Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-29 / 17. szám

Szakértelemmel és bizalommal Régebben Tomášovban (Fél­en) sok volt az elhanyagolt kert. Az utóbbi időben azonban az országosan fellendülő kert­barát mozgalom itt is mind job­ban érzékelhető. Egyre több kertet tesznek rendbe, s telepí­tenek be szőlővel, gyümölcs­fákkal, s egyre több kert dísz­ük a falu házainak udvarán. Nemrég Félen járva Jelinek József né titkárnőtől megtudtuk, hogy a Szlovákiai Gyümülcsé­­szek és Kertészkedők Szövetsé­gének helyi alapszervezete 1971-ben alakult, s jelenleg hetven taggal működik. Eddigi munkájukat ml sem jellemzi jobbad, mint hogy ta­valy 80 mázsa gyümölcsöt, s je­lentős mennyiségű korai zöld­séget értékesítettek. Az utóbbi időben elsősorban a korszerűsítésre és a szaksze­rű növényvédelemre fordítanak kellő gondot. A termésátlago­kat ugyanis így tudják a leg­gyorsabban növelni. A tagok munkáját többféleképpen tá­mogatják: kedvezményes áron fóliát, növényvédőszereket, ve­tőmagot, palántát és facsemetét biztosítanak. A szakmai tájékozottságot rendszeres növényvédelmi szak-SZABAD Bitter Imre mérnök az Idén lett tagja az SZGYKSZ Dvory nad Žilavou-i (udvardi) helyi szervezetének. Egyébként itt, az „Auróra“ nevet viselő szö­vetkezetben dolgozik mint rész­leggépesítő. Dubníkban (Csú­­zon) lakik. Onnan jár be na­ponta munkahelyére. Munkája végeztével a kertben dolgozik. — A kerttől «oha sem tud­tam megválni — mondotta. Természetszeretetét magával vitte a városba. Ugyanis a hat­vanas években bányamérnök­ként dolgozott az ostravai bá­nyában. Bérházban lakott. Ami­kor megtudta, hogy a bányá­szoknak kisebb telkeket oszto­gattak, ő is bérelt négy árat. Méhészkedett, kertészkedett. Nem is akárhogyan. Az ostra­vai éghajlat nemigen kedvezett a zöldség és a paprika termesz­tésének. Ö bebizonyította, hogy még Ostraván is lehet paprikát termeszteni. Hogyan? Fólia alatt. — Igen ám. csakhogy az ak­kori években még a Csallóköz­ben sem ismerték a fóliát — mondotta Bitter eivtárs. — ín akkoriban sokat böngésztem a külföldi szaklapokat, megismer­kedtem a fóliasátor alatti ter­mesztés előnyeivel. Azon töp­rengtem. miképpen készíthet­nék egy kisebb méretű fóliasá­tort. ötletem volt, csak fóliát nem tudtam beszerezni. Egé­szen véletlenül egy szemétdom­bon bukkantam rá fóliadara­bokra. Összeszedtem s hazavit­tem, de nem tudtam, hogy ra­gasszam össze. Végül erre is magamtól jöttem rá. Fausztpa­­pfrt tettem a fóliára és szépen összevasaltam. A fausztpapir tanácsokkal segítik, télen pedig előadássorozatot szerveznek — növényvédelmi, korszerű gyü­mölcs- és zöldségtermesztési témákkal. Az előadások látoga­tottságának növelése érdekében bevezették, hogy aki rendsze­resen megjelenik, kedvezmé­nyes tanulmányi kiránduláson vehet részt. Nagyon hasznosak a helyi jellegű zöldség- és gyümölcski­­állítások, amelyeken a bírálat és az értékelés után szaktaná­csokkal látják el mindazokat, akiknek a termékével valami­lyen probléma volt. A helyi kertbrátok közül Len­gyel Lajos több éve foglalkozik palántaneveléssel, s így a kert­barátok palántaigénye helyben biztosított. A másik kert gazdája, Majtán Milán virágmagtermesztéssel foglalkozik. E vidéken a virág­­magtermesztésnek nincsenek hagyományai, ezért kezdetben bizony nem volt könnyű a fel­adata. Szakirodalomból, szakla­pokból, Ismerősei útmutatásai­ból és nem egyszer a saját ká­rán okulva szerezte meg az alapismereteket. Gondok és problémák is van­nak természetesen az elért eredmények mellett. Különösen ősszel kevés volt a gyümölcsfa­szaporítóanyag. Az egyes meg­szokott növényvédőszerekből, kisgépekből és eszközökből, ezek alkatrészeiből is hiány mutatkozott, s hiány van ma is. A helyi kertbarátok nem tart­ják szerencsés megoldásnak a műtrágya és az egyes növény­védőszerek nagyobb adagban történő árusítását sem. Saját kertjét, háza táját — ma már a legtöbb helyen — ki­ki a maga erejéből csinosítja, ékesíti virággal, növényekkel. A féli kertbarátok azonban tu­datosították, hogy nemcsak az a néhány árnyi terület képezi környezetüket, amely lakásukat övezi. Až elmondottakkal össz­hangban vállalták a falu — mintegy félhektárnyi — parko­sított területének a gondozását, ápolását. A parkgondozás terén elsősorban Navrátil János vé­gez dicséretes munkát. A környezetvédők és szépt­­tők munkáját sajnos egy körül­mény gátolja. Az említett park­ban ugyanis a fű kaszálásával nyaranként senki sem törődik. Ennek következményeként az ápolt rózsák gyakran színes felkiáltójelként meredeznek a kasza alá nőtt fűből. A helyi kertbarátok sokolda­lú és eredményes tevékenységé­ből kiindulva reméljük, hogy ez a bosszantó körülmény nem válik tartós problémájukká. (Csiba) V V V V V V V *;♦ V V V V V va), speciális fűnyíró géppel és természetesen kaszával (ezzel azonban ma mór kevés ember tud bánni) végezhetjük. Ott, ahol az öntözés nem rendsze­res, a levágott fűszálakat nem fontos azonnal legereblyézni, elég három-négy nap móiva, mert a takaró védi a talajt a tálzott vízelpórolgéstól. Ha le­hetőségűnk van az öntözésre, ügy a nyírás után azonnal ön­tözzünk — négyzetméterenként legalább 15 liter vízzel számol­va. A növényzet megfelelő fejlő­déséhez elengedhetetlen a táp­anyagvisszapótlás. Minden nyi­tás után négyzetméterenként 2—3 dkg gyorsan ható nitro­gén-műtrágyát szórjunk szét, majd ezt követően öntözzünk. Az utolsó nyírás után — leg­alább kétévenként — tíz négy­zetméternyi területre számítva egy vödörnyi érett komposztot szórjunk szét, amit célszerű ki­egészíteni — 3:1 arányban — 70—80 dkg foszfor- és kálitrá­gyával. A gyepek legveszélyesebb el­lenségei a gyomnövények, első­sorban a nagyobb és erőtelje­sebb gyökérzetűek. Ilyenek például az igen gyorsan növő lapu, az ütifű, a porcsin kese­rűtű, a paréj, de veszélyes a szálak és a tarack is. E két utóbbi fajta szinte kiirthatat­­lan, mivel mélyen gyökereznek és rendkívül gyorsan szaporod­nak. A gyomirtás egyik legha­tásosabb módja, hogy kézzel, esetenként pedig hosszópengé­­jű késsel sorra valamennyit ki­szedjük. Az ilyen gyomirtás azonban csak akkor eredmé­nyes, ha a gyomnövények föld­alatti gyökérzetének is minél nagyobb hányadát eltávolítjuk. KESZI MOLNÁR FERENC IDŐBEN védte a fóliát a melegtől, fgy összeragasztottam egy kisebb méretű sátorra valót. Azután megszerkesztettem egy hat mé­ter hosszú és négy méter széles fóliasátrat. Alatta kiskerti nö­vényeket termesztettem. Oda­haza egész nyáron át volt friss zöldségünk. Szép eredményeket értem el a paprika termeszté­sével. — Ezerkilencszázhatvanki­­lencben úgy alakult a sorsom, hogy hazaköltöztem, Csűzra. A falu közepén, az új telepen építkeztem. Az építkezés na­gyon lekötött, mással nem tud­tam foglalkozni. Miután elké­szült a ház, sokat dolgoztam a kerttel. A háztelket, a kerttel együtt őstalajon kaptam. A föld terméketlen volt, agyagos és gyomos. Sokat dolgoztam, amíg termővé tudtam tenni. A kert egyik felébe herét vetettem a nynlak részére, gyümölcsfákat ültettem, meg a konyhához szükséges zöldséget termesztet­tem. Az idén elhatároztam, hogy szakszerűen kertészkedek, ezért léptem be a szervezetbe. Egy tizenkilenc méter hosszú, 5,5 méter széles duplafalú fólia­sátrat készítettem. Már maga a fóliasátor készítése is örömöt, kikapcsolódást jelentett szá­momra. Jelenleg villanymelegí­tővel és naftakályhával fűtöm ki, de az a tervem, hogy a la­kásból ide is bevezetem a köz­ponti fűtést, s a jövőben lehető legkorábban kezdem a termesz­tést és folyamatosan termelek majd. Az idén paprikát ter­mesztek fólia alatt. Ha a fólia­sátor valóban beválik, szegfű­termesztéssel is foglalkozom majd. Nagy Teréz i A gyep az udvar és a kert leghasznosabb díszítő tartozé­ka, de csak akkor, ha helyesen gondozzuk, ápoljuk. Még a ked­vező viszonyok mellett is tönk­remehet a gondosan telepített gyep, ba elhanyagoljuk. Mindenekelőtt azt döntsük el, tudjuk-e rendszeresen öntözni a gyepterületet vagy inkább öntözés nélkül gondozzuk. An­nál ugyanis semmi sem káro-A kerti gyep ápolása sabb, amikor csak időszakon­ként öntözünk, s máskor ezt a teendőt elhanyagoljuk. Az ön­tözéssel nevelt gyep ugyanis jelzi az öntözés szükségességét, azzal, hogy az eredeti haragos­­zöld színét mélyzöldre, majd szürkészöldre változtatja. Az öntözés alkalmával nem per­metezni kell, hanem alaposan el kell áztatni a gyepet. A kis vízadagá öntözés ugyanis csak frissítő hatású. Hideg vízzel, erős napsütésben sohase öntöz­zünk. Legkedvezőbb a kora esti öntözés, mert ekkor legkisebb a párolgásból eredd vízveszte­ség és a leforrázás veszélye. Minél gyakrabban kap vizet a fű, annál erőteljesebb a fejlő­dése. Amikor a fűszálak el­érik a 8—10 cm-es magasságot, 2—3 cm-es tarlóra vágjuk. Ezt a műveletet a terület nagyságá­tól függően fűnyfróval, sarló­* «$♦ «$♦ «J» «j» •*« «j* «J» *** «j* ♦♦♦ «2« «2* *** *2* *Z* «2* «2« *2* *2* «2» «£♦ «2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *•* *«• *2* *2* *2* «2» «2* «5 Sok kicsi sokra megy Gömöry elnök és Bronstein titkár szemlélése közben kiállított gyümölcsök (A szerző felvétele) A tündérrózsa kitüntetése A kertekben vízinövényekkel ékesített tavacskát is létesíthe­tünk. A víz fenekén gyökere­sedé és a vízen úszó levelű nö­vények közöl a tündérrőzsa a legszebb, amit már az ókorban is termesztettek. A tündérrózsa termesztését sokan