Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-13 / 19. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 13. A Veľký Krtlš-i (nagykürtösi) Já­rást ezelőtt 10 esztendővel hozták létre. A kezdet nem volt könnyű, mindent újjá kellett szervezni, s így természetesen, a sporttevékenységet is. Az eltelt évtized alatt a járási testnevelési szervezet irányításával eredményesen fejlődött a sporttevé­kenység s napjainkban hasonló szö­vetségek dolgoznak a járást bizottság mellett, mint a terület más járásai­ban. Az utóbbi években több új sport­telepet létesítettek s az elkövetkező két esztendőben mindent megtesznek azért, hogy mindenütt legyenek meg­felelő sportlétesítmények, ami újabb lendületet ad majd a sokoldalú sport­­tevékenységnek. Az elért eredmények azért is jelentősek, mert a nagykür­tös! sportszervezeten kívül, csak fa­lusi szervezetek tevékenykednek az Ipoly menti járásban. Az alábbiakban egy kis áttekintést adunk arról, hogy az egyes sportág'akban milyen osztá­lyokban szerepelnek a járás sporto­lói. A Szlovák Nemzeti Ligában csak я Baník V. К. csapata szerepel, o­­rlentációs futásban. A kerületi baj­nokság I. es II. osztályában három sakkcsapat szerepel. Az első osztály­ban Balog n/lplom (Ipolybalog) „A" csapata a bajnokság megnyeréséért vetélkedik. Az ipolybalogi „B“ csa­pat szintén jól szerepelt a járási bajnokságban, ahol nyolc csapat ve­télkedik a bajnoki pontokért. Kosár­labdában ifjúsági és diákcsapatok szerepelnek a kerületi bajnokságban. Asztaliteniszben hét csapat üti a lab-­­dát a járási bajnokság első osztályá­ban, a második osztályban pedig 12 kollektíva szerepel. Mint minden járásban, a nagykür­tösiben is a labdarúgásnak van a legtöbb híve, ott szerepel a legtöbb rendszeresen sportoló fiatal. A ke­rületi bajnokság „A“ osztályában két csapat játszik. Az első „B“ osztály­ban hat felnőtt csapat küzd a baj­noki pontokért. De szerepelnek ott „ifi“ és diákcsapatok is. A járási baj­nokság II. osztálya a legnépesebb, ahol húsz község felnőtt, ifjúsági és diák-csapata játszik. Vannak olyan falvak, mint például Sečianky (Szé­­csényke). Zelovce (Zsély), Kam. Ko­­sihy ÍKőkeszi), ahol három csapat (felnőtt, „ifi“, diák) játszik a máso­dik osztályban, Nenincéről (Nyénvé­­ről) pedig négy. Közülük egy a ke­rületi bajnokság „B“ csoportjában rúgla a bőrt. A járási bajnokság harmadik osztályában 11 csapat ját­szik. s természetesen mindenütt van ífjúsági-11 is. A negyedik osztályban kilenc kollektíva vetélkedik a baj­noki pontokért. A rátermettségi jelvényt a külön­­köző osztályokban vetélkedők közül 1976-ban 1480-an, 1977-ben pedig 1526-an nyerték el. A járásban egy­re gyakoriabbak a sportnapok, ami szintén a tömegsportot szolgálja, ör­vendetesen egyre nagyobb tért hódít a turisztika is. Az Iskolákban minden sportágban szerepelnek diákok és ez biztosíték arra, hogy néhány év elteltével még több sportágban szerepelnek a járás fiataljai. A járásban 5667 tagja van a test­­nevelési szövetségnek, ami egyben azt Is jelenti, hogy az 1980-ra kitű­zött taglétszámot már alaposan túl­teljesítették. Sajnos a sportolók kö­zül kevés a nó, s ezen a téren még sok tennivaló vár a járási bizottság­ra. Egyre sürgősebbé válik olyan sportágak megszervezése (atlétika, kézi-, röplabda stb.), ahol a diáko­kon kívül felnőtt lányok, asszonyok is szerepelhetnek. Egyre több jó felkészültségű edző van a járásban, ami a minőségi fej­lődéshez vezet. De még mindig nincs elegendő jól felkészült játékvezető. Ennek az eredménye, hogy eseten­ként nem reális a bíráskodás. Persze a közönség sem mindenhol a legide­álisabb, s több esetben előfordult, hogy inzultálták a játékvezetőt. A legutóbbi Időben Ilyesmi fordult elő a Kovácsi—Apátaújfalu mérkőzésen. De hasonló eset történt a kerületi „B“ csoportban játszó ipolynyékl csa­pat mérkőzésén Is, ahol megverték a játékvezetőt. A testnevelési szervezet járási bi­zottsága, Illetve a labdarúgó szövet­ség Ilyen esetekben szigorú intézke­déseket foganatosít. Több mérkőzésre letiltja a pályát és szigorúan meg­bünteti a felelőtlen játékosokat. Nem­régiben is ezt olvastam az újságban: „Ipolynyék csapata nem játszhatott, mert a játékvezető inzultélása miatt minden tevékenység len van állítva“. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a labdarúgás nem bikaviadal-szerű sport. A játékvezető is ember, 6 is tévedhet, de annak nem az az elíté­­lési módja, hogy megverjék. Azért vannak megbízott küldöttek a mér­kőzéseken, hogy a jelentésük alap­ján az illetékesek foglalkozzanak olyan játékvezető ügyében, aki nem megfelelően bíráskodik. A sokoldalú sporttevékenységhez megfelelő pályák, felszerelések szük­ségesek. A nagykürtöst járásban az elmúlt években sokat tettek azért, hogy minden igénynek megfelelő pá­lyákat, stadionokat hozzanak létre. A sportlétesítmények többsége „Z“ akcióban épült és ez esetenként las­sította a munka befejezését. Nyényén például ma már több mint egymil­lió értékű stadiont találunk, de Ipoly­­balogon, Sklabiííán is szép sportléte­sítmények vannak. A 6. ötéves terv­ben a járás székhelyén és a falva­kon egész sor sportlétesítményt fe­jeznek be. De már betervezték azo­kat is, amelyeket a 7. ötéves terv első éveiben hoznak létre. Ha egy sportpályát, öltözőt, lelá­tót gyorsan létre akarnak hozni, nagy szükség van a szorgos kezekre. A NOSZF 60. évfordulójának tiszte­letére a testnevelést szervezet tagjai vállalták, hogy 45 ezer órát dol­goznak le társadalmi munkában. Ezt a vállalást már a múlt év októberé­ben plusz 41 ezer 774 óra ledolgo­zásával alaposan túlteljesítették. A sportlétesítmények építésénél a vá­lasztást program keretében tavaly 54 ezer 194 órát dolgoztak le a testne­velési szervezetek tagjai. De sürgős munkák idején 24 ezer 600 óra le­dolgozásával segítették a mezőgaz­dasági üzemeket is. A hála nem ma­radt el, mert a nemzeti bizottságok mellett a szövetkezetek anyagiakkal jelentősen hozzájárulnak a testneve­lési szervezetek kiadásainak fedezé­séhez. Tíz évvel ezelőtt kezdték megszer­vezni az újdonsült járásban a sport­­tevékenységet. Azóta jelentős lépést tettek előre, de még sok a tennivaló a sokoldalú sporttevékenység kibon­takoztatásáért, a tömegsport megte­remtéséért. Napjainkban már ennek is le vannak rakva az alapjai a kacs­­karingós Ipoly mentén. 1 Tóth Dezső A kőkesziek labdarúgó-csapata a járási bajnokság II. osztályában játszik. Bábujjhegyen osonunk be e né­­"• zőtérre. Már megkezdődött az i,előadás“. De csodálatosképpen nem pisszegnek a hátunk mögött, hogy gyorsabban foglaljunk helyet, a né­zőtér iires, a tompa fényben álmo­san ásitoznak az üres széksorok. Jókai-Kovács „Szegény gazdagok“ című színmüvének próbája folyik most Itt, a Horné Mýto-i (felsővámo­­si) kultúrotthon színpadán. A színmű legnehezebb részét gyakorolják a sze­replők. A díszletek már az igazik: kora­beli bútorok, lakásberendezések. A szereplők azonban korhű kosztüm nélkül, „civilben“ játszanak. Jókai ro­mantikája, örökszép sorai még szeb­bé, korhűbbé teszik a környezetet, szinte együtt élünk a szereplőkkel, élvezzük a játékot, mintha nem is próbán, hanem igazi bemutatón len­nénk. Oláh Ödön, a rendező, a színpad egyik sarkából a másikba sétál, fi­gyeli a szereplők mozdulatait, arc­játékát, kiejtését. Közben többször megállítja a szereplőket, kétszer, há­romszor is megismételtet egy-egy részt, mozdulatot. Halk, megfontolt hangon magyaráz, több érzést — át­­érzést — követel. Bizony nem köny­­nyű a szereplők feladata, szívet lel­ket bele kell adniuk a szerepbe, ha azt akarják, hogy a közönség részé­re maradandót alkossanak. : • ' u йпрг 1 1 jelenetek a színműből. AIV. Kodály-napokra készülnek Idén már negyedik alkalommal rendezik meg Galantán a csehszlová­kiai magyar felnőtt énekkarok országos versenyét, a Kodály-napokat. A fesztivál elsősorban aktivizálni hivatott az énekkarokat, de célja ugyan­akkor a fellépési lehetőségek teremtése, egymás meghallgatása és az énekkarok munkájának szakmai irányítása és hozzáértő kiértékelése. A galántal járásból a sládkovióovói (diószegi), a Čierny Brod-t (viz­­keleti) kórusok, valamint a galántai Kodály Zoltán Daloskör nevezett be a versenybe. A csoportok felkészülését az énekkarok vezetői irá­nyítják, akik a népművészeti szakbizottság ülésein rendszeresen talál­koznak és segítik egymás munkáját. A szakbizottság elnöke Pintér Fe­renc, a diószegi kórus vezetője. # (zj) Az SZSZK egyetlen Technikai Mú­zeuma Košicén található, a Lenin ut­ca 94-es számú házában. Ogyszólván a semmiből alakult meg 1948 elején és első igazgatója dr. Štefan Butko­­viC volt. Az elmúlt 30 év alatt szinte hihe­tetlenül kifejlődött. Ma négy ügyosz­tálya és több részlege van. A mú-Harmincéves múzeum zeum élén Greta Kiminiáková mér­­nöknft áll, az exakt tudományok rész­legét Štefan Javornický. a műszaki történelem osztályát Mária Snrndy­­ová, a gépipari részleget Pavnl Artu­­mov mérnök, a bányászati részleget pedig Rudolf Mogula mérnök vezeti. A múzeum külön érdekessége, a nemrégen megnyílt planetárium (csil­lagvizsgáló), melyben előadásokat tartanak az Iskolások számára, sabol egy korszerű Zeiss-gépen látni lehet az északi és déli égboltot, a boly­gók keringését, a naplementét és a napfogyatkozást. Itt láttam ineg először — bár sokat utaztam — a Dél-Keresztjét Košice felett. Mint ahogy Pavol Adumov mérnök kísérőm tájékoztatott, a jubileumi év­ben Is mindegy 80 ezer látogatóval számolnak. A koštcei múzeum tehát értékes ismeretterjesztő munkát vé­gez. Mártouvölgyi László egy írő-olvasó találkozóra csak akkor kerülhet sor, ha az illető Író köny­véből legalább negyven darabot meg­vettek és el is olvastak az érdeklő­dők. Huszonhat Íróval hetvenöt Irö­­olvasó találkozót rendeztek az elmúlt évben. Az irodalom népszerűsítést szolgálta a Madách kiadó és a Hét szerkesztőivel tartott ankét is. A lap­ra 285 új előfizetőt szereztek, és a tagság aktivizálása folytán 733-ról 20Ö0-re emelkedett a szabadeladás a járásban. Záreczky János, mérnök Kibontakozó sportélet egy lietal járásban Legszívesebben az utóbbira emlék­szem vissza, mellyel kerületi ver­senyen vettünk részt, ahol elnyer­tük a legjobb rendezői dijat, i a verseny második helyét szereztük meg. Most a Gazdag szegények című ro­mantikus drámával akarjuk megmu­tatni, hogy ma már az igényes szín­müvek tolmácsolására is képesek va­gyunk. Mint a falu igazgató tanítója, több színdarabot rendezett már. Tapasz­talt-e fejlődést a helyi színjátszók munkájában? — Az az érzésem, hogy az utóbbi években nagyon sokat fejlődött, a he­lyi öntevékeny színjátszó gárda. Ki­alakult egy lelkes törzsgárdánk, akik­hez egyre jobban felnőnek a fiata­lok. A régi szereplők közül feltétlenül meg„ kell említenem Kozma Józse­fet, F ü z é к Lőrincet, Zalka Jenőt, gyát közös nevezőre hozni. A ren­dező mindezt elülteti a szereplő tu­datában és segít, hogy ez művészi szinten napvilágra jöjjön, s ennek tolmácsolása a nézőben megértésre találjon. Fontosnak tarlja tehát, hogy a ren­dező a szakmai útmutatások mellett a szereplők nevelésével is foglalkoz­zék? — Feltétlenül. A rendezés egyúttal emberré formálás is. A rendezőnek éppen úgy, mini egy jő tanítónak, nem lehal közömbös, hogy milyen szereplők kerülnek ki a keze alól. Az embereket nem lehet egy kapta­fára venni. Mindenkivel meg kell ta­lálni a megfelelő kapcsolatot. Az öntevékeny színjátszás sok le­mondást, áldozatot követel. Volt idő­szak, amikor két hónapon keresztül minden este próbáltunk, s a szerep­lők szinte percnyi pontossággal min­dig megjelentek. Ha figyelembe vesz­­szük, hogy a szereplők között több gyermekes házaspárok is vannak — Tóth és a Jávorcsik házaspár — akkor ezt az igyekezetét még fo­kozottabban kell, hogy értékeljük. A versenydarabot miért éppen Jó­kaitól választották? — A tudományos-műszaki haladás időszakában az embereknek szüksé­gük van a kikapcsolódást, felüdülést jelentő romantikára. Témaválasztás­nál kissé figyelembe véltük a szín­mű nevelő hatását is. A magyar iro­dalom nagy mesélűjének — Jókainak — nevelő hatású gondolatai, több esetben ma is helytállóak. Az anyagi javak hajszolásánál sokkal többel ér az emberek közötti viszony, a közös­ségi szellem és a barátság. Jelenlegi munkájukat a Jókai Na­pokra való összpontosítás, felkészü­lés határozza meg: próbák, vendég­szereplések. Sportnyelven szólva a „formaidőzítés“ időszakában, honnan és milyen segítséget kapnak? — A segítés és tárogatás sokrétű, amit ezennel szeretnék megköszönni az illetékeseknek: a MATESZ-nek a kosztümök kölcsönzését, a CSEMA­­ПОК járási bizottságának a sokolda­lú támogatását, a Járási és a Kerü­leti Népművelési Központnak a ven­dégrendezők biztosítását, az efsz ve­zetőségének pedig az autóbuszt, me­lyet vendégszerepléseinkhez térítés­­mentesen biztosit. Kürti Sári a magyarországi színész­­gárda nagy öregje — a közelmúlt­ban töltötte be a százharmadik élet­évét — így jellemezte tömören a színészi pályát: Aki pódiumra lép — legyen az hivatásos vagy műkedvelő — vegye úgy, mintha áldozó helyre lépne, ahol neki kell bemutatnia az áldozatot. A vámosfalusi színjátszók az ama­tőr színjátszás fáklyavívőjekénl vál­lalták ezt az áldozatot, s teljesült régi dédelgetett vágyuk, a Jókai Na­pokon való részvétei. Csiba László Mi a nézőtérről észre sem vesszük az idő múlását. Csak a próbe vége ébreszt bennünket a valóságra. A próba utáni időt arra használjuk ki, hogy elbeszélgessünk Oláh Ödönnel. Legelőször is természetesen a Jókai Napokról esik szó, ahol a vámosfa­lusi színjátszók a Dunajská Streda-i járást képviselik majd. Ez a bemutató abban különbözik az előbbiektől — kezdi a beszélgetést Oláh elvtárs, —, hogy értékmérője lesz az eddigi munkánknak. Falunk­ban a színjátszásnak ugyanis gazdag hagyományai vannak. Jómagam tizen­hét éve irányítom, a helyi öntevé­keny színjátszók munkáját. A közel húsz év alatt olyan emlékezetes szín­műveket tanultunk be, mint: Dalol a nyár, Bolond éra, Esküvő, A fiain nem a lányom, Jeggyíírű a mellény­zsebben, Virágzik a hárs, Boldogság­­felelős, Kísértet a házhoz jön, Ka­viár és lencse. к Csömör Lászlót, Kálmán Bélát, e akik közel tizenhat éve szerepelnek l rendszeresen. i. De a lelkes fiatalok is megérdem- I. lik, hogy legalább a nevüket felső­it roljam: Menyhárt Mihály, Bu- I- g á r Kálmán, Kozma Mária, S z e i f i Rozália, Szabó Piroska, Ginn­­vies Lídia stb. nagyon tehetségesek, z s ami talán a legfontosabb, nagyon ;t lelkesek. Továbbiakban a műhelytitkokról, a ‘ rendező munkájáról érdeklődtünk. A “ műhelytitok hallatán Oláh elvtárs el- I* mosolyodon. ti — A rendezésnek nincsenek titkai, i- A szakmai tudáson kívül szükséges a hozzá a darab — és a kor, amely­­n ben játszfldik — alapos ismerete, és '• hogy a rendezd jó pedagógiai mód­­;- szerrel tudjon bánni az emberekkel. I- A rendezés nem más, mint az író gondolatait és a szereplők alkotóvá-A CSEMADOK galántal jb érdem­dús munkát végez az irodalom-nép­szerűsítés terén. Az író-olvasó talál­kozók, Irodalmi körók, könyv-kiállí­tások, Irodalmi emléknapok szerve­zésében jelentős eredményeket mu­tathat fel. Az elmúlt Időszakban 68 Irodalmi estet és 75 Író-olvasó talál­kozót rendeztek, s az ezekkel egybe­kötött könyvkiállítások alkalmával 67 ezer korona értékű könyvet adtak el. Szép hagyomány, náluk, hogy, egy.­Irodalom-népszerűsítés

Next

/
Thumbnails
Contents