Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-06 / 18. szám

197*. má}« i.

SZABAD FÖLDMŰVES

11

A magyar élelmiszergazdaság berkéből

Friss gyümölcs, eredeti ízek télen is

Válasz a

Lapunk idei január 28-i 4. számában közölt „Meddig még?“ című cikkre a Nové Zámky-i Húskombinát építését végző bratislavai Priemstav n. v. hatoldalas leszágon^ pontosan tudják/ hogy az ország viszonylag kis termőterülete következtében nem a mennyiséggel, hanem csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségével képesek a világpiacot befolyásolni.

Magyarországon hosszabb ideje folyik eredményes haltenypsztés. Most e téren is újszerű vállalkozásról számolhatunk be. A Bikali Állami Gazdaság (Dél-Dunántúl) évi 800 vagon kapacitású halfeldolgozó üzemet épít korszerű japán berendezések felhasználásával, A magyar

és filézett, tartósított halkészítményekkel kíván a piacon megjelenni. Az ízletes és nagy tápértékű növényevő édesvízi halak a tengeri fajtáknál rendszerint szálkásabbak. Emiatt különösen külföldön nem elég elterjedt a fogyasztásuk. Az eljárástól a magyar halkészítmények népszerűsítését várják. Ez valószínűleg nem lesz túlságosan nehéz, mert a magyar konyha halételeit, a halászlét, a halpaprikást és a halsülteket nagy élvezette! fogyasztják a Magyarországra látogató külföldiek is.

csemegeszöiő-fajtákat világszerte ismerik és kedvelik.

Az ágazatok fejlesztéséről szólva gyakran hivatkoztunk a minőség és a korszerűség követelményére. Ez mindenekelőtt a termelési eljárások és berendezések színvonalára vonatkozik. A saját hagyományokon alapuló fejlesztés mellett Magyarország tárt kapukkal fogadja a nemzetközi fejlődés vívmányait. A nagy távlatok előtt álló magyar élelmiszergazdaság széles körben veszi át és alkalmazza mások eredményeit.

(Budapress)

A növekvő vásárlási igényeknek megfelelő erőteljes fejlesztésnek lehetünk tanúi a magyar hűtőiparban. Különösen a gyorsfagyasztott mirelite-készítményeket keresik bel- és külföldi piacon egyaránt. A fejlődés csalhatatlan jele a belföldi kepesiet ugrásszerű növekedése. Köztudott ugyanis, hogy a magyar vásárló hoszszú ideig idegenkedett a hűtéssel tartósított élelmiszerektől. Az idegenkedést csak oly módon lehetett legyőzni, ha a gyorsfagyasztott gyümölcsök, zöldségek és húskészítmények íze, külleme a tartósítás során nem veszít értékéből, könnyen, gyorsan fogyasztható és ezáltal megkönnyíti a dolgozó háziasszonyok otthoni .munkáját. Az eredmény valóban elvitathatatlan, hiszen a gyorsfagyasztott málna, az illatos magvaváló szilva, a kellemesen csípős ízű zöldpaprika, vagy a lecsóparadicsom a nyár ízeivel teszi változatosabbá a vitaminszegény téli hónapok étkezését. A termelés fokozását új, vagy bővített, felújított hűtőipari létesítmények sora szolgálja. A közeljövőben adják át a nagy befogadóképességű zalaegerszegi hűtőházat és befejeződik a székesfehérvári és miskolci hűtőházak bővítése. (Kettő a Dunántúlon, a harmadik Észak-Magyarországon van.)

Változatlan az érdeklődés a magyar borok, a gyümölcsök és zöldségfélék iránt. Ezeket a termékeket különleges, mondhatni egyedülálló tulajdonságaik tették világszerte ismertté. A magyar föld éghajlati és termőhelyi adottságai révén sajátos; másutt ismeretlen ízeket, zamatokat kap a bor, a gyümölcs és a zöldség. A híres magyar Jonathán és Starking alma, a telthúsú, bő létartalmú őszibarack, a telt húsú, bő létartalmú őszibarack, a korai érésű, mézédes Csabagyöngye szőlő nemcsak ízével és küllemével vonzza a fogyasztókat. A magyar gyümölcs és bor további nagy előnye, hogy jól szállítható, tárolható és tartósított fogyasztásra is kiválóan alkalmas. A szakemberek véleménye szerint éppen az említett előnyös tulajdonságokat kell fejleszteni. Magyaror-Jó szolgáltatások földműveseinknek

bírálatra

vélben válaszolt, amelyből az üzemigazgató levelét közöljük.

Tisztelt Főszerkesztő Elvtársi

Megkaptam levelét lapjuk azon számával együtt, amelyben a vállalatunkat, mint a Nové Zámky-i Húskombinátot építő egységet bíráló cikk megjelent.

Lényegében az említett cikkhez nincs különösebb megjegyzésem, mert az építkezésen uralkodó állapot valóban nagyon körülményes, és a kitűzött határidőket már több ízben nem lehetett betartani.

Bosszant azonban az a körülmény, hogy a cikk írója bizonyára a beruházó cég dolgozójának tájékoztatása alapján nem elemzi az adott helyzetet teljes egészében.

A legkomolyabb hiányosság ezen az építkezésen a végrehajtó projektum késedelmes kidolgozása volt, amely jelentős mértékben idézte elő a kétesztendős késést, anyagbeszerzési és kapacitás-problémákat okozva.

A hiányok kiküszöbölése és az építés-végrehajtási projektum kézhezvétele után 1977-ben több értekezlet során vitattuk meg a helyzetet és az értekezletek eredményeképpen az építkezés befejezését 1978-ra tűztük ki.

Az építkezésen részt vevők 1977 szeptember 13-án az építkezésnek az újonnan kitűzött határidőre történő befejezése érdekében aprólékos munkarendet dolgoztak ki.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy e kérdésben is részünkről három ízben — technológiai szempontból nem számottevően — bizonyos lemaradás adódott. Az építkezésen észlelt tényleges helyzet azonban arról győzött meg, hogy az 1977-es év májusával kezdődően az építkezésen a beruházónak, illetve a technológiai berendezés szállítóinak már átadott részlegeken és az egyes objektumokban a gépek és berendezések szerelését jelentős késéssel végzik és így nem szorgalmazzák, hogy a Húskombinát átadásának ez év júniusára kitűzött határidejét betarthassuk. Elsősorban a kazánházban, a vágóhídi üzemrészlegen és a vízgazdasági objektumokban ilyen a helyzet.

Az 1978 januárjában újonnan kidolgozott munkarendszer és ennek keretében a technológiát, a gépeket és berendezéseket szállító üzemek állásfoglalása ékesszólóan bizonyítja, hogy nincsen kellőképpen beütemezve a gépek szállítása, sem a beszerelésük 1978 júniusáig, amikor is a Húskombinátot üzembe kellene helyezni.

František Slávik mérnök,

üzemigazgatő

Pavol Celeng: „... Célunk, hogy az idei aratásig minél több, minőségileg megjavított gabonakombájn hagyja el szerelőcsarnokunkat...“

(A szerző felvételei)

A vállalat 07 számú munkarészlegének szerelőcsarnokában a nyár melegét, a ringó gabonaföldeket idézték a főjavítás alatt álló E—512 típusú gabonakombájnok. Pavel Celeng műhelyvezető elégedett a gépjavítók munkájával.

— Munkarészlegünk — mondotta Celeng elvtárs — mindössze kétéves múltra tekinthet csak vissza. A múlt év tervfeladatait sikeresen teljesítettük. Ez azt jelenti, hogy a kétmillió korona értékű teljesítménytervet 342 ezer koronával túlszárnyaltuk. Az idei feladatok még igényesebbek. Míg az előző évben tizennyolc gabonakombájn főjavítását kellett elvégeznünk, addig az idén nyolc járásból összesen harminc E—512-es vár főjavításra. Már most kijelenthetem, hogy az első negyedév feladataival sikeresen megbirkóztunk. Célunk, hogy az idei aratásig minél több, minőségileg megjavított gabonakombájn hagyja el szerelőcsarnokunkat és hiba nélkül állják meg helyüket a „kenyércsatában“.

Bodzsár Gyula

A Veľký Krtlí-i (Nagykürtösi) Gép- és Traktorállomáson két munkarészleg vezetőjével beszélgettünk. Elsőként Slavomír Васко mérnök, a vállalat mezőgazdasági termelő tevékenységének vezetője tájékoztatott a traktoros növényvédelmi csoport előző évi munkasikereiről.

— A 01 számú munkarészlegünk traktorosai az elmúlt év során kimagaslóan jó eredményeket értek el a növények vegyszeres kezelése, a hatóanyagok bemunkálása terén. Ezt igazolja az a tény is, hogy a gép- és traktorállomások vezérigazgatósága által a vegyszeres növényápolás terén meghirdetett egyéni szocialista versenyben immár másodízben született nagykürtösi siker. Hajnár László

1923,5 hektáros teljesítménnyel megérdemelten került az első helyre; őt követte ján Mackó (1911.5 ha) és Bojtos Vince (1847 ha). Összetett versenyben is sikeresnek mondható vállalatunk szereplése, mert a 8489 hektáron végzett növényápolással termelési-gazdasági egységünk versenyében a harmadik helyre került. Feltétlenül említést t-'demel, hogy növényvédőink reklamáció nélkül teljesítették ezt a jelentős felkészültséget és szakszerűséget igénylő munkát.

Slavomír Васко mérnök: „ .. dolgozóink kimagaslóan jó eredményeket értek el a vegyszeres növényvédelem feladatainak elvégzésében'1!

Több halat

hétköznapokon is

Még nem is olyan régen az édesvízi halak az idényjellegű ételek közé számítottak, mivel a halastavak lehalászását nagyobbára csupán késő őszszel végezték. A racionális, ésszerű táplálkozás elveinek meghonosításával a halastavak belterjesebb kihasználása következtében ma már az egész év folyamán el lehet látni a piacot hallal. A Cseh Szocialista Köztársaság Állami Halgazdaságának ilyen értelmű kezdeményezése azonban elsősorban az elosztást végző kereskedelmi szervezeteknél nem talált kellő megértésre. Igaz az is, hogy az élő és jó minőségű halak kereskedelmi forgalmazása eléggé körülményes, bonyolult feladat. Komoly beruházást és tökéletes szervezettséget követel.

Az Állami Halgazdaság Ceské Budéjovice-i fióküzeme 1970-ben kezdte meg az édesvízi halak tartósítását új üzemegységében. Lényegében itt az általuk kitermelt halak félkész áruvá történő feldolgozását és fagyasztását végzik. Ilyen megoldással eddig sem hazánkban, sem a szomszédos országokban még nem találkoztunk.

Ezért az üzemrészleg dolgozóinak kezdetben számtalan problémát kellett leküzdeniük.

Csupán egy Dániában vásárolt hűtőberendezés állt rendelkezésükre, a többi berendezést saját elképzeléseik alapján készítették el. Mindenekelőtt ügyességükben bíztak és két kezük munkájára alapoztak. Minden akadály ellenére a termelést beindították, gyártmányaik minősége naponta javult, s jelenleg a* általuk forgalmazott, félkész haláru nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is keresett cikk lett.

Václav Majer technikus kíséretében ismerkedem a termeléssel és az egész üzemmel. Itt összesen huszonnyolcán dolgoznak, közülük a termelésben foglalkoztatott huszonegy dolgozó közül három férfi. Elő halakkal üzemegységüket az Állami Halgazdaság több részlege látja el. Az ide szállított halakat külön medencékben tárolják, ahonnan egy csatornán úsztatják őket a csarnokba. Itt egy erre szerkesztett berendezés áramütéssel kábítja el a halakat, majd erős vízsugárral távolítják el a pikkelyeket, a halat kézzel kizsigerelik, fejét és uszonyait levágják, dobkatlanban átmossák, majd fagyponton aluli 40 C fokon fagyasztják. Ilyen félkész áruvá elsősorban pontyot, kisebb menynyiségben márnát és pisztrángot, néha fogassüllőt és csukát dolgoznak fel. A rózsás márnát gyakran felfüstölik, я ez az áru igen keresett délcsehországi különlegesség.

E részlegen valóban kiváló munkaközösség dolgozik, és tagjai 1974-ben elnyerték a szocialista brigád címet, majd 1978 óta nagyszerű eredményeik elismeréseképpen a Csehszlovák—

Szovjet Barátság brigádja megtisztelő cím birtokosai. Minden esélyük adott, hogy megszerezzék a szocialista brigádok II. fokozatát, ezüst jelvényét. A brigádról azonban már- Vltesláv }ílek elvtárs, e részleg vezetője tájékoztat.

— A szocialista brigád cím elnyeréséért 1972 második felében léptünk versenyre. Kollektívánk vezetője Arnost Zbynek, a részleg egyik dolgozója. A kezdet kezdetén itt nyolc aszszony dolgozott. Munkájukat, igyekezetüket siker koronázta, ami elsősorban a termelési eredményekben mutatkozott meg. Példaként említem, hogy 1970-ben termelési feladatunkat csupán 89,3 százalékra teljesítettük, amikor is 3940 mázsa élő halat dolgoztunk fel és 2354 mázsa félkész árut adtunk piacra. Tavaly viszont már 9308 mázsa élő hal feldolgozásával tervünket 110 százalékra teljesítettük és az 5560 mázsa piaci árutermelés 113 százalékos tervteljésítésnek telel meg. A termeiét Ilyen jelentős növelésében komoly szerepet játszott a szocialista verseny és a brigád tagjainak kezdeményezése. Üzemünk újítási témák megoldását szorgalmazta, amelyek az egyes munkaműveletek gépesítésének megvalósítását tették lehetővé. Mi ezt a lehetőséget, mint fuldokló a feléje nyújtott kezet, ragadtuk meg. Saját újítási javaslatunk például a pikkelyhántoló, a hasznavehetetlen hulladék eltávolítására szerkesztett berendezés, a haldaraboló és mások.

Ezek a célszerű módosítások, újítások, valamint a később vásárolt halhúsadagoló és -csomagoló gép, valamint a pisztrángok szállításakor nélkülözhetetlen jégelőberendezés tették lehetővé azt, hogy az Uzemrészleg termelési térfogatát csaknem háromszorosára emelték. A kiváló minőségre törekvés eredménye, hogy készítményeik iránt rendkívüli az érdeklő-A szorgos kezek naponta több tíz mázsa halat zsigerelnek ki. Ez alkalommal éppen rózsás márnát készítenek elő felfüstölésre. (A szerző felvétele)

dés annak ellenére, hogy az Állami Halgazdaság hasonló üzemet létesített Prágában és Pferovban is. Készítményeik minőségét igazolja, hogy az 1973-as országos mezőgazdasági kiállításon egy aranykalász fődíjat és egy I. díjat jelentő érmet szereztek a csomagolt pontyszelettel, valamint fagyasztott pisztráng készítményükkel.

— Szocialista felajánlásainkban minden esztendőben a minőség fokozására, a nyersanyag maradéktalan felhasználására, a költségek csökkentésére és munkafeltételeink folyamatos javítására összpontosítjuk figyelmünket — mondta az Uzemrészleg vezetője. — így a racionalizáló intézkedések megvalósításával eddig még minden évben sikerült növelni termelésünk térfogatát, s ezzel tervünk túlszárnyalását értük el, amit lényegében állandó feladatunknak tartunk.

Az idén ez a munkaközösség tervé szerint kilencezer mázsa élő halat akar feldolgozni, s ebből 5250 mázsa félkész árut előállítani. A szocialista brigád által tett vállalás ad lehetőséget arra, hogy a termelés időtervét már eddig is az év elejétől 108 százalékra teljesítik. Ezáltal megteremtették annak feltételét, hogy terven felül kétszáz mázsa élő halat dolgozhatnak majd fel, s ebből 180 mázsa félkész árut adjanak piacra. De az Állami Halgazdaság dolgozói nem érik be ennyivel. Számolnak azzal, hogy 1980-ig az élő halak feldolgozásának évi mennyiséget harmincraer mázsára növelik, hogy a megnagyobbodott keresletet, a piacot még jobban kielégíthessék, lényegében ez a lakosság racionális táplálkozásának elveivel ás követelményeivel szorosan összefügg.

, Jozef Sluka