Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-03 / 22. szám
1978. fÜnlne 3. SZABAD FÖLDMŰVES . 7 Országos népművészeti seregszemle ZSELÍZ '78 JÚNIUS 9—11 A CSEMADOK Központi Bizottsága ívről évre megrendezi a műkedvelő együttesek népművészeti fesztiválját. Az idén már 23-szor kerül sor a nagyszabású ünnepségre, amelyet a fesztiválon szereplő együttesek fellépése nyit meg a levlcel (lévei) járás egyes községeiben. Szombaton Léván kerül sor a népi táncegyüttesek versenyére. A műsor többi részét hagyományosan Zselizen tartják. Dr. György Istvánnal, a CSEMADOK Központi Bizottságának főtitkárával váltottunk szót a nagyszabásúnak ígérkező népművészeti fesztiválról. — Elsőként említeném, hogy a népi táncmozgalom fellendítése érdekében versenyt rendezünk. A verseny fő célja a tiszta forrásbői feldolgozott népi táncok bemutatása, s egyben serkentése a helyi szervezeteknek az ilyen irányú tevékenységre. A folklór vetélkedőn csak olyan együttesek vehetnek részt, amelyek már régebben nem szerepeltek ugyanazzal a műsorszámmal. De ha valamelyik csoport három esztendővel ezelőtt lépett fel egy népi szokás feldolgozásával, az már benevezhet a versenybe. Azóta a művészi szint minden bizonnyal emelkedett és a táncosok jórésze Is kicserélődött. Versenyfelhívásunkra 18 tánccsoport Jelentkezett. Az együtteseket áprilisban meglátogatta a központi műsorbizottság. A szakemberek 12 folklóregyüttest találtak versenyképesnek. Természetesen egyben szakmai tanácsot Is adtak az együttesek műsorának színvonalasabbá tételéhez. A versenyen részt vevő együttesek legjobbjait a szakemberekből álló bíráló bizottság javaslata alapján jutalmazzuk majd. A legjobb együttes 7 ezer korona pénzjutalomban részesül, a 2. és a 3. helyezett együttes pedig 5 ezer, illetve 3 ezer korona jutalmat kap. Gondolom ez helyes, jó munkára serkentő pénzügyi támogatás. A legjobbak különben fellépnek a népművészeti együttesek ünnepi műsorában Is. Több tánccsoport szerepel majd a Gombaszögi Kulturális Napokon. A legnagyobb szabású rendezvényünket, a gombaszögit a Februári Győzelem 30. évfordulója jegyében rendezzük. Szeretnénk a munkásosztály győzelmétől eltelt időszakban a népművészet fejlődését bemutatni Dél-Szlovákiában. Ezt az egyes tájegységek tánccsoportjainak fellépésén keresztül szeretnénk érzékeltetni. — Mi lesz még új az idei műsorban? — Nem mondható éppen újnak, de szép színfoltja lesz a népművészeti fesztiválnak a gyermek-táncegyüttesek szereplése. A legkedvesebbek, s végeredményben az utánpótlás fellépésére minden második évben kerül sor. Az általános iskola tanulói a hozzáértő pedagógusok irányításával, a CSEMADOK helyi szervezetek pártfogásával készülnek a nagy vetélkedőre. A' legkedvesebbek műsorában 11 gyermek-folklóregyüttes lép fel. Valójában Dél-Szlovákia minden Járásából szerepel egy-egy tánccsoport. Méghozzá a legjobbak, mert több mint harminc gyermekegyüttesből válogatták ki a legrátermettebb tánccsoportokat. Őszinte elismerést érdemelnek azok a pedagógusok, akik fáradságot nem Ismerve törődnek a népi hagyományok további nemzedékeknek való átadásával. — A népművészeti együttesek seregszemléjén szerepelnek vendégegyüttesek is? — Igen. A szlovák folklór kultúrát a Breznói Mostár Népművészeti Együttes képviseli. Magyarországról a Fejér megyei Művelődési Otthon táncegyüttese kétszer is fellép. Remélhetőleg a két vendégegyüttes szereplése még színesebbé teszi a fesztivál műsorát. — Néprajzi kiállítással is számíthatnak a Zselízre látogatók? — Természetesen. A néprajzi fesztivál programjában Kassa és Bódvavölgye vidékének néprajzi kiállítására kerül sor, ahol a hajdanában használt A néprajzi kiállítás már hagyományossá vált Zselizen. munkaeszközöket és tárgyakat mutatják be. A két tájegység népművészetét, amely lényegében szorosan fűződik egymáshoz, láthatják majd a nézők a Zselízi Művelődési Otthonban megrendezett folklórműsor-esten. Már 23-szor rendezik meg Zselizen a népművészeti fesztivált. A CSEMADOK Központi Bizottságának méltó partnerei vannak, akik szintén szívügyüknek tartják a népművészeti fesztivál sikerét. A Nyugat-szlovákiai Kerület Nemzeti Bizottság, a Lévai Nemzeti Bizottság és a Zselízi Városi Nemzeti Bizottság már évek óta sokoldalúan segíti az ünnepély megszervezését. Zselíz és a környékbeli községek lakói szintén együtt élnek a népművészeti seregszemlével, sok százan vesznek részt a hősök emlékművének megkoszorúzásánál és tekintik meg a színpompás fesztivált, a népviseletbe öltözött szereplők sokaságának ünnepi felvonulását. A Februári Győzelem 30. évfordulójának jegyében megrendezett fesztivál jelentőségét emeli, hogy az ünnepségen párt- és kormányküldöttség vesz részt, amely részt vesz a Schubertparkban megrendezett ünnepi manifesztáción és megtekinti az együttesek fellépését. A NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL MŰSORA június 9. — péntek: 19.30— 22.00 óráig: A tánccsoportok fellépése a járás községeiben. Június 10. — szombat: 8.00— 14.00 óráig: A tánccsoportok versenye a Družba kultúrházban Léván. 15.00 órai kezdettel: a Néprajzi kiállítás megnyitása a zselízi kultúrházban. 16.00— 18.00 óráig: A „Kassa és Bódva-völgye vidékének népművészete“ című folklórműsor bemutatója a zselízi kultúrházban. 19.00— 21.00 óráig: Zselíz üdvözlése — műsor a Schubert-parkban. Fellépnek: a diószegi Oj Hajtás Táncegyüttes, a breznói Mostár szlovák folklóregyüttes és a Fejér Megyei Táncegyüttes. 22.00— 02.00 óráig: Népmulatság a Schubert-parkban. Június ít. — vasárnap: 7.00 órai kezdettel: Zenés ébresztő és térzene. 8.30 órai kezdettel: A hősök emlékművének megkoszorúzása. 9.00— 10.00 óráig: Ispiláng-ispilánggyermekműsor — a Schubert-parkban. 11.30 órai kezdettel: Virágba szőtt álmok IV. folklórműsor. 14.30— 15.00 óráig: Ünnepi manifesztáció. 15.000— 18.00 óráig: A népművészeti együttesek ünnepi műsora a Schubert-parkban. Fellépnek: A Bodrogiközi, az Ilosvat, a Celulozár, a Gömör, a Palóc, a Búzavirág, a Vadrózsák, a Hajnal, a Csallóközi, a Nyitnikék és az Üj Hajtás táncegyüttesek, a Galántai Gimnázium tánccsoportja, valamint a Fejér Megyei Táncegyüttes. Fotó: —tt-A zselízi Schubert-parkban évről évre sok ezren látogatják meg a CSEMADOK népművészeti fesztiválját. Nemcsak a sok színű műsor vonzza őket, hanem a kellemes környezet is. Az ősi fák árnyékában kiválóan érzik magukat az oda látogatók, nem beszélve arról, hogy sokoldalúan gondoskodnak a népünnepély résztvevőinek ellátásáról is. Voltaire Kétszáz éve, 1778. május 30-án halt meg Voltaire francia filozófus, regény- és drámaíró. Eredeti neve Francois-Marie Áronét, a Voltaire nevet később vette fel. Szabados és csípős szelleme miatt a fiatal Voltaire szívesen látott vendége volt a párizsi szalonoknak és vidéki kastélyoknak. Alkalmi versei, Oidipuszról írt tragédiája ünnepelt szerzővé tették. Az ifjú filozófiája ekkor még az epikureizmus, az élet minél kellemesebb és változatosabb élvezése. A döntő fordulat 1728-ban következett be, amikor megsértett egy Rohan nevű lovagot, aki megbotoztatta és a Eastille-ba záratta. Ezután arra kényszerítették, hogy elhagyja Párizst. Három évet tölttöt Angliában, s ez idő alatt kezdett kialakulni az, amit Voltaire-i szellemnek nevezünk: egyfajta életművészet; rendíthetetlen hit a haladásban, az értelem erejében; tevékeny harc a zsarnokság és a fanatizmus ellen. Hazatérése után (1734-ben) kiadta Filozófiai leveleit, okulásul honfitársai számára. E könyve miatt azonban ismét kénytelen volt elhagyni Párizst és Kelet-Franciaországban szép és okos barátnője, Chatelet márkiné birtokán telepedett le. Itt sorra Irta tragédiáit (Zaire, Mahomet, Sémiramis), amelyeket azonban ma már nem játszanak. Amikor a negyvenes évek közepén Voltaire egy volt iskolatársa került a külügyminiszteri székbe, az udvar is kegyesebb lett hozzá: a király kinevezte udvari történésznek és kamarásnak, a Francia Akadémia tagja lett, sőt diplomáciai megbízásokat is kapott. Ez a napfényes periódus azonban csak rövid ideig tartott, megint menekülnie kellett, s majdnem három évet töltött Frigyes porosz király udvarában. 1758-ban birtokot vásárolt Ferneyben és itt töltötte élete utolsó két évtizedét. Irodalmi, világnézeti és emberbarát! szempontból ez volt Voltaire legtermékenyebb, legdicsőségesebb korszaka. Ekkor Irta híres filozófiai regényeit (Candide, Zadig, Vadember), ekkor született a legtöbb, az egyházat és a feudális igazságszolgáltatást támadó verse Is, s főképpen ebben az időben emelte fel szavát minden mártírért és üldözöttért. Az öreg Voltaire szellemi nagyhatalomként „keresztes hadjáratot“ vezetett az egyház túlkapásai és a feudalizmus embertelenségei ellen. Regényei alapján egy • új műfaj, a filozófiai mese, a filozófiai regény megalapítója. Minden művét, egy-egy eszme szolgálatában, mindig támadó célzattal írta. A Candide például nem csupán egy mulatságos história, hanem a kor legfőbb problémáinak szatirikus bemutatása, s az alaptalan optimizmus kigúnyolása. Voltaire nem a társadalmi rendet akarta megváltoztatni, csak a visszaélések ellen küzdött. Természetes vallást akart, dogmák és szertartások nélkül. Birtokán tanítót fogadott, könnyített jobbágyai sorsán, selyemszövésre, órásmesterségre tanította őket. E lázas tevékenység közepette érte a halál nyolcvannégy éves korában. 1791-ben hamvait nagy ünnepségek közepette szállították a párizsi Panthéonba. ip. A 25 éves MATESZ humora SZlNÉSZTÖRTÉNETEK AZ AGYCSERE. Színházunk a hatvanas évek elején kelet-szlovákiai vendégkörúton járt. Rimaszombatban, ahol laktunk, az öreg szállodának irdatlan hosszú folyosója volt, amelyből két oldalt nyíltak a kétágyas szobák, vagy 50 ajtóval. Ennek a folyosónak volt egy nagyon kellemetlen tulajdonsága, mégpediq az, hogy éjjel ttt nagyon rossz volt a világítás. A hosszú folyosón két lám pa égett, az ts csak úgy, mint a „béka szeme a setéiben“. Egyik kollégánk éjféltájban kiballagott a szobájából, ahol egy kollégájával lakott és elindult oda, „ahová a király ts gyalog jár“. Mikor visszafelé jött a homályban, majdnem öSszeütközöt egy idegen férfivel, aki pizsamában éppen oda ment, ahonnan ő jött. Pardon — szólt a kolléga, és kikerülve az idegent, benyitott a szobájába és befeküdt az ágyába, az ablak felöl. Egyszeresük megszólalt mellette egy női hang, és valamit kérdezett tőle szlovákul. Abban a pilla nutban kiment az álom kollégánk szeméből, s rádöbbent a kínos helyzetre. A sötétben biztosan eltévesztette az aftót és a szomszéd szobába ment be, ahol egy házaspár lakott. Mit tegyen?! Ha megszólal, magyarázkodni kezd, akkor a nő stkoltoznt fog, beszaladnak a lakók, kitör a botrány és 0 nagyon nehezen tudná megmagyarázni, hogy mit keres az asszony mellett az ágyban. Itt csak egy dolog segített. Kiugrott az ágyból és szó nélkül, lábuilhegyen kiszaladt a szobából. Amint a szobája elé ért, akkor látta, meg a közeledő férjet. Még a halál verejtéke ts kiverte arra a gondolatra, hogy mi lett volna, ha az asszony nem szólal meg és a visszatérő féri befekszik mellé az ágyba. Hogy micsoda btorány, verekedés lett volna ebből... I Másnap a kollégával együtt jót nevettünk az eseten. Pláne amikor elképzeltük, hogy mit felelt a férj, amikor az asszonyka megkérdezte: „Drágám, mit mászkálsz te ki annyit a szobából? S miért nem válaszoltál az előbb, amikor szóltam hozzád?“ Mit felelhetett a férj? Talán reggelig ezen vltatkoz tak... SIPOSS ERNŐ O t it ar sólyomból in. A „SMARAGD SZIGETEK“ KÖZÖTT... Fiatal koromban ín is faltam Verne Gyula regényeit. A legnagyobb hatást rám az író kevésbé ismert regénye, a „Lángban álló szigettenger“ tette. A regény az Égei-tenger szigetcsoportjáról szól, s engem ez azért is érdekelt, mert bizony a pápai gimnáziumban alaposan ismerni kellett a görög mitológiát. A hires szigetcsuport ma is tele van romokkal, törté nelmi nevezetességekkel, melyek az antik görög mitológiát idézik. Mindig égetett a vágy, hogy egyszer megláthassam a híres „Smaragd szigeteket“, melyek annyira szépek! És csak most, amikor váltamra a „hetedik kereszt nehezedik“, adta meg a sors, hogy meglássam a híres szigetvilágot. Kétszer is végighajókáztam a csodálatos szigetek között, amikor Isztambulból Pireuszba, illetve Krétából Isztambulba hajóztam, az Armenia nevet viselő szovjet hajón. Két irányból is bejártam az Égei-tengert, tehát van miről beszámolnom, még akkor is, ha a szigeteket útvonalunkon nem érintettük. A festői Boszporuszon áthajóztnnk az Európát Ázsiával összekötő 1700 ,méter hosszá hír alatt, majd megálltunk a gyönyörű Aranyszarv öbölben. Utunkat a Márvány-tengeren folytattuk, mely korántsem olyan kicsi, mint a térképen megjelölt helye sejteti. A Dardanellák erődítményei nyitották meg az utat a várva-várt Égeitenger felé. Szkyrosz szigete mellett vezetett az utunk, ez a Szporádok szigetcsoportjának egyik legismertebb szigete. A szigeten vörös márvány található, melyet különlegessége miatt hivatalosan is a szigetről neveztek el. Innét kanyarodtunk Euobea szigete felé, mely a görög partokkal majdnem párhuzamosan terül el. Nevét Euobáról, a tenger egyik istennőjéről kapta. A sziget ma is tele van az őgörög időkből származó emlékekkel. Kis szorus választja el Androsz szigetétől, melynek közvetlenül a partjai mellett hajóztunk el. A két sziget partvidékén a nyaralók egész sora húzódik, amit csak itt-ott szakit meg a tenger. Innét egy vargabetűt leírva Nápoly, Málta, Tunisz és Kréta felé vettük utunkat. Paroszt és Naxoszt — a Kykládok szigetcsoportjához tartoznak — érintettük először. Naxosz szigetéről egyébként azt tartja a legenda, hogy Dionüszosz, a bor istene, ezen a szigeten tanította meg az embereket a szőlő művelésére. Utunkat észak felé Ikarosz szigete irányában folytattuk. Ez a név bizonyára mindnyájunk előtt jól ismert. Ikarosz apjával, Daidaiosszal, viasszal összeragasztott szárnyakon repülve menekült Krétából. Atyja intelmei ellenére olyan közel repült a naphoz, hogy a viasz megolvadt, аба tengerbe zuhanva elpusztult. A monda szerint Daidalosz eljutott Szicíliába. Innét Chiosz szigete felé hajtatunk. Állítólag nevét onnét kapta, hogy a* mikor a sziget mondabeli lakója megszületett, havazott. A hó görög nyelven chion. Utunkat a török partok felé vettük. Elsőként Leszboss szigetét érintettük, melyet egyaránt magukénak tartanak a görögök és a törökök is. A szigetet а XI. században Penthilosz, Oresztes törvénytelen fia foglalta el. A főváros peremén, Mytilahéban, még ma is látható a tengerre néző Akropoiisz. A sziget antik építményeinek nagy része azonban ma már csak rom. Az első világháborúban angol és francia csapatok szállták meg, hógy innen — előnyös helyzetből — támadást indítsanak a Dardanellák ellen. A nagyfontosságú tengerszoros erődítményeit azonban nem sikerült elfoglalniuk. Az Egel-tenger ma is ütközőpont a görög és a török imperialista érdekek között. A vita tárgyát elsősorban azok a gazdag kőolajforrások képezik, amelyeket a közelmúltban tártak fel az Egei-tangerben. A Boszporuszban fejeztük be ígeltengeri utunkat, s este már a Galatahíd kis presszójában szürcsöltük az eredeti török kávét. Itt újra eszembe jutott Verne zseniális fantáziája, aki mégragadóan írt az egykor lángoló szigetekről. Szerintem azonban a békés, lángok nélküli szigetek szebbek. Mértonveigyl t.
