Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-21 / 3. szám
i 1871. JAVU AH 21. XXIX. évfolyam 3. szám. Ara: 1,- KCs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Zárszámadások elé A múlt évi termelési és áruforgalmazási eredményeket összegező gazdasági mérlegek a legtöbb egységes földművesszövetkezetben már elkészültek. Tehát a szövetkezetek többségében már felkészültek a zárszámadó, évzáró közgyűlésre. A termelési eredmények és a mező-' gazdasági áruforgalmazási felmérések arra utalnak, hogy a szocialista mezőgazdaságunk teljesítette az elmúlt esztendőre előirányzott feladatait. Persze, a felmérések arra is figyelmeztetnek, hogy még mindig vannak elhanyagolt termelési ágazatok, főleg a növénytermesztés szakaszán, ami oda vezetett, hogy az ipari nyersanyagok — olajos növények —, valamint a hüvelyesek árutermelési tervfeladatait nem teljesítettük. A dél-szlovákiai mezőgazdasági üzemek általában az Idén is jó évet zárnak. Hiszen a szövetkezetek és az állami gazdaságok többségében sikerült elérni — gabonából és kukoricából — a tervezett hozamokat, míg az állattenyésztés szakaszán terven felüli többlet is mutatkozik. Es ami nagyon lényeges: ezeket a bíztató termelési eredményeket a mezőgazdasági üzemeink eléggé kedvezőtlen időjárási viszonyok között érték el. Ezekután tehát feltételezhető, hogy a zárszámadó, évzáró közgyűlések — amit szövetkezeteink a közeli hetekben tartanak — bizakodó légkörben zajlanak le, tehát serkentik a szövetkezeti parasztságot az idei tervfeladatok maradéktalan teljesítésére. Szokványos jelenséggé vált, hogy a szövetkezetek zérszámadó, évzáró közgyűlése nem terjed ki a termelésfejlesztési lehetőségek kutatására és alaposabb megvitatására. A beszámolókat és az elhangzó ünnepi beszédeket a legtöbb helyen közös ebéd, majd a fehér asztali melletti barátkozás, szórakozás és vidám népmulatság követi. Ezt nem rosszalásként említem. Sőt, helyénvalónak tartom, hogy a szövetkezetek tagsága már összeforrott, nagy családként ünnepli egy egész évi közös erőfeszítésének nagyszerű eredményeit és elmélyíti azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek a közösség vagyonához és a munkához való viszony formálódására is nagyon kedvező hatással vannak. Legyenek tehát az évzáró közgyűlések az idén is a szövetkezeti tagság összeforottságának, a kollektív szellem győzelmének méltó szimbólumai. És tükrözzék azokat a mélyreható változásokat is, amelyek a kulturális színvonal emelkedését és a szocialista életmód meghonosodását bizonyítják falvainkon. A hibát azokban a szövetkezetekben követik el, ahol a zárszámadás csak ünnepélyes évzáró közgyűlésre korlátozódik. Tehát ott, ahol a gazdasági helyzet felmérésébe nem igénylik a szövetkezeti tagok véleményét. Nem arra gondolok, hogy az ünnepélyes évzáró közgyűlést kellene minden áron végnélküli vita fórumává tenni. Az ilyen törekvés már hiábavalónak bizonyulna. Elszoktak már attól az emberek, hogy a több órás beszámolók és üdvözlő beszédek után úgy igazából és nyilvánosan is vitatkozzanak. Persze, egészen más a helyzet az egyesült szövetkezetek küldöttgyűlésein. Itt a különböző termelési ágazotok vagy társult szövetkezetek képviselőinek hallatniuk kell mindazokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyeket a szövetkezeti tagoktól a termelési és munkaértekezleteken hallottak. Tudatosítani kell, hogy a küldöttek gyűlése csak akkor tölti be küldetését, ha érvényre juttatja mindazokat a törekvéseket, amelyek a szövetkezeti tagság részéről a fogyatékosságok feltárására, a termelésfejlesztés összes lehetőségeinek optimális kihasználására irányulnak. Kétségtelen, hogy egyetlen gazdasági év folyamán is sok lehetőség, Illetve alkalom nyílik arra — persze, csak azokban a szövetkezetekben, ahol a tagság véleményére valóban igényt tartanak —, hogy a különböző szakaszokon dolgozó emberek álláspontját megismerjük, tehát, hogy a termelés rejtett tartalékainak feltárásában a tagság széles rétegeit aktivizáljuk. Azonban egy olyan zárszámadás, amely neipcsak az elért eredmények regisztrálására szorítkozik, hanem a jövőbe is helyes utat mutat, nem támaszkodhat csupán az év folyamán — munka közben elejtett megjegyzésekre és véleményekre. Igaz, hogy az olyan vélemények, amelyek gyakran a fogyatékosságok miatti bosszankodás nyomán jönnek felszínre nagyon hasznosak lehetnek az üzemirányítás és a munkaszervezés, valamint a gazdaság- és termelésfejlesztés színvonalának emelését körvonalazó feladatok meghatározása közben. A zárszámadás feletti vita — ha annak komoly figyelmet szentelünk — azonban, mivel a gazdasági mérleg a vívmányok mellett esetleg fogyatékosságokat is tükröz, nélkülözhetetlen segítséget nyújthat a tapasztalatok összegezésében, a fejlődést gátló fogyatékosságok feltárásában, tehát az igényes termelési feladatok teljesítéséhez szükséges előfeltételek létrehozásában is. Ezért nagyon' nagy hiba lenne, ha a zárszámadás viszonylatában a tagság irányában támasztott igények csak a kézfelemelésre, tehát a formális jóváhagyás igénylésére szorítkoznának. Csak ott, abban a szövetkezetben intézhetik el ilyen formálisan, tehát ünnepélyes jelleggel a zárszám adás jóváhagyását, valamint az idei termelési és pénzügyi terv elfogadását, ahol már a közgyűlés előtt kimerítettek minden lehetőséget a múlt évi gazdálkodásról és az idei tervről alkotott vélemények kollektív kialakítása, majd összegezése céljából. Most, vagyis a zárszámadő, évzáró közgyűlések előtt van az ideje annak, hogy a termelési részlegek és ágazatok dolgozói — a zárszámadásról készült jelentés alapján — eimélyülten értékeljék egész évi munkájukat. Az eredmények és a költségráfordítások tükrében összegezzék és regisztrálják azokat a tapasztalatokat, amelyeket a termelés hatékonyságának növelése közben szereztek, de ugyanakkor bátran tárják fel azokat a hibákat és fogyatékosságokat is, amelyekkel a saját munkaszakaszukon vagy a szövetkezetük más területén, mint fékező tényezőkkel találkoztak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy nagyon helyes, ha a gyenge termelési eredmények okait összehasonlító módszerrel is kutatjuk. E módszer eredményes gyakorlására lehetőség nyílik a saját gazdaságunk keretein belül — mivel hasonló körülmények között egy gazdaságon belül is születnek különböző, tehát kisebb és nagyobb eredmények, de nagyon hasznosnak bizonyul az is. ha a hasonló Folytatás a 2. oldalon) Mozgósítjuk л a munkaidő-tartalékokat Irta: KROCSÄNY DEZSŐ, AZ SZSZK MUNKAÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI MINISZTERE A társadalmi termelés növekedése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedése mind nagyobb Igényeket támaszt a népgazdaság fejlődése és nagyobb fokú hatékonysága tényezőinek kihasználásával szemben. Egyes ágazatokban és szervezetekben lényegében a meglevő vagy kisebb létszámú dolgozóval kell teljesítem a megnagyobbodott feladatokat. Ezért van nagy jelentősége a népgazdaság fejlődésének döntő tényezőjét jelentő összes munkaerőforrások hatékony felhasználásának. A feladatok igényességének csupán általános kidomborítása önmagában azonban még nem oldja meg a bonyolult problémákat. A feladatok teljesítésének fontos forrása dolgozóink többségének becsületes, áldozatos munkája, a belső tartalékok mozgósítására irányuló alkotó kezdeményezése valamennyi munkahelyen. A meglevő tartalékok kihasználására és újak létrehozására példát mutatnak a szocialista munkabrigádok, a komplex ésszerűsítő brigádok és továbbiak. A fejlett szocialista társadalomban az életszínvonal tartós emelése és a szociális létbiztonság megteremtése kedvező feltételeket hoz létre a dolgozók munkakezdeményezésének és irányítási részvételének kibontakozására. Ezt kihasználva, a munkakezdeményezést a problémák leküzdésére kell irányítani nagyobb fokú hatékonyság elérése érdekében. Minden üzemben, vállalatban több olyan probléma van, amelyet a terv teljesítésének biztosítása végett ki kell küszöbölni. A leggyakoribbak között szerepel a munkaerőkérdés is. Aligha találunk olyan szervezetet, amely nem követelne további dolgozókat. A foglalkoztatottság fejlődését azonban lényegében a munkaképes életkorú lakosság természetes gyarapodása határozza meg, ez pedig a hatodik és a hetedik ötéves terv éveiben csökken. Ezért évről-évre kisebb számú új dolgozót sorolhatunk be a munkafolyamatba. Fontos, de szintén fokozatos folyamat a munkaerők pótlása technikával. A jelenlegi problémák megoldása végett a munkaidő kihasználásában levő tartalékokhoz kell nyúlnunk. A munkaműszak folyamén a munkaidő kihasználását nem korlátozzuk csupán a munkahelyek elhagyásának problémájára. Ez a probléma sokkal szélesebb, bonyolultabb, s megoldása is a kérdésnek bizonyos rendszer szerinti megközelítését kívánja. E cikkben a problémáknak csupán egy területével kívánunk foglalkozni, mégpedig azoknak a külső feltételeknek a megteremtésével, amelyeket elsősorban a kereskedelem, a közlekedés, a szolgáltatások, az egészségügyi intézmények, a különféle hivatalok, a nemzeti bizottságok stb. biztosítanak. Az a fontos, hogy a dolgozók munkaidőn kívül intézhessék el magánügyeiket, idejében érjenek munkahelyükre, rendesen befejezhessék a műszakot, megfelelő időben juthassanak haza, bevásárolhassanak stb. * Tekintettel a kérdés komolyságára, az SZSZK kormánya nagy figyelmet fordít a munkaidő operatív kihasználására és intézkedései alapján már megtörténtek az első lépések a munkaidő jobb felhasználására az egyes rezortokban és szervezetkben. Az eddigi tapasztalatok és eredmények igazolják, hogy helyesek voltak a munkaidő hatékonyabb kihasználása problémáinak megoldására kijelölt irányok. Pozitívan értékelhetjük, hogy fokozatosan kialakulnak a dolgozók (Folytatás a 2. oldalonj A gépjavítók kellemes környezetben tartják az ebédszünetet. Ezernyi a tennivaló A mezőgazdasági üzemek gépjavító a legsürgősebb tennivaló. Ugyanis tieműhelyeiben az év minden munka- héz megállapítani, mikor lesz rájuk napján, sőt esetenként vasárnap is szükség. Volt már olyan év is, amikor szorgoskodnak a szakemberek. Köztu- február 3-án vetettük az árpát, dott, manapság főleg a jól karbantar- Puha Iván a legfiatalabb generációtott gépektől, gazdasági felszerelések- hoz tartozik, s a galántai szaktanintétől, berendezésektől és azok irányítói- zetben tanulta a mesterséget, tói függ a fontos tennivalók időbeni — Hogyan segítik munkájában a elvégzése. gyakorlottabb szakik? — kérdem a Az Orechová Potôií-i (dióspatonyi) fiatalembertől, szövetkezet javítóműhelyének mindig — Kalapot le az idősebb munkatárjó hírneve volt a dunaszerdahelyi já- saim előtt. Nem kell ellopni tőlük a rásban. A járásban talán elsőkként tudást, kézügyességet, mindent készhoztak létre jól felszerelt műhelyt, ségesen megmutatnak. Igaz, mi fiataahol azóta a főjavításokat {generálj lók is megháláljuk ezt, fáradságot is elvégzik. Elszálltak az évek és már nem ismerve dolgozunk, tudjuk a gékorszerűbb műhelyeket is találunk рек javításával nem lehet