Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-20 / 20. szám
1 1978. május 20. SZABAD FÖLDMŰVES 0 hetvenes évek elején a Csllizközbén gazdálkodó szövetkezetek érdekes vállakózásba kezdtek. Pénzeszközeiket összevonva, ha-* tékony állami támogatással társulás formájában közel hatvanezer férőhelyes tojőtelepet hoztak létre, a hozzátartozó jércenevelővel és a járulékos épületekkel együtt. A farmon 1971-ben kezdődött a termelés közel harmincezer tojóval, majd az építkezés második fázisában elkészült további két tojócsarnok, s a jércenevelö telep harminchatezres férőhellyel. A társuló szövetkezetek tagságának egv része aggodalommal figyelte a közös vállakózással létrehozott farm munkáját, eredményeit. Vajon megtérül-e a befektetett öszszeg, és mikor? Meghozza-e a farm a várt eredményt? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták kezdetben a csilizközieket. A farm termelésének beindítása óta egyre jobb eredményeket értek el, artii megnyugtatta a kételkedőket, eloszlatta a kételyeket. A baromfifarm Csilizköz hét szövetkezetének egyesítésekor beolvadt a CSILIZKÖZ néven létrehozott nagy szövetkezetbe, s állattenyésztésének fontos ágazatát képezi. Az elmúlt évben elért eredményeink iránt érdeklődve felkerestem Szöcs Lászlót, a farm vezetőjét, hogy megtudjak tőle egyet-mást az ott dolgozó szövetkezeti tagok munkájáról. A farmvezető készségesen vállalkozott a tájékoztatásra, azonban mielőtt a farm eredményeire terelődött volna a szó, meghívott telepszemlére. A telepen mindenütt példás rend, tisztaság van. Az udvar füvesített, s nyáron az utak mentén virágok díszelegnek. A csarnokok között levő területen jegenyefasorok, az utak mentén díszbokrok teszik kellemessé a környezetet. A látottakból kitűnt, hogy a szövetkezet, valamint e farm vezetője gondot fordít a munkakörnyezet szépítésére, az udvar parkosítására is. Megtekintettük a közel tizenötezer tojót befogadó csarnokokat Is. A hatalmas csarnokokat ketrecekkel rendezték be. A laikusnak szinte hihetetlennek tűnik, hogy az ezernyolcszáz négyzetcentiméternyi alapterületű ketrecekben négy tojótyúk van. A csarnokokban a tojás osztályozásán kívül minden művelet gépesített, s a tojók körüli teendőket egyetlen személy látja el. A gondozónak az egyéb munkák mellett nyolcvanöt százalékos tojáshozam esetében több mint tizenkétezer tojást kell naponta a szállítószalagról leszedni és osztályozni. Telepszemle közben a farm vezetőjétől megtudtam, hogy kezdetben a jérceállományt [ekkor még Dekalb hibridet tartottak) az MNK-ból és a hazai üzemekből vásárolták, de a ketreces technológiával berendezett nevelde átadása óta maguk nevelik az alapanyagot. Később áttértek a Shaver starcross 288 hibrid tartására, melynek termelése kiegyensúlyozottabb. De nagy jelentőséggel btr az is, hogy lényegesen ellenállőbb a betegségekkel és a stressz-hatással szemben. Ezáltal lényegesen kisebb a tojóállomány elhullást százaléka. A megfelelő hibrid megválasztásával, gondos tenyésztőt munkával, széles körű állategészségügyi gondoskodással egyre jobb eredményeket értek el, s az elmúlt évben az egy tojóra jutó tojástermelés megközelítette a kétszáznyolcvan darabot. Az említett eredmény még a szakember számára is hihetetlennek tűnik, hiszen az ilyen átlag megfelel a világ élvonalbeli baromfitenyésztő farmjai által elért eredményeknek! A Balonyban levő farm létrehozása óta ez volt a legjobb eredményük. A jércéket 155 napos korban sorolták át tojóállományba, s az egy tojóra jutó tojástermelés az elmúlt évben 279,88 darab volt a tervezett 250-nel szemben. Ez annyit jelent, hogy a tervezett 12 millió tojás helyett 14 milliót termeltek. Ugyancsak nagyon jó eredménynek számít, hogy egy tojásra 138 gramm takarmányt használtak fel. Lényeges Javulást! értek el a tojás minősége terén Is. Az 1978-os évhez viszonyítva több mint hat százalékkal javult az első osztályú áruként értékesített tojások aránya. Bár a konzumtojás felvásárlási ára az elmúlt évben csökkent, s a normák megváltoztak, átlagosan 0,74 korona értékesítési árat értek el darabonként. Egy tojásra a költségek 0.64 koronát tettek ki. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység a farm viszonylatában 526 ezer koronát tett ki az elmúlt évben. Nagyon jő eredményt értek el a jércenevelésben Is. Az egyenként tizennyolcezer jérce befogadására és nevelésére alkalmas két nevelőcsarnokban ketreces nevelés folyik. A nevelde érdekessége, hogy a jércék három, egymás feletti szinten vannak elhelyezve. A naposcsirkéket a nítrai keltetőből kapják. A gondozónők nagy gondot fordítanak a csirkék ellátására, az állategészségügyi és higiéniai előírások betartására. Ez meglátszik az elmúlt évi eredményeken is. A jércéknél húsz hetes korig a tervezett öt százalékos elhullást 1,34 százalékra sikerült csökkenteniük. Ez azt eredményezte, hogy a tojóházi betelepítésnél lényegesen nagyobb lehetőség volt a kiválasztásra, ami meglátszott a tojástermelésben. Ez az egészséges állomány mellett annak köszönhető, hogy a farmon összeszokott, szakmailag fejlett kollektíva dolgozik. A farmon négy szocialista brigád tevékenykedik, s az általuk kibontakozott versenymozgalom jó hatással van az eredmények alakulására. Az elmúlt évben a legeredményesebb tevékenységet a tojócsarnokokban dolgozó kollektíva érte el, melynek vezetője Herdics Mária. A NOSZF hatvanadik évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat 180 százalékra teljesítették. Jelentősen túlteljesítette vállalását a neveidében dolgozó kollektíva, melynek vezetője Fodor Viola. Vállalásukat 130 százalékra teljesítették. Vörös György Miiven a kapcsolat? az, hogy... — Az érdekeltséggel el tudjuk azt ériil, amit eddig soha, bármilyen terveket szőttünk. Például akik elmentek a gazdaságból városi munkára, újra jelentkeznek, az állattenyésztésben akarnak dolgozni, csakhogy ott tartunk, hogy nincs már szükség rájuk. Mondom, mi a fordulaton túljutottunk. Rá is térnék a második pontra, ha már így rendszerezünk, ez pedig a szelekció. Ez a magyarázata annak, hogy megszabadulhattunk a gyenge hasznosságú állománytél. Saját szaporulatból növeljük a fejősök számát. Jelenleg 380 tehenünk van, 1980-ban már 50 tehenet akarunk tartani. Folytatom a harmadik ponttal, a takarmányozásban bekövetkezett változásokkal ... — Szerintem a sorrendben ezt illetné az első hely — szól közbe a főállattenyésztő. — Innen a kiindulás, a többi mind csak függvénye ennek. Node az nem lényeges, hogy milyen sorrendben mondjuk... — Én viszont, ha nem haragszanak — használja ki a kis szünetet Kopčák Jozef —, mostmár lelépnék. Kezdődik a H. műszak, a délutánt etetés, nem hiányozhatok. A tehenészet vezetőjének távozása után a főálloltenyésztő megjegyzi: „Egyik pontként akár ezt Is említeni lehetne. Látta, milyen ideges volt az Illető a beszélgetés Idején? Ha nincs idejében ott az etetésnél, megtörténhet, hogy egy-egy gondozó dupla adagot mér az állatainak, hogy még jobban tejeljenek“. Aztán a főállattenyésztő sorolja, mi is képezi a harmadik pontot: — Sokáig úgy tűnt, nálunk a takarmánygondokat egyszerűen sohasem lehet megoldani. Mégis sikerült. Nincs nagy kiterjedésű legelőnk meg kaszálónk, s eddig az se ért valami sokat, ami van. De mostmár más a helyzet. Legelőinket feljavítottuk, szakaszokra osztottuk, a szakaszokat elkerítettük és így legeltetünk. Rászórtunk a legelőkre tíz vagon műtrágyát. Hektáronként 200 kg NPK műtrágyát és 100 kg mészsalétromot szórtunk szét. Ezzel befolyásoltuk a gyep növényi összetételét. Ugyanis a műtrágyaadag foszfort is tartalmaz, és hatására jobban elszaporodnak a pillangósok, ezzel szemben a nitrogén a pázsitfüvek elszaporodásánál játszik közre. Persze rávetést is végeztünk .. . — A vetett takarmányon van itt a fő hangsúly — szól közbe Berta Dušan segédzootechnlkus, aki szótlanul figyelte beszélgetésünket. — A szántóföld húsz százalékán termesztünk takarmánynövényeket. De hogy milyen takarmányokat termesztünk, az a lényeges kérdés. Lucernát, lóherét, zabosbtikkönyt, silókukoricát és takarmányrépát. Van egy nagy teljesítményű takarmányszárítónk, ahol a pillangósokból és a réti szénéből takarmánylisztet és komponensekkel keverve granulátumot készítünk. Persze nem feledkezünk meg a kellő mennyiségű és kiváló minőségű széna készítéséről sem. Itt még meg kell említenem, hogy tavaly például a kaszálóinkról hektáronként 8 tonna szénatermést gyűjtöttünk be. A több éves takarmányfélénk hektáronként 9 tonnát, a silókukoricánk 38 tonnát, a takarmáyrépánk pedig -82 tonnát termett. A szakaszos legeltetés lehetővé tette, hogy 240 hektár legelőt la lekaszáltunk. Ebből készült a 100 vagonnyl jó minőségű szenázs. ... Ideje, hogy pontokban ne soroljuk tovább az érveket, hanem összegezzünk valamit, mégpedig azt, hogy tavaly a sofiak a tejtermelés szakaszán a 3738 literes fejési átlagukkal a kelet-szlovákiai kerületben elsők lettek. A szerződésben meghatározott 1 mllliő 300 ezer liter árutej helyett 1 millió 425 ezer liter tejet adtak a feldolgozó üzemnek. Nehogy valaki azt gondolja, hogy a sofiak csupán a tejtermelés szakaszán jeleskednek! Tavaly például a húseladási tervüket 22,4 százalékkal túlteljesítették. Befejezésül még annyit szeretnék mondani, hogy a soíi szövetkezetesek a szocialista munkaversenyt komolyan veszik. Az állattenyésztés szakaszán három ezüstérmes szocialista brigádjuk van. A dolgozók rendszeresen látogatják a szövetkezeti munkaiskolát. Tanulmányi kirándulásokon vesznek részt. Tapasztalatszerző kiránduláson voltak a nyltral járásban, ahol sokat tanultak. Ez megmutatkozik az eredményeikben. Hiszen az idei esztendő első negyedévében a tejeladási tervüket ötvenezer literrel túlteljesítették. A marhahizlaldában a napi súlygyarapodás 1,05 kg, a sertéshizlaldában pedig 0,58 kg. Látván mindazt, ami itt egy év őta végbement, leszögezhetjük: a szövetkezet dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy az országos versenyberj. a legjobb eredményt érjék el. Ügy gondolom, célkitűzéseiket megvalósítják. Illés Bertalan A természet az összefüggésekben gazdag. Gyakran fellelhető benne a különböző dolgok egymásrautaltsága. Hogy a virág nyomán termés keletkezhessen, ehhez fontosak a méhek és a jótékony szellő. Most azonban nem a természet összefüggéseit szeretném boncolgatni, hanem azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek befolyásolják az eredményeket. Ebből eredőn felteszem a kérdést, hogy milyen arányú a mezőgazdasági tudományok művelői és a gyakorlati szakemberek közötti kapcsolat? A tudományos technikai haladás azt jelenti, hogy napjainkban a tudomány termelőerővé vált. Időszámításunk kezdetén az emberiség rendelkezésére álló ismeretek legfeljebb 1750 körül duplázódtak meg. A további megduplázódás az ezt követő 150 év múlva, tehát 1900-ig ment végbe. A harmadik fellendülés 56 esztendőt (1956-ig), a negyedik pedig [a hatvanas évekig) csupán tíz évet igényelt. A tudományos kutatás éppúgy mint a termelés, manapság két irányba tereli a szakemberek ténykedését. Ennek kapcsán vizsgáljuk meg, hogyan alakult a két fiatal végzős mérnök pályafutása. Egyikük a mezőgazdasági gyakorlatban, a másik pedig a kutatásban helyezkedett el. Az egyetemen együtt tanultak, problémáikat megbeszélték stb. A különböző munkakörbe kerülés, a napi gond és az eltérő munkakör a két szakembert bizonyos tekintetben eltávolította egymástól. Amelyikük a gyakorlatba került, Igyekezett mielőbb megismerkedni a gazdaság termelési elrendezésével, problémáival és sok új emberrel. A helyzet azonnali feladatok elé állította őt és belemélyedt a szervezési és szakmai problémák tömkelegébe. A másik, aki a kutatásba került, nem jutott Ilyen hamar önálló munkához. Meg kellett másznia a tudományos rangsor lépcsőfokait és legjobb esetben Is tudományos munkatársként kapcsolódhatott bele a feladatokba. Sokkal kevesebb önállósággal, mint a gyakorlat szakembere! Elméletileg azonban folyamatosan tovább fejlődhetett, az egyetemen szerzett ismereteit tovább gyarapíthatta. A mezőgazdasági kutatásban csak lassan, legfeljebb öt évenként fejeződik be egy-egy feladat, s ennek eredményeiben csak munkatársként szerepelhet a fiatal szakember. NÉHÁNY ÉV UTÁN A gyakorlat szakembere naponta sok apró problémát oldott meg. Az egyetemen szerzett tudását ügyességéhez mérten sikerült érvényesítenie. Magabiztossá vált. Sikerélményekkel gazdagodott. Kialakított egy termelési technológiát, amelyet magáénak vall. A kutató mérnök közben elvégezte a kisdoktori dizertáciét. Ehhez munkatársként gyűjtötte össze a szükséges anyagot. Alapos képzéssel mélyítette elméleti tudását és egyben értékes anyagokkal gyarapította szakirodalmat. Kialakult az elképzelése a jövőbeni munkájáról. Ezen problémákkal szorgalmasan foglalkozik. Lehetősége van rá, hogy igénybe vegye a világirodalom Ismereteit és színvonalasan dolgozzon. Meglelte az anyagot, amelyben elmélyülhet. „Megszülte“ kutatási témáját. A KÉT SZAKEMBER TALÁLKOZÁSA Milyen a véleményük egymásról? A gyakorlat szakembere barátját amolyan „selyemfiúnak" tartja. Az eredményekről, amelyeket a kutató kollega elért, csak másoktól hallott, s úgy tekint erre mint felesleges időtöltésre. A beszélgetés során a gyakorlat embere elmondja, hogyan épített ki munkahelyén egy-egy részleget, milyen módon szerezte he ehhez a kellékeket. Beszél átlagon felüli eredményeikről Elkápráztatja hallgatóját és végül „ellenőrzi“, hogy a városban ilyeneket mint ő, miért nem becsülnek mag jobban ... Aztán részéről befejezettnek tekinti a beszélgetést. A kutató még kérdez egyej m$st, mit hogyan csinálnak és igyekszik tájékoztatni barátját az esetleges új lehetőségekről. Ezzel egyben arra törekszik, hogy szoros kapcsolatot tartson a gyakorlattal és ott esetleg érvényesítse kutatási eredményeit. Ezt a gyakorlat embere elfogadja, de azt is megkérdezi, hogy milyen gépeket, alkatrészeket, vetőmagot, növényvédő szert, vagy műtrágyát tudna részére beszerezni. Ha erre képtelen, akkor meghívja őt, hogy tartson előadást a szövetkezetben tudományos témájáról. Amikor sor kerül erre. a gyakorlat embere azonban nem vesz részt az előadáson, de megbízza helyettesét, hogy az előadásért járó honoráriumot fizesse ki és hívja mag a vendéget ebédre, vagy akár a gazdaság pincéjébe pár pohárka borra... MIRŐL NEM BESZÉLTEK? Nem beszéltek a kutató munkájáról, a pompás lehetőségekről, amelyekkel ma a kutatók rendelkeznek ahhoz, hogy munkájukat színvonalasan végezhessék. Ma ugyanis egész sor nemzeti és nemzetközi szervezet jól képzett Ismeretterjesztő szakembere látja el a különböző kutatási témaköröket irodalmi anyaggal. Így a a kutató olyan áttekintésre tehet szert, mint egy sportriporter, aki egy mérkőzésről közvetít, ahová milliók nem juthattak el. A tudományos tájékoztatáson kívül a laboratóriumok és kutató bázisok műszeres és gépi felszerelése is olyan lehetőséget biztosít, ami a gyakorlatban elérhetetlen! A példa is bizonyítja, hogy a két szaktársnak nem volna szabad elszakadnia egymástól, mert egyenként legfeljebb ötven százalékos szakemberek. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a fenti példában kortársakról van sző. A tudomány és a gyakorlat különböző korú szakemberei között azonban a „szakadás“ még nagyöbbl MI A TEENDŐ? Amint ez az SZLKP KB Elnökséginek az anyagából is kitűnik, a „jelenlegi fogyatékosságok zömének szubjektív okai az irányító munka gyöngéiből következnek. Ezért a munka tökéletesítésére, tudományos jellegének az elmélyítésére egyre több figyelmet kell fordítanunk“... Érdemes elgondolkodni felette, hogy miért nevezzük forradalomnak a jelenlegi tudományos és műszaki haladást? Mindenekelőtt azért, mert olyan gyors a fejlődés, mint a társadalmi formációk változásai Idején. Nem csoda tehát, hogy a mezőgazdaságban Is gyorsan változnak a termelési koncepciók. Ami egy időben meggyőzőnek és gazdaságosnak tűnt, később kétessé vált. Hazánk mezőgazdaságára jellemzők az olyan nagy beruházások, amelyeknek a visszatérülése gyakran nem úgy alakul, ahogyon szeretnénk. Néhány éve egy indoklást hallottam a mezőgazdasági nagy beruházásokkal kapcsolatban, mely szerint egyes szocialista országok e téren azért szerényebbek, mert kisebbek a lehetőségeik. Már ma látjuk, hogy nem teljesen így van. Vannak bizonyos koncepciós „tévedéseink“. Erre jellemző példa az állattenyésztés. Az alapelképzelés, hogy a nagyüzemi állattenyésztés a helyes, beigazolódott és a jövőre nézve is érvényes. Am a koncepció, amely az alom nélküli szarvasmarha és tehéntartás egyedüli helyes módját hirdette, nem nagyon vált be. Számos olyan istálló modellünk van, amelyben meggyőzően bizonyíthatjuk, hogy a hagyományos almos állattartásban is hasznosíthatók a gépek és automaták. Mégis sok helyen az alpesi módszert építették ki legelők nélkül! Állategészségügyi szempontból az "állat részére lehetséges takarmánykiválasztás és a legelő hiánya és a hígtrágya-problémák ma jelentős problémát okoznak. Takarmánytermelésünkre jellemző a kedvezőtlen minőség, ami tulajdonképpen a túlzott nitrogéntrágyázás következménye! Az istállóban képtelenek vagyunk az állatoknak mindent visszapótolni. A nagy beruházások közé sorolhatók a szárító berendezések is. Az energiafogyasztás átértékelése azonban új szempontokat helyezett előtérbe. így a szárítókat nem használhatjuk ki elképzelt módon? Itt az ideje, hogy a hatékonynak tűnő koncepciókat ott próbáljuk ki. ahol arra a legjobb feltételekkel rendelkezünk. Erre ugyanis a mezőgazdasági üzemközi társulásuk a legalkalmasabbak. SluSovice és Bábolna példájára komplex megoldásokat kell alkalmazni. Ezek saját számító központtal és kutatöcsportta! rendelkeznek. így mindig tudják, hányadán állnak és ezért rugalmasan fejlődnek. A kutatók és a gyakorlat szerződéses kapcsolata szintén nagy lehetőséget rejt magában. A mezőgazdasági üzemközi társulások rugalmas fejlődőképességének jő példája a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Agrpflgor vállalat, ahol nagyon jók az eredmények s az elképzelések is célratörők. Öntöző-gazdasági Kutatóintézetünknek számos szerződéses kapcsolata van a vázolt elképzelések alapján a ioporűai, az astroví, a práőei éa a CSILIZKÖZ szövetkezettel. TARR GYULA, kutató mérnök I
