Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-10 / 23. szám
1978. június 10. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A Bajcst Állami Gazdaság nem tartozik a leggyengébbek közé. Jó hírnevét elsősorban az állattenyésztésben elért eredményekkel szerezte. Kiváló a tehenészetük, ahol tehenenként négyezer liter fejési átlaggal dicsekedhetnek. De a növénytermesztés ágazataiban sem vallanak szégyent. Bár ezen a részlegen több mutatóban nem teljesítették a tervezett feladatokat és több növényfélénél nem érték el a várt hozamot. A közelmúltban a Bajcsi Állami Gazdaság többször is szóba került, sajnálatos módon nem éppen dicséretre méltó vonatkozásban. Ugyanis a cukorrépa-termesztésben a leggyengébb eredményeket elérő gazdaságok közé tartoznak, nemcsak a komáromi járásban, hanem a nyugat-szlovákiai kerület viszonylatában is. Erről legjobban a számok tanúskodnak. Hét év átlagában csupán 293 mázsa hektárhozamot értek el. Ezáltal az eladási tervet csak 76 százalékra teljesítették, s így aa államnak 98 ezer 650 mázsával maradtak adósak. Ez valóban komoly és magyarázatot követelő lemaradás. Jogos tehát a kérdés, vajon mi tulajdonképpen a szembetűnően sikertelen cukorrépa-termesztésnek az oka? KEDVEZŐTLEN TERMESZTÉSI FELTÉTELEK vagy talán egyéb szubjektív jellegű tényezők is hozzájárultak a többéves gyenge eredményekhez? Egy igaz. A talajtulajdonságok, valamint az aszályos éghajlati viszonyok nem nyújtanak éppen kedvező feltételeket a cukorrépa termesztéséhez. Az ötezer hektárt meghaladó szántóföldi területnek húsz százalékot könnyű homokos, hatvan százalékát homokos vályog és vályogos homok, a többit pedig nehéz agyagos talaj képezi. Ezenkívül az öntözési lehetőségek is korlátozottak. — Aszályos körülmények között minden Igyekezetünk ellenére sem tudjuk a cukorrépából elérni a megkövetelt hektárhozamot — mondotta dr. Kosztankó Antal, a gazdaság igazgatója. A tenyészidő folyamán lehullott kevés, vagy egyenlőtlenül megoszlott csapadék főleg augusztusban tizedeli a termést. A csapadékban gazdag években, például 1974-beo, amikor az évi átlag elérte a 623 millimétert, 408 mázsa cukorrépát takarítottunk be hektáronként. Azonban tavaly, amikor a csapadék összértéke 472 millimétert tett ki, csupán 226 mázsa volt a hektárhozam. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a cukorgyár adatai szerint a múlt évi átlagtermésük csupán 156 mázsa volt. Hogy az adatokban ki tévedett, ez kérdés. A VETÉSSZERKEZET IS hozzájárult ahhoz, hogy nem mindig sikerült a cukorrépa-termesztésre alkalmas, amúgyis kis területből a legmegfelelőbb parcellákat kiválasztani. Hiszen ott, ahol a dohányt 110, a zöldséget 90, a dinnyét 40, a szőlőt 110, a szemes kukoricát pedig 1450 hektáron monokultúrában termesztik, igen nehéz a vetésforgót úgy beállí-A CSKP Központi Bizottsága határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, ml az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? Aki válaszol: Filip János, a perínl Győzelmes út Efsz főgépesítője, a Košice-vidéke járásból. — Szövetkezetünk szinte a megalakulástól kezdve jó eredményeket ér el a termelésben — mondta Filip János. — Néhány számadatot szeretnék felsorolni. Szemesekből tavaly 4 tonna átlagos hektárhozamot értünk el. Száz hektár mezőgazdasági földterületre számítva 97 szarvasmarha jut, ebből 36 a tehén. A húseladási tervünket tavaly 60 tonnával túlteljesítettük. A tejtermelést 500 ezer literrel növeltük. — Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán valóban szép eredményekkel dicsekedhetnek, de ml a helyzet a gépesítés szakaszán? Hogyan reagáltak a takarékosabb gazdálkodásra ösztönző felhívásra? — Jó eredményeink vannak a gépesítés szakaszán is. A jó eredmények bizonyos fokú takarékosságra is utalnak Tudjuk, hogy még gazdaságosabb módja Is létezik a gazdálkodásnak. Eddig sem volt számunkra közömbös, milyen mértékben van kihasználva az erőgép, vagy milyen a fogyasztás és az üresjáratok száma, de lényegesebb javulást alig tudtunk elérni e téren. tani, hogy a cukorrépa mindig kedvező talajba kerüljön! — Gazdaságunkban a cukorrépa termesztésének fontosságát nem becsüljük le — jegyezte meg az igazgató elvtárs. — Termesztése azonban csak akkkor kifizetődő, ha a termés 400 mázsán felül alakul. A kedvezőtlen adottságok és a gyenge hektárhozamok ellenére igyekszünk a kultúra termesztéséhez minél jobb feltételeket teremteni, mivel nemcsak fontos ipari növény, hanem egyben igen értékes takarmányforrás is. Ezért például nagy gondot fordítunk a szervestrágyázásra, amelyben évente a szántóterület 23 százaléka részesült. Csak dicséretre méltó, hogy a gazdaságban igyekeznek olyan ipari növényeket és zöldségféléket termeszteni, amelyekből általában kevés van. De a vetésszerkezet még nem indoka és nem megfelelő magyarázata a gyenge hektárhozamoknak. Minden gazdaságnak érdeke és kötelessége a cukorrépát nemcsak termeszteni, de az előirányzott liektárhozamok feltételeit is megteremteni. Hiszen a cukorrépa-termesztés jelentős anyagi költségeket igényel, amelyeknek a termésben vissza kell térülniük. CSUPÁN ÍGÉRET? Az igazgató írásos bizonylattal igazolta, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság — az 1976-ban kidolgozott mezőgazdasági termelésfejlesztési program keretében — arra az elhatározásra jutott, hogy a gabonaprogram megvalósítása érdekében a Bajcsi Állami Gazdaság 1980-ig a szemes kukorica vetésterületét kétezer hektárra növeli a cukorrépa-termesztés rovására, amelyet más állami gazdaságba helyeznek át. ígéretet kaptak arra, hogy 1977-ben — tekintettel az egyéb ipari növények nagy választékára és jelentős területére — a cukorrépa vetésterületét 210 hektárról 150 hektárra csökkenthetik. Ezt a területet az agrotechnikai követelményeknek megfelelően el is készítették. Azonban a múlt év februárjában kapott tervben a cukorrépa vetésterülete újbői 210 hektárra lett megszabva. Ennek következtében tavaly a cukorrépát hatvan hektáron cukorrépa után, megfelelően el nem készített talajba vetették, ami visszatükröződött az eredményeken Is. A chrasti részlegen például, ahol a cukorrépa kellőképpen előkészített talajba került, a tervezett 370 mázsa helyett 389 mázsa átlaghozamot érlek el. HASONLÖ FELTÉTELEK, JOBB EREDMÉNYEK Vitathatatlan, hogy a felsorolt tényezők és nehézségek kedvezőtlenül befolyásolták az eredményeiket. Ellenben nemcsak a tavalyi, de az elmúlt évek sorozatos gyenge eredményeit is tekintetbe kell venni. S elgondolkoztató az is, hogy hasonló feltételek mellett gazdálkodó üzemekben vajon miképpen értek el jobb termést? Hiszen a szárazság, az altalajvíz, a homokos talaj, vagy egyéb kedvezőtlen külső tényezők a többi — hasonló körülmények közt levő — gazdaságot sem kerülték el. A vetés-A CSKP KB novemberi és az SZLKP KB januári plénuma után ebben a gazdaságban is hozzáláttak a termelésfejlesztést segítő tartalékok feltárásához, az energiahordozókkal való takarékosabb bánásmód alkalmazásához. A lehetőségeket felmérve rádöbbentek, egy kis erőfeszítéssel minden eddiginél gazdaságosabbá tehetik a termelést s még az eredményeken is ja-Lehetne {óbban? víthatnak valamit. Rájöttek például, hogy a meghibásodott erőgépeket a mezőn is megjavíthatják, nem kell minden csekélységért bejönniük a központba. Az üzemanyag-fogyasztás csökkentését segítő további tényezők egész sorára mutattak rá az elmúlt év elején. Kimondták: a szivattyúkat, porlasztókat stb. úgy kell beállítani, hogy a lehető legkisebb legyen a fogyasztás, de ne csökkenjen a gép ereje. Ha egy-egy gép fogyasztása meghaladja az optimumot és a javítás már nem lenne gazdaságos, akkor kiselejtezik a traktort, vagyis nem üzemeltetik tovább tekintet nélkül a gazdaságosságra. A szervízcsoport dolgozói nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására. A tökéletes munkának köszönhetik, hogy tavaly több mint százezer korona értékű hajtó- és kenőanyagmegtakarítást értek el. Az elhasznált forgót hasonlóképpen gyakran tavaszszal kellett megváltoztatni másoknak is. S mégis. Például a Nové Zámky-i (érsekújvári) Járásban gazdálkodó dubníki (csúzi) szövetkezetben — hasonló feltételek mellett — hét év átlagában 421 mázsa hektárhozamot értek el, s ezáltal a tervet 107 százalékra teljesítették. Vajon a Bajcsi Állami Gazdaságban — a kedvezőtlen feltételek ellenére is — nem léteznek még tartalékok, amelyek feltárásával az eredményeken javítani lehetne? Talán ha nagyobb gondot fordítottak volna ia trágyázásra, a talaj és magágy előkészítésére, az egyedszám betartására, a betakarítási veszteség csökkentésére stb., de elsősorban a lelkiismeretesen végzett minőségi munkára, akkor lehetséges, hogy ma nem szerepelnek a leggyengébb cukorrépa-termesztők között. CÉLJUK — a hektArhozamok növelése — Az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán az idén a cukorrépára úgyszólván „ráfeküdtünk“ — jegyezte meg az igazgató elvtárs — s mindent elkövettünk, hogy ha az időjárás egy kicsit Is kedvez, elérjük a négyszáz mázsa hektárhozamot. Sill Lászlónak, a gazdaság segédnövénytermesztőjének szavai szerint az elmúlt évekhez viszonyítva az idén a cukorrépa jobb talajba került. Az őszi munkákat, főleg az istállótrágyázást idejében elvégezték. Hektáronként 350—400 mázsa istállótrágyát és a szükséges mennyiségű alap-műtrágyát juttatták a talajba. Fokozott gonddal és alapossággal elvégezték a négyszeri ősziszántást és a 70 cm-es mély taiajlazítást. A tavaszi munkák során agrotechnikai határidőben történt a magágy előkészítése és a vetés. Itt ügyeltek főleg a vetőgépek beállítására és haladási sebességére, hogy a követelményeknek megfelelő mennyiségű vetőmag kerüljön a talajba. Erőfeszítésük elsősorban a növényzet egyenletes fejlődésére és a hektáronkénti 80— 90 ezer egyedszám elérésére irányult. Ezt a célt a gyomirtószerek alkalmazása és a kétszer elvégzett sarabolás is szolgálta. Vegyszer hiánya miatt csupán 80 hektáron nem tudták elvégezni a vegyszeres gyomirtást. Ezen a területen a gyomokat kapálással irtják. Fokozott ellenőrzés, fegyelem és elővigyázatosság mellett megy végbe a cukorrépa egyelése is. Capo Ferenc mérnök, a gazdaság főgépesítője, azokról az intézkedésekről beszélt, amelyeket a betakarítási veszteségek csökkentésére, valamint a betakarítás idejében való elvégzése érdekében akarnak érvényesíteni. Idén valamennyi gépsoruk generáljavításon ment keresztül. A betakarítás előtt a traktorosok és a gépkezelők részére iskoláztatást szerveznek, ahol megismerkedhetnek a gépek működésével, helyes kezelésével és beállításával, valamint a betakarítási munkák összes technológiai követelményeivel. Az eddiginél még szélesebb körben akarják érvényesíteni a szocialista verseny adta lehetőségeket a dolgozók anyagi és erkölcsi ösztönzésére. A verseny eredményét a teljesítmény, a munkaminőség és a veszteségek alapján értékelik. A felsoroltak nyomán feltételezhető, hogy a bajcsiak elszántságát és a cukorrépa-termesztésben tanúsított fokozottabb igyekezetét végre siker koronázza. Klamarcsik Mária, mérnök kenőanyagot gondosan összegyűjtötték és eladták a Mototechnának, amiért 12 ezer koronát kaptak. 1 Filip János, az ezüstérmes gépesítési szocialista brigád vezetője hangsúlyozta: az ésszerű takarékosság nagyban hozzájárulhat a termelés gazdaságosabbá tételéhez. A gazdaság évente üzemanyagra és villamos energiára, a felhasznált takarmánykeverékekre, műtrágyákra, növényvédőszerekre és egyéb anyagokra több mint 10 millió koronát fordít. Tehát már néhány százalékos megtakarítás is százezrekkel javíthatja az eredményt. A gazdaság dolgozói vállalták: 250 ezer korona értékű megtakarítást érnek el az energiahordozókkal való gazdálkodásban. Ennek érdekében komplex betakarító gépsorokat vásárol a gazdaság. Így egyrészt könnyebbé teszik az emberek munkáját és csökkentik a munkakültségeket, másrészt a korszerű gépek maximális kihasználásával csökkentik a szükséges forgók számát és az átlaghektáronkénti fogyasztást. — Gazdaságunkban a takarékosság nem kampányfeladat — mondta befejezésül Filip János —, hanem hosszú távra szóló, állandó tennivaló. A siker azonban csak úgy remélhető, ha a takarékosság fontosságát minden egyes dolgozónk megérti és minden tettével azon fáradozik, hogy munkájával hozzájáruljon a közös elképzelések maradéktalan megvalósításához. Az első négy hönap eredményei reménytkeltőek, s azt mutatják, dolgozóink megértették a takarékosság lényegét és fontosságát, —ib— Jó eredmények A napokban ellátogattam a Nové Zámky-t (érsekújvári) Fejlődés Efsz-b* és elbeszélgettem Barák Lászlóval, a szövetkezet zootechnikusával, akt elővette a kimutatásokat és abból sorolta fel az adatokat. A tervfeladatokat a szövetkezet állattenyésztési részlege túlteljesítette. — Ezen feladattal szorosan összefügg a bruttó termelés is. Tejtermelésben már évek óta 3709 literes évi átlagot érnek el tehenenként, s ezzel a második helyet tartják a járásban. A csikel és a besenyei telepen a tehenenként! átlag 4038 liter. A munkaerőhiány és a túlzsúfolt istállók hátrányosan befolyásolják az eredményeket. Vannak tehéngondozóínk és fejőink, mint pl. Takács József, Czuczor Antal, Bodoki Tibor és Ficza József, akik a legjobbb eredményeket érték el. A tejtermelés feladatát a szövetkezet százhárom, a hústermelést pedig száztíz százalékon felül teljesítette. Tejből egy hektárra számítva 795,5 litert, marhahúsból 98,3, sertéshúsból 230,6 és baromfiból 37,8 kg-ot termeltek. Mulacleválasztási eredményeik közepesek. Ebben az évben mindent megtesznek, hogy javítsák az eredményeket. A sertéshizlaldában az elmúlt időszakban átlagosan napi 56,2 Dg súlygyarapodást értek el. A szövetkezet vezetősége és dolgozói a sertések egészségi állapotával elégedettek, hiszen az elhullás csupán 3,58 százalékos volt, ami Járási méretben egyik legjobb eredmény. A szarvasmarha-hizlaldában az átlagos napi súlygyarapodás egy kilogramm. Ezt az eredményt préselt takarmánnyal érték el, melyből az egész év folyamán 158 vagonnal készítettek. Az abrak gazdaságos felhasználásában a szövetkezet eredményei jók. Egy liter tej termeléséhez d,26 és egy kilogramm marhahús előállításához 1,62, egy kilogramm sertéshúshoz pedig 3,97 abrakot használtaik fel. A szövetkezet vezetőségének az állattenyésztésben a legtöbb gondot a megfelelő istállózási feltételek megteremtése okozta. A túlzsúfolt istállók minden állatfajnál ezek termelőképességét befolyásolták. Az elmúlt évben a borjúneveiést sikerült egy központba összpontosítani. Egy eredetileg szabad istállónak használt épületet alakítottak át erre. Ebben az évben a szarvasmarha-hizlalás összpontosítására is sor kerül. Dr. Hofer Lajos A tartalékok feltárása KORPARANCS! % A világszerte egyre nagyobb mértékben jelentkező fehérjehiány csökkentése csak ágy lehetséges, ha a fehérjegazdálkodás területén rejtőző valamennyi tartalékot mozgósítjuk. Az új fehérjeforrások feltárása mellett ez magába foglalja a megtermelt fehérje minél kisebb veszteséggel történő tartósítását, tárolását, valamint szakszerű, leghatékonyabb felhasználását az állattenyésztésben. A fehérjetermelés területén komoly tartalékot jelent a rétek és legelők, illetve füvek terméshozamának a növelése. A rozsnyói járás 46 ezer hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, ebből 16,3 ezer hektár a szántó, 18,5 ezer hektár a legelő és 9,6 ezer hektár a rét. A szántóföld huszonhét százalékán termelnek takarmányokat. Tehát korántsem lehet közömbös számunkra, hogyan használják ki ezeket a földeket! Kimutatások igazolják, hogy az utolsó öt év átlagában a rétekről 2,68 tonnát, a legelőkről pedig csak 1,33 tonna termést nyertek hektáronként és évente, tehát jóval kisebb hektárhozamot értek el az országos átlagnál. Ez pedig nem válik dicsőségére a rozsnyói járás mezőgazdaságának. A CSKP KB novemberi plénumának határozatai kapcsán a rozsnyói járás politikai és gazdasági irányító szervei — bár számos intézkedést tettek a gyepterületek feljavítására, a termésátlag mennyiségi és minőségi növelésére — a legtöbb gazdaságban nem vették komolyan ezt a rendkívüli fontos feladatot. Igaz, hogy jóformán minden gazdaságban idejekorán elvégezték a rétek és legelők tisztogatását, sajnos azonban, ennyivel meg is elégedtek. Pedig a gyepterületek feljavítása nem célja, hanem eszköze a jobb eredmény elérésének. Számos tapasztalat bizonyltja, hogy egyes mezőgazdasági üzemek ésszerűtlenül gazdálkodnak a trágyákkal. Minden szakembernek tudnia keli, hogy a növények közül a fű hasznosítja legjobban a nitrogénműtrágyát. Mégis előfordult, hogy a gabonákat a legtöbb helyen túltrágyázták, a rétekre és a legelőkre, sőt néhol még a szántóföldi évelő takarmányokra sem jut műtrágya. Ugyanis amíg 100 kg ammóniasalétrom a búzánál csak 150 kg terméstöbbletet ad, addig ugyanez a mennyiség a gyepre kiszórva 3,5 tonna fütöbblettermést eredményez. Képzeljük csak el, mennyi veszteséget okozott az, hogy a műtrágyát, amit a legelőre vásároltak, más növényre szórták ki. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a búzának vagy a burgonyának nem kell műtrágya. Csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a legelő is kapja meg a magáét. Tavaly a rozsnyói járás a széna és a szenázs készítési tervét már 110 százalékra teljesitette, de a minőségi követelményeket korántsem érték el. A Murány és a Csetnek-patak több mint négyezer hektár rétet évente többször is eláraszt, ezért ezekről a területekről rossz minőségű, savanyú takarmányt gyűjtenek he. A megoldást az említett patakok szabályozásától várják. Még ebben az ötéves tervidőszakban az alapcsövezéssel kétezerötszáz hektárt akarnak termővé tenni. Komoly problémákat okoznak a bányaüzemek is, mert a körzetükben elterülő réteket és legelőket mérgező porral árasztják el. Az üzemeknek az elszélló porok visszatartását meg kell oldaniuk! A járási mezőgazdasági igazgatóságon megtudtam, hogy a mezőgazdasági üzemek az idén a gépi eszközökkel megközelíthető legelőikre hektáronként 200 kg NPK műtrágyát és 110 kg m észsalétromot adtak. Ezzel lényegesen befolyásolták a gyep növényi összetételét. Ugyanis a mütrágyaadag foszfort is tartalmaz és hatására jobban elszaporodnak a pillangósok, ezzel szemben a nitrogén a pázsitfüvek elszaporodásánál játszik közre. A szakszerű trágyázással az idén huszonöt százalékkal nagyobb hektárhozamokra számítanak. A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemeinek vezetői komplex tervet dolgoztak ki a takarmányfélék begyűjtésére és tárolására. A lucernát háromféleképpen akarják hasznosítani. Elsősorban lucernalisztként, másodsorban szenázsként, és végül egészen kis mennyiségben a borjak részére szénát készitenek belőle. A betakarításban érvényesítik a gépek csoportos alkalmazását. A réti széna begyűjtésére a gazdaságok a patronált üzemekkel szerződéseket kötöttek és a gépi eszközökkel meg nem közelítő helyekről a patronált üzemek vállalták a széna begyűjtését. A réti fűtermés ötven százalékát szenázsolják, míg a másik feléből szénát készítenek. Ogy tervezték, hogy a lucernát 40 százalékos nedvességtartalommal gyűjtik be, s egy-egy silőgödröt 4—5 nap alatt akarnak lezárni. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a járásban kevés gazdaságban rendelkeznek takarmány-betakaritó gépsorokkal. Több E—280-as silókombájnra volna szükségük, amelyekkel a szenázsolást fogják végezni. A takarmány begyűjtésének időtartamát 50 százalékkal csökkenthetnék, ba vásárolhatnának néhány E—-301-es és E—280-as gépet. Ugyanis az E—301-es gép összezúzza a levágott takarmányt és igy 10—12 órányi fonnyadás után lehet szenázsolni. A hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatokat ró mezőgazdaságunkra. Ilyen például az is, amely megköveteli a rétek ás a legelők Jobb kihasználását, ami elősegíti az állattenyésztés eredményesebbé tételét, amire ugyancsak szükség van, hogy valóra válthassuk a XV. pártkongreszszus által jóváhagyott termelés-fejlesztési célkitűzéseket. A megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakarmány biztosítása lehetővé teheti az abrakkal való takarékos gazdálkodást. ILLÉS BERTALAN
