Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-29 / 17. szám
I 12. SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 29. Közel ezer hektárral növelték a termőterületet! A kukoricatermesztésre szakosodtak fA , $ Л» er V & 'Cj -о f ’s, ôľ4 ^ 'V/ w A CSKP XV. kongresszusának határozatai igényes, de teljesíthető feladatokat tartalmaznak. A növénytermesztésben fő feladat a gabonafélék termesztésének további növelése és minőségének szüntelen javítása. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben el kell érni 53—55 millió tonna gabonatermést, ami az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13—16 százalékos növekedésnek felel meg. El kell érni továbbá az évi 0,8—1 millió tonna átlagos kukoricatermést. A minőség megőrzése és a veszteségnek a lehető legkisebbre való csökkentése érdekében a szükséges gépsorok elkészítésével és raktárak építésével fokozni kell és meg kell javítani a szemesek betakarítás utáni kezelését. Ez igényes feladatok teljesítése érdekében el kell mélyíteni a növénytermesztés szakosítását és Összpontosítását, bővíteni kell a nagyüzemi termelési technológiát, a termelés és a munkaszervezés ipari formáit. Kétségkívül igényes feladatokról van szó, melyek maradéktalan teljesítése jó hozzáállást, áldozatkész és lelkiismeretes munkát követel a mezőgazdasági dolgozóktól. Természetesen feltétlenül számolni kell az agrotechnikai követelmények szigorú betartásával, így a megfelelő talajelőkészítéssel, tápanyag-visszapótlással, az optimális egyedsürűség biztosításával stb. Ugyanide sorolható a termelésfejlesztési lehetőségek feltárása és ésszerű kihasználása, mert e téren is még nagy tartalékaink vannak. Hazánkban a legtöbb szemes kukoricát a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban termelik. Ellátogattunk a Nové Zámky-i „FEjLÖrrÉS“ társult szövetkezetbe, ahol a kukoricatermesztés múlt évi eredményeiről és tapasztalatairól, valamint az idei igényes feladatok teljesítésének lehetőségeiről beszélgettünk. A választás nem véletlenül esett erre a szövetkezetre, hiszen míg tavaly nyolcszáznegyven hektáron termelték a szemes kukoricát, addig az idén már 1800 hektáron! MOLT ÉVI TAPASZTALATOK A szövetkezetben tavaly csakis jugoszláv és francia hibrideket termesztettek. A korai és a közepes érésű hibridek részaránya egyaránt 20—20 százalék volt, míg a többit kései hibridek alkották. Már több éve a termőterület mintegy 30—40 százalékán monokultúrában, tehát több éven keresztül ugyanazon a helyen termelik a szemes kukoricát, de ez egy ízben sem rontott az átlagos terméshozamon. Tavaly még annak ellenére is nagyon kedvező eredményt — 7,01 tonna átlagos terméshozamot hektáronként — értek el, hogy a tenyészidőben mintegy 130 mm-es csapadékhiány volt! A kedvező eredmény elérése azonban elsősorban annak volt köszönhető, hogy a hiányos csapadékmennyiséget megfelelő tápanyag-viszszapótlással, a fajtaösszetétel lehető legjobb megválasztásával, szakszerű növényvédelemmel és az optimális hektáronkénti egyedszám megteremtésével pótolták. A hibrideknél, elsősorban a koraiknál mérsékelten túllépték az ajánlott hektáronkénti egyedszámot. Például az LG—9-es francia korai hibrid esetében a növénysűrüség 95—100 ezer között ingadozott. A szövetkezetben már több éve sikerrel alkalmazzák a beszerezhető hibridek és fajták kisparcellás (egy hektáros) kísérleti termesztését. Tavaly 25 hektáron végeztek ilyen jellegű kísérleteket. A legjobb termést az OSSK—440-es jugoszláv (9,2 t/ha) és az LG—9-es francia (8,4 t/ha) hibrid adta. Egyébként ez a két hibrid adta nagyparcellás feltételek közt is a legjobb terméshozamot. Tavaly a szemes kukorica tápanyagellátására 400 kiló NPK-hatóanyagot adagoltak, ebből a nitrogén- (48 kilót vízmentes, cseppfolyós ammónia formájában) és káliumhatóanyag egyaránt 150—150, a foszforhatóanyag pedig száz kiló volt. A szövetkezetben már több éve fennálló