Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-08 / 14. szám

u. 1Я7Я. április в. - ...... ...................... SZABAD FÖLDMŰVES _____________________— 5 E^lső-Csallóköznek újságírók ál­tal ritkán látogatott szövetke­zete a Michal na Ostrove-1 (mihály­­fel). Határában Csiba István agronó­­must kerestük, hogy a tavaszi mun­kák menetéről érdeklődjünk. Csak­hogy Ilyen nagy dologidőben nem könnyű megtalálni egy izig-vérlg szakembert, akinek a mezsgyétlen, széle-hossza beláthatatlan határ a munkaterülete. Nem Is tudtunk a nyo­mára bukkanni. Helyette Iván Ödön, a gépesített brigád vezetője tájékoz­tatott: Szívügyük: A jó minőségű munka — 'A tavaszi árpát, valamint a lu­cernát agrotechnikai határidőn belül sikerült elvetnünk, annak ellenére, hogy a rendkívül változékony, csapa­dékos Időjárás eléggé hátráltatott bennünket. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy Macsali Lajos traktoros, vala­mint Bernáth Elemér és Varga Lajos gépkezelők a vasárnapi jő időt Is a határban, vetéssel töltötték. Helytállás ez a javából. A továb­biakban is az efféle jő munkaviszony vezethet eredményhez. — Mire fordították a fő figyelmet? — Mindenekelőtt a jő minőségű ta­la jelőkészltésre és a pontos, szaksze­rű vetésre. Ez így helyénvalói Ugyanis a felmé­rések Szlovákia számos járásában azt bizonyítják, hogy a múlt évben szá­mos mezőgazdasági üzem növényter­mesztési szakemberei, s dolgozói nem tartották be a hektáronkénti növény­­egyedszám-térvet, mégpedig a cukor­répa, a kukorica, a burgonya és a napraforgó esetében, amit azután a termésátlag is jócskán megslnylett. Persze, közrejátszott a hozamtervek nem teljesítéséhez a vetés szakszerűt­lensége is: nem tartották be a vetés­mélységet, a vetési határidőt, a mű­trágya egyenlőtlen elosztása a gabo­na fejlődését is egyenlőtlenné tette, és sorolhatnám tovább azokat a ter­mést kedvezőtlenül befolyásoló ténye­zőket, amelyek jobbára embereken múltak. A mihályfaiak is tudják, hogy a ta­lajelőkészítéssel nem lehet „kukori­­cázni“. A tavalyi tapasztalatokból kel­lőképpen okultak: a cukorrépa, a ku­korica és a napraforgó alá nagyon gondosan készítették elő a talajt, hogy a talajnedvességet hosszabb idő­re megvédjék. Mert az idei tél egyál­talán nem bővelkedett az olyannyira fontos csapadékban. Ezért a talajned­vességet figyelemmel kísérik. Ami még a talajnedvességet illeti, a mostani csapadékos Időjárás ellené­re még nem kevesebb, mint 150 milli­méter csapadék hiányzik. Ha rövide­sen nem következik be fordulat, eb­ben a szövetkezetben is hozzáfognak az őszi kalászosok öntözéséhez. Bár a kora tavaszi nitrogénes fejtrágyázást elvégezték, a Száva búzafajta fejtrá­gyázását is megismétlik, ily módon gyorsabb ütemet diktálnak fejlődésé­nek, főleg azokon a részeken, ahol a vetések foltosak. Ottjártunkkor Szabó Kálmán és Cseh Lajos traktorosok épp a gyom­irtó vegyszert dolgozták be a talajba. Az említett szövetkezetben elegendő gép áll rendelkezésre, mondotta a gé­pesített brigád vezetője. S érdekesség kedvéért említette: 25 évvel ezelőtt az emberek nyakukba akasztott kannák­ból szórták a talajra a műtrágyát. Az­óta Igen nagyot léptek előre a gépesí­tés szakaszán. Negyedszázaddal ez­előtt húsz pár ló képezte a vonó erőt, s csupán egy Škoda-traktorunk volt... — Mindenünk megvan ahhoz, hogy az előző évekhez viszonyítva jobb ter­mést takarítsunk be: műszaki gár­dánkkal is elégedettek lehetünk. Az emberek szorgalmasak, megértőek, a közös gazdaság tervfeladatainak tel­jesítését szívügyüknek tartják: ha kell, éjszakai, vagy ünnepi műszakban is dolgoznak. Szaktudásuk, sokéves gyakorlatuk kamatoztatása is hozzá­járulhat a közös feladatok teljesítésé­hez. (Cs. L.) Bolt. A falu közepén. Elárusítója Huszty Demjénnó. Am az öregebbek lányomnak, mások Erzsiké néninek, de többnyire Erzsikének szólítják. Egy személyben boltvezető és raktáros, fűtő és áruátvevő, takarító és pénztá­ros, rakodó és eladó. Pleiivecről (Pel­­sőc) jár Ide Paikovára (Páskaháza). NINCS MEGÁLLÁS Unatkozásról itt szó sem lehet. Ten­ni, Jönni-mennl kell állandóan. — Adj két kiló lisztet, egy kiló cit­romot, egy tasak kávét, egy csomag csőtésztát, meg kakaó is kellene — sorolja Margitka néni, s közben ren­dezgeti, rakosgatja a pultra kerülő árut. Husztyné meg mindjárt számol: — Kettő, tíz, tizenha... marad az egy, összesen 56,60 korona... — s előkerül a ropogós százas a pénztár­cából. A sarokban felberreg a daráló, s máris kávéillat tölti be a boltot. Szabóné is vásárol. Persze a nyelve is megered: — Tavaly ilyenkor már jó meleg volt, most meg hűvös, szeles, esős az időjárás. A legények nem a vizeskan­nához, hanem a kölnis üveghez nyúl­tak locsolóhétfőn. Bezzeg a mi időnk­ben nem volt szagosviz ... A boltos néni keze szüntelenül jár: csomagol, szeletel, mér. Es számol, számol. Zsákot dob odább, szalámit hoz ki a raktárból. Egy asszonyka tasakos gulyáslevest vásárol, hiszen a káposztáspaszuly ez­zel az igazi. — Jók is ezek a félkész ételek, étel­ízesítők — mondja Szabóné. — A fér­jem számonkéri, ha valami ételből ki­marad. .. Napraforgóolajt kaphatnék? A KÖZELMÚLTBAN arról vitatkoz­tunk, hogy mi a különbség az öltözet és a védőöltözet között. Azt mondták: semmi. Igazuk van, mert hiszen a hét­köznapi, a szokásos, a mindenki szá­mára hordható öltözet is védelmez: védi a testet a hideg szél, az eső, a tűző nap — tehát a környezet — ár­talmai ellen. Mondom, ez igaz. A védőöltözet ez­zel szemben nem a megszokott, a min­denkit veszélyeztető környezeti ártal­mak ellen védi az átlagembert, hanem azoknak a.különleges munkahelyek­nek a veszedelmeit iparkodik ellen­súlyozni, amelyek csak azokat fenye­getik, akik azon a veszélyeztetett területen dolgoznak. Például munka­ruhát — pontosabban védőöltözetet — viselnek az olvasztárok, a fertőtlení­tők, az északi vizek halászai, a jég­korong-játékosok, a csatornamunká­sok és — többek között — az űrrepü­lők is, hiszen a sokat emlegetett szka­fander is védőöltözet. A VÉDÖÖLTÖZET az embert, a dol­gozót védi. Ne keverjük össze azok­kal a különleges öltözetekkel, ame­lyek azt, vagy azokat védik, akikkel, vagy amikkel dolgozik valaki. Ilyenek a borbélyok, a kozmetikusok, az ápo­lók és orvosok munkaruhái. Ezeknél még kettős a cél: biztosítani a tiszta­ságot kifelé és védelmezni a dolgozót befelé, mert hiszen fertőzés érheti őt is. Ezzel szemben az élelmezési dol­gozók — a szakácsok, pincérek, ki­szolgálók — ruházata csak a munka­folyamat tisztaságának, egészséges voltának biztosítéka. Mindezt azért kellett elmondanom, hogy világossá váljék, miért szüksé­ges a védőöltözet a mezőgazdaságban. A feladat többrétű. A tejüzemekben, a tehenészetekben — még szélesebben meghatározva — az istállókban védel­mezik a tejet, az állatot, de védelme­zik a dolgozót is. A sertéshizlaldák­ban, malacnevelőkben már csak az embert és az állatot, de a permete­zésnél, gyomirtásnál, csávázásnál egyedül az embert. A védőöltözet formáját, minőségét a munkakörülmények szabják meg. A munkakörülmények, a környezet és az időjárás. Ezeken belül természetesen az, hogy zárt területen, tehát belső helyiségben folyik-e a munka, vagy kint a szabad ég alatt. Esetleg mind­két helyen egymás után, úgy hogy a dolgozó ki-be jár és mindkét oldalról érheti ártalom, vagy károsodás. A túl­­melegedés a szervezet számára épp­úgy veszedelmes lehat, mint a lehűlés, a megfázás. Egyesek szerint az erős megizzadás és az átázás egyformán káros. Tehát ha a meleg munkahelyen átlzzadt ruhában kimegy a hidegre — Tessék! — s máris kielégítve a vevő kívánsága. Állok a pult közelében, s figyelem a forgolódást, hallgatom a szót. Köz­ben azon jár az eszem, hogy ennek a háromszáz lelket számláló falucs­kának a boltjában miért itincs szag­egyveleg, az egérszagot is beleértve. Nem hasonlít már ez a régi-régi sza­tócsüzletre, ahol petróleum, friss ke­nyér s egyéb áru, valamint rágcsálók szaga keveredett. Kénes gyufa, cilin­der, lámpabél, szentjánoskenyér, lóka­paró, tehénlánc sem látható itt sehol a boltban. De van más, a mai emberek mai igényeit kielégítő áru, bőven. NODE FIGYELJÜNK A VITÄRA, amely most van épp kialakulóban. Azt vitatják, jó-e a töltött káposzta kukoricadarával és olajjal. Sándor bá­csi amondó, hogy jó, főleg ha szalon­nakocka is van benne. Egyesek vi­szont kétségbe vonják mai jogosultsá­gát. Végül salamoni döntés születik: Jő a daráskáposzta. ha más eszi... Elegük volt belőle a múltban, amikor rákényszerültek a fogyasztására. Katóka néni most jött a fejősből. Tasakos levest keres. — Sándorom nem válogatós — böki valaki, legalább annyira veszélyezte­tett, mintha bőrig ázott volna. A LEGFONTOSABB a védőöltözetnél is a réteges viselet. A többrétegű ru­ha szabályozható. Túl melegben köny­­nyíteni, hidegben erősíteni, vastagíta­­ni lehet. Ha ezen kívül még a célt is látja valaki, akkor biztos, hogy helye­sen öltözködik. Nézzük meg közelebbről nagy álta­lánosságban a mezőgazdasági dolgo­zók védőöltözetének legfontosabb igé­nyeit. A szabadban, a mezőn az időjárás viszontagságainak kitett dolgozóknál a legfontosabb a vízhatlan, kellően meleg, soha át nem ázó lábbeli. A munkaképesség megtartásának elen­­gedbetetlen feltétele az egészséges, kellően gondozott láb, amiről leg­könnyebben megfázhat a dolgozó. Ugyanilyen jelentőségű az esőköpeny, ami alatt a száraz pulóver, meleg ing, vagy atlétatrikó megvédi a testet és a hőségnek, vagy hidegnek megfelelően változtatható. A kalapviselés is fontos. Télen véd a széltől, esőtől, hótól, nyá­ron а пар sugárzó ártalmától. A ZART MUNKAHELYEKEN, műhe­lyekben, raktárakban, istállókban fog­­lalatoskodóknál a munkaruhát az szabja meg, hogy milyen munkát vé­geznek, hiszen az olajártalom, a re­szelék és vaspor-szennyeződés éppen olyan veszedelmes lehet, mint a kü­lönféle egyéb — például trágya, ta­karmánypor (sőt penész-, vagy sugár­gomba) ártalma. Sőt a hidegártalom is megvan, amit a nyitott ajtajú helyi­ségekben gyakori huzat — a légvonat — okozhat. Nem szabad megfeledkezni a mér­gező anyagokkal dolgozó szakmunká­sokról sem. Csávázáskor, vegyszere­zéskor, permetezéskor az előírt védő­öltözet viselése nemcsak ajánlatos, ha­nem kötelező. Sajnos, ezen a téren még elég sok mulasztásról hall az ember és a munkaruha-védőöltözet kötelező előírásait meg nem tartó szerencsétlen balesetek (megnyomo­­rodások) sem ritkák. MINDEZEKET ÖSSZEFOGLALVA néz­zük csak, mit mondott Pavlov pro­fesszor? Az ember és környezete el­választhatatlanok egymástól és a kör­nyezet ártalmai károsíthatják az em­bert. Ezekkel az ártalmakkal szemben az ember iparkodik megváltoztatni környezetét, ellensúlyozni az ártalma­kat és védelmezni egészségét. Ennek a soha nem nélkülözhetetlen feladatnak az egyike — talán legfon­tosabb kelléke — az öltözet és a vé­dőöltözet, amelynek fontosságát ha valaki nem érti, vagy könnyelműen elhanyagolja — sajnos —, a legtöbb­ször az egészségével fizeti a árát. Dr. Buga László a szót. — De nekem valami könnyű kellene... — és máris a tasakos tyúklevesből vesz. — Ügy vagyunk ma az étkezéssel — kontráz rá a levesvásárló szavaira —, hogy azt sem tudjuk, mit mondjunk, ha az orvos az iránt érdeklődik, mit szoktunk enni. Ha azt mondjuk, ami az igazság, rögtön legorombit: zsíros. Ha meg szegényes étekre hivatko­zunk, nem hiszi el — és máris tréfa röppen, hogy ki miként néz ki, meny­nyi rajta a súlyfölösleg. — Neked kellene hízni, Erzsiké... I — cukkolják a boltvezetőt. — A sajá­tomból adnék rád vagy tíz kilónyit — így a kocsmárosné. — Hát lehet itt meghízni, ahol eny­­nyit kell szaladgálni, emelni. Holtfá­radt az ember, amikor becsukja a boltajtót. Egyszer majd én is rászá­nom magam, s megyek országot, vilá­got látni. — Ha csak egy hétig is oda lennél, már hiányoznál —■ vágja rá valaki. Ettől Erzsiké megenyhül. Hát kap­hat-e ennél nagyobb elismerést a bol­tos? RENDELÉS ELŐTT Kissé megritkult a vevők sora. De a boltos közben már az árurendelésen Gombos Erzsébet egyszerű, de ha­tározott jellemű asszony, a galántal járáshoz tartozó Diakovcel (Deákl) Helyi Nemzeti Bizottság képviselője. Sok jó tulajdonság jellemzi még ót, aki nemcsak a nehéz fizikai munkán keresztül értette meg a női egyenjo­gúság fogalmát, hanem képviselői munkájában is. Trnkóczi István hnb-titkár vélemé­nye szerint a férfiakkal is felveszi a versenyt. Tevékenységét a nők hely­zetének javítására Irányítja. Üzletek áruellátása, közlekedés, iskolaügy — ezek a falu gyengébb pontjai, melyek­kel törődnie kell, hiszen a falu napról napra épül és fejlődik. Riportalanyom józan ítélőkészség­gel rendelkezik. Olyan nő, akit az élet valójában megedzett. Korán, szin­te fiatalon megözvegyült, s reá ma­radt kiskorú gyermekeinek a nevelé­se, az idős szülők támogatása. Mindez becsületes munkára, tisztességre, a család, a haza és a munkatársak sze­retőiére nevelte. Gyermeket kezébe „kenyeret“ igyekszik adni, hogy mi­nél hasznosabb tagjai legyenek a tár­sadalomnak. Nem ismeri a fáradságot. Mint a šaľal Duslo munkásnője, váltott mű­szakban dolgozik. Mindezek ellenére sem veszítette el életkedvét. A körze­tében történteket nagy érdeklődéssel figyeli, s ha kell, segít, tanácsot ad, hiszen választói között mindig akad probléma. Képviselői beosztásán kívül 6 irá­nyítja a hnb iskolaügyt és művelődés­ügyi bizottságának a munkáját is. A tömegszervezetek közül a nőszövetség és a vöröskereszt helyi szervezetének vezetőségi tagja, s egész sor egyéb kötelessége is van. Deáki a lakosság szeme láttára vál­tozik át új, korszerű faluvá. Am a változások mögött ott rejlik a képvi­selők munkája is. Sokoldalú tevékeny­ségét választól is megerősítették, akik így nyilatkoztak: töri a fejét: ml kellene, amit a vevők kérnek. Több tejfölt és vajat, fogytán a konzerv, de kell a jobb minőségű ital is a nevezetesebb névnapokra. Ojabb vevő. Irénkánek hívják. Tejet és vajat vásárol. — Milyen a tej minősége? Elége­dettek vele... ? — érdeklődöm. — Jé a tej. Csak nyáron van vele haj, hamar összefut forralás közben. Ezen kellene idejében változtatni. Közben a vásárlási kiskönyvbe be­kerülnek a tételek. Hitelt nem kér senki. Nem szorulnak rá — mintha nem is ismernék a „hitel“ szót. Az elődeik viszont annál inkább. A fel­írás sem fityeg jól látható helyen, mint három-négy évtizeddel ezelőtt, kétezer koronát is itthagy ára elle­nében a boltban. — Filléres bolt ez — mondja Husz­tyné. — Sokat kell itt lőtni-futni, emelgetni a forgalomért. Sok beszédre nem jut idő. Ismét szállingóznak az új vevők. Szardíniát, palackos bort, csomagolópapírt, lisz­tet, fogkrémet, sütőport, tejfölt, pu­dingot s más effélét vásárolnak. Kis tételekben. A kis bolt tiszta, ragyogó, mint Er­zsiké, a boltos köpenye. Jönnek, mennek a vevők. így megy ez délig. Ekkor egy órányi időre Huszty­né bezárja az üzletet. Fellélegzik. Egy kis pihenő? Ö, dehogy! Előkerül a seprű, a lapát, a törlőrongy. Mert dél­utáni nyitásra ismét rendnek, a polco­kon árunak kell lenni, jól láthatóan. Különben ilyen kis boltban napi öt­ezer korona forgalmat képtelenség lenne lebonyolítani. A falu leg­­tevékenyebb képviselője Szabó Bertalan, az efsz állatgon­dozója: — Gombos elvtársnő készségesen elvégez minden rábízott feladatot. Gyakran megfordul választól körében, választási program teljesítésére ösz­tönzi a lakosságot. Ha társadalmi munkáról van szó, mindig példaképül szolgál. A hnb plenáris ülésein nyíl­tan rámutat azokra a hiányosságokra, amelyeket ki kell küszöbölni. Készsé­gesen segít választóinak ügyeik elin­tézésében. Martlnőek György 65 éves nyugdíjast — Családi és anyai kötelességét példásan elvégzi. Sokszor beszél küz­delmes fiatalságáról, már csak azért Is, hogy párhuzamot vonjon a múlt és a jelen között. Munkáscsaládból szár­mazik. Beteges férjével együtt családi házat épített, ami bizony sok lemon­dást és áldozatot követelt. Fiatal kora ellenére helyesen tudja a jelent és a múltat szembesíteni. Olyan 6, ami­lyennek a szocialista társadalomban egy asszonynak lennie kell: becsüle­tes, szorgalmas, áldozatkész, készsé­gesen segít mindazoknak, akik segít­ségért hozzáfordulnak. Danada György, az efsz mezőőre: — Választó körzetünkben minden­ki Ismeri őt. Öregek, fiatalok, de fő­képpen azok, akik gyakrabban fordul­nak segítségért a helyi nemzeti bizott­sághoz. (Viszont éppen rájuk számít­hat a falu, ha társadalmi munkára van szükség.) Azon képviselők közé tartozik, akik mindig választóik ren­delkezésére állnak. Nemrég múlt két éve, hogy meg­választottuk és beiktatták tisztségébe. Mindjárt kitűnt, hogy olyan emberhez voltunk bizalommal, aki teljes mér­tékben rászolgál erre. Deákl a galántal járás legjobban fejlődő falvai közé tartozik. Midenhol meglátszik a falu lakosságának keze nyoma, ami a tevékeny képviselőnő érdeme is. —Csiba — Illés Berta! an MmmmiMnmiiniimnHiimimiiimHiiiiiMinHNiniiMHinHnium Hzemegésnégügj i Filléres bolt I Öltözet és védőöltözet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents