Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-13 / 19. szám

1978. május 13. SZABAD FÖLDMŰVES Elvhű, igaz ember Mennyi energiája van a* embernek, hol van az emberi teljesítmény hatá­ra? Nehéz erre a kérdésre válaszolni. De talán ez a cikk bizonyítani fogja, hogy milyen sokoldalú és fáradhatat­lan lehet az ember a politikai és a társadalmi életben. Beszélgetésünk HLAVÄČ Anton elv­­társsai, a komáméi járási pártbizott­ság vezető titkárával megerősítette meggyőződésünket a közéleti munká­jának fontosságáról, igényességéről, tartalmi gazdagságáról és sokoldalú­ságáról. Mindjárt a beszélgetésünk első szavai érdeklődést és csodálatot váltottak ki bennem. „Nyolcán voltunk testvérek. ín vol­tam a legfiatalabb. A háború előtti nehéz években nőttünk fel. Ennek el­lenére szüléink — édesapám épltő­­mnnkás volt — igyekeztek megadni számunkra mindent, amire erejükből tellett. így végezhettem el a prievld­­zai gimnáziumot. Bejáró tanuló vol­tam, naponként nyolcvan kilométert utaztam. Persze akkor a vonatközle­kedés még nem volt olyan színvona­lon mint ma. Chynoranyban, ahol laktunk, hamar megismerkedtem a mezőgazdasággal, a mezőgazdasági munkával. Nagyon megszerettem. Megragadott a föld és végtelenül örültem, amikor az általam vetett mag termése beérett. Ahhoz azonban, hogy mezőgazdasági mérnöknek ta­nulhattam ki, a pártunk és szocialista társadalmunk segített. Igen, 1948 feb­ruárjában kialakultak a feltételek ahhoz, hogy mi, a becsületes munkás­emberek fiai és lányai iskolapadokba ülhettünk és tanulhattunk. Így 1948— 1952-ig tanultam a koSicei mezőgaz­dasági főiskolán. Tanulmányi kiadásai­mat az ösztöndíjból és a kutatómun­káért adományozott jutalomból fedez­tem.“ Hlaváč elvtárs már ezekben az időkben is aktivan bekapcsolódott a mezőgazdaság szocialista átépítésébe, a társadalom politikai életébe. Tanul­mányai befejezése után a Mezőgazda­sági Megbízotti Hivatal dolgozója lett. „Megtisztelésnek tartom, hogy olyan kitűnő elvtárs mellett dolgozhattam, mint Marek ČULEN, a Szlovák Nem­zeti Tanács megbízotti hivatalának vezetője, pártunk alapító tagja. Még ma is tisztelettel, megbecsüléssel és szeretettel emlékezem rá. Csodáltam energiáját, munkaszeretetét, sokat ta­nultunk tőle, sok értékes emberi tu­lajdonságát sajátítottuk el. Számunk­ra, fiatalok számára, a kommunista forradalmár mintaképe volt. A pártba 1954-ben léptem be. A megbízotti hi­vatalban 1960-ig dolgoztam. Már 1957- ben, mint a megbízotti hivatal dolgo­zóját kiküldtek Hurbanovóra segítség­ként, ahol abban az időben a mező­­gazdasági termelés nagyon alacsony színvonalon volt. Itt dolgoztam 1960-ig, majd a járások átszervezése után Komárnóban dolgoztam a Járási Nemzeti Bizottságon mint -а mezőgaz­dasági osztály vezetője és ezt köve­tően mint a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke. A szocialista mezőgazdaságunk si­keresen fejlődött, erősödött, izmoso­dott. Őszintén örültünk az elért ered­ményeknek, melyeket dolgozóink pár­tunk vezetése alatt elértek. Az 1965- ös katasztrofális árvíz elképzelhetet­lenül súlyos károkat okozott. Az újjá­építés, a mezőgazdasági termelés fel­újítása megmutatta dolgozóink erejét és törhetetlenségét. Néhány hónap­pal az árvíz után — persze egész tár­sadalmunk aktív segítségével — már álltak az új lakóházak, mezőgazdasá­gi üzemek és megindult az újraterme­lés. Ebben az időbér) közvetlenül együtt dolgoztam VARGA Július elv­társsal, a járási pártbizottság akkori titkárával, Csehszlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági osztályának je­­ienlagi vezetőjével. További elvtár­sakkal együtt kidolgoztuk a járás me­­zőgazdfági fejlődésének távlati ter­vét az egyes termelési ágakra vonat­kozóan. így készült el a zöldségter­melés, a gabonatermelés, az állatte­nyésztés távlati koncepciója, amelyek még ma is a mezőgazdasági termelés irányvonalál képezik. Az ezt követő további években is szorosan együtt­működtünk. A termelés és a felada­tok növekedésével együtt nőttek az emberek is. Az idősebbek nemcsak gyakorlatot, hanem magasabb mű­veltséget is szereztek. A fiatal mér­nökök, technikusak felhasználva az idősek tapasztalatát, lelkesedéssel tel­jesítették a mezőgazdasági nagyüzemi termelés által meghatározott felada­tokat.“ Hlaváč elvtárs 1967-től a komárnói járási pártbizottság mezőgazdasági titkára volt, 1973-tól a vezető titkári tisztséget látja el. Az emberek szere­tik munkásságáért, emberségéért és azért nagy tekintélynek örvend nem­csak a párttagok, hanem a járás egész lakosságának körében. Szíve­sen találkozik a dolgozókkal, az ifjú­sággal, együtt örül velük a sikerek­nek és tevékenyen segít problémáik, gondjaik megoldásában. Különleges figyelemmel és gondossággal vizsgál­ja, tanulmányozza javaslataikat, meg­jegyzéseiket. A komárnói járás az utóbbi évek­ben is — főleg a CSKP XIV. kong­resszusa utáni időszakban jelentékeny változáson ment keresztül. Oj üzemek épültek, mint például a cipőgyár Ko­márnóban, Zem. Olfián motorkerék­párgyár és bútorgyár Kolárovon és további ipari és mezőgazdasági léte­sítmények, amelyek főleg a nők fog­lalkoztatottságát növelték. Sikeresen folytatódik a mezőgazdasági üzemek koncentrációja, Fejlődnek a szövet­elvtárs szintén a járás dolgozóival ét ifjúságával együtt örül az elért ered­ményeknek és mindennapi munkájá­val azon fáradozik, hogy a tervek és elképzelések a járás dolgozóinak bol­dogulására valóra váljanak. Hlaváč elvtárs szereti az életet. Ezért szívesen jár az emberek közé az üzemekbe, földekre, a sportren­dezvények, a színházi előadások rend­szeres látogatója. Szabad perceiből szakít a kerti munkára is, a kert per­sze feleségének és anyósának segít­sége nélkül talán nem lenne olyan szép. Ebből a szabad időből nagyon Minden erőt összefogva Anton Hlaváč mérnök a pártbi­zottság székházá­nak „zöldövezeté­ben“. (Foto: —tt—) kezetek közötti együttműködés for­mái, főleg a zöldségtermelésben, #.ö­­zös hűtőkomplexum épül Hurbanovón, felépült a mezőgazdasági építési és az agrokémiai vállalat. Oj sikereket értek el a nevelői munkában, az isko­la, a kultúra, az egészségügy, a szál­lítás, a szolgáltatások és a társadal­mi élet minden terén. Oj lakások épülnek, óvodák, bölcsődék és üze­mek. A komárnói járás dolgozói sike­resen teljesítik a XV. kongresszus ha­tározatait, építik szocialista járásu­kat, büszkék a sikereikre és készek ezeket még tovább fokozni. Hlaváč Mennyi szem ma­radt benne? A já­rási pártbizottság vezető titkára Ta­kács mérnökkel, a dunamocsi szövet­kezet elnökével a szemveszteséget vizsgálja. kevés van, mert Hlaváč elvtárs a munkaidőt nem méri sum napokban, sem órákban, hanem feladatokban és azok teljesítésében. , Itt Déi-Szlovákiában a járás és az emberek a szívéhez nőttek. Értékeli és szereti a munkájukat, összeforrt a járással. Ezért köszöntik Hlaváč elv­társat a járási pártbizottság vezető titkárát őszinte szeretettel és megbe­csüléssel a párttagok, a járás dolgo­zói és ifjúsága 50. születésnapja és magas állami kitüntetése alkalmából. Tóth Dezső Egy japán közmondás Így szól: „A tízezer mérföldes út is az első lépés­sel kezdődik.“ E keleti bölcselkedés mondanivalója, értelme teljesen vilá­gos, ha az ember az első lépést nem teszi meg, akkor tízezer mérföldet sem jár be, de még a szobája szögle­tét se. De ha megteszi...? Évről évre megfogadjuk, hogy a ta­vaszi munkákat szakszerűen, lelkiis­meretesen végezzük, amellyel terme­lési lehetőségeinket javítjuk, gazda­gítjuk. Nos, hazánk különböző tájain járva, örömmel nyugtázhatjuk, ígére­tesek ezek az első lépések. Az ember­nek szinte kedve támad a ritmust e lépésekkel együtt tartani. A MOSTOHÁBB ADOTTSÁGOK ELLENÉRE Hegyek, dombhátak, völgyek. A mé­lyebb fekvésű helyeken szikes, vize­nyős területek. Gyengébb termőké­­pességü itt a talaj. Az öntözési lehe­tőségek hiányához társul még a te­­nyészidőszakban egyenlőtlenül meg­osztó, kevés csapadék. Mindez jellem­ző a Veľký Krtíš-t (nagykürtösi) já­rásra, amihez a kívülálló könnyen hozzáképzelheti a mérleghiányos, sok gonddal-bajjal küszködő mezőgazda­sági nagyüzemeket. Szerencsére a látszat csal. Nem ennyire borúlátó a helyzet. Ez viléglik ki Illés László­nak, a járási mezőgazdasági igazgató­ság igazgatóhelyettesének beszédéből is. A fennállásának 10. évfordulója megünneplésére készülő járás mező­gazdasági nagyüzemei minden eddigit felülmúló gondossággal és körülte­kintéssel készültek fel, s végzik a ta­vaszi munkákat. Erre kötelezi őket a VI. ötéves tervidőszak sok igényes célkitűzése, hiszen a termelésnöveke­dési előirányzat a tavalyitól nagyobb erőfeszítéseket követel. Ez volt a kiindulópont, melynek fi­gyelembevételével az SZLKP járási bi­zottságán, valamint a termelési ér­tekezleteken idejében megbeszélték és rögzítették a mezőgazdasági üze­mekre háruló feladatokat. Így alakul­tak ki azután a cselekvési programok. A járás fő növényei a gabonafélék és a kukorica amelyek a szántónak több mint a felét foglalják el. A múlt évi gyengébb termésátlagokkal szem­ben az Idén kukoricából 50, gabona­félékből 37,5 mázsás hektárhozam el­érését irányozták elő. Cukorrépából szintén elég magasra állították a mércét. Persze a terv csak jelzi az igényt. Teljesítése legalább közepes időjárási viszonyokat, szakmai hozzáértést, szorgalmat, magas fokú irányítást és szervezést követel valamennyi szaka­szon. Az eddigi kilátások biztatók. Az őszi vetések jól fejlődnek, csupán 80 hektárnyit szántottak ki, ami az el­múlt évekhez viszonyítva jóval keve­sebb. A megfelelő szintű irányítást és szervezést pedig már a tavaszi rajt­nál Is biztosították: a talajelőkészí­tést, a vetést a jmi szakembereinek tanácsadása megszívlelésével végez­ték. A műtrágya, valamint az istállótrá­gya felhasznált mennyisége az elmúlt évekhez viszonyítva tovább növeke­dett., A szakszerű műtrágyázást és vegyszerezést az agrokémiai központ Irányítja, s ugyanez az intézmény biz­tosította a talajmeszezést, a trágya szétszórásának mintegy felét. Egye­dül foszforos műtrágyából mutatko­zott hiány. Örömteljes, hogy a járás mezőgazdasági üzemel e megállapítá­son túl, tettekkel Igyekeztek a fogya­tékosságokat leküzdeni. A népgazda­­ságilag legfontosabb növényfélék ve­tésterületére juttatták a legtöbb fosz­foros műtrágyát, s az egyes kooperá­ciós körzetekbe tartozó mezőgazdasá­gi nagyüzemek pedig kisegítették egymást. Viszont további tökéletesítésre szo­rul a gépek, gépi eszközök teljesebb kihasználása. A gépesítési szint fe­lette van az elmúlt évek átlagának. TAKARMANYEU.ÄTÄSI TARTALÉKOK A járás mezőgazdaságának legna­gyobb problémája: a növénytermesz­tés és az egyre fejlődő állattenyész­tés közötti aránytalanság. A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy a takar­­mányellátás 88 százalékra biztosítha­tó. E probléma megoldása érdekében már most, tavasszal megtették a szükséges intézkedéseket. Az elegendő mennyiségű és minő­ségű tömegtakarmányok termesztését nem a vetésterület bővítésével, ha­nem a hektárhozamok növelésével, a jobban bevált tartósítási módszerek alkalmazásával, a pelletgyértő vona­lak és szárítóüzemek számának gyai rapításával igyekeznek biztosítani, Például a granulátorok számát há­romról ötre, a szárítóüzemekét négy­ről hatra bővítik. Az idén már közel 17 ezer tonna takarmányszalmát íze­sítenek, s dúsítják egyéb tápanyagok­kal. Gyakran elhamarkodottan Jelent­jük ki, márpedig földtartalékaink nin­csenek. A egyes járások, Illetve gaz­daságok helyzetét vizsgálva, más a valóság. Például a szóban levő járás­nak is vannak nehezebben hasznosít­ható földterületei. Pontosabban: az itteni dimbes-dombos, lápos, csalttos és vízjárta gyepek, vagy azok túlnyo­mó része némi költségráfordítással termővé tehetőek. A hangsúly ez eset­ben Is a gazdaságosságon és a haté­konyságon van. Ennek megfelelően a réteket és legelőket öt minőségi osz­tályba sorolták. Az ötödik osztálybeli rétek — jelenleg 1300 hektár — szé­natermelés célját szolgálják. A tervek szerint 55 mázsás hektárhozam eléré­sével számolnak. A takarmánygondokkal küszködő járás még kimerítetlen tartalékai épp az Intenzív legeltetésben, valamint a széna takarmányozásra hasznosításé­ban rejlenek. * A meggondoltság, az alaposságra törekvés jellemzi ma e járás mező­­gazdasági termelésének fejlesztését. Tapasztalataink szerint azonban az egyes gazdaságokban dől majd el a termelés sorsa. Az ott dolgozók, vala­mint a vezető- és szakember-gárda al­kotóképességét, fizikai erejét, találé­konyságát kell összefogni és Irányíta­ni, mert az embert hozzáállás, a dol­gozók felelősségtudatának elmélyíté­se az, ami közelebb visz a kitűzött célok eléréséhez. Csiba László Д Záhorská Niva-t szövetkezet csak egy ugrásra van Bratisla­­vától. A több mint kétszáz hektáros kertészete friss zöldséggel és vágott virággal látja el a fővárost. Hajtatott zöldséget, palántát és virágot a zo­­hort részlegen üvegházakban termesz­tenek. Itt az üvegházakban STEPÄN­­KOVA Anna a hangadó, ö ügyel a munkára és a rendre. Mint csoport­­vezetőre háruló igényes feladatát nagy szakértelemmel végzi. Szorgal­mas, példamutató munkájával a szö­vetkezetnek egyik legkiválóbb dolgo­zója, s egyben a legjobb szocialista brigád vezetője is. Pályafutását gyári munkásnőként kezdte Bratislavában. Később férjhez ment, s йj otthona Zohor lett. A gyárba már nem tért vissza, s tíz évig két gyermekét nevelte, de emellett sokat segített férjének a családi ház építésénél. Amikor a gyermekek fel­cseperedtek, az új ház ts elkészüli, hosszúnak találta otthon az tdöt. Munka után, emberi közösség után vágyott. — Gyárt munkásnóből, később házi­asszonyból hogyan lett kiváló ker­tészkedő? — tettem fel a kérdést Ste­­pánková Annának. — Amikor tizenöt évvel ezelőtt a kertészetbe kerültem, Jóformán sem• Mindenki szereti mihez sem értettem. Azután fokoza­tosan meigsmerkedtem a zöldség- és virágtermesztés minden mozzanatá­val. Nagyon megkedveltem ezt a munkát, bár sok türelmet és fáradsá­got követel. De ha az ember munká­ját szereti, akkor minden áldozatot meghoz a jó eredményért. Gyakran, amikor a többiek már hazamennek, én még itt maradok. Végigjárom az üvegházakat, hogy meggyőződjem, rendben van-e minden, mert a zsenge palántákat, az érzékeny virágokat ál landóan figyelni kell. Munka közben erre nem jut sok idő. A háztartásban alig van munkám, a javarészét a lá­nyom végzi. Otthon legszívesebben az unokáimmal foglalkozom. — Mikor lett csoportvezető? — Három évvel ezelőtt. Akkor ala­kult meg a brigádunk is. Azelőtt egy mérnök ügyelt a munka menetére. Amikor elment, engem állítottak az üvegházi csoport élére. De továbbra is úgy dolgozom, mint a többi nyolc asszony, csak nagyobb felelősség há­rult rám. Szerencsére a csoport tag­jai mind dolgos és szorgalmas asszo­nyok. JÓI megértjük és a munkában kisegítjük egymást. Valamennyien megbecsülnek s szavamra hallgatnak még a férfiak is, akik a gépi munkát és a szállítást végzik. Köszönve Stepánková Anna odaadó, szakértelemmel végzett munkájának, jó szervező képességének az üvegházi kertészet az egyik legjobban menő ága a szövetkezetnek. Tavaly a tervet 180 ezer koronával túlszárnyalták. Ebben az évben pedig már 140 ezer koronát meghaladó árut termeltek. A szövetkezet vezetőt a brigádve­zető munkáját megbecsülik és taná­csát meghallgatják. Méltányolják a leleményességét és kezdeményező készségét, amellyel igyekszik az iivegházakból minél több hasznot ki­hozni. Mindenki szereit. Mert nem­csak kiváló munkaerő, de segítő kész­ségű, önfeláldozó munkatárs Is. Klamarcsik Mária, mérnök A friss saláta, amelyet a zohori részlegen ter­mesztenek, a bratisla­­vaiak asztalára kerül. Stepánková Anna (a kép jobboldalán) társnőjével együtt szállításra készíti elő a salátát. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents