Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-22 / 16. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 22. 4 Több figyelmet érdemel az újító- és feltaláló-mozgalom szövetkeze teinkbeu Nagyobb teret a kezdeményezésnek Az újító- és feltaláló-mozgalom szö­vetkezeteinkben, mezőgazdasági üze­meinkben a dolgozóknak olyan irányé kezdeményezését mutatja, mely a ter­melés meggyorsítását, minőségi javí­tását és gazdaságosságának tokozását célozza. E mozgalom, amint azt a nemrég megtartott nyilvános ellenőr­zés is bizonyltja, népgazdaságunknak, az egyes üzemeknek és ezen tálme­­nően minden egyes dolgozónak, egyénnek is komoly anyagi előnyt biztosít, jelentős összegek megtakarí­tását teszi lehetővé. A műszaki alkotókészség támogatá­sára, a dolgozók ilyen jellegű tevé­kenységének ösztönzésére az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma, az SZFSZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága, a Mezőgazdasági és az Élelmiszeripari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága a találmányok és újítási javaslatok országos versenyét indí­totta el. A mezőgazdaságban és az élelmi­­szeripari ágazatban dolgozók a legna­gyobb társadalmi hasznot biztosító újítás, a legértékesebb találmány be­nyújtásában. valamint a legaktívabb újító cím elnyeréséért versenyeznek. Az egyes szervezetek, üzentek viszont az újító- és feltaláló-mozgalomban el­ért legjobb eredményért állnak ver­senyben. E mozgalom megszervezésének el­engedhetetlen részét képezi az. hogy eredményeit rendszeresen, féléven­ként értékelik és évente nyilvánosan ellenőrzik. Az ellenőrzés célja a szer­vezeteknek e feladatból eredő köte­lességei teljesítésének elbírálása, ér­tékelése, ugyanakkor pedig kellő fel­tételek kialakítása a feltalálók ás újítók alkotó kezdeményezésének fej­lesztésére. s egyben a szerzők útba­igazítása és igazságos jutalmazása is. Ami e mozgalom kibontakozását illeti szövetkezeteinkben, támogatása terén jelentős szerepet tölt be a járási me­zőgazdasági igazgatóság aktív és el­kötelezett ténykedése, amit a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságával karöltve végez. A mozgalom kibontakoztatására kellő gondot fordító járások között említhetjük a Dunajská Streda-i (du­­naszerdahelyi), a galántai, a trnavai, a Nové Zámky-i (érsekújvári), a lu­­éeneci (losonci), a žilinai, a poprádi és a prešovi járásokat. A nyilvános ellenőrzést végző bi­zottság a dunaszerdahelyi járásban az 1977-es esztendő e mozgalmának helyzetét elemezve arra a megállapí­tásra jutott, hogy a járás mezőgazda­­sági üzemeiben az újítók figyelme a termelés olyan műszaki kérdéseinek megoldására irányult, amelyet a ha­todik ötéves tervidőszakra kidolgo­zott műszaki fejlesztési terv megsza­bott. Az újítók összesen ötvenhat mó­dosító javaslatot, újítást nyújtottak he, s ezek társadalmi értéke felhasz­nálásuk során tavaly egymillió 539 ezer korna összeget tett ki. A járás szövetkezetei közül e téren a csiiiz­­közl, a dercsikai (jurová), a nagypa­­kai (Veľká Рака), az alistáli (Hro­­boňovo) a nagymagyari (Nový 2ivot) és a felbári (Horný Bar) szövetkeze­tek érték el a legjobb eredményt. A galántai járásban az ellenőrzést végző bizottság dolgozója J. Brezina elvtárs, az SZFSZ járási bizottságá­nak tagja a nyilvános ellenőrzés eredményei alapján elmondotta, hogy járásukban e versenybe a mezőgaz­daság minden szervezete bekapcsoló­dott. Összesen száztíz újítási javasla­tot nyújtottak be, ezek közül hetven­négy a szövetkezetekből érkezett. A találmányok és az újítási javaslatok társadalmi hasznának pénzben kifeje­zett értéke az elmúlt év sorén meg­haladta az egymillió hétszáznyolc­­vankétezer koronát, ami háromszáz­­harmincötezerrel több mint az előző esztendőben. — Az érdekelt szervek és szerveze­tek e mozgalom fejlesztésében kifej­tett gondoskodása — mondotta Brezi­na elvtárs — abban mutatkozik meg, hogy az egyes feladatokat a szövetke­zetek és a többi mezőgazdasági üzem gépesítőinek értekezletein tárgyalják meg és megszervezzék a mozgalom fejlesztését szorgalmazó dolgozók is­kolázását. Minden ilyen iskolázás vizsgával zárul. A tavalyi verseny értékelésekor a legjobb eredményt a deáki (Diakov­­ce) szövetkezet érte el, ahonnan nyolc értékes újító javaslat érkezett. A mozgalomban résztvevők közöl meg kell említeni G. Pauer elvtársat, a Pusté Sady-i szövetkezet dolgozóját, a többszintű istálló feltalálóját. Talál­mányának gyakorlati megvalósítását 1977 elején kezdték meg. Hasonló jó eredményeket mutatnak fel mezőgazdasági üzemeink dolgozói a többi említett járásban is. A kár csupán az, hogy ez a mozgalom még nem gyökeresedett meg mélyen Szlo­vákia minden egyes járásának mező­­gazdasági üzemeiben, s ezáltal nép­gazdaságunk komoly anyagi és pénz­értékekkel lesz szegényebb. Tehát mindenütt biztosítsunk tág teret e kezdeményezésnek a kellő feltételek kialakításával. JOZEF PROKEŠ, mérnök Oktatással a jobb ellenőrző tevékenységért Mindannyiunk előtt ismeretesek a daság elé kitűzött igényes feladatok, őrző munka színvonalának állandó e Ezt a célt szolgálta a lévai (Levice) járás mezőgazdasági üzemel ellenőr­ző bizottságainak és üzemi ellenőrei­nek Dudlncén (Gyügyön) megtartott háromnapos Iskolázása. Az SZLKP KB, a JNB Népi Ellenőrző Bizottsága, a )MÍ és a Nitrai Mezőgazdasági Főis­kola képviselői adtak elő többek kö­zött a párt mezőgazdasági politikájá­ról, az ellenőrzés hatékonyságának szüntelen növeléséről, a szövetkeze­tek munka- és szervezési rendjének egyes kérdéseiről. Igen értékes elő­adást tartott Ivan Majerčák mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola do­cense, „A vezető dolgozók lélektani szemléletmódja és a szociális prog­ram megvalósítása1* címmel. A több XV. pártkongresszus által a mezogaz­­melyek csupán az irányító és ellen­­melésével teljesíthetők. mint harminc résztvevő a vita során és az egyes előadások közti szünetek­ben kicserélte a mindennapi ellenőr­ző munka területén szerzett tapaszta­latait. Szükséges megemlíteni, hogy a Já­rás mezőgazdasági üzemeinek ellen­őrző szervei és azok tagjai általában jő, vagy közepes teljesítményt nyújta­nak. Vannak azonban ellenpéldák is, mint pl. a bátovcei, az alsópéli (Dol­ný Piai), a felsőszemerédi (Horné Se­­merovce), a garamkálnai (Kalná nad Hronom) és a tompái (Tupá) szövet­kezetek, hol az ellenőrző munka szín­vonala enyhén szólva igen alacsony. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ott, ahol a vezető tisztségviselők ér­tékelik és szem előtt tartják az ellen­őrzés fontosságát és szükségességét, valamint megbecsülik a választott el­lenőrző szervek munkáját, nincs baj. A járásban több üzemi ellenőr fejt ki jó tevékenységet, mégj>edlg a Zse­­lízi és az Ipolysági (Želiezovce, Šahy) Állami Gazdaságokban és a lévai Ag­­rostavban. Megállapítható, hogy a szóban forgó iskolázás teljes mérték­ben teljesítette küldetését, a résztve­vők gazdag politikai és szakmai is­meretekkel tértek vissza munkahe­lyeikre, melyeket remélhetőleg alkal­maznak majd. A jmi ellenőrzési osz­tálya egyébként kidolgozta a közgaz­dasági agitáció és a propaganda idő­tervét, melynek alapján a hasonló iskoláztatásokat rendszeresíteni sze­retnék, egyre több és színvonalasabb előadó bevonásával. Ábel Gábor A két „szomszédvár“ Nem a Vörösmarty megénekeltö, egymással ádáz harcot folytató szom­szédvárról szól ez a beszámoló, ha­nem két testvéri együttműködésben, egyetértésben dolgozó jóKlrű kerté­szeti ágazatról. Pontosabban a Horná Potőű-i (Felsőpatonyi) Efsz virág- és zöldségkertészetéröl. A kertészkedést sokáig úgy tartot­ták számon, hogy itt nagyon nehéz a szakosítás, hiszen ebben az ágazatban a termelésen kívül nagy figyelmet kell szentelni az értékesítésnek is, a­­mlhez jé minőségű, bő választékot kínáló áru szükséges! A felsőpatonyi példa alaposan rácáfol erre a ma már idejét múltnak mondható feltéte­lezésre. A két kertészeti ágazat pár­huzamosan termel egy szövetkezeten belül, a megváltozott közgazdasági környezet azonban megkövetelte és lehetővé tette a két ágazat szakirá nyának meghatározását, és szakága­zati irányítását. Ottjártunkkor Zsemlye Lajostól, a virágkertészet vezetőjétől megtudtuk hogy a helyi efsz-ben 1971 őta fog lalkoznak virág, pontosabban a szegfű termelésével. Huszonegy áros nö­vényházuk évi termelési értéke egy­millió koronán felül van, s a szövet kezet tiszta bevételének egyik fontos forrását képezi. A termesztés inteo zív, a szegfűt optimális környezetben, a lehető legrövidebb idő alatt virág zásra késztetik. A módszer másik lényeges szempontja, hogy az értéke­sítést meghatározott dátumra rögzí­tik. Ez szegfűre vonatkoztatva a no­vemberi — decemberi virágoztatást jelenti. Zsemlye elvtárs véleménye alapján nagy súlyt helyeznek az üzleti kor­rektség betartására. Ennek értelmé­ben az árut nem válogatják, s a lá­vát nem igyekeznek helyben értékesí­teni. Szerinte az sem volna Illő, ha a novemberi szegfűt szabadpiacon ér­tékesítenék, a januárival pedig a fel­vásárolót, a Záres Bratislavát örven­deztetnék meg. Dísznövénytermesztésben hatványo­zottan érvényesül a jó kertészeti ér­zék és a képzettség. Ebből a szem­pontból is dicséret illeti a Méhesné, Szalainé, Závarcsikné, Kiss Rozália, Kiss Vinia, valamint Gavlider Katalin alkotta kollektívát. Gavlider Katalin megállapítása sze­rint a kiültetés, a növekedés-szabá­lyozó vegyszerezés, a fertőtlenítés, az öntözés stb. mind igényes munka, melyre nagyon oda kell figyelni, mert minden apró mulasztás végzetes le­het. * Varga Mihályt, a zőldségkertészet vezetőjét, birodalmában, a fóliasátrak közöt találtuk, ahol a szombati nap ellenére tíz-tizenkét asszony szorgos­kodott. A főkertész örömmel újságol­ta, hogy a zöldségkertészetben ha­gyománya van a szocialista brigád­mozgalomnak. A brigádtagok mind a minőség, mind a mennyiség terén ver­senyben állnak egymással, ami a terv teljesítésében, illetve túlszárnyalásá­ban nyilvánul meg. A Bódis Júlia vezette 18 tagú szo­cialista brigád tagjai áldozatos mun­kát végeznek, gyakran szabad szom­batokon, vasárnapokon is dolgoznak a cél érdekében. A bronzérmes szocialista munka­­arigád eredményeire a szövetkezet vezetősége is büszke. Munka-kezde­ményezésben úttörő szerepet különös­képpen Bódis Erzsébet, Sidó Zsuzsan­na, Reczés Edit, Kovács Anna, Suránv Erzsébet és Gálffy Ibolya vállal. Ahol ilyen jó a versenyszellem, nem cso­da, ha tervüket évről évre túlteljesí­tik. Tavaly 1 millió kétszázezer koro­na bevételi tervüket négyszázezer ko­ronával túlteljesítették. A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére munkaszakaszukon kívül a faluszépí­tésben is értékes felajánlásokra vál­lalkoztak. A felsőpatonyi zöldség- és virág­kertészetben az elmondottakon kívül ésszerű takarékos gazdálkodásra Is törekednek. A közeljövőben mindkét kertészet áttelepül az épülő termál­fürdő közelébe, hogy a termálvizet éppen olyan eredményesen hasznosít­sák, mint a kertészet szakembereinek és dolgoziónak tapasztalatait és szor­galmát. CSIBA L. Céljukat elérték folytatják A Csilizközi Efsz dolgozói és a szövetkezet termelésében tevékeny­kedő huszonöt szocialista brigád az elmúlt évet sikeresen zárták. A bevételi tervüket minden munkaszakaszon, mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztésben túllépték. A NOSZF 60. évfordu­lója tiszteletére vállalt kötelezettségeiknek Időben eleget tettek, sőt magasan túlszárnyalták felajánlásaikat. A sikeren felbuzdulva ezt az évet a Februári Győzelem 30. évfor­dulója méltó megünneplésének jegyében kezdték. Egymillió 300 ezer 300 korona értékű vállalással köszöntik a jubileu­mi évet. Társadalmi munkában 1370 órát a „Z“ ak­ciókban, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején és környezetük csinosítására dolgoznak le. Az ener­gia-takarékosság keretében a villanyáram fo­gyasztásban ötezer koronát takarítanak meg. üzemanyagon és kenőolajon 91 ezer 800 koronát spórolnak. A termelési feladatokból eredő bevéte­leket 748 ezer koronával növelik. Az erőtakarpiá­­nyok gazdaságos felhasználásában 147 ezer koronás megtakarítással számolnak. Az önkéntes véradók szolidaritási alapjába hétezerkilenc­­száz koronát adnak. Minden munkát agrotechnikai határidőben vé­geznek el, és a zootechnika! szabályokat is szigorúan betartják. A szövetkezet dolgozói minden olyan alkalmat megragadnak, ami elősegíti feladataik teljesítését. Arra törekszenek, hogy így, közös erővel, még jobb eredményeket érjenek el. Öllé Ferenc A sládeókovcei Haladás Efsz egyik részlegén a gazdasági épületek körül terjengő illat minden kétséget kizá­róan hirdette, hogy a tejtermelés köz­pontját képezi. Körös-körül a tejes­üvegek, a fehér köpenyben dolgozó asszonyok még megerősítették ezt a benyomást. Ebben a szövetkezetben az idei év januárjára tervezett 260 ezer liter tej helyett 271 ezer litert termeltek ki, a tervet 104 százalékra teljesítve. — Februári tervteljesftésünk szintén kö­zel őt százalékos növekedést mutat — tájékoztatott Karol Radhovský, az ál­lattenyésztés vezetője. baja. Ezt a jelenlegi hatalmas állo­mány mellett csak jóval nehezebben lehet megállapítani. Viszont az ilyen nagyüzemi termelés előnyei teljesen háttérbe szorítják a hasonló hiányos­ságokat. Ottjártunkkor a farmon csupán né­hány ember volt, akik a teheneket és az állásokat tisztogatták. — Az Idei esztendő első hónapjá­ban az általunk kitermelt tej egész mennyisége I. minőségi osztályú volt.­­Tavaly az év elején még II. minőségű tejet adtunk le, de már a második negyedévre sikerült az egész tej­­mennyiséget első osztályúra javítani. A Jozef Horváth az állások délutáni kitakarítását, tisztításét végzi. A farmon dolgozó Pavol Sabo ép­pen ellenőrzi az esti fejesre elő­készített fejűberendezést. (A szerző felvétele) ► Türelmetlenül és nagy igyekezettel húztuk fel a fehér gumlclpöket, hogy a tehénfarmot közvetlen közelről is megtekinthessük. — Ha a legpontosabban be akar­nánk tartani az összes higiéniai sza­bályt és előírást, úgy most zuha­nyoznunk kellene, valamint ruhánkat is az Itt használatos munkaruhára kellene felcserélnünk — jegyezte meg Radhovský elvtárs. Amikor a hatalmas, tágas — nem Is istállóra emlékeztető — csarnokba léptünk, első benyomásunk az volt, hogy egy gyárban vagyunk. A külön­féle berendezések, kábelvezetékek csak növelték meglepetésünket. Meg­tudtuk, hogy ezen a farmon (amely csupán négy esztendeje üzemel) 950 tehenet tartanak. Maga az istállőcsar­­nok huszonöt ár területet foglal el. A teljesen automatizált üzemelésnek jelentősek az előnyei. Egyetlen em­ber ezen a farmon négyszáz tehenet gondoz. Ilyesmiről a fejőgulyások né­hány évvel ezelőtt még nem is álmod­hattak. Igaz ugyan, hogy a múltban, amikor egy fejőnő húsz tehénről gon­doskodott, minden egyes állatát töké­letesen Ismerte, tudta, melyik mikor evett kevesebbet, mikor volt valami Távozásunkkor még egyszer meg­csodáljuk a betoncsarnokokat és ma­gunkban megállapítjuk, hogy az Ilyen üzemet valóban tejgyárnak nevezhet­jük. MATIS PAVOt ■ T ejgyár. \

Next

/
Thumbnails
Contents