Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-29 / 17. szám
1978. április 29. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Kell a zö, kell a gyümölcs Mezőgazdasági Üzemeink már eddig is jelentős sikereket értek el több termelési ágazatban, ám a zöldség és gyümölcs terméshozama sok helyütt nem mindig kielégítő. Az időjárás gyakran túl szeszélyes, ezért az eredmények nem mindig olyanok, mint szeretnénk. De az is igaz, hogy sok helyen a termés sokszor gondatlanságból, sokszor egyéb okokból tönkremegy, kárbavész. Ezt tapasztalhattuk a múlt évben is. Előfordulnak olyan esetek, hogy a termelők nem teljesítik termelési és áruértékesítési tervüket, s így a zöldség- és gyümölcskonzerv-ellátásban, a feldolgozó ipar tervfeladataiban is hézagok mutatkoznak. Ezért párt- és gazdasági szerveink ismételten felhívták az illetékesek figyelmét a zöldség- és gyümölcstermesztés fontosságára és a folyamatos ellátásra. Sajnos ma az a helyzet, hogyha a lakosság igényeit ki akarjuk elégíteni, akkor a konzervek jelentős részét külföldről kell behozni, ami nem könnyű feladat. Felmerül a kérdés, hogyan lehet a kívánt mennyiséget kitermelni, és feldolgozni? A válasz talán ez lehetne: a termelő üzemek szorosan működjenek együtt a feldolgozó üzemekkel; vagyis közösen egyrészt gondoskodjanak a zöldség- és gyümölcsszükséglet kielégítéséről és arról, hogy a zöldséget és gyümölcsöt friss állapotban szállítsák a piacra, másrészt, hogy a feldolgozó üzemek a többtermést időben dolgozzák fel. Igen ám, csakhogy a feldolgozó üzemek vezetői gyakran panaszkodnak, hogy nem rendelkeznek a termésmennyiség feldolgozásához megfelelő kapacitással, s ezért a felgyülemlett nyersanyag feldolgozása nehézséggel jár. Ezt tapasztaltam például a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) konzervgyárban is. Dr. Jarina János, az üzem igazgatója tájékoztatott az eredményekről, majd a fogyatékosságokról, nehézségekről is beszélt. Megtudtam, hogy a konzervgyár múlt évi feladatait úgy mennyiségi, mind minőségi szempontból teljesítette. Ellenben exportfeladatát nem állt módjában teljesíteni, mert nem rendelkezett megfelelő mennyiségű és minőségű nyersanyaggal. Nagyon hiányzott az eper. a cseresznye, a kajszibarack, az első osztályú uborka, a pirospaprika stb. A folyamatos gyártáshoz a szükséges nyersanyagot az Agrofrigoron keresztül szerzik be a termelőktől. A fogyasztói piac bőséges ellátásában jelentős szerepet töltenek be a zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosított mezőgazdasági üzemek és kooperációs társulások. Jól együttműködnek a galántai és a Bratislava-vidéki járás egyes gazdaságaival. Konkrétan a Seneci Állami Gazdasággal és a mostovái Vörös Csillag Efsz-tel. Ezek a gazdaságok jó minőségű nyersanyagot szállítanak feldolgozásra. De azt is meg kell mondani, hogy például az elrakni való uborka (öt cm-es) szállítására a termelők az idén sem köröttek az igénynek megfelelő szerződést. Az idén hatszázötven tonna uborkát kell feldolgoznia a konzervgyárnak. Ennek a mennyiségnek március végéig csak a felét tudták szerződésileg lekötni. Ugyanis az a helyzet, hogy az első osztályú uborkát a gazdaságok nem szívesen termelik, mert termesztése sok kézi munkát igényel s állítólag nem kifizetődő. Talán bizonyos fokú ármódosítással lehetne könnyíteni a helyzeten — mondotta Jarina elvtárs. Egyébként a hazai eper- és cseresznyekészlet bebiztosítása is nehézségekbe ütközik. Egyrészt azért, mert a dunaszerdahelyi járás nem epertermesztő vidék, kevesen termesztik. A múlt évben a szükséges mennyiséget a Suranyi Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságból vásárolták, másrészt külföldről (Romániából) szerezték be, de ez a partnerük nem küldött nyersanyagot, így feldolgozni is alig tudtak valamit. A cseresznye esetében az a helyzet, hogy a termés fele lefagyott, ám sokszor az is megtörténik, ha meg is terem, nincs aki leszedje, ezért a fákon megy tönkre. Maradt a paradicsom, melyből — mint tudjuk — többlettermés volt a múlt évben, mondja tovább az igazgató. Ennek feldolgozása nehézségbe ütközött. A paradicsomvonal napi kapacitása tíz vagon. Ennél jóval többet dolgoztunk fel. hiszen tervfeladatainkat százharminchét százalékra teljesítettük. Mégis sok paradicsom tönkrement, mivel a paradicsomvonal egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Hiszen ma mór jó, bőtermő paradicsomfajtáink vannak. Ezért is égető problémánk a konzervgyár átalakítása, felújítása. Az ígéretek szerint ez 1981—1983 között valósul meg, de egy nagy teljesítményű paradicsom-feldolgozó vonalat már 1980-ig beállítanak s ezek ntán a feldolgozás nem lesz probléma. Az idén olyan intézkedéseket foganatosítottunk, hogy ha szükségét látjuk, a paradicsom feldolgozását már augusztus elsején elkezdjük, tehat egy héttel korábban, mint tavaly. Igen ám, csakhogy ebben az esetben megtörténhet — főképpen az első hetekben —, hogy nem lesz mit feldolgoznunk, mert a termelő üzemek előbb a piacot látják el paradicsommal, az üzembe már csak akkor kezdik szállítani, amikor a paradicsom ára csökken. Ekkor többet szállítanak, mint amit gyorsan fel tudunk dolgozni. Az idei feladatok igényesebbek a tavalyiaknál. Pedig a konzervgyár már régi. Fennállása óta a termelés jelentős mértékben növekedett, a konzervek választéka bővült. Az üzem dnlgozói nehéz körülmények között dolgoznak. Hogy feladataikat teljesíteni tudják, számtalan nehézséget kell leküzdeniük. A kis kapacitású gépek az eltelt időszak alatt elhasználódtak, nem felelnek meg a hatékony gyártás követelményeinek. A gépek gyakran meghibásodnak, javításuk pótalkatrészhiány miatt nehéz. E probléma következménye a munkaerőhiány, a munkatermelékenység nem kielégítő színvonala. Arra a kérdésre, hogyan készülnek fel az idei kampányra, mit tesznek azért, hogy a nyersanyagot időben és jó minőségben feldolgozzák, az igazgató így válaszolt: — Most épp a gépeket és a villanyhálózatot javítjuk, meszelés, fertőtlenítés folyik, szervezési és szakmai előkészületeket végzünk. Időben kell gondoskodnunk elegendő munkaerőről, mert a munka java része kézzel történik. A munkákban főiskolások is részt vesznek. Júliusban és augusztusban több mint kétszáz diák dolgozik itt. Az üzemben hét szocialista brigád működik, közülük két csoport a bronzérem tulajdonosa. Elsősorban a szocialista brigádok kezdeményezésére, szorgalmára, példamutatására számítunk. Reméljük, hogy az idei év bőkezűbb lesz a tavalyinál s a megszabott felvásárlási és gyártási tervét a dunaszerdahelyi konzervgyár — a fogyasztók megelégedésére — teljesíti. Ez nagyon fontos, mivel tudjuk, hogy a zöldség és gyümölcs nélkülözhetetlen, vitamindús élelmiszer. Ezért a termelő- és a feldolgozó ipar — okulva a múlt év helyenként kiütköző hibáiból — az idén a szerződéskötés alkalmával a zöldség- és gyümölcsszükséglet minél jobb kielégítésére törekedjék. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy lehetőleg kifogástalan zöldséget és gyümölcsöt juttassanak a fogyasztók asztalára. NAGY TERÉZ Felkészülnek a rajtra Beszélgetőpartnerem Magnus Ottó mérnök, a Major István nevét viselő sládkovičovói (diószegi) konzervgyár igazgatója. A gyár évi kapacitása 600 —650 vagon, s szlovákiai viszonylatban a közepes teljesítményű konzervgyárak közé tartozik. — Nehéz az idei terv? — kérdezem. — Mindig az a legnehezebb, amit éppen tenni kell. Most tehát az 1978 a nehéz. Mi erre az évre nagyobb feladatot vállaltunk magunkra, mint amennyi az ötéves tervből erre az esztendőre arányosan jut, s nagyobb A SALIMÁN SZERZETT KÉT ARANYÉREM ÁRNYÉKÁBAN Megkezdik az újfajta sajtok gyártását A CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozatával összhangban Szlovákia népgazdasága jelentős mértékben járult hozzá egyre javuló, kedvező országos eredményeinkhez. Szlovákiában az 1976— 1977-es esztendőkben a fejlődés üteme gyorsabb volt az országos átlagnál. Az ipari termelés terén az első két évben tervezett feladatainkat csaknem nyolcszázmillió koronával teljesítettük túl. Így a szlovákiai ipar részaránya Csehszlovákia ipari termelésében 26 százalékról 26,8 százalékra növekedett 1975 és 1977 között. Ezáltal állandóan növekszik hazánk népeinek anyagi és kulturális színvonala. A gyors ütemű fejlődés egyre több és jobb minőségű árut kíván, természetesen mind nagyobb választékban. Szlo- ga Irén (a képen) vákiában gyors ütemben növekedik az iparcikkek, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek eladott mennyisége. Az iparcikkek termelése növekedésének folyamatában nem akar lemaradni az élelmiszeripar sem. Egyre több jó minőségű árut kíván piacra adni. Ebben komoly szerepe van az inovációs tervek teljesítésének. Az utóbbi években jó eredményt ért el a galántai Milex tejfeldolgozó üzem is, ahol különböző kiváló minőségű sajtokat gyártanak. Ez az egyetlen olyan üzem Szlovákiában, ahol a „Sonka“ elnevezésű sajtot gyártják. Ebből évente 120 tonnát készítenek és Prágától Košicéig ez az üzem látja el e sajtféleséggel üzlethálózatunkat. Nemrégen két újfajta sajtot fejlesztettek ki ebben az üzemben, amelyekkel részt vettek a Salima ’78 nemzetközi élelmiszeripari kiállításon. Az egyik fajta sajt-kollekció elnevezése Poľovník, a másiké pedig Salas. Mind a két sajt aranyérmet nyert a Salima ’78 kiállításon, ami valóban nagy siker, mert kevés élelmiszeripari üzem szerez egyszerre két „aranyat“, főképpen. ha sajtról van szó. A galántai Milexbeu készítik a porciózott sajtot is. Az első negyedévben 70 tonna ilyen sajtot készített a Varvezette ezüstérmes szocialista brigád. (A szerző felvétele) A két újfajta sajt tehát már napjainkban is gazdagíthatná étlapunkat, de gyártását még nem kezdte meg az üzem. Perecz Gyula, a galántai Milex igazgatója elmondta: „feltett szándékunk, hogy még ez év második felében hatvan tonna kerüljö.n az üzleteinkbe“. Talán az újfajta sajtok meg sem születnek, ha az egész üzem nem kapcsolódott volna be a szaratovi mozgalomba, ami arra serkenti a dolgozókat, hogy a minőség állandó javítását szem előtt tartva, újabb termékek gyártását szorgalmazzák. Krajcsovics Ferdinánd súlyt helyezünk a mennyiség mellett a minőség javítására is. Javítani kívánjuk a gyártmánystruktúrát, a felvásárló szolgálatot, s fegyelmezetté kívánjuk tenni a költséggazdálkodást. — Magasabban van a léc. At tudják-e ugrani? —• Az idényre való felkészülés részleteit jól meggondoltuk, kidolgoztuk a tennivalókat, majd megtanácskoztuk az üzeni kiváló munkásaival, a szocialista brigádok vezetőivel, valamint a termelőkkel. Űk lelkesen vállalták. Megértették, hogy kiemelkedően fontos országos szükséglet kielégítéséről van szó. — Valóban megértették a munkások, vagy csak rábólintottak a vezetők elképzeléseire? — Nálunk nincs szavazógépezet. Tanácskozásaink a legjobb munkásokkal — főképpen a felkészülési időszakban — mélyrehatóak, a lényegre j törnek és építő jellegű viták közepet! te zajlanak. Tessék, nézze a felkészüj lésről szóló jegyzőkönyvet! Különben I az eddigi eredményeink is bizonyíta! nak. — Nos, akkor viszonyítsunk! — Rendben. Tavaly rosszul kezdő. dött számunkra áz év, mivel a késői 1 fagyok a gyümölcstermelésben óriási ; károkat okoztak. Az előálló objektív i probléma ellenére, üzemünknek sike- 1 rült 600 tonna kompót előállításához szükséges gyümölcsöt felvásárolnia. Több éves tapasztalataink alapján a tartósító ipar csak úgy tud megbirkózni a feladatokkal, ha szorosan együttműködik a termelőkkel. Mindenkinek érdeke ugyanis, hogy a jó uborka-, paradicsom-, zöldpaprika, zöldbab-, stb. termést a legcélszerűbben hasznosítsuk. A feladat nagyságára jellemző, hogy tavaly 220 tonna zöldségkonzervet, 640 tonna paradicsompürét, 600 tonna készételt és lecsóféleséget, s 400 tonna lekvárt állított elő üzemünk. Az idén pedig nem kevesebb mint 750 tonna uborka, 1250 tonna gyümölcskompót, 700 tonna készétel stb. előállítása és forgalmazása szerepel tervünkben. Ezt az óriási mennyiséget természetesen csak úgy tudjuk majd zökkenőmentesen tartósítani, ha az előre megállapított ütemben érkezik gyárunkba a nyersanyag. — Szerencsés üzem. Nincsenek gondjai. Vagy vannak? — Vannak kellemes és kellemetlen gondjaink. Kellemes gond, hogy az utóbbi években észrevehetően megváltozott a termékösszetétel: már nemcsak káposztából, petrezselyemgyökérből, sárgarépából, paradicsomból van. bőség, hanem az úgynevezett kézi munka igényes termékekből, zöldpaprikából, uborkából is. Kellemetlen gondokat — több esetben — viszont a felvásárolt áru Eľinősége okozott. Sajnos, mi a kertészeti termékek fejlődését szedésre érését nem befolyásolhatjuk. Az uborkát például szedni kellene, amikor elérte a 3—6, vagy a 6—9 centimétert, mert ha nem szedik, tovább növekszik, s abból már csak salátának való uborka lesz. Termelőink annak ellenére, hogy ebben anyagilag nagyon Is érdekeltek, többnyire salátának való uborkát szállítanak. Ezzel, szemben a paprika szedésével gyakran várhatnának egy-két napig. Ä zöldpaprika ugyanis a tövén nem romlik meg, de ha beömlesztik a gyár udvarára, s nem vagyunk képesek azonnal feldolgozni, akkor az értékes áru tönkremegy. A hasonló problémákat folytathatnám a paradicsommal. Több mezőgazdasági nagyüzemben ugyanis mesterséges beavatkozással sürgetik az ipari paradicsom érését, s ezzel csökkentik a paradicsom refraktometrikus szárazanyagát. A kellemetlenségek elkerülése céljából még egy fontos szempontra szeretném felhívni termelőink figyelmét. Tapasztalatainkból kiindulva a szállítási csúcs általában pénteki napra esik. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink a szedést — nagyon helytelenül — erre a napra ütemezik, hogy a szombat és a vasárnap számukra problémamentes legyen. — Milyen a jövő? Ügy értem, hogyan fejlődik az idén és a jövőt illetően az üzem? — Fejlesztésünk mottója az, hogy a beállítandó új, korszerű gépek a tervezettnél hamarabb kezdjenek dolgozni, termelni. Ugyanis a közelmúltban ünnepeltük a gyár fennállásának ötvenedik évfordulóját, ami egyúttal a rekonstrukció fontosságát is jelzi. A közeljövő terveiben szerepel két új vonal üzembeállítása. Az egyik vonal a gyümölcsvelő korszerűbb és produktívabb előállítását, a P—32-es vonal pedig a paradicsom feldolgozását biztosítja majd. Távlati terveink között szerepel egy 8 valamint egy 9 tonnás kazán beépítése is. Fontos fejlesztési feladatunk a Mostovái (hidaskürti) Efsz-ben tervezett paradicsomlé-állomás üzembehelyezése, mely lehetővé teszi, hogy erre a munkára üzemünkben munkaerőt ne kelljen lekötni. — Végezetül, melyek a legkedveltebb és legkeresettebb konzervféleségeik? — Mindenekelőtt az úgynevezett készételeket említeném. A kereskedelem felmérései alapján a bratislavai gulyás, a szegedi gulyás, a marhahús zöldborsóval, a töltött paprika, a töltött káposzta stb. a legkeresettebb élelmiszerféleségek közé tartoznak. Jelenleg a konzervgyár gépi felszerelésének karbantartása, felújítása az ütemtervnek megfelelően halad. A nyári csúcsra való felkészülés üteme azt sejteti, hogy az esetleges bőség ebben a gyárban nem okozhat gondokat. esi. Egy évtizedes múlt a haladás szolgálatában Tiz esztendővel ezelőtt öltött testet az ШСНЕВА nemzetközi vegyipari vásár megrendezésének régen vajúdó gondolata. Az azóta eltelt egy évtized a megingathatatlan, célratörő fejlődés göröngyös útja volt. Számtalan nehézség leküzdése szegélyezi ezt az utat, s akad olyan probléma, mely még ma is időszerű, még nem sikerült teljesen kiküszöbölni, és lényegében e nagy jelentőségű rendezvény további bővítését akadályozza. Ilyen többek között az Incheba állandó vásárterületének egyre későbbi időpontra tolódó felépítése. Fejlődése azonban még a szűkös kiállítási terület és a többi megoldatlan kérdés ellenére is olyan, hogy e viszonylag rövid idő alatt általános nemzetközi elismerést és megtisztelő helyet vívott ki a hasonló jellegű szakosított nemzetközi vásárok között, jelentőségét nagyban növelte az is, hogy e nemzetközi vásár keretében a világ minden tájáкамшааашшан ról összesereglett ■ mm szakemberek szá■ в mára a legégetőbb 1 Я /ki szakkérdésekről Ш 1 %Pf kongresszust, érte-1 kezleteket és egyéb szakmai-tudományos, illetve műszaki eszmecserét rendeztek, a legjobb hazai és külföldi szakemberek bevonásával. Az idei, már tizedik, Incheba nemzetközi vegyipari vásárra, amely Bratislavában június 24-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, már eddig 559 kiállító cég és szervezet jelentkezett. A szocialista országok 82 (a Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Bulgária, Románia, Lengyelország és Jugoszlávia képviselteti magát), a kapitalista országokból 213 jelentkezés érkezett. Az Incheba iránt mutatkozó nemzetközi érdeklődés teljesen érthető, hiszen a kémia életünk minden terét egyre nagyobb mértékben befolyásolja. Napjainkban nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk egyre növekvő termelése már el sem képzelhető a mind hatékonyabb vegyszerek, a vegyipar által előállított műtrágyák stb. nélkül. Ezért oly jelentős az e nemzetközi vásár keretében Agrichem ’78 elnevezés alatt megrendezett és a mezőgazdaság kemizálásának problémáival foglalkozó kongresszus. Az itt elhangzó szakelőadások a műtrágyák gyártásával, alapanyagaikkal, felhasználásuk technológiai lehetőségeivel, a növények tápanyagellátásában betöltött szerepükkel, a cseppfolyós műtrágyák alkalmazásának előnyeivel, a vegyszeres növényvédelemmel és ennek az életkörnyezetre gyakorolt hatásával, továbbá egyes vegyi készítményeknek az állatok hasznossága fokozásában betöltött szerepével foglalkoznak. Az ilyen jellegű és igen színvonalas tapasztalatátadás már a múlt esztendőkben is komoly érdeklődést váltott ki. Például az 1969-ben megrendezett Agrichem kongresszus 680 résztvevőt vonzott, közülük 150 külföldi szakembert. Most, amikor az Incheba, az - gunk határain túl is jó hírnp zett nemzetközi vegyipari egy évtizedes múltjára sza, látnunk kell az* folyamatos, felfelé amely a haladás tett útját fémjelzi.
