Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-15 / 15. szám
1878. április 15. SZABAD FÖLDMŰVES átyusföld telicei (*ókszelőcei) szövetkezetében három bronzérmes szocialista brigád működik. Sőt, közülük egy már as ezüstérem közeli várományosa. Tehát jelentős mennyiségű azoknak a dolgozóknak a száma, akiket méltán megillet a példás, avagy élenjárd jelző. Lelkiismeretességükhöz, becsületességükhöz sem (ér semmi kétség. Elsősorban a közösség, a társadalom érdekeit tartják szem előtt, ezeknek rendelik alá egyéni érdekeiket. Más szóval, rövidebben: jó közösségi emberek. A közelmúltban két munkacsoport közölte eltökélt szándékát a szövetkezet vezetőivel: szeretnének bekapcsolódni a szocialista brigádmozgalomba, magukévá téve annak legfőbb alapelveit: Dolgozni, tanulni, élni — szocialista módon. E két munkacsoport soraiban is számos a kezdeményező, példamutató dolgozó. Az olyan ember, aki lelkesedni tud a közös célok eléréséért, a szövetkezeti termelés és irányítás fejlesztéséért, amellett a hibák, fogyatékosságok megelőzéséért száll sikra, s meg nem alkuszik soha... A brigádokról, munkacsoportokról majd más alkalommal írunk. Ezúttal két női állatgondozót ragadtunk ki a jók, a példásak közül. Ok nemcsak a termelésben állják meg helyüket, hanem osztoznak a nagy család, a szövetkezet gondjain is — vezetőségi tagok. Részt vállalnak azokból a feladatokból, amelyek a közös gazdaság vezetőire hárulnak. S ez nem csekélység! Többletmunka — és felelősség. Sok mindenről beszélgettünk, hatszemközt: a terv- és munkafegyelemről, a közös munkához és a dolgozóknak egymáshoz való viszonyáról, a munkahelyi közérzetről, a kezdeményező-készségről, az elanyagiasodásnak a közösségi életre gyakorolt negativ hatásáról, stb. SZÉPITGETÉS NÉLKÜL Múltról, jelenről esik szó. Családról, közösségi munkáról, ellátottságról. B a h u r e к Ilona tfz éven át fejő volt. Tizennyolc évesen ült a tehén alá először, akkor jóformán még azt sem tudva, melyik oldalról... Tizenkét esztendeje pedig már a baromfitelepen dolgozik. — Bizony, az idő tájt nagyon szűkösen jutott pénz a közös kasszából, pedig becsületesen megdolgoztunk érte. A férjemmel együtt dolgoztunk. A két gyerek is megvolt már... S alig kaptunk kézhez havonta 900—1000 koronát. Anyaszabadság? Ilyesmit akkor nem ismertünk. Nők a vezetésben Legfőbb értékmérő a becsületes, jó minőségű munka ♦ A munka nemcsak anyagi, hanem erkölcsi tényező is! + Kinek nem inge, ne vegye magára ... ф Azután a munkájáról beszél, a mostaniról. Szakavatottan, hozzáértően. — Tízezres tojóállományt gondozok harmadmagammal. Séver fajta. Menynyi a napi tojáshozam-terv? Nyolcezer. Mi tavalyelőtt elértünk átlagban kilencezret. A múlt évben már nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A tyúkok körében kannibalizmus ütötte fel a fejét, majd hatalmas méreteket öltött. Emiatt nagyarányú volt az elhullás, ami a tojástermelésre is kedvezőtlenül hatott. — Mivel sikerült megfékezniük? — Csőrkurtitással. Más nem segített. — Mennyi az ávi hozamterv tojónként? — A tervünk erre az évre 240-et irányoz elő. Ha vész, betegség nem jön közbe, s a takarmányellátás is kielégítő, úgy elérhető a 250 darab. Persze, nagyon fontos a munkához való helyes viszony, a szakértelem is. lómagam — társaimmal együtt — örömmel teljesítem a rám háruló feladatokat. No meg a felelősségérzeten is múlik. Bahurek Ilona rendszeresen gyarapítja szakmai-politikai tudását. Öntudatban, áldozatkészségben, szorgalomban és szellemiekben társai fölé magasodott. A 22 év, amit a szövetkezetben eltöltött, teljesen megváltoztatta életfelfogását, gondolkodásmódját, jó közösségi ember vált belőle. HA A PÉNZ ÖRDÖGE MUNKÁL... Presszel Ilona is vezetőségi tag, immár hat éve. S huszonhat éve vallja magáénak a közös gazdaságot. Dolgozott a kertészetben, a szárítóüzemben. most meg az állattenyésztésben. 0 is felhozta, mily csekély pénzösszegért dolgoztak a kezdeti években. — Mostmár rendes kerékvágásban halad az életünk. Megvan mindenünk. Lányom ápolónő, fiam meg a búsipari szakmát tannlja. Van már egy unokám is, olykor-olykor azt dédelgetem. A férjem is, a vöm is kommunista. Én nőszövetségi és vöröskeresztes tag vagyok. Hetente két órát elcsípek a szabad időmből: énekpróbákra járok, s fellépésekre is sor kerül. Elmondja: főleg az utóbbi négy évben ér el a szövetkezetük jó eredményeket — s természetesen ők is! — a hústermelésben. Átlagban, naponta és darabonként 62 dekás súlygyarapodást értek el a sertéshizlaldában. Az előhizlaldában a felhfzásl terv 42 deka, átlagban, s 50 dekát is elérnek, ami jó eredménynek számit. Főleg a múlt évre volt jellemző ez az eredmény. Felsóhajt Presszelné, majd kirukkol egy „nemszeretem-dologgal“ is, ilyeténképpen: — Azelőtt valahogy jobb volt a munkahelyi közérzet, az egymósközti viszony. Csoportokban dolgoztak az emberek, s tudtak örülni eredményeiknek. jobban lelkesedtek, megvolt a húzóerő, a pénz, amiből akkor nemigen jutott a takarékpénztárba... Most meg a fordítottja állt elő: az emberek jómódúak, nincsenek anyagi gondjaik. Legfeljebb csak olyan gondjuk van, hogy mire ia költsék a pénzük egy részét... Mert jócskán marad még ezen kívül a bankban is. — Létjogot nyert a szólásmondás: „Az én házam, az én váram ... “? — Sajnos, fgy van. A fényűzés került előtérbe. A pénz ördöge incselkedik az emberek egy. részével. Métely ez. mert önzővé válnak egyesek, s önmagukba fordulnak, magukkal törődnek sokkal többet, mint a közösség gondjával-bajával. Ez károsítja a közösségi szellemet. Ami nincs rendjén ...! Osztom Presszelné őszinte véleményét. Lelkének kitárulkozása jelez. Ügy hisszük: a szellemiekben gazdagodás előtérbe helyezésén a sor, méghozzá mielőbb, nehogy a közösség „szekere“ kátyúba fulladjon ... Szocializmust építő társadalmunkban a legfőbb értékmérő az emberek megítélésében s a közös javakból való részesedést illetően a munka. Ez pedig nem lehet csupán annyagi kérdés. sőt: éppen a szocialista társadalmakban válik a munka egyre fontosabb erkölcsi tényezővé. Az erkölcsi megbecsülés viszont közösségi, társadalmi ügy. Tehát törődjenek többet ne csak önmagukkal, egymással 1st így sokszorozódhat meg a közösség ereje, válhatnak valóra maradéktalanul az éves terv célkitűzései, igényes feladatai. Csakis fgy lehetnek valóban jó közösségi, szocialista típusú emberek. N. Kovács István Mennyire vártukI S lám, megérkezett. Virágba borultak, kilombosodtak a fák. Zöldéit erdő, mező. Zsendill az új vetés. Bársonykék ibolyát szednek csokorba, s viháncolnak, kergetöznek a gyerekek. Több pattanás virul a pelyhedzö állú, tizenéves kamaszok képén is. Mutatósabban, sokat-sejtetöbben ' öltöznek már а пбк, s még a munkában megfáradt öregeknek ts klbírhatóbban, enyhülést ígérőén szaggat a reumáfuk, fáf az ízületük. Hanem azért a tavaszt Igazán látnt-érezni mégiscsak a természetben, erdőn-mezőn lehet. Ott, ahol már nem — vagy csak alig — lehet észrevenni a kémények füstjét, a gépkocsik százaiból kipufogó gázt és csupán a hódító Illatú, friss levegő ölelt körül az embert. Ahol a szemtelen fekete varfúsereg károg és köröz a hatalmas szövetkezeti táblán berregő, serénykedő traktor fölött, s ahol mint Petőfi Sándor: „TEL VÉGÉN“ című versének szép sorait harsogná a táf: „Örültök ugye a ktes tavasznak? / Maholnap elfő, s annyi élvet adl / A réteken majd méhek táboroznak, / megostromolnt a virágokat A tavasz legelső hírnökeként sokan a hóvirágot emlegetik, holott a tél végi enyhe napok hatására számos más virág is kibontotta sztrmalt, mint az úgynevezett téltemető ts. Ez az eredettleg a Földközi-tenger mellékéről elszármazott, nálunk ts fellelhető ritka növény rendszerint a hóvirággal egyidöben nyílik, áprilisig. A völgyek mélyén és a gyertyános-tölgyes erdők táfán Ilyenkor valóságos vtrágszönyeget alkot. Mindezt — s még sok mást — egy tavaszleső, áprilisi, hétvégi sétán tudtam meg LuCenecen ILosonci, az ébredő madárdalos erdőhöz és több tucat hétvégi házhoz vezető út mentén, egy 77 éves öregembertől. Aznap tenyérnyi felhőt sem pipáltak a várost köszörülő, kékesszürke fátylat hordó hegyek. Sütött a nap, a kiskertekben szorgos kezek korai vetemények magvait vetették sorra. És ekkor egyszeresük a mezőgazdasági szakközépiskola felett egy gólya repült a közeli, hathektáros víztároló — a város nagy nyárt „fürdőkádja" — felé, lassan, méltóságjegyezte meg és tekintetével végigpásztázta a bokros, zöldelló árokpartot. — Régebben, fiatalabb koromban este, meg hajnalban alig lehetett az úton járni, annyi volt a gólya-eleség. Nekiugrottak az ember lábának. Most mutasson egyet is... I — Igaz, amit mond, mostanában ritka látvány a tavaszi békavándorlás. A kettő pedig — a béka és a gólya — nagyon is összetartozik. teljes szárnycsapásokkal. Rácsodálkoztam, mert úgy tűnt, mintha elmélázott volna a vasút mellett ágaskodó toronydarukon és a tavaly óta • felépült, 8—12 szintes, nagyablakos házakon. Néztem a messziről visszajött kedves vándormadarunkat, amint béka-reggelit „készíteni ment magának“ a villanytelep mögötti szittyős-vizes rétre, amikor utolért és mögöttem megszólalt egy szikár, őszhafú, idős ember. —• Ha tudta volna, hogy ilyen enyhe lesz a telünk, akkor előbb megjön, de hiába is főtt volna... — mondta és a gólya felé intett a fefével. — Ugyan, miért? — kérdeztem rögtön. — Száraz Időben nem talál eleséget magának. Az idei tél meg bizony csapadékszegény volt — — A mi gólyánk nagyon meszsziről jött, sokat evezett, mire ideért. — Honnan tudja? — hitetlenkedtem. — Sovány, nagyon sovány яге gény ke. Útközben nem eszik, csak hajt, evez szegény a nagy szárnyaival országok tucatján át. Nálunk erősödik majd meg a családalapításhoz — verébricsafos fészkén. Dehát ez már nem is annyira fontos, lényeg az, hogy ismét megjöttek, mint ahogy a fecskék ts itt vannak ...A kankalin is a tavasz hirdetője. Az idén azonban a húsúét előtti váratlan havazás, no meg az éjszakot fagy is megcsípte kicsit, azért bámulták meg gyorsan a szirmát... De egyáltalán ismert, amiről beszélek? — Nem nagyon dicsekedhetem vele. Csak azt tudom róla, hogy sárgát virágzik és itt-ott nálunk a lakótelepen is látható, s ha jól tudom primulának hívják. — Az — nevetett fel emberem — a növény latin neve. Linné, a nagy botanikus szerint, de szülőfalumban, a Duna partján népiesen medvefülnek és magyar kankalinnak is nevezik egyesek. A jégkorszakból maradt ránk. Többféle változata is van. Hát ennyi csupán az egész ... Valamikor, aktív tanítóskodásom idején — mert földrajz és biológia szakos pedagógus voltam több mint 40 évig — úgy fújtam a növények latin nevét, mint a hívő az Imádságot... Mostmár kicsit feledékenyebb vagyok. Megöregedtem. De a virágokat ma is nagyon szeretem ... Van ts belőle jónéhány cseréppel a fiam lakásán, ahol éldegélek. Ezekkel bíbelődöm és töltök el sok időt, ez az én kedvtelésem. De minek ts dicsekszem, föfjön el egyszer hozzánk, ott lakunk a liget mellett, nagy emeletes, kertes családi házban ... Ha Miska bácsit keresi, akkor bárki útbaigazítja... Kellemes tavaszleső kirándulásomról jó hangulatban, a tiszta levegőtől felüdülve, sok látvánnyal, ismerettel gazdagodva, s egy bokor bimbós kankalinnal — azaz medvefüllel — tértem haza otthonomba. — Hidegen tartsa, öntözze szaporán és akkor sokáig dísz marad e növény odahaza is — javasolta új ismerősöm, amikor elköszöntünk egymástól. Elhiszem a fótanácsot, s abban sem kételkedem, hogy már tényleg' tavasz van szép hazánkban. Meggyőzött erről a zöldellő erdő és mező, a határban folyó lelkes munka — és a gólya, a tavaszt téltemető, valamint a medvefül. KANIZSA ISTVÁN Szakszerűbb irányítással jobb eredmények A Farnál (farnadi) Efsz már régóta a lévai Járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. A sikerek elsősorban annak köszönhetők, hogy a vezetőség és a tagság közötti viszony a lehető legjobb; az igényes feladatok teljesítéséhez közös erővel egységesen látnak hozzá. Blricz Ernő, a szövetkezet tapasztalt, nagy szaktudású elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági eredmények stabilizálódtak. Kilenc szocialista brigád és egy komplex ésszerűsítő brigád fejt ki jó tevékenységet. Meg kell azonban említeni, hogy az állattenyésztés szakaszán, még nem is olyan régen, bizony csak gyengébb eredményeket értek el. A szürkeségből csak nehezen tudtak kitörni. A járási szervek Is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, kisebb-nagyobb sikerrel. Aztán egyszeriben nagyot változott a helyzet, amikor a szövetkezetbe új zootechnikus került Strba István személyében, aki azelőtt a szomszédos nírovcel (nyíri) szövetkezetei is a járás legjobb tej- és hústermelői közé segítette példás tevékenységével. Tény, hogy két-három éve a farnadi szövetkezetben a környéken párját ritkító fejlődésnek lehetünk tanút. Nézzük a tavalyi eredményeiket. Ä tejeladásban járási viszonylatban másodikok lettek, tejtermelés! tervüket túlteljesítették, tehenenként napi 8,83 liter tejet fejtek. Anyánként 20,70 malacot választottak el, ami a járásban a harmadik legjobb eredmény. A borjúelválasztásban is a legeredményesebbek, 100 tehéntől 109,8 borjút választottak el. Húsértékesítési tervüket 108,6 százalékra teljesítették, s csak egy efsz előzte meg őket. Azon mezőgazdasági üzemek közé sorolhatók, melyek a sertés- és a szarvasmarhahús értékesítési tervét sikeresen teljesítették. A felsoroltakból is látható: a farnadiak valóban odaadó és lelkiismeretes munkát végeznek. Tavaly ősszel Is mindent elkövettek annak érdekében, hogy kellő feltételeket biztosítsanak a gazdasági állatok átteleltetésére. Bár takarmánykészletük minőségileg nem a legmegfelelőbb, az eredmények Ismét kedvezőek. Jelenleg tehenenként napi 8,53 liter tejet fejnek, ami jobb a tavalyinál, s a járásban a második legfigyelemreméltóbb eredmény. Tejeladási tervüket 110,1 százalékra (!) teljesítik. Jobb dolgozóik közül megemlíthetők: Sztrányák, Gergő, Szabó, Saláti, Dancső, Balázs, Papp, Juhos, Molnár és Rózsa állatgondozók, de a többiek is szinte valamennyien lelkiismeretesen, tudásuk javát nyújtva végzik feladataikat. Amikor Strba István fözootechnlkust megkérdeztük, milyen szervezési intézkedéseket tettek az Idei Igényes tervfeladatok teljesítése érdekében, így válaszolt: — Elsősorban az állatok hasznossága szerinti takarmányadagolást szeretnénk rendszeresíteni. Ugyancsak nagy figyelmet szentelünk a munkaszervezésnek, valamint a gazdasági állatok környezetének tökéletesítésére. Továbbra Is havonta értékeljük és ellenőrizzük a szemes és szálas takarmányok felhasználását, negyedévenként pedig a szocialista verseny és a brigádmozgalom terén elért eredményeket. Természetesen ezeket nyilvánosságra hozzuk, propagáljuk valamennyi dolgozó körében, s a legjobbakat kellőképpen jutalmazzuk. Az állattenyésztő részleg dolgozói az Idén is értékes szocialista kötelezettségeket vállaltak. Népgazdaságunknak 17 760 literrel több tejet, 180 mázsával több húst adnak terven felül. A malac- és a borjúelválasztás terén is jobb eredményeket érnek el a tervezettnél. Kötelezettégvállalásuk összértéke 364 180 korona. Meggyőződésünk, hogy a farnadlak az idén is hírnevükhöz méltóan szerepelnek az állattenyésztés, valamint a többi ágazat szakaszán. (ág)