probléma, hogy a P- és К-tartalmú műtrágyáknak még a felét sem tudják ősszel a talajba dolgozni, mert abban az időben nem juttatnak elegendő mennyiséget. A szemes kukoricának azonban van egy jó tulajdonsága, hogy méható gyökérrendszerével fel - korábbi években kijut■anyagokat. így ha ''чк megfelelő a korábbként més,es ku,e, ütésénél szükséges speciális növényvédőszerek (főleg az Erodicane és a Dual készítmények) hiányoztak, a szövetkezet növénytermesztői más megoldásokat kerestek. A legjobbnak a könnyen beszerezhető Zeazín 50 (2 kiló) és a Nopol 11 E (5 liter) készítmények keveréke bizonyult, amit a muharféle gyomnövények 2 valódi levele fejlődési stádiumában permeteztek. Ezzel a megoldással kiváló eredményekei értek el, amit az is bizonyít, hogy a parcellák általában teljesen gyommentesek voltak. Ez a példa is bizonyítja, hogy a megfelelő és drága növényvédőszerek hiányát is lehet észszerűen és gazdaságosan pótolni, csak egy kicsit alaposabban körül kell néznünk házunk táján! A szövetkezet főagronómusának, Palacka Štefan mérnöknek a véleménye szerint ez a legolcsóbb és leghatásosabb, jelenleg is hozzáférhető védekezési mód. A tenyészidö folyamán történő novényápolási beavatkozásokat a minimálisra csökkentették, mert a több éves gyakorlat bebizonyította, hogy a traktorosok és gépkezelők hibájából eredően néha megritkult a kukorica növényzete. Ez azután az esetek többségében a terméshozam csökkenésében mutatkozott meg. Tavaly mindössze néhány parcellán végeztek vetés után boronálást és egy ízben sara bolást. A betakarítást csakis az FKA—621 jelű, 6 soros kukoricatörő adapterrel felszerelt SZK—6-os (KOLOSZ) kombájnokkal végezték. A szövetkezetben ezek az arató-cséplő gépek jól beváltak. Van azonban egy hátrányuk, hogy nagy nedvességtartalom mellett növekedik a törött magvak mennyisége, ami problémát jelent a felvásárlásnál, az értékesítésnél! IDEI FELADATOK, ELKÉPZELÉSEK A szövetkezetben az idén a Nyugat- Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság megbízatásából megpróbálkoznak a szemes kukorica — öntözetlen termelési feltételek közti — nagyobb arányú termesztésével. Az 1800 hektáros termőterület a szántó 50 százalékát képezi! A szövetkezet vezetősége a kmi, a Trnavai Kukoricatermesztési Kutató Intézet és a Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (OKSfjP) képviselőivel közösen kidolgozták azt a kukoricaprogramot, amely a talajelőkészítéstől a betakarítás utáni kezelésig terjedő összes teendőt tartalmazza. Előszöris háromféle (kukorica-, búza- és takarmány-termesztési) vetésforgót állítottak össze. A kukorica termesztési vetésforgó nagysága ezernyolcszáz hektár. Itt a szemes kukoricát 1400 hektáron monokultúrában termesztik. A különbözetet, tehát négyszáz hektárt a silókukorica termőterülete képezi. A búzatermesztési vetésforgó nagysága ezernégyszáz hektár. Ennek keretében őszi búzát, tavaszi árpát, napraforgót és 400 hektáron korai szemes kukorica hibrideket, fajtákat termesztenek. A takarmánytermesztési vetésforgó (444 hektár) keretében évelő és egyéb takarmánynövényeket, valamint szemeseket termelnek majd. Kár viszont, hogy az öntözési lehetőségeket csakis az utóbbi vetésforgó keretében lehet kihasználni! A talajelőkészítést lényegében a korábbi évekhez hasonlóan végezték, ami simítózásból, tárcsázásból (a műtrágyák és a vegyszerek talajba dolgozása), vetés előtt hengerezésből, vetés után pedig boronálásból és hengerezésből állt. A tápanyagellátásra szintén 400 kiló NPK-hatóanyag felhasználásával számoltak hektáronként. Sajnos, elsősorban a P-tartalmú műtrágyák hiánya folytán az előirányzott hatóanyagmennyiséget nem tudták a talajba dolgozni. A vegyszeres gyomirtás a termesztés módjától függ. A monokultúrában termesztett kukoricánál az alapadag 8 kiló, a további években 2 kiló, a búzatermesztési vetésforgóban pedig szintén 2 kiló Zeazín 50 készítmény kijuttatásával számoltak hektáronként. Tekintettel arra, hogy a speciális növényvédőszerek az idén is hiányoznak, a muharféle gyomnövények elleni védelmet a Zeazín 50 és a Tugastan készítmények keverékével oldják meg. A vetést agrotechnikai határidőben — április 25-ig — végezték el. Erre a célra egy MONOAIR és hét SPC—8-as pneumatikus vetőgépet használtak. Az előbb említett vetőgépet teljesítményének kihasználása és az agrotechnikai határidő betartása érdekében két műszakban üzemeltették. A vetőmagmennyiséget úgy állították be, hogy elérjék, sőt mérsékelten • túllépjék a fajták szerinti ajánlott hektáronkénti növénysűrűséget. Az idén megváltozott a fajtaösszetétel: korai hibrideket (CE—250, LG—9) a termőterület húsz, közepes érésűeket (magyarországi hibridek, főleg a KSC— 360) harminc, kései (jugoszláv és a hazai To—454) fajtákat pedig ötven százalékán termesztik. A sorközi növényápolásnál csak a vízmentes, cseppfolyós ammónia kijuttatásával számolnak, a többi beavatkozást a lehetőségekhez mérten a minimálisra csökkentik vagy teljesen kizárják. A betakarítást szintén az adapterrel felszerelt KSZ—B-os kombájnokkal oldják meg. A fajtaösszetételt úgy választották meg, hogy az lehetőséget adjon a folyamatos (napi 300—500 tonna szemtermés) betakarításra. A szemesek, így a kukorica betakarítás utáni kezelése is már szintén megoldott. А В—1/15-ös (Bábolna) szárítóberendezés mellett tisztító-berendezések és raktárhelyiségek kaptak helyet. A „Bábolna“ mellett — a napraforgó szárítása után — az ŠPZT—8-as (KUZBASZ) szárító-berendezést is igénybe veszik. A Nyugat-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság és a Nové Zámky-i társult szövetkezet dolgozóinak kezdeményezése, törekvése pozitívan értékelhető. A szemes kukoricának a szántóterületen való nagyobb arányú termesztése ugyanis a növénytermesztés szakosításnak kezdetét, s további elmélyítésének kiindulópontját jelentheti. Reméljük, hogy az illetékes mezőgazdasági dolgozók merész elképzeléseit siker koronázza, s az irányító szervek a tapasztalatokból okulva hathatósabb intézkedések kidolgozásával megteremtik a növénytermesztés minőségi összpontosításához és szakosításához vezető utat! Végezetül még csak annyit, hagy а Nové Zámky-i szövetkezet egyik felhívója annak a mozgalomnak, amely célul tűzte a 8,5 tonna kukoricatermés elérését hektáronként! BARA LÁSZLÓ Diesel-motorok térhódítás« a mezőgazdáságban egyre inkább fokozódik, annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból komolyan kifogásolható ezek zaja és füstje. Ezen hátrányok miatt a szakemberek nagy erővel kutattak olyan erőgépek után, amelyek felválthatnák a Dieselmotorokat. Ezzel ellentétben a világ fejlett iparral rendelkező államaiban jelentős kutatási eredményeket értek el a Diesel-motorok hátrányos tulajdonságainak a kiküszöbölésében. Több szakember véleménye szerint a Dieselmotor a jövő motorja, nemcsak a tehergépkocsikban, autóbuszokban, traktorokban, de a személygépkocsikban is. A Diesel-motor gazdaságossági vonatkozásban már most is verhetetlen, hiszen például mintegy 30 százalékkal keveseb tüzelőanyagot fogyaszt, mint a benzinmotor. A kipufogó gázzal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a Diesel-motor füstje csak látszólag ijesztőbb, mint a benzinmotoré. Valóban nem kellemes látvány az induló Diesel-motor után visszamaradó füstfelső, de a benzinmotor szüntelen kipufogó gáza sokkal alattomosabb — láthatatlan, erősen mérgezett gázokat tartalmaz. A szakemberek szerint jelenleg az egyetlen komoly hátrány a nagyobb zaj. A Diesel-motorok zajszintje átlagosan 10 dBA-val magasabb, mint a benzinmotoroké. A kutatók elsősorban a zajszint csökkentését tűzték ki célul. Ennek egyik kézenfekvő módja a fordulatszám csökkentése, a másik pedig a hengerátmérő csökkentése. A Diesel-motorok szerkezeti átalakításával is lehet jelentősen csökkenteni a zajt. Az angol ISVR kutatóintézetnek csupán szerkezeti változással sikerült 15 dBA-val csökkenteni a zajt. A szerkezeti változtatás elsősorban a motorblokkra terjedt ki, ami jelentősen felerősítheti a zajt, de a A Diesel-motoroké ■ ■■ ff a jovo hűtőrendszer zajának a csökkentése is komoly eredmény. A jövő motorja — így a traktoroké is — valószínűleg olyan turbótöltött motor lesz, amelynek aránylag kicsi a sűrítési viszonya és a fordulatszáma, de a kipufogó gáza is minimális szennyezettségű. Ez azt jelenti, hogy a Dieselmotorok indikált diagramja ismét hasonlít majd a klasszikus Diesel-elv szerinti körfolyamathoz. További zajcsökkenés érhető el a dugattyú illesztési viszonyainak a megváltoztatásával. Mivel az alumínium nem enged még szorosabb illesztést, ismét az öntöttvasból készülő dugattyúk lépnek előtérbe. Természetesen a szorosabb illesztés a légszennyezést Is csökkenti. A füstképződést viszont az újfajta porlasztófúvókkal lehet csökkenteni . Mindezek az eredmények bizonyossá teszik, hogy a nyolcvanas évekre a Diesel-motorok környezetvédelmi szempontból is maguk mögé utasítják a benzinmotorokat. Dr. László László, tudományos kutató A íalajsavanyúság megelőzéséről A március 11-én megjelent a „Talajjavításba ne ki mit tud alapon“ című cikkben olvastam: „Nem akkor vagyunk okosak, ha a bajt felismerjük, hanem akkor, ha annak elejét vesszük“. Ez való igaz! Elődeink már a múltban tudták, hogy a „kulturátlan“ talajok nedvességük és savtartalmuk miatt növénytermelésre kevésbé alkalmasak. Azt. hogy a kultúrtalajok savtartalmuk miatt teljesen terméketlenek lehetnek, csak az újabb kor kutatásai bizonyították. Komoly betegségről van szó? A kérdés megértéséhez ismerni kell nemcsak a talaj nemét, hanem egész keresztmetszetét, vegyi és fizikai összetételét, az adszorpciós és lúg (bázis) cserével kapcsolatos folyamatokat a növény gyökérzetének oldőképességét stb. Ezeket megtaláljuk a szaktroda- I lomban. Tudni kell ugyanis, mi okoz- I za a szőban forgó betegséget. Elsősorban is az időjárás, a sok csapadék j vagy a vízjárás, amint a talaj mészkészlete kilúgozódik. Leginkább akkor mésztelenedik a talaj, amikor olyan műtrágyákat használunk, amelyek a mésztartalmat a báziscsere által kiűzik. Az ismert szakíró, Dr. Kappen, négyféle vegyileg és növénytanilag jellegzetes aciditást állapított meg. 1. A tényleget, vagyis a (aktív) talajaciditást, szerinte ezt a vízben ol- I dódó szabad savak vagy sók idézik I elő. 2. A közömbös só szétbomlását, j amely a savanyú humusz savakban 'gazdag (tőzeg) talajaiban fordul elő, klőrkáiival vagy kénsavas kálival való trágyázás esetén. Ezek a talajt elsavanyítják, de így van ez a mészsav hatású trágyákkal is, pl. a szénsavas ammóniákkal. A harmadik eset pedig a báziscserével keletkezett aciditás. / Kedvező áruértékesítési eredmények Tavaly Szlovákia mezőgazdasági dolgozói 443 ezer 600 tonna (a tervezettnél 5600 tonnával több) marha- és sertéshúst, több mint 69 ezer tonna baromfihúst, 1 milliárd 250 millió liter tejet és 712 millió tojást adtak a közellátásnak. Az utóbbi évek folyamán megváltozott a marha- és a sertéshús aránya. Míg 1974-ben a sertéshús aránya 53,3 százalék volt, addig tavaly már meghaladta az 59 %-ot. Tavaly a mezőgazdasági üzemek 4900 tonna borjúhúst és közel hatezer tonna bárányhúst értékesítettek, de ez Jóval kevesebb volt a tervezettnél. Az összehasonlítás kedvéért megemlíteném, hogy a múlt évben a mezőgazdasági üzemek a tervezett mennyiséghez viszonyítva 5600 tonnával több marha- és sertéshúst, több mint kétezer tonnával több baromfihúst, 69 millió darabbal több tojást és 26 millió 600 ezer literrel több tejet értékesítettek! A múlt évben — az 1976-os évhez viszonyítva — 7 százalékkal több marha- és sertéshús, 4 százalékkal több tej, 5 százalékkal töb baromfihús és 12,5 százalékkal több tojás került a dolgozók asztalára. Ez egyben azt is jelentette, hogy tavaly Szlovákiában egy lakosra számítva a