megkedvel­ték, hiszen a sziklakerti me­dencék, a nyaralóházak mellet­ti tavacskák és a természetes halastavak díszei. A tündérró­zsa mindemellett szerény és igénytelen növény. A tündérrózsát április végén ültetjük 30 cm széles és 20 cm magas palántanevelőbe (kosár­ba, ládába, pohárba stb.). Ne­héz, érett istállótrágyával ke­vert, kásaszerű talajt igényel. A palánták kinltetése után a talaj felszínére homokot szó­runk, hogy megakadályozzak а tápanyagok elillanását. Ellen­kező esetben ugyanis zöld mo­sni keletkezne. A tündérrózsa koronája fe­lett a vízoszlop vastagsága az apróbb virágú fajtáknál 30, a nagyvirágúaknál 40— 50 cm le-Felhasználási mód Szárazanyag (%) Emészthető N-tartalmú anyagok (e'o) Keményítőegy ség Friss gesztenye 64,9 3,5 51,3 Megtisztított gesztenye 63.8 3,18 61,2 Szárított gesztenye héjastól 93.6 4,31 Ö8,9 Szárított és megtisztított gesztenye 93,8 4,38 70,5 jánlatos. Téli tárolásra meg­tisztított és szárított állapot­ban a legalkalmasabb. Terlanday Ladislav, mérnök, a Nyitrai Állattenyésztési Intézet dolgozója ló is. összesen 34 „szőlősgaz­da“ nevezett be a versenybe. A borok minőségét szakembe­rekből álló zsűri bírálta el. Mics Sándornak a Peszeki le­ányka nevű bora vívta ki az I. helyet, а II. helyre Bugyi Károly Cabernet borát érdeme­sítették, s a Zsigmond László Peszeki leányka bora lett a Ш. helyezett. A felvonultatott borok minő­sége arról tanúskodik, hogy termelőik, készítőik, kezelőik őseik tapasztalatait átvéve, a mai ismereteket is jól haszno­sítva, jő gazdái a nyéki hegy, levének. Ez nagyon jó alap a szervezet további előrelépésé­hez. Böjtös János, Vinica gyen. Az idősebb és az ájonnan kiültetett palántákat úgy he­lyezzük el, hogy koronájuk csúcsa valamivel lejjebb legyen a viz zzintjétől. Erre a napfény és a meleg szempontjából van szükség. A levelek növekedésé­vel párhuzamosan fokozatosan mélyebbre helyezzük a palán­tákat. A tündérrőzsa a levelek és a gyökérrendszer teljes kifejlődé­séhez nagy térséget igényel. Az apróbb virágú fajtáknál 0,5, a nagyvirágúaknál pedig 1—1,5 négyzetméter vízfelülettel szá­moljunk. A kiültetésnél ügyel­jünk azonban arra, hogy a tün­dérrózsa levelei ne fedjék be a tavacska, illetve a medence egész vízfelületét, mert ez nem ízléses és a sűrű növényzet ke­vésbé virágzik. A tündérrőzsa júniustól a fa­gyok beálltáig virágzik. Egy virág általában öt napig virít, majd utána bezárul és a víz alá húzódik, ahol beérnek az apró mágiái. Kettmannová Katarína, mérnök Kérdés: Feihasználható-e a vadgeszte­nye magtermése a házinyulak takármányozásában, s ha igen, hogyan? Nagy Eszter, čičovi (és más) olvasónk Válaszunk: Köztudott, hogy a vadgeszte­nye magtermése nem vonzó szívesen fogyasztják. E kelle­metlen ízt ugyan hideg folyó vízben történő áztatással el­távolíthatjuk, de ez igen hosz­­szadalmas eljárás. A gesztenye magtermése etetési célokra ter­mészetes formában — mint ki­egészítő összetevő — használ­ható fel. Túlnyomórészt burgo­nyával keverve ajánlatos fel­használni, mert ezáltal, főleg kisebb adagokban mérsékelhe­tő a kellemetlen, keserű fs. Etetési célokra friss vagy szá­rított állapotban, héjastól vagy megtisztítva, darálva vagy ösz­­szenyomkedva keverékekben a* szénhidrátos kiegészítő takar­mány. Ugyanis nem nagyon ér­tékes, de ugyanakkor nem hat károsan az állatok egészségi állapotára. A házinvulak főleg a keserű ízből kifolyólag nem Az emberiség élelmiszer­szükségletének kielégítése egy­re több gondot okoz világvi­szonylatban. Ezért fordítunk hazápkban is megkülönbözte­tett figyelmet a mezőgazdasági termelésre, a termőföld hasz­nosítására és védelmére. A sok kicsi sokra megy közmondás tehát nemcsak találó, hanem örök érvényű is. E gondolat jegyében tartotta évzáró taggyűlését a Szlová­kiai Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szövetségének vi­­nicai (ipolynyéki) szervezete, nem kevesebb, mint száz ér­deklődő jelenlétében. Mindjárt elöljáróban meg kell mondani, hogy ez a helyi szervezet á műit év májusában alakult, s járási Irányító szervük sem működött, tehát hivatalosan csak most kezdi tevékenységét. Annak ellenére, hogy az in­dulás nem éppen probléma­­mentes útját járták, néhány alkalommal már segítettek jó­tanáccsal, szolgáltatással nem­csak a tagoknak, hanem a szer­vezetlen kistermelőknek is. Er­ről Gömöry Imre, az újra meg­választott elnök számolt be. A helyi hangszórón tájékoztatták a község lakosait a növényvé­delmi tennivalókról, s műtrá­gyát is biztosítottak számukra. Az ősszel gyümölcsfacsemeté­ket rendeltek az érdeklődők­nek. Szervezték a gyümölcs­fák téli permetezését is, bár ezen fáradozásuk nem talált kellő megértésre. A szervezet vezetősége azon fáradozott, hogy a taglétszám gyarapod­jék. Az évzáró taggyűlésig hat­van tagot tartottak nyilván, de minden előfeltétel megvan a taglétszám megkétszerezésére. Annál is inkább, mert a jövőt illetően hasznos elképzeléseik, célkitűzéseik vannak. Mi is a tervük? Gazdasági­lag és politikailag összeková­csolni a szervezetet, kedvező feltételeket teremteni a ker­tészkedni vágyóknak. Beszervez­ni a fiatalokat is, hogy legyen utánpótlás — ennek érdekében az általános Iskolával veszik fel a kapcsolatot. Szaktanácsadó szolgálatot rendszeresítenek. Valamennyi fellelhető megműveletlen föl­det hasznosítanak. Szakmailag képzik a tagságot, tanfolyamo­kon, tanulmányutakon, kiállí-. tásokon, színvonalas szakelő­adásokkal, mezőgazdasági szak sajtó járatásával. Szeretnék, ha a tagok tu datosan gazdagítanák jelenőn két, szépítenék, s hasznosíta­nák környezetünket. Ezeket a célkitűzéseket a ki lenctagű vezetőség a tagság­gal karöltve bizonyára valóra is váltja, Gömöry elnökkel, Bronstein Oszkár titkárral és Bujdos Ferenc gazdasági fele­lőssel az élen. Annál Is Inkább, mert a község határa erre ked­vező lehetőségeket nyújt. A tettre készséget bizonyítják az Őrhegy oldalát borító szőlős­­kertek, nemesített szőlőfajták­kal, korszerű művelésmóddal. De egyre nagyobb jelentőségű a gyümölcstermesztés is, sza­porodnak a szakszerűen léte­sített almáskertek a község te­rületén.- Igyekezetben tehát nincs hiány. Ezt igazolta az évzáró taggyűlés alkalmából rendezett gyümölcskiállítás és borkósto­

Next

/
Thumbnails
Contents