Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-13 / 19. szám

1S78. május 13. .SZABAD FÖLDMŰVES. A szép szó ünnepségsorozata Jókai~napok 1978 május 20-28 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége a Februári Győ­zelem 30. évfordulójának jegyében rendezi meg az országos akcióit. A legközelebbi rendezvényre Komámé­ban (Komáromban) kerül sor, ahol — az SZSZK Kulturális Minisztéri­umának megbízásából — a CSEMA­­DOK Központi Bizottsága és társren­dezői a Bratislavai Népművelési In­tézet, a komáromi járási, valamint a városi nemzeti bizottság. György Ist­vántól, a CSEMADOK Központi Bi­zottságának vezető titkárától afelől érdeklődtem, milyen változás lesz a rendezvényben és várható-e színvo­nalemelkedés? — Kezdjük talán a változással. Ez­előtt a főrendező a Bratislavai Nép­művelési Intézet volt. Ez nekünk lé­nyegében könnyebbséget jelentett, do a szervezésnél, esetenként a rende­zésnél előforduló kisebb-nagyobb bök­kenők arra késztették a minisztériu­mot, és a szövetségünket, hogy na­gyobb felelősséget kell vállalnunk. Félreértés ne essék, a népművelési Intézet igyekezett mindent megtenni a jókai-napok sikeréért, de az intézet nemzetiségi osztálya nem rendelkezik olyan nagy apparátussal, hogy a nagy­szabású rendezvényt egészében át tudták volna fogni. Igaz, ott voltunk mi Is, de mivel a fő felelősség nem a mi vállunkat nyomta, nem tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Persze most majd mi vizsgázunk, s remél­jük jól. A népművelési intézet fő feladata különben is a módszertani, szakmai tanácsadás. Ezt lenne szük­séges a jövőben még jobban megol­dani. Száztizennégy színjátszó-csopor­tunk és nyolcvan irodalmi színpa­dunk van, amelyekben nagy szüksé­gük lenne a tanácsadásra, hogy kel­lő színvonalon legyenek. A városi együttesek mégcsak kapnak szakmai segítséget, de a falusiak, ahol az együt­teseink döntő többségben vannak, vaj­mi keveset. Igaz, a falusi szerveze­teink sok esetben nem is igénylik a szakmai tanácsadást. De több cso­port, illetve CSEMADOK-szervezet anyagi segítségre is rászorul. Sajnos a nemzeti bizottságok nincsenek min­den esetben kellő megértéssel. Ezért jó lenne, ha a szövetkezetek min­denütt a lehetőség szerint hozzájá­rulnának anyagiakkal a csoportok felkészüléséhez. (Gondolok itt a szín­házi kellékekre, kosztümökre, eset­leg közlekedési eszközre, s lehetne sorolni tovább.) — A rendezvény célkitűzése külön­ben hasonló mint az elmúlt években. Az anyanyelvűnk ápolása, tisztaságá­nak védelme, az öntevékeny művé­szeti mozgalmon keresztül. A politi­kai cél; a művészet segítségével a társadalmi problémáknak a boncol­gatása, a megoldás lehetőségének ku­tatása. A szép, igaz szó erejével sze­retnénk hatni a társadalmi tudat formálására. A színjátszó együttesek, irodalmi színpadok, vers- és próza­mondók jelentős szerepet töltenek be az előbb említett fontos feladatok megoldásának elősegítésében. A szín­játszó együttesek és irodalmi szín­padok, országos versenyének egyik fő küldetése, hogy még jobb munkára serkentsék a többi csoportokat, s eszmeileg, formailag, pédaként szol­gáljon a szocialista művészetben. A szavalók és prózamondók vetélkedő­jével hozzá akarunk járulni a szép szó, a mély mondanivaló megsze­rettetéséhez. A nagy költőink, Íróink társadalmat formáit gondolataikat fe­jezik ki művészeti szinten, amelynek a megértése ma is tettekre ösztönző. — Az idei országos ünnepségeket a Februári Győzelem 30. évfordulójá­nak jegyében rendezik. Hogyan jut ez kifejezésre a Jókai-napokon? — Mindent megtettünk azért, hogy a Jókai-napok műsora sokrétű és szín­vonalas legyen, méltóképpen tükröz­ze a szocialista társadalomban élő ember művészi alkotó képességének kibontakozását. Ezért úgy irányítot­tuk a fellépő műkedvelő együttesek műsorát, hogy olyan drámák, irodal­mi alkotások kerüljenek bemutatás­ra, amelyek a társadalmi haladás ki­fejezői. A műsor azt is hűen tükrözi, hogy több nemzet él hazánkban, de merit az egyetemes magyar és világ­­irodalmi művekből is, vagyis a mű­sor összeállítása a proletár-nemzet­köziség szellemében történt. A mű­sort gazdagítja, hogy fellép a MA­TESZ társulata, a trnavai színház és a budapesti Radnóti Miklós Irodalmi Színpad, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. — Lesz elég közönség a fellépése­ken? — A komáromiak és főleg a kör­nyékbeli községek lakói szívesen né­zik meg a Jókai-napok műsorát. Ért­hetően a legnagyobb érdeklődés a színjátszás iránt van, de jó szerve­zéssel a többi műsorra is telt házat lehet biztosítani. A jegyek többsége már elővételben elkelt, s ez biztosí­ték arra, hogy lesz elég közönség. Az eddigi tapasztalatok arra utal­nak, hogy a már hagyományossá vált Jókai-napokat magáénak érzi a Du­na menti járás. Egyszóval, telt házat várunk és a fellépőktől kitűnő sze­replést, amely a jövő évi közönség szervezésénél is sokat segít. Ha szín­vonalas lesz az együttesek s az egyé­ni szereplők műsora, a hozzáértő kö­zönség nem marad hálátlan és gyak­ran felcsattanó taps lesz köszönet, amely egyik mércéje az erkölcsi el­ismerésnek. Beszélgetett: Tóth Dezső Д XV. Jókai-r Május 19-én — pénteken: 19.30 órakor: A MATESZ ünnepi előadása a XV. jókai-napok tiszteletére. Batta György: Kakastánc — vidám játék. Május 20-én — szombaton: 19.30 órakor: a színjátszó csoportok sereg­szemléje — Megnyitó: Jókai M.-Bozó I.: A lócsel fehér asszony, tört. drá­ma, a CSEMADOK vágkírályfai (Krá­­lová nad Váhom) helyi szervezete színjátszó együttesének előadása. Május 21-én — vasárnap: 10.00 óra­kor: A III. Dunamenti Tavasz győz­tes színjátszó együttesének előadása, 12.00 órakor: Klement Gottwald em­lékművének megkoszorúzása, 19.30 órakor: Ez aztán a meglepetés — vígjáték a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Művelődési Ház színjátszó együttesének előadása. Május 22-én — hétfőn: 15.00 óra­kor: Irodalmi szeminárium Krúdy Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából — Tatra mozi. 19.30 óra­kor: Fr. Frýda: Ki ölte meg Som­mer Linát — bűnügyi játék — a lé­vai Városi Művelődési Otthon „Garam­­völgyi Színház“ előadása. 22.00 óra­kor: A budapesti Radnóti Miklós Iro­lapok műsora dalml Színpad „Mindennapok titka“ zenés Irodalmi műsor. Május 23-án — kedden: 19.30 óra­kor: jókat М.-Kovács K.: Gazdag sze­gények — Színmű a CSEMADOK fel­­sövámosl (Horné Mýto) színjátszó együttesének előadása. Május 24-én — szerdán: 19.30 óra­kor: Oskar Wllda — Fejér I.: A kí­sértet házhoz jön — vígjáték — a CSEMADOK komáromi (Komárno) he­lyi szervezete és a Szakszervezetek Háza színjátszó együttesének elő­adása. Május 25-én — csütörtökön: 19.30 órakor: Szigligeti Ede: Liliomfi — zenés vígjáték — a bratislavai Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium Forrás szfnjátszó együttes előadása. Május 2S-án — pénteken: 9.00 óra­kor: A vers- és prózamondók orszá­gos versenye — megnyitó — az elsó, második és harmadik kategória vers- és prózamondóinak versenye, 13.00 órakor: A IV. és V. kategória vers- és prózamondóinak elődöntője, 19.30 órakor: A IV. és V. kategória vers- és prózamondóinak döntője, az Iro­dalmi színpadok versenye — meg­nyitó — Zalabal Zsigmond: Örökség — a CSEMADOK somorjal h. sz. Iro­dalmi színpadának műsora; Havasi Péter: Felebarátod feleségét... — a CSEMADOK kassal (Košice) Dél-vá­rost helyi szervezet irodalmi színpa­dának műsora. Május 27-én — szombaton: 10.00 órakor: A vers- és prózamondók ün­­nepélyes értékelése; a verseny győz­teseinek fellépése; Nagy László: Dol­­gozz biztosan... az Ipolysági (Sahy) gimnázium irodalmi színpadának mű­sora; Rozewlcz: A hősnek hűlt helye — a CSEMADOK zsigárdi (Žiharovce) Irodalmi színpadának műsora; ered­ményhirdetés — díjkiosztás. 19.30 órakor: Bikov: Az ő zászlója — a ko­máromi (Komárno) Magyar Tannyel­vű Gimnázium irodalmi színpadának műsora; Blaise — Cendrars: A tran­szibériai expres — a trnavai PF Plas­tické divadlo irodalmi színpadának műsora; Fábry Zoltán: Ady igaza —» a kassai (Košice) Szép szó irodalmi színpadának műsora; 23.00 órakor: A szombaton fellépett Irodalmi szln­­padok értékelése. Május 28-án — vasárnap: 10.00 óra­kor: Dfszünnepség — a Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Ének­karának hangversenye — eredmény­hirdetés — díjkiosztás i— a Jókal­­szobor megkoszorúzása. Képeslapok útitarsolyomból Kissé fáradtan szálltam le a vonat­ról Ogyessza pompás állomásán. Nem csoda, hisz majdnem három napon át száguldott velem a vonat Ukrajna napsütötte tájain át egészen a Feke­te-tengerig. Amikor azonban már az Inturist autóbuszával indultunk to­vább városnézésre, fáradtságom egy­szeriben elmúlt. Rögtön láttam, hogy a Szovjetunió egyik legnagyobb kikö­tővárosába érkeztem, melyet eddig csak Elzenstein „Potyemkin cirkáló“ című filmjéből Ismertem. Ogyessza egyébként fiatal város, mindössze 180 éve alapította De Rybas admirális, II. Katalin cárnő paran­csára. Gyönyörű helyen épült. Kikö­tője s maga a város rohamosan fejlő­dött nagyvárossá. Egymás után ala­kultak gépgyárat, malmai, cukor- és téglagyárat. Kikötője már a kezdet kezdetén 140 hektárnyi területet ölelt jel, me­lyet többször kellett további terüle­tekkel bővíteni. Hadi kikötője olyan tökéletesen kiépült, hogy eredmény­telenül támadták az angolok, már a krími háborúban is j 1853—1856 kö­zött). Védőt a 11. világháborúban ts hősies magatartást tanúsítottak. A vá­ros erődítményeinek a falainál 150 ezer főnyi fasiszta hadsereg semmi­sült meg, s a város joggal viseli ma a Hőst Város kitüntetést. Ogyessza az orosz kulturális élet I LÄZADÖ MATRÓZOK VAROSÁBAN.. lüktető centruma volt. Itt élt hosz­­szabb Ideig Puskin, itt tevékenykedtek az orosz dekabristák. Időközben számtalan híres iskolája, könyvtára és egyéb kulturális létesítménye ala­kult. Fejlődő Ipara teremtette meg a ka­pitalizmus sírásóját, a proletariátust. Ily módon Ogyessza forradalmi köz­ponttá vált. 1905-ben itt horgonyzott a Potyemkin cirkáló ts, amelyen mat­­rózlázadás tört ki. Amikor Lenin Lip­csében megjelentette az Iszkrát, leg­több példányát ide szállították, s in­nét terjesztették. Sok híres egyéni­ség dolgozott itt illegalitásban, köz­tük Lenin fivére D. Uljanov, Vorov­­szktj, Szmirnov, Lasztocskín, vagy Zemliacska. Az ogyesszaiak ma ts büszkék rá, hogy Lenin a londoni konferencián a város küldötteként vett részt. A városra nehéz feladatok hárultak a szocialista építés első éveiben. Ogyessza a NOSZF hagyományaihoz híven ennek ts becsülettel eleget tett. Tehát mit is látunk a mai Ogyesz­­szában? A régi város, történelmi ne­vezetességű épületeivel, ma Is meg­van. Közülük ts kiemelhető reneszánsz stílusban épült színháza, a városháza vagy az egykörl Voronzov palota. A ma már műemlékszámba menő épüle­tek mellett jól megférnek az úf és korszerű épületek, szobrok és emlék­művek. A régi és az új város tehát harmonikusan egybeolvadt. S a mat kikötői A híres forradal­mi lépcsőkön ma békés polgárok jár­nak. Gyönyörű parkok, mindenhol ■béke és nyugalom honol, amiről a lá­zadó matrózok álmodoztak. Természe­tesen a régi, történelmi múltú kikötő is óriásivá vált. Rajta keresztül bo­nyolítják le a Szovjetunió tengeri sze­mélyszállításának a jelét. Amint le­mentünk a lépcsőkön, a hajóárbocok és hajőkémények egész tömegét lát­tuk a vízen. Az egykori óriási móló, mely 1300 méteren át védte a partot a tenger hullámverésétől, változatla­nul megvan. Hasonló a helyzet a város kereske­delmi kikötőjében ts, melyen keresz­tül a Szovjetunió tengeri forgalmának mintegy negyedét bonyolítják le. A két kikötő ma már nem képes biztosítani az óriást hajóforgalmat, ezért lljicsevszk néven új ktkötő léte­sült. Ebben az új és korszerű kikötő­ben van a híres bálnavadász-flotta pi­henőhelye is. Nekem nagyon tetszett ez a város, mely a szovjet emberek életkedvé­nek, munkásságának szimbóluma is. Nem véletlen, hogy visszafelé utazva is megszakítottam utamat, hogy gyö­nyörködhessek Ogyessza szépségei­ben. Mártonvölgyi László 7 Színpompás május elsejei felvonulás. Fotó: -tt-Könyvespolc A MADÄCH Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában — aa utóbbi hetek folyamán — egész sor könyv jelent meg. A kiadóvállalat tanújelét adta ezen új könyvek kiadásával Is annak, hogy érdemben gondoskodik az elvasóközönség szüntelenül növekvő igényeinek kielé­gítéséről. Az alábbi könyvek beszerezhetők a Slovenská kniha könyves­boltjaiban. Ladislav Fuks: VÁLTOZATOK SÖTÉT HÚRRA — regény A rendkívül változatos és eseménydüs történések, amelyek a művészi alkotókészség legmodernebb megnyilvánulásaival párosulnak, nagy vonz­erőt biztosítanak ennek a magasrendü művészi igénnyel megírt könyv­nek. Ara: 28,— korona Bereck József: ÖREGEM, AZ UTOLSÖ — regény Érdekfeszitő cselekménye van ennek a regénynek. Színtere egy ma­gyarok, szerbek, németek lakta falu, ami a szerzőnek alkalmat ad arra, hogy kicsiben érzékeltesse a soknemzetiségű Kárpát-medence Jellegzetes atmoszféráját. Ara: 14,— korona Ján Beüo: A SZERELEM SÉTÄNYÄ — novellák A kötetbe foglalt novellák az elmúlt harminc év történetéből merítik témájukat, színhelyük tehát az átalakuló falu. A kötetet, mint az év legjobb prózai alkotását 1975-ben a Szlovák Írószövetség dijával tün­tették ki. Ara: 14,- korona Andrej Chudoba: EGY NYÄR A SZEPLŐS SZŰZZEL — regény Ez a kötet a szerző legjobb prózai művel közé tartozik. Hőse egy ro­mantikus tanító, aki detektívregénybe is beillő bonyodalom középpont­jába kerül egy váratlan telefonismeretség révén. A hőseinek sokszínűén ábrázolt érzelmi világa mögött a szerző a társadalom erkölcsi normált keresi. Ara: 1B-~ korona K. J. Bénél: ÚT AZ ISMERETLENBE — Igaz történet alapján Irt tör­ténelmi regény A szerzőnek ez az írása a tragikus Időszakban, a náciuralom végnap­iban lejátszódó Igaz történet. Hasznos olvasmány ez főleg a fiatalok­ik, mert ahhoz, hogy értsék, becsüljék a jelent és méltóan tudják ala­­ta'nl a jövőt, ismerniük kell azt, ami a világban harminc esztendő-Petrőct Bálint: KOMMUNISTÁK II. kötet A szerző igaz történetekkel Ismerteti meg az olvasót. Tehát igaz tör­téneteket ír élő és Időközben elhúnyt elvtársakról. A* élet regényébe mozaikszerflen olvadó eseményekben, életsorsokban a szlovákiai kom­munista mozgalom freskóját Igyekszik megrajzolni. A három kötetre ter­vezett műnek most a második kötete Jelent meg. Ara: 23,— korona Ladislav Fuk*: BOLDOGULTAK BALJA — humoreszk Az Európa-szerte Ismert szerző ezt a könyvet kis humoreszknek ne­vezi. S teljes joggal, mert a rövid, de bájos történet légkörét kötetlen vidámság és jótékony, napsugaras humor lengi be. Ara: 19,— korona Fábry Zoltán: ADY IGAZA Ismeretes, hogy Fábry Zoltán világképének, eszmei-erkölcsi magatar­tásának alakulásában milyen döntö szerepet töltött be az Ady-élmény- A szerző könyvet is akart írni Adyról. Szándéka azonban nem való­sult meg. Ady születésének századik és Fábry születésének nyolcvanadik évfordulójára Turczel Lajos összeállításában azonban az olvasók aszta­lára kerül az Ady igaza. Ara: 14,— korona Zs. Nagy Lajos: ISAPUR DALAI — versek A költő új versel azt a törekvést viszik tovább, melyet Üzenet a bar­langból című korábbi kötetében kezdett meg. Szarkazmusa, groteszk szemlélete finom iróniává, öniróniává, derűs csipkelődéssé, meditativ já­tékossággá szelídült. Ez a játékosság azonban költői fegyver, mellyel a szerző az emberi kapcsolatok torzulását, a képmutatást, az erkölcsi értékek talmlságát veszi célba. Ara: 9,— korona Túth László: ÁTKELÉS — versek és szövegek Az Irői kifejezési módnak nem mindennapi, tehát nem megszokott! formájával Ismerkedhet meg az olvasó. A kötetben megjelent versek ée szövegek azonban érthető és élvezhető formában tükrözik a szerző szellemi és érzelmi világénak gazdagságát. Ara: 13,— korona « \ ( I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents