Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-06 / 18. szám
A szabad idd minden dolgozd számára szükséges, s ennek megfelelően szocialista társadalmi rendszerünk arra törekszik, hogy ez folyamatosan növekedjék. Évente több mint száz nap áll dolgozóink rendelkezésére, s ennek tartalmas, hasznos eltöltése nemcsak az egyén, hanem a társadalom ügye is. Természetesen meg kell állnunk a „hasznos“ szónál. Ezt nem éppen úgy kell értelmeznünk, hogy a dolgozó olyan tevékenységgel töltse szabad idejét, amiért fizetnek. A szabad idő kapcsán feltétlenül ki kell hangsúlyozni a pihenést, az aktív kikapcsoló dást, tehát a mozgással, céltu datos programmal kitöltött szabad idő fontosságát, amely sokkal hasznosabb az ember számára az anyagi javaknál. A kisállattenyésztés mint hobbi, illetve mint időtöltés az utóbbi években széles körben elterjedt. Százával, ezrével vannak olyan kisállattenyésztők, akik ma már a munka korszerűsítésén dolgoznak teljes sikerrel. Kisállattenyésztésünk ma már ott tart, hogy a tenyésztők egyre jobban hozzájuthatnak a jól tojó tyúkok, a gyorsan növő pecsenyebaromfi naposcsibéihez, a nagyhozamú nyúlfajtákhoz, a kisállattenyésztés korszerű eszközeihez, s természetesen a szükséges tápokhoz Is. A felsorolt szempontok kivétel nélkül mind örömteli tények, melyek közelebb visznek bennünket a korszerűbb, gazdaságosabb kisállattenyésztéshez, s ez egyaránt hasznos a kisállattenyésztőnek és a népgazdaságnak is. Ezúttal a Dvorníky nad Ostrove-i (udvarnoki) kisállattenyésztők tevékenységén keresztül olyan szervezetet mutatunk be, melynek tevékenysége a vázolt célok érdekében történik. E konkrétumról egyébként az a beszélgetés is meggyőzött bennünket, melyet Kosa Árpád elnökkel, Horváth Béla titkárral, valamint Farkas Mária pénztárossal folytattunk. A szervezet taglétszáma jelenleg 60 személy, s örvendetes, hogy közöttük szép számmal megtalálhatók az iskoláskorú fiatalok is. A célszerűségre, valamint a szakszerűségre való törekvés szempontjából a meghatározott apróállatokat tenyésztők szakcsoportokat képeznek, s ezek ágazati irányítását szakágazati vezetők biztosítják. 1A szervezeten belül egyébként a baromfitenyésztés dominál. Farkas elvtársnő szavat szerint a tyúktenyésztés ma még jelentősebbé vált, mint a többi baromfié. A háztáji tenyésztés keretei közé jól beilleszthető, külterjes és belterjes tartási módot egyaránt jól tűró, fajtákban gazdag, s termékei iránt megfelelő a kereslet. A baromfitenyésztők ered-Több mint hobbi Sereghy Ferenc, Dvorníky nad Gstrove-i kisállattenyésztő. (Foto: —dek—) ményes munkájának alapját a haszonállatok megfelelő kiválasztása képezi. Ennél a folyamatnál elsősorban a termelőképességre (tojás, hús) vannak figyelemmel, ügyelnek természetesen a fajtatisztaságra is. Ennek megfelelően sikerült felszámolniuk a régi baromfiudvarok jellegzetes vonását: ahány tyúk, annyiféle színű, küllemű ... A tenyésztett fajták közül legelterjedtebb a hampshire, a plymouth, a kender-BEI.GA ŰRíAS magos és a vajandott. A kitermelt tojás túlnyomó részét keltetésre használják fel. Saját keltetőgépeik vannak, melyek Csömör Ida, Kósa Júlia és Kosa Ida szakszerű felügyelete mellett januártól júniusig üzemelnek. A gépek heti kapacitása 2600 darab tojás. Évente körülbelül 36 ezer naposcsibét értékesítenek a Dunajská Streda-i és a galántai járásokban. A naposcsibe után egyébként olyan nagy a kereslet, hogy érdeklődők még a trebišovi járásból is jelentkeznek. Szólnunk kell a nyúltenyésztők eredményes munkájáról is. Az élen járó nyúltenyésztők között van Kósa Aladár, Miklós Tibor, Sereghy Ferenc és Kósa imre, akik mindenekelőtt a fajtatiszta tenyésztést, a fajták feljavítását és nemesítését, a szigorú tenyészkiválasztást, valamint az életkörülmények állandó javítását tartják szem előtt. Fajtatiszta, törzskönyvezett állományukra elsősorban a csincsilla a jellemző. A könnyűipar nyersanyagellátottságának biztosítása szempontjából is értékelnünk kell a juhtenyésztők céltudatos tevékenységét. A kisállattenyésztők helyi szervezetén belül 26-an foglalkoznak juhtenyésztéssel, s átlagosan évente körülbelül 260 kilogramm tiszta gyapjút értékesítenek.' A szervezet legeredményesebb juhtenyésztől: Kósa Árpád, Kósa Gyula, Bazsó Béla és Radios János. A haszonállatok tenyésztői közül még a galambtenyésztők munkáját kell kiemelnünk. A faluban egyébként e haszonállat tenyésztésének nagyok a hagyományai. A legeredményesebb tenyésztői munkát Sereghy Ferenc, Bazsó Ernő és Karácsony Ernő folytat. Érdekes módon egyre nagyobb népszerűségnek örvend a díszmadártenyésztés is. A tenyésztők közül feltétlenül ki kell emelni Bazsó Albert és Halász Lajos nevét. Bár a díszmadártenyésztést népgazdaságilag nem nevezhetjük produktívnak, de közvetett módon a kisállattenyésztés szempontjából mégis hasznosnak kell tekintenünk. Ugyanis alapot teremt arra, hogy a fiatalabb családtagok is bekapcsolódjanak a tenyésztői munkába, s ezzel máris biztosított az utánpótlás, valamint a kisállattenyésztéshez való pozitív viszonyulás. Dicsérőleg kell, hogy szóljunk az élénk szervezeti életről is. A taggyűléseken kívül rendszeressé váltak a szakmai tanfolyamok, a gyakorlati bemutatók, elsősorban azok számára, akik a kisállattenyésztés szakmai oldalát kívánják jobban megismerni. A közös kirándulások, üzemlátogatások pedig a közösségi szellem még intenzívebb kialakítását szolgálják. Országszerte alakulnak a kisállattenyésztők alapszervezetei, melyeknek a Nemzeti Front az összefogója. A Nemzeti Front igazi szerepe viszont nem a termelés szervezése, hanem társadalmi funkció: a közösségi szellem kialakítása terén kell, hogy mutatkozzék. Az udvarnoki kisállattenyésztők tevékenysége tehát az utóbbi követelménynek is megfelel. Csiba László
