Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-22 / 16. szám

14 I SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 22. • VADÄSZAT © VADÄSZAT © VADÄSZAT © VADÄSZAT ® VAD ASZ AT ® VADÄSZAT © VADÁSZAT © VADÄSZAT $ VADÄSZAT © VADÄSZAT ©------------------------------------------------------------------------------ ------------■— ---------------------------------------------------------------------------Г"—------------— ' — Cél: Á jobb eredmény elérése Uj lakók a feiső-nilrai erdőkben A* SZVSZ prlevidzai járási bizottságét az elmúlt novemberben és decem­berben tíz vadásztársaság segítette vadászterületének élő vaddal való be­telepítésében. Az első menetben 3000 fácánt, 900 foglyot és 700 nyulat engedtek ki. A kibocsátott élő vad értéke 3400 korona. A vadásztársaságok jé közösségi életet élnek, vadgazdálkodási vadászati feladataikat közösen oldják meg. A jó együttműködés eredményeképpen az elmúlt évben 15 hektár vadföldet műveltek meg, 254 új etetőt, 50 sózót készítettek a nyulak részére, 13 területet kerítettek be, 210 speciális ete­tőt is készítettek fácánoknak. Az etetésre 41 tonna abrakot, 539 mázsa ta­karmányt és sárgarépát, 873 mázsa jő minőségű szénát és 530 kg sót ké­szítettek be a téli etetésre. A felsorolt termékek értéke százezer korona. A cél érthető. A távlati tervben szerepel az apróvadas területek, nyál, fogoly, fácán állományának az elszaporítása. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a több éves kímélés ellenére leromlott az apróvadállomány. Ján M. Habrovský A szlovák szálkásszőrű vizsla Ez év októberében, az SZVSZ III. kongresszusának küldöttei értékelni fogják a II. kongresszuson kitűzött feladatok teljesítését, és meghatároz­zák a következő időszak teendőit. A választott szervek mandátuma tehát lejár, s új emberek is bekerülnek a Központi Bizottságba és a járási vá­lasztmányokba. Tény, hogy az SZVSZ tagjainak po­litikai és szakmai látóköre a II. kong­resszust követő években tovább ja­vult. Elkötelezetten valósították meg a párt irányelveiből rájuk háruló fel­adatokat. Figyelemreméltó sikereket értek el a vadászjelöltek nevelésében, hiszen több mint hétezer vadászt ké­peztek ki, és a régi tagok jelentős hányadát átképzésben részesítették. A vadászok elkötelezettségéről ta­núskodik az is, hogy a Nemzeti Front választási programjában és más ak­ciókban több mint tízmillió korona értékben végeztek társadalmi munkát. A szövetség rendezvényeinek példás szervezése jó visszhangra talált a la­kosság körében is, és a fiatalok kö­zöl sokan vonzódtak a vadászsport felé. Örvendetesen bővült a vadászati te­vékenység. А II. kongresszust követő években nem kevesebb mint 145 ezer 182 nyulat, 46 ezer 556 fácánt, 56 ezer 847 foglyot stb. fogtak hálóba. A tő­kés államokba szállított élő vadért évente mintegy 18 millió korona hasznot hozott a szövetség társadal­munknak, a hazai területek bevadasí­­tására pedig 13 ezer 329 nyulat, 23 ezer 322 fácánt és 2573 foglyot juttat­tak. Ezzel lehetővé tették azt, hogy javuljon a vadászterületek törzsállo­mányának az összetétele, s ugyanúgy a vadhús egységnyi területre jutó át­laga. Az elmúlt időszakban az SZVSZ szervezeteiben megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a vadászebek ne­velésére is, hiszen а II. kongresszus éta mintegy 2600 darabbal szaporo­dott az állomány, s ez annak köszön­hető, hogy kiemelt feladatnak tartot­ták a vadászebek képességi vizsgáit és minősítő kiállításait. A Központi Bizottság a múltban je­lentős támogatásban részesítette az alsóbb szervezeteket. Egyéb költség­­igényes teendőkkel párhuzamosan a fejlesztési alapból, a vadasitásra és más hasonló célokra közel három­millió koronát folyósítottak az arra rászorulóknak. Az utóbbi öt esztendőben az SZVSZ taglétszáma 38 ezer 088 lett, vagyis több mint ötezerrel gyarapodott. Ez jól bizonyítja, hogy a vadászsport kedvelőinek tábora bővül, s ez a tevé­kenység már nem a felsőbb tízezer sportja, hanem a dolgozók széles tö­megeit gyűjti maga köré. Mindezek lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy a szövetség — a következő időszakra — még igényesebb felada­tokat tűzzön maga elé. Mindenekelőtt a politikai-nevelő tevékenység foko­zatos tökéletesítéséről van szó, s ez megköveteli, hogy a szervezeti felépí­tés minden szakaszán elmélyítsék a párt programjából adódó ismereteket. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy to­vább javuljon a szervezet tagjainak szocialista öntudatra alapozott erköl­csi magatartása s egyben tökélete­sedjen a vadász jelöltek poiitikai és szakmai ismerete. Arra is törekedni kell, hogy a Szö­vetség érdekköri tevékenysége jó ala­pot nyújtson a népgazdasági felada­tok sikeres teljesítéséhez. Ez azt je­lenti, hogy fokozniuk kell a tagok munkaaktivitását, a versenykészséget pedig a társadalom által kitűzött cé­lokra kell irányítani. A vadászat köztudottan nemcsak vadhúsnyerésre irányul. Szükséges, hogy a vadászok tevékenysége kiter­jedjen a környezetvédelem minden területére. Ez azt követeli, hogy a vadászok • — mint legilletékesebbek — jó összhangot teremtsenek a ter­mészet és a vadak létszáma között. Egy-egy körzetben gondoskodniuk kell az optimális vadállomány tartá­sáról, hiszen az esetleges túlnépese­dés káros lehetne a mező- és az erdő­­gazdasági termelésre. Ennélfogva • vadászatnak egyrészt tudatos tenyész­tői, másrészt pedig szabályozó, illetve környezetvédő feladata van. E kettő közt helyezkedik el a vadlövés vagy a befogás. A környezetvédelem azonban — be­leértve a vadtenyésztést is — csak a kutatás és a gyakorlat gyümölcsöző együttműködésével lehet teljes és va­dászati szempontból eredményes. Ki kell terjednie a tenyésztés s a véde­lem minden területére. Ezek olyan feladatok, amelyek állandó jellegűek, és napirenden lesznek а III. kongresz­­szus utáni években isi Mint tudjuk, a fejlődés dialektikus. Ez azt jelenti, hogy az időnként visz­­szatérő hasonló szakaszban jobb szín­vonalakat kell elérnünk mint koráb­ban. Ez történelmi igazság s egyhen társadalmi szükségszerűség is. Az SZVSZ III. kongresszusa tehát ebben a meggondolásban körvonalazza a következő időszak teendőit. —hal— Medvék kerülnek terítékre Ebben a vadászidényben az illetékes minisztérium 35 med­ve lelövését engedélyezte. Büsz­kék lehetünk rá, hogy a ha­zánkban élő ezen nagy ragado­zó emlősfaj a gondos védelem következtében már annyira el­szaporodott, hogy ilyen nagy mennyiség lelövését megenged­hetjük magunknak. Az Állami Erdészet Igazgató­ságai közti elosztás a követke­ző: a zilinai körzetre 18, a Ban­ská Bystrica-ira pedig 17 darab lelövése jut. j. M. H. A Szlovák Vadászszövetség Közpon­ti Bizottságának elnöksége 1975 ele­jén jóváhagyta a szlovák szálkás­­szőrü vizsla tenyésztésének tervét. Most, csaknem három év elmúltával, felelősségteljesen kijelenthetem, hogy e vadászeb nemesítésének munkája jó úton halad. 1977. június 1-ig már 114 szlovák szálkásszőrfí vizsla állt a va­dászegyesületek rendelkezésére. Minőségüket értékelve el lehet mondani, hogy külsejük a fajon belül nagyon kiegyenlített, úgy a testnagy­ságban, mint a szőrzet alakulásában. Minket, vadászokat, elsősorban a munkájuk érdekel — és ez szintén kitűnő. Öröklött tulajdonságuk, hogy szeretnek dolgozni: nagy kedvvei hozzák a sebzett vagy lelőtt apróva­dat, követik a nyomot vagy a vércsa­pát, örömmel mennek a vízbe, a kár­­'ékony vaddal szemben kemények, emellett azonban könnyen taníthatók és vezethetők. Ideális mindenes ku­tyák, alkalmasak ágy a kezdő, mint az igényes ebtenyésztők követelmé­nyeinek kielégítésére, jó tulajdonsá­gaikat már a legigényesebb csehszlo­vák vizsgákon is bebizonyították. A ŕodhajský emlékversenyen jó teljesít­ményükkel méltán magukra vonták a résztvevők figyelmét. Az SZVSZ KB saját érdekének tart­ja, hogy ez a faj elterjedjen vadász­területeinken. Érdeke, hogy minden egyede letegye az alkalmassági, hasz­nálhatósági vizsgát, hogy népesebb legyen tenyésztőinek tábora. Ezért e faj tenyésztőinek, illetve vizsgákra vezetőinek a következő jutalmakat adományozza: • A vizslák tavaszi vagy erdei vizs­gái után: I. díj — 300 Kés; II. díj — 200 Kés; III. díj — 100 Kčs. 9 A vizslák mindenes vizsgái után: I. díj — 500 Kčs; II. dfj — 400 Kčs; III. díj — 300 Kčs. 9 A Podhajský emlékverseny feltéte­leinek sikeres teljesítéséért 1000 Kčs a jutalom. A jutalmat minden vizsgafokozatban csak az első vizsgáért fizeti ki az SZVSZ KB az eb „papírjainak“ és vizsgaered­ményeinek felmutatása után. Akiket érdekelne a szlnvák szálkás­­szőrű vizsla beszerzése, forduljanak a faj tenyésztési tanácsadójához, Slimák Karol elvtárshoz (915 01 Nové Mesto nad Váhom, Tehelná ul. 20), vagy az SZVSZ KB kynolúgiai osztályához. Meggyőződésem, hogy különösen az apróvadas területeken meg fpgják kedvelni ezt az új vizsiafajt, és ezzel hozzásegítenek a faj további nemesí­téséhez és a nemzetközi szervezet (FCI) által való elismeréshez. Az eb teljesitményével úgy a vizsgákon, mint a vadászatokon meg lesznek elé­gedve. Tenyésztőinek az a véleménye, hogy a közös vadászatokon ez a leg­ideálisabb vizslafajta, mert nagyon engedelmes, jól vezethető, nem zavar­ja a vadászat menetét és százszázalé­kosan felkeres és elhoz minden seb­zett vadat. SIGET FRANTIŠEK HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT » HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Eredmények és problémák egy nagy horgászszervezetben Az SZHSZ bratislavai városi szer­vezetének az elmúlt év végén több mint ötezer felnőtt és mintegy ezer­­hatszaz fiatal tagja volt. Ha figye­lőmbe vesszük, hogy 1948-ban mind­össze négyszáznyolcvan tagot szám­láltak, azt mondhatjuk, hogy valóban népes szervezetté fejlődtek. Az SZHSZ városi bizottsága — a­­melynek hasonló a jogköre mint a kerületi bizottságoknak — értékelte а II. kongresszus óta eltelt időszak ténykedését és meghatározta azon alapelveket, amelyekről a részleg­­szervezetek évzáróin foglalkozni kell. A közelmúltban RSDr. Michal Masa­­ryk elvtárssa], a városi bizottság tit­kárával arról beszélgettünk, mi min­dent tett a városi szervezet tagsága és vezetősége а III. kongresszus elő­készületei terén s hogyan készülnek a közelgő városi konferenciára. — Említést érdemel, hogy a városi szervezet kiépítésében, а II. kongresz­­szust követő időszakban figyelemre­méltó sikereket értünk el, hiszen a korábbi helyi horgászcsoportokból létrehoztuk a saját jogkörrel rendel­kező körzeti szervezeteket, s ezek kebelében összesen huszonnégy rész­legszervezet alakult. A városi szerve­zetet több mint háromszázötven lét­számú jól képzett önkéntes kollektíva irányítja. Nem számítjuk ezek közé az ugyancsak önkéntesekből szerve­zett halőrséget. • Az SZHSZ KB irányelvei alap­vető követelményként támasztatták önökkel szemben is, hogy gondoskod­janak a tagság politikai-szakmai ne­veléséről. Mit tesz ennek érdekében a városi bizottság? — Az új szervezeti felépítés módot nyújtott arra, hogy a városi bizottság irányítása alá tartozó körzeti szerve­zetekben elmélyültebben foglalkozza­nak a tagok politikai és szakmai ne­­•elésével, színvonalas kulturális és íársadalmi akciókat szervezzenek, el­mélyüljenek a horgászvetélkedők elő­készítésében, a társadalmi munkát úgy irányítsák, hogy egyrészt rend legyen a horgászvizek környékén, másrészt hatékonyan hozzájáruljanak az NF választási programjának meg­valósításához. A politikai nevelő mun­kát tehát több irányban folytatjuk. Az egyik forma: a horgász jegyek új igénylőinek — az új tagjelölteknek — politikai és szakmai oktatáson kell részt venniük, a másik pedig az, hogy a részlegszervezetekben esetenként magas színvonalú előadásokat, esz­mecseréket és más rendezvényeket szervezünk. A városi szervezet ne­gyedévenként nyomtatásban megjele­nő „Bratislavai Horgász“ folyóirata is sokat segít. Ezt a folyóiratot a szer­vezet minden tagja megkapja. 9 Tettek valamit a horgászvizek behalasítása terén? — Ez meglehetősen sok problémá­val jár, mert az SZHSZ bratislavai vá­rosi szervezete különleges helyzetben van. A Duna köztudottan országhatárt képező folyam, s két oldalról csak egészen kis szakaszán lehet horgász­ni. így a horgászok sokasága a beha­­lasított kavicsgödrökre szorítkozik, mivel a Kis-Duna a SLOVNAFT szeny­­nyezése végett horgászati szempont­ból nem jöhet számításba. Ez azt je­lenti, hogy a mesterséges tavakba — rendszeresen — olyan nemes halfaj­tákat kell kihelyeznünk, amelyek úgyszólván azonnal, vagy rövid időn belül kifogható méretűek! Mivel ezen tavaknak a fehérhal-állománya elég­gé jó, ezekben a nemes ragadozó ha­lak jól kifejlődnek. A probléma még­is abban van, hogy a szóban forgó mesterséges tavakban a nemes halak nem ívnak le, s ennélfogva nem ne­velnek utánpótlást. Ezért elmarad a természetes szaporulat. Az említett oknál fogva az elmúlt évben például 53 ezer 200 kg ponty-, 400 kg csuka-, 38 ezer süllő-, 230 kg harcsaivadékot és 1650 kg különféle horgászható mé­retű fehérhalat helyeztünk ki vi­zeinkbe. Ebben az évben a horgász­­idény kezdete előtt — egyes vizeink­be — tízezer kilogramm pontyot és a „Napos Völgy“ víztárolónkba pedig 500 kg horgászható pisztrángot he­lyezünk ki. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a nemes halak Ivadéká­nak beszerzése nagyon körülményes. Enélkül pedig nincs utánpótlás, s a kavicsgödrök vizének 70 százalékát rendszeresen halasítanunk kell. Arra törekszünk, hogy — a fejlesztési terv keretében — létrehozzuk városi szer­vezetünk saját tvadéknevelő és sza­porító telepeit. Ez természetesen nem oldható meg máról holnapra, felké­szülést és jó szervezést igényét, hi­szen olyan törzstenyésztő telepeket kell kialakítanunk, amelyeknek vizei­ben egy-egy halfajta leívhat és utódot is nevelhet. Következetes szervezés­sel, a kutatókkal való szoros együtt­működésben azonban ezt a problémát is megoldjuk. 9 Nem okoz gondot ilyen nagy taglétszámú szervezetnek az irányí­tása? — Az irányítás nem okoz különö­sebb gondot, hiszen amint említettem, Amikor a horgász vízbe dobja fel­­csalizott készségét, felmerül benne a kérdés, vajon hol tartózkodhat a vár­va várt hal, a víz melyik profiljában ingerelheti kapásra. Nagy tapasztala­tot igényel annak megállapítása, hogy egy halfajta a vízszint alatt, vízköz­ben vagy a mederfenéken tartózko­dik-e. Azok részére, akik még nem rendelkeznek e téren sokéves tapasz­talattal, az alábbiakban közöljük az egyes halfajok tartózkodási helyét. A fejes domolykót rendszerint a vízszint közelében, kedvezőtlen Idő­járási viszonyok esetén pedig a víz mélyebb rétegeiben kaphatjuk horog­ra. A fogassüllőt az esetek többségé­ben vízközben, vagy a mederfenék közelében ingerelhetjük kapásra. Tar­tózkodási helye leggyakrabban a vízbe eléggé népes és rátermett funkcioná­rius kollektívánk van. Ezek gondos­kodnak róla, hogy a horgászok be­tartsák a városi szervezet bizottsága által kiadott horgászrendet. Abban körvonalaztuk ugyanis a horgászok jogait és kötelezettségeit, s egyben külön kiadványban tájékoztattuk tagL jainkat a horgászkörzetek új beosztá­sáról, számozásáról, s arról, hogyan juthatnak el egy-egy körzetbe. Fon­tosnak tartjuk persze azt is, hogy fo­lyamatos — negyedévenkénti — kiad­ványban megismertessük új tagjain­kat a 102/63 Zb horgásztörvény és a 103/63 Zb végrehajtó rendelkezés leg­fontosabb alapelveivel. Így aztán min­denkitől megkövetelhetjük a rendet és a fegyelmet. Ügyelünk arra, hogy a horgászrend és a körzetesítés közt ne legyenek ellentmondások. A hor­dóit fák, vagy inás akadályok kör­nyéke. A harcsa főleg a mederfenéken tar­tózkodik és táplálékát is ott keresi. Áradó vízben azonban — idény kez­detén, viharos időben — a vízszint közelében is horogra keríthető. A ragadozó őn főképpen a vízszint alatt keresi táplálékát. A koncér hasonlóan fogható horog­ra, mint a fejes domolykó. A csapósügér ugyanazon helyeken keresi táplálékát, ahol a süllő és a csuka, tehát horogra is ott kapható. A jász keszeg a vízszint alatt és vízközben fogható meg. A ponty a víz minden - profiljában horogra keríthető, de rendszerint a mederfenék közvetlen közelében ke­resi táplálékát és ott tanácsos meg­fogásával kísérletezni. gászrendben leszögeztük, hogy az idényt ebben az évben május 2-án nyitjuk. Abban határoztuk meg, hogy a ponty és a fehér halak horgászata az említett nyitástól számítva szep­tember végéig, a ragadozó halaké pe­dig június 1-től december végéig tart­hat. Ennek betartását következetesen ellenőrizzük. 9 A városi konferenciát június 10-én tartják. Ott bővebben körvona­lazzák, hogy mit tesznek az SZHSZ III. kongresszusa sikere érdekében. — Konferenciánkon számot adunk a szervezet két kongresszus közti munkájáról. Mindenekelőtt arról, ho­gyan váltak be az irányítás új mód­szerei, foglalkozunk azonban a gaz­dasági eredményekkel, s azon belül a behalasítás problémáival Is. Arra törekszünk, hogy а III. kongresszus előkészületeinek időszakában korábbi célkitűzéseinket sikeresen teljesítsük és tiszta számlával álljunk a még igényesebb feladatokat kitűző III. kongresszus küldöttei elé. A márna kimondottan a mederfe­nék hala, ezért csak ott fogható ho­rogra. A sebes pisztráng a vízszinten és vízközben ingerelhető kapásra. A pénzes pér hasonlóan fogható, mint a pisztráng. A kele (vörösszárnyú) a vízszinten és vízközben tartózkodik és élelmét is ott szerzi be. A csuka a víz minden profiljában megtalálható és megfogható. Rend­szerint a vízi akadályok közelében tanyázik. A compé, a keszeg, az angolna az élelmet túlsúlyban a mederfenékről szedi fel, esetleg a mederfenék köz­vetlen közelében keresi. Ezért ott in­gerelhető kapásra. A szokványos csalik használata mellett a horgásznak tekintetbe kell vennie az éghajlati feltételeket, a víz állását, a légnyomást és egyebeket. Ezek 4igyanis nagy mértékben befo­lyásolják a halak étvágyát és tartóz­kodási helyét. _hat— Hoksza István Hol tartózkodnak a halak?

Next

/
Thumbnails
Contents