Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-06 / 18. szám
1979. гав)»« в. SZABAD FÖLDMŰVES I—I . ......»i.iY.i.i........«и, fl Kilátások a gépellátásban Mielőtt megkezdenénk a zöldtakarmányok etetését A mezőgazdasági Üzemek vezetői részéről eléggé gyakran elhangzik a kérdés, hogy a növekvő feladatok sikeres teljesítéséhez milyen nagy teljesítményű korszerű gépekkel számolhatnak. Ez részben azért Is időszerű, mert helyenként a géppark jelentékeny állománya már kiöregedett, s egyes gépeket csak azért tartanak, mert nincs helyettük más. Ojabb gépek beszerzése azon egyszerű oknál fogva is sürgető, mert gazdaságainkban az emberi erő lehetősége behatárolt. így a gépeknek kell elvégezniük a munkák nehezét. A gépeket azonban nem oly módon szerezhetjük be, mint például az életfenntartáshoz szükséges cikkeket. A tervezés és az elosztás mindenekelőtt a gyártás és a készlet lehetőségeiből indul ki. Ez pedig azt jelenti, hogy agy-egy gazdaság nem annyi gép vásárlására kaphat keretet mint amenynyit szeretne. A hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgépek és berendezések gyártása és elosztása tekintetében a CSKP XV. kongresszusának Ide vonatkozó irányelvei szerint kell eljárni, s ezt a kormány elnökségének 293/76-os határozata is alátámasztotta. Ennek következtében a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca a számára meghatározott keretet lebontotta a kerületekre, azok a járásokra, a járások pedig a gazdaságokra. Ebben az évben a Zbrojovka Termelési Gazdasági Egység Vezérigazgatósága mintegy négyszázötven fajta gépalkotást biztosit a mezőgazdasági élelmezésügyi szféra részére, s egyben kezelési tanácsokkal is ellátja az érdeklődőket, valamint a garanciális időszakban gondoskodik az új gépek műszaki ellenőrzéséről, karbantartásáról, komplettizálásáról stb. A mezőgazdasági-élelmezésügyi tárca ebben az évben egymilliárd százkilencvenkétmillió korona értékű különféle gépet kap. Hazánk mezőgazdasága ebben az évben jelentős mennyiségű űj Kulosz kombájnhoz jut, s az illetékesek lépéseket tettek az E—512 és E—516-os gabonakombájnok behozatalára is. Ezzel párhuzamban beszereznek SPKU —220-as takarmányszecskázó és begyűjtő gépeket, burgonyakombájnokat, cukorrépa-egyelőket, karajozókat, önjáró klszántókat és egyebeket is. Külön kell említeni az erőgép-juttatást. Ezekből ugyanis több mint kétezernyolcszázat szeretne kapni mezőgazdaságunk. A Zetorokból a kilátás biztató, mert a gyártők Idejekorán visszaigazolták a megrendelést, а külföldi partnerek azonban nem minden tekintetben vállalták igényléseinket. Mindamellett, hogy az erőgépellátásban a kereslet ás a kínálat szempontjából némi eltérés mutatkozik, mégis azt mondhatjuk, hogy nagyon biztatóak a kilátásaink, hiszen a mezőgazdasági tárca egységei az első negyedévben több mint ezer erőgépet kaptak, s ebből a Zetor traktor menynyisége megközelítette a kilencszázat, tehát az elmúlt év hasonló időszakához képest 443 erőgéppel kapott többet mezőgazdaságunk! A szállítás eddigi üteme arra enged következtetni, hogy a Zetor traktorok tervezett mennyiségét az első félév végéig megkapja mezőgazdaságunk, s ezzel a gyártő válalat az előző két év tartozását Is kiegyenlíti, ami segít az erőgépellátás ínséges helyzetén. jelentős eredménynek számit az is, hogy az illetékesek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a zöldség és gyümölcstermelés gépi eszközeinek a beszerzésére, hiszen a kormány elnökségének ide vonatkozó határozata kihangsúlyozta a zöldség- és a gyümölcstermelés hazai fejlesztésének elengedhetetlen szükségességét, s ezzel egyidejűleg a behozatal fokozatos csökkentését. A zöldségtermelési program sikere érdekében ebben az évben a Magyar Népköztársaságból öt paradicsomtermelő és begyűjtő gépét, Bulgáriából félszáznál több zöldségpalántézőt, а Szovjetunióból tíznél több hagymabegyűjtőt, az