Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-13 / 19. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 13. 4 Vándorzászló a kiváló eredményekért A KIS-DUNA MENTÉN is teljes szí­nében pompázik a tavasz. A vetések mint tűzdelt zöld selyem — zöldjük tavasziasan friss és rugalmas. Az er­dő szinte kitágult s az ég kékje a ve­rőfényes napokon szabadabban férkő­zik lombjai közé. A smaragdzöld, fel­hajtott szélű levelek a tavaszi szélben meg-megbillennek ágaikon, s mint kis csónakok, himbálózva úsznak a leve­gőben. A tavasz azonban itt is csalóka. A földet néha napfény melegíti, máskor meg szél hajszolja a felhőket. Április 27-én a topofníkyi (nyáras­­di) sportpályán a Trhové Mvto-i (vá­sárúti) székhellyel gazdálkodó Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz derék, szorgalmas tagjai, a termelés „sorka­tonái“ is gondterhelten kémlelték az eget. Aggódtak, nehogy tavaszi zápor zavarja meg azt a boldog, ünnepélyes — már az egyesülés első évében fel­ismerte, hogy az üzemen belüli ágaza­tok szoros, eredményes együttműkö­dése egyrészt az emberek hozzáállá­sán, szemléletén múlik, miként a ter­melés összhangjának megteremtése, másrészt a belső üzemi rend is céltu­datos, következetes emberi munka terméke. Tehenészeti telepeiket például az­zal tették jövedelmezőbbé, hogy a nö­vénytermesztési ágazatban olcsó és jó minőségű takarmányt termeltek. Erre aztán már lehetett alapozni: újabb férőhelyeket létesítettek, korszerűbb berendezésekkel. Természetesen a gépeket, a techni­kát, a korszerű berendezéseket is sok­ra becsülik, de ugyanakkor a fejlődés mozgató rigójának az embert, annak szorgalmát, hozzáértését tekintik. Tu­datosították, hogy nagy feladatokat Stefan Studený elvtárs, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyet­tes adta át a társadalom elismerésének jelképét, a vándorzészlót Dömény János elvtársnak, a szövetkezet elnökének. (Foto: Fogas Ferenc) pillanatot, amikor a szövetkezet elnö­ke, Dömény János, átveszi Štefan Stu­dený elvtárstól, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesétől az 1977. évi kiváló munkájuk elisme­résének szimbólumát, a CSSZSZK kor­mányának vörös vándorzászlaját. A párt központi és járási bizottsá­gának képviselői — Húsár és Magya­­rics elvtársak — nagyra becsülték a szövetkezet tagságának áldozatkészsé­gét, becsületes helytállását, és a terv­feladatok túlteljesítésére irányuló erőfeszítéseit, majd friss erőt és egészséget kívántak a további sikerek eléréséhez. MOST PEDIG KÖVETKEZZÉK né­hány beszédes szám, amely az efsz eredményeit példázza. Csallóközben, közel a járási székhelyhez, megfelelő tárgyalások és előkészítés után 1977 Január elsején három község — Ohra­dy (Csallóközkürt), Vásárút és Nyá­­rasd — szövetkezetei egyesültek. Az egyesült szövetkezet 4749 hektáros te­rületével a Dunajská Streda-i járás második legnagyobb efsz-e lett. Itt következik a legmagvasabb mondat: A szövetkezet tagsága az egyesülés első évében gabonafélékből 61,2, cu­korrépából 409,8, kukoricából 63,6, a több éves takarmányokból pedig 96,8 mázsás hektárhozamátlagot ért el. Ugyanakkor az efsz állattenyésztése is magas színvonalú. Ha a brutto ter­melést összehasonlítjuk azokkal a termelési mutatókkal, amikor a szö­vetkezetek még külön-külön