tervezett mennyiségen felül körülbelül 5 kilogramm hús, 10 liter tej és 15 darab tojás Jutott! összegezve a hatodik ötéves tervidőszak első két évének eredményeit, megállapíthatjuk, hogy tavaly az előirányzott húsértékesltést még a kedvező eredmények ellenére Is csak 96,6 százalékra teljesítettük! Ellenben a tejfelvásárlást 1,1, a tojásfelvásárlást pedig 7,6 százalékkal túlszárnyaltuk! Természetesen nem mindenütt teljesítették a múlt évi feladatokat a kívánt szinten. Például a nyugat-szlovákiai kerületben lemaradást mutatott ki a levicei (lévai) Járás — a tervezett hú’sértékesítést csak 98,3 százalékra teljesítették! A közép-szlovákiai kerületben ugyancsak a hússal a Banská Bystrica-1 és a Dolný Kubín-i járás maradt adósa társadalmunknak. A tojásfelvásárlást például a őadcai járásban csak 60,8, a Dolný Kubín-iban pedig mindössze 29,6 százalékra teljesítették! A kelet - szlováktat kerületben a bús- és tejértékesítésben a kosice-vidéki Járás mutatott kt (2,1, Illetve 1 százalékos) lemaradást. A tervezett tejértékesítés tekintetében 1—3 százalékos lemaradás volt még a michalovcei, prešovt, rožftaval, svidnlkl, trebišovl és a vranovl járásban. (Kocian) Ez a legveszélyesebb, mert tönkrete szi a kultúrtalajokat. Fokozza a bajt mert nem csupán a fiziológiailag sa vanyú hatású műtrágyákkal követke zik be, hanem akkor is, ha közömbö! hatású sókkal (mondjuk kálival) trá gyázunk. A negyedik esetet dr. Kap pen hidrolikua aciditásnak nevezte Ez nem veszélyes. Ilyen talajon föle? mészkedveló növények nem termeibe tők. Miután azonban megelőzi a ve szélyes csereaciditást, intőjel arra hogy a betegségre felfigyeljünk. Но gyan védekezzünk ellene? A talajsa vanyúság megelőzése vagy gyógyítá sa szempontjából első teendő a sava: hatású műtrágyák használatának a: abbahagyásai A foszforsavtrágyák kö zül a szuperfoszfát szintén kénsav tartalmú, ezért helyette Thomas-sala kot kell használnunk. A múlt tudósa nyersfoszfáttal is kísérleteztek. Nen ártana ezt folytatni! A kálitrágyál valójában mind fiziológiailag sava hatásúak, így egyik sem volna meg felelő. A nitrogén közül csupán , nem savas hatásúak jöhetnek számi tásba. így a kénsavas ammóniákká és a klórammóniummal stb. szemben a mésznitrogén jó hatású, amel mésztartalmúnál fogva nem savas A múltban végzett hasznos kísérletei sajnos valahogy elmaradtak. A sálét romos ammóniák (ammóniumnitrát fiziológiailag közömbös hatású, d miután az a báziscserét ugyanúgy ala kítja mint a savanyú hatásúak, szín tén nincs kellően kipróbálva. A kettes szénsavas ammóniák (am mónium bicarbonat és a hugyan karbamid) nem savas hatásúak ezér megfelelők lennének. A szénsavas am mónia sók jobbak ugyan a talajra é a növényre mint pl. a kénsavas am m óniá к, mivel azonban könnyen el illanó (szénsavra és ammónlákr bomlik), a kísérletben nem megfelelt’ A múltban a kevert trágyákat, vágyj a nitron és a káli salétromot ajánlót *flk ?. savanyú talajokra, mivel azo fiziológiailag alkalikus sók s a tata bon a növény salétromét hasznosíi ják. Visszamarad a bázikus alkotč rész, vagyis a nátron és a káli Ezé azonban a szikes talajban károsai mert az alkalikus vagy a báziku kémhatás túl nagy. ■ A íalaJ'savanyúság gyógyításáéi legradikálisabb módja a talaj meszt zése. Ezzel nemcsak tompítjuk a sa vafchetfatt, hanem egyben javítjuk talaJ tulajdonságát. Meszezés re kötött talajon a marómeszet, laza ban a szénsavas meszet használja (a kénsavas meszet Itt természetese; nem, mert az savat Is tartalmaz) Mi lyen mészadaggal érünk el jó ered ményt? Erre a régebbi kísérlete szintén útmutatást adnak. Már a ja pán Daikihára világhírű agrikultút vegyész kísérleteiből azt a tanulságo leszűrni, hogy a savak kö zömbösítése gyorsan és tökéletese; nem sikerül, tehát minden talajná más mészadag szükséges. Kis adagga nem lehet eredményt elérni. Csak , finomra őrölt mész használata mutat hat jó hatást. Kmoskó László, mérnöl
