Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-29 / 17. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1378. április 29. Képzelőerőm ritkán hagy cserben. Ha kell, minden helyzetet, minden lelkiállapotot el tudok képzelni, bele tudom magam élni mások helyzeté­be. Most azonban nem megy a dolog. Odáig mindig eljutok, hogy állok a versenydobogón, előttem a tekintélyt parancsoló súlyemelő korong... De aztán megáll az eszem, minden érzé­kem nemet kiált. * Súlyemelőkkel való találkozóra készülődöm. A Dinamó Calovo [Nagy­­megyer) súlyemelői a partnereim, sikeres szereplésükről gyakorta érte­sülünk. S tulajdonképpen mi is a sikereik titka? Krajčovič Evald, a sjwrtszervezet elnöke, valamint Zakál László mér­nök, segédedző a sportban nem is­mernek titkot. Az eddigi elért kiváló eredményeiket a tervszerű edzések­kel magyarázzák. Súlyemelésben va­jon mi jelenti a komoly edzést? Vá­lasz helyett Zakál László az edzés­naplót helyezi elém, mely főidényben versenyzőként — heti — 100 tonna súly felemelését irányozza elő. Tonnák, melyek a súlyemelő ko­rong vastömegéből tevődnek össze. A velük való megbirkózás minden mázsájának más és más története van. Engem azonban az első mázsák és kilók érdekelnek a legjobban. Ho­gyan jut túl valaki azon a ponton, amelytől képzeletem újra és újra visszahököl? Milyen lehet az a pil­lanat, amikor a test minden izma megfeszül, s a súlyemelő korong váll­magasságba kerül? Milyen lehet az a pár másodperc, amikor a súlyzó a fej fölé kerül, s a versenybíró jelzi az érvényes gyakorlatot? Közhelyek jutnak csak az eszembe, A súlyemelés az erős emberek sport­ja! Érzem, hogy igazsága ellenére is van ebben az elcsépelt mondásban valami hamis. De vajon hol sántít az igazság? Azért mentem Nagymegyer­­re, hogy ezt megtudjam, mert sej­tettem, hogy ha választ kapok erre a kérdésre, képzeletem megszabadul béklyóitól. Ha választ kapok erre a kérdésre, megtudom, hogyan válnak képessé edzett fiatalok arra, hogy fé­lelem nélkül álljanak a versenydobo­góra. * Krajcovifi Evald a csehszlovák súly­emelő-válogatott tagjaként került Nagymegyerre, ahol 1960-baii súly­emelő-szakosztályt alakított. Sajnos, az akkori sportvezetők idegenkedtek ettől a sportágtól. Az ígéretes ered­ményekkel induló szakosztály ezért tiszavirág életűvé vált, s támogatás hiányában felbomlott. Az újjászervezés 1970-ig váratott magára. * Ma Lencsés Sándor főedző, vala­mint Krajčovič Evald és Zakál László segédedzők ötven fiatal szakmai irá­nyításáért felelősek. A toborzás so­rán jelentkezők közül természetesen sokan visszarettennek e kemény, fi­zikai és szellemi erőt egyaránt igény­be vevő sportágtól. Akik viszont el­jutnak odáig, hogy a versenydobogó­­ra álljanak, azoknak eszébe sem jut erőseknek, vagy bátraknak nevezni magukat. * A város fenött, illetve ifjúsági súly­emelői jelenleg a Szlovák Nemzeti Ligában szerepelnek. Ifjúsági ver­senyzőik a legmagasabb szintű szlo­vákiai bajnokság kétszeres arany­érmesei. Másik ifjúsági csapatuk is eredményesen szerepel a nyugat-szlo­vákiai kerületi bajnokságban. Ver­senyzőik közül Patasi Oszkár cseh­szlovák ifjúsági válogatott, Szajkó Tibor, Bábics György, valamint Maf­lák László pedig szlovákiai váloga­tottak. Országos viszonylatban fel­nőtteknél öt első minősítési, hét má­sodik minősítési, s nyolc harmadik minősítési osztályba tartozó verseny­zővel rendelkeznek. Legtehetségesebb versenyzőjük — a felnőttek korcso­portjában — Szoboszlay Vince, akit jelenleg a Bratislava! Dunajplavba kölcsönzött ki. Az ifjúságiaknál Buz­gó Lajos, valamint Lénárt Rudolf a legígéretesebb tehetségek. Az eredmények nyitjáról így vall Zakál László: — Súlyemelésben a fizikai és az elméleti képzés alatt, kialakul egy­fajta bensőséges kapcsolat, nem fé­lek a szótól, kimondom: egyfajta ra­jongás a súlyemelő korong iránt. Nem kell sokat beszélnünk erről, lát­hatják, hogyan bánunk mi, edzők és versenyzők a súlyzókkal. Azt hallani kellene, hogyan beszélünk egymás között a súlyemelő korongról és köz­ben egyre erősödik bennünk a vágy, hogy megbirkózzunk vele. — Kezdetben nagyon sok szülő féltette a gyermekét. • Oton-útfélen hallottuk az aggódó szülök intel­meit: — Ne menj fiam közéjük, mert sérvet kapsz! Ma már ezzel a bizal­matlansággal nem találkozunk. Tizen­éves fiatalokkal az edzést mindig elméleti szakaszon kezdjük, majd a megfelelő fizikum biztosítása után rátérünk a technikai kivitelezésre, s a fokozatos fizikai megterhelésre. — így alakul ki fokozatosan, las­san, szinte észrevétlenül a bizalom a „tömeg“ iránt. A legkisebb mozdu­latig begyakorolják a teendőket, s megtanulják a technikai fogásokat, mindent megtudnak a súlyemelésről. A felkészített fizikum, a szakmai és technikai tudás és a gyors cselekvő­­képesség birtokában képesek azután leküzdeni a súlytól eredő természe­tes félelmet. Ezért nem beszélünk mi a súly­emeléssel kapcsolatban erőről, bátor­ságról, bár e sportághoz mindkettő szükséges. A félelemmel szembesze­gezzük a tudást, a bizalmat és e sportszer iránti szeretetünket. Kívül­álló számára elképzelhetetlen, hogy mit érzünk a súlyzó alatt. Bennünket vele nemcsak a két kar köt össze. A láthatatlan érzelmi szálak még : azoknál is erősebbek. * ' Az eléggé hosszúra nyúlt, beszél­getés során megtudtuk, hogy a helyi súlyemelők rövidesen új otthonba költöznek. Nagyrészt társadalmi mun­kában építik új otthonukat, a mint­egy 212 négyzetméter alapterületű súlyemelő-pavilont, mely a maga ne­mében hazánk egyik legkorszerűbb létesítménye lesz. Átadását júniusra tervezik. Az új létesítmény teret biztosít majd a súlyemelés tömegjel­legének. Ma már a környék falvaiban is nagyon sok az érdeklődő. Mire gépkocsink kerekei újra az országút szürke betonján surrogtak, már éreztem, hogy képzeletemet bát­ran szabadjára engedhetem. Megér­tettem ugyanis e nemes sportág kép­viselőinek gondolatvilágát, ittam ki­tartásuk forrásából, s képzeletem már nem hőköl vissza a rideg vas­­tömegtől. Csiba László A „Tavaszi szél..az Ipoly vidé­kén is tavaszi zsongást hozott. Itt ugyan nemcsak képletesen érvényes a népdal első sora, hisz az Ipoly min­den tavasszal elönti a környező réte­ket. Autóablak mögül nézve most Is miniatűr ezertó-országot formáz a vidék. A népdalverseny elődöntője itt is „tömegmozgató“ erejű volt. A két járási elődöntőn (Busán és Terbege­­cen) száztizenhat, illetve százhatvan versenyző mérte össze tudását nép­dalból és népzenéből. Az érdeklődés érthetően nagy volt, hisz folklórban egyik leggazdagabb vidékünk az Ipoly völgye. Az előző évekhez viszo­nyítva is elégedettek lehettek a ren­dezők. A járási döntőt még csak ott­­jártunkkor tervezték, ám következte­téseket akár most is levonhatunk. Sem számbelileg, sem színvonalban nem tapasztalható visszaesés, ezt bi­zonyltja az is, hogy a nyolc női, négy férfi éneklűcsoport, négy vegyeskórus és tizenkilenc szólóénekes mellett nyolc citerazenekarnak is tapsolha­tott az elődöntők közönsége. Március harmadikén tartották a Cebovcei (csábi) általános iskolában a vers- és prózamondók ifjúsági kate­góriáinak döntőjét. Husszonhat vers- és huszonnégy prózamondó fiatal in­dult. A felnőttek döntője a želovcei (zsélyi) ifjúsági klubban került meg­rendezésre, huszonnégy résztvevővel. (Tizenkilenc vers- és öt prózamondö.) Tíz versenyző vett részt a járásból a Lučenecen tartott kerületi seregszem­lén, ahol két versenyző ért el első helyezést. Színvonal-emelkedést kons­tatáltak a szervezők, mind a hang­képzés. szép magyar kiejtés, mind a müsorválasztás terén. Rosszabb a helyzet az irodalmi színpadok körül. Az irodalmi színpa­dok közép-szlovákiai kerületi verse­nye az idén elmaradt (mint arról az 0; Szó is hírt adott), mivel a nagy­kürtösi és rimaszombati járásból egyetlen csoport sem nevezett be. Igaz ugyan, hogy Vrbovkán (Ipoly­­varbó) alakult egy irodalmi színpad, de ez még nem ért el kellő színvona­lat. A helyzetet súlyosbítja, hogy szét­esett a járás legjobbja, a Madách Im­re Irodalmi Színpad. Magyarázkodá­sul csak annyit lehetne megjegyezni, hogy tavaly sem volt jobb a helyzet, A Kráľovský Chlmec-í (királyhelme­­ci] Művelődési Otthon egyik dolgozó­ja lelkesen beszél arról, hogy milyen sokoldalú tevékenységet végeznek. Kassai Béla a színművészet egyik szerelmese. Legutóbb a színjátszó együttesük SoloviC: Ez aztán a meg­lepetés című szín­művét adta elő. Helyben hatszor játszották telt ház előtt. De a kör­nyékbeli községek­ben is előadták, s végül megnyer­ték a színjátszók járási versenyét. — Mi a siker tit­ka? — Régi műked­velő színjátszó va­gyok — említi Kas-Kassai Béla. sai Béla —, s min­dig nagy lelkese­déssel, ügyszere­tettel végeztem munkámat. Amikor a művelődési otthonba kerültem, mindjárt arra gondoltam, hogy a ta­nítók énekkara és a helmed „Fürt" megszervezése után sor kerülhet egy irodalmi színpad, valamint a színját­szó csoport megszervezésére. Az ál­mok valóra váltak. Az irodalmi szín­padunk népes és a színjátszó csopor­tunknak is odaadó tagjai vannak. CSEMADOK-RENDEZVÉNYEK A V. KRTÍŠ-I (NAGYKÜRTÖSI) JÄRÄSBAN „Béke“ parkban tartanak meg. A vál­tozás a múlthoz viszonyítva: míg ed­dig egy napig tartott ez a nagy nép­szerűségnek örvendő rendezvény, az idén már kétnapos lesz. Június 17-én és 18-án (szombat, vasárnap) rende­zik, néprajzi kiállítással egybekötve. A hangsúly természetesen a vasárna­pi műsoron lesz, ekkor lépnek szín­padra a „Tavaszi szél...“ vetélkedő első ás második helyezettel, valamint a járás három legjobb citerazenekara. Ezenkívül föllép a helyi citerazene­­kar, női kórus, a járás legjobb szava­ló!. Szlovák folklórcsoportot is meg­hívtak, a sucháni népdalcsoportot. Be­mutatkozik a nemrég Csábon alakult „Szőlőskert“ tizenhat tagú tánccso­port és az ipolynyéki AKI tánccso­portja is. Sorolhatnánk az eredményeket, hiá­nyosságokat a járás CSEMADOK-szer­­vezeteinek életéből. Talán tágabb te­ret érdemelne az ipolynyéki helyi szervezet (a legnépesebb a járásban), amely szinte az egész községet meg­mozgatva állított össze műsort a fonó népszokásaiból, említhetnénk az írő­­olvaső találkozókat, a Februári Győ­zelem tiszteletére tartott műsoros es­teket, óm ezek „alkalmi“ rendezvé­nyek, s a hangsúly — érthetően — a rendszerességen van. Szívesen adnánk hírt majd a járás pezsgő kulturális életéről is, a dicsé­ret hangján s nem a sajnálkozásén, s a negatív példák megszűntéről. Gondolunk itt elsősorban az irodalmi színpadok elmaradt kerületi fesztivál­jára. —oly— hisz járási versenyt sem tudtak ren­dezni, az érdeklődés hiánya miatt. Az idei' „Duna menti tavaszira csak a seéiankyi (szécsénkei) AKI irodalmi színpada nevezett be. A színjátszás sem volt ugyan soha meghatározó a nagykürtösi járás ma­gyar falvaira, említést azért tehetünk róluk. Az V. Mikszáth Kálmán Irodal­mi Napokon három „C“ kategóriás színjátszó csoport szerepelt, melyek közül kiemelkedett az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Színjátszó Kör elő­adása. Urbán Aladár rendezésében mutatták be Végh Antal Kápolnavirág című színművét — ezt javasolták a kerületi seregszemlére is. Nagyon hiányoztak ezúttal a busaiak és a zsé­­lyiek, akik ezelőtt számottevő ered­ményt mutattak föl. A nagykürtösi járás nagysikerű rendezvénye volt a Munkásénekkarok Járási Fesztiválja, ahol a Rozkvet nagykürtösi női kóruson kívül a CSEMADOK bussai, ipolybalogi, ipoly­­liídvégi, ipolynagyfalusi, ipolynyéki, szécsénkei és varbói szervezetének énekkarai alkották a mezőnyt. Ez a tény is bizonyítja, mekkora szerepet játszik az énekkultúrában a CSEMA­DOK. Visszatérve a nyárra: a Zselizi Or­szágos Népművészeti Fesztiválra négy folklórcsoport kapott meghívást a já­rásból: a CSEMADOK bussai, varbói, inámi és ipolynyéki helyi szerveze­teinek együttesei. Már most folynak az előkészületek a járási népművé­szeti fesztiválra, melyet a szokáshoz híven az idén is a nagycsaiomijai A Fürt népművészeti csoport sike­resen szerepelt az utóbbi években. Munkájuk elismerést érdemel. Szebel­­lai Béláné vezetésével több helyütt szerepeltek és a Gombaszögi Dal- és Táncünnepélyre is eljutottak. Tavaly mintegy negyven fellépésük volt a já­rásban és országszerte. Most új mű­sorral készülnek a zselizi népművé­szeti seregszemlére. Egy kis statiszti­ka: tavaly az együttes tagjai egyen­ként nem kevesebb mint 1086 órát fordítottak próbákra és fellépésekre. A magyar tanítók énekkara hatvan­­tagú. A közelmúltban ünnepelte fenn­állásának ötödik évfordulóját. Az énekkar az alapfokú kilencéves isko­lában próbál. Így nemésak a művelő­dési otthontól, hanem az iskola igaz­gatóságától is megkap minden támo­gatást. Jelenleg szorgalmasan készül­nek a Kodály Napokra. A művelődési otthonban ifjúsági színjátszó csoport is működik. A negyventagú csoport Kassai Béla veze­tésével a „Hamupipőkével“ készül a* Duna menti tavasz elnevezésű ifjúsá­gi fesztiválra. A művelődési ház önálló költségve­téssel rendelkezik, de mivel egyre sokoldalúbb a tevékenység, előfordul­nak anyagi gondok. Azt hiszem, a vá­rosi nemzeti bizottság értékeli az egy­re terebélyesedő népművészeti tevé­kenységet és hathatós segítséget nyújt az anyagi gondok megoldására. —illés— A Kráľovský Chlmec-i (királyheimeci) Fürt együttes. ■ ■ RÖPLABDA Osztályok közötti röplabdabajnokságot rendeztek — a fiúk számá­ra — a komárnói (komáromi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tornatermében, Mits Ferenc nevelő irányításával. A bajnokság két csoportjában nyolc csapat vett részt. Az A csoportbői az I. N (fel­építményi) és а П. А, а В csoportból а II. N (felépítményi) és a IV A osztályok jutottak az elődöntőbe, ahol nagy küzdelmeknek le­hettünk tanúi. Az L N csapata nagy fölénnyel, játszmavesztés nélkül került a döntőbe, míg a másik ágon а II. N csapata harcolta ki a döntőbe jutást. Először a harmadik helyért folyó mérkőzést játszot­ták le, ahol а IV. A osztály csapata 2:1 arányban bizonyult jobbnak а И. A csapatánál. Ezután következett a döntő mérkőzés. A két csapat fej-fej melletti küzdelméből az I. N felépítményi osztály került ki győztesen. A győztes'csapat tagjai: Gogh, Kiss, Takács, Varga, Obertol és jó­­zsa. Az első három csapatot az iskola mellett működő SZISZ-alap­­szervezet oklevéllel jutalmazta. A bajnokság mindvégig sportszerű keretek között zajlott le, és nagyban hozzájárult a röplabdázás további fejlődéséhez. Jőzsa Gáza 2-a, kedd: 4- a, csütörtök: 5- «, péntek: В-a, szombat: 7-e, vasárnap: 10- e, szerda: 11- e, csütörtök: 12- e, péntek: 13- a, szombat: 14- e, vasárnap: Bátorkeszi (Vojnice) — Aranyeső (19.30) Perbete (Pribeta) — Aranyeső (19.30 Kassa (Koiice) — Amphitryon (10.00) Pozsonyeperjes (Jahodná) — Aranyeső (19.30) Szilice (Silica) — Mint fű fölé az árnyék (19.00) Zselfz (Želiezovce) — Aranyeső (19.30) Djfalu (Nová Bodva) — Mint ffi fölé az árnyék (19.00) Lúcs (Lúč na Ostrove) — Aranyeső (19.30) Debrő (Debrad) — Amphitryon (19.00) Udvard (Dvory nad Zitavou) — Aranyeső (19.30) Hodos (Vydrany) — A windsori víg nők (19.30) Kassa (Košice) — Amphitryon (16.00) Nádszeg (Trstice) — A windsori vig nők (19.30) Svinice — Amphitryon (19.00) Ipolynyék (Vinica) — A windsori víg nők (19.30) Kovácsi (Kováčová) — Amphitryon (19.00) Peder (Peder) — Amphitryon (19.00) 15-e, hétfő: 18- a, kedd: 19- e, péntek: 20- a, szombat: 21- e, vasárnap: 24- e, szerda: 25- e, csütörtök: 26- a, péntek: 27- e, szombat: 28- a, vasárnap: 30- a, kedd: 31- e, szerda: iK MÁJUSI JÁTÉKTERVE Bratislava — a windsori víg nők (19.00) Királyhelmec (Kráľovský Chlmee) — Amphitryon (19.00) Komárom (Komárno) — Kakastánc 19.30) Gömörfalva (Gemerská Ves) — Amphitryon (19.00) Torna (Turnianske Podhradie) — Amphitryon (19.00) Szőgyén (Svodín) — Kakastánc (19.30) Szína (Seöa) — Amphitryion (19,00) Nyitra (Nitra) — Aranyeső (19.00) Deáki (Diakovce) — A windsori víg nők (19.30) Tornaija (Šafárikovo) — Amphitryon (19.00) Felsőszeli (Horné Saliby) — A windsori víg nők (19.30) Dobóruszka (Ruská) — Amphitryon (19.00) Dunamocs (Moča) — A windsori víg nők (19.30) Vaján (Vojany) — Amphitryon (19.00) Nagyráska (Veľké Raškovce) — Amphitryon (19.00) Rozsnyó (Rožňava) — Amphitryon (19.00) Kassa (Košice) — Kakastánc (19.00) Lamatamn szálä&k^äl

Next

/
Thumbnails
Contents