termel­tek, akkor az egyesült szövetkezet bruttó termelése 18,4 százalékkal töb­bet mutat. Az eredményeket megha­tározó tényezőket, melyek döntő sze­repet játszottak a hozamok növelésé­ben, az eredményes és ésszerű gaz­dálkodás kialakulásában sok lenne felsorolni. Annál is inkább, mert egy­­egy mezőgazdasági termék termelésé­ben szerephez jut a termőföld minő­sége, az időjárás, a biológiai, a kémiai tényező, a közgazdasági szabályok, a technika, a leleményesség, a vezetői stílus stb. AZ UGRÁSSZERŰ FEJLŐDÉST elő­idéző tényezők közül ezúttal mi egyet, mégpedig a termelésben részt vevő ember szerepét emelnénk- ki. A szö­vetkezet vezetősége — többek között csak az emberi tényezők figyelembe­vételével lehet megvalósítani, vagyis ha a dolgozók érzik a megbecsülést, érzik, hogy számítanak rájuk, sokra képesek, hirtelen kiderül, hogy mi­lyen sok energia lakozik bennük. Az elmondottakkal összhangban a szövetkezeti szervek tevékenysége ak­tívan kihat a tagság kulturális és szo­ciális igényeinek kielégítésére is. A kulturális és szociális ellátottság biz­tosítására külön munkatervet dolgoz­tak ki, melynek költségvetése megha­ladja az 1 millió 388 ezer koronát. Ebből az összegből a nyugdíjak ki­egészítésére 423 ezer koronát, üdülte­tésre 590 ezer koronát, a munkahe­lyek tisztántartására pedig 507 ezer koronát merítettek. Az efsz ugyanak­kor aktívan támogatja az egyes tö­megszervezetek munkáját is. Erre a célra több mint 400 ezer koronát jut­tatott. EBBEN A SZÖVETKEZETBEN a szo­cialista munkaverseny úgyszólván a termelés lendítő kerekévé vált. A ver­senyző kollektívák száma 1977 végén meglevő tízről 29-re növekedett. A versenyző kollektívák közül feltétle­nül ki kell emelnünk a vásárúti rész­legen dolgozó kombájnjavító csopor­tot, amely Kovács László vezetésével 116 százalékra teljesítette vállalását. Nem véletlen, hogy a kollektíva tag­jai közül Kovács Miklós, Földes Pál és Földes József a szocialista brigádmoz­galom bronzérmének büszke tulajdo­nosai. Ugyancsak pozitívan kell értékel­nünk a mechanizációs részlegen dol­gozó szocialista brigádot. A Csölla Géza vezette 17 tagú kollektívából Csölle Géza, Rajkovics Gábor, Rajko­­vics Arpád, Molnár Gábor, Lubicsek Imre, Dömény Imre, Kálmán Ignác szintén a bronzérem birtokosai. A sort folytathatnánk a virágker­tészetben dolgozó — Török Zsuzsa ve­zette — bronzérmes brigáddal, vagy az egyének közül Földes Pállal, Lő­­rincz Lászlóval, Földes Józseffel és Ágh Dezsővel, akik a járás legjobb mezőgazdasági dolgozói közé sora­koztak föl. A szocialista brigádmoz­galomnak nem kia szerepe volt ab­ban, hogy a szövetkezet a NOSZF 60. évfordulója tiszteletéré tett négymil­lió koronás vállalását több mint tíz­millió koronával túlteljesítette. A FELSOROLT TÉNYEK és adatok bizonyítják, hogy a szövetkezetben milliókat tesz ki a versenyvállalások teljesítéséből — túlteljesítéséből — származó többleteredmény. Az ered­mények nemcsak milliókban mutat­koztak meg, mert a szocialista mun­kaverseny eredményei sokszor egyál­talán nem mérhetők le számokkal, adatokkal. Vajon ki tudja azt felbe­csülni, hogy a szakmai, kulturális mű­veltség növekedése, az emberek tu­datának, világnézetének formálása mennyit hozott a szövetkezetnek és az egyéneknek. Mennyit hoz az a tény, hogy a szo­cialista brigádmozgalom — ezen az újabb jubileumi munkaverseny is so­kat lendít — a szövetkezetben való­ságos társadalmi erővé vált. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy a mozgalom­ra támaszkodva többet és biztosabban lehet tervezni, és jelenti azt is, hogy a mozgalom ereje lendíti, sokszor pe­dig valósággal kikényszeríti a mező­­gazdasági munka azon változásait, melyekre a továbbhaladáshoz szükség van. 1 DÖMÉNY JÁNOS efsz-elnök a vörös vándorzászló átvételekor arról bizto­sította a párt- és mezőgazdasági irá­nyító szerveink képviselőit — a szö­vetkezet valamennyi tagja nevében —, hogy lankadatlan szorgalommal lát­nak hozzá további Igényes felada­taik teljesítéséhez, mert a kormány vörös vándorzászlaja még az eddigi­nél is nagyobb erőfeszítésre kötelezi valamennyiüket. Együtt, minriannyiun­­kért — mondotta az elnök. Az emberekkel való törődés — a vásárúti példa is igazolja — nem rossz befektetés. Olyan forráshoz ha­sonlíthatjuk, melyet előbb táplálni kell, hogy azután meríteni lehessen belőle. CSIBA LÄSZL0 Vállalásukat teljesítették A Calovói (nagymegyeri) Efsz ker­tészetében 35 tagú női bronzérmes szocialista brigád tevékenykedik Ma­­zúr Erzsébet vezetése alatt. A brigád vezetője elmondot­ta, hogy a NOSZF 60. évfordulójára tett vállalásaiknak időben eleget tet­tek. Az eredménye­ken felbuzdulva ü­­jabb vállalásokkal köszöntik a Feb­ruári Győzelem 30. jubileumi évét. A kertészet dolgozói a szocialista bri­gád tagjaival együtt társadalmi mun­kában kétezer óra ledolgozását vállal­ták. E vállalás keretében harminc ró­zsatövet ültetnek el a telep parkjai­ban. Minden zőldségfajtából öt má­zsával többet termelnek. Karalábéból húsz mázsával, Őszi káposztából ttz mázsával adnak többet a tervezettnél a közellátás céljaira. Számolhatunk azzal, hogy tervüket és vállalásaikat túlszárnyalják. Ezt több éves kiváló eredményeik alapozzák meg. A kerté­szeti kollektíva akaratereje győze­lemre viszi azt a szándékukat, hogy az idei is lesz olyan sikeres év, mint a tavalyi volt. Öllé Ferenc A törvényesség elvét szem előtt tartva Népgazdaságunk egyes szakaszain a lehető legnagyobb figyelmet fordít­juk a szocialista tulajdon védelmére. F. téren is akadnak még hiányossá­gok, de a legtöbb üzem és vállalat iz ellenőrzést nem kezeli „mostohagyer­mekként“. A dolgozók panaszainak, beadványainak a helyes, időbeni és hatékony intézése az ellenőrzés szín­vonalának az emelkedését kívánja elősegíteni, s egyúttal a szocialista törvényességet is szilárdítja. Nincs ez másként a mezőgazdaságban sem. Az elmúlt év folyamán a levicel (lé­vai) járás szövetkezeteinek_és állami gazdaságainak dolgozói hatvannégy panaszt nyújtottak be a jmi-ra, ami tizenhattal kevesebb, mint az előző évben volt. Ha a panaszok és beadványok tar­talmát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy legtöbbjük munkaügyi, pénzügyi és vagyonjogi kérdések tisztázását igényű a felettes szervektől. A beérkezett panaszok közül össze­sen húsz volt jogos beadvány. Egyes mezőgazdasági üzemek vezetői ugyan­is kimondottan a termelési feladatok biztosítására fordítják figyelmüket, nem törődnek kellő mértékben az em­beri problémákkal, a dolgozók ügyei­vel. Ezenkívül az egyes községek la­kóinak a mentalitása különböző. Van­nak olyan falvak, ahol a tagság ki­mondottan érzékeny, illetve követe­lődző a természetbeni juttatását ille­tően. Az új házirend és az ügyviteli rend csupán az elmúlt év folyamán lépett érvénybe a szövetkezetekben, ezért nemcsak a tagság, de még egyes ve­zető beosztású dolgozók sem ismerik minden esetben eléggé. A levicei járásban az irányító szer­vekhez érkezett beadványok között négy névtelen panasz is akadt. Bár az általános tapasztalat az, hogy egye­sek félnek a felelősségtől, még abban az esetben is, ha teljesen bizonyosak panaszuk jogosságát illetően, de akadnak olyanok, akik „firkálásaik­kal“ néha irigységből vagy más okból kifolyólag ártani akarnak egyes ve­zető beosztású gazdasági dolgozók­nak. Ezek a panasztevők — bár akad­nak olyanok is, akiknek panasza jo­gos — jobban tennék, ha feltüntetnék nevüket, így a beadványaik intézése még egyszerűbbé válna, s nem érheti őket semmiféle sérelem. Persze akadnak olyan dolgozók is, akik sérelmeikkel közvetlenül az el­lenőrző bizottsághoz vagy a vállalati ellenőrhöz fordulnak. Ezért az emlí­tett szervek képviselőit a jmi rend­szeresen kioktatja a panaszok inté­zésének módjáról, hogy az érvényes rendelkezések, előírások szerint lebo­nyolíthassák. Dgyszintén a szövetke­zetek és az állami gazdaságok dolgo­zóit a munkaértekezletek és termelési összejövetelek alkalmával tájékoztat­ják feladataikról és kötelességeikről, de ugyanakkor felvilágosítják jogaik­ról. köztük a panasztevés formáiról is. A jmi és a mezőgazdasági üzemek ellenőrző szervei közötti együttműkö­dés a megfelelő színvonalon áll. ami zálogát képezi annak, hogy a dolgo­zók sérelmeit és panaszait a lehető legmegfelelőbben vizsgálják ki és in­tézzék el. ABEL GÁBOR A FEBRUÁRI GYŐZELEM 30. ÉVFORDULÓJA Magasra emelték a mércét A čečejovcei (csécsi) Győzelmes Február Efsz nemcsak csatlakozott ahhoz a verseny mozgalomhoz, a­­melynek keretében a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteleté­re többletmunka-felajánlások szü­­ez a szövetkezet versenyre hívta ki a Košice-vidiek-i (kassa-vídéki) já­rás gazdaságait is. A csécsi szövet­kezet dolgozóinak szocialista kötele­zettségvállalása 1 millió 343 ezer ko­rona értéket tesz ki. Érdemes megemlíteni a mező­­gazdasági bruttó termelés 1,8 szá­zalékos túlteljesítését, amely 883 ezer korona értéket foglal magá­ba. A csécsiek tehát nagy fába vág­ták fejszéjüket. Vajon sikerül-e? — Igaz, magasra tettük a mér­cét, de az első negyedévi eredmé­nyeink alapján teljesíthetőnek lát­szik vállalásunk — mondja Csáji István, az efsz elnöke —, persze úgy, hogy intézkedtünk az előfor­duló hiányosságok eltávolítása ér­dekében. — Milyen hiányosságokra gon­dol? — Az állattenyésztés szakaszán voltak problémák, mégpedig az ab­­raktakarmány felhasználásánál és a tej minőségénél, de intézkedtünk, úgyhogy mostmár minden a legna­gyobb rendjén van. — Ki kezdeményezte a versenyt az efsz-ben? — Ennek a versenyfelhívásnak az a legfőbb jellemzője nálunk — válaszol az elnök —, hogy „alul­ról“ jött a kezdeményezés. A szo­cialista brigád tagjai sürgették, hogy a felsőbb szervek felhívása nyomón nálunk is történjen már valami. Kelemen Sándor, az efsz főmér­nöke Ismerteti a verseny részleteit. A versenyt illetően a főmérnök ki­emeli: — A verseny sikere