményei re­­ménytkeltőek, s azt mutatják, dolgo­zóink megértették a takarékosság lé­nyegét és fontosságát, —ib— Jó eredmények A napokban ellátogattam a Nové Zámky-t (érsekújvári) Fejlődés Efsz-b* és elbeszélgettem Barák Lászlóval, a szövetkezet zootechnikusával, akt elő­vette a kimutatásokat és abból sorolta fel az adatokat. A tervfeladatokat a szövetkezet állattenyésztési részlege túlteljesítette. — Ezen feladattal szorosan összefügg a bruttó termelés is. Tejtermelés­ben már évek óta 3709 literes évi átlagot érnek el tehenenként, s ezzel a második helyet tartják a járásban. A csikel és a besenyei telepen a tehe­nenként! átlag 4038 liter. A munkaerőhiány és a túlzsúfolt istállók hátrá­nyosan befolyásolják az eredményeket. Vannak tehéngondozóínk és fe­jőink, mint pl. Takács József, Czuczor Antal, Bodoki Tibor és Ficza József, akik a legjobbb eredményeket érték el. A tejtermelés feladatát a szövetkezet százhárom, a hústermelést pedig száztíz százalékon felül teljesítette. Tejből egy hektárra számítva 795,5 litert, marhahúsból 98,3, sertéshúsból 230,6 és baromfiból 37,8 kg-ot termeltek. Mulacleválasztási eredményeik közepesek. Ebben az évben mindent meg­tesznek, hogy javítsák az eredményeket. A sertéshizlaldában az elmúlt időszakban átlagosan napi 56,2 Dg súly­­gyarapodást értek el. A szövetkezet vezetősége és dolgozói a sertések egészségi állapotával elégedettek, hiszen az elhullás csupán 3,58 százalé­kos volt, ami Járási méretben egyik legjobb eredmény. A szarvasmarha-hizlaldában az átlagos napi súlygyarapodás egy kilo­gramm. Ezt az eredményt préselt takarmánnyal érték el, melyből az egész év folyamán 158 vagonnal készítettek. Az abrak gazdaságos felhasználásában a szövetkezet eredményei jók. Egy liter tej termeléséhez d,26 és egy kilogramm marhahús előállításához 1,62, egy kilogramm sertéshúshoz pedig 3,97 abrakot használtaik fel. A szövetkezet vezetőségének az állattenyésztésben a legtöbb gondot a megfelelő istállózási feltételek megteremtése okozta. A túlzsúfolt istállók minden állatfajnál ezek termelőképességét befolyásolták. Az elmúlt évben a borjúneveiést sikerült egy központba összpontosítani. Egy eredetileg szabad istállónak használt épületet alakítottak át erre. Eb­ben az évben a szarvasmarha-hizlalás összpontosítására is sor kerül. Dr. Hofer Lajos A tartalékok feltárása KORPARANCS! % A világszerte egyre nagyobb mér­tékben jelentkező fehérjehiány csök­kentése csak ágy lehetséges, ha a fe­hérjegazdálkodás területén rejtőző valamennyi tartalékot mozgósítjuk. Az új fehérjeforrások feltárása mel­lett ez magába foglalja a megtermelt fehérje minél kisebb veszteséggel tör­ténő tartósítását, tárolását, valamint szakszerű, leghatékonyabb felhaszná­lását az állattenyésztésben. A fehérje­termelés területén komoly tartalékot jelent a rétek és legelők, illetve fü­vek terméshozamának a növelése. A rozsnyói járás 46 ezer hektár me­zőgazdasági földterületen gazdálko­dik, ebből 16,3 ezer hektár a szántó, 18,5 ezer hektár a legelő és 9,6 ezer hektár a rét. A szántóföld huszonhét százalékán termelnek takarmányokat. Tehát korántsem lehet közömbös szá­munkra, hogyan használják ki ezeket a földeket! Kimutatások igazolják, hogy az utol­só öt év átlagában a rétekről 2,68 tonnát, a legelőkről pedig csak 1,33 tonna termést nyertek hektáronként és évente, tehát jóval kisebb hektár­hozamot értek el az országos átlag­nál. Ez pedig nem válik dicsőségére a rozsnyói járás mezőgazdaságának. A CSKP KB novemberi plénumának határozatai kapcsán a rozsnyói járás politikai és gazdasági irányító szervei — bár számos intézkedést tettek a gyepterületek feljavítására, a termés­átlag mennyiségi és minőségi növelé­sére — a legtöbb gazdaságban nem vették komolyan ezt a rendkívüli fon­tos feladatot. Igaz, hogy jóformán minden gazdaságban idejekorán elvé­gezték a rétek és legelők tisztogatá­sát, sajnos azonban, ennyivel meg is elégedtek. Pedig a gyepterületek fel­javítása nem célja, hanem eszköze a jobb eredmény elérésének. Számos tapasztalat bizonyltja, hogy egyes mezőgazdasági üzemek éssze­rűtlenül gazdálkodnak a trágyákkal. Minden szakembernek tudnia keli, hogy a növények közül a fű haszno­sítja legjobban a nitrogénműtrágyát. Mégis előfordult, hogy a gabonákat a legtöbb helyen túltrágyázták, a rétek­re és a legelőkre, sőt néhol még a szántóföldi évelő takarmányokra sem jut műtrágya. Ugyanis amíg 100 kg ammóniasalétrom a búzánál csak 150 kg terméstöbbletet ad, addig ugyanez a mennyiség a gyepre kiszórva 3,5 tonna fütöbblettermést eredményez. Képzeljük csak el, mennyi veszteséget okozott az, hogy a műtrágyát, amit a legelőre vásároltak, más növényre szórták ki. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a búzának vagy a bur­gonyának nem kell műtrágya. Csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a legelő is kapja meg a magáét. Tavaly a rozsnyói járás a széna és a szenázs készítési tervét már 110 százalékra teljesitette, de a minőségi követelményeket korántsem érték el. A Murány és a Csetnek-patak több mint négyezer hektár rétet évente többször is eláraszt, ezért ezekről a területekről rossz minőségű, savanyú takarmányt gyűjtenek he. A megol­dást az említett patakok szabályozá­sától várják. Még ebben az ötéves tervidőszakban az alapcsövezéssel kétezerötszáz hektárt akarnak termő­vé tenni. Komoly problémákat okoz­nak a bányaüzemek is, mert a körze­tükben elterülő réteket és legelőket mérgező porral árasztják el. Az üze­meknek az elszélló porok visszatartá­sát meg kell oldaniuk! A járási mezőgazdasági igazgatósá­gon megtudtam, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek az idén a gépi eszközök­kel megközelíthető legelőikre hektá­ronként 200 kg NPK műtrágyát és 110 kg m észsalétromot adtak. Ezzel lénye­gesen befolyásolták a gyep növényi összetételét. Ugyanis a mütrágyaadag foszfort is tartalmaz és hatására job­ban elszaporodnak a pillangósok, ez­zel szemben a nitrogén a pázsitfüvek elszaporodásánál játszik közre. A szakszerű trágyázással az idén hu­szonöt százalékkal nagyobb hektárho­zamokra számítanak. A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemeinek vezetői komplex tervet dolgoztak ki a takarmányfélék be­gyűjtésére és tárolására. A lucernát háromféleképpen akarják hasznosíta­ni. Elsősorban lucernalisztként, má­sodsorban szenázsként, és végül egé­szen kis mennyiségben a borjak ré­szére szénát készitenek belőle. A be­takarításban érvényesítik a gépek cso­portos alkalmazását. A réti széna be­gyűjtésére a gazdaságok a patronált üzemekkel szerződéseket kötöttek és a gépi eszközökkel meg nem közelítő helyekről a patronált üzemek vállal­ták a széna begyűjtését. A réti fűter­més ötven százalékát szenázsolják, míg a másik feléből szénát készíte­nek. Ogy tervezték, hogy a lucernát 40 százalékos nedvességtartalommal gyűjtik be, s egy-egy silőgödröt 4—5 nap alatt akarnak lezárni. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a járásban kevés gazdaságban rendelkeznek takarmány-betakaritó gépsorokkal. Több E—280-as silókom­bájnra volna szükségük, amelyekkel a szenázsolást fogják végezni. A ta­karmány begyűjtésének időtartamát 50 százalékkal csökkenthetnék, ba vá­sárolhatnának néhány E—-301-es és E—280-as gépet. Ugyanis az E—301-es gép összezúzza a levágott takarmányt és igy 10—12 órányi fonnyadás után lehet szenázsolni. A hatodik ötéves tervidőszak igé­nyes feladatokat ró mezőgazdasá­gunkra. Ilyen például az is, amely megköveteli a rétek ás a legelők Jobb kihasználását, ami elősegíti az állat­­tenyésztés eredményesebbé tételét, amire ugyancsak szükség van, hogy valóra válthassuk a XV. pártkongresz­­szus által jóváhagyott termelés-fej­lesztési célkitűzéseket. A megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakar­mány biztosítása lehetővé teheti az abrakkal való takarékos gazdálkodást. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents