Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-10 / 23. szám

J 1978. Jűnius M. .SZABAD FÖLDMŰVES. ■11 A NEMZETKÖZI TEJNAP ALKALMÁBÓL Az egészséges, racionális táplálkozás érdekében Sok olyan jelentős emléknapunk van, amit nem jelölnek naptáraink, mégsem mulasztjuk el, hogy megem­lékezzünk róluk. Az ilyen emléknapok közé sorolhatjuk a „Tej napját“ is, amelyről ez évben május 25-én emlé­keztünk meg világszerte. PÓTOLHATATLAN FONTOSSÁGÚ Mély értelmű az, hogy megemléke­zünk róla. Földünkön bárhol, bármelv emlős kicsinyének első tápláléka a tej, amely lényegében folytatása a magzat felőli anyai gondoskodásnak. Azokat a tápláló- és védőanyagokat, amelyeket az anyai testben fejlődő magzat a vérkeringéssel kap, világra­­jötte után tej formájában veszi magá­hoz. A tej egyszersmind ital, de ugyan­akkor igen fontos, értékes táplálék is. Megtaláljuk benne mindazokat a tápanyagokat és biológiailag nélkülöz­hetetlen anyagokat, amelyek a növe­kedéshez, a szervezet fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek közé sorol­hatjuk a teljes értékű, állati eredetű fehérjéket, valamint a meszet, amely a foszforral együtt fontos szerepet tölt be az emberi szervezet felépíté­sében, felújításában. További nélkü­lözhetetlen hatóanyaga a tejzsír, a­­mely két igen értékes vitamint, az A- és В-vitamint tartalmaz. Különösen az А-vitamin érdemel említést, amelyet az emberi szervezet maga nem tud előállítani és csupán közvetlenül vagy provitaminok, karotinok alakjá­ban tud felvenni. Ezeket a tejzsír biztosítja a szervezet számára. Szer­vezetünk ennek szükséges mennyisé­gét a tej, a vaj, a sajtok, a túró és egyéb tejtermék fogyasztásával kap­hatja meg. Az emberi szervezet szempontjából jelentős a Вг-vitamin, a riboflavin, melynek tetemes részét a tejjel vehet­jük fel. Azok, akik nem isznak tejet, ezt a fontos vitamint nélkülözik. Tu­dományosan bizonyított, hogy a tej és a tejtermékek nagyobb méretű fo­gyasztása kedvezően befolyásolja az ifjúság szellemi és fizikai fejlődését. A naponkénti tejfogyasztás nemcsak a helytelen táplálkozásból eredő egészség-károsodástól óv meg, hanem elősegíti szellemi és testi frissesé­günk, teljesítőképességünk fenntartá­sát és meggátolja az idő előtti öre­gedést. Az a tulajdonsága, hogy kedvezően egészíti ki napi étrendünk elégtelen összetételét, továbbá, hogy minden életkorban naponta fogyasztható, rendkívüli jelentőséget kölcsönöz a tejnek. MIÉRT TEJNAP? Nem a hírverés, nem a reklámcélok miatt, hanem éppen az emberi táplál­kozásban betöltött jelentős szerepe tette indokolttá, hogy az emléknapok között a „Tej napját“ is megtartsuk. Ez a gondolat késztette azokat az élenjáró tudósokat, orvosokat és tej­ipari szakembereket, akik 1957-ben a svájci Interlakenben megrendezett, az egészséges, ésszerű táplálkozás problémáival foglalkozó nemzetközi értekezleten elhatározták, hogy a tej jelentőségének méltatására Is kellene az évben egy napot szentelni. Tehát a Nemzetközi Tejnap még nem rendelkezik sokéves hagyomá­nyokkal, s elmondhatjuk, igen keve­sen tudnak arról, hogy ilyen is léte­zik. Hiszen a Nemzetközi Tejipari Szövetség (IDF) kezdeményezésére 1957-ben ünnepelték először. Hogy en­nek az akciónak milyen jelentőséget tulajdonítanak, azt az alábbi tény igazolja. A tej napjának megünneplé­sében tavaly már 32 ország vett részt. Hazánk tíz esztendővel ezelőtt vett részt először az akcióban és a Nem­zetközi Tejipari Szövetség csehszlo­vákiai nemzeti intéző bizottságának határozata értelmében minden eszten­dőben megrendezik. A Tejnap legfőbb szervezői a Tej­ipari Tröszt prágai és bratislavai ve­zérigazgatósága. Ez alkalomból a szervezők a tej és a tejtermékek szak­szerű kezeléséről és a tejjel kapcso­latos egyéb kérdésekről szakmai ér­tekezleteket, egyes erre kiválasztott üzletekben a tejtermékeket bemutató kiállításokat rendeznek. Olomoucban az iskolás gyerekek között versenyt indítottak, s e versenyben a tej és a tejtermékek témakörével foglalkozó rajzokkal, versikékkel, ötletes jelmon­datokkal vehetnek részt a gyerekek. TEJET AZ ISKOLÁKNAK Az elmúlt esztendőkben ígéretesen bontakozott ki hazánkban is az isko­lai tejakció, amelynek keretében a tej megkedveltetése és rendszeres fogyasztásának elterjesztése volt a fő cél. E téren — meg kell mondani — Szlovákiában sokkal maradtunk adó­sak. Napjainkban az iskolai tejakció egyre csökkenő irányzatot mutat. Míg 1974-ben az iskolák 3 millió 565 ezer liter tejet rendeltek az akció kereté­ben, úgy tavaly ez a mennyiség már csak 2 millió 331 ezer liter volt. Az Iskolai „tejakcióban“ Szlovákia­­szerte csupán 560 iskola vesz részt. S ez igen kevés, hiszen éppen a fej­lődő, fiatal szervezetnek van legna­gyobb szüksége arra, hogy rendsze­resen fogyasszon könnyen emészthető és értékes tápanyagokat tartalmazó tejet, tejtermékeket. Ezt a lemaradást talán azzal lehet­ne behozni, hogy az iskolákban, ahol erre lehetőség nyílik, a gyerekek szá­mára megkönnyítenék a tej és a tej­termékek, joghurtkrémek, túrókrémek, ömlesztett sajtok beszerzését és nép­szerűsítenék fogyasztásukat. Az isko­lai tejakció keretében a tízórai tej biztosítása váljék a tanítók, a szülők, az egészségügyi dolgozók és mindazok ügyévé, akik szívükön viselik ifjúsá­gunk egészséges szellemi és testi fej­lődését. Tudományosan bizonyított tény, hogy az olyan gyerekek, akik rend­szeresen fogyasztanak tejet, súlyban és testmagasságban felülmúlják a gyerekek olyan csoportjának tagjait, akiknek napi étrendjét fél liter tej kalóriaértékének megfelelő zöldség­gel, kazeinnel, vajjal és cukorral pó­tolták, de tejet nem ittak. Ezért min­den érdekelt közös feladata, hogy kellő növelő módszerekkel kedvel­­tesse meg fiatal nemezdékünk tagjai­val a rendszeres tejfogyasztást, s ez­által ahhoz is hozzájárulunk, hogy szá­mukra a legmegfelelőbb táplálkozási szokások kialakítását tesszük lehető­vé, a legnagyobb tápértékű étrend biztosítása mellett. KEVÉS TEJET FOGYASZTUNK Lényegesen növelni kell a tej és a tejtermékek fogyasztásának arányát nemcsak az ifjúság, hanem a felnőtt lakosság körében is. E téren jelentős a lemaradásunk egyes szocialista or­szágok és néhány fejlett kapitalista állam mögött. A kilogrammokban kifejezett, egy lakosra eső tejfogyasztás Szlovákiá­ban 1936-ban 191, 1970-ben 199,1 és 1977-ben 235 kg volt. Ezzel szemben az egy lakosra eső tejfogyasztás Ausztriában 243,2, Svájcban 304,8 és Svédországban 312,4 kg. Más a helyzet az egy lakosra eső vajmennyiség fogyasztási arányában. A vajfogyasztás Szlovákiában az 1970-es év 4,3 kg-járól 1977-ig kerek 6 kilóra növekedett, míg a csehorszá­gi átlag 1970-ben 8,8, 1977-ben 9,5 kg volt. Viszont Ausztriában az egy lakosra eső vajfogyasztás 1970-ben 5,0, 1975-ben 5,4 kg, az NSZK-ban 1970-ben 7,1 és öt évvel később is 7,1 kg, Svédországban 4,7, illetve 4,4 kg-ot tett ki. Szlovákiában az egy lakosra jutó évi sajtfogyasztás az 1970-es esztendő 3,4 kg-járól 1977-ben 3,99 kg-ra emel­kedett. Ezzel szemben a túrófogyasz­gozott fel, ez a mennyiség 1977-ben már 1 milliárd 242 millió litert tett ki, ami nagyjából az 1949-ben felvá­sárolt tejmennyiség tizennégyszeresét jelenti. E jelentős mennyiségi eredmény mellett lényegesen javult a felvásá­rolt tej minősége, nevezetesen zsír- és fehérjetartalma, valamint biológiai tisztasága is. Míg 1949-ben a felvásá­rolt tej átlagos zsírtartalma csupán 2,2—2,6 százaléknyi volt, 1977-ben már elérte a 3,66 százalékot. Tavaly a felvásárolt tejmennyiség 78,9 százalé­kát első és második minőségi osztály­ba sorolták. Mezőgazdasági termelő üzemeinket a tej minőségének továb­bi fokozásában a 123/76 Zb. számú rendelet kiadásával az eddiginél még nagyobb mértékben tették anyagilag érdekeltté. E törvényerejű rendelet alapján tavaly mezőgazdasági üze­meinknek 564 millió 124 ezer koronát fizettek ki minőségi felár címén az eladott tej felvásárlási árán kívül. MÉG TÖBB ALAPANYAG SZÜKSÉGES Párt- és kormányszerveink rendkí­vüli figyelmet fordítanak a tejterme­lés fejlesztésére. E fokozott gondos-A zvolení Közép-szlovákiai Tejüzemben korszerű gépeken végzik az ömlesztett sajtok és sajtkrémek csomagolását. tás az 1970-es év 1,99 kg-járól 1977- ben 1,6 kilóra csökkent. A racionális, egészséges táplálkozás szempontjából Csehszlovákiában 1976 január else­jétől az érvényben levő normák sze­rint az alábbi mennyiségek fogyasztá­sát kellene elérnünk: tejből 240 kg-ot, sajtokból 6 kilót, túróból 5,5 és vajból 6 kilós mennyiséget lakosonként évente. Hogy ezt a kedvező és egész­séges táplálkozás szempontjából kívá­natos arányt elérjük, lényegesen nö­velni kell a lakosság körében kifej­tett népnevelő és felvilágosító tevé­kenységet, amely a tej és a tejtermé­kek nagyobb fogyasztására ösztönöz­heti polgártársainkat. NAGYOBB VÁLASZTÉKOT A tejiparnak azonban bővebb vá­lasztékot kell a szükséges mennyiség­ben felkínálnia az egyes tejtermé­kekből fogyasztóinknak. A tej-nyers­anyag feldolgozásakor korszerű és hatékony módszereket kell alkalmaz­nia, hogy lényegesen megnövekedjék a tejfogyasztás. E feladat maradékta­lan teljesítésére a tejfeldolgozó ipar kellőképpen felkészült. A mezőgazdasági őstermelés szocia­lista jellege kedvező és tartós feltéte­leket teremtett a nyersanyagalap — a tej — állandó növelésére. Míg 1949- ben Szlovákia területén tejiparunk 89,3 millió liter tejet vásárolt és dol­ikodás eredménye a tejtermelés növe­lését és minőségi javítását célzó szé­les körű mozgalom is. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás ilyen értelmű felhívása országos viszony­latban, köztársaságunk egész terüle­tén nagy visszhangot keltett. E felhí­vás és az állattenyésztésben dolgo­zók hatalmas munkakezdeményezése nyomán Szlovákiában az idei első ne­gyedévben 102,6 százalékra teljesítet­tük a tej felvásárlási tervét és terven felül 6 millió 718 ezer liter értékes alapanyagot dolgozhatott fel tejipa­runk. Így lehetővé vált, hogy a tejipari üzemek folyamatosan láthassák el lakosságunkat tejjel és tejtermékek­kel, és ugyanakkor igényes export­feladatuknak is messzemenően eleget tehessenek. A termelésben elért ked­vező eredmények tették lehetővé tej­iparunk számára, hogy az áruterme­lés szakaszán nem maradt le és tel­jesítette feladatát. Hiánytalanul biz­tosította a piac folyamatos ellátását tejjel, vajjal és más tejtermékekkel. Csupán a sajtgyártásban mutatkozik bizonyos lemaradás, amit azonban a kapacitás-hiány rovására kell írni. Tejiparunk Szlovákiában tavaly 98,2 millió koronás többletet ért el a nyerstermelésben, és a vajtermelés tervét 1405 tonnával túlszárnyalta. A termelés felújítása, a termékek ino­válása által hét új tejipari gyártmány került piacra 40,8 millió korona össz­értékben. SÓKAT SEGÍT A VERSENYMOZGALOM Az elért sikert és eredményt a tej* feldolgozó ipar minden dolgozójának nagyfokú- munkakezdeményezése ala­pozta meg. A tejipari vállalatokban és üzemekben nagyszabású versenymoz­galom bontakozott ki a dolgozó nép Februári Győzelmének 30. évfordulója tiszteletére. E széles körű szocialista versenybe a tejipar dolgozóinak 91,1 százaléka kapcsolódott be. A szocialista brigádmozgalom szin­tén nagy tömegeket ölel fel. A jelen­leg tevékenykedő 172 szocialista bri­gád 1876 tagot tömörít, ami a tejipari dolgozók több mint 39 százalékát te­szi ki. Nyolc üzem már elnyerte a „Szocialista munka üzeme“ megtisz­telő elnevezést, a zvolení Közép-Szlo­­vákia Tejüzem pedig az „Építésben szerzett érdemekért“ állami érdem­renden kívül a „Szocialista munka vállalata“ címmel is dicsekedhet. A vállalatok közötti szocialista verseny keretében az üzemek, egyes munkaközösségek és egyének tettek értékes felajánlásokat a terv minősé­gi teljesítése, az anyagköltségek csök­kentése, a fűtőanyag- és az energia­takarékosság, valamint a termékek minőségének fokozása érdekében. A Milex vállalatban széleskörűen ter­jedt el a termékek minőségének javí­tását célzó szaratovi mozgalom. A' Közép-szlovákiai Tejüzemben sikere­sen alkalmazzák a minőség komplex ellenőrzésének Ívovi módszerét. Az eddig elért sikerek a tejfeldol­gozó ipar alkalmazottait jogos büsz­keséggel és örömmel töltik el, ami egyben arra ösztönzi őket, hogy utat keressenek a lakosság tej- és tejter­mékekkel történő ellátásának további javítására. BECSÜLJÜK MEG EZT AZ ÉRTÉKES TÁPLÁLÉKOT Nem felesleges megjegyezni, hogy az a tej, amely reggelente asztalunk­ra kerül, hosszú utat tesz meg. A te­héngondozók, fejők és fejőnők ezrei már reggel háromkor munkába áll­nak, akár tél van, akár nyár. Leg­többjük nem ismeri a szabad szomba­tot és a vasárnapi pihenést, csupán azért, hogy mindannyiunk számára elegendő tejet biztosítson. Ezt az alkalmat szeretném kihasz­nálni arra, hogy mindannyiunk nevé­ben köszönetünket fejezzem ki áldo­zatkész munkájukért. Ugyanúgy elis­merést érdemel azoknak a gépkocsi­­vezetőknek nélkülözhetetlen munkája is. akik hajnali kettőtől késő éjsza­káig gondoskodnak a kifejt tej folya­matos elszállításáról. Nagyra érté­keljük a kereskedelem dolgozóinak munkáját is, akik példásan látják el munkakörüket és gondoskodnak ar­ról, hogy a fogyasztók mindig elegen­dő tejet és tejterméket vásárolhassa­nak. A tejipari dolgozók jól tudják, hogy a fogyasztók millióinak szigorú ellen­őrzése kíséri munkájukat. De tudják azt is, hogy termékeiket a gyermekek és az idősebb nemzedékhez tartozók szintén fogyasztják, s ezért megtesz­nek mindent annak érdekében, hogy az irántuk érzett bizalmat megőriz­zék, és a tejipari termékek kiváló minőségét fenntartva egyre növeljék a tej és a tejtermékek iránti egyre fokozódó érdeklődést, keresletet, hogy ezzel is szolgálják a lakosság egész­séges és ésszerű táplálkozásának ki­alakítását célzó általános igyekezetét. Sladovnik József, a Tejipar vezérigazgatóságának dolgozója Bár az elmúlt évtizedekben a ma­gyar nemzetgazdaság szerkezete je­lentősen megváltozott, az élelmiszer­­termelés és a feldolgozás jelentősége nem csökkent. A belföldi fogyasztók növekvő igénye és az ország élénk külkereskedelme egyaránt mellette szól. A mezőgazdasági kivitel eléri az összes kivitel 20 ®/*-át, a tőkés expor­ton belüli arány pedig ennek kétsze­rese. A FAO TAGJAKÉNT Magyarország csatlakozott az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete, a FAO 1974-es római felhívásához, és élelmi­szer-termelésének nagyarányú fej­lesztésével kiveszi részét az élelme­zési világprogram végrehajtásából. Fokozza mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelését és tároló-kapacitását. A magyar élelmiszer-termelés nap­jainkban rendkívül gyorsan és hatá­rozottan fejlődik. A fejlesztés leg­főbb jellemzője az előállítás és a fel­dolgozás közvetlen kapcsolata. Az 1980-ig terjedő tervidőszak fejlesztése mintegy kétszerese lesz az előző öt­éves tervidőszak fejlesztéseinek. Változik az élelmiszeripar szerke­zete is. A korábbi félkész vagy alap­anyag jellegű termékek helyébe a jobban feldolgozott, értékesebb termé­kek előállítása láp. E tekintetben ta­lálkoznak a belföldi és külföldi piaci igények. A vásárló ugyanis szíveseb­ben keresi a jól előkészített, vagy közvetlen fogyasztásra alkalmas, hi­giénikus csomagolt „konyhakész“ ter­méket, mint a munkaigényes alap­nya a nagyobb. A termékek feldolgo­zásában és értékesítésében való köz­vetlen részvétel eredményesebb mun­kára, a termelési és vállalkozási kedv bátrabb kibontakoztatására ösztönzi a termelőket. A fogyasztókkal így ki­toztatni. Kiváltképp nem egy olyan országban, amelynek konyhaművésze­te világhírű. Az új, korszerűbb ter­mékeket csak akkor fogadja el az ínyenc közönség, ha azok ízben, vá­lasztékban, csomagolásban felülmúl-Magyarország élelmiszer-gazdaságának jövője anyagot. Ilyen korszerű termék pél­dául a nyugat-európai piacokon és az USA-ban népszerű és keresett dobo­zos sonka. Ez a kellemesen fűszere­zett, hosszabb ideig tárolható, eredeti ízeit és zamatét megőrző sertéshús­készítmény egyaránt alkalmas köz­vetlen fogyasztásra és grillételek ké­szítésére. Más hasonló készítmények­kel együtt a modern háztartások nél­külözhetetlen kelléke. Általában figyelemre méltó a hús­ipar fejlesztése. A tervidőszak végéig négy nagy húsfeldolgozó üzem lép be a termelésbe közöttük a korszerűen felújított Szegedi Szalámigyár. Az új húskombinátok zömmel a mezőgazda­­sági termelők társulásai, vagy állami és szövetkezeti közös vállalatok. A közös vállalatokban rendszerint az alapanyagot előállító mezőgazdasági termelőszövetkezetek részvételi ará­alakuló közvetlenebb kapcsolat a mi­nőség gyors javulását és a termékek körének szüntelen bővülését eredmé­nyezi. A TÄPLÄLKOZÄSI SZOKÁSOK MEGVÄLTOZTATÄSA A hagyományosnál korszerűbb táp­lálkozási struktúra kialakítása Ma­gyarországon is elsőrendű feladat. Köztudott ugyanis, hogy a történelmi­leg kialakult magyar táplálkozási szo­kások: a túlzott mértékű szénhidrát és állati eredetű zsiradék fogyasztása megterheli a szervezetet, gyakran túl­­tápláltságot és az egészség károso­dását idézi elő. Ezért a közélelmezés­ben a vitamin, fehérje és rostgazdag táplálékféleségeket kívánják megho­nosítani. Az évszázados táplálkozási szokásokon azonban nem könnyű vál­jak a megszokott élelmiszerfélesége­ket. A korszerű, egészséges táplálkozási szokások elterjedése következtében nagyobb szerephez jutnak a növényi eredetű olajok és zsiradékok. A vál­tozás már Magyarországon is megfi­gyelhető, ahol pedig sokévszázados hagyománya van az állati eredetű zsi­radékok használatának. Az utóbbi években megnőtt az olajos magvak (napraforgó, repce stb.) iránti érdek­lődés, így szükségessé vált a növény­olajat előállító üzemek nagyobb mér­vű fejlesztése. A napraforgóból nyert étolaj újabban a nemzetközi kereske­delemnek is keresett cikke. Üj nö­vényolajüzem épül a termőkörzet kö­zéppontjában, a Tisza menti Martfűn. Ez egymagában nagyabb teljesítmény­re lesz képes, mint az összes hagyo­mányos üzem együttvéve. Hasonló arányú élelmiszeripari beruházás a lengyel közreműködéssel épülő kábái cukorgyár. A húsfélék változatos kínálatában előkelő helyet foglalnak el a fehérje­dús, könnyen emészthető baromfiter­mékek. Ezek iránt a világpiaci forga­lomban is nagy az érdeklődés. A nyu­gat-európai országokban különösen a víziszárnyasokat kedvelik. Nagy-Bri­­tanniában változatlanul a magyar pulykakivitel talál igényes piacra. A hagyományosnak tekinthető külföldi piacok mellett újabban eljut a magyar baromfi az arab országokba és ki­sebb mértékben Japánba is. Az ugrás­szerűen fejlődő magyar baromfielő­állítást a tenyésztés és feldolgozás szoros kapcsolata jellemzi. A gyor­san szaporodó vállalkozások sorából kiemelkedik a nagyüzemi baromfiter­melés első magyarországi fellegvára, a Bábolnai Állami Gazdaság. A bábol­nai példát számos termelőszövetkezet és állami gazdaság követte. Ma már nem túlzás az a megállapítás, hogy a magyar baromfiipar a nemzetközi él­vonalban foglal helyet, és hírnevét egyre újabb termékekkel öregbíti. Ilyen többek között a különleges hús­szövetet és ízeket kínáló, zabon ne­velt liba. (Pusztaszeri! 1

Next

/
Thumbnails
Contents