Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-06 / 18. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 14 1978. májas 8. ' i Ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT • VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT @ VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф Példamutató a Kis-Duna vadásztársaság A céltudatos munka eredménye A vadászterület, mint a neve is mutatja, a Kis-Duna jobb partján te­rül el, Janfkytől (Jányok) Eliášovcéig (Illésháza), déli irányban pedig egész Štvrtok n/Ostrove (Csallóközcsütör­­tök) és Hubice (Gomba) határáig. Ez a háromezerkilencszáz hektáros vadászterület 1973-ban lett egyesítve a Zlaté Klasy (Nagymagyar), Hubice (Gomba), janíky (lányok) és részben Čakany (Csákány) volt vadászterüle­teiből harminchárom taggal, amelyből tfz munkás, tíz szövetkezeti dolgozó, hét az AG dolgozója, hat pedig értel­miségi. Ami az átlagéletkort illeti, nagyon kedvező, alig harmincöt év, tehát azon vadásztársaságok közé tartozik, amelyek felkarolják és helyt is adnak a jelentkező fiataloknak. Jelenleg is két jelöltjük van, akik a sikeres vizs­ga után máris tagokká válhatnak. Törzsállományuk a tavaszi becslé­sek szerint 1600 nyál, 1400 fácán, 1200 fogoly, 25—30 őz és amivel ke­vesen dicsekedhetnek, van a maslov­­cei (Vajasvata) határban 40—45 tú­zok is. A múlt évi lelövési terv nyálból 850, fácánból 1100, továbbá hat őz­bak, három suta és három gida volt. Ebből száz nyulat és ötven fácánt terveztek befogni. Terítékre került 1300 nyúl, 890 fácán, befogva pedig 274 nyúl és 175 fácán lett. Továbbá három bakot és két sutát ejtettek el. Meg kell -említenem, hogy a három bak közül egy ezüst, egy pedig bronz­érmes lett, ami az állomány minősé­gét fémjelzi. A leadási tervet termé­szetesen minden évben száz százalé­kon felül teljesítik. Sajnálattal kell azonban megállapí­tani, hogy a vadászterületet átszelő mesterséges csatorna, mely betonla­pokkal vau kirakva, csapdája a vad­nak. Az elmúlt évben például tizen­hét őz pusztult el — amiről tudomást szereztek —, ebből tizenegy bak (köztük nem egy ígéretes agancsé) és hat suta. Ha ugyanis ebbe bele­csúszik a vad, többé nem tud belőle felkapaszkodni és elpusztul. — Mivel etetik ezt a rengeteg va­dat? — kérdeztem Both Ferenc vad­gazdát és Nagy Péter elnököt —, hisz ez nagyon sokba kerül. A válasz egy­szerű és kielégítő volt. Amelyik efsz­­ben vagy állami gazdaságban idény­ben sürgős a teendő, azonnal a segít­ségükre sietünk, s azért kizárólag vadeleséget kérünk, olyat, amilyen a gazdaságokban kevésbé értékes. Nem ritkaság, hogy évente B00—800 bri­­gádérát is ledolgozunk. Természete­sen a tagok is gyűjtenek be télire vadeleséget, hogy az ínséges időben a vadnak mindig terített asztala le­gyen. Hogy a vadnak jobb búvóhelyet biz­tosítsanak, kiültettek egy S00 méter hosszú, nyolc méter széles erdősávot, melyben négy sor fát és a szélen két sor bokrot ültettek. Ezt azonnal be is öntözték, így biztosra veszik a fák eredését. A lucernásokból és ahol károsodás­nak vannak kitéve a fácántojások, összeszedik azokat. A felkutatásban nagy segítséget nyújt a rendelkezésre álló nyolc kitűnő vadászeb. Így a to­jásokat kikeltetik. Az elmúlt évben 720 fácáncsibét engedtek ki a terü­letre, de ha lett volna valamilyen speciális eleség, ennek a dupláját si­került volna felnevelniük. Ha van ilyen, jó lenne ha az SZVSZ járási Bi­zottsága erről tájékoztatná a vadá­szokat! Arról is szó e^ett, hogy képe­sek lennének — természetesen anyagi támogatással — a rendszeres fácán­tenyésztésre is. Kiegészítő iskolázás után megfelelő szakembereket készít­hetnének fel erre a feladatra. Két éven keresztül — vérfelfrissítés céljából — az egyik helyről befogott fácánokat, a másik, távolabbi helyen engedik ki, ily módon tavaly is 148 tyúkot és 240 kakast helyeztek át. Van saját lövöldéjük, ahol felké­szülnek a vadászati idényre, mert ők is azt tartják, hogy bizony itt és nem a vadászatokon kéll elsajátítani a lö­vés tudományát. Ez az egyesület tehát példaképül szolgálhat a többinek is. Meg kell azonban még említenem Szikola Lász­ló és Csenkey Rudolf vadászokat, akik mindig az élen járnak, fárad­hatatlanok a vad nevelésében és óvá­sában, részükre nincs ünnep, nincs rossz idő, csak a vad szeretető és óvása. Így dúvad csak mutatóba akad. Ez azonban a négy vadőrnek köszönhető, akik féltve őrzik a vadat, de mindenekelőtt a nálunk már kive­szőfélben levő pár túzokot. Még csak annyit, hogy van egy fájó pontjuk is, méghozzá az, hogy a Gombai ÄG tulajdonában levő ötven hektáros bekerített parkerdőt, amely minden időben a fácánok legfőbb költő és búvóhelye, az SZVSZ és a jnb által legyen védetté nyilvánítva, hogy ott a vad mindig nyugalmat ta­láljon. Ök ezen a területen ugyan nem vadásznak, de sajnos ugyanez nem mondható cl a szomszédról. Amint látjuk, egy kiváló vadásztár­saságot ismertünk meg, tele ambíció­val, melyben a megértés, fegyelem és a munkás szelleme dominál. Látszik, hogy a legnemesebb szocialista szel­lem hatja át minden egyes tagját. Csak így tovább! SAFARIT JÓZSEF, Šamorín A kétezer hektárnál nagyobb va­dászterületek létrehozása a kis szer­vezetek összevonását tette szükséges­sé. Az erre vonatkozó rendelet értel­mében 1973-tól közösen gazdálkodik a balom és a pastuchyi (patasi) va­dásztársaság is. Arra a kérdésre, mi­lyen változások történtek az eltelt öt év alatt, Vida Imre mérnök, a vadász­­társaság elnöke válaszolt. Elmondta, hogy 2237 hektáros va­dászterületen gazdálkodnak. Az át­szervezéskor taglétszámuk tizenhét volt, jelenleg azonban huszonnégy. Az átszervezés nagyon pozitívan hatott gazdálkodásukra. Ezt az évről évre jobb eredmények elérése bizo­nyítja legjobban. A nagyobb területen tágabb lehetőségük nyílik a vaddal való gazdálkodásra, a törzsállomány kialakítására. Az átszervezés előtti gyakorlattal szemben most már éven­te nagyob területet hagyhatnak a törzsállomány nyugodt szaporodására. Ezt a területet nem vadásszák le. A közös gazdálkodás előnyeként említhető az is, hogy a nagyobb lét­számú tagság több és színvonalasabb munkára képes. Megfelelő irányítás­sal a vad védelme és nevelése bizton­ságos. A vadásztársaság vezetősége az átszervezést követően mindent megtett annak érdekében, hogy kellő légkört biztosítson a jó kollektíva lét­rejöttéhez és ezen keresztül a vadgaz­dálkodás színvonalának emeléséhez. A házirend értelmében minden négy tag egy őzetetőt készít, s azt a tél fo­lyamán folyamatosan takarmánnyal tölti fel. A fácánetetésre minden tag saját etetőt készít, ezt a tél folyamán takarmánnyal látja el. Említésre mél­tó kezdeményezés — több szervezet is követhetné példájukat —, hogy a takarmánynövények, főleg a lucerna kaszálása idején a fácántojásokat összegyűjtik, és saját keltetőgépeiken kikeltetik. Megmentik a tojásokat a megsemmisüléstől. Ennek eredménye­ként évente 250—300 fácáncsibét en­gednek a területekre 5—6 hetes kor­ban. Gondot okoz azonban a vezető­ségnek a takarmánykeverék beszer­zése a kisfácánok részére. A járásban olyan keveset igényelnek ebből, hogy a felvásárló és ellátó vállalatnak gon­dot okoz a gyártás. Jó lenne, ha a járásban az eddiginél több szervezet tenné magáévá az említett vadszapo­rítást. Az így megmentett apróvadak értékén túlmenően a takarmánykér­dés is megoldódna. A szervezet vezetősége gondot for­dít törzskönyvezett vadászkutyák be­szerzésére is. Jelenleg kilenc alkal­mas vadászeb áll rendelkezésükre. Vadászterületükön főleg a nyúl, a fácán a legtöbb. Évi vadkilövési ter­vük hatszáz fácán és hatszáz nyúl. Tervüket az 1975-ös év kivételével maradéktalanul teljesítették. 1975-ben ugyanis a nyálra lövési tilalom volt. Jó eredményt értek el az elmúlt öt évben az élőnyúl befogása terén. Évente átlagban kétszáz, s az 1976-os évben azonban kétszázhatvan élőnyu­­lat értékesítettek. A mezőgazdasági üzemek a nagy teljesítményű gépek maximális kihasz­nálása, a földalap növelése érdeké­ben egyre nagyobb parcellákat alakí­tanak ki. Ezzel a vad búvóhelyéül szolgáló facsoportokat, bokrokat el­távolítják, a réteket felszántják, s ez negatívan hat a vadgazdálkodásra. A szervezet vezetősége ezt úgy ellensú­lyozza, hogy a nagyüzemi mezőgazda­­sági termelésre alkalmatlan területe­ken „vadföldeket“ létesít. A területe­ket a vad elrejtőzésére és táplálkozá­sára alkalmas növénnyel telepítik be. A tagság aktív részt vállal a CSI­­LIZKÖZ Efsz által létesített szélvédő­­sávok kialakításában is. Az év tava­szán több mint 1600 facsemetét ültet­tek ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szervezet vezetősége és tagsága szívügyének tekinti a vadgazdálkodás feltételeinek szüntelen javítását. Be­kapcsolódnak a szövetkezet termény­­betakarítási munkálataiba is. A szö­vetkezettel való kapcsolatuk jó. A szervezet elnöke a következő Idő­szakra vonatkozó feladataikról is tá­jékoztatott. Ennek középpontjában я vadállományról való sokrétű gondos­kodás van. A házirend komoly felada­tokat ró a vezetőségre és a tagságra. A vadgazdálkodás területén tanúsított céltudatos munkájuknak köszönhető, hogy az eltelt öt év alatt a járás leg­jobbjai közé zárkóztak fel. Vörös György HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÄSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT • Idény kezdetén a szakboltban Az SZHSZ bratislavai szervezeté­ben áprilisban különféle versenyek zajlottak le ás május 2-án új horgász­idény vette kezdetét. A természetet kedveld horgászok sokasága tehát új­ra benépesítheti a vízpartokat, kielé­gítheti nemes szenvedélyét, várhatja a télen megálmodott kapitális hal ka­pását. A tapasztalt horgász jól tudja, hogy a biztos eredmény eléréséhez kifogás­talan szerelék szükséges, de' mitévő legyen az úgyszólván semmilyen gya­korlati tapasztalattal nem rendelkező kezdő7 Mindenekelőtt a Duna utcában fel kell keresnie a horgászati cikkek szakboltját, ahol mindent megvásá­rolhat. Az is nagy előnyére szolgál, ha Matilda Rumanová, a szakbolt ve­hetője, aki néhány évtizede aktívan horgászik, jó tanácsokkal láthatja el. A napokban azzal a célzattal ke­restem fel a szóban forgó bolt veze­tőjét, hogy az idény kezdetén áttekin­tést kapjak a készletről, s a vásárlók igényeinek kielégítéséről. A tájékoztatóból kiderült, hogy a szakboltot a Darabáruk Vállalati Igaz­gatósága tizennégy naponként új áru­val