Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-29 / 17. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1378. április 29. Képzelőerőm ritkán hagy cserben. Ha kell, minden helyzetet, minden lelkiállapotot el tudok képzelni, bele tudom magam élni mások helyzetébe. Most azonban nem megy a dolog. Odáig mindig eljutok, hogy állok a versenydobogón, előttem a tekintélyt parancsoló súlyemelő korong... De aztán megáll az eszem, minden érzékem nemet kiált. * Súlyemelőkkel való találkozóra készülődöm. A Dinamó Calovo [Nagymegyer) súlyemelői a partnereim, sikeres szereplésükről gyakorta értesülünk. S tulajdonképpen mi is a sikereik titka? Krajčovič Evald, a sjwrtszervezet elnöke, valamint Zakál László mérnök, segédedző a sportban nem ismernek titkot. Az eddigi elért kiváló eredményeiket a tervszerű edzésekkel magyarázzák. Súlyemelésben vajon mi jelenti a komoly edzést? Válasz helyett Zakál László az edzésnaplót helyezi elém, mely főidényben versenyzőként — heti — 100 tonna súly felemelését irányozza elő. Tonnák, melyek a súlyemelő korong vastömegéből tevődnek össze. A velük való megbirkózás minden mázsájának más és más története van. Engem azonban az első mázsák és kilók érdekelnek a legjobban. Hogyan jut túl valaki azon a ponton, amelytől képzeletem újra és újra visszahököl? Milyen lehet az a pillanat, amikor a test minden izma megfeszül, s a súlyemelő korong vállmagasságba kerül? Milyen lehet az a pár másodperc, amikor a súlyzó a fej fölé kerül, s a versenybíró jelzi az érvényes gyakorlatot? Közhelyek jutnak csak az eszembe, A súlyemelés az erős emberek sportja! Érzem, hogy igazsága ellenére is van ebben az elcsépelt mondásban valami hamis. De vajon hol sántít az igazság? Azért mentem Nagymegyerre, hogy ezt megtudjam, mert sejtettem, hogy ha választ kapok erre a kérdésre, képzeletem megszabadul béklyóitól. Ha választ kapok erre a kérdésre, megtudom, hogyan válnak képessé edzett fiatalok arra, hogy félelem nélkül álljanak a versenydobogóra. * Krajcovifi Evald a csehszlovák súlyemelő-válogatott tagjaként került Nagymegyerre, ahol 1960-baii súlyemelő-szakosztályt alakított. Sajnos, az akkori sportvezetők idegenkedtek ettől a sportágtól. Az ígéretes eredményekkel induló szakosztály ezért tiszavirág életűvé vált, s támogatás hiányában felbomlott. Az újjászervezés 1970-ig váratott magára. * Ma Lencsés Sándor főedző, valamint Krajčovič Evald és Zakál László segédedzők ötven fiatal szakmai irányításáért felelősek. A toborzás során jelentkezők közül természetesen sokan visszarettennek e kemény, fizikai és szellemi erőt egyaránt igénybe vevő sportágtól. Akik viszont eljutnak odáig, hogy a versenydobogóra álljanak, azoknak eszébe sem jut erőseknek, vagy bátraknak nevezni magukat. * A város fenött, illetve ifjúsági súlyemelői jelenleg a Szlovák Nemzeti Ligában szerepelnek. Ifjúsági versenyzőik a legmagasabb szintű szlovákiai bajnokság kétszeres aranyérmesei. Másik ifjúsági csapatuk is eredményesen szerepel a nyugat-szlovákiai kerületi bajnokságban. Versenyzőik közül Patasi Oszkár csehszlovák ifjúsági válogatott, Szajkó Tibor, Bábics György, valamint Maflák László pedig szlovákiai válogatottak. Országos viszonylatban felnőtteknél öt első minősítési, hét második minősítési, s nyolc harmadik minősítési osztályba tartozó versenyzővel rendelkeznek. Legtehetségesebb versenyzőjük — a felnőttek korcsoportjában — Szoboszlay Vince, akit jelenleg a Bratislava! Dunajplavba kölcsönzött ki. Az ifjúságiaknál Buzgó Lajos, valamint Lénárt Rudolf a legígéretesebb tehetségek. Az eredmények nyitjáról így vall Zakál László: — Súlyemelésben a fizikai és az elméleti képzés alatt, kialakul egyfajta bensőséges kapcsolat, nem félek a szótól, kimondom: egyfajta rajongás a súlyemelő korong iránt. Nem kell sokat beszélnünk erről, láthatják, hogyan bánunk mi, edzők és versenyzők a súlyzókkal. Azt hallani kellene, hogyan beszélünk egymás között a súlyemelő korongról és közben egyre erősödik bennünk a vágy, hogy megbirkózzunk vele. — Kezdetben nagyon sok szülő féltette a gyermekét. • Oton-útfélen hallottuk az aggódó szülök intelmeit: — Ne menj fiam közéjük, mert sérvet kapsz! Ma már ezzel a bizalmatlansággal nem találkozunk. Tizenéves fiatalokkal az edzést mindig elméleti szakaszon kezdjük, majd a megfelelő fizikum biztosítása után rátérünk a technikai kivitelezésre, s a fokozatos fizikai megterhelésre. — így alakul ki fokozatosan, lassan, szinte észrevétlenül a bizalom a „tömeg“ iránt. A legkisebb mozdulatig begyakorolják a teendőket, s megtanulják a technikai fogásokat, mindent megtudnak a súlyemelésről. A felkészített fizikum, a szakmai és technikai tudás és a gyors cselekvőképesség birtokában képesek azután leküzdeni a súlytól eredő természetes félelmet. Ezért nem beszélünk mi a súlyemeléssel kapcsolatban erőről, bátorságról, bár e sportághoz mindkettő szükséges. A félelemmel szembeszegezzük a tudást, a bizalmat és e sportszer iránti szeretetünket. Kívülálló számára elképzelhetetlen, hogy mit érzünk a súlyzó alatt. Bennünket vele nemcsak a két kar köt össze. A láthatatlan érzelmi szálak még : azoknál is erősebbek. * ' Az eléggé hosszúra nyúlt, beszélgetés során megtudtuk, hogy a helyi súlyemelők rövidesen új otthonba költöznek. Nagyrészt társadalmi munkában építik új otthonukat, a mintegy 212 négyzetméter alapterületű súlyemelő-pavilont, mely a maga nemében hazánk egyik legkorszerűbb létesítménye lesz. Átadását júniusra tervezik. Az új létesítmény teret biztosít majd a súlyemelés tömegjellegének. Ma már a környék falvaiban is nagyon sok az érdeklődő. Mire gépkocsink kerekei újra az országút szürke betonján surrogtak, már éreztem, hogy képzeletemet bátran szabadjára engedhetem. Megértettem ugyanis e nemes sportág képviselőinek gondolatvilágát, ittam kitartásuk forrásából, s képzeletem már nem hőköl vissza a rideg vastömegtől. Csiba László A „Tavaszi szél..az Ipoly vidékén is tavaszi zsongást hozott. Itt ugyan nemcsak képletesen érvényes a népdal első sora, hisz az Ipoly minden tavasszal elönti a környező réteket. Autóablak mögül nézve most Is miniatűr ezertó-országot formáz a vidék. A népdalverseny elődöntője itt is „tömegmozgató“ erejű volt. A két járási elődöntőn (Busán és Terbegecen) száztizenhat, illetve százhatvan versenyző mérte össze tudását népdalból és népzenéből. Az érdeklődés érthetően nagy volt, hisz folklórban egyik leggazdagabb vidékünk az Ipoly völgye. Az előző évekhez viszonyítva is elégedettek lehettek a rendezők. A járási döntőt még csak ottjártunkkor tervezték, ám következtetéseket akár most is levonhatunk. Sem számbelileg, sem színvonalban nem tapasztalható visszaesés, ezt bizonyltja az is, hogy a nyolc női, négy férfi éneklűcsoport, négy vegyeskórus és tizenkilenc szólóénekes mellett nyolc citerazenekarnak is tapsolhatott az elődöntők közönsége. Március harmadikén tartották a Cebovcei (csábi) általános iskolában a vers- és prózamondók ifjúsági kategóriáinak döntőjét. Husszonhat vers- és huszonnégy prózamondó fiatal indult. A felnőttek döntője a želovcei (zsélyi) ifjúsági klubban került megrendezésre, huszonnégy résztvevővel. (Tizenkilenc vers- és öt prózamondö.) Tíz versenyző vett részt a járásból a Lučenecen tartott kerületi seregszemlén, ahol két versenyző ért el első helyezést. Színvonal-emelkedést konstatáltak a szervezők, mind a hangképzés. szép magyar kiejtés, mind a müsorválasztás terén. Rosszabb a helyzet az irodalmi színpadok körül. Az irodalmi színpadok közép-szlovákiai kerületi versenye az idén elmaradt (mint arról az 0; Szó is hírt adott), mivel a nagykürtösi és rimaszombati járásból egyetlen csoport sem nevezett be. Igaz ugyan, hogy Vrbovkán (Ipolyvarbó) alakult egy irodalmi színpad, de ez még nem ért el kellő színvonalat. A helyzetet súlyosbítja, hogy szétesett a járás legjobbja, a Madách Imre Irodalmi Színpad. Magyarázkodásul csak annyit lehetne megjegyezni, hogy tavaly sem volt jobb a helyzet, A Kráľovský Chlmec-í (királyhelmeci] Művelődési Otthon egyik dolgozója lelkesen beszél arról, hogy milyen sokoldalú tevékenységet végeznek. Kassai Béla a színművészet egyik szerelmese. Legutóbb a színjátszó együttesük SoloviC: Ez aztán a meglepetés című színművét adta elő. Helyben hatszor játszották telt ház előtt. De a környékbeli községekben is előadták, s végül megnyerték a színjátszók járási versenyét. — Mi a siker titka? — Régi műkedvelő színjátszó vagyok — említi Kas-Kassai Béla. sai Béla —, s mindig nagy lelkesedéssel, ügyszeretettel végeztem munkámat. Amikor a művelődési otthonba kerültem, mindjárt arra gondoltam, hogy a tanítók énekkara és a helmed „Fürt" megszervezése után sor kerülhet egy irodalmi színpad, valamint a színjátszó csoport megszervezésére. Az álmok valóra váltak. Az irodalmi színpadunk népes és a színjátszó csoportunknak is odaadó tagjai vannak. CSEMADOK-RENDEZVÉNYEK A V. KRTÍŠ-I (NAGYKÜRTÖSI) JÄRÄSBAN „Béke“ parkban tartanak meg. A változás a múlthoz viszonyítva: míg eddig egy napig tartott ez a nagy népszerűségnek örvendő rendezvény, az idén már kétnapos lesz. Június 17-én és 18-án (szombat, vasárnap) rendezik, néprajzi kiállítással egybekötve. A hangsúly természetesen a vasárnapi műsoron lesz, ekkor lépnek színpadra a „Tavaszi szél...“ vetélkedő első ás második helyezettel, valamint a járás három legjobb citerazenekara. Ezenkívül föllép a helyi citerazenekar, női kórus, a járás legjobb szavaló!. Szlovák folklórcsoportot is meghívtak, a sucháni népdalcsoportot. Bemutatkozik a nemrég Csábon alakult „Szőlőskert“ tizenhat tagú tánccsoport és az ipolynyéki AKI tánccsoportja is. Sorolhatnánk az eredményeket, hiányosságokat a járás CSEMADOK-szervezeteinek életéből. Talán tágabb teret érdemelne az ipolynyéki helyi szervezet (a legnépesebb a járásban), amely szinte az egész községet megmozgatva állított össze műsort a fonó népszokásaiból, említhetnénk az írőolvaső találkozókat, a Februári Győzelem tiszteletére tartott műsoros esteket, óm ezek „alkalmi“ rendezvények, s a hangsúly — érthetően — a rendszerességen van. Szívesen adnánk hírt majd a járás pezsgő kulturális életéről is, a dicséret hangján s nem a sajnálkozásén, s a negatív példák megszűntéről. Gondolunk itt elsősorban az irodalmi színpadok elmaradt kerületi fesztiváljára. —oly— hisz járási versenyt sem tudtak rendezni, az érdeklődés hiánya miatt. Az idei' „Duna menti tavaszira csak a seéiankyi (szécsénkei) AKI irodalmi színpada nevezett be. A színjátszás sem volt ugyan soha meghatározó a nagykürtösi járás magyar falvaira, említést azért tehetünk róluk. Az V. Mikszáth Kálmán Irodalmi Napokon három „C“ kategóriás színjátszó csoport szerepelt, melyek közül kiemelkedett az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Színjátszó Kör előadása. Urbán Aladár rendezésében mutatták be Végh Antal Kápolnavirág című színművét — ezt javasolták a kerületi seregszemlére is. Nagyon hiányoztak ezúttal a busaiak és a zsélyiek, akik ezelőtt számottevő eredményt mutattak föl. A nagykürtösi járás nagysikerű rendezvénye volt a Munkásénekkarok Járási Fesztiválja, ahol a Rozkvet nagykürtösi női kóruson kívül a CSEMADOK bussai, ipolybalogi, ipolyliídvégi, ipolynagyfalusi, ipolynyéki, szécsénkei és varbói szervezetének énekkarai alkották a mezőnyt. Ez a tény is bizonyítja, mekkora szerepet játszik az énekkultúrában a CSEMADOK. Visszatérve a nyárra: a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra négy folklórcsoport kapott meghívást a járásból: a CSEMADOK bussai, varbói, inámi és ipolynyéki helyi szervezeteinek együttesei. Már most folynak az előkészületek a járási népművészeti fesztiválra, melyet a szokáshoz híven az idén is a nagycsaiomijai A Fürt népművészeti csoport sikeresen szerepelt az utóbbi években. Munkájuk elismerést érdemel. Szebellai Béláné vezetésével több helyütt szerepeltek és a Gombaszögi Dal- és Táncünnepélyre is eljutottak. Tavaly mintegy negyven fellépésük volt a járásban és országszerte. Most új műsorral készülnek a zselizi népművészeti seregszemlére. Egy kis statisztika: tavaly az együttes tagjai egyenként nem kevesebb mint 1086 órát fordítottak próbákra és fellépésekre. A magyar tanítók énekkara hatvantagú. A közelmúltban ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját. Az énekkar az alapfokú kilencéves iskolában próbál. Így nemésak a művelődési otthontól, hanem az iskola igazgatóságától is megkap minden támogatást. Jelenleg szorgalmasan készülnek a Kodály Napokra. A művelődési otthonban ifjúsági színjátszó csoport is működik. A negyventagú csoport Kassai Béla vezetésével a „Hamupipőkével“ készül a* Duna menti tavasz elnevezésű ifjúsági fesztiválra. A művelődési ház önálló költségvetéssel rendelkezik, de mivel egyre sokoldalúbb a tevékenység, előfordulnak anyagi gondok. Azt hiszem, a városi nemzeti bizottság értékeli az egyre terebélyesedő népművészeti tevékenységet és hathatós segítséget nyújt az anyagi gondok megoldására. —illés— A Kráľovský Chlmec-i (királyheimeci) Fürt együttes. ■ ■ RÖPLABDA Osztályok közötti röplabdabajnokságot rendeztek — a fiúk számára — a komárnói (komáromi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tornatermében, Mits Ferenc nevelő irányításával. A bajnokság két csoportjában nyolc csapat vett részt. Az A csoportbői az I. N (felépítményi) és а П. А, а В csoportból а II. N (felépítményi) és a IV A osztályok jutottak az elődöntőbe, ahol nagy küzdelmeknek lehettünk tanúi. Az L N csapata nagy fölénnyel, játszmavesztés nélkül került a döntőbe, míg a másik ágon а II. N csapata harcolta ki a döntőbe jutást. Először a harmadik helyért folyó mérkőzést játszották le, ahol а IV. A osztály csapata 2:1 arányban bizonyult jobbnak а И. A csapatánál. Ezután következett a döntő mérkőzés. A két csapat fej-fej melletti küzdelméből az I. N felépítményi osztály került ki győztesen. A győztes'csapat tagjai: Gogh, Kiss, Takács, Varga, Obertol és józsa. Az első három csapatot az iskola mellett működő SZISZ-alapszervezet oklevéllel jutalmazta. A bajnokság mindvégig sportszerű keretek között zajlott le, és nagyban hozzájárult a röplabdázás további fejlődéséhez. Jőzsa Gáza 2-a, kedd: 4- a, csütörtök: 5- «, péntek: В-a, szombat: 7-e, vasárnap: 10- e, szerda: 11- e, csütörtök: 12- e, péntek: 13- a, szombat: 14- e, vasárnap: Bátorkeszi (Vojnice) — Aranyeső (19.30) Perbete (Pribeta) — Aranyeső (19.30 Kassa (Koiice) — Amphitryon (10.00) Pozsonyeperjes (Jahodná) — Aranyeső (19.30) Szilice (Silica) — Mint fű fölé az árnyék (19.00) Zselfz (Želiezovce) — Aranyeső (19.30) Djfalu (Nová Bodva) — Mint ffi fölé az árnyék (19.00) Lúcs (Lúč na Ostrove) — Aranyeső (19.30) Debrő (Debrad) — Amphitryon (19.00) Udvard (Dvory nad Zitavou) — Aranyeső (19.30) Hodos (Vydrany) — A windsori víg nők (19.30) Kassa (Košice) — Amphitryon (16.00) Nádszeg (Trstice) — A windsori vig nők (19.30) Svinice — Amphitryon (19.00) Ipolynyék (Vinica) — A windsori víg nők (19.30) Kovácsi (Kováčová) — Amphitryon (19.00) Peder (Peder) — Amphitryon (19.00) 15-e, hétfő: 18- a, kedd: 19- e, péntek: 20- a, szombat: 21- e, vasárnap: 24- e, szerda: 25- e, csütörtök: 26- a, péntek: 27- e, szombat: 28- a, vasárnap: 30- a, kedd: 31- e, szerda: iK MÁJUSI JÁTÉKTERVE Bratislava — a windsori víg nők (19.00) Királyhelmec (Kráľovský Chlmee) — Amphitryon (19.00) Komárom (Komárno) — Kakastánc 19.30) Gömörfalva (Gemerská Ves) — Amphitryon (19.00) Torna (Turnianske Podhradie) — Amphitryon (19.00) Szőgyén (Svodín) — Kakastánc (19.30) Szína (Seöa) — Amphitryion (19,00) Nyitra (Nitra) — Aranyeső (19.00) Deáki (Diakovce) — A windsori víg nők (19.30) Tornaija (Šafárikovo) — Amphitryon (19.00) Felsőszeli (Horné Saliby) — A windsori víg nők (19.30) Dobóruszka (Ruská) — Amphitryon (19.00) Dunamocs (Moča) — A windsori víg nők (19.30) Vaján (Vojany) — Amphitryon (19.00) Nagyráska (Veľké Raškovce) — Amphitryon (19.00) Rozsnyó (Rožňava) — Amphitryon (19.00) Kassa (Košice) — Kakastánc (19.00) Lamatamn szálä&k^äl
