Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-13 / 19. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1378. május 13. Cxétapróxott és egy helyben to■* pog a zöldségtermelés... a htbúk kijavítását azzal kell kezdeni, hogy jobban hasznosítsuk a termelés növelésének rendelkezésünkre éllé lehetőségeit . i.“ — hangsúlyozza a CSKP KB 1975. évi októberi plénumának erre vonatkozó dokumentuma. Már eltelt néhány év a termelés nagyüzemi tormáinak meghonosítására ösztönző pártdoknmentum megjelenése óta. Időszerű, hogy a megvalósítás pozitívumait kiemeljük és a fogyatékosságokat orvoslás céljából feltárjuk. Tény, hogy a szóban forgó pártdokumentum figyelmeztetése elég lassan jutott el egyesek tudatáig, és ezen a téren még mindig akad tennivaló. A- mlnt látjuk, időbe telik, míg az érdekelt felek a termelést, a felvásárlást, a forgalmazást és a feldolgozást társadalmilag fontos feladatnak tekintik és aszerint szervezik a teendőket U. A múltban már többször előfordult, hogy a gondosan begyűjtött friss zöldség a felvásárlás rugalmatlansága végett a mezőgazdasági üzemek nyakán maradt. Közhasznosltás szempontjából tehát kárba veszett. Ugyanakkor egyes körzetekben a zöldség hiánycikknek számított. Nem véletlen tehát, hogy a felek közti adásvételi viszony romlott, s ennek következtében ellentmondások keletkeztek az áru eladói és átvevői között. így többen a termelés lehetőségeinek a kihasználására sem nagyon törekedtek, s még kevésbé vonzotta őket a nagyüzemi formák meghonosítása. Bonyolította a helyzetet az is, hogy a kései zöldségek begyűjtése egybeesett más fontos termények betakarításának az Idejével. Egyre időszerűbbé vált a zöldségfélék termelésének és begyűjtésének komplex gépesítése. A zöldségtermeléssel meglehetősen nagy területen foglalkozó egyik szövetkezetünkben évekkel ezelőtt azért mondtak la a zöldségtermesztésről, mert már belefáradtak az áru értékesítésével összefüggő idegfeszítő kilineselésekbe. Ez lett tehát a felvásárló szervezetek rugalmatlanságának a következménye. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben a mezőgazdasági üzemek vezetői uralják a helyzetet es kockázat vállalására is készek, akkor van lehetőség a zöldségtermelés célklüzésének igény szerinti megvalósítására. Nálunk köztudottan éveken át gondot okozott a konzervipari paradicsom termelési feladatainak a teljesítése. s ennek velejárójaként a fogyasztói piacon hiánycikknek számított a paradícsomkonzerv. Az áldatlan állapot leküzdésében úttörő szerepet vállalt magára a chotíni (hetényi) szövetkezet vezetősége. Érdemük, hogy kapcsolatba léptek a Magyar Népköztársaság illetékes szerveivel a konzervipari paradicsom termelésére és begyűjtésére alkalmas komplex gépsor és más ehhez szükséges kellék beszerzésére. Ezen lehetőséget részben a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás néhány mezőgazdasáwl üzeme is kihasználta. Kezdeményezők mindig voltak és a jövőben is lesznek. Kérdéses csupán az, hogy a népgazdasági szempontból nem elhanyagolható feladat megvalósíthatóságának értelmi szerzői miért az alsóbb szférából származnak. Nem ártana ezen kissé elgondolkodni. Szlovákia ismert konzervipari paraságl üzemekben azért ment tőnkre a paradicsom sok száz mázsája, mert a hetényiek és mások a kísérletezés helyett azonnal a nagyparcellás termelési módszert részesítették előnyben, s az elemi csapás káros volta ellenére is kimagasló hektárhozamot értek el paradicsomból. így a konzervipart szinte egyszerre megtömték paradicsommal. Persze azt is megemlítette, hogy ebben az évben mintegy háromszáz mázsás hektárhozammal számolnak konzervipari paradicsomból. Ha az elmúlt év termésátlagát további támpontnak tekintjük, akkor azt kell mondanunk, hogy ebben az évben is számolni lehet hasonló jó eredménnyel, mint a múlt évben. Ezzel szemben a konzervipar nem bízik ebu LnJ cm dicsőm nagyüzemi termelői, a felvásárlás, a forgalmazás és a konzervipar képviselői a közelmúltban Nové Zámkyban (érsekújvárott) idény előtti megbeszélést tartottak, hogy tisztázzák az adásvétel és a termelés problémáit, s ezzel elkerülhessék a bonyodalmakat. A tanácskozáson Virgoviö mérnök, a MÉM képviseletében, tömör tájékoztatást nyújtott a konzervipari paradicsom-termelés és -felvásárlás ez évi feladatairól. Megemlítette hogy ebben az évben a fontos s nélkülözhetetlen nyersanyagból több mint Й7 ezer tonnát kell felvásárolni. Ebből a konzerviparnak több mint 40 ezer tonna jut. Feltételezik, hogy normális feltételek között hároinműszakos üzemeléssel hatvanhárom nap alatt befejeződhet a paradicsom feldolgozása. A Like vezérigazgatóságának képviselője a tanácskozáson magyarázatot adót a konzervipari paradicsomfelvásárlás múlt évi fugyatékosságaíról. Valahogy úgy vázolta a helyzetet, hogy a bonyodalmat részhen a hetényi szövetkezet vezetőinek túlságosan merész kockázatvállalása, nem pedig a felvásárló szervezetek tehetetlensége idézte elő. Szerinte a mezőgazdaben. Elképzelései ezt bizonyítják. Ezen el kellene gondolkozniuk. Ha az eredeti elképzelésnél maradnának, úgy az elmúlt év senkit nem mentő fogyatékossága esetleg megismétlődhetnél Az értekezleten erre az illetékeseket nyomatékosan figyelmeztették. A szóban forgó kérdés napirenden tartása azért is időszerű, mert ebben az évben paradicsommal kötelezően meghatározott földterületet kell beültetni, a terv pedig törvény. Paradicsomból tehát legalább 80 ezer tonna össztermés várható. Ez pedig jóval több mint amennyivel felvásárlás szempontjából az illetékesek számolnak. A konzervipari paradicsom termelési, begyűjtési, forgalmazási és feldolgozó-ipari problémáinak komplex megoldását a kutatók a turnusosan érő (korai, középkorai, kései) lédús fajták termelésében látják. A begyűjtés ésszerűsítésében eddig külföldön is a paradicsomlé konténeres szállítása bizonyult a legelfogadhatóhbnak. A nagy tartályokban összegyűjtött néhány másodpercig tartó hőhatással kezelt lé hosszabb ideig eltartható és ezzel felvásárlás után bonyodalom nélkül konzerválható. Olyan módszar ez, amely más nyersanyagok feldolgozásában is számításba jöhet. Helyes volna, ha ezen jó módszer nálunk is elterjedne. Ez nagyon fontos feladat, mert a feldolgozás korszerűsítése terén még mindig jelentős tartalékok szunnyadnak. Ha tehát a termelés képes a nyersanyagszükséglet kielégítésére és kimondta az át, akkor a feldolgozói ipar és a kereskedelem végre mondja ki a bét, mert rajta a sor. Tény azonban, hogy napjainkban felsőbb szintén még a termelés feladata sincs mindenben tisztázva, s ez tovább bonyolítja az adásvételi problémát. „Mi abban az ésszerű — tette fel a kérdést a Nové Zámky-1 (érsekújvári) járási Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője —, ha az illetékesek konzervipari paradicsomból a tervben csupán háromszáz mázsás hektárhozammal számolnak, amikor jól tudják, hogy ennél sokkal nagyobb hozam is elérhető ...?“ Tényleg, mi ebben az ésszerű? Idén a járásban 315 hektáron termelnek konzervipari paradicsomot, s ha csak száz mázsa lesz a hektáronkénti terméstöbblet — amely nagyon szerény, de elfogadható eredmény —, akkor hová tesznek harmincegyezerötszáz mázsa olyan paradicsomot, amellyel a felvásárlási tervben nem számoltak?! A komérnói (komáromi) járási Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője felszólalásában kihangsúlyozta, hogy még 1975-ben feladatul kapták a zöldségtermelés igényes megoldását. Kidolgozták a program tervezetét, s ezzel a Liko és más partnerek is egyetértettek. A járásban a zöldségtermelés telelndítésére ötvenhat millió koronát áldoztak. A felvásárló és feldolgozó kapacitásnak is ehhez kell igazodnia! Amint látjuk, a mezőgazdaság vállalta a beruházással járó feladatokat, így partnereinek is létre kell hozniuk a nyersanyag és az áru rugalmas felvásárlásának a lehető legjobb feltételeit. Mindenekelőtt a társadalom látná kárát, ha netán az illetékesek nem úgy készülnének fel erre, mint ahogyan azt a CSKP KB októberi plénumának dokumentumai tőlük elvárják. Idényben a termelőktől átvegyék az összes zöldséget. A nem szabványos minőségűt is, mert annak hasznosítása szintén szükséges, ugyanis közélelmezésünkben a zöldség egészségügyi szempontból nagyon fontos. Olyan közszükségleti cikk ez, amelynek nagyobb mértékű fogyasztása elősegíthetné a hússal való észszerű takarékosságot. HOKSZA ISTVÁN Öntözéssé többet, jobbat! Nálunk nincsenek herwttig tartó esők, mint a trópusokon, nincs mínusz hetven fokos hideg és nincs ötven fokos afrikai forróság. De azért mostanában mi is gyakran emlegetjük a kedvezőtlen időjárást. Főleg tavasszal. Mit csinál ilyenkor a szövetkezeti dolgozó, akinek munkája, munkájának eredménye szorosan összefügg az időjárással? Felkészül ellene. Egyebek közt azzal, hogy tudományos módszerekkel termel és egyre nagyobb területeken folytat öntözéses gazdálkodást. Ezt tapasztaltam a Sárovceí Efsz-ben is, mely több mint háromezernyolcszázhatvan hektár földterületen gazdálkodik. A gazdaságot gabonafélékre — beleértve a szemes kukoricát is — és évelő takarmányok termesztésére szakosították. S ezáltal igyekeztek megteremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhangot. A növényi kultúrák termesztésére nagy gondot fordítanak. Olyan ésszerű termesztési módszereket alkalmaznak, amelyekkel a terméshozamok növelését segítik elő: gondos talajelőkészítéssel, megfelelő tápanyagpótlással, növényvédelemmel stb. javítják a rossz minőségű talajok szerkezetét. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a korszerű termelést lassan el sem tudják képzelni öntözés nélkül. Ez nem Is csoda, mert a szántóterület kilencven százaléka öntözhető. Nagy kapacitású — csöves és sávos — öntözö-berendezéssel rendelkeznek. A berendezést szükség szerint alaposan kihasználják. Az Idén Is ha netalán a hosszantartó szárazság következtében kiszárad a föld, azonnal közbelépnek s öntözik a növényeket. A kellő időben és helyesen adagolt mesterséges csapadék hozamnövelő hatása közismert mind a gabona, kukorica, mind pedig a takarmány és ipari növények esetében. Pőhm Mátyásnak, az egyesített szövetkezet főagronómusának tájékoztatása szerint a tavaszi hideg következtében a munkák kissé elhúzódtak. Hogy a növények fejlődését meggyorsítsák, szükség szerint öntöztek s öntöznek. Öntözik a gabonát, szemes kukoricát, cukorrépát, korai burgonyát, lucernát, füféléket, valamint a zöldséget. Elsősorban azokon a talajokon, ahol öntözés nélkül nagyon kevés terem. Az öntözéssel magyarázható, hogy gabonafélékből, valamint szemes kukoricából a múltban is szép eredményeket értek el. Az agronőmustől azt Is megtudtam, hogy az sem mindegy, mit öntöznek és hogyan! Feltételeik között a búza vagy a szemes kukorica termése öntözés nélkül bizonytalan. Ezért az idén is időben felkészültek az öntözésre s a kukorica, cukorrépa öntözését még a csúcsmunkák Idején, így aratás alatt sem hanyagolják el. Fő terményük közé tartozik a szemes kukorica. Hétszáz hektáron termesztik. Pőhm elvtárs elárulta, hogy Idejében sikerült beszerezniük a bőtermő hibrideket. Így a kukorica vetését agrotechnikai határidőben befejezték. A szemes kukorica vetésterületének több mint a felét (582 hektárt) öntözik. Először közvetlen a vetés után, majd májusban, de júliusban is, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az öntözést a kukorica jól meghálálja. Nagy jelentőséget tulajdonítanak továbbá a több éves takarmánynövények öntözésének. Ez érthető, hiszen az állattenyésztés eredményessége a kellő mennyiségű takarmány készlettől függ. Ezért a lucernára, valamint a fűfélékre először április első felében — harminc milliméteres adagokban Juttatják a vizet. Ezt követően, a tervek szerint, minden kaszálás után öntöznek harmincöt, sőt ötven milliméteres adagokban, ezzel egytdőben nem hanyagolják el a silókukorica öntözését sem. — A takarmánykészlet létrehozását elsőrendű feladatunknak tartjuk. Enélkül aligha lehet jő eredményeket felmutatni az állattenyésztésben. Ha nem rendelkeznénk öntöző-berendezéssel és nem használnánk ki, aligha tudnánk megfelelő takarmánykészletet biztosítani az állatállomány részére — mondotta Pőhm elvtárs. — Az öntözéses gazdálkodás jelentőségét és előnyeit tehát a termésnövekedésben látjuk. Az öntözést tervszerűen végzik. Az öntözés hogyanjáért Abonyi Ferenc mérnök a felelős, aki szervezi és irányítja az öntözőcsoportokat. Minden termelési részlegnek van saját — két-három szakképzett személyből álló — csoportja. Az előírások értelmében reggel nyolctól tíz óráig öntöznek, majd szünetet tartanak, ezt követően délután tizenkét órától tizenhét óráig ismét öntözik az egyes parcellákat. Az öntöző-berendezések üzemeltetéséhez a munkaerő biztosítása problémamentes, mert olyan korszerű berendezések jPP-67-es sávos öntöző-berendezések) vannak, amelyek kevés kézi munkát Igényelnek. Amikor Sárőn jártam, épp a réteket öntözték. A vízsugarak ezüstösen csillogtak a tavaszi verőfényben. Arra gondoltam, hogy egy hónap múlva milyen gyönyörűen fog hullámozni a szárba szökkent vetés, amelynek Itt már a szárazság sem árthat meg túlságosan. Nagy Teréz Miért gyenge a tej minősége? Adatokkal bizonyítható, hogy napjainkban fokozódó kereslet mutatkozik a vásárlók körében különféle tejtermékek iránt. Hogy élelmiszeripari Üzemeink eleget tehessenek a vásárlók igényének, ennek alapfeltétele, hogy állandó jelleggel biztosítsak számukra a minőségi előírásoknak megfelelő nyersanyagot. Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban tehát van még mit tenni ezen a téren. Mindenekelőtt a higiéniai követelmények betartására kell törekedni. A felmérések, amelyeket az Állami Állategészségügyi Igazgatóság dolgozói a közép-szlovákiai kerületben végeztek, erre figyelmeztetnek. A vizsgálat adatai szerint a kerület mezőgazdasági üzemeiben mindössze harminchárom százalékban tettek eleget a higiéniai előírásoknak. A kerületben még mindig nagy a tej mikrobiológiai szennyezettsége. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a tej tárolhatóságát és a belőle készült tejtermékek minőségét. A nagy mikrobiológiai szennyezettség egyes gazdaságok hiányos technológiai és műszaki felkészültségének a következménye. A közép-szlovákiai kerületben naponta mintegy kétszázezer liter tejet nem tudnak lehűteni, mert nincs hozzá megfelelő berendezés. U- gyanakkor sok helyen mág a fejés technológiájában is fogyatékosságok mutatkoznak. Minden szövetkezet és állami gazdaság elsőrendű feladata, hogy a jobb minőségű tej termelése érdekében betartsa a higiéniai előírásokat.-Pl-Szakosítás egy kooperációs körzetben Napjaink mezőgazdasági termelésének nagyou fontos kulcskérdése az összpontosítás és a szakosítás. így jö feltételeket hozhatunk létre a tudományosan alátámasztott haladó módszerek megvalósítására a növénytermesztésben s az állattenyésztésben. A tudományos-műszaki fejlődés megköveteli, hogy a társadalmi munkamegosztás, vagyis a termelés jobb feltételeinek létrehozása céljából törekedjünk a gazdaságok kooperációs csoportosulásának s ezen belül a szakosított termelési szerkezet kialakítására. Ez persze nem cél, hanem eszköz a termelés korábbinál ésszerűbb fellendítésére, a jobb eredmény elérésére. Az illetékesek feltételezik, hogy amint lehetővé válik, a járásokra méretezett állami tervleladatot a kooperációs körzetek kapják, ahol a programtervezetben meghatározott elvek szerint a feladatokat a gazdaságokra bontják le. Mindamellett, hogy a kooperáción alapuló termelési szerkezet kialakítása terén még nagyon sok a tennivaló, ebben a tekintetben már úttörő járások is vannak. Ezek közt említhetjük a nitrait is. Ez év elején a járást négy kooperációs körzetre osztották hogy közös erőfeszítéssel jobban megbirkózhassanak az egyre igényesebb termelési feladatokkal. A járás északi részében megalakított kooperációs körzet gazdaságai többek közt az állattenyésztés szűkkörű szakosítására törekednek. A mezőgazdasági üzemeket meghatározott állatfajták nagyüzemi tenyésztésére szakosítják. A Podhoranyban épülő kétezer férőhelyes növendékmarha farmról a felnevelt állatok egy részét a járás tehénállományának a felújítására, a megmaradt egyedeket pedig a kerület mezőgazdasági űzőméiben hasznosítják. Azzal is számolnak, hogy a kooperációs körzet állattenyésztésének termelési feladatait felosztják az egyes gazdaságok között. Így a zobori szövetkezetnek a nüvendékmarha-neveiést, a Nové Sady-inak a marhahizialást, az alekiinceinek pedig a borjúnevelést szánták. Az utóbbi szövetkezet szállítja majd a körzet gazdasági részére а kocaállomány felújításához szükséges tenyészsüldőket is. Ezzel szemben a körzet sertéshústermelését olyan korszerűsített istállókban oldják meg, amelyek a szarvasmarhák összpontosításával szabaddá váltak. A zootechnikusok és a fajtanemesítők feladata, hogy az állatok összpontosításával vagyis szakosított egységekbe való bevonásával párhuzamosan megoldást találjanak az állományok minőségi összetételének kialakítására Is. A hasznosság szüntelen növelését célozza a hagyományos szlovák-tarka tehenek lapály apaállatokkal való keresztezése. Ezzel tulajdonképpen jó hátteret biztosítanak a leszármazottak tejátlagának a javítására. A kooperációs körzetben a Jövő évtől kezdve huszonkét millió koronás költséggel, részben régi épületek felújításával, részben újakkal való kiegészítéssel kétezer férőhelyes központi üszőfarmot építenek. Az ezzel járó költségek pénzfedezetét a körzet gazdaságai adják és üzembe helyezés után a tiszta jövedelemből meghatározott kulcs szerint részesednek. A körzet mezőgazdasági üzemei a növénytermesztés szakaszán a gabona, a takarmány és a zöldségtermelés tervfeladatainak sikeres teljesítésére törekednek. A zobori szövetkezetben például mintegy száz hektár konzervparadiqsom termelésére szakosítanak. Számolnak azzal, hogy ezen a területen megtermelik azt a konzervipari paradicsom-mennyiséget, amennyit a felsőbb szervek a járásra kötelező feladatként megszabtak. Ezzel szemben az alekiincei szövetkezet hasonló területen vöröshagymát termel, a Nové Sady-i pedig a dughagyma nagyüzemi termelését vállalta. Az említett gazdaságok a termeléshez szükséges tapasztalatokat a Magyar Népköztársaságban szerezték. A paradicsom-termelés komplex gépsorát is onnan hozták be. Számolnak azzal, hogy jövőre egy hagymatermelő gépsort Is beszereznek Magyarországról. —hal-—