tölti fel. Korábban ugyanis ennek a vállalatnak a horgászati cikkeket szállítania kellett Nyugat-Szlovákia összes sportszer boltjába, újabban azonban csak Bratislavát látja el, s azóta Itt lényegesen megjavult a helyzet. Ez azt jelenti, hogy itt más körzetek horgászai is beszerezhetik a szükséges szereléket. ф Az általános javulás mellett még mindig akad hiánycikk? — tettem fel a kérdést a bolt vezetőjének. — Amióta a Darabáruk Vállalata csak a bratislavai boltoknak szállít, nagy javulás tapasztalható az áruvá­lasztékban, s javult a vásárlók kielé­gítése Is. Az igazgatóság szakavatot­tan gondoskodik róla, hogy minden beszerezhető horgászati cikkből ele­gendő legyen. Ez egyben persze azt jelenti, hogy hellyel-közzel még elő­fordul a hiánycikk, mert az igazga­tóság a gyártóktól képtelen beszerez­ni némely cikket. Naponta ugyanis ezer-ezerötszáz, néha ennél is több vevőt szolgálunk ki filléres áruval. Ha hiányzik valami, bizony nagyon nehéz azt mondani a vevőnek, hogy nincs. Néhanapján például az érdek­lődőnek nem adhatunk éppen olyan zsinórt, mint amilyent venni szeret­ne. Gyárainkban peremfutó orsókból jelenleg tíz fajta is készül, tehát lát­szatra nagy a választék. És ml a va­lóság? Az, hogy az igazgatóság leg­feljebb két-három fajtát tud csak be­szerezni. Hova kerül a többi? Bizo­nyosan külföldre. A horgászok eléggé gyakran keresnek az orsókhoz pótal­katrészeket. Sokszor hiába érdeklőd­nek, mert ilyesmit csak nagyon ritkán kapunk. Komoly fogyatékosságnak tartom, hogy Szlovákiában nem léte­zik horgászszerelék javító, pedig vol­na elegendő munkája. Horgászaink közül sokan kedvelik az úszós horgá­szatot. Oszót azonban csak elvétve, kapunk. így nem elégíthetjük kt a fogyasztók igényeit. Ezzel szemben a teleüveg horgászbotokhoz felsőpótlás két méretben (1,20—1,40 m) is kap­ható, darabonként mindössze kilenc koronáért. Ъ Mit tanácsol a kezdőknek, mi­lyen szerelékkel horgásszanak?! Pisztráng az Ipolyban? Köztudomású, hogy az Ipoly folyö — amely a Szlovák Erchegységben ered — alsóbb szakaszán júnéhány kilométeren a CSSZSZK és az MNK országhatárát képezi. Ez a folyó halban eléggé gazdag. Úgyszólván min­den alföldi halfajta megtalálható benne, hiszen — az esetenként elő­forduló szennyezés ellenére — egyike Dél-Szlovákia legtisztább folyóinak. A MOHOSZ hivatalos lapja, a Magyar Horgász márciusi számának „Nágyszázhetvenöt mázsa hal“ című cikke figyelemre méltó adatot közöl arról, hogy Hibó Tamás grafikusművész, a salgótarjáni Erőmű Horgász Egyesület tagja, a Nógrádszakáli Ipoly-szakaszon az elmúlt év november 29-én 2-eg számú mepps villantóval egy 25 cm-es szivárványos pisztrángot fogott. A tilalmi időszakban horogra akadt pisztrángot azonban az illető sportszerűen visszaengedte a folyóba. Kérdés, hogyan kerülhetett a szóban forgó pisztráng az Ipoiyba? Erre a magyarázat nem nehéz, hiszen a vén Ipoly eredetéhez közeli szakaszon beleömlő Bányapatak kimondottan pisztrángos víz. Az alsóbb szakaszán pedig az ftregfolyó, részben a Krtís, majd a Korpona, valamint a Štiavnica patak felső része szintén pisztrángns. Ezzel magyarázható, hogy Hibó Tamásnak — bár tilalmi idóhen — az Ipolyban sikerült egy pisztrángot megakasztania. Erre csak azt mondha­tom. hogy bárcsak tilalmi időn kfvül is megakaszthatnánk néhányat ezen nemes halból a vén Ipoly, vagy akár a Korpona patak alsóbb szakaszain is. (hai) Egy kis szervezet tevékenységéről — Ez attól függ, hogy milyen vi­zekhez mennek. A Dunán például, erős sodrása végett a merevebb he­gyű vastagabb zsinórral és nehezebb ólommal fölszerelt botok használatát tartom előnyösnek. Ezzel szemben a lassú folyású vagy az állóvizeken az érzékenyebb hegyű, vékonyabb zsi­­nőrzatú, könnyebb ólmozatú botok célszerűbbek. A szerelék megválasztá­sakor persze azt is tekintetbe kell venni, hogy úszós, fenekező vagy per­gető szerszámot akarunk-e összeállí­tani. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a kezdő, amennyiben lehetősége van rá, szegődjön egy tapasztalt horgász mellé és azzal járjon a vizekhez, mert az ilyen horgásztól sok jót elsa­játíthat. Ezzel elkerülheti a fölösle­ges bosszúságokat. 0 Milyen botot és orsót ajánl a kezdőknek? — Teleüveg botjaink külföldön is hírnevesek és keresettek. Kielégítik a legkényesebb horgászok igényeit is. Ezekkel a kezdők jó gyakorlatot sze­rezhetnek. A csendesebb vizeken hasznosak például a hosszabb botok, mert ezekkel a csali oda helyezhető, ahová a horgász kívánja. Orsóink pe­dig mind jók, bírják a terhelést, azon­ban szükséges a rendszeres karban­tartásuk. Az elmondottakhoz talán még any­­nyit lehetne hozzáfűzni, hogy egyet­len horgászbotot sem szabad túlságo­san megterhelni. Ne tegyünk a bo­tokra vastagabb zsinórt, nehezebb ól­mot mint amilyent az utasítás előír. Aki ezt a szabályt megszegi, annak számolnia kell a bot károsodásának eshetőségével, és az ezzel járó bosz­­szúsággel. Tény azonban, hogy a kel­lő hozzáértéssel felszerelt készség so­káig megtartja eredeti jó minőségét. Rumanová elvtársnőnek mellékesen említettem, hogy egy alkalommal en­gem is megtréfált egy kapitális ponty, amely 70-es zsinóromat elszakította, azonban tüstént hozzátettem, hogy 'ebben magam voltam a ludas. Erre ő megértőén mosolygott és bólintott. Hát igen, Ilyen vastag zsinórt a hal csak a horgász hibájából szakíthat el. Ebből pedig okulni kell. Hoksza István Az SZHSZ Sahyi (Ipolysági) helyi szervezetének 220 felnőtt tagja van. Ebből is látható, hogy horgászszerve­­zetünk nem tartozik a nagy taglétszá­­múak közé, azonban tevékenységével tekintélyes helyet vívott ki magának. Gondoskodunk az utánpótlásról is, hiszen harmincegy fiatal tagunk van tizennyolc éves korig, ezenkívül száz­tíz pionírhorgászt is számontartunk. Idei évzáró taggyűlésünkön tagsá­gunk vállalta, hogy a Februári Győze­lem 30. évfordulója tiszteletére tíz-tíz órát ledolgozik a horgászvizek kör­nyékének rendbetartásában, főleg a holtágak és a helialasított kavicsgöd­rök tisztításában. Ezenkívül szerveze­tünk minden tagja öt-öt órát dolgozik le a nemzeti bizottság által szerve­zett társadalmi akciókban, abban a körzetben, ahol lakik. Célul tűztük továbbá, hogy szerve­zetünk taglétszámát mintegy húsz százalékkal gyarapítjuk. Arra törek­szünk, hogy tagságunk politikai és szakmai ismereteit bővítsük. Miden új jelentkezőnek — aki kéri szerveze­tünkbe való felvételét — kötelező iskolázáson kell résztvennie, csak az­tán kaphatja meg a tagsági igazol­ványt, s az illetmények befizetése után a horgászjegyet. A pionírok részére két tanfolyamnt szerveztünk. Az egyiket Šahyban, a pionírotthon mellett, a másikat pe­dig a pláitovcei (palásti) általános iskola mellett. A tanfolyamot Tencer tanító elvtárs vezeti. Évente megszer­vezzük a pionirhorgászok hnrgászver­­senyét és a győzteseket tárgyi juta­lomban részesítjük. CHIJDO BELA, a szervezet gazdája

Next

/
Thumbnails
Contents