Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-06 / 18. szám

A szabad idd minden dolgozd számára szükséges, s ennek megfelelően szocialista társa­dalmi rendszerünk arra törek­szik, hogy ez folyamatosan nö­vekedjék. Évente több mint száz nap áll dolgozóink rendelke­zésére, s ennek tartalmas, hasznos eltöltése nemcsak az egyén, hanem a társadalom ügye is. Természetesen meg kell áll­nunk a „hasznos“ szónál. Ezt nem éppen úgy kell értelmez­nünk, hogy a dolgozó olyan te­vékenységgel töltse szabad ide­jét, amiért fizetnek. A szabad idő kapcsán feltét­lenül ki kell hangsúlyozni a pihenést, az aktív kikapcsoló dást, tehát a mozgással, céltu datos programmal kitöltött sza­bad idő fontosságát, amely sok­kal hasznosabb az ember szá­mára az anyagi javaknál. A kisállattenyésztés mint hobbi, illetve mint időtöltés az utóbbi években széles körben elterjedt. Százával, ezrével van­nak olyan kisállattenyésztők, akik ma már a munka korsze­rűsítésén dolgoznak teljes si­kerrel. Kisállattenyésztésünk ma már ott tart, hogy a te­nyésztők egyre jobban hozzá­juthatnak a jól tojó tyúkok, a gyorsan növő pecsenyebaromfi naposcsibéihez, a nagyhozamú nyúlfajtákhoz, a kisállatte­nyésztés korszerű eszközeihez, s természetesen a szükséges tápokhoz Is. A felsorolt szempontok kivé­tel nélkül mind örömteli té­nyek, melyek közelebb visznek bennünket a korszerűbb, gaz­daságosabb kisállattenyésztés­hez, s ez egyaránt hasznos a kisállattenyésztőnek és a nép­gazdaságnak is. Ezúttal a Dvorníky nad Ost­­rove-i (udvarnoki) kisállatte­nyésztők tevékenységén keresz­tül olyan szervezetet mutatunk be, melynek tevékenysége a vázolt célok érdekében törté­nik. E konkrétumról egyébként az a beszélgetés is meggyőzött bennünket, melyet Kosa Árpád elnökkel, Horváth Béla titkár­ral, valamint Farkas Mária pénztárossal folytattunk. A szervezet taglétszáma je­lenleg 60 személy, s örvende­tes, hogy közöttük szép szám­mal megtalálhatók az iskolás­korú fiatalok is. A célszerűség­re, valamint a szakszerűségre való törekvés szempontjából a meghatározott apróállatokat te­nyésztők szakcsoportokat ké­peznek, s ezek ágazati irányí­tását szakágazati vezetők biz­tosítják. 1A szervezeten belül egyéb­ként a baromfitenyésztés domi­nál. Farkas elvtársnő szavat szerint a tyúktenyésztés ma még jelentősebbé vált, mint a többi baromfié. A háztáji te­nyésztés keretei közé jól be­illeszthető, külterjes és belter­jes tartási módot egyaránt jól tűró, fajtákban gazdag, s ter­mékei iránt megfelelő a keres­let. A baromfitenyésztők ered-Több mint hobbi Sereghy Ferenc, Dvorníky nad Gstrove-i kisállattenyésztő. (Foto: —dek—) ményes munkájának alapját a haszonállatok megfelelő kivá­lasztása képezi. Ennél a folya­matnál elsősorban a termelő­­képességre (tojás, hús) vannak figyelemmel, ügyelnek termé­szetesen a fajtatisztaságra is. Ennek megfelelően sikerült felszámolniuk a régi baromfi­­udvarok jellegzetes vonását: ahány tyúk, annyiféle színű, küllemű ... A tenyésztett fajták közül legelterjedtebb a hamp­­shire, a plymouth, a kender-BEI.GA ŰRíAS magos és a vajandott. A kitermelt tojás túlnyomó részét keltetésre használják fel. Saját keltetőgépeik vannak, melyek Csömör Ida, Kósa Jú­lia és Kosa Ida szakszerű fel­ügyelete mellett januártól jú­niusig üzemelnek. A gépek heti kapacitása 2600 darab tojás. Évente körülbelül 36 ezer na­poscsibét értékesítenek a Du­najská Streda-i és a galántai járásokban. A naposcsibe után egyébként olyan nagy a keres­let, hogy érdeklődők még a tre­­bišovi járásból is jelentkeznek. Szólnunk kell a nyúltenyész­­tők eredményes munkájáról is. Az élen járó nyúltenyésztők kö­zött van Kósa Aladár, Miklós Tibor, Sereghy Ferenc és Kósa imre, akik mindenekelőtt a faj­tatiszta tenyésztést, a fajták feljavítását és nemesítését, a szigorú tenyészkiválasztást, va­lamint az életkörülmények ál­landó javítását tartják szem előtt. Fajtatiszta, törzskönyve­zett állományukra elsősorban a csincsilla a jellemző. A könnyűipar nyersanyag­­ellátottságának biztosítása szempontjából is értékelnünk kell a juhtenyésztők céltudatos tevékenységét. A kisállatte­nyésztők helyi szervezetén be­lül 26-an foglalkoznak juhte­nyésztéssel, s átlagosan évente körülbelül 260 kilogramm tisz­ta gyapjút értékesítenek.' A szervezet legeredményesebb juhtenyésztől: Kósa Árpád, Kó­sa Gyula, Bazsó Béla és Radios János. A haszonállatok tenyésztői közül még a galambtenyésztők munkáját kell kiemelnünk. A faluban egyébként e haszon­állat tenyésztésének nagyok a hagyományai. A legeredménye­sebb tenyésztői munkát Sereg­hy Ferenc, Bazsó Ernő és Kará­csony Ernő folytat. Érdekes módon egyre na­gyobb népszerűségnek örvend a díszmadártenyésztés is. A tenyésztők közül feltétlenül ki kell emelni Bazsó Albert és Halász Lajos nevét. Bár a dísz­madártenyésztést népgazdasági­­lag nem nevezhetjük produktív­nak, de közvetett módon a kis­állattenyésztés szempontjából mégis hasznosnak kell tekinte­nünk. Ugyanis alapot teremt arra, hogy a fiatalabb család­tagok is bekapcsolódjanak a tenyésztői munkába, s ezzel máris biztosított az utánpótlás, valamint a kisállattenyésztés­hez való pozitív viszonyulás. Dicsérőleg kell, hogy szól­junk az élénk szervezeti életről is. A taggyűléseken kívül rend­szeressé váltak a szakmai tan­folyamok, a gyakorlati bemu­tatók, elsősorban azok számára, akik a kisállattenyésztés szak­mai oldalát kívánják jobban megismerni. A közös kirándu­lások, üzemlátogatások pedig a közösségi szellem még intenzí­vebb kialakítását szolgálják. Országszerte alakulnak a kisállattenyésztők alapszerve­zetei, melyeknek a Nemzeti Front az összefogója. A Nem­zeti Front igazi szerepe viszont nem a termelés szervezése, ha­nem társadalmi funkció: a kö­zösségi szellem kialakítása te­rén kell, hogy mutatkozzék. Az udvarnoki kisállattenyésztők tevékenysége tehát az utóbbi követelménynek is megfelel. Csiba László

Next

/
Thumbnails
Contents