Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-27 / 21. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 27. A Nové Zámky-i (újvári) járás mezőgazdasági üzemeiben az állattenyésztés az utóbbi években dinamikusan fejlődött. Növekedett a gazdasági állatok létszáma és hasznossága. Azonban az Idei feladatok Igényesebbek. A párthatározatok értelmében 1980-ig a tehenenkénti évi fejési átlagot 3300 literre kell emelni a járásban. E cél elérése fontos feladat elé állította az állattenyésztőket: — évente 150—250 literrel kell növelniük a fejési átlagot. Ha ezt a növekedési ütemet a gyengébb tejtermelő gazdaságok is szívügyüknek tekintik, akkor a hatodik ötéves terv végére kitűzött céljaikat elérik. A közelmúltban a jmi-on kiértékelték a mezőgazdasági üzemek első negyedévi tejgazdálkodását. Megállapították, hogy ebben az időszakban az egyes gazdaságok tejtermelés! mérlege kedvezően alakult. Vannak gazdaságok, amelyek a tervezettnél jóval több tejet termeltek és adtak el. Amint megtudtam, tizenöt földmflvesszövetkezet teljesítette az első negyedéves tejeladási tervét, hat szövetkezet és két állami gazdaság viszont nem1. Ennek ellenére a kedvező negyedéves zárással a járásban jó feltételeket teremtettek a következő hónapok tervfeladatainak teljesítéséhez. Például április utolsó dekád jábani egyes gazdaságok százhúsz százalékra teljesítették tejeladási tervüket, ami szép eredmény. Akadnak olyan gazdaságok is, amelyek dolgozói kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, főleg a rendszeres tervteljesítéssel van probléma. Ezért a járás illetékes szakemberei nagy gondot fordítanak az időterv teljesítésére. Gyakran ellenőrzik a tejtermelésben gyengélkedőket. CÉL: 2800 LITER A dubníki (csúzi) Vörös Zászló Efsz a gyengébb tejtermelő üzemek közé tartozik. A múlt évet 2482 liter tehenenkénti fejési átlaggal zár-, ta, épp ezért azonnal csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amelyet a dunaszerdahelyi járás néhány gazdasága indított el egy felhívással a tejtermelés növelése érdekében. örvendetes, hogy a gazdaság vezetői az utóbbi időben sokat vitatkoztak arról, hogyan lehetne növelni a tejhasznosságot. Tudják, feltételeik nem rosszak, rajtuk múlik miképpen gazdálkodnak, hogyan oldják meg problémáikat. Ezt szem előtt tartva, mindjárt az év elején megtették a szükséges intézkedéseket, megszabták azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével a tejtermelés színvonalát növelni akarják. Ugyanis az a céljuk, hogy ebben az évben 250—300 literrel növelik a tejátlagot, így az év végére elérik a 2800 liter tehenenkénti fejési átlagot, 1980-ig pedig el szeretnék érni a 3100 litert. Az említett gazdaságban a tejtermelés feladatait arányosan osztják szét minden negyedévre, közben ügyelnek az IdőterV szerinti teljesítésre. Negyedévenként értékelik az állattenyésztők munkáját: azaz minden negyedév végén összehívják az állattenyésztők aktíváját, amelyen megvitatják a termelés hiányosságait, azok okait, ugyanakkor kiemelik a legjobb eredményeket elért dolgozókat, továbbá intézkedéseket hoznak a hibák és hiányosságok megszüntetésére. A szervezési Intézkedések már eddig Is eredménnyel jártak. Az első negyedéves terv szerint a szövetkezetnek 685 ezer liter tejet kellett eladnia (az évi terv 3 millió 50 ezer liter). A valóságban 697 ezer liter tejet adtak el, tehát tervfeladataikat túlszárnyalták. LÉNYEGES VÁLTOZÁST érek el a szarvasmarha-állomány — a törzsállomány — kialakításában. Jelenleg 3146 darab szarvasmarhájuk van, ebből 1218 db a tehén. Néhány évvel ezelőtt még a tehénállomány tbc-vei volt fertőzött. Ezeket azegyedeket kiselejtezték, ezért még mindig napirendi kérdés az állomány létszámának növelése. Az állomány létszámának megfelelő növeléséhez jó haszontulajdonságokkal rendelkező egyedeket vásároltak a dunaszerdahelyi járásból és a palárikovói nagyhizlaldából, Ezek leszármazottal lényegesen jobb tejelők, örülnek annak, hogy most már betegségtől mentes állományuk van, de még mindig sok a rosszul tejelő egyed. Ezért az idén a selejtezést továbbfolytatják, az állomány harminc-harmincöt százalékát saját nevelésű üszőkből töltik fel. A múlthoz viszonyítva az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítanak az ellenőrzésre. Igaz, hogy az egyes részlegek ellenőrzése kissé körülményes, mert a majorok között nagyok a távolságok, Istállók hiányában az állatokat sem öszpontosították. Ebben az évben talán sikerül üzembe helyezniük egy ötszáz férőhelyes istállót a növendék állatok részére. Ezután a fiatal egyedeket korcsoportok szerint ide összpontosítják. Ezenkívül elkészül egy ellenőrző istálló 150 db elsőborjas tehén részére. Közülük válogatják ki a továbbtartásra alkalmas egyedeket. Így bíznak abban, hogy az idén és jövőre lényegesen javul a tejelékenység. TAKARMÁNYGONDOK A Vörös Zászló egyesített gazdaság 5200 hektáros földterületen gazdálkodik. Az állattenyésztők véleménye szerint a földterülethez viszonyítva aránylag kevés az évelő takarmány — főképpen a lucerna — területe. Ebből kifolyólag egyoldalú az állatok etetése. Az elmúlt időszakban az állatok takarmányadagját jóformán kukoricaszilázs képezte. Márciusban és áprilisban a napi egyedenkénti takarmányadagot kénytelenek voltak csökkenteni. A tömegtakarmányokban mutatkozó hiányt a szemes takarmány fokozott etetésével fedezték. Mivel takarmányszűkében voltak és a siló minősége sem volt a legmegfelelőbb, ésszerűen állították össze a tehenek takarmányadagját. Ogy, hogy a napi tejmennyiség ne csökkenjen! A szalmához keményítőipari melléktermékeket kevertek, ásványi anyagokkal, valamint melasszal dúsították. Préselt eleséggel egészen június végéig etetik az állatokat, hogy takarékoskodni tudjanak a zöldtakarmánnyal. Minél többet tudjanak tartósítani. A múlthoz viszonyítva az idén javul a takannánytermesztés szerkezete. Ez érthető, hiszen takarmányhiány esetén a jó haszontulajdonságú egyedek is elromlanák. Ezért minél több, fehérjében gazdag takarmányt kell termeszteniük, a „zöldanyagot“ új módszerekkel tartósítaniuk. Az idén növelték a lucerna vetésterületét. amelyből jó minőségű szenázst Látogatóban barátainknál Kunbaja. Közepes nagyságú település Bács-Kiskun megye kiskunhalasi járásában. Mindössze néhány kilomé térré a magyar—jugoszláv határtól. Lélekszáma meghaladja a kétezerháromszáz főt. A fejlődés itt nem kimonoilUn gyors »tenni, ámde mégis jől érzékelhető. A községnek körzeti orvosi rendelője, iskolája, napközi otthona, óvodája és bölcsődéje van, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonala jónak mondható. Nemrég felépült a korszerű élelmiszerbolt és megnyílt egy presszó, így ma már a közellátás és a szórakozási lehető ség is kielégíthető. Kultúrát is igényeinek az itteniek. A mozit ugyan nem sokan látogatják, viszont a népkönyvtárnak háromszáznál is több rendszeres olvasója van. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb család otthon is gazdag — s nemcsupán díszként szolgáló — könyvtárral rendelkezik. Az utcák — bár több helyütt még hátra van a portalanítás — meg a terek általában rendezettek, a járdák mentén virágok pompáznak, és eredményt hozott a „Tiszta udvar, rendes ház“ mozgalom is. Kunbaján két park van. A nagyobbikat, a Felszabadulási Emlékparkot — jobbára társadalmi munkával, és persze a helyi üzemek hathatós segítségévei — hetvenötben létesítették. A parkok fe-«вяявяваяяяаяявяввваавваявяяаяа és szénát készítenek. Az a tervük, hogy háromszázötven hektáron termesztenek silókukoricát háromszáznegyven mázsa átlaghozammal, hogy az egész év folyamán szilázst etethessenek az állatokkal. Ezenkívül 45 hektáron termesztenek takarmányrépát olyan mennyiségben, hogy az állatokkal naponta egyedenként a téli időszakban tíz kilogrammot tudjanak etetni, ezáltal meg tudjanak takarítani abraktakarmányt. MINŐSÉGI JAVULÁS A szövetkezetben havonta értékelik a tej minőségét. A vezetőség ennek a kérdésnek eddig is nagy figyelmet szentelt, de talán mégsem akkorát, mint kellett volna. Az első negyedévben csupán néhány alkalommal vettek tejmintát. A csúzi részlegen nem észleltek tejvizezést. A tej tisztasága, valamint zsírtartalma is — három hónapon keresztül — olyan volt, hogy az ott termelt tej az első minőségi osztályba került. Sajnos, a jasovái és a semerovói részlegen többen vizezték a tejet. A jasovái részlegen az utóbbi időben javult a helyzet, különösen a tej tisztasága, ami abban is megmutatkozott, hogy a negyedév utolsó két hónapjában már az Itt kifejt tej is az első két minősítési osztályba került. Ellenben még mindig kritikus a helyzet a se merovéi részlegen, mégpedig a kettes számú istállóban. Tulajdonképpen ennek az istállónak a dolgozói rontják a gazdaság jő hírnevét. A dolgozókat a kifejt tej minősége szerint jutalmazzák. Ilyenkor figyelembe veszik, ki hogyan tartotta be az egy liter tejre jutó abraktakarmány-fogyasztás normáját. Ám következetesebb ellenőrzést csak akkor tudnak végezni, ha a szövetkezetnek saját laboratóriuma lesz. A tej minőségi ellenőrzését egyelőre a Milex segítségével végzik. A gazdaság az első negyedévben minden liter tejért 2,60 koronát kapott (1977-ben 2,44 koronát). A különbség a tavalyi és az idei év között pénzben kifejezve 362 ezer korona többlet. Ez a szám mindenkit meggyőzhet arról, hogy érdemes a tej minőségére nagy gondot fordítani! Végezetül megállapíthatjuk, hogy az üzemi ellenőrzés által hozott intézkedések pozitív eredményekkel jártak, de még jobbak lehetnének, ha valamennyi intézkedést betartották volna. Ami a tej mennyiségét illeti, a szövetkezet nem rajtolt rosszul az idén. Első negyedévi tervét 104,7 százalékra teljesítette, 34 ezer liter tejjel adott el többet a tervezettnél (pénzbeli értéke 82 ezer korona). Az egy tehénre eső napi fejési átlag 6,92 liter volt, amely a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 1,06 literrel több. Bátran mondhatjuk, hogy a Vörös Zászló Efsz vezetői és e)°lgozói mindent megtesznek azért, hogy céljaikat elérjék, kitűzött feladataikat teljesítsék s felzárkózzanak az újvári járás legjobb tejtermelő üzemei közé. Nagy Teréz Állatok rögzítése Az állatlétszám növekedése, a szakosodás emelkedő mértéke, a munkatermelékenység hatékonysága érdekében szükségessé válik a folyamatok jő minőségű, gyors elvégzése. Az egyes gyógyszereknek a szervezetbe való juttatása már régi idők óta az állat rögzítésével, befecskendezéssel vagy beöntéssel történik. Az állatok összpontosítása megkövetelte, hogy korszerű istállókat építsünk, amelyekben a munkafolyamatok gépesítettek. Meg kell említenem, hogy bizonyos állatorvosi beavatkozások sokszor hagyományos úton történnek. Ilyen az állatok emberi erővel történő rögzítése, ami sokszor nagy nehézségekbe ütközik. Az állatok egészségi állapotának ellenőrzése, a megelőző munkák végzése, a beteg állatok gyógyítása megköveteli, hogy évente az egész állományt többször ellenőrizzük, oltásban, kezelésben, fertőtlenítésben részesítsük. Ezeket a munkákat gyorsan és pontosan kell végeznünk. Erre már az építkezés kezdetén gondolni kell. Az épületekhez egy oltófolyosőt készíthetünk, ahol elvégezhető az állatok tömeges vagy egyedi kezelése. nélkülözhetetlen, de egyedi kezelésnél is előnyös. A kezelés alatt nem kell rögzítve tartani az állatot, ami néha a vizsgálat eredményét is befolyásolhatja (szapora szívverés, nehéz légzés stb.). Tuberkulin próbáknál, száj- és körömfájás vakcinázásakor stb. egy 200—250—300 db állatszámú istálló esetében egy állatorvos, egy technikus, valamint 4—6 más személlyel 4—5 óra alatt az állatok oltása jól elvégezhető. 2. Egyedi kezelés, részletes kivizsgálás, esetleg megfigyelés szempontjából (p. vizelet színe, mennyisége, vizelés gyakorisága, kérődzések száma, légzés típusa) esetleg az állatot a korláthoz kell rögzíteni és igy különböző sebészeti beavatkozások elvégezhetők. 3. Itt az üszők mesterséges megtermékenyítése is jól megvalósítható. A kiválasztott egyedeket egy-két órára elkülöníthetjük, a technikus megérkezésekor az állatokat az oltófolyosóba tereljük, ahol a megtermékenyítést könnyen és gyorsan elvégezheti. 4. A havonkénti mázsálésok alkalmával is nagy jelentősége van a fo-Mivel rendes körülmények között nem szükséges a tömeges állatorvosi munkák végzése, ezért sok helyen nem fordítanak kellő figyelmet a rögzítésre szolgáló létesítmények építésére. A tömegmunkák végzésekor és járványok alkalmával azonban nagy hasznát vehetjük az ilyen létesítményeknek. Rögzítés az oltófolyosón Az egyik fala lehet épített vagy vaskonstrukció, a másik oldala pedig vasrudakból is készülhet. Mivel ezek állíthatók, így különböző helyekről az állat minden testrészéhez hozzáférhetünk. Az oltéfolyosó hosszától tekintve három, négy, esetleg 10—15 darab szarvasmarha is rögzíthető egyszerre, esetleg rekeszben 1—2 darab elkülöníthető. A hátsó ajtót becsukjuk, s igy a mozgás korlátozott. Az állatok nem tudnak gidaira kitérni, előre és hátra is csak keveset mozoghatnak. Amint a munkát elvégeztük, az ajtót kinyitjuk és így a folyosóból az állatok kimennek. 1. Tömegoltások alkalmával szinte lyosónak. A hordozható hídmérleget bevihetjük vagy a végében elhelyezhetjük. így elkerüljük azt, hogy a mázsára egyszerre 3—4 állat is tolakodik s a végén egy se áll rá. 5. Jé, ha reggel a levágásra kerülő egyedeket kiválogatjuk és 1—2 érán át a folyosón tartjuk. Amikor megérkeznek a felvásárlók, nem kell az egész állományt megbolygatni, pihenésüket zavarni. 6. Az állatorvos vagy a technikus a vasszerkezet mellől végezheti munkáját. 7. Az oltófolyosö legtöbb esetben kemény, fedett kifutóban építhető, így a munkáját végző személy tisztább, egészségesebb környezetben tölti el azt az 5—8—8 órát. 8. Gyógyszereknek a szájon át történő beöntése, tömeges kezelésnél — például tüdőférgességnél, májmétely elleni kezelésénél — nagy jelentőségű. 9. A továbhtenyésztésre kiválasztott állatokat fülszámozzuk. Ebben is jó szolgálatot tesz az oltófolyosö. MVDr. Bela Vladimír Igyekezetük a jólét lett az üzemek szocialista brigádjai vállaltak védnökséget. Csenger Lajos tanácstitkár szívesen beszélt a falu lakóinak életéről, örömeiről, és a községfejlesztési elképzelésekről. A többi között megemlítette, hogy rövidesen befejezik a vízvezetékhálózat építését, az emlékpark szomszédságában sporttelepet létesí-Csenger Laj-s lanácstítkár: a fejlesztési elképzelések megvalósítóhoz és a község csinosabbá tételéhez nagyban hozzájárul a lakosok munkaaktivitása. tenek, s tervbe vették az utak portalanítását, egy évada építését, valamint a közterületek további csinosítását is. — Annak ellenére, hogy határmenti község a miénk, az átlagosnál gyorsabban fejlődik — summázta a tanácstitkár. — Gondolom, ennek is szerepe van abban, hogy az elvándorlás szinte elenyésző. A lakosság zöme a mezőgazdaságban, kisebb hányada pedig a helyi ipari üzemekben keresi és találja meg számítását. Megtudtam még. hogy a községben az utóbbi tíz év folyamán száznegyvennél több családi ház épült, személygépkocsival pedig talán százharminc család büszkélkedhet. S ami ugyancsak a jólét fokmérője — a kunbajaiak számláján a takarékpénztárban körülbelül tizenöt millió forintot tartanak nyilván. A tanácstitkár úgy számítja, nyolcvanig még legalább huszonöt családi ház kerül tető alá a faluban. Azon az április délelőttön nagy volt a sürgés-forgás a Béke Csillaga mezőgazdasági termelőszövetkezet székházéban. Az elnök az előző este érkezett meg egy külföldi tanulmányúiról, a könyvelőségben a negyedéves mérleg elkészítésén szorgoskodtak, a mezőn meg javában tartott a tavaszi hajrá. Onhausz Ferenc tszclnök ennek ellenére szívélyesen fo-1явяяяавяаяавяаввяаввяяяаяввавя1 gadott és készséggel válaszolt kérdéseimre. Tőle tudom, hogy az idestova harmincéves gazdaság mindössze másfélezer hektáros, de a tiszta vagyona harmincegy, az évi össztermelésének értéke pedig 34—35 millió forintot képvisel. Pár évvel ezelőtt valahogy elakadt itt a fejlődés kereke, de az utóbbi két évben már ismét a felfelé ívelő úton jár a szövetkezet. Erről mindössze annyit, tavaly négy százalékkal nőtt a nyerstermelés értéke, pedig az elemi csapások tetemes kárt okoztak a gazdaságban. A „Béke Csillagáéban az ágazati irányítás még csak most bontogatja szárnyait, viszont a termelés szakosításában már jócskán előrelépett a termelőszövetkezet. A növénytermesztésben a szemesek, valamint a napraforgó termesztése dominál, az állattenyésztés pedig a sertéshizlalásra szakosított. A legfontosabb növényekből — a napraforgó kivételével — túlteljesítették a tervezett hozamokat, pedig kétszer is jégkárt szenvedett a növényzet. S amire ugyancsak büszkék, a búzatermesztésben elérték az ötéves tervidőszak végére előirányzott színvonalat. Búzából 43,5 mázsát, árpából csaknem 45, kukoricából pedig kis híján 88 mázsát adott egy átlaghektár. S hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy öntözés nélkül! A napraforgó a korábbi éveknél gyengébben sikerült, így a tervezett húsz mázsa helyett mindössze 17,8 mázsa termést tudtak begyűjteni hektáronként. Pedig ■■яянвшмавм1яяявяяяаяяяяяяа1