Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-13 / 19. szám

1878. májas 13. SZABAD FÖLDMŰVES Vágóállat-felvásárlás új alapokon Kűztudott, hogy 1878 Január elsejétől — a CSKP KB Elnök­ségének és a CSSZSZK kormá­nyénak határozata értelmében — a Szlovákiai Húsipar vezér­­lgezgatéségának termelési és gazdasági egységei felelősek a vágóállat-felvásárlásért. Ugyan­is ezek a vállalatok a Mező­­gazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatoktól delimltálás keretében vették át ezt a tevé­kenységet. L. SpaCINSKT mérnök, a tu­dományok kandidátusa, a Szlo­vákiai Húsipar vezérigazgatója elmondotta, hogy az új tevé­kenységre való áttérés szinte teljesen problémamentes volt, amit elsősorban az alapos poli­tikai és szervezési felkészült­ségnek köszönhettek. Ugyan még rövid idő telt el a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évéből, de már most megálla­píthatjuk, hogy a húsipar jól teljesítette és teljesíti a vágó­állat-felvásárlási és feldolgozási tervfeladatait. Ez számadatok­kal is bizonyítható: Szlovákiá­ban április tizedikéig a terve­zett vágóállat-felvásárlást 103,4 százalékra teljesítették, s az idén a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva több mint 17 ezer tonna vágóállattal vásá­roltak fel többet! Elsősorban {Я ezer tonnával) a sertéshús­felvásárlás nőtt. Mindemellett örvendetes, hogy a búsfelvásár­lási feladatoknak mindhárom kerületben eleget tettek. A vágóállat-felvásárlási fel­adatok kedvező teljesítése mel­lett voltak azonban olyan té­nyezők is, amelyek gátolták a húsipari vállalatok dolgozóinak törekvését. Hasonlóképpen, mint más években, az idei első ne­gyedévben is egyenlőtlen volt a vágóállat-felvásárlás. Mfg a Szlovákiai Húsipar vállalatai januárban a negyedévi össz­­mennyiség 29,7 százalékát vá­sárolták fel, addig februárban 31,8, márciusban pedig már 38,7 százalékát! A vágósertések felvásárlása terén még nagyobb eltérések voltak. Míg például januárban a mezőgazdasági üzemek 17 ezer tonna vágóser­tést értékesftettek, addig feb­ruárban 19 ezer, márciusban periig már 28 ezer tnnnátt E példák is bizonyítják, hogy az ilyen nagy eltérések komoly szervezési és gazdasági problé­mákat, változásokat eredmé­nyeznek. főleg a munkaerő és a termelési alapok kihasználá­sa, valamint a lakosság hússal és húskészítményekkel való fo­lyamatos és zavartalan ellátá­sa szempontjából. Ha ehhez még hozzászámítjuk a nagyobb darabszámú szállítmányok ese­tén keletkező tetemesebb vesz­teséget, a beütemezettel szem­beni nagyobb feldolgozási költ­ségeket, a nagyobb mennyisé­gű húskészítménnyel való bá­násmódot, a szabad szombato­kat, stb., még kedvezőtlenebb eredményeket kapunk. Ezért a Szlovákiai Húsipar vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei elvárják, hogy a mezőgazdasági üzemek is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a folyamatos, időter­vek szerinti vágóállat-felvásár­lás megteremtése érdekében! Meg kell jegyezni azt is, hogy a húsipar vállalatai az idén 'első ízben kötöttek vágó­állat-felvásárlási szerződéseket a mezőgazdasági üzemekkel. E téren is kedvező eredményekről számolhatunk be. Március vé­géig ugyan a vágóállat-felvá­sárlás csak 99,8 százalékra biz­tosított szerződéskötéssel, de a vágósertéseknél ugyanakkor a tervezett