Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-08 / 14. szám

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1973. április 8.

Melyik fiatal ne szeretne, ha csak rövid időre Is, pilóta lenni? És nem klvánkoznak-e Cousteau kapitány nyomdokaiban kifürkészni a vízi világ titkait? A sort folytatni lehetne a motorozás, a rádiózás és a modellezés vonzásával, mert a fiatalokat mindig hatalmába keríti az, ami vonzó, rejtélyes és ismeretlen.

A fiatalkori álmok sokak számára valósággá válnak a HSZ jóvoltából. Erről az a beszélgetés is meggyőzött bennünket, melyet Pörsök Péterrel, valamint Horváth Gyulával, a HSZ Dunajská Streda-i Járási Bizottságának dolgozóival folytattunk.

A járás alapszervezeteiben versenyszerűen kétezer fiatal hódol a honvédelmi sportoknak. A különböző honvédelmi jellegű versenyekbe pedig közel tizenfegyezren kapcsolódtak be az elmúlt év folyamán.

hez; mert a repülőgép, illetve a mozdony vezetése nem is annyira szakma, mint hivatás, melynek szeretete gyakran a gyerekkorba nyúlik vissza.

A öalovói (nagymegyeri) könnyűbúvárok sikerei nyomán egyre nagyobb teret hódit ez a honvédelmi jellegű sportág Is. Nem szükséges különösképpen bizonygatni,' hogy a rendszeres úszás, testmozgás ezekből a fiatalokból edzett, egészséges felnőtteket farag.

Egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik a HSZ szakköreiben ismerik meg a rádiózás ábécéjét, a rr.orzéjeleket, a távirászatot, a mérőműszereket. A rádiózás egyben olyan sportág, amely komoly fizikai követelményeket is támaszt.

A gépkocsivezetés, a közlekedési szabályok ismerete — a tudomány és a technika korszakában — bizonyos

A lányok körében is népszerűek a honvédelmi sportok.

Az egyik legnépszerűbb honvédelmi sportág a sportlövészet, melynek versenyszerű űzését 101 lövészkör biztosítja. Vajon mi lehet a puska varázsa? A célzás, vagy a versenyzés izgalma? Talán mindkettő, de tény, hogy a járás sportlövői országos viszonylatban is számottevő szerepet játszanak. A čalovói (nagymegyeri) Pionírház mellett működő lövészkör versenyzőinek az éremgyűjteményet például három országos, s tizenkét szlovákiai bajnokság gazdagítja.

De sorra vehetnénk a többi honvédelmi jellegű sportágakat is, melyek a fiatalok széles körét vonzzák.

A rádióamatőrök közel kétszázas tábora tevékenykedik, gyakran maga barkácsolta adóvevő készülékkel. Fogva tartja őket a megismerés vágya: új barátokra találni, akár távoli országokban is. Az ifjú rádióamatőrök széles táborából 14-en úgyszólván az egész világgal kapcsolatot tartanak, közel négyezer az összeköttetésük száma. Közülük a somorjai Sárkány országos viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el.

A repülőmodellezők, vasútmodellezők. hajómodellezők és rakétamodellezők szakköri foglalkozásába 270-en kapcsolódnak be. Ez a hobbi gyakran híd a hivatáshoz — mint például a repüléshez, vagy a mozdonyvezetésmértékben az általános műveltség szerves része. A járás területén ennek megfelelően három autóiskola működik, melyekben évente körülbelül 1500-an tanulnak meg autót, motort vezetni, járművet szerelni. Az egyes autóiskolák mellett működő autósklubok irányításával rendszeressé váltak a különböző autós-motoros ügyességi versenyek.

Nem titok, hogy a HSZ külön figyelemmel kíséri a sorköteles ifjakat, segíti őket felkészülni a katonai szolgálatra. A járás területén az újonckiképző központok száma 29, ebből három központban folyik speciális kiképzés.

A HSZ JB patronálja az üzemeket, szövetkezeteket, iskolákat. Egyes szövetkezetekben rendszeressé váltak az elnök által felajánlott kupa elnyeréséért folyó honvédelmi jellegű sportversenyek, melyek lefolyását technikai eszközökkel, szaktanácsokkal segíti elő a HSZ járási bizottsága.

A HSZ kínálta technikai jellegű sportok többsége bátorságra, fegyelemre nevel. A fiatalok kemény munkával, sok-sok gyakorlás által nyernek edzettséget. Ez önmagában is nyereség, de a kedvtelésből űzött sport egyben formálja egyéniségüket is. neveli őket a békés építőmunkára és a haza védelmére. (Csl)

U* »ok • gazda, vagy egyáltalán ” nine» — mindkettő roses. Különösen a művelődésre vonatkozik ez, amely több ágazetú.

A trebtšov! (terebesi) Járásban 91 művelődési otthon jellegű intézmény van, s többségét a helyi nemzeti bizottságok tartják fenn. De nem csupán az intézményekre gondolunk a művelődés gazdáit keresve, hanem a sokféle rendezvény összehangolására, a párhuzamosság, az egészségtelen rivalizálás kiküszöbölésére is. Magya-A művelődés gazdái

rán a közművelődés irányításának színvonala a kérdés, mert jórészt i ezen múlnak az imént említett gon- I dók. Ezért is kapott nem kevés szót ez a téma a járási pártbizottság ülésén, amelyen a járás kulturális életének néhány kérdését vitatták meg.

Mi derül ki az összegezésből? Mindenekelőtt a jellemző helyzetkép, arnely szerint a járásban a közművelődés irányítására a párt- és az állami szervek nagy gondot fordítanak. A járási nemzeti bizottság plénuma tavaly két alkalommal, a helyi nemzeti bizottságok négy alkalommal tűzték napirendre a közművelődési témákat. Több járási és helyi fórum járult hozzá a tennivalók tisztázásához, így a — szinte valamennyi községben lezajlott

— nyilvános plénumülések, a szocialista brigádok tanácskozása és mások.

Mindinkább megfelel a nagyobb követelményeknek a hnb mellett működő kulturális bizottság, amely évente két alkalommal — a társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve

— összehangoló értekezleteket szervez. Ennek hatása a helyi kulturális tevékenység tervszerűségében, az intézmények eszközeinek jobb kihasználásában érezhető. Ugyancsak a járási művelődési otthon — közösen a jnb kulturális osztályával — végzi a

nagyobb rendezvények összehangolását, az egységes közművelődési program kidolgozását.

De mi valósul meg „lent“ a mindennapok gyakorlatában? A gazda szerepének és felelősségének vállalása még nem egységes a helyi nemzeti bizottságoknál. Egy részük a legjobb úton van ahhoz, hogy kialakítsa korszerű munkastílusát a közművelődés irányításában. A járásban már egyre több községben a hnb mellett fizetett kultúrfelelőst alkalmaznak, mint például Veiké Trakanyban (Nagytárkány), Somotoron (Szomotor), Michalanyban (Legénye), Nižný Žipovban, Prachovanyban és másutt. Ott, ahol a művelődési otthonok a szövetkezetek és az állami gazdaságok tulajdonában vannak, jó volna, ha fizetett kultúrfelelőst alkalmaznának. Ebből a szempontból a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint az SZFSZ Járási Bizottsága sokat tehet a továbbiakban.

Függetlenül attól, hogy a művelődési otthon kinek a tulajdonát képezi, a falu kulturális életét a helyi nemzeti bizottságnak kell irányítania. Nem egyformák azonban az adottságok, a körülmények — néhol a cél eléréséhez szükséges akarat sem. Előfordul, hogy a tanácsüléseken, falugyűléseken és másutt elhangzott jó javaslatok jegyzőkönyvekbe kerülnek, de megvalósulásuk késik, vagy elmarad. Sok a tanácskozás, a meddő vita, s kevesebb a tényleges kulturális munka. Ez főként a művelődési intézmények munkaprogramjaiban ütközik ki élesen. Alkalmam volt néhányba belelapozni. Némelyik annyira hasonlít a másikhoz, hogy csak a község, az intézmény nevét kellene kiigazítani, bárhol jó lenne, azaz sehol sem vennék nagy hasznát. Kevés helyen „szabják“ a község sajátos problémáihoz a programokat, s dobják félre a sablonokat, az általánosságba burkolózó „feladatjelölést“.

A gyengeségek ellenére is észre kell vennünk, hogy a trebisovi járásban a helyi nemzeti bizottságok a közművelődés irányításában pozitív eredményeket értek el, és sikeresen dolgoznak a CSKP XV. kongresszusa vonatkozó határozatainak megvalósításán.

Illés Bertalan

Lendülettel kezdtek

A CSEMADOK strekoví (kürti) szervezetének elnöke, Kasnyik Imre s titkára Dtranay György, akik a szervezetben az alapítástól állandóan tevékenykednek. Az utóbbi időben az elmúlt évtizedekhez viszonyítva a knltúrmunka kissé alábbha- i gyott.

Most újból aktívabban dolgoznak, és ezért dicséretet érdemelnek. A színjátszó csoportjuk Sipos jonőtől: „Majomszeretet“ című háromfelvonásos vígjátékot tanulta be. A szindara; bot Nothard Valéria tanítónő rendezte. A vígjátékot otthon már kétszer játszották s azonkívül Szimőn (Zemné), Rúbaňban (Fürön) és Bényben is sikerrel adták elő.

A színjátszáson kívül a fejlett énekkultúrát is szeretik a kürtiek. Nemrégen a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara nagy sikerrel szerepelt náluk.

A vezetőség tudatában van annak is, hogy az ismeretterjesztő előadások

Ä

A TESTNEVELÉS

AKROBATIKUS

MŰVELŐI.

Foto: -ttszintén lényeges alkotórészei a lakosság kulturális igényei kielégítésének. Az elmúlt napokban egy érdekes és értékes történelmi előadást rendezett a CSEMADOK, „A mohácsi csatáról és annak színhelyéről“. Az előadást M arosi Endre a Budapesti Történelmi Intézet tudományos dolgozója tartotta. A történész a legújabb kutatási eredmények alapján ismertette a csata helyét és annak lefolyását. Előadását színes diaképek és térképek vetítésével tette színesebbé.

Külön ki kell emelni azt a körülményt, hogy a mintegy kétszáz résztvevő közül a negyedrész iskolai tanuló volt, akik különös érdeklődéssel hallgatták az előadást. Az előadás után több kérdést intéztek Marosi Endre történészhez. A színes diaképekkel vetített előadást majdnem másfél órás vita követte.

Ezen előadás megrendezése is a kürti szervezet vezetőségének jő munkájáról tanúskodik. (H. L.)

КВНВМП

Baj van a szerelemmel

Garamgyörgyön (Júr nad Hronom) az elmúlt évben elsősorban a CSEMADOK helyi szervezete jóvoltából pezsgő kulturális élet folyt. Tagságuk eszmei és politikai nevelésén kívül nagy súlyt fektettek a szervezeti élet fejlesztésére. Nagy sikerrel mutatták be odahaza és a környező falvakban Lovicsek Béla: Baj van a szerelemmel című színművét, mellyel az amatőr színjátszók járási versenyén harmadik díjat nyertek. Ezáltal meghívást kaptak a szín látszócsoportok C kategóriájú kerületi versenyére, melyre Udvardon (Dvory nd Žltavou) került sor. Habár itt nem értek el helyezést, mégis öröm volt számukra, hogy ott lehettek a kerület legjobb színjátszói között.

Ugyancsak jól működött a menyecskekórusuk is, melynek teljesítményét nagyra értékelte a járási népművészeti fesztivál közönsége is. Menyecskekórusuk és táncoló lányaik képviselték a szervezetet a nyitrai országos aratóünnepélyen is. i

Természetesen a község társadalmi és politikai rendezvényein is számos keretműsort biztosítottak. Mindenekelőtt Molnár Rózsa elnök és Kácsor Béláné kultúrfelelős munkáját kell kiemelni; ők a szervezési gondok nagy részét saját problémáiknak tekintik.

Az idei tevékenységüket a Februári Győzelem 30. évfordulója jegyében végzik. Megemlékeznek a nagy jelentőségű évfordulóról, betanulnak egy háromfelvonásos színművet, s „Énekel a család“ címmel egy kabaréműsort.