NDK-ből pedig két káposzta-betakarító gépet szereznek be. Az utóbbi időben lényegesen javult a pótalkatrész-ellátás is. Tudni kell azonban, hogy a legújabb intézkedések következtében a pótalkatrészek többségét a mezőgépjavító üzemek és a gépállomások kapják. Így a mezőgazdasági üzemeknek az erőgépek fő javítása céljáböl ezekhez kell folyamodniuk, mert jónébány pótalkatrészt nem kaphatnak, esetleg a csereakcióban az említett vállalatoktól kész aggregátumokat Igényelhetnek a meghibásodottak helyébe. Az illetékeseknek továbbra Is gondot okoz a tejhütő berendezések, a rakodógépek és néhány krónikusan hiánycikknek számító pótalkatrész beszerzése. Ezért továbbra Is időszerű a pótalkatrészek felújítása. Helyes volna, ha a mezőgazdasági üzemekben a jövőben kissé több gondot fordítanának az erőgépek műszak utáni karbantartására, munkaközbenl kímélésére, s az apróbb hibák mielőbbi kijavítására. Az eddiginél jobban érdekeltté kéne tenni a gépkezelőket és a gépesítés irányítóit az üzemképesség megtartásában, s ebben midenekelőtt a kommunistáknak kellene élen járniuk. A gépek üzemképessége ugyanis támpontként szolgálhatna az emberek munkájának az értékelésében is. Ez feltétlenül elősegítené a gépkiesések kiküszöbölését, a pótalkatrészek kímélését, élettartamuk kedvező alakulását. Tarthatatlan ugyanis a jelenlegi állapot. Egy traktorra átszámítva például nálunk jóval több a pótalkatrész-fogyasztás, mint a szocialista államok bármelyikében. Ennek pedig gondolkodóba kellene ejtenie a gépesítés legllletékesebb dolgozóit. Ez azt követeli, hogy a nagy értéket képviselő gépalkotásokra kellő képzettségű szakembereket kellene beosztani. Attól aztán elvárhatnák, hogy a rábízott értékes gép Idő előtt tönkre ne menjen! Bárhogyan is van ez ma a gyakorlatban, ennek a mezőgazdaságban belátható időn belül napirendre kell kerülnie. —hai— Még nem is olyan régen volt, amikor április vége felé a nyáj, a konda és a gulya kivonult a legelőkre és őszig kint tartózkodott. Ez az eljárás az akkori külterjes állattenyésztés mellett megfelelőenk bizonyult. A mai belterjes állattenyésztés azonban más formákat követel. Viszonyainknak — gondolok itt Dél-Szlovákiára — megfelelően az állatok nyári takarmányozását, amelyet valamikor a legelő oldott meg, ma a szántón termesztett zöldtakarmányok helyettesítik (az őszi és tavaszi keverékek, a csalamádé, a másodnövények és nem utolsó sorban a herefélékj. Számos gazdaság azonban éppen a herefélék zölden történő etetésekor követ el súlyos hibát, mert nemcsak a fehérjét pazarolja, hanem a következő évi takarmányalap is kockán forog I Aki csak annak örül, hogy a tehenek a zöld herétől jól tejelnek, s nem számít neki a takarmányozással járó költség, az előbb-utóbb a saját kárán tanulja meg a zöldtakarmányok ésszerű etetésének formáit. A kér ugyanis, amely a herefélék nyakló nélküli etetéséből származik, nem az állatok egészségére, hanem az emészthető tápanyagok, különösen a fehérje pocsékolására vonatkozik, amelyet az állat, a testében elraktározni nem képes. Az állattenyésztés hasznossága megköveteli, hogy tavasztól késő őszig ne hiányozzanak a zöldtakarmányok. Éppen ezért szükségéé, hogy a zöldtakarmányozás egész Ideje alatt különös gondot fordítsunk az adagok összeállításéra, mert a takarmányokban jelenlevő tápanyagok akkor hasznosulnak kedvezően, ha a nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok aránya az egyes állatok termelési igényének megfelel. Ezért célszerű, ha már a vetés idején gondolunk a keverék helyes megválasztására. A borsós csalamádé, a bükkönyös szudánifű, a bükkönyös rozs vagy a búza, a rozsos borsó etetése mellett sokkal jobb hasznosítási eredményeket érünk el, mint a tiszta vetésekből származó zöldtakarmányok etetése esetében. Amilyen káros következményekkel jár az állatok hiányos fehérjeellátása, épp oly pazarlás a többlet fehérje etetése. A tejelő állat csak tejelőképességének megfelelő mennyiségű takarmányfehérjét alakít ét tejfehérjévé, a növekvő állat is csak növekedési képessége arányában alakitja át a takarmányfehérjét tejfehérjévé. Amíg az állati szervezet a szükségleteit felül etetett zsírt, cnkrot és keményítőt tartalmaxó tápanyagot például zsír alakjában „lerakja“, addig fehérjét csak csekély mennyiségben képes tartalékolni. Feleslegének nitrogéntartalmú bizonyos része a vizelettel eltávozik, a nitrogénmentes része pedig mint egyéb nitrogénmentes anyag, keményítő, cukor stb. módjára elég vagy zsír képződik belőle. Nézzük meg most, mit mutat a gyakorlat, ha nyáron csupán magában takarmányozzuk a lucernát: egy kilő virágzó zöldlucernában 0,24 kiló szárazanyag, 0,10 kiló keraényítőérték és 2(1 gramm emészthető fehérje található. De maradjunk csak a fehérjénél. Egy hatszáz kilós tehén tiz liter tejtermelése mellett például naponta B00 gramm emészthető fehérjét igényel. Ha az állat jóllakottság-érzését fel akarom kelteni, legalább 55 kiló zöldlucernát kell vele megetetni. Ez a mennyiség 1450 gramm emészthető fehérjét képvisel. Adott esetben ez 740 grammal több, mint amennyire az állatnak szüksége van. Ez a veszteség csupán egy állatra vonatkozik, viszont a mezőgazdasági üzemekben a tehenek száma több százra tehető. Ha száz tehénre számítom a veszteséget, naponta 74 kilé emészthető fehérje veszik kárba, amelynek értéke szerény számítások mellett (egy kilő 0,42 korona) 475,08 koronát tesz ki. Száznapos idény alatt így tehát 47 508 korona az elpocsékolt takarmány értéke! Meg kell mondanom azt is, hogy nem sokat változtat a dolgon, ha naponta 1—2 kilő takarmányszalmát is keverünk a zöldheréhez. A fehérjepazarlás megakadályozása céljából a takarmányalappal úgy kell gazdálkodnunk, hogy ne kerüljön sor a herefélék zölden történő etetésére. A zöld „futószalagot“ úgy állítsak össze, hogy megfelelően képviselje a keményítőkben gazdag és fehérjében dús takarmányt. Ha a keverékek a nyári takarmányozási időszakban kitartanak, akkor a herefélék jó minőségben kazlakba kerülnek, s ez a készlet az újig elegendő. így a zöldtakarmányok mellett száraz hereszéna is jnt az állatoknak az év minden szakában. A keverékek helyes összeállítása a gazdaság állattenyésztőjének érdeke. Erre ugyanis nincs recept vagy előírás. Mindössze rugalmas takarmányozási technikát és kellő szakértelmet kíván. K. MOLNÄR FERENC Védjük növényeinket A lisztharmat — amely korábban, nagymértékű fellépése ellenére — elhanyagolható tényező volt, az utóbbi évek sorén mindinkább jelentős, sőt veszélyes károkozóvá vált. ' A búzatáblák kora tavaszi növényvédelmét nagyon gondosan és pontosan kell végezni: az első védekezést gyomirtáskor, később pedig a virágzás idején. A lisztharmat ellen a kéntartalmú készítmények és a felszívódó szerves fungicidek is alkalmasak védekezésre. Bizonyos tapasztalatok arra mutatnak, hogy kiritkult, gyenge állományokban a kéntartalmú szerek hatása a kora tavaszi időszakban mérséklődik, holott szokásos állománysűrfiségnél kiváló eredményt adnak. A szer megválasztásánál tehát az állomány állapotát és sűrűségét is ajánlatos figyelembe venni. Azokban a tájegységekben azonban, ahol a szártű betegségek elterjedésére is számítani lehet, ajánlatos — a szerek hatásának ismeretében — keveréket alkalmazni. M. K. tenyészanyaggal kiváló tejhasznosság hogy az állomány nagy többsége kiváló hasznosságű. A KIMAGASLÓ TEjATLAG HOGYANJA A szövetkezet eddigi tejtermelés! eredményeivel jól bizonyltja, hogy a növénytermesztés igénynek megfelelően látja el az állattenyésztést takarmányokkal. Az eróból aztán arra Is futja, hogy a szövetkezet Jó minőségű búza és kukorica vetőmagot termeljen társadalmunknak. A szilázs, a szenázs, a széna, a pillangósokból készített kiváló biológiai értékű takarmányliszt képezi a szarvasmarhák eleségét, idényben azonban a nyolcvanöt hektár szántóföldi legelő is jó szolgálatot tesz ebben a karmányokból a rendelkezésre álló kisebb területen a lehető legjobb termésátlagot és minőséget érjék el. Ebben nagyon jó támpontul szolgál a négyszázhúsz hektáros stabil öntözőrendszer, s a szövetkezet határát átszelő csatornahálózat szintén lehetőséget nyújt ötven hektár öntözésére. Számolnak azzal, hogy — főleg a homokos talajokon — 1980 körül a beépített öntözőhálózat hétszáz hektárra bővül, s ez nagyon jő kilátás a takarmányok termesztésére Is. az Értekek létrehozói „Sikereink első számú forrása az ember“ — olvashattuk a nemes kezdeményezés szövegéből. Ezt azzal A pártprogram következetes megvalósítói tekintetben. A területből harminc hektárt foglal el az olaszperje, a többi pedig pillangósokkal kevert kaszáiénak is alkalmas gyepterület. Szerencse, hogy ezen földeket idényben öntözhetik. A legelőkön kétszáz tehenet és százhatvan növendékmarhát villanypásztoros módszerrel legeltetnek. MITŐL TARTANAK? Attól tartanak, hogy a keveróból kapott tápok a későbbiek során esetleg nem elégítik ki teljesen a nagy hasznú tehenek táplálóanyag-szükségletét. Ezért takarmányborsét is termelnek. Ez azonban nem annyira egyszerű, mert a föld terjedelme tulajdonképpen behatárolja a lehetőséget. A növénytermesztésnek ugyanis sokrétű termelési feladatat kell teljesítenie. Ez pedig azt követeli, hogy taegészíthetjük ki, hogy az ember szerepe a termelésben, az Irányításban és az ellenőrzésben egyre nagyobb jelentőséggel bír. Kellő javadalmazás mellett tehát mindenkinek megvan a maga feladata, amit becsülettel teljesítenie kell. Tartozik ezzel a szűkebb és a tágabb értelemben vett társadalomnak. A szövetkezet vezetői tehát amellett, hogy ellenőrzési feladatot teljesítenek, egyben messzemenőkig segítik a dolgozókat a lehető legjobb eredmények elérésében Is. Ez lehetővé tette, hogy tejből többen kimagasló átlagot érjenek el. Az elméit évben például Csölle Frigyes négyezerhétszáz, Pongrácz Géza és Majer Dezső négyezernégyszáz, Huszár István, Szabó Béla, Cséffalvay Gyula négyezerháromszáz liter tejet értek e! tejyenenként és így sorolhatnánk a többieket akik áldozatkész munkával kimagasló átlagot értek el. A gyakorlat azonban megköveteli, hogy tovább korszerűsítsék a termelést. Így 1979-ben egy kétszáz férőhelyes faszerkezetű tehénistállót építenek. Ezzel részben megoldódhat az állomány korábbinál jobb összpontosítása, másrészt a termelés további fellendítését szolgáló szocialista brigádok megalakítása. i HATÉKONYSÁGRA TÖREKEDNEK Cséffalvay Andor ökonémns nyilvántartásai szemléltetően bizonyították, hogy a szövetkezetben kellő gondot fordítanak a termelés hatékonyságára. Az állattenyésztésben ugyanis száz korona értékű takarmánnyal százhetven koronás termelési felfutást értek el. A szövetkezet minden egyes állandó dolgozója több mint százharmincezer korona teljesítményt mutatott fel, s az egy hektárra jntó tiszta haszon az elmúlt évben 5788 korona, vagyis 1585 koronával jobb volt, mint az előtte való esztendőben. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság termelése a múlt évben 37,58 százalékos, vagyis 7,78 százalékkal jobb rentabilitást ért el mint 1978-ban. Ehhez a tejtermelés dolgozói is hozzájárultak, hiszen a tejnek kilencven százalékát I. minőségi osztályban értékesítették, mert a vezetők időben gondoskodtak négy tejhűtő-berendezés üzembehelyezéséről. A vezetők következetes ellenőrzése elősegítette a tej minőségének szüntelen javulását. Azok a dolgozók, akik betartották a tejtisztaság normáit és I. minőséget értek el, alapfizetésükhöz négy százaléknyi prémiumot is kaptak. Amennyiben speciális tejszürők beszerzése lehetetlen, ezért a tejet műanyagból készült szivacson szűrik, s ezt hetenként újakkal cserélik. Ez azonban nem tekinthető végleges megoldásnak. A szövetkezet becsülettel teljesíti pártunk és társadalmunk által kijelölt feladatát. Hozzájárul a dolgozók élelmiszerigényelnek kielégítéséhez. Érthetetlen azonban, miért nem kaphat tejszürőt és egyebeket, miért nem oldják meg ezt a problémát az illetékesek? HOGYAN TOVÁBB? Az évekre kiterjedő gondos állategészségügyi, tenyésztői, zootechníkai, takarmányozási és más igényes munka, s a szakszerű takarmánytermelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szövetkezet belátható időn belül ötezer literes tehenenként tejhasznosságot érjen el. Ez azonban azt is megköveteli, hogy ebben a szolgáltató szféra még jobban segítse ót. Ilyen nagy hasznú tehénállománynak ugyanis már speciális termelötápok kellenek. Egyelőre naponta a tehenek téli takarmányadagja — egyedenként — öt kilogramm szenázsból, egy kilogramm szemcsézett komplett takarmányból, 18 kilogramm szilázsolt kukoricából, 18 kilogramm leveles répafejből áll, ugyanakkor tetszés szerinti mennyiségben takarmányszalmát, s a tej literjeként 30 dekagramm erőtakarmányt és ízesítéshez két kilogramm melaszt is kapnak a tehenek. Sóoky jános mérnök, a környező gazdaságok növényvédő agronómusa kihahgsülyozta: „Arra törekszünk, hogy a takarmánytermő területeket mentesítsük a gyomoktól. Ez nagyban befolyásolja a takarmányok minőségét“. Tény, hogy ilyen tejhasznosság elérésénél már erre is gondolni kell. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen eleséget kap az állat, mert hiszen ettől függ a hasznossága. Nem a véletlen műve tehát, hogy a szövetkezet a bekészített szilázs és szenázs minősítésének ellenőrzéséről Is gondoskodik. Ez egyben támpontul szolgál a táplálóanyag esetleges pótlásához is. Kivizsgáltatták például a lucernaszenázs táplálóanyag-összetételét. így az egyik tétel 85,34 minősítési pontot ér el, tehát kiválónak találták. Ennek emészthető N tartalma elérte a 10,82, szárazanyag tartalma a 64,72, keményítő tartalma pedig a 25,8 százalékot. így. sorolhatnám a többi tétel minősítési eredményét Is. Csétfalvay Tivadar, a pártszervezet elnöke elmondta, hogy a párttagok minden munkaszakaszon elkötelezeti ten végzik feladatukat, jő példát mutatnak a többieknek. Ez segítette elő, hogy az elmúlt évben az állattenyésztésben az igényes feladatok mellett a tervhez viszonyítva 77 ezer korona értékű abrakot takarítottak meg, de köze] egymillió koronával túlszárnyalták a célkitűzést! Úgy gondolom, nem szorul külön magyarázatra. A hatékonyságnak ez nagyon jó bizonyítéka. Ez év márciusában tehenenként 11,20 literes napi tejátlagot értek el ős mindennap 5300—5400 liter 3,8—4 százalékos zsírtartalmú tejet szállítottak a felvásárló üzembe. A kiváló eredmény fontos tartozéka, hogy tizenöt éve ugyanazok az emberek fejik és etetik az állatokat, jól elsajátították a szakmai fogásokat. A vezetőség negyedévenként értékeli a tehenészet minden egyes dolgozójának a teljesítményét. Ilyenkor figyelembe veszik, ki hogyan tartotta be az egységnyi termékre jutó abrakfogyasztás normáját. Az értékeléssel egybekötve rendszerint szakmai megbeszélést tartanak az állatorvos, a zootechnikus, a fejőberendezések karbantartói és mások közreműködésével. Ilyenkor sok mindent tisztázhatnak és az értékelések közti Időszakokban feltártakat igyekeznek a feladatok további minőségi javítására fordítani. A kiváló eredmény mibenléte teháť abban van, hogy mindent a maga idejében és jó minőségben végeznek el. Csak így juthattak az élvonalba, ez jogosíthatta őket arra, hogy részesei lehessenek a termelés hatékonyságára ösztönző nemes kezdeményezésnek. A színvonal, amelyet a tejtermelésben elértek, a szövetkezet vezetőinek és összes dolgozójának dicséretére válik. Esedékes volna, ha — hasonlóan mint a bratislava-vidékl járás és a nyugat-szlovákiai kerület más járásainak gazdaságai — „ közép- és a kelet-szlovákiai járások mezőgazdasági üzemei is fölsorakoznának mögéjük! Hoksza István 1