érdekében külön versenybizottságot hoztunk létre. Van nyolc szocialista brigá­dunk, amelyekre mindig támasz­kodhatunk, s ezek „házon belül“ is versenyeznek egymással. A főmérnök most egy részletes értékelést készít a tavaszi mező­­gazdasági munkák menetéről és ezen kívül munkaértekezletre is készül. Nem zavarom tovább. Kü­lönben is a versenybizottság elnö­ke nyilván többet tud a verseny részleteiről. Vilko Erzsébetnek hívják, aki egyben az efsz agitá­­cíös-propagáclós munka felelőse is, tehát hivatalból ismernie kell az eredményeket. A versenyfelelős így kezdi: — Éppen most foglalkozom az egyik szocialista brigád eredmé­nyeivel. — Melyikkel? — Konkrétan Pelegrin Mihály tizenhét tagú fejőbrigádjának e­­redményeivel. Ez a brigád a szo­cialista cím elnyeréséért küzd és az év elején nagy lendülettel in­dult. Ez a kollektíva a tej tiszta­ságára a 3,65 százalékos zsírtarta­lom elérésére, literenként egy de­ka abraktakarmány megtakarítá­sára és 250 brigádóra ledolgozá­sára tett vállalást. A fejőbrigádnak nagyon szépek az első negyedévi eredményei min­den remény megvan, hogy elnyer­jék a megtisztelő címet. Az állattenyésztés szakaszán a szövetkezet vállalta: marhahúsból 5 tonnával, sertéshúsból szintén 5 tonnával túlteljesíti az előiránv­­zott feladatát, ami 108 ezer korona értéknek felel meg. — Tavaly a húseladási tervün­ket 13,5 százalékkal túlteljesítet­tük — magyarázza Vilko Erzsébet —, az idén sem akarnánk lema-TISZTELETÉRE radni. Annak ellenére, hogy ta­valy a tejeladási tervünket is 6,8 százalékkal túlteljesítettük, az eredményünkkel a tejtermelés sza­kaszán elégedetlenek vagyunk. E- zért erre az évre 2820 literes fe­­jési átlagot terveztünk, ez a járá­sunkban közepes eredménynek számít, de a tavalyi eredményünk­től lényegesen több. — Mennyi az a több? — A múlt évhez viszonyítva 70 ezer liter árutej-többletet jelent. — A növénytermesztés szaka­szán milyen vállalások születtek? — A kötelezettségvállalásnál a tavalyi eredményeinkből Indultunk ki. Szemesekből tavaly 4,47 tonna hektárhozamot értünk el. Ez a hektáronkénti termésátlag a ml feltételeinkhez viszonyítva már szép eredménynek számít. Az idén is szeretnénk a tavalyi eredmé­nyeinket elérni. A szemes kukori­ca 6,05 tonna átlaghozamot adott. A kukoricánál találtunk tartaléko­kat. Az idén a szemes kukorica át­laghozamának növelésével az el­adási tervünket 300 tonnával akar­juk túlteljesíteni, ami 450 ezer ko­ronát tesz ki. A gyümölcsösben és szőlészetben dolgozó tizenöttagú brigád vállalta, hogy gyümölcsből 50 tonnával és szőlőből 25 tonná­val teljesíti túl a tervezett eladási kötelezettségét, ami összesen 325 ezer korona értéknek felel meg. Szólnom keil még arról is, hogy a gépesítés dolgozói a villamos­­energia, az üzemanyag és a pótal­katrész megtakarítására tettek vállalást, amelynek összege meg­haladja a 374 ezer koronát. A dol­gozók a munkakörnyezet szépíté­sére 5760 brigádóra ledolgozását vállalták, aminek értéke 86 ezer korona. A csécsi szocialista brigád tag­jainak felhívása tehát komoly visszhangot keltett. Az eddigi mun­­kalendíiletük és termelési eredmé­nyeik alapján bízni lehet abban, hogy vállalásukat maradéktalanul teljesíteni fogják. Illés Bertalan lettek, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents