Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-22 / 16. szám
14 I SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 22. • VADÄSZAT © VADÄSZAT © VADÄSZAT © VADÄSZAT ® VAD ASZ AT ® VADÄSZAT © VADÁSZAT © VADÄSZAT $ VADÄSZAT © VADÄSZAT ©------------------------------------------------------------------------------ ------------■— ---------------------------------------------------------------------------Г"—------------— ' — Cél: Á jobb eredmény elérése Uj lakók a feiső-nilrai erdőkben A* SZVSZ prlevidzai járási bizottságét az elmúlt novemberben és decemberben tíz vadásztársaság segítette vadászterületének élő vaddal való betelepítésében. Az első menetben 3000 fácánt, 900 foglyot és 700 nyulat engedtek ki. A kibocsátott élő vad értéke 3400 korona. A vadásztársaságok jé közösségi életet élnek, vadgazdálkodási vadászati feladataikat közösen oldják meg. A jó együttműködés eredményeképpen az elmúlt évben 15 hektár vadföldet műveltek meg, 254 új etetőt, 50 sózót készítettek a nyulak részére, 13 területet kerítettek be, 210 speciális etetőt is készítettek fácánoknak. Az etetésre 41 tonna abrakot, 539 mázsa takarmányt és sárgarépát, 873 mázsa jő minőségű szénát és 530 kg sót készítettek be a téli etetésre. A felsorolt termékek értéke százezer korona. A cél érthető. A távlati tervben szerepel az apróvadas területek, nyál, fogoly, fácán állományának az elszaporítása. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a több éves kímélés ellenére leromlott az apróvadállomány. Ján M. Habrovský A szlovák szálkásszőrű vizsla Ez év októberében, az SZVSZ III. kongresszusának küldöttei értékelni fogják a II. kongresszuson kitűzött feladatok teljesítését, és meghatározzák a következő időszak teendőit. A választott szervek mandátuma tehát lejár, s új emberek is bekerülnek a Központi Bizottságba és a járási választmányokba. Tény, hogy az SZVSZ tagjainak politikai és szakmai látóköre a II. kongresszust követő években tovább javult. Elkötelezetten valósították meg a párt irányelveiből rájuk háruló feladatokat. Figyelemreméltó sikereket értek el a vadászjelöltek nevelésében, hiszen több mint hétezer vadászt képeztek ki, és a régi tagok jelentős hányadát átképzésben részesítették. A vadászok elkötelezettségéről tanúskodik az is, hogy a Nemzeti Front választási programjában és más akciókban több mint tízmillió korona értékben végeztek társadalmi munkát. A szövetség rendezvényeinek példás szervezése jó visszhangra talált a lakosság körében is, és a fiatalok közöl sokan vonzódtak a vadászsport felé. Örvendetesen bővült a vadászati tevékenység. А II. kongresszust követő években nem kevesebb mint 145 ezer 182 nyulat, 46 ezer 556 fácánt, 56 ezer 847 foglyot stb. fogtak hálóba. A tőkés államokba szállított élő vadért évente mintegy 18 millió korona hasznot hozott a szövetség társadalmunknak, a hazai területek bevadasítására pedig 13 ezer 329 nyulat, 23 ezer 322 fácánt és 2573 foglyot juttattak. Ezzel lehetővé tették azt, hogy javuljon a vadászterületek törzsállományának az összetétele, s ugyanúgy a vadhús egységnyi területre jutó átlaga. Az elmúlt időszakban az SZVSZ szervezeteiben megkülönböztetett figyelmet fordítottak a vadászebek nevelésére is, hiszen а II. kongresszus éta mintegy 2600 darabbal szaporodott az állomány, s ez annak köszönhető, hogy kiemelt feladatnak tartották a vadászebek képességi vizsgáit és minősítő kiállításait. A Központi Bizottság a múltban jelentős támogatásban részesítette az alsóbb szervezeteket. Egyéb költségigényes teendőkkel párhuzamosan a fejlesztési alapból, a vadasitásra és más hasonló célokra közel hárommillió koronát folyósítottak az arra rászorulóknak. Az utóbbi öt esztendőben az SZVSZ taglétszáma 38 ezer 088 lett, vagyis több mint ötezerrel gyarapodott. Ez jól bizonyítja, hogy a vadászsport kedvelőinek tábora bővül, s ez a tevékenység már nem a felsőbb tízezer sportja, hanem a dolgozók széles tömegeit gyűjti maga köré. Mindezek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövetség — a következő időszakra — még igényesebb feladatokat tűzzön maga elé. Mindenekelőtt a politikai-nevelő tevékenység fokozatos tökéletesítéséről van szó, s ez megköveteli, hogy a szervezeti felépítés minden szakaszán elmélyítsék a párt programjából adódó ismereteket. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy tovább javuljon a szervezet tagjainak szocialista öntudatra alapozott erkölcsi magatartása s egyben tökéletesedjen a vadász jelöltek poiitikai és szakmai ismerete. Arra is törekedni kell, hogy a Szövetség érdekköri tevékenysége jó alapot nyújtson a népgazdasági feladatok sikeres teljesítéséhez. Ez azt jelenti, hogy fokozniuk kell a tagok munkaaktivitását, a versenykészséget pedig a társadalom által kitűzött célokra kell irányítani. A vadászat köztudottan nemcsak vadhúsnyerésre irányul. Szükséges, hogy a vadászok tevékenysége kiterjedjen a környezetvédelem minden területére. Ez azt követeli, hogy a vadászok • — mint legilletékesebbek — jó összhangot teremtsenek a természet és a vadak létszáma között. Egy-egy körzetben gondoskodniuk kell az optimális vadállomány tartásáról, hiszen az esetleges túlnépesedés káros lehetne a mező- és az erdőgazdasági termelésre. Ennélfogva • vadászatnak egyrészt tudatos tenyésztői, másrészt pedig szabályozó, illetve környezetvédő feladata van. E kettő közt helyezkedik el a vadlövés vagy a befogás. A környezetvédelem azonban — beleértve a vadtenyésztést is — csak a kutatás és a gyakorlat gyümölcsöző együttműködésével lehet teljes és vadászati szempontból eredményes. Ki kell terjednie a tenyésztés s a védelem minden területére. Ezek olyan feladatok, amelyek állandó jellegűek, és napirenden lesznek а III. kongreszszus utáni években isi Mint tudjuk, a fejlődés dialektikus. Ez azt jelenti, hogy az időnként viszszatérő hasonló szakaszban jobb színvonalakat kell elérnünk mint korábban. Ez történelmi igazság s egyhen társadalmi szükségszerűség is. Az SZVSZ III. kongresszusa tehát ebben a meggondolásban körvonalazza a következő időszak teendőit. —hal— Medvék kerülnek terítékre Ebben a vadászidényben az illetékes minisztérium 35 medve lelövését engedélyezte. Büszkék lehetünk rá, hogy a hazánkban élő ezen nagy ragadozó emlősfaj a gondos védelem következtében már annyira elszaporodott, hogy ilyen nagy mennyiség lelövését megengedhetjük magunknak. Az Állami Erdészet Igazgatóságai közti elosztás a következő: a zilinai körzetre 18, a Banská Bystrica-ira pedig 17 darab lelövése jut. j. M. H. A Szlovák Vadászszövetség Központi Bizottságának elnöksége 1975 elején jóváhagyta a szlovák szálkásszőrü vizsla tenyésztésének tervét. Most, csaknem három év elmúltával, felelősségteljesen kijelenthetem, hogy e vadászeb nemesítésének munkája jó úton halad. 1977. június 1-ig már 114 szlovák szálkásszőrfí vizsla állt a vadászegyesületek rendelkezésére. Minőségüket értékelve el lehet mondani, hogy külsejük a fajon belül nagyon kiegyenlített, úgy a testnagyságban, mint a szőrzet alakulásában. Minket, vadászokat, elsősorban a munkájuk érdekel — és ez szintén kitűnő. Öröklött tulajdonságuk, hogy szeretnek dolgozni: nagy kedvvei hozzák a sebzett vagy lelőtt apróvadat, követik a nyomot vagy a vércsapát, örömmel mennek a vízbe, a kár'ékony vaddal szemben kemények, emellett azonban könnyen taníthatók és vezethetők. Ideális mindenes kutyák, alkalmasak ágy a kezdő, mint az igényes ebtenyésztők követelményeinek kielégítésére, jó tulajdonságaikat már a legigényesebb csehszlovák vizsgákon is bebizonyították. A ŕodhajský emlékversenyen jó teljesítményükkel méltán magukra vonták a résztvevők figyelmét. Az SZVSZ KB saját érdekének tartja, hogy ez a faj elterjedjen vadászterületeinken. Érdeke, hogy minden egyede letegye az alkalmassági, használhatósági vizsgát, hogy népesebb legyen tenyésztőinek tábora. Ezért e faj tenyésztőinek, illetve vizsgákra vezetőinek a következő jutalmakat adományozza: • A vizslák tavaszi vagy erdei vizsgái után: I. díj — 300 Kés; II. díj — 200 Kés; III. díj — 100 Kčs. 9 A vizslák mindenes vizsgái után: I. díj — 500 Kčs; II. dfj — 400 Kčs; III. díj — 300 Kčs. 9 A Podhajský emlékverseny feltételeinek sikeres teljesítéséért 1000 Kčs a jutalom. A jutalmat minden vizsgafokozatban csak az első vizsgáért fizeti ki az SZVSZ KB az eb „papírjainak“ és vizsgaeredményeinek felmutatása után. Akiket érdekelne a szlnvák szálkásszőrű vizsla beszerzése, forduljanak a faj tenyésztési tanácsadójához, Slimák Karol elvtárshoz (915 01 Nové Mesto nad Váhom, Tehelná ul. 20), vagy az SZVSZ KB kynolúgiai osztályához. Meggyőződésem, hogy különösen az apróvadas területeken meg fpgják kedvelni ezt az új vizsiafajt, és ezzel hozzásegítenek a faj további nemesítéséhez és a nemzetközi szervezet (FCI) által való elismeréshez. Az eb teljesitményével úgy a vizsgákon, mint a vadászatokon meg lesznek elégedve. Tenyésztőinek az a véleménye, hogy a közös vadászatokon ez a legideálisabb vizslafajta, mert nagyon engedelmes, jól vezethető, nem zavarja a vadászat menetét és százszázalékosan felkeres és elhoz minden sebzett vadat. SIGET FRANTIŠEK HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT » HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Eredmények és problémák egy nagy horgászszervezetben Az SZHSZ bratislavai városi szervezetének az elmúlt év végén több mint ötezer felnőtt és mintegy ezerhatszaz fiatal tagja volt. Ha figyelőmbe vesszük, hogy 1948-ban mindössze négyszáznyolcvan tagot számláltak, azt mondhatjuk, hogy valóban népes szervezetté fejlődtek. Az SZHSZ városi bizottsága — amelynek hasonló a jogköre mint a kerületi bizottságoknak — értékelte а II. kongresszus óta eltelt időszak ténykedését és meghatározta azon alapelveket, amelyekről a részlegszervezetek évzáróin foglalkozni kell. A közelmúltban RSDr. Michal Masaryk elvtárssa], a városi bizottság titkárával arról beszélgettünk, mi mindent tett a városi szervezet tagsága és vezetősége а III. kongresszus előkészületei terén s hogyan készülnek a közelgő városi konferenciára. — Említést érdemel, hogy a városi szervezet kiépítésében, а II. kongreszszust követő időszakban figyelemreméltó sikereket értünk el, hiszen a korábbi helyi horgászcsoportokból létrehoztuk a saját jogkörrel rendelkező körzeti szervezeteket, s ezek kebelében összesen huszonnégy részlegszervezet alakult. A városi szervezetet több mint háromszázötven létszámú jól képzett önkéntes kollektíva irányítja. Nem számítjuk ezek közé az ugyancsak önkéntesekből szervezett halőrséget. • Az SZHSZ KB irányelvei alapvető követelményként támasztatták önökkel szemben is, hogy gondoskodjanak a tagság politikai-szakmai neveléséről. Mit tesz ennek érdekében a városi bizottság? — Az új szervezeti felépítés módot nyújtott arra, hogy a városi bizottság irányítása alá tartozó körzeti szervezetekben elmélyültebben foglalkozzanak a tagok politikai és szakmai ne•elésével, színvonalas kulturális és íársadalmi akciókat szervezzenek, elmélyüljenek a horgászvetélkedők előkészítésében, a társadalmi munkát úgy irányítsák, hogy egyrészt rend legyen a horgászvizek környékén, másrészt hatékonyan hozzájáruljanak az NF választási programjának megvalósításához. A politikai nevelő munkát tehát több irányban folytatjuk. Az egyik forma: a horgász jegyek új igénylőinek — az új tagjelölteknek — politikai és szakmai oktatáson kell részt venniük, a másik pedig az, hogy a részlegszervezetekben esetenként magas színvonalú előadásokat, eszmecseréket és más rendezvényeket szervezünk. A városi szervezet negyedévenként nyomtatásban megjelenő „Bratislavai Horgász“ folyóirata is sokat segít. Ezt a folyóiratot a szervezet minden tagja megkapja. 9 Tettek valamit a horgászvizek behalasítása terén? — Ez meglehetősen sok problémával jár, mert az SZHSZ bratislavai városi szervezete különleges helyzetben van. A Duna köztudottan országhatárt képező folyam, s két oldalról csak egészen kis szakaszán lehet horgászni. így a horgászok sokasága a behalasított kavicsgödrökre szorítkozik, mivel a Kis-Duna a SLOVNAFT szenynyezése végett horgászati szempontból nem jöhet számításba. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges tavakba — rendszeresen — olyan nemes halfajtákat kell kihelyeznünk, amelyek úgyszólván azonnal, vagy rövid időn belül kifogható méretűek! Mivel ezen tavaknak a fehérhal-állománya eléggé jó, ezekben a nemes ragadozó halak jól kifejlődnek. A probléma mégis abban van, hogy a szóban forgó mesterséges tavakban a nemes halak nem ívnak le, s ennélfogva nem nevelnek utánpótlást. Ezért elmarad a természetes szaporulat. Az említett oknál fogva az elmúlt évben például 53 ezer 200 kg ponty-, 400 kg csuka-, 38 ezer süllő-, 230 kg harcsaivadékot és 1650 kg különféle horgászható méretű fehérhalat helyeztünk ki vizeinkbe. Ebben az évben a horgászidény kezdete előtt — egyes vizeinkbe — tízezer kilogramm pontyot és a „Napos Völgy“ víztárolónkba pedig 500 kg horgászható pisztrángot helyezünk ki. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a nemes halak Ivadékának beszerzése nagyon körülményes. Enélkül pedig nincs utánpótlás, s a kavicsgödrök vizének 70 százalékát rendszeresen halasítanunk kell. Arra törekszünk, hogy — a fejlesztési terv keretében — létrehozzuk városi szervezetünk saját tvadéknevelő és szaporító telepeit. Ez természetesen nem oldható meg máról holnapra, felkészülést és jó szervezést igényét, hiszen olyan törzstenyésztő telepeket kell kialakítanunk, amelyeknek vizeiben egy-egy halfajta leívhat és utódot is nevelhet. Következetes szervezéssel, a kutatókkal való szoros együttműködésben azonban ezt a problémát is megoldjuk. 9 Nem okoz gondot ilyen nagy taglétszámú szervezetnek az irányítása? — Az irányítás nem okoz különösebb gondot, hiszen amint említettem, Amikor a horgász vízbe dobja felcsalizott készségét, felmerül benne a kérdés, vajon hol tartózkodhat a várva várt hal, a víz melyik profiljában ingerelheti kapásra. Nagy tapasztalatot igényel annak megállapítása, hogy egy halfajta a vízszint alatt, vízközben vagy a mederfenéken tartózkodik-e. Azok részére, akik még nem rendelkeznek e téren sokéves tapasztalattal, az alábbiakban közöljük az egyes halfajok tartózkodási helyét. A fejes domolykót rendszerint a vízszint közelében, kedvezőtlen Időjárási viszonyok esetén pedig a víz mélyebb rétegeiben kaphatjuk horogra. A fogassüllőt az esetek többségében vízközben, vagy a mederfenék közelében ingerelhetjük kapásra. Tartózkodási helye leggyakrabban a vízbe eléggé népes és rátermett funkcionárius kollektívánk van. Ezek gondoskodnak róla, hogy a horgászok betartsák a városi szervezet bizottsága által kiadott horgászrendet. Abban körvonalaztuk ugyanis a horgászok jogait és kötelezettségeit, s egyben külön kiadványban tájékoztattuk tagL jainkat a horgászkörzetek új beosztásáról, számozásáról, s arról, hogyan juthatnak el egy-egy körzetbe. Fontosnak tartjuk persze azt is, hogy folyamatos — negyedévenkénti — kiadványban megismertessük új tagjainkat a 102/63 Zb horgásztörvény és a 103/63 Zb végrehajtó rendelkezés legfontosabb alapelveivel. Így aztán mindenkitől megkövetelhetjük a rendet és a fegyelmet. Ügyelünk arra, hogy a horgászrend és a körzetesítés közt ne legyenek ellentmondások. A hordóit fák, vagy inás akadályok környéke. A harcsa főleg a mederfenéken tartózkodik és táplálékát is ott keresi. Áradó vízben azonban — idény kezdetén, viharos időben — a vízszint közelében is horogra keríthető. A ragadozó őn főképpen a vízszint alatt keresi táplálékát. A koncér hasonlóan fogható horogra, mint a fejes domolykó. A csapósügér ugyanazon helyeken keresi táplálékát, ahol a süllő és a csuka, tehát horogra is ott kapható. A jász keszeg a vízszint alatt és vízközben fogható meg. A ponty a víz minden - profiljában horogra keríthető, de rendszerint a mederfenék közvetlen közelében keresi táplálékát és ott tanácsos megfogásával kísérletezni. gászrendben leszögeztük, hogy az idényt ebben az évben május 2-án nyitjuk. Abban határoztuk meg, hogy a ponty és a fehér halak horgászata az említett nyitástól számítva szeptember végéig, a ragadozó halaké pedig június 1-től december végéig tarthat. Ennek betartását következetesen ellenőrizzük. 9 A városi konferenciát június 10-én tartják. Ott bővebben körvonalazzák, hogy mit tesznek az SZHSZ III. kongresszusa sikere érdekében. — Konferenciánkon számot adunk a szervezet két kongresszus közti munkájáról. Mindenekelőtt arról, hogyan váltak be az irányítás új módszerei, foglalkozunk azonban a gazdasági eredményekkel, s azon belül a behalasítás problémáival Is. Arra törekszünk, hogy а III. kongresszus előkészületeinek időszakában korábbi célkitűzéseinket sikeresen teljesítsük és tiszta számlával álljunk a még igényesebb feladatokat kitűző III. kongresszus küldöttei elé. A márna kimondottan a mederfenék hala, ezért csak ott fogható horogra. A sebes pisztráng a vízszinten és vízközben ingerelhető kapásra. A pénzes pér hasonlóan fogható, mint a pisztráng. A kele (vörösszárnyú) a vízszinten és vízközben tartózkodik és élelmét is ott szerzi be. A csuka a víz minden profiljában megtalálható és megfogható. Rendszerint a vízi akadályok közelében tanyázik. A compé, a keszeg, az angolna az élelmet túlsúlyban a mederfenékről szedi fel, esetleg a mederfenék közvetlen közelében keresi. Ezért ott ingerelhető kapásra. A szokványos csalik használata mellett a horgásznak tekintetbe kell vennie az éghajlati feltételeket, a víz állását, a légnyomást és egyebeket. Ezek 4igyanis nagy mértékben befolyásolják a halak étvágyát és tartózkodási helyét. _hat— Hoksza István Hol tartózkodnak a halak?