késlekedni, szövetkezteinkben. De azért a dióspa- A szakmai továbbképzés, iskolázétonyi efsz műhelyében aránylag még sok felől is érdeklődöm, most is jók a munkakörülmények, és — Időnként vannak különféle iskoa központi fűtés kellemes melegében lázások és munkabiztonsági megbétevékenykedhetnek a gépjavító szak- szélések — válaszolt Horváth elvtérs. emberek. . — Szerintem ezek is hasznosak, de a Nagy Béla alkatrészraktáros a sző- gyors fejlődéshez mérten nem elegenvetkezet alelnöki funkcióját is betölti, dők. Ezért szabadidőben forgatni kell Huszonnyolc esztendővel ezelőtt a a szakkönyvek lapjait és rendszerefiatal kovácssegéd otthagyta fővárosi sen olvasni a szaklapokat. A technfmunkahelyét, s hazament a szövetke- kai fejlődés olyan gyors ütemű, hogy zet műhelyét megszervezni. Nehéz csakis az állandó utánképzéssel lehet volt a kezdet, alig akadt szakember, vele lépést tartani. Most mintegy 30-an dolgoznak a mű- A beszélgetés közben kiderül, hogy helyben, főleg olyanok, akik ott ta- mindhárman tagjai a műhely szorianultak, vagy akiket a szövetkezet kül- lista brigád cfm elnyeréséért versendött szaktanintézetbe; és azóta sokan gő kollektívájának. Őszintén megvallva közülük nagy gyakorlati tapasztala- kissé csalódottan beszéltek a brigádtokra tettek szert. Bár a műhelymun- tagok az eddigi tevékenységükről. Keka részben szakosított, akad jónéhány vés a közös akciójuk, nincsenek kelolyan „ezermester“, aki minden gép, lóképpen informálva a brigádmozgaszálítóeszköz felszereléséhez, javítá- lom feltételeiről, a munkaversenyben sához ért. A sokoldalúakhoz tartozik vállalt feladatokról és azok teljesíté- Horváth Ferenc is, aki bár nagyon séről. Arról ugyan tudnak valamit, fiatalos kinézésű, mégis már 24 esz- hogy a NOSZF 60. évfordulójának tendeje szorgoskodik a műhelyben, teljesítéséért pénzjutalomban része- Ottjártamkor két társával, Marczell sült a kollektíva, de arról sejtelmük Imrével és Puha Ivánnal egy lánctal- sincs, hogy a Februári Győzelem 30. pás traktor javítását végezték. évfordulójának tiszteletére milyen kö— Hogyan emlékezik vissza a kéz- telezettséget vállalt a brigád. Kár, detre? — érdeklődtem a szimpatikus hogy a nemes címért versengő kolférfitől. lektíva vezetőjével nem állt módunk— Nehéz idők voltak azok. Rosszak ban szót váltani, és megkérdezni az voltak a munkakörülmények a tech- említettek okát. nikal felszerelés jóformán semmi. Ak- A dióspatonyi szövetkezet javítókoriban nagyon vékony volt a boríték műhelyében mindig sok a tennivaló, is. De azért bízva bizakodtunk és nem amelynek az az eredménye, hogy időcsalődtunk. Ha most olyan körűimé- ben üzemképesek a gépek, használhanyek között kellene dolgozni, alig- tók a felszerelések. Persze ehhez az hanem mindenki megszökne, igaz, is fontos, hogy legyen elegendő alhogy még most is van mit emelni, katrész. Mi a véleménye erről Nagy de a munkánk összehasonlíthatatla- Bélának? nul könnyebb. — Raktárkészletünk mintegy más-Marczell Imre két évtizede dolgo- félmillió korona értékű — említette zik a műhelyben. nem kis büszkeséggel a raktáros. •— — Ügy elröppent a húsz esztendő, De még így sincs mindenünk, ami hogy észre sem vettem. Nincs időnk szükséges. Szerencsére jó baráti kapunatkozni. Falusiak vagyunk és tud- csolataink vannak a szomszédos szőjük, hogy bizonyos gépeknek, felsze- vetkezetekkel és egymást kölcsönösen feleseknek mikorra kell feltétlenül kisegítjük. Ez sokkal jobb megoldás, üzemképesnek lenni. Ezekben a he- mint „okmánybélyegekkel“ lőtni-futni tekben a tavaszi munkák elvégzésé- az országban alkatrész után. hez fontos traktorok, vetőgépek és különböző felszerelések megjavítása Tóth Dezad r Л