Az idén is beneveztek a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos versenybe, és a járási népművészeti fesztiválra. A menyecskekórus és a tánccsoport rendszeres tevékenységet fejt ki. Meg-% emlékeznek irodalmunk nagyjairól, közös kirándulást szerveznek, s a község fejlesztése céljából 250 érát dolgoznak le társadalmi munkában.

—ág-A CSEMADOK Nové Zámky-I (érsekújvéri) helyi szervezetének honismereti köre újabb érdekes ismeretterjesztő előadást rendezett.

Címe: „A MAGYAR BETYÄRVILÄG“. Az előadásból a hallgatóság megismerhette a „betyárvilág“ lényegét. Dr. Katona Imre előadásában kihangsúlyozta, hogy a „betyár“ nem magyar különlegesség; ez minden balkáni közép-európai nép körében közismert. A betyárok — a feudalizmus korában — szökött katonákból, elűzött jobbágyokból, törvénysértő parasztokból, kisnemesekből kerültek ki. A betyárt bárki bárhol leüthette, büntetés nélkül, sőt, vérdíjat is kapott érte.

A „betyár“ szó a perzsa eredetű „bekiar“ szóból származik. A 18. században átvett betyár szó a magyar nyelvben fokozatosan „megszépült“, s a „nőtlen férfi“ alapjelentéséből egyre inkább bujkáló népi hőst jelentett, aki életét munka nélkül tartotta fenn, és az elnyomott népnek igyekezett igazságot szolgáltatni.

A betyár szó a 18. századtól használatos a szlovák nyelvben is. Ugyanettől az időszaktól kezdve váltak a betyárok közkedveltté, s kerültek be a népköltészetbe és az irodalomba.

Az előadó néhány híresebb betyár életével is megismertette a közönséget. Az első nevezetes betyár: Angyal Bandi, eredeti nevén Onódi András volt.

Sobri Jóska (Pap József) a Vas megyei Sobort községben született, a Bakonyban tevékenykedett társaival.

A Tisza-vidék híres betyárjaként Bogár Imrét említette.

Berettyóújfaluban Zöld Marci vált ismertté, aki a katonaságtól szökött meg. Öt Petőfi is megénekelte.

A betyárok iránti rokonszenv különösen akkor kezdődött, amikor Rózsa Sándor 150 lovas betyárral Kossuth oldalán harcolt az 1848-as szabadságharcban.

A nép mindig különbséget tett a haramia, zsivány és betyár között. A betyár volt a népi hős, akit sokkal pozitívabban tüntettek fel, mint a valóságban volt.

Dr. Katona Imre előadásában kihangsúlyozta, hogy a magyaroknál a betyár inkább szociális hős, a szlovák és a délszláv népköltészethen viszont nemzeti vagy szabadsághős.

A betyárok háromféle eredetűek:

— a hosszú katonai szolgálatból szököttek, (8—10—12 évi szolgálat után) lettek betyárok;

— pásztorokból, akik az elhullott jószágaik miatt, vagy azok pótlásáért lettek betyárok (ti. a kártérítést nem tudták volna megfizetni);

— mulatós, könnyen élő szép férfiak, akik a lejtőn nem tudtak megállni, a betyárságban találtak megoldást.

Mind a három típusnak voltak orgazdái: kocsmárusok, hajcsárok, kereskedők, tanyai gazdák stb.

A kezdődő kapitalizmusnak a hetyárkodás már kerékkötőjévé vált. 1868—1871-ig Ráday Gedeon, teljhatalmú királyi kormánybiztos és Laucsik Máté bíró, (Érsekújváron van eltemetve) mintegy kétezer betyárt elfogatott és kivégeztetett.

Rózsa Sándort oégyszer fogták el és Ítélték halálra, de a király mindig megkegyelmezett neki. Ö különös egyénisége volt a hetyárvilágnak. Soha senkit nem ölt meg, csupán egyet, aki az ő nevével élt vissza. Rózsa Sándor 1878-ban Erdély szamosújvári börtönében halt meg tüdőbajhan.

A hosszú előadást a lelkes közönség feszült figyelemmel hallgatta, s az előadás után több kérdést intéztek Dr. Katona Imre egyetemi docenshez, aki mindenkinek megadta a helyes választ.

Hofer Lajos

r