Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-22 / 16. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 22. Jobb munkaszervezést! Fokozottabb ellenőrzést! Nincs kellemes helyzetben az a szövetkezeti elnök, aki a közgyűlésnek a gazdálkodás eredménytelenségéről ad számot. A trebišovi járásban levő boli Haladás Efsz a múlt évet gyenge eredményekkel zárta. Az előirányzott össztermelést csupán 76,1 százalékban valósították meg, de ugyanakkor a termelési költségeket 980 ezer koronával túllépték, tgy nem csoda, ha a gazdálkodás mérlegét 7 mii. 700 ezer korona hiánnyal zárták. A veszteség nagysága nem tette komorrá a tekinteteket, sőt, a szövetkezet elnökének beszámolóját nagy taps követte. Kihasználva azt a pillanatnyi időt, amíg a következő előadó a mikrofonhoz ment, suttogva váltottam szót a szomszédommal. — Maga elégedett, hogy ennyire tapsol? — Miért ne? Becsületesen dolgoztam egész évben, megkaptam a pénzem. Hát akkor mit csináljak? A pénzét mindenki megkapta. A kifizetett munkabér 10 millió 239 ezer korona volt, a teljesítményhez viszonyítva 423 ezer koronával több lett kimerítve — hangzott el a beszámolóban. — Kemény munka volt mögötte — érvelt a szünetben a szövetkezet egyik vezetője —, kedvezőtlen az adottságunk, és mégis az elmúlt öt év átlagában búzából 4,4 tonna termést értünk el, árpából 4,2 tonnát, rozsból 3,8 tonnát, szemes kukoricából 4,5 tonnát és cukorrépából 51 tonnát. Ha valaki vesz magának annyi fáradságot, hogy utánanézzen a nyereséggel záró szövetkezeteknek, valóban elgondolkoztató, hogy a járásban hányán dicsekedhetnek hasonló termésátlagokkal. De hiába kisebb a nyereséges gazdaságok átlagtermése, valamiért mégis ők gazdálkodtak jobban. Ez a valami a végeredmény, a nyereség. A különbözőség okaira kerestem választ. például már az elmúlt évben elhatároztuk, hogy kedvező, körttltpkintő tápanyaggazdálkodással javítjuk fel földjeinket, s teremtjük meg elengedhetetlen feltételét az egyre nagyobb termésátlagoknak. Ennek megfelelően már ősszel az összes kapásaink vetésterületét ístállótrágyáztuk. Ezt egészíti majd ki az előirányzott műtrágyamennyiség a tavaszi vetéseknél. Mindent megteszünk, hogy az előírt technológiát betartsuk. Ennnek érdekében például a gépesítőkkel azon töprengtünk, milyen megoldást találjunk a burgonyaültelö- és a kukoricavetőgépek szerkezeti hibáinak megjavítására, annak érdekében. hogy az előírt sűrűséget elérjük. Mert hiába kerül a gumó, a mag a legjobb földbe, hiába tartjuk be az előírt vetési sebességet, ha a gép hibás ... Csarnakovios László fóállattenyésztő szerint az állattenyésztés szakaszán a gyenge eredmény a laza munkafegyelem következménye. Hibás a tagság, hibás a vezetés! De a legfőbb hiba a munkaszervezésben volt. Noha az állattenyésztés tavaly több mint tizenhárom százalékos fejlődést ért el, mégis 2 millió 2Ü0 ezer korona lemaradást mutattak ki. Például kocánként csupán 14,4 malacszaporulatnt értek el. A sertéshizlaldában 0,55, mig a marhahizlaldábau 0,77 kilós súlygyarapodással dicsekedhettek. A tejtermelés szakaszán a tervezett 2850 literes évi fejési átlaggal szemben csak 2714 literes átlagot értek el. De a legelszomorítóbb, hogy az előző évekhez viszonyítva tavaly jóval több abraktakarmányt fogyasztottak. Például 1 liter tejre 0,37, egy kiló sertéshúsra 4,44, a marhahústermeléshez kilónként 4,08 kiló abrakot használtak fel! A boti szövetkezet a tavalyi 31 millió 200 ezer korona össztermeléssel szemben erre az évre 35 millió korona bevételt tervezett. Hogy ez sok vagy kevés, azt én nem tudom eldönteni, de az biztos, hogy emelni kell az üzemirányítás és a munkaszervezés színvonalát, takarékoskodni kell minden vonalon, hogy a gazdálkodás mérlege megjavuljon és a kimerített tartalékalapot újból feltölthessék. Néhány jelenség arra utal, hogy tenni akarnak valamit a gazdálkodás színvonalának emelése céljából. Erre hagy következtetni az egyes munkaszakaszokon végrehajtott kádercsere, a tavaszi munkákra való gondos előkészület, a műtrágyák és vegyszerek időbeni beszerzése stb. Persze a gazdasági tevékenység következetesebb fejlesztése céljából javítani kell a pártszervezetek sokoldalú nevelő- és szervező munkáját, a szövetkezeti munkaiskola keretében a tagok szakmai oktatását, a dolgozók politikaiideológiai ismereteinek gazdagítását, mivel ezek feltételei a gazdasági feladatok sikeres teljesítésének. Illés Bertalan Példás közösség A Nitrai BIOVETA n. v. fő küldetése a vakcinák (oltóanyagok) gyártása. Feladataikat mint minden évben, tavaly is teljesítették. Az oltóanyagokat a hazai Igények kielégítésén kívül nemcsak a szocialista, de a tőkés országokba is exportálják. Ellátogattam a 02-es számú üzemrészlegre, ahol a víruselhárítő oltóanyagokat gyártják. A laboránsnők csendes és összpontosított munkája eredményeként úgy éreztem magam, mint az operációs teremben. Itt ismerkedtem meg az Antónia Podhorná vezette tizenkéttagú szocialista brigád tagjaival, akiknek életkora nem haladja meg a harminc évet. Az üzemrészlegen négy víruselhárító oltóanyagot gyártanak, elsősorban a nyúltagyvelő-bénulás (Aujeszky-féle betegség) ellen a szarvasmarhák, sertések, Juhok és a prémes állatok védelmére. A védőoltásban részesített állatok hosszabb ideig ellenállnak az említett betegséggel szemben. A munkaközösség példásan teljesíti feladatait. így volt ez tavaly is, amikor a tervet tizenhat százalékkal túlszárnyaltak! Žuffová elvtársnő, a vakcinagyártő részleg vezetője, újítási javaslatot nyújtott be. Ennek kidolgozásában nagy része volt a munkaközösség többi dolgozójának Is. Az újítás lényege, hogy az oltóanyag hatóanyagát egy-egy üvegecskében (ampullában) a kétszeresére növeljék. Ezáltal csők мша HIRDETÉS A JN 50-es kerekes, esetleg lánctalpas kistraktorra gödröző fúrókat vásárolnánk. Számításba jöhetnek a régebbi fúrók is. Címünk: 980 33 Gém. Jablonec, Május 9 Efsz Az utóbbi években a trnavai járás-' ban is megtették az első lépéseket, melyek a szarvasmarha-tenyésztés összpontosításához és szakosításához vezetnek. Ez örvendetes tény. Hiszen csak ezáltal valósulhat meg a gyors ■szarvasmarha-tenyésztés fellendítése, további fejlesztése. Sajnálatos azonban, hogy ez a fejlődési folyamat — hasonlóan mint a járások többségében — itt Is aránylag l^ssú ütemben halad előre. A járási mezőgazdasági igazgatóságokon általában inkább a távlati tervekről, mint a már kész tényekről' beszélnek. Igaz, hogy egy igen bonyolult, komplex kérdés megvalósításáról van szó, amely szükségessé teszi a nagyüzemi, iparszerűen működő állattartó telepek felépítését, valamint a tenyésztői munkától kezdve egészen a végtermék értékesítéséig az egész termelési folyamat átszervezését és öszszehangolását. Milyen intézkedések megvalósítására került sor ez ideig a trnavai járásban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, vagyis összpontosítása és szakosítása terén? Ezzel a kérdéssel fordultam Filipovič Pavol mérnökhöz, a járási mezőgazdasági igazgatóság főállattenyésztőjéhez. KORSZER0 istállóban NAGY HASZNOSSAGO TEHENEK Az első Intézkedések az eredeti szlovák-tarka fajta átalakítására irányultak. Olyan vonalat akartak létrehozni, mely egyaránt kiváló tejhasznossági és jó súlygyarapodási tulajdonságokkal rendelkezik. Nagyobb arányú fajtajavító keresztezéssel 1972-ben kezdtek kísérletezni. A szlovák-tarka tehenek keresztezése vörös-tarka kanadai típusú bikákkal a legjobbnak bizonyult. Már az első nemzedékű keresztezett tehenek egyedenkénti tejhasznossága úgyszólván ezer literrel meghaladta az eredeti fajtáét. Emellett a keresztezett hízóbikák súlygyarapodása sem csökkent. Ezért — a megfelelő tenyészálliomány kialakítása érdekében — tavaly az egész tehénállományukat a vörös-tarka kanadai típusú bikákkal keresztezték. Ez Idén a fajtajavító keresztezést tovább folytatják. A keresztezéssel egyidejűleg megkezdték a nagykapacitású istállók építését Is azokban a gazdaságokban, amelyek a jövőben tejtermelésre szakosodnak. Az új, korszerű tehenészeti telepeket már a nagy hasznossággal rendelkező tehénállománnyal telepítik he. Ez az intézkedés összhangban van a gazdaságos és hatékony termelés követelményével. Hiszen a több milliós beruházási költségek csak a nagy termelékenység mellett térülhetnek meg. A szarvasmarha-tenyésztés összpontosítását és szakosítását A KÖZPONTI BORJÜNEVELDE is célozza, mely a trnavai Közös Mezőgazdasági Vállalat keretében 1976- ban létesült. A felépítéséhez a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme hozzájárult. A központi borjúnevelde jelenleg 12 mezőgazdasági üzemmel működik együtt. A borjak felvásárlása és felnevelés utáni visszahelyezése az üzemekbe, szerződés alapján történik. A korszerű, pavllonos rendszerű borjúnevelde kőt különálló — a borjak ivara szerint szakosított — 1300 G. Rakovská és Z. Petráiévá laboratóriumi művelet közben. (A szerző felvételei) kenthető ugyanis az üveg és a csomagolóanyag szükséglete, a villanyáram fogyasztása és a munkaerőráfordítás. A vakcinagyártó részleg dolgozói a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére vállalták a munkakörnyezet javítása, szépítése érdekében egyénenként 5—5 őrá társadalmi munka végzését és teljesítik a „Suivak I“ vakcina (negyedmilliős) exportját! P. Mati* A vakcinagyártó részleg szocialista brigádjának lagjai. Hasznos ötlet A Dvory nad Žitavou-i (udvardi) Auróra Efsz-ben több száz hektáron termesztenek cukorrépát. Hogy a cukorrépa megadja a kívánt terméshozamot, a talajművelésen kívül — egyéb munkák mellett — nagy jelentősége van a cukorrépa szakszerű ápolásának és a permetezésnek. Istenes Ferenc, a szövetkezet főagronómusa, több éves gyakorlattal rendelkező szakember, azon töprengett, hogyan lehetne a cukorrépa permetezését korszerűbb, gazdaságosabb módszerrel megoldani. Ugyanis permetezéskor a nyomjelzést még a múlt évben sem tudták pontosan megoldani. A permetezést a kétezer literes űrtartalmú Kertitox permetezővel végezték. Azonban a nyomjelzéshez használt habzó szaponátos oldat nem vált be, mert kifújatása után azonnal elpárolgott. Ennek következtében a traktoros nem látta a nyomjelzést, vagyis azt, hogy mettőt meddig permetezett. Ebből kifolyólag tíz méteres sávok maradtak pérmetezetlenül, ahol igen elszaporodtak a gyomok, s ez akadályozta a növényzet fejlődését. További hátrányként említhető, hogy a nyorajelzéshez használt anyagot csak nehezen tudták beszerezni. A töprengés nem volt hiábavaló. Az idén a műhely ésszerűsítő brigádjának tagjai — Vadkerti Lajos vezetésével és Balasko József gépesítő segítségével — megoldották a problémát. A Kertitox permetezőgép hátsó részére adagolót szereltek fel. Az adagolóból a nyomjelző anyagot — amire az előbbitől eltérően mészport használnak — ventillátor segítségével gumicsöveken keresztül a talajra fújatják. A mészpor nyomjelzési célra megfelelőbb az előbbinél és egyúttal trágya ts, másrészt jóval olcsóbb. így megoldották a nyomjelzést, amiről magam is meggyőződtem. A műhely dolgozói ottjártamkor próbálták ki „újításukat“. A permetezőgép lassan haladt, s utána fehér csík volt látható a talajon. —nt— l — Vitatkoztam én a* emberekkel eleget — mondta az ökonőmus —, megmagyaráztam, hogy túl nagyok a termelési költségek. — A marhahús kilóját 14 korona 72 fillérért értékesítettük és 19 korona 68 fillér költségráfordítással termeltük, a ráfizetés kilónként 4 korona 96 fillér volt! A tejre literenként 1 koronát szintén ráfizettünk. Ebben a néhány mondatban fogalmazódott meg az eredménytelenség legfőbb oka. Ma a gazdálkodás nélkülözhetetlen alapja a közgazdasági szemlélet és annak helyes alkalmazása. S nemcsak az ökonómusnak kell számontartani; mit, mennyiért termelnek! A búza, árpa, kukorica és a rozs is csak minimális nyereséget adott, mert a ráfordítások — talajmüvelés, talajerövisszapótlás, vegyszerezés, a betakarítás költségei, munkabér, szállítás — nagyok voltak. Az elnöki beszámoló szerint a veszteség szubjektív és objektív okok miatt következett be. — Augusztus végén öröm volt látni a szőlőt, a zöldséget, a kukoricát és a napraforgót — mondotta Leczo István mérnök, a közös gazdaság elnöke. — Szemes kukoricából 7,5 tonna szemtermésre számítottunk, de szeptember negyedikén 11 fokos hideget kaptunk, aztán már siralmas képet mutatott a határ. Igen, ba az időjárás nem tesz kárt semmiben, akkor a növénytermesztés szakaszán kisebb lett volna a lemaradás. Azt azonban megszívlelhetnék, hogy az eredmények nemcsak az időjáráson, hanem az emberi hozzáálláson is múlnak. Indokolt ezt hangsúlyozni, még akkor is, ha — mint azt Bohács János főagronúmus mondta — a szövetkezeti tagok munkakedve, a munkához való viszonya jó volt. A főagronómus még a következőket mondatta: — Ha a munkakedv az idén is megmarad, akkor nem lesz baj. Mi NAPIRENDEN íz bssqiontitsitás is szakosítás 'érőhelyes teleppel rendelkezik. Ezekben már teljes mértékben érvényesülnek a nagyüzemi technológia előnyei, mindenekelőtt az etetés, illetve i takarmányadagolás és a trágyaeltávolítás szempontjából. A telepeken kétféle istállótípus van. Az elsőben í borjak az Itatásos nevelés ideje alatt, a másodikban pedig a növényi takarmányozásra való áttérés után tartózkodnak. Hetente hozzávetőlegesen százharminc 7—14 napos borjú kerül a telepre, s ugyanannyi felnevelt növendékállat hagyja el. Az eddigi tapasztalatok arra utalj nak, hogy a központi borjúnevelde bevált. Az eredmények jók. Tavaly például 0,70, Illetve 0,75 kiló napi súlygyarapodási átlagot értek el. De ezen túlmenően a borjúneveidének több előnye is van. Elsősorban a mezőgazdasági üzemeket tehermentesíti a borjúneveléssel járó igényes munkától, valamint az etetési költségektől, továbbá az állatok kedvező — az állategészségügyi követelményeknek minden tekintetben ■megfelelő — körülmények között nevelkednek. Ezért gyorsabban fejlődnek, és az elhullási százalék is kisebb. Nem utolsósorban pedig nagyobb munkatermelékenység érhető el. A két telep állatállományának gondozását összesen 22 dolgozó végzi. A központi borjúnevelő telep üzemeltetésében azonban előfordulnak még kisebb-nagyobb zökkenők is. Krištofík Eduárd mérnök, a telep vezetője szerint, a legtöbb gondot a különböző környezetből kikerülő állatok fertőzés elleni védelme és a fertőző betegségek leküzdése okozza. A mezőgazdasági üzemeknek ezért nagyobb gondot kellene fordítani főleg a fertözéses hasmenés megelőzésére az újszülött borjaknál. Ezenkívül a borjakat már az üzemben rá kell szoktatni az Itatásra. Gyakran nehézségeket okoz a tömegtakarmányokkal való ellátás is, melyekkel a borjúneveldét az együttműködő üzemek látják el. Ugyanis a Közös Mezőgazdasági Vállalat mezőgazdasági területtel nem rendelkezik. Itt felmerül az a kérdés, vajon nem lenne-e célszerűbb, ha a központi borjúneveldék olyan mezőgazdasági üzemekben létesülnének, ahol megfelelő takarmánya lappal rendelkeznek. AZ ÖSSZPONTOSÍTOTT ÜSZÖNEVELÉS a közeljövőbe« az egész járásra kiterjed. Már jelenleg is több mezőgazdasági üzem — elsősorban a hegyaljai vidékeken, ahol intenzív legelőkkel rendelkeznek — üszőnevelésre szakosodott. Ezekbe a gazdaságokba az üszők a központi borjúneveldéből kerülnek. A legeltetésre alapozott tartástechnológia alkalmazásával az üszők a legmegfelelőbb körülmények között nevelkednek. Innen öthónapos vemhességi állapotban kerülnek viszsza a nagyüzemi tejtermelésre szakosodott üzemekbe. A központi borjúnevelde kapacitásának további bővítésével, a szakosodott üszőnevelő telepek egész hálózatának kiépítésével, valamint a nagyüzemi tehénistállók és marhahizlaldák létesítésével megvalósul a szarvasmarha-tenyésztés' összpontosítása és szakosítása az egész járás területén. Persze, ez egyelőre még idő kérdése. " Klamarcsik Mária mérnök
