Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-22 / 16. szám
ÍS78. április 22. SZABAD FÖLDMŰVES Gustáv Husák elvtárs hivatalos látogatása Bonnban эЦ Kétoldalú kapcsolataink fejlesztése egész Európa érdeke э|с Kulturális együttműködési egyezmény Csehszlovákia és az NSZK között Mint már jelentettük, Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök április 10-től 13-ig az NSZK államfőjének, Walter Scheel elnöknek vendége volt. Husák elvtársat bonni útjára elkísérte Václav Hüla, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke és Bohuslav Chnoupek, a CSKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter. Husák elvtárs látogatásának eseményeit, az NSZK vezetőivel folytatott tárgyalásainak eredményeit közös nyilatkozatban foglalták össze. A dokumentum felsorolja, hogy Husák elvtárs megbeszéléseket folytatott Walter Scheel szövetségi elnökkel és Helmut Schmidt szövetségi kancellárral a kölcsönös kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztéséről és a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekről. A látogatás folyamán Husák elvtárs kíséretének tagjai találkoztak nyugatnémet kollégájukkal. Husák elvtárs látogatása utolsó napján Hamburg szövetségi tartományba is ellátogatott. A háromrészes nyilatkozat I. fejezetében méltatja a két ország kapcsolataira vonatkozó, 1973. december 11-én aláírt szerződés jelentőségét a két szomszédország viszonyának alakulása szempontjából. Abból indulnak ki, hogy a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésével lényegesen hozzájárulhatnak a béke és a biztonság megszilárdulásához és a sikeres európai együttműködés fejlesztéséhez a helsinki záróokmány alapján. A felek kidomborították a rendszeres politikai véleménycserék fontos szerepét az együttműködés fejlesztésében és a jobb kölcsönös megértésben. Emellett különleges jelentőséget tulajdonítanak a két ország vezetői találkozóinak. Kifejezték szándékukat, hogy különböző szinten tovább kívánják mélyíteni a politikai párbeszédet, valamint a kétoldalú kapcsolatokról és a mindkét fél érdeklődésére számot tartó nemzetközi kérdésekről rendezett értekezleteket. Ügy határoztak, hogy a külügyminiszterek a jövőben évente legalább egyszer találkozzanak Prágában vagy Bonnban. A felek a kapcsolatok fontos részének tartják a parlamenti kapcsolatok • erősítését. Hasznosnak tartják a városok közötti kapcsolatok kiépítését is, mert szintén hozzájárulnak a politikai, gazdasági, és kulturális élet minden területén folytatott együttműködés sikeres fejlődéséhez. Ugyancsak támogatják a szakszervezetek és az ifjúság csereakcióit. A felek behatóan megvitatták a kétoldalú gazdasági kapcsolatok állását és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Mindkét fél azt a nézetet vallotta, hogy kedvező feltételeket kell teremteni az árucseré-forgalom továbbfejlesztésére a kölcsönös előnyök elve alapján. Ezenkívül arra törekszenek, hogy az eddiginél kiegyensúlyozottabb legyen a két ország közötti fizetési és kereskedelmi mérleg, s javuljon kereskedelmük szerkezete. Behatóan foglalkoztak a távlati gazdasági együttműködés jelenlegi állásával és távlataival, főként a gép-, kohó- és vegyipari, energetikai és energiafejlesztő, elektrotechnikai és elektronikai vállalatok kooperációjával kapcsolatban. A felek a kölcsönös kapcsolatok fontos részeként értékelték a kapcsolatok és a csere jelentőségét a kultúra, a művészet, a tudomány, az oktatásügy és a filmgyártás területén. Síkraszállnak a két ország sportolói együttműködésének erősítése mellett is. Hangoztatták a tárgyilagos tájékoztatás jelentőségét, s ezzel kapcsolatban síkraszállnak a helsinki záróokmány értelmében az újságírók jobb munkalehetőségeinek biztosítása mellett. A közös nyilatkozat II. része a nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere eredményeit foglalja össze. A felek kiemelték a feszültség enyhülésének globális jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok alakulása szempontjából. Meggyőződésük, hogy a feszültség enyhítésének politikájával szemben nincs semmiféle értelmes alternatíva. Kifejezték elszántságukat, hogy aktívan támogatni kívánják ezt a folyamatot, hogy a feszültség enyhülése komplex és tartós legyen. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a vélemények és tapasztalatok kiterjedt cseréje az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek belgrádi találkozóján hasznos volt, és hozzájárult a részt vett országok együttműködésének továbbfejlesztéséhez a helsinki záróokmány határozatai szellemében. Értékelték az NSZK-nak a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Csehszlovákiával kötött szerződéseit, az NSZK és az NDK közötti kapcsolatok alapelveiről szóló szerződést, valamint az 1971. szeptember 30-án kötött négyhatalmi megállapodást, amelyek jelentősen hozzájárulnak az feszültség enyhüléséhez és rámutattak a négyhatalmi megállapodás szigorú megtartásának és teljes érvényesülésének jelentőségére. A felek egyetértettek abban, hogy a KGST és az EGK (Közös Piac) közötti kapcsolatok hozzájárulhatnak az együttműködés megszilárdulásához ős elmélyüléséhez, s ezzel a különböző társadalmi rendszerű országok közötti jobb kapcsolatokhoz. A két ország kidomborította azt az elvet, hogy ki kell egészíteni a biztonsági politikai és katonai szempontjait. Fokozott' erőfeszítésekre van HOVA ÉPÍTHETNÉNK MÉG? ... Luls Corvalán, a Chilei KP főtitkára a chilei Pinochet junta legutóbbi „liberalizáló intézke déseiről“ nyilatkozva a TASZSZ tudósítójának kijelentette: „A bejelentett új intézkedések lényegében nem változtatnak a junta eddigi politikai irány* vonalán.“ (A. Latyinin rajza) szükség valamennyi állam részéről, hogy csökkenjen a fegyverkezési hajsza és hatékony intézkedések történjenek a fegyverkezés korlátozására azzal a céllal, hogy megvalósulhasson a nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelés. Üdvözlik az ENSZ-közgyülésnek 1978 májusára összehívott rendkívüli leszerelési ülésszakát. A felek értékelték a szovjet—amerikai SALT-tárgyalásokat, a bécsi fegyverkorlátozási tárgyalásokat, s a nyilatkozatban leszögezték, hogy hozzá kívánnak járulni a tárgyalások sikeréhez. Egyéb nemzetközi kérdéseket is megvitattak. A nyilatkozat befejező, III. részében megállapítja, hogy a megbeszélések konstruktív és tárgyszerű légkörben zajlottak le. Gustáv Husák elvtárs csehszlovákiai hivatalos látogatásra hívta meg Walter Scheelt, az NSZK elnökét és Helmut Schmidt szövetségi kancellárt. kulturális együttműködési EGYEZMÉNY Gustáv Husák elvtárs bonni látogatásakor a külügyminiszterek eláírták országaink kulturális együttműködési egyezményét. ,A 14 cikkelyes dokumentum az 1973. december 11-i szerződés elveiből indul ki, s megállapítja, hogy a felek támogatni fogják a tudomány, a kultúra, az oktatásügy, a művészet, a filmgyártás, a tömegtájékoztatási eszközök, a sport terén és az ifjúság között folytatandó kölcsönös együttműködést. A továbbiakban felsorolja, hogy támogatni fogják a tudományos akadémiák és más intézmények tagjainak közvetlen megegyezés alapján történő együttműködését, továbbá az állami szervek, a főiskolák, az oktatási és művelődési intézmények együtmunkálkodását, az oktatási segédeszközök cseréjét stb. Fontos cikkely a harmadik, mely leszögezi, a felek törekedni fognak, hogy hozzájáruljanak a történelemnek, a földrajznak, a másik fél kultúrájának a tankönyvekben történő olyan magyarázásához, amely elősegítené a jobb kölcsönös megértést. Az egyezmény kiterjed a cseh, szlovák és német nyelv kölcsönös oktatására, az irodalomismeret bővítésére, az idegen nyelvek oktatásában szerzett tapasztalatok cseréjére. Az egyezmény megvalósítása érdekében vegyes bizottságot létesítenek, mely legalább kétévenként, de szükség szerint is váltakozva fog ülésezni Csehszlovákiában vagy az NSZK-ban. Az egyezmény érvényét Nyugat-Berlinre is kiterjesztik. Baráti látogatáson a Szovjetunióbánt járt a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájának küldöttsége Alois Indrának, a CSKP Központi Bizottsáka elnökségi tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével. A küldöttség Moszkván kívül még Ukrajnában és Moldáviában is járt, találkozott a törvényhozó szervek képviselőivel, ismerkedett munkájukkal, tapasztalataikkal. Látogatásának kiemelkedő pontja volt részvétele az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán, amely éppen akkor vitatta meg és hagyta jóvá az Orosz Föderáció új alkotmányát. A Fehér Hóz bejelentette, hogy Carter amerikai elnök a neutronfegyver gyártásának elhalasztásáról döntött. Hivatalos megokolás szerint bizonytalan időre szól a halasztás, s a neutronfegyver gyártásának megkezdése attól függ, hogy a Szovjetunió milyen magatartást tanúsít hadászati és harcászati erőinek fejlesztésében. A moszkvai Pravda az elnök elhatározását felemásnak nevezi. Az elnöki döntés nem a neutronfegyver gyártásának átfogó elutasítása. Csak ideiglen"sen mondtak le a futószalagok beindításáról. A Pentagon utasítást kapott a neutronfegyverek szállítására alkalmas eszközök tökéletesítésére. Az amerikai hadügyminiszter közölte, hogy az elnöki döntés nem vonatkozik a neutron-robbanófejek hordozóira és célbajuttatóira. Ezért nem lankad a barbár fegyver betiltásáért Világszerte kibontakozott tömegmozgalom. Tripofiban, Líbia fővárosában, megkezdődött a Béke-világtanács második világkonferenciája, melyen a fejlődő országok együttműködésének kérdéseit tekintik át a békéért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért vívott küzdelem, illetve az imperializmus, az újgvarmatosítás és a reakció erőivel szemben tanúsított szembenállás területén. Afrika déli részén további politikai erjedés tapasztalható. A rhodesiai „átmeneti kabinet", mely az ún. „belső rendezés“ alapján megalkuvó néger politikusok bevonásával gyakorolja a hatalmat, elutasította a valamennyi érintett fél bevonásával tartandó újabb tárgyalásokat célzó angol-amerikai kezdeményezést. Ez az angolszász diplomácia újabb rendezési kísérletének a kudarcát jelenti. Qwen brit és Van cd amerikai külügyminiszter a héten Salisburyban újabb kísérletét tett, hogy megnyerje a „belső megállapodás* négy aláíróját a „kerekasztal-konferéncia“ angolszász tervének. Anglia, Franciaország, az NSZK, Kanada és az Egyesült Államok ENSZ- nagykövetei hivatalos dokumentumot juttattak el Andrew Youňghoz, a Biztonsági Tanács áprilisi elnökéhez, s közölték Namíbia függetlenné válásával kapcsolatos legújabb elképzelő-1 seiket. Transkei dél-afrikai bantusztán „állam“ látványosan szakított a dél-afrikai rendszerrel. Matanzima, Transkei „miniszterelnöke“ a „diplomáciai kapcsolatok“ megszakítása után olyan kijelentést tett, hogy „Afrika az afrikaiaké és a fehéreké, de a többségnek kell kormányozni“. Elhatárolta magát a nemzeti felszabadító mozgalmak harcosaitól. Vorster dél-afrikai miniszterelnök Matanzima állás* foglaláséval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „amit főzött, egye is meg“. A bantusztán ugyanis gazdasági, kereskedelmi és minden egyéb téren teljesen Dél-Afrikától függ, melynek kormánya az egyetlen, mely Transkeit elismerte. Matanzima elhatározásával állítólag a világ közvéleményének a figyelmét akarta magára terelni. Szomáliában sikertelen puccsot kíséreltek meg Sziad Barré kormányának megdöntésére. A szervezkedés fő részvevőit, többségükben katonatiszteket, letartóztatták. Ezt követőn Barré megalakította harmadik kormányát. A Kreml bensőséges ünnepség színhelye volt; Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kitüntetéseket nyújtott át a Szojuz—Szaljut űrexpedíció részvevőt nek. A hat kitüntetett űrhajős: jurij Romanyenko, az űrállomás parancs* пока, Georgij Grecsko, a Szaljut fedélzeti mérnöke, Vlagyimir Dzsanibekov és Oleg Makarov, valamint az első nemzetközi űrexpedíció két tagja, Alekszej Gubarev és Vladimír Remek csehszlovák űrhajós. Valamenynyien Lenin-rendet kaptak. A С-auiaiuníA m «MVViRiisriiv állandó ENSZ-képviselete közölte: A. N. Sevcsenko szovjet állampolgár, az ENSZ-titkárség munkatársa közelmúltban történt eltűnésének körülményei arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok különleges szolgálata által szervezett szándékos provokációról van szó. A Sevcsenko-eset körüli propagandakampány célja az, hogy leplezzék a különleges szolgálat szennyes cselekedeteit, állapította meg az esettel kapcsolatban kiadott TASZSZ-közlemény. AIX. szakszervezeti világkongresszus tárgyalásai Hazánk fővárosában tanácskozott a IX. szakszervezeti világkongresszus. A világ mintegy 260 millió szakszervezeti tagját 140 ország 350 szakszervezetének több mint ezer küldötte képviselte. A kongresszus a szakszervezeti jogokért vívott küzdelem, a békeharcban való részvétel és a gazdasági harc jegyében tanácskozott. A megnyitáson részt vettek pártunk és kormányunk kiemelkedő személyiségei. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök üdvözlő beszédet mondott. — Örülök annak — mondotta Husák elvtárs —, hogy a szervezett munkásosztály és a dolgozók képviselőinek ez a nagy világfóruma hazánk fővárosában ülésezik. A Szakszervezeti Világszövetség nagy céljai nemcsak a csehszlovákiai szakszervezetek munkakoncepcíójának, hanem a csehszlovák állam koncepciójának, céljainak és érdekeinek is megfelelnek. Beszéde további részében Husák elvtárs méltatta a szakszervezetek békeharcos szerepét. A tanácskozással kapcsolatban megjegyezte, hogy az tulajdonképpen folytatása, intenzívebbé tétele annak a több mint 100 éves nemes küzdelemnek, amelyet különféle országok szakszervezeti tagjai vívnak a dolgozók jogaiért, a szociális Igazságért, a társadalmi haladásért, az emberek békés életéért. — Növekszik a szakszervezeti mozgalom jelentősége az egyes országokban és a nagy nemzetközt szervezetekben játszott szerepe — folytatta Gustáv Husák elvtárs. Egyre jobban előtérbe kerül a különféle szakszervezeti szervek együttműködésének szükségessége, az összes fő kérdésekben a nemzetközi szolidaritás szilárdítása. A világ gazdasági helyzetével kapcsolatban megállapította, hogy a világ nagy részén gazdasági válság van. Nehéz körülmények között él azoknak az országoknak a népe, amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmati uralom alól, s keresik a szabadsághoz, a gazdasági, a kulturális és a szociális fellendüléshez vezető utat. Segítségre és együttműködésre van szükség az évszázados különbségek felszámolása terén. A szakszervezeti mozgalom, amely országonként és nemzetközi viszonylatban is hatalmas erő, sokat tehet, sokat segíthet ebben. A kongresszus tanácskozását Enrigue Pastorino, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke nyitotta meg és vezette. Karel Hoffmannak a csehszlovák, és Alekszej Sibalovnak, a szovjet szakszervezetek elnökének üdvözlő beszéde után Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára mondott beszédet. A kongresszusnak üzenetet küldött Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Üzenetében többek között hangsúlyozta: „Nincs fontosabb feladat, mint a lázas fegyverkezés megszüntetése. Az imperialista reakció és a nemzetközi feszültség enyhítésének ellenzői fokozzák a fegyverkezést.“ Majd így folytatta: „A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy megakadályozzon egy újabb világháborút és megállítsa a háborús előkészületeket. A dolgozók és a szakszervezetek akciöegysége a nemzetközi munkásosztály erejének egyik fő forrása. A Szovjetunió és a szocialista országok dolgozói, Internacionalista kötelességükhöz híven, a szervezett munkás- és szakszervezeti mozgalom erőinek egységére törekszenek. A szovjet szakszervezetek aktívan együttműködnek a Szakszervezeti Világszövetséggel. Támogatják a világszövetség arra irányuló törekvését, hogy osztályalapokon egyesüljön az összes szakszervezeti szövetség. Segítik tekintélyének növelését, munkája hatékonyságának fokozását. Sikeres munkát kívánok a IX. szakszervezeti világkongresszusnak, valamennyi résztvevőjének az összes ország dolgozói egységének megszilárdítása érdekében.“ — fejezte be üzenetét Leonyid Brezsnyev elvtárs. í A békés együttműködés a bizalom jegyében
