Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-29 / 17. szám

Közös erővel, újabb célokért A Szlovákiai Kisállatte­­nyésztők Szövetségének ko­­márnói (komáromi) I. szá­mú szervezete a közelmúlt­ban tartotta múlt évi ered­ményeit értékelő, valamint évnyitó közgyűlését. Holderik Béla, a szerve zet elnöke sikerekről és ne­hézségekről beszélt. Megne­hezítette a vezetőség mun­káját, hogy a vezetőségi ta­gok közül többen betegál­lományba kényszerültek. A takarmánybeszerzés sem ment éppen simán. Továbbá gondot okozott a raktár­hiány, amit később megol­dottak. A 144 tagú városi szer­vezet titkára, KrnáC Pavol a baromfitenyésztés problé­máit feszegette, majd a ta­gok állományúban levő ba­romfi, galamb, éneklő ma­dár létszámáról adott átte­kintést. Hangsúlyozta, mily nagy jelentőségű, ha a ta­gok hazai és külföldi kiállí­­-tásokon vesznek részt, s ez­által öregbítik a komáromi kisállattenyésztők jó hírne­vét. Hiszen a kiállításokon résztvevők rendszerint dísz­oklevelekkel, díjakkal, elő­kelő helyezésekkel térnek vi°!za. Például Ivicsics Ede Pieš­­fanyban 1. díjat, Holderik Béla tiszteletdljat szerzett. A nitrát kiállításon viszont az alapszervezet elnöke szerzett 1. díjat, Viola La­jos pedig tiszteletdíjat. A Dunajská Streda-i kiállítá­son ketten 1. díjat, ketten pedig tiszteletdíjat kaptak. A walesi EURÚPA kiállításon Holderik Béla megszerezte a nemzetközi kiállítás a ranyérmét. S ha már említést tettünk a legjobbukról, szóljunk a jókról is: egyéb kiállításo­kon galambjaikkal elisme­rést vívtak ki — Kóiía Bo­humil, Nehéz János, Redecz ky József és mások.. Legjobb baromfitenyész­tőknek bizonyultak a nitrai nemzetközi kiállításon: Ha­bara László és Igor, Veres Ottó, Baják Ladislav — idősb és ifjú. A juh- és nyúltenyésztök átadtak a begyűjtő vállalat­nak négy mázsa tisztított gyapjút, hétszázötven kiló birkahúst, s négyszáz, kiló nyulat, élősúlyban. A szervezet tagjai 673 óra társadalmi munkát végez­tek. A vitában Ivicsics Ede a tenyésztett állatok fajtatisz­taságára törekvés fontossá­gát hangsúlyozta, valamint az állatok gyűrűzését. Mészáros Aurél, a járási bizottság elnöke szóvá tet­te, hogy egynéhány tag nem fizette meg a tagsági illet­ményt. Ezek ne is várják hogy holmi juttatásban ré­szesülnek. A továbbiakban nagyra becsülte azoknak a kisállattenyésztöknek az i­­gyekezetét, akik különböző kiállításokon öregbítik a komáromiak jó hírnevét. Ezt követően átnyújtotta Holde­rik Bélának, Ivicsics Edé­nek és Viola Lajosnak a művészi kivitelű díszokleve­let, sokéves munkásságuk elismeréséül. A komáromi (magyaror­szági) kisállattenyésztők küldöttségének vezetője, Telkes Sándor a két város kisállattenyésztőinek még s’zorosabb együttműködése szükségességéről beszélt, s végül megköszönte a meleg, baráti fogadtatást. Holczer László, Komárno A gomba házi ecetes Erre a célra majdnem min­den gomba alkalmas, de a leg­megfelelőbb a rizike, az ízle­tes tőkegomba, a lila peresz­­ke, a gyűrűs tölcsérgomba, a laskagomba és a vargányák. A megmosott és tetszés szerint felaprított gombát gyengén sós vízben — ízlés szerint túszé rezve — megfőzzük. Igen íz­letes ételt készíthetünk, ha egy liter gombasalátához egy köze­pes sárgarépát, petrezselyem­gyökeret, néhány babérlevelet és zellerzöldjét teszünk. A fű­szerekkel együtt a gombát 15 —20 percig puhára főzzük, majd a levét leszűrjük, s ki­vesszük belőle az ízesítőket. Ezután egyharmad rész ecetet vízzel elkeverve — vagyis egy pohár borecethez két pohár vizet téve — felfőzünk, majd a gombával együtt forraljuk, s még forrón üvegekbe helyez­zük. A jól lezárt üvegeket szá­raz gőzbe tesszük. A tárolás hideg helyen történjen. A té­lire így eltett saláta igen ízle­tes. Az üveg felnyitásakor ka­rikára vágott hagymával ki­egészítve tálalhatjuk. Amennyi­ben erősen savanyú lenne, ke­vés vizet adjunk hozzá, s cu­korral is ízesíthetjük. Ecetes gombasavanyúság. Az ecetes gomba eltevésé­­nek e módjáról a fiatal gom­bák kalapját a tönkről levesz­­szük, jól megmossuk, majd sós vízben körülbelül 10—15 per­cig főzzük. Ezután szitára téve jól lecsepegetjük. Ha teljesen kihűlt, az üvegekbe felváltva rakunk egy sor gombát, majd néhány szem borsot, pár szem koriandert és néhány szelet tormát. Az ízesítő lehet más is, például babérlevél, boróka, hagyma stb. így járunk el ad­dig, amíg az üveg megtelik. Ezután vizet forralunk úgy, Qombaegyetem mindenkinek hogy ízlés szerint megsózzuk, kellően inegecetezzük, kevés cukrot, késhegynyi szalicilt te­szünk bele, majd felforraljuk. Ha a víz kihűlt, a gombára öntjük. Pár nap múlva, ha úgy látjuk, hogy a lé leapadt, le­öntjük róla. A leöntött léhez ecetes vizet öntünk, majd újra felforraljuk és ha teljesen ki­hűlt, visszaöntjük a gombára. Ezt így háromszor megismétel­jük. Végül a hólyagpapirral le­kötött üvegeket száraz, hűvös kamrában tároljuk. Legfeljebb félliteres üvegeket használ­junk, mert ezekből a gombát egyszerre elfogyaszthatjuk, u­­gyanis a felnyitás után a gom­ba gyorsan megromolhat. Marinírozás Az úgynevezett hideg mari­nírozás házilag könnyen elvé­gezhető gombatartósitási mód. A gombát az üvegekben előre elkészített ecetes lébe helyez­eltevése zük. Ha az ecet erősebb len­ne, akkor vízzel való megfele­lő hígítás szükséges. Az ecet­be tegyünk — egy kiló gom­bára számítva — másfél evő­kanálnyi sót, igen kevés cuk­rot és tetszés szerint erős fő­szereket, fahéjt, babérlevelet). Ezekből egyenként legfeljebb egy grammnyi mennyiség hasz nálhatö. A fűszeres ecetlevet felfőzzük, majd kihűlés után, tehát hidegen, a gombára önt­jük. Az ecetléből annyit kell az üvegekbe helyezett gombára önteni, hogy éppen ellepje azo­kat, majd a tetejére öntsünk vékony olajréteget. Ez ugyan­is megvédi a gombát a pené­szedéstől és a párolgástól. Vé­gezetül az üveget lekötjük és három-négy hétig állni hagy­juk. Az így eltett gomba érlelés után fogyasztható. Gombapor Ez szárított gombából ké­szíthető. A legmegfelelőbb az ízletes vargánya, a trombita­gomba és a pöfetegek. A szá­rított gombát rövid időre sü­tőbe tesszük, hogy minél töré­kenyebb legyen, majd mozsár­ban apróra törjük. Azután — lehetőleg kis mennyiségben — kávédarálón egészen lisztsze­­rüvé daráljuk, s ugyanúgy tá­roljuk, mint a szárított gombát. A gombapor kitűnő ételízesítő. A megfelelő mennyiséget (négy személyre körülbelül egy evő­kanálnyit) az ízesítendő étellel együtt tegyük fel főni. TASNAdI GABOR, mérnök Értékelték eddigi munkájukat A Szlovákiai Kisállattenyész­­tok Szövetsége vydranyi (ho­­dosi) helyi szervezetének ve­zetősége és tagsága sikeresen teljesíti az évzáró közgyűlésen vállalt feladatokat. Nemrégiben tagsági gyűlést rendeztek, melyre Körösi és Sedlicky állatorvosokat is meg­hívták. A tagok nagy érdek­lődéssel hallgatták Körösi ál­latorvos értékes előadását. Mi­vel a tagok többsége elsősor­ban tyúktenyésztéssel foglalko­zik, előadásában széleskörűen körülvonalazta a csibenevelés és a szakszerű takarmányozás kérdéseit, valamint a tojók na­pi takarmányadagjának össze­állítását. Az előadó a fajtatisz­ta állatok tartásának fontossá­gára és jelentőségére is rámu­tatott. Az előadás után szíve­sen válaszolt a tagok kérdé­seire, akik megkérték az elő­adókat, hogy a közeljövőben ismét látogassanak el hozzájuk. Az előadók a meghívást elfo­gadták. A taggyűlésen ismertették azt is, hogy azon tagok, akik át­tértek az А-tenyésztésre, meny­nyi tojást értékesítettek havon­ta. Jó kapcsolat alakult ki ugyanis a topofoveci (nyára­­di) keltető vezetőivel, akik he­tente felvásárolják a felkínált tojásmennyiséget. A tojáster­melés terén a legjobb ered­ményt Csánó Erzsébet érte el, aki hetente mintegy kilencven­­kilencvenöt tojást értékesített. Kedvenc fajtája a rodejlend. Jelenlegi állományát XB tojó és két kakas képezi. Az idén ál­lományát harminc tojóra sze­retné növelni, mert ahogy mun­­dotta, megéri fajtatiszta állo­mányt tartani. De a többi tag is kedvező eredményt ért el. A vezetőség az elkövetkező időszakban fő feladatának tart­ja minden tag számára besze­rezni a fajtatiszta tenyészálla­tokat, hiszen közös céljuk az, hogy községükben az apróál­lat tenyésztést minél magasabb színvonalra emeljék! ANGYAL SÁNDORNÉ, Vydrany RiiiiiiHHiiNoiiiiiiiiiiiiiiiiiiiia A prémesállat-tenyésztés igényes feladat Az egyik fontos közszükséglett árucikk — amely az öltöz­ködés fontos kellékét képezi — a természetes szőrme, a prém. Tekintettel az állandó jellegű nyersanyaghiányra az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma dolgozóinak kez­deményezésére az illetékes szervek és szervezetek kidolgozták és jóváhagyták a prémesállat-tenyésztés fejlesztésének terve­zetét, távlatilag 1990-ig. E tervezet megvalósítása lényegében 1975 márciusában kezdődött, amikor is Žilinán megalakították a prémesállat-tenyésztéssel foglalkozó kooperációs társulást. A tervezet megvalósításáért és a kooperációs társulás tevé­kenységéért az Állami Fajtanemesítő Vállalatok vezérigazga­tósága felelős, amely ezt az igényes feladatot a žilinai kiren­deltségen keresztül valósítja meg. A tervezetben elsőrendű feladalként szerepel a szükséges nyersanyagmennyiség (prémek, szőrmék, bundák) biztosítása, amely elsősorban a tenyészállat-állomány bővítésével oldható meg, főképp a szocialista szektorban. A nyércek esetében az 1975. évi hatezerről 1990-ig húszezerre, a sarki rókák darabszá­mút ezerről kilencezerre, az ezüstrókáknál négyszázról ezerre, a nutriák esetében pedig hatezerről huszonötezerre kell gya­rapítani a tenyészállományt. Ez kétségkívül igényes feladat. Ha megfigyeljük a prémesállatok 1976. és 1977. évi állomá­nyát, máris némi lemaradást tapasztalhatunk! A tervezet a továbbiakban számol az ésszerű nemesitől mun­ka elmélyítésével és érvényesítésével, elsősorban a minőségi biológiai anyag megteremtésén és a kívánt hasznossági muta­tók elérésén keresztül. E kérdéscsoporthoz szorosan kapcsoló­dik az állategészségügyi gondoskodás további javítása és az állatok takarmányozási problémáinak megoldása. E téren is akad még bőven tennivaló, hiszen az utóbbi két évben például a nutriák kivételével a többi prémesállatnál nem érték el a tervezett hasznossági szintet. Tapasztalható azonban már némi előrehaladás is, főleg a komplett takarmánykeverékek (NOR-I, NOR-II, NUT-I, NUT-2, NUT-3) gyártása és felhaszná­lása szakaszán. A húsevő prémesállatok takarmányát az illeté­kesek a Szlovákiai Hús- és Baromfiipar üzemeiből szerzik be. A tervezet ezen kívül a nagyüzemi prémesállat-tenyésztő farmok építésével, a meglevők korszerűsítésével és felújításá­val, valamint a tenyésztés összpontosításával és szakosításával is számol. Az új farmok létesítésénél a jövőben az elfogadott minimális állománysűrűségbői kell kiindulni, amely a húsevő állatoknál (sarki és ezflstróka, nyérc) két-két és fél ezer, a növényevőknél (nutria) pedig ezer darab. A prémesállat-tenyésztéssel a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezeteibe tömörülő tagok is egyre be­hatóbban foglalkoznak. Roman Vuvrinec mérnök, az SZKSZ KB mellett működő prémesállat-tenyésztési bizottság vezetője arról tájékoztatott, hogy a jövőben mindent elkövetnek a prémes állatokat tenyésztő tagok létszámának növelése érdekében. Er­re nagy szükség is lenne, hiszen köztudott, hogy a tenyésztés kiszélesítésével jelentős mennyiségű deviza koronát takaríthat­nánk meg. Évente ugyanis jelentős mennyiségű nyersanyagot vagyunk kénytelenek a tőkés országokból importálni. Mind­emellett a prémes állatok tenyésztése nem igényel jelentősebb beruházást. A kisállattenyésztők szemszögéből nézve lényegé­ben csak a takarmányozás megoldása jelent komoly problé­mát, ami legfőképpen a húsevő állatokat érinti. A nutriák ese­tében e probléma megoldottnak tekinthető, hiszen ezek az állatok lényegében ugyanazt a takarmányt fogyasztják, mint a házinyúl. A nutriánál azonban számolni kell a megfelelő mennyiségű és friss fürdővíz biztosításával. Természetesen,­­szorosan ide tartozik még a tenyészállatok kiválasztása, a megfelelő tartástechnológia kialakítása, az állategészségügyi követelmények szigorú betartása, a tenyésztői ismeretek gya­rapítása stb. A húsevő prémes állatoknál komoly problémát jelent a friss hús, húsmaradékok biztosítása. Az SZKSZ KB dolgozói már több ízben tárgyaltak az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának, valamint a Szlovákiai Hús- és Baromfi­ipar vezérigazgatóságainak képviselőivel, de ezek az eddigiek folyamán nem sok jóval kecsegtettek. így a tenyésztők java­részt saját maguk kénytelenek elintézni, megoldani a húsetlá­­túsi problémáikat. Az SZKSZ KB mellett működő prémesállat-tenyésztési bizott­ság jó kapcsolatot teremtett a Žilinai Kooperációs Társulással. Ennek eredményeként a társulás — a lehetőségekhez mérten — kielégíti a kisállattenyésztők tenyészállat-vásárlási igényeit. (Az esetleges új tenyésztők a nyérc, valamint az ezüst- és a sarki róka esetében a „Plemenársky podnik, 010 00 Žilina, Olomoucká 8.“, a nutria esetében pedig a Výskumný ústav chovu a šfachtenia hydiny, Farma nutrií, 949 01 Nitra“ címen érdeklődhetnek!) Mind Žilinán, mind Nitrán többféle színár­nyalatú tenyészállatok állnak az érdeklődők rendelkezésére. Roman elvtárstól megtudtam azt is, hogy az SZKSZ KB még nem mérte fel a prémes állatokat tenyésztők létszámát, a pré mesállatok darabszámút, ami a tagok szempontjából némi hátrányt jelent. így nehéz beszélni arról, hol is tartunk jelen­leg e téren! Az SZKSZ KB mellett működő prémesállat-tenyész tési bizottság vezetője azonban ígéretet tett, hogy az év má­sodik negyedében sor kerül a tenyésztők és a tenyészállatok létszámának pontosítására. Csakis ezután lesz lehetőség arra, hogy az Illetékes dolgozók minőségi változásokat érvényesít­senek és vezessenek be a prémesállat-tenyésztés fellendítése és továbbfejlesztése érdekében. A Szlovákiában használatos ketrecek többségének hátránya, hogy nem teremtik meg a prémesállatok kifutóban tartózko­dásának kedvező feltételeit. Egyébként — nem pontos adatok alapján — jelenleg a leg­több prémesállatot a trenčíni, a topoicanyi, a martini, a koši­­ce vidéki és a prešovi járás kisállattenyésztői tartják. Dél- Szlovákiában már nem annyira közkedvelt a prémesállat« tenyésztés, de tenyészetek a Bratislava-vidéki, a lučeneci, a Nové Zámky-i és a levicei járásokban is találhatók. Reméljük, hogy a prémesállat-tenyésztés fellendítéséért és továbbfejlesztéséért felelős szervek, így a Žilinai Kooperációs Társulás tagjai (a mezőgazdasági nagyüzemek, a Liptovský MG kuláS-i Bőrkészítő Üzem, az Állami Fajtanemesítő Vállalatok vezérigazgatósága, az Ivánka pri Dunaji Barömfitenyésztési és Nemesítési Kutató Intézet, és a MÉM Állami Állategészségügyi Intézete, valamint a Szlovákiai Hús- és Baromfiipar vezérigazi gatósága) és az SZKSZ KB mellett működő prémesállat­­tenyésztési bizottság a jövőben mindent elkövet a minőségi-« mennyiségi javulás érdekében, hozzájárulva ezzel a termesze-' tes szőrmék, prémek gyártásánál fennálló nyersanyaghiány; mérsékléséhez és a külföldi behozatal csökkentéséhez! BARA LÁSZLÓ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents