Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-29 / 17. szám

SZABAD FÖLDMOVES 1978. április 29. EREDMÉNYES VERSENYT ÉRTÉKELTEK! Az iparszerű . termelés útján Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsá­ga és a mezőgazdaságban dolgozók szakszövetségének szlová­kiai bizottsága rendezésében nemrégiben Bratislavában tar­tották meg a gépesítő brigádok tagjainak szlovákiai értekez­letét, melyen értékelték a gépi eszközök és a forrólevegős szárító-berendezések kihasználása, valamint a gépek idény utáni karbantartása és elhelyezése terén meghirdetett szocia­lista munkaverseny eredményeit. Szocialista mezőgazdaságunk a gépi eszközökkel való ellátottság tekinte­tében az utóbbi években komoly mi­nőségi változásokon ment keresztül. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés foko­zatosan iparszerüvé váljon. Ennek bi­zonyítására csak egy példát említe­nék: mezőgazdaságunk az 5. ötéves tervidőszak éveiben és a 6. ötéves tervidőszak első két évében több mint 4500 nagy teljesítményű (E—512, SZK—5, SZK—6) arató-cséplő gépet kapott. A mezőgazdasági üzemek, va­lamint a gép- és traktorállomások az idén még az aratás megkezdéséig to­vábbi hatszázhárom új kombájnt kap­nak, ami egyben azt is jelenti, hogy egy arató-cséplő gépre átlagosan nyolcvan hektár gabonaféle betakarí­tása jut. Komoly eredménynek számít az is, hogy tavaly a szemes kukorica 97,U, a cukorrépa 89,3 és a burgonya 30,3 százalékát gépekkel takarítottuk be. Mindemellett a Dunajská Streda-i (du­­naszerdahelyi), a Bratislava-vidéki, a prievidzai és a Koiice-vidéki járás­ban a cukorrépát teljes mértékben gépekkel takarították be. Tavaly a mezőgazdasági üzemek több mint 201 ezer tonna szárított takarmányt ké­szítettek, ebből közel 169 ezer tonna volt széna-, illetve lucernaliszt. A rendelkezésre álló gépi eszközök ésszerű kihasználása érdekében mint minden évben, tavaly is komoly, ál­dozatkész munkát végeztek a gépesí­tek, traktorosok és a gépkezelők. A gabonafélék betakarításában ta­valy Lehotský Zdeno és Salaj Jaro­slav, a Liptovský Mikuláš-1 Gép- és Traktorállomás kombéjnosai végeztek az első helyen, akik E—512-es arató­­cséplő gépükkel közel 586 hektárról takarították be a termést. A szemes kukorica betakarításában Kusý Milan és Žitný Karol, az Ivanka jprl Nitre-i VIRÄGZÄS társult szövet­kezet kombájnosal végeztek az élen. Az SZK—6-os arató-cséplö géppel négyszázhatvan hektárról takarítot­ták be ezt a népgazdaságllag fontos terményt. A háromsoros cukorrépa-betakarító gépek kategóriájában Horina Mihály, Pécsük László és Szabó Imre, a Holí­če na Ostrove-i (géléi) szövetkezet (150 hektár], a hatsoros gépeknél pe­dig NadaSský Štefan és Saradín Mi­chal, a Jaslovské Bohunlce-i szövetke­zet (268 hektár) dolgozói végeztek az első helyen. A burgonya betakarításában Samá­­nek Eduard, a Šaštínske Stráže-1 Ál­lami Gazdaság dolgozója érte el a leg­nagyobb (198 hektár) teljesítményt. A legtöbb szárított takarmányt (2836 tonna) a CSILIZKÖZ szövetke­zetben készítették. A múlt évben a jól végzett munká­ért összesen nyolcvankilenc dolgozó kapott elismerő oklevelet és pénzbeli jutalmat. Hat mezőgazdasági üzem (a már említett CSILIZKÖZ Efsz mel­lett a selicei, a Lúč na Ostrove-i, a Nővé Zámky-i és a trsticei szövetke­zet, valamint a Streda nad Bodro­­gom-i Állami Gazdaság) kollektívája a forrólevegős szárító-berendezések ésszerű kihasználásáért, tizenöt efsz és állami gazdaság (többek között a Períni, Selicei, Pohronský Ruskov-i, tmeli, és a Buzitkal Efsz, a Sládkovi­­čovói és a Kvetuslavovói Magnemesf­­tő Állami Gazdaság, a Calovói Nagy­hizlalda n. v. stb.) kollektívája pedig a gépek megfelelő karbantartásáért, idény utáni gondozásáért és elraktá­rozásáért kapott jutalmat. Horina Mihály, Pécsük László és Szabó Imre a Holice na Ostrove-i szö­vetkezet dolgozói elmondották, hogy az előkelő helyezést a gépek alapos karítása volt. A szövetkezet egyik alapító tagja gépjavítóként tevékeny­kedik. Elsősorban a kombájnok szak­szerű kijavítása a szűkebb munkakö­re. Tavaly már harmadik idényben dolgozott ugyanazzal a kombájnnal, s teljesítményét csakis a helybeli efsz-ben érte el. Elmondotta, hogv ezek az arató-cséplő gépek nagy tel­jesítményre képesek de, „jó kezeket“ igényelnek. Sok függ a kombájnosok szakszerű felkészültségétől is. Varga elvtárs, aki az első kombájnok meg­jelenése óta a kombájnok szerelmese, az Idén E—516-os kombájnon folytat­ja érdemdús tevékenységét. Janczó Miklós és Jakoda Kálmán, a vlCanyi HALADÄS szövetkezet trak­torosai, a liatsoros répabetakarítő gé­pek versenyében második helyezést értek el 233 hektáros teljesítménnyel. Jakoda elvtárs, a szövetkezet alapító tagja, elmondotta, hogy nagyon jó! bevált a KSZ—-6-os répakiszántó gép. Tavaly már ötödízben dolgozott ezen a magajáró gépen, melynek javítását nem bízza másra. A „minden gép úgy megy, ahogy kijavították“ alapelv szerint dolgozik, ami meg is látszott a múlt évi eredményen. Jancsó elv­társ szerint sok függ attól, hogy a traktoros mennyire ismeri a gépet, annak hibáit, mert csak ekkor képes azonnali és hathatós beavatkozásra. Egyébként mindkét traktoros tagja a komplex gépesítő brigádnak, amely­nek egyik fő feladata a cukorrépa­­termesztés összes teendőinek elvég­zése. Rozsnyó Ferenc és Recska Lajos a Dvory nad Žitavou-1 AURORA szövet­kezet 25, illetve 23 éves géplakatosai tavaly a szemes kukorica betakarítási versenyében második helyezést (391 hektár) értek el. A két éve együtt dolgozó fiatalember elmondotta, hogy nagyon sok függ a kombájnok alapos kijavításától és a reggeli kar­Horioa Mihály és Szabó Imre (balról a harmadik, illetve második) a Ho­lice na Ostrove-i szövetkezet dolgozói a háromsoros cukorrépa-betakarító gépek kategóriájában első helyezést értek el 150 hektáros teljesítménnyel. előkészítésével, kijavításával és kar­bantartásával érték el. A szabad időt nem sajnálva gyakran még az éjjeli órákban is javították a gépeket. Ho­rina Mihály már tizenhét éve tagja a szövetkezetnek és tizennégy éve trak­toros, s tegyük hozzá, egyike a leg­jobb traktorosoknak. Ez volt a véle­ménye Magyarics László mérnöknek, a szövetkezet főgépesítűjének is. Ho­rina elvtárs mér kilenc éve dolgozik a 3—OCX répakarajozó géppel, s gaz­dag tapasztalatokra tett szert, amit kamatoztatott is a mindennapos gya­korlatban. A főgépesítö elmondotta, hogy elégedett volt az említettek ki­tartó és áldozatkész munkájával, de ez nem vezethet önelégültséghez, mert már az idén sokkal Igényesebb feladatok várnak rájuk. Varga Ladislav, a čelovcei (trebišo­­vi járás) szövetkezet kombájnosa az SZK—5-ös arató-cséplő gépek kategó­riájában első helyen végzett. Telje­sítménye 321 hektár gabonaféle beta­bantartás minőségétől. Ezeket a teen­dőket rendszerint együtt végezték. Je­lenleg a kombájn, majd az FKA— 641-es adapter kijavítása a fő felada­tuk. Az „idősebb“ kombájnos gyakran elmegy a bevásárlókkal, s közösen igyekeznek bizonyos alkatrészeket beszerezni. Elmondották azt is, hogy ez az elismerés még több, még jobb munkára kötelezi őket, s az idén e tekintetben sem szeretnének lema­radni. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az illetékes szervek eredményes ver­senyt értékeltek. Az elért eredmények elsősorban a dolgozók akaraterejéről, kezdeményező-készségéről és áldozat­kész munkájáról tanúskodnak. Az aktíva résztvevői határozatban rögzí­tették, hogy a jövőben még többet tesznek a gépesités fejlesztéséért, a betakarítási munkák időbeni és minő­ségi elvégzéséért, s ezzel a termés­hozamok fokozásáért is. BARA LÄSZLÖ Varga Ladislav, a ajándékot kapott. čelovcei szövetkezet kombájnosa, a szovjet kombájnokat gyártó üzemek képviselőitől is (Fotó: Nižníková) Nem szeretnek kapkodni Tavasz van, s valóban tavaszlas az idő, melegen süt a Nap. Az ungvidéki ember ezt nemcsak a bőrén, vére mozdulásában érzi, de valami belül­ről Jövő, ösztönös parancsban Is. Pa­rancsban, amit nem tud nem teljesí­teni. Oborin (Abara) aszfaltozott ut­cáján asszonyok hajtanak el mellet­tünk kerékpárokon. A fökertész, Ka­­szonyl Albert délelőtti kőrútjára In­dul, én is vele tartok. Tegnap, mint előzőleg sokszor, nyolcvan dolgos em­bert foglalkoztatott a gazdaság ker­tészete. Ennyit vár a mai napra is. És mennek, ott a falu szélén nekitá­masztják a bicikliket az árokpartnak, s nekigyürkőznek a megszaporodott tennivalóknak. Sok volt ugyan eddig is belőlük, de most aztán!... Kaszonyi Albert főkertész rendezett birodalomba kalauzol, közben adato­kat Is bőven szövögetve szavai közé. A szaporítóházban, a fólia alatt 1,2 millió paprika, 600 ezer paradicsom, 500 ezer saláta, 275 ezer káposzta, 200 ezer uborka és 15 ezer dinnye­palánta ... Mind tápkockákban. Egy részük a fóliaházakba került, a töb­bit a szabadföldi részekre nevelik. Nagy munka volt ennyi szál kitűzde­­lése egyenként itt, a kertészet abarai brigádjában, mint ahogy nagy munka volt 17 hektáros területre a dohány­palánta nevelése is. Szellőztetnek a szaporítóházban, füllesztö a meleg. — A meteorológia április második felére lehűlést jelzett — mondja a fökertész. Vissza kell tartanunk ezért a paprika- és a paradicsom-palántá­kat, pedig olyan szépen fejlődtek, hogy akármelyik nap megkezdhet­nénk a kiültetésüket. Már régóta híres kertészek az aba­­raiak. Különösen azóta, hogy társul­tak a szomszédos nagyráskat (Veiké RáSkovce) szövetkezettel. Az Itteni kertészkedés méreteire egyébként jel­lemző, hogy a zöldséges terület — noha nincs éppen bővében a munka­erőnek a gazdaság, s a gépesítettség foka még eléggé alacsony — az évek folyamán 80 hektárra nőtt, amelyből a fűtött föliaházak egy, a nem fűtöt­tek 6 hektárt tesznek ki... A kedve­zőtlen Időjárás, az értékesítési nehéz­ségek és hibák, amelyek a FRUCONA rovására írandók, kedvezőtlenül ha­tottak az üzemág termelésére és jö­vedelmének alakulására, ötven hek­táron mindössze 881 tonna zöldséget termeltek. Az uborka ugyan jól fize­tett, de a paprikát elvitte a víz, s így a kertészet hektáronként csupán 35 ezer korona bevételt ért el. Növekedett a kertészet idei terve, változott a termesztelt zöldségfélék struktúrája. Retket, hagymát és korai burgonyát az idén nem termesztenek, helyükbe sárgarépa és saláta kerül. Mindkettő kényes, de jövedelmező. Erre az évre 80 hektárról 1570 tonna össztermést Irányozlak elő, vagyis 3,6 millió korona bevételt. Viszont ahogyan Kaszonyi Albert főkertész el­mondta, az előirányzott tervmutatókat alacsonynak tartják. A kertészeti cso­port dolgozói arra a következtetésre jutottak,, hogy a tartalékok feltárásá­val, a lehetőségek optimális kihasz­nálásával a tervezett hektárhozamo­kat túlszárnyalhatják. Több gazdaság eredményei is Igazolják, hogy rend­szeres öntözéssel hektáronként a 80— 100 ezer korona bevétel Is elérhető. Nézzük a fökertésszel a palántákat a szaporítóházakban, a tápkockák­ban. Szépek, ígéretesek. Amikor kilé­pünk a fólia alól, a mesterséges me­legből, ahol a 20 hektárba való korai paradicsom-palánták vannak, Kaszo­nyi Albert ezt mondja: „Néhány na­pot még várunk a paradicsom-palán­ták kiültetésével, szabad földbe ke­rülnek, hát had erősödjenek...“ Igen, erősödniük kell! S éjszaka még nagyon lehűl a levegő. — Az uborkapalánta kiültetésót már megkezdtük — mondja a főker­tész —, a tíz hektár uborkából két­millió korona bevételre számítunk. — Igaz, öt hektáron fólia alá kerül az uborka. Most szellő sem lebb.en, legjobb az idő és az alkalom, hogy a vázakra ki­feszítsék a fóliákat. Az asszonyok a férfiak keze alá dolgoznak, olyan gyakorlottsággal, mint a megszokott háztartási munkában. A férfiak pedig a vázakra feszítik a kiszabott fólia­darabokat — integetve vagy szavak­ban adva jelt egymásnak mozdulatok összehangolására. MINDENNAPOS MEGBECSÜLÉS Az abarai szövetkezeiben sok nő dolgozik, csupán a fóliaházaknál negyven asszonyt számoltam meg, nem messze a fóliaházaktól vagy tíz asszony a salátát ültette. Vagy har­mincán a nagyráskai határban a ká­poszta ültetésénél szorgoskodtak. So­rolhatnám tovább az adatokat annak Igazolására, hogy az abarai szövetke­zetben á tavaszt nem ölbe tett kézzel fogadták. — Olyan a szövetkezetünk terme­lésszerkezete — magyarázza Újlaki Géza fiatal agrármérnök, a szövetke­zet főagronómusa —, hogy itt a két­kezi munkának nagy a becsülete. — Van ötven hektár gyümölcsösünk és 60 hektár cukorrépánk. Aztán ott van az állattenyésztés. Bőven adnak mun­kát az asszonyoknak. Az asszonyok három munkacsoportban dolgoznak, most van alakulóban egy szocialista brigád... — És a keresetük? — A keresetük az elvégzett munka mennyiségétől függ, azt hiszem, meg­találják számításukat, s a mi asszo­nyaink nem kéretik magukat dolog­időben, jönnek maguktól is. Jól dol­goznak, és ezt minden vonatkozásban igyekszünk elismerni. — Bőven van itt munka, szeretünk is dolgozni. Busz hord minket a mun­kába. Ennek nagyon örülünk. Annak is, hogy üzemi konyhát létesítettek, ezzel csak a ml munkánkat könnyí­tették meg. Jó, hogy egyesült az efsz, mert több lett a munka, több lett a jövedelem és megbecsülnek bennün­ket. De az apróságokról sem szabad­na elfeledkezni — mondja az egyik menyecske. Vita alakul a tápkockázó gép mel­lett. Az asszonyok egymást túllicitál­va mondják, ami a szívüket nyomja. Azt, hogy néha órák hosszat kell vár­ni amíg elhozzák a kenyeret, a tejet és a vajat. Javítani kellene a szolgál­tatáson, hogy éppen az apróságokért ne kellene a városba utazgatni. Kicsi­ségnek tűnő dolgok ezek, de a meg­becsülésnek ez is egyik formája. A kertészeti csoport dolgozói a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy pénzügyi tervfeladataikat száz százalékkal túlteljesítik. Merész kijelentés, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon reálisnak minősíthető a gazdaság termelési és pénzügyi terve, ha arra a következ­tetésre jutottak, hogy a tervezett be­vétel megduplázható? Ha pedig reális tervet készítettek, hogyan akarják ezt az irreálisnak tűnő vállalásukat teljesíteni? — A jó termés érdekében már az elmúlt év őszén a zöldség alá hektá­ronként ötven tonna lstállótrágyát szántottunk a talajba — mondja ka­szonyi Albert fökertész. — Műtrágyá­ból pedig 300 kilót juttattunk minden egyes hektárra. A vegyszereket Is ide­jében beszereztük, akárcsak a szük­séges fóliákat, öt hektárral bővítet­tük a fóliasátrakat. Persze a növény­­ápolás és a növényvédelem megszer­vezése, időbeni elvégzése a nagyobb hektárhozamok elérésének egyik alap­vető feltétele. Ezekre a dolgokra az idén nagyobb gondot fordítunk. Ki­használjuk a másodtermesztés lehető­ségeit. Gondolok itt а 10 .hektár be­rakni való uborkára és a 10 hektár télikáposztára. Az értékesítés jobb megszervezése is növelheti bevéte­lünket. Arról mi Is személyesen meggyő­ződtünk, hogy jó előkészített talajba kerül a palánta. Körültekintően, lel­kiismeretesen dolgoznak. Kaszonyi Albert főkertész különösen nagy je­lentőséget tulajdonít ennek, szívügyé­nek tekinti a kertészet jó menetét. Láttuk és lépten-nyomon tapasztal­tuk, hogy az abaraiak nem szeretnek kapkodni, hanem minden munkát gondosan megszerveznek és csak az­után cselekszenek. Az eddigi munka-, lendületük alapján úgy tűnik, hogy a kötelezettségvállalásukat teljesíteni akarják. ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents