Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-29 / 17. szám
1978. április 29. SZABAD FÖLDMŰVES A Spanyol KP IX. kongresszusa A múlt héten — 46 évi kényszerszünet után — megtartotta IX. kongresszusát a Spanyol Kommunista Párt, hogy új körülmények, új feltételek között küzdjön egy igazságosabb társadalomért, a munkásosztály jogaiért. A kongresszuson 35 külföldi testvérpárt,- szocialista párt, illetve felszabad ítási szervezet képviseltette magát. A Központi Bizottság beszámolója, melyet Santiago Carrillo főtitkár terjesztett elő, hangoztatta, hogy a párt tagjainak létszáma ma már meghaladja a 200 ezer főt, s a gyors haladás annak köszönhető, hogy a párt a szocializmus, a demokrácia és a haladás erőivel összefogva, olyan demokratikus Spanyolország felépítéséért harcol, ahol a kapitalizmus helyébe végső soron a szocializmus és a kommunizmus lép. A beszámoló foglalkozott a kapitalizmus jelenlegi általános válságával, külpolitikai kérdésekkel. Carrillo utalt arra a lehetőségre, hogy meglepetésszerűen az országra akarják kénvszeriteni a vitát a NATO-ba való belépésről. „A mi pártunk — hangoztatta— ma még nem jelent hatalmi alternatívát, de azzá fog válni. Már ma is lehetetlen demokratikusan kormányozni anélkül, hogy számolnának a kommunistákkal. Az SKP marxista, forradalmi, demokratikus, a dolgozók számára nyitott, mélységesen nemzeti harci párt, amely igyekszik kiterjeszteni befolyását a társadalom minden rétegére, hogy mielőbb behozza a diktatúra miatt elvesztett időt. Az SKP hű marad történelmi eredetéhez, a Nagy Októberi Forradalom gyökereihez, elítéli a szociáldemokrata kapitulációt" — hangoztatta. Az SZKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratában hangoztatta: hogy „a nemzetközi munkásmozgalomban felhalmozott történelmi tapasztalatok meggyőzően igazolják, hogy a demokratikus átalakulásért és a társadalmi haladásért vívott sikeres harc biztosítéka az erős és harcképes kommunista párt, amelyet tevékenységében a marxizmus-—leninizmus tudományos elmélete vezényel, s amely a széles dolgozó tömegek valódi élcsapata". A kongresszusi vita után megválasztották az új vezetőséget és elfogadták az előterjesztett dokumentumokat. A párt jellegét úgy határozták meg, hogy marxista forradalmi és demokratikus szervezet. A párt főtitkárává ismét Santiago Carrillót választották. A kongresszus múlt vasárnap a madridi arénában rendezett tömeggyűléssel fejezte be munkáját. Panama a panamaiaké lesz? Az amerikai szenátus a múlt héten fontos döntést hozott: ratifikálta az Egyesült Államok és a Panamai Köztársaság között kötött szerződést, illetve annak második részét. Az első rész valójában különegyezmény volt a csatornaövezet semlegességéről, s ezt már március 16-án elfogadta a szenátus. Egy olyan parlamenti aktus, mint a ratifikáció, ritkán kelt oly nagy figyelmet, mint amilyen a Panamacsartona-egyezményt kísérte nemcsak a közvélemény, hanem a vezető körök részéről Is. Maga az elnök is „tűkön ült“, presztízskérdést csinált a szerződés elfogadtatásából. Mint már annak idején foglalkoztunk a .Panama-csatorna kérdésével, arról van sző, hogy az Egyesült Államok a Panamai Köztársaságban szinte külön államot alkotó, amerikai igazgatású csatornaövezetet fokozatosan átadja jogos tulajdonosának, a panamai államnak. Ennek 1999. december 31-ig kell megtörténnie. A Washingtonban aláírt szerződés Bredeti formájában a washingtoni politikai körök nem egy támadásának célpontja volt. Különösen a szenátusban vonultattak fel ellene „nagyágyút“ a legreakciősabb körök. Fő érvük az volt, hogy az elnök kiárusítja az ország érdekeit, Amerika fontos kereskedelmi és stratégiai pozicióját adná fel vele. Az elnök a szerződés tető alá hozásával egy 13 éve őta tartó kínos és elintézhetetlennek tűnő ügyet zárt le Panamával, melynek kormánya politikájában mindinkább a nemzeti öntudatosodás, demokratizálódás és a haladó politikájú latinamerikai országokhoz való felzárkózás útját követi, melyen az útmutató Kuba forradalmi példája. Így érthető volt az elnök izgalma, mi lesz a szerződés sorsa. Az ellentéteket végül különféle parlamenti csoportok egyeztető indítványainak elfogadtatásával sikerült kiküszöbölni. A . panamai kormányt megnyugtatta, hogy egy záradékban Washington rögzítette: nem szándéka megsérteni Panama függetlenségét, állami szuverenitását és területi épségét azzal a kitétellel, hogy az Egyesült Államok jogot tart a katonai beavatkozásra abban az esetben, ha a csatorna nyitvatartását valamilyen veszély fenyegetné. A hivatalos Panama elfogadta ezt az indokolást, ám bizonyos panamai körök továbbra is attól tartanak, hogy ennek' a záradéknak különféle magyarázásával indokolhatná Washington bizonyos esetekben az amerikai haderő felhasználását a panamaiak nacionalista hangulatának elfojtására. Az Egyesült Államok ezt a jogot a jövőben, azaz 2000 után is fenntartaná magának a csatorna használatával kapcsolatban, mert előjogokat kíván élvezni. * A ratifikált egyezmény hat hónap múlva lép teljesen érvénybe, ám hátra van még bizonyos pénzügyi kérdések rendezése. Carter, akinek politikáját sok-sok bírálat érte, s akinek népszerűsége a közvéleménykutatás szerint nagyot hanyatlott, sokat várt a Panamával kötött szerződés ratifikálásától, melyet első nagy sikeres lépésének tart. Am kívánatos volna a viiágbéke biztosítása érdekében, ha más fontos kérdésekben, így most időszerűen a második SALT-szerződés megkötésének elősegítésében is megfelelő rugalmasságot tanúsítania, s ezt őszinte szándék vezérelné. Ugyanis a panamai kérdéssel kapcsolatban felvetődik egy mellékgondolat, vajon a hajóforgalom vagy valamilyen stratégiai cél az Egyesült Államok elsődleges érdeke-e e földsávon. Ugyanis a Panama-csatorna ma már kissé elavult, a hatalmas tartályhajök nem tudnak rajta átkelni. Viszont 15 kilométerre a csatornától Gereta térségében szupertitkos amerikai kiképzőhely van, ahol a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtására készítenek fel különleges geriltavadász alakulatokat... —in— Mars szertelenségei A fegyverkezési hajsza ösztönzi az atomfegyver elterjesztését. Megálljt parancsol majd neki a SALT-II.? (V. Fomicsevrajza) !mis ive se ütkci A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a múlt héten összeült. A Politikai Bizottság javaslatára megvitatta a XI. kongresszus óta végzett és a párt előtt álló feladatokról szóló előterjesztést. Személyi kérdésekben is döntéseket fogadott el. LEMONDÁSRA kényszerült a libanoni kormány. Az izraeli agresszió következtében kialakult súlyos helyzetben nem tudott eleget tenni a ráháruló feladatoknak, s ezért benyújtotta lemondását Eliasz Szarkisz köztársasági elnöknek. Szelim el-Hossz kabinetje az új kormány kinevezéséig ügyvezető kormányként helyén marad. JAPÁN pekingi nagykövetsége útján a múlt héten többször is kérte a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumát, adjon magyarázatot a Szenkaku-szigetek közelében meg-megismétlődő kínai területsértésekre. A kínai hajók ugyanis kisebb megszakításokkal újra meg újra behatolnak japán felségvizekre. Japán részről szeretnék mielőbb kézhez kapni a kínai külügyminisztérium ázsiai osztálya által megígért vizsgálat eredményét. Választ mind ez ideig nem kaptak. » BECSBEN befejeződött a haderűcsökkentési tárgyalások 14. szakasza. Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője úgy nyilatkozott a, 14. fordulóról, hogy a kiegészítő létszámadatok kicserélése ellenére sem hozta közelebb a feleket a tárgyalások fő céljának eléréséhez. LONDONBAN volt a múlt héten. Az SZKP Központi Bizottságának vendége volt Edward G i e r e к, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A lengyel pártvezetőt fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, akinél a héten még a szabadságát a Szovjetunióban töltő Agostinho Neto, a MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke, valamint a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Forbes Burnham, guyanai miniszterelnök, a Népi Nemzeti Kongresszus Párt vezetője is látogatást tett. A NORVÉG KP XVI. kongresszusa tanácskozásai végén határozatban biztosította teljes támogatásáról a neutronfegyver gyártása ellen küzdő erőket. Ugyancsak határozatban ítélte el Izrael libanoni agresszióját. A tanácskozás részvevői elfogadták Az aktív békepoiitikáért című kiáltványt, amely megállapítja, hogy az emberiség legfontosabb feladata az új világháború kirobbantásának megakadályozása. A kiáltvány hangsúlyozza: a béke és a nemzétközi enyhülés ellenfelei az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megakadályozzák a helsinki megállapodások végrehajtását és továbbfejlesztését. AZ ELSŐ FRANCIA NEUTRONBOMBA kipróbálásáról számol be a párizsi France Soir. Cikke szerint Franciaország felrobbantotta első neutronbombáját. A fegyver azonban csak három-négy év múlva lesz alkalmas harci bevetésre. A történtek nagy nemzetközi visszhangot keltettek. Prágában a múlt szombaton befejezte egyhetes tanácskozását a IX. szakszervezeti világkongresszus. Napirendjén a dolgozók szociális és gazdasági követeléseinek kielégitésére teendő erőfeszítések, minden nép jjqlitikai és gazdasági függetlenségének megteremtése, a gazdasági elmaradottság felszámolása, igazságos nemzetközi gazdasági rend teremtése, a gyarmati rendszer, a fasizmus és a rasszimus végérvényes felszámolása, a politikai és gazdasági demokrácia módosítása, a dolgozók jogainak bővítése, a béke megvédése és megszilárdítása, az enyhülési folyamat stabilizálása, a nemzetközi együttműködés fejlesztése és a leszerelés kivívása szerepeit. A kongresszus behatóan foglalkozott a szakszervezeti egység-Felhívás a világbéke védelmére törekvésekkel, s ezzel minden eddigi kongresszusnál jelentősebb volt. A vitát, melyben 120 küldött szólalt fel, Enrique Pastorino, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke öszszegezte. Ezután a küldöttek jóváhagyták a revíziós és a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Végül megválasztották a Szakszervezeti Világszövetség 86 tagú és 88 póttagú új főtanácsát. Az SZVSZ elnöke Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára lett. Aieinökei: Sripad Amrit Dange, az Indiai Szakszervezeti Kongresszus főtitkára, Karel Hoffmann, a Csehszlovákiai Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és Romsin Vilon Guez, Benin Népi Köztársaság Dolgozói Népi Szakszervezeti Szövetségének főtitkára. A kongresszus felhívással fordult a világ dolgozóihoz és szakszervezeti szerveihez. Felszólította a dolgozókat, a szakszervezeteket, a jószándékú embereket, zárkózzanak fel egységesen a lázas fegyverkezés ellen, az emberiség megvédésére a tömegpusztító fegyverektől, a béke megőrzésére és megszilárdítására. A szakszervezeti világkongresszus ezzel befejezte munkáját. miniszteri szinten megtartotta évi ülését a CENTO (Központi Szerződés Szervezete). Az öt tagállamot — Angliát, Iránt, Törökországot, Pakisztánt és a társult tagként szerepló Egyesült Államokat — külügyminiszterük képviselte. MOSZKVA magas szintű látogatások színhelye IZRAELBEN új államfőt választottak. A parlament nagy többséggel, ellenszavazat nélkül választotta Izrael állam ötödik elnökévé Jichak Navon munkáspárti képviselőt. Az új elnök, aki Efraim Kacirt váltja fel az állam élén, az első, Izraelben született és az úgynevezett keleti zsidóságot képviselő elnöke az országnak. Jött be a lap“, Carter elnök most a SALT—II. körüli üzelmekkel próbálna hatni a Szovjetunióra, illetve valamilyen engedményeket kicsikarni tőle döntően fontos nemzetközi kérdésekben. Röviden: a különböző nemzetközi kérdések, problémák egybekapcsolása nem a legszerencsésebb módszer a SALT-tárgyalásokon kitűzött célok elérésére, ha amerikai részről egyáltalán el akarnak érni valamilyen pozitívumot. Ugyancsak nem célravezető az olyan taktika sem, amelynek segítségével úgy akarják megkerülni bizonyos hadászati fegyverek kivonását, hogy másik csoportba, a nem támadó fegyverek csoportjába helyezik át őket. Ilyen szemfényvesztés azonban sohasem vezethet érdemben megoldáshoz. Mint mondottuk, most az amerikai félnek kell lépnie. Nagyon felelősségteljes feladat hárul Vance külügyminiszterre moszkvai tárgyalásai során. Brezsnyev elvtárs szibériai körútja alkalmával mondott egyik beszédében nagyon világosan leszögezte: A Szovjetunió kész ésszerű megállapodásra, a hadászati fegyverek korlátozására, a tényleges leszerelési intézkedésekre', ha azok nem adnak egyoldalú előnyt másoknak. A Szovjetunió célja a fegyverkezési verseny megállítása. Fegyveres erőit csak olyan mértékben fejleszti, amint azt a saját és szövetségesei biztonságának érdeke megköveteli. A moszkvai Pravda a közelmúltban nagy nemzetközi visszhangot kiváltó cikkében (Arbatov professzor, tekintélyes Amerika-szakértő tollából] hangoztatta: „Most már elérkezett a felelősségteljes döntés ideje. Brezsnyev Vlagyivosztokban nyomatékkai húzta alá: ebben a kérdésben nincs lehetőség a további huzavonára, halogatásra. Dönteni kell — s az ilyen döntés csak az ésszerű és konkrét javaslat elfogadására, az egyenlő, kölcsönös biztonság elvének tiszteletben tartására alapulhat.“ Lőrincz László Külpolitikai kommentárunk Nagy elhatározások küszöbén Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a múlt héten Moszkvába érkezett s megkezdte tárgyalásait a nemzetközi politikai életben Jelenleg várt legnagyobb lépésről — a hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó SALT—II. szerződés megkötéséről. Most arról van szó, hogy az amerikai kormány folytassa azt az utat, amelyet Carter elnök elődei e téren megkezdték, s a vlagyivosztoki szovjetamerikai csúcstalálkozó szellemében segítsék elő a hadászati támadó fegyverek korlátozását meghatározó fontos egyezményt. Az elsőrendű teendő tehát az összes lehetséges akadály elhárítása a megállapodás útjából. Mesterséges, ember emelte akadályokról van sző. Ezért mindenekelőtt fontos a bizalom légkörének kialakítása, az egyetemes emberi érdekek tekintetbe vétele, a határozott és világos elképzelés, a meddő időpazarlás kiiktatása. A nagy politikai sakktáblán az amerikai félen a sor, hogy lépjen. Washingtonnak fel kell hagynia azzal az önáltatással, hogy a Szovjetunió valamilyen gyengeségből kifolyólag sürgeti, sietteti a tárgyalásokat és a SALT—II. egyezmény tető alá hozását, s ezért nyilván engedményekre kényszeríthető. Ez eleve helytelen és káros szempont volna. Minden Ilyen kísérletre eleve választ adott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, szovjet államfő nemrégen tett szibériai és távol-keleti körútja során több alkalommal mondott beszédében. Öt idézve, röviden ezt kell kidomborítanunk: a világbéke szavatolása, a tömegpusztító fegyverek kiiktatása a társadalom életéből, a SALT—II. megállapodásnak elérése nem lehet alku tárgya. Ez felette elvi ügy, ezzel nem lehet kereskedni. A Szovjetunió csakis tisztességes megállapodásra hajlandó. Ez az álláspont pedig kizárja azt, hogy a béke ellenfelei különféle üzelmekkel, tisztességtelen számításokkal eleve aláássák a még meg sem kötött szerződést. így például Washingtonnak egyszer s mindenkorra fel kell hagynia azzal a próbálkozásával, hogy diplomáciájának ezen a területén különleges „hadászati matematikát“ érvényesítsen, mely szerint kétszer kettő nem mindig négy. Ugyanis így fest a dolog a csapatok létszámának megállapításával kapcsolatban: nem az egyenlőség elvét követi, hanem azzal az indoklással, hogy Európában állomásozó csapatai sokkal nagyobb távolságra vannak az anyaországtól, mint például a szovjet csapatok, nagyobb létszámú katonaság állomásoztatásának jogát követeli magának. Az ilyen szemfényvesztő s az érdembeni megoldást akadályozó mesterkedéseknél még veszélyesebbek is mutatkoztak az utóbbi időben. Arról van szó, hogy Carter elnök a SALT— II. kérdésében való megállapodást különféle kérdésekkel kapcsolja öszsze, olyan kérdésekkel amelyeknek a világon semmi közük a SALT-kérdéshez. Ilyen például az afrikai helyzet, a közel-keleti események és az Indiaióceán térségének jövője. A SALT-kérdés amerikai megközelítésében különösen nagy szerepet játszik az „Afrika szarvában“ kialakult helyzet, az etiópiai—Szomáliái viszály. Ismeretes, hogy a Szovjetunió elvhűen támogatta és támogatja a forradalmi Etiópiát minden ellenséggel és ármánnyal szemben. Az imperialista világ Szomália nacionalista háborús kalandjára tette fel kártyáját, s miután „nem i