mennyiséggel szem­ben 1,3 százalékkal többet kont­­raktáltak. A Szlovákiai Húsipar vezér­­igazgatósága az idén is számul a húsnyeredék (tiszta hús) sze­rinti felvásárlás kiszélesítésé­vel. Az elfogadott intézkedések értelmében így a vágósertések mintegy harminc, a vágómar­hák pedig mintegy 10 százalé­kát vásárolják fel. Ez az új fel­­vásárlási módszer bizonyára hozzájárul majd az adás-vételi kapcsolatok megszilárdításához és a két fél közötti gyakori vi­szályok mérsékléséhez, vala­mint a mezőgazdasági üzemek jövedelmének fokozásához és az abrakfelhasználás csökken­téséhez! Szlovákia legtermékenyebb, legeredményesebb kerületében a vágóállatok felvásárlásáért a Bratislavai Nyugat-szlovákiai Húsipar felelős. PAPÄNEK ŠTE­FAN elvtárssal, felvásárlási osz­tályvezetővel az eddigi ered­ményekről, tapasztalatokról és fogyatékosságokról beszélget­tem. Elmondotta, hogy az új rendszerű felvásárlásra való át­térés semmiféle problémát nem okozott. Ugyanis minden egyes dolgozóval vagy kollektívával ismertették az új felvásárlási rendszer alapelveit, az áttérés népgazdasági jelentőségét és az egyre növekvő feladatokat. Lényegében önnek volt köszön­hető az is, hogy az első ne­gyedévi feladatokat jóval túl­szárnyalták. A kerületben ápri­lis tizedikéig 72 ezer 229 tonna vágóállatot vásároltak fel, ami 2287 tonnával volt több a ter­vezettnél, de ugyanakkor 8415 tonnával volt több a múlt évi valóságnáll A vágósertések ese­tében a többlet 334, illetve 5441, a vágómarháknál pedig 1960, illetve 3017 tonna volt. A vágóállat-felvásárlási feladatok­nak legjobban a Dunajská Stre­­da-i (dunaszerdahelyi), a nitrai és a Nové Zámky-i (érsekújvá­ri) járásban tettek eleget. Az idei feladatokat a vágósertés­felvásárlás terén csak a levicei (lévai), a trenéíni és a trnavai járásban nem teljesítették! A felvásárláshoz szorosan kap­csolódik a vágóállatok átlagos élősúlya, ami a szarvasmarhák esetében 542, a sertéseknél pe­dig 110 kilogramm volt. A leg­nehezebb egyedeket a Dunaj­ská Streda-i (593 kiló, illetve 118 kiló) járásból szállították. A Bratislavai Nyugat-szlová­kiai Húsipar nemcsak a kerület húskombinátjait látja el vágó­állattal, hanem évente mintegy 300 ezer vágósertést szállít a közép- és a kelet-szlovákiai ke­rületbe. Az utóbbi időben már sikerrel alkalmazzák a vasúti szállítást. Egy-egy alkalommal — külön vonat keretében — nyolcszáz állatot szállítanak rendeltetési helyére. Az elkö­vetkező időszakban úgy terve­zik, hogy a Csehszlovák Állam­vasutak képviselőivel közösen elfogadott szocialista kötele­zettségvállalás eredményeként öt különvonatot indítanak, eb­ből hármat a közép-szlovákiai (Žilina, Ružomberok, Zvolen), kettőt pedig a kelet-szlovákiai kerületbe (Košice). Az eddi­gi tapasztalatok megmutatták, hogy ezzel a szállítási eljárás­sal nagymértékben csökkenthe­tő az elhullási és a súlycsök­kenési veszteség. Mindemellett reális lehetőség nyílik arra, hogy a vágóállatok megfelelő időben az illetékes húskombi­nátba kerüljenek. A Nyugat-szlovákiai Húsipar pozitív eredményeket ért el a szerződéskötések terén is, hi­szen a tervezett évi 267 ezer 601 tonna vágóállat-felvásárlás­sal szemben 81 tonnával többet kontraktáitak! Ez annak az eredménye, hogy jó kapcsolat alakult ki a húsipar képviselői A tervek szerint az Idén a trebišovi (terebesi) já­rásban tizenkilenc mezőgazda­sági üzem foglalkozik zöldség és gyümölcs termesztésével. A termelő gazdaságoknak az ezer­­száztizennyolc hektárról nem kevesebb mint 18 352 tonna zöldséget kell termelniük, mely­ből 10 522 tonna zöldség felvá­sárlására a ZELENINA kötött szerződést, a többire a trebišo­vi FRUCONA konzervgyár. Dőczi Árpádtól, a Zelenina járási üzemének kereskedelmi osztályvezetőjétől érdeklődtem, hogy üzemük hogyan készült fel a zöldség és a gyümölcs felvásárlására és a fogyasztó­közönség kifogástalan ellátásá­ra? — Elmondhatom, hogy a kör­zetünkben termő összes gyü­mölcs és zöldség felvásárlására idejében felkészültünk. A szer­ződéseket a termelő gazdasá­gokkal megkötöttük. Szüksé­gesnek tartom elmondani, hogy tavaly a mezőgazdasági üze­mektől hétezernégyszáz tonna zöldséget és hétszáz tonna gyü­mölcsöt vásároltunk fel. A kis­termelőktől felvásároltunk ti­zenhárom millió korona értékj ben árut, vagyis háromezer tonna zöldséget és hatszázöt­­venöt tonna gyümölcsöt. Sajnos a mezőgazdasági üzemek részé­ről tavaly az áru előkészítése és átadása elmaradt a szerző­désben megkötött minőségi kö­vetelmények mögött. A Zeleni­na részéről nemegyszer hiába­való volt minden figyelmezte­tés, a gazdaságok zöme képte­len volt a szerződésben meg­határozott időben szállítani. A- mikor meg szállítottak, egy­szerre olyan mennyiségek ér­keztek. amit nem lehetett egvik napról a másikra eladni. Vi­szont paprikából, paradicsom­ból és gyökérzöldségfélékből egész éven hiány volt. Nos, a tavalyi hiányosságok ellenére az idén a termelő üzemektől 10 890 tonna zöldséget és ezer­ötszáz tonna gyümölcsöt szán­­dékszunk felvásárolni, a kister­melőktől pedig tizenötmillió korona értékű árut, vagyis há­romezerötszáz tonna zöldséget és ezer tonna gyümölcsöt. Ta­valy tíz felvásárló központunk volt, az idén öt új felvásárló körzetet létesítünk. A fogyasz­­tfiközönség kifogástalan ellátá­sa céljából a trebišovi és a vranovi járásban huszonhét új üzletet nyitottunk. A két járás­ban több mint száz üzletben árusítanak zöldséget. Ezeket az üzleteket igyekszünk mindig friss áruval ellátni. Azonban hozzá kell ténnem, hogy nem mindig sikerül, mert Járásunk behozatalra szorul. A hiányzó zöldségféléket nagyobbára a nyugat-szlovákiai kerületből és külföldről hozzuk be. — Miben látja a hiányosságo­kat? *— A járás zöldségtermelését az elmúlt években lényegesen befolyásolta az, hogy nem min­den, e termelési ágazattal fog­lalkozó gazdaságban sikerült a zöldségtermesztést megfelelően beépíteni a növénytermesztés ágazatába, illetve a kialakult munkaszervezés keretébe. A primőráru-termelésre termelő­üzemeink még nem rendezked­tek be. A korai palántanevelés­hez szükséges szaporftóházak építése is csak az utóbbi évek­ben kezdődött meg. A zöldség­­termelés terén jó eredménynek számít az Aroolus közös mező­gazdasági vállalat (kertészeti társulás) létrehozása, amely ta­valy már bebizonyította, hogy a termelés koncentrálásával és szakosításával a társulásnak kellő létjogosultsága van. A ta­valyi eredmények alapján meg­állapítható, hogy a 90—100 hektáron termelő üzemek ered­ményei a várakozásnak megfe­lelnek. Egyes esetekben a 120 —160 ezer korona bruttó bevé­telt is elérték hektáronként. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése érde­kében a járási mezőgazdasá­gi igazgatóság a közelmúltban megvizsgálta a szakágazat helyzetét. Megállapította, hogy további olyan intézkedések in­dokoltak, amelyek erőteljesen segítik a célok elérését. Az in­tézkedések részben a termelés korszerűsítésére, részben a ter­melés gazdaságosságának javí­tására irányulnak. A Zelenina milyen segítséget nyújt a szer­ződő feleknek? — A jó szervezés és a tech­nológiai előírások szigorú be­tartása a zöldségtermesztési és a mezőgazdasági üzemek ve­zetői, állattenyésztői között. Elén járnak a húsnyeredék szerinti felvásárlás szakaszán is. Tavaly például így már kö­zel 256 ezer (30 ezer 28U ton­na). az idei első negyedévben pedig már 88 ezer 230 vágóser­tést vásároltak fai. Pozitívum­ként emelhető ki az is, hogy az egész Dunajská Streda-i járás­ból az új felvásárlási rendszer keretében vásárolják fel a vá­gósertéseket. Tavaly már beve­zették a vágómarhák húsnyere­dék szerinti felvásárlását is. A mezőgazdasági üzemek a múlt évben mintegy kétezer (1090 tonna), az idén pedig már 1716 vágómarhát értékesftettek! Az idén tovább szeretnék szélesí­teni a húsnyeredék szerinti fel­vásárlást. Elhatározták, hogy így mintegy 83 ezer tonna vá­gósertést és mintegy 8300 ton­na vágómarhát vásárolnak fel. Azzal számolnak, hogy a kerü­letben a jelenlegi ötéves terv­időszak végén a vágóállatokat már csakis az új felvásárlási rendszer keretében vásárolják fel! Van azonban egy probléma, ami károsan hat a felvásárlás kimenetelére. Nem másról, mint a gépjármüvek állapotáról van szó. Például április közepén a 100 tehergépkocsiból harminc­­kettő volt üzemképtelen, de ugyanakkor a gépjárművek mintegy 60 százaléka már el­használódott, amortizálódott. E- lőrelúthatólag az idén 12 új gépjárművet kapnak, de ez még nem oldja meg a problémát. Végezetül elmondhatjuk, hogy a Szlovákiai Húsipar vezérigaz­gatóságának termelési és gaz­dasági egységei sikeresen meg­oldották az új tevékenységre, a vágóállat-felvásárlásra való át­térést. Űj, eddig ismeretlen fel­adatok teljesítéséről volt szó, de az eddigi eredményekből arra következtethetünk, hogy ez egyáltalán nem hatott ked­vezőtlenül a vágóállat-felvásár­lásra és a feldolgozásra, vala­mint a lakosságnak hússal és húskészítményekkel történő el­látására. Reméljük, hogy a Szlovákiai Húsipar vezérigazgatósága ter­melési és gazdasági egységei­nek dolgozói a jövőben is min­dent elkövetnek a tervezett fel­adatok maradéktalan teljesítése érdekében, hozzájárulva ezzel a CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítéséhez! BARA LÄSZLÖ program teljesítésének legfőbb biztosítéka. Szakembereink fi­gyelemmel kísérik a gazdasá­gok kertészetében folyó munka ütemét. Igyekszünk szakmai se­gítséget is nyújtani. Besegítünk a vetőmagvak és vegyszerek beszerzésénél. A kistermelőkkel nem kötünk szerződést, ennek ellenére igyekszünk a megter­mett áruikat felvásárolni. Az egyes uborkafajták felvásárlá­sát korlátozni fogjuk. A Mladá Boleslav-i és a Delikates fajtá­kat egyáltalán nem vesszük át. Végeredményben elmondhatom, hogy mi képesek vagyunk a kistermelőket is szaktanáccsal ellátni. Az elkövetkező években a zöldségfélék vetésterülete nem növekszik, viszont a hek­tárhozamokat a járási pártha­tározat értelmében a jelenlegi­nek kétszeresére kell növelni. A hozamok Ilyen Irányú növe­lésének járásunkban megvan a lehetősége, mivel a gazdaságok termésátlagai között túlzottan nagy eltérések mutatkoznak, ami hatvan százalékot is kite­het. Az a nagyarányú fejlődés, a­­melyet a felsőbb szervek a tre­bišovi járásnak előirányoztak, egyenesen elképzelhetetlen, a­­nélkül, hogy a gazdaságok ne alkalmazzanak szakmailag jól felkészült kertészmérnököket és technikusokat. E területen a Járás lemaradását bizonyítja az, hogy a járásban csupán két fő­iskolai végzettségű kertészeti szakember van, ugyanakkor rö­videsen tizennégy szakemberre lesz szükség. Ugyanis a fólia­házak jelenleg tíz hektárt tesz­nek ki, 1989-ben a duplájának kell lenni és mintegy tíz hektá­ros ttvegház felépítése van tervben. Ilié« Bertalan Szabad utat a zöldségnek 11 eorsdöntő esztendő volt hazánk nemzeteinek életében ez * 1948-as év. A CSKP vezette dolgozó nép Februári Győ­zelmével egy olyan dinamikus fejlődés korszaka vette kez­detét, amely Európa e csücskében párját ritkította. Ez a har­minc év előtti történelmi esemény vetette meg valós lehető­ségét annak- a humánus törekvésnek — amelyért a kommu­nista párt már a burzsoá köztársaság Idején is slkraszálii: — emberhez méltó adottságokat teremteni az ország kenyerét előállító földművesek számára is. A célhoz vezető egyetlen utat pedig a mezőgazdaság kollektivizálása, a lenini mező­­gazdasági program maradéktalan megvalósítása jelentette. A Lenin által kidolgozott és meghirdetett mezőgazdasági program valóraváltásában az első lépést hazánkban a gép- és traktorállomások létrehozása jelentette. Megalakításukkal munkásosztályunk hatékony segítséget kívánt nyújtani a fal­vak szocialista átalakulását, továbbfejlődését elősegítő szö­vetkezeti mozgalom kibontakozásához. így váltak gép- és traktorállomásaink dolgozói még a szövetkezetek megalaku­lása előtt szilárd bázisává a szocialista nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés életrekeltésének. S harminc év előtti szere­pük a kollektivizálás folyamatában ténylegesen feljogosította gép- és traktorállomásaink politikailag fejlett dolgozóit, hogy őket a kollektivizálás apostolaiként emlegessék. Az eltelt három évtized alatt a gép- és traktorállomások útja nem volt virágokkal övezett sétaút. A legnehezebb fel-A mezőgazdaság kollektivi­zálásának apostolai tételekkel, számtalan akadállyal kellett megküzdeniük. A mun­kájukat meghatározó koncepció is többszörié megváltozott* módosult. Sőt volt olyan időszak is, amikor sokan kétségbe vonták a gép- és traktorállomások létjogosultságát azzal ér­velve, hogy a szövetkezetek már annyira fejlettek, gazdasá­gilag konszolidáltak és szilárdak, hogy maguk Is megbirkóz-' nak mindazon feladatokkal, amelyek lényegében a gépállo­mások hatáskörébe tartoztak. Gyökeres változást és e téves nézetek felszámolását az 1972-es esztendő hozta meg, ami­­koris a helyzet, a szükségletek és lehetőségek beható elem­zése után az illetékes szervek körülhatárolták a gép- és trak-' torállomások feladatát és kitűzték további fejlesztésük irány­vonalát. Azóta ez a termelési-gazdasági egység rohamos, di­namikus fejlődést mutathat fel. A fejlődést talán a legjobban az bizonyítja, hogy tervezett — és hozzátehetjük nem csekély — feladataikat eddig minden évben teljesítették, sőt túl Is-szárnyalták. Munkájuk ésszerű­sítésével, a racionalizálás célszerű alkalmazásával csupán tavaly hétmillió koronát takarítottak meg. Tevékenységük célszerű felosztásával, megfontolt szakosí­tásával sikerült a legutóbbi -esztendők során olyan munka­­rendszert bevezetni, ami által a gépjavítás ma már ipari jel­legű és hatékonysága, a néhány évvel ezelőttinek többszörö­sére emelkedett. így még komolyabb segítséget nyújthatnak mezőgazdasági üzemeinknek. Amint azt Pavol Molnár mérnök, a gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító üzemek vezér­­igazgatója elmondotta, az állandósult pótalkatrészhiány eny-> hltése érdekében mindent, még megjavítható alkatrészt igye­keznek a mezőgazdasági gépek használóitól bevonni, hogv ezeket szakosított műhelyeikben felújítva Ismét használhatóvá tegyék. Ezzel népgazdaságunknak jelentős költség- és anyag­megtakarítást biztosítanak, de talán még fontosabb az, hogy a gépek hamarább megjavítva a termelést szolgálhatják, és nincsenek tétlenségre kárhoztatva. Szlovákia gép- és traktorállomásai és mezőgépjavító üzemei tavaly tervüket túlszárnyalva 386 millió korona értékű gép­javítást végeztek. Idei tervük 455 millió koronás gépjavító tevékenységet ír elő, amit a Februári Győzelem 30. évforduló­ja és a gépállomások három évtizedes fennállásának jubileu­ma tiszteletére tett felajánlások teljesítésével igyekeznek túl­szárnyalni. Az alkatrész-felújítás terén tavaly tizenöt millió koronát kitevő tervükkel szemben huszonegy millió koronás teljesítménnyel zárták az éúet éppen a NOSZF hatvanadik évfordulója tiszteletére vállait kötelezettségek teljesítése ál­tal. Az idei esztendőre az alkatrész-felújítás terén már 29 millió korona értéket kívánnak előállítani. S így sorolhatnánk a gép- és traktorállomások tevékenységének dinamikus fejlő­dését igazoló adatokat. Egyre igényesebb feladatot vállalnak magukra gépállomá­saink azáltal, hogy meglevő kapacitásaikat új gépek gyártá­sára is felhasználják. A közeljövőben a KGST keretében megvalósult munkamegosztással összhangban a Cseh Szocia­lista Köztársaság gépállomásain egyes, a zöldségtermesztés­ben használatos gépek, Szlovákiában pedig néhány meleg­­kedvelő zöldségfajta termesztésének fellendítéséhez nélkülöz­hetetlen gép gyártását kezdik meg. Érdemdús tevékenységet fejtenek ki az erre szakosított gépállomások a fejőberendezé­sek, valamint hűtőberendezések szervizszolgálatainak ellátá­sában. Vitathatatlan, hogy az Ilyen nagyarányú feladatok elvégzése közben az anyag-, az alkatrész-, a kapacitás-, illetve a mun­kaerő-hiány gyakran idéz elő olyan problémákat, amelyeknek leküzdése a gépállomások dolgozóinak komoly gondot okoz, s őket bántja a legjobban, ha a megrendelők, a mezőgazda­­sági üzemek igényeit nem tudják idejében és a legjobban ki­elégíteni. Pedig minden igyekezetük erre irányul. Három év­tizedes fennállásuk során ez az irányzat talán a legszembe­tűnőbben éppen az utóbbi esztendők során észlelhető és re­méljük a mezőgazdaság még magasabb szintű támogatását célzó, hatványozott munkalendtiletük a jövőben sem lohad le. (obenaul Tágas csarnokokban komárí gépek teszik lehelfíré a mez a gépjavítás Ipart »Inti жМмегЫмк alkalmazását.-, (A szellő ielvételej.

Next

/
Thumbnails
Contents