Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-22 / 16. szám
1 1978. április 22. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A sertéstenyésztés gazdaságossá-M gát a választott malacok egészséges körülmények közt való nevelése jelentősen befolyásolja, hiszen közismert, hogy csakis az ilyen állatok képesek az abraktakarmányok hatékony kihasználására és a hizlaldákban a lehető legnagyobb súlygyarapodás elérésére. Л jó biológiai és genetikai adottságokkal rendelkező, egészséges állatok jó előfeltételeket teremtenek a szaporodásra és az állományforgó meggyorsitására. Az egy kocára jutó elválasztott malacok számát jelentős mértékben csökkenti az elhullás. A malacok bizonyos hányada már a méhen belüli fejlődés során elpusztul. Rendkívül nagyok ezek a veszteségek a téli és tavaszi hónapokban. Ha a magzat a vemhesség kezdetén pusztul el, még felszívódhat, ellenben ba annak végén, mumifikálódik, vagy halva születik. Ez utóbbiak részaránya feltételeink közepette eléri az 5—10 százalékot. A születés utáni legnagyobb elhullás szinte mindenütt az első öt nap folyamán keletkezik. Ezek a veszteségek az elválasztásig számított elhullásnak mintegy ötven-hetven százalékát képviselik. Csak azoknál a malacoknál van jó előfeltétel a további növekedésre, fejlődésre, amelyek átvészelik ezt a válságos időszakot. A születés utáni ötödik naptól az elválasztásig számított időszakban az elhullási veszteség mintegy 10—30 százalékig terjed. Az elhullási veszteség csökkentése érdekében alapvetően fontos betartani a szakszerű malacelválasztás és •nevelés alábbi alapfeltételeit: 1. Javítások és karbantartás. A mezőgazdasági üzemekben rendszeresen és folyamatosna kell végezni a gépek, berendezések és állóeszközök javítását, karbantartását. Itt elsősorban a ventillátorokra, a fűtő- és műszaki berendezésekre gondolok. A szakszerű malacelválasztás és -nevelés alapfeltételei 2. Fertőtlenítés. A sertéstenyészeteket úgy kell szervezni, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön az állatok turnusos (csoportos) be- és kitelepítésének elve. Az ilyen beállítottságú tenyészetekben az állatok kitelepítése után néhány nap alatt el kell végezni a mechanikai tisztítást, az alapos fertőtlenítést. E műveletek után célszerű az istállót, hizlaldát legalább négy napig „pihentetni“, levegőztetni. A többi tenyészetekben a rendszeres fertőtlenítést A fertőtlenítés megkezdése előtt alapos mechanikai tisztítás szükséges. ki kell hordani az ürüléket és a húgylét. Az istállótérségek és a kutricák fertőtlenítése mellett nem szabad megfeledkezni a kifutók, a trágyalevezető csatornák és a gyűjtű medencék fertőtlenítéséről sem. Olyan módszert kell alkalmazni, hogy a fertőtlenítőszer legalább 3 órán keresztül hasson a tárgyakra, berendezésekre, majd utána lemosni. A kutricán belül kiemelhető tárgyakat külön kell fertőtleníteni. A fertőtlenítés olyan intézkedések valóraváltása, amikor megelőzhetjük a gazdasági állatok fertőző betegségét előidéző okokat. Ismerünk védő fertőtlenítést, amely megakadályozza a betegség keletkezését és javítja a tenyészetekben az egészségügyi viszonyokat és gócos fertőtlenítést, amely a fertőzés fészkében található fertőző kórokozók megsemmisítésén, elpusztításán keresztül megakadályoz za a betegség terjedését. E tekintetben még ismerünk folytatólagos (a betegség ideje alatt végzett) és záró (a betegség megszüntetése előtt végzett) fertőtlenítést. A fertőtlenítésre a mésztej 5—10, a klórmész 1—3, a klóramin 2, a nátrium- és a káliumklorid 2 százalékos oldata, továbbá a formalin és más készítmények használhatók. . 3. A patkányok, káros rágcsclók irtása. Ezt az eljásást közvetlenül a fertőtlenítés után legalább évente kétszer kell végezni. Arra kell ügyelni, hogy ezt az összes létesítményben egyszerre végezzük. A patkányok nagyobb arányú elszaporodásakor azonnali beavatkozás szükséges. A káros rágcsálók irtására szolgáló vegyi készítményeket a tengeri hagyma kivonatából, az alfanaftiltiokarbamidból és a kumarin származékokból állítják elő. 4. Rovartalanítás. Ezt célszerű évente (márciustól októberig) legalább négy alkalommal, de szükség szerint akár többször is elvégezni. A készítmények a hexaklorán (HCH) és a DDT bázison alapulnak. MVDr. JOZEF BAGÓ, körzeti állatorvos A nagyobb hektárhozam érdekében Példamutató építők A mezőgazdasági építkezések körüli problémák a múltban nemegyszer heves viták tárgyát képezték, t a kivitelezőket, az időtervek gyakori elodázóít már sok bírálat érte. Ezért örvendetes, ha helyenként az építkezések zökkenőmentesen folynak. Ide sorolható a íárovcei (sárói) eser férőhelynél nagyobb sertéstelep építése is, ahol az elmált évben sikerrel fejezték be a farm szennyvízrendszerének kivitelezését. A iárovcei szövetkezet épltőcsoportja minőségi szempontból is kifogástalan munkát végzett. Ez ennak köszönhető, hogy Tuhársky mérnök, az építés vezetője és Lojda építési technikus jól szervezte a feladatokat, s így az épületek két hónapon belül födél alá kerülhettek. Örvendetes, hogy az építkezésen példás rendet tartanak, ami annak köszönhető, hogy a vezetők jól öszszehangolták a teendőket. Többször részt vettem a mindössze öt-tíz percig tartó megbeszéléseken vagy az ebéd közben elhangzott építő jellegű vitákon. Ezek mindig tárgyszerűen voltak, és nyugodt légkörben folytak le. Mindenekelőtt helyzetismeretet nyőjtottak, s olyankor ki-ki tudomást szerzett a ráháruló feladatokról. A rugalmas, jó szervezés mellett sokszor — másutt is előforduló — problémák is napirendre kerültek, mert a tervezők nem adták át időben a tervdokumentációkat, késett az építkezés jóváhagyása, építőanyag, műszaki és káderprobléma is adódott stb. Végül a vezetők mindig megtalálták a megoldás legjobb módját. A szakvezetés így szavatolta azt, hogy minden a legnagyobb rendben történjen. Mindig uralta a helyzetet, megoldotta a problémákat, feltárta a tartalékokat, napra készen ellenőrizte és aszerint irányította a munkát, z a helyszínen, nem pedig az irodából. Tervezik, hogy a farmot ez év májusában adják át a termelésnek, és már újabb két beruházás építési dokumentációit készítik. Az építkezések megkezdésére ebben az évben kerüi sor. Az eddigiek azt mutatják, bogy ezekkel is megbirkóznak. Tapasztalataikat tehát mások le átvehetnék. S. Fojtík mérnök Л CSKP XV. kongresszusa ha** tározatot hozott a népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztésének meggyorsitására, a legújabb tudományos vívmányok alkalmazására. A jelenlegi ötéves terv célkitűzéseivel és a távlati fejlődési irányzatokkal összehangolt, a pártdokumentumok alapján kidolgozott cukorrépa-termesztési programok nagyszabású fejlesztési és belterjosztésl akciókat foglalnak magukba. E korszerű elveken alapuló akciók a cukorrépa-termesztés koncentrálását és szakosítását, a fejlett és tudományos technológiák összes elemeinek komplex alkalmazását szorgalmazzák. E programok életbeültetése a mezőgazdasági üzemekben a vezető funkcionáriusok feladata. Léko Gyula mérnöktől, a Somotorl (Szomotor) Magtermesztő Állami Gazdaság főagronómusától érdeklődöm, hogy milyen intézkedéseket tettek a nagyobb hektárhozam érdekében? A magyarázat: már tavaly ősszel alaposan felkészültek a tavaszra, sokkal jobban, mint eddig bármikor. A cukorrépa alá hektáronként 50 tonna istállótrágyát szántottak a talajba. Igaz, az ilyesmit régebben is örökké előirányozták, de valami mindig „közbejött“, s a munka egy része tavaszra maradt. Hogy mi volt ennek az oka, arról külön fejezetet írhatnék. Bizonyos, hogy nemcsak Időjárást tényezőkön múlott. Hiszen az időjárás most sem volt jobb, mégis sokkal jobban állnak a tavaszi mezőgaz-Czibéria földterületének négy* ötödé az örök fagy birodalmában terül el. A Szovjetuniónak ezen a részén több mint huszonötmillió ember él ős dolgozik. Ennélfogva Szibéria a mezőgazdasági termelés szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az ottani hatvanmillió hektár mezőgazdasági főidből a szántó 26,7 millió hektár, melynek a terjedelme a szoyjethatalom évtizedei alatt megnégyszereződött. Az ottani szélisőséges éghajlati viszonyok ellenére nagy jövője van a mezőgazdasági termelésnek, mert úgyszólván Ismeretlen a szárazság, s a termények hozama állandósult. Ezzel Szibéria olyan esztendőkben is jól tartja a Szovjetunió gabonaegyensúlyát, amikor a síkvidéki körzetekben szárazság uralkodik. Az 1972-es szélsőséges száraz évben például Szibéria mezőgazdasága 26,5 millió tonna gabonát adott a szovjet népgazdaságnak. Napjainkban pedig arra törekednek, hogy saját erőből biztosítsák a zöldségfélék ellátását. A mezőgazdasági termelés szüntelen fejlődése lehetővé tette, hogy Szibériában elegendő tojás, tej és dasági munkákkal, mint eddig bármikor. Tehát valóban hamarabb elkészülhetnek, jobb minőségi munkát végezhetnek, s csakugyan kevesebb gép- és munkaráfordításra lesz szükségük, mint más esztendőkben. — Tavaly átlagosan 26,8 tonnás hektárhozamot értünk el — mondja kissé szomorkásán Léko Gyula —, vagyis 1,30 tonnával maradtunk le a tervezett hektárhozamtól. Ha választ keresünk az okokra, csakhamar rájövünk, hogy az emberben, a közösségben kell keresni, melynek feladata* érdeke lett volna a lehetőségek maximális kihasználása. Növelte a terméskiesést néhány technológiai hiba: a nem megfelelő elővetemény, gyengén előkészített magágy, hiányos trágyázás, vegyszerezés és növényápolás. Nagy hiba volt az is, hogy tavaly öt fajta cukorrépamagot vetettek és egy fajtának sem Ismerték az agrotechnikáját. Az idén 220 hektáron foglalkoznak cukorrépa-termesztéssel, mégpedig Dobrovlcká A fajtát vetnek. — Ügy terveztük, hogy 140 hektár cukorrépát öntözni fogunk, az öntözéshez megvannak a műszaki adottságaink, valamint a rendelkezésre álló öntözővíz — magyaráz-Az örök fagy birodalmában is termelnek tejtermék kerüljön a dolgozók asztalára. Bizonyos mennyiségű húst egyelőre még más területekről szereznek be, mert szükség van rá, hiszen az utóbbi tizenöt esztendőben számtalan új ipari központ, százötven város és község épült Szibériában. így a népélelmezés egyre nagyobb igényeket támaszt a mezőgazdasággal, az élelmiszeriparral és más intézményekkel szemben. Szibéria élelmiszer-termelésének legfőbb bázisát a déli fekvésű területik képezik, azonban az északi körzetek és számottevőek ebben a tekintetben. A könnyen romlő élelmiszereket célszerűnek' tartják megtermelni a fogyasztói piac közelében, mint odaszállítani azokat. Ennélfogva az élelmiszerek többségét helyben termelik, s csak a za a főagronómus. — A tavalyi hiba kikerülése érdekében a vetőmagvak csíraképességát ellenőriztük, 93 százalékos volt, ami nagyon jónak mondható. Vigyázunk arra, hogy a hektáronkénti növényegyed-sűrűség az öntözött területen 120 ezer, míg a nem öntözött területen 90 ezer legyen. A cukorrépa vetését agrotechnikai határidőben be akarjuk fejezni, ami már maga Is jó előfeltételt biztosít a sikeres eredmények eléréséhez. Még annyit, hogy az idén 38,5 tonnás hektárhozamot terveztünk. — Hogy állnak a munkákkal? — Azzal kezdem, hogy a cukorrépa sikeres termesztése érdekében komplex tervet dolgoztunk ki, amely meghatározza a tennivalókat a talajelőkészítéstől a növényápoláson keresztül a betakarításig. Gondoltunk az emberekre Is; akik részt vesznek a cukorrépa eredményes termesztésében, prémiumban részesülnek. Elmondhatom, hogy a talaj előkészítését befejeztük, és már megkezdtük a cukorrépa vetését. A nagyobb hektárhozam hozzájárul a gazdaság jövedelmének növekedéséhez, az ipar tökéletesebb nyersanyagellátásához, s mindamellet lehetővé teszt a takarmányalap bővítését Is. I. B. hiányzó mennyiséget szerzik be más körzetekből. Tapasztalataik szerint Szibéria északi részein a szélsőséges éghajlati viszonyok ellenére jelentős termésátlagot érnek el. A Chanta- Mansij mezőgazdasági állomás földjein, például Tyumeny várostól északra 1100 kilométerre burgonyából 160, káposztából 158, sárgarépából 149, paradicsomból pedig 120 mázsa átlagtermést érnek el hektáronként. > Az élelmiszerkereslet maximális kielégítése céljából Szibéria északi körzeteiben egyre terjedelmesebb üvegházakat építenek, s azokban dinnyét és szőlőt is termelnek. Ezen a vidéken nagyon jő feltételek vannak az üvegházi termelésre. A természetes hőenergiaforrás itt úgyszólván költségmentesen áll rendelkezésre. így északon sem nélkülözik a vitamindús zöldségeket. Az Egyenlítőn túli kétszázezer lakosú Morilszk városban például évi átlagban több élelmiszeripari terméket fogyasztanak az emberek — egy főre átszámítva —, mint az NSZK-ban vagy Angliában, esetleg Svédországban. S. Osztroumov, APN Az olajipari takarmányok hasznosításáról Fehérjetartalmuknál fogva az olajipari takarmányok jelentőssé váltak állataink takarmányozásában. A felaprózott magvakból sajtolással vagy extrahálással nyerik az olajat. A visszamaradt mellékterméket előkészítés után takarmányozási célra használjuk. A leftöbb olajmag mérgező hatásd anyagokat is tartalmaz, ezért élettani hatása különböző lehet. Gátolhatja az emésztésében fontos szerepet játszó fehérjéket tartalmazó hasnyálfermentumok hatását, s a fehérjék hasznosulását. Rontja a takarmány ízét és értékesülését, gátolja az állatok növekedését és fejlődését, több esetben pedig súlyos mérgezést is okozhat. Ezért ezen káros hatását hőkezeléssel csökkentik. Ezáltal rendszerint növelik ízletességüket és táplálóértéküket is. Nagy hőmérsékleten azonban fehérjéiket — főleg egyes fontos aminosavaket — Jelentős károsodás érheti, A nedves hőkezelés kevésbé ártalmas, mint a száraz hevítés. Az olajüzemben a magvakat a zsiradék kivonása előtt — a minél tökéletesebb olajkinyerés érdekében — felmelegítik. A technológia során visszamaradt olajdarán újbői 110 — 120 C“ forró gőzt áramoltatnak át 30—40 perc időtartalommal. Az így nyert olajipari mellékterméket takarmányozási célra már veszélymentesen hasznosíthatják. A napraforgópogácsa és extrahált napraforgődarafehérjékben mérsékelten gazdag, viszonylag nagy a metlonin tartalma és jó biológiai értékű takarmány. A jő minőségű napraforgó-pogácsát és extrahált darát kellemes íze miatt minden állat szívesen fogyasztja. Elősegíti a növekedést, a tej- és a tojástermelést. A vajat, zsírt, szalonnát lágyítja, ezért a hizlalás utolsó heteiben ne etessük. A kérődzők darakeverékének 15—30 százalékát, az idősebb baromfi takarmánykeverékének 5—10 százalékát teheti kj. A pogácsát nagyobb, az extrahált darát kisebb hányadban etethetjük. Szójapogácsát és extrahált szójadarát főleg fiatal állatoknak adjunk, amelyek a nagy biológiai értékű és könnyen emészthető fehérjéket meghálálják. A választott malacok darakeverékében az állati eredetű takarmányokat — főleg metioninnal és Uzinnel kiegészítve — teljesen vagy legalábbis jórészt helyettesíthetik. A szopós állatok tejpótló tápszereiben a fehérje 30 százalékát pótolhatják. Dr. László László Az eredményes gyomirtás feltételei A vegyszeres gyomirtásra alkalmazott Treflan gyomirtó szer az egész tenyészidöben gyommentesen tartja a mustártáblát. Ennek elérése érdekében a mustár elűveteménye nem lehet keresztes virágú, magját hullató kultúrnövény (például repce, mustár), vagy keresztes virágú gyomokkal erősen fertőzött növényfaj. A tábla ne legyen gyomokkal, főleg acattal erősen fertőzött, a keresztes virágú és az évelő gyökértarackos gyomok jól irthatok a gabonaállományokban, ezért a mustárt főleg gabona elővetemény után vessük és a sortávolságot 20—30 cm-ro szűkítsük, így gyorsan záródó növényállományt kapunk, amelyben a gyomok fejlődésére kedvezőtlenebbek a feltételek. A vegyszeres gyomirtásnál tartsuk meg a technológiát. Ügyeljünk az egyenletes kipermetezésre, a csatlakozások megtartására és a talajba keverés gyorsaságára és jó minőségére; amennyiben széles sortávolságú (40—50 cm) a vetés és a tenyészidőszakban esetlegesen szükségessé válik a mechanikai gyomirtás, ezt úgy kell megoldani, hogy ez a vegyszer bedolgozási szintje felelt legfeljebb 3 cm-ig, 4—9 cm mélyen történjen. (F. D.) * » legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) kell végezni. Nem árt, ha főleg nyáron az istálló teljes kiürítésekor is fertőtlenítünk, hiszen ebben az évszakban könnyen megoldható az állatok áthelyezése.
