Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-08 / 14. szám
4 SZABAD FŰLDM0VE8 1878. Április 8. Wefnics (Bátorkeni) négyezer lakóié község, a komáméi Járás egyik legnagyobb és legszebb fainja. Talán abban sem tévedek, ha azt állítom, hogy kisebb városnak, is beiltone. Sok mindent építettek itt az utóbbi években: korszerű áruházat, vendéglőt, a régi kultúrházat rendbe hozták és építettek egy párját ritkító áj művelődési otthont. Építéséhez a lakosság társadalmi munkával Járult hozzá. A bátorkeszi emberek szorgalmasak, sokat dolgoznak azért, hogy falnjukat szebbé tegyék. VoJnlcén — a többi községhez hasonlton — a termelés legfőbb bázisét az egységes földmfivesszövetkezet alkotja. Többezer hektáros földterülettel rendelkező szövetkezet van a községben. Anyagi helyzete megengedi, hogy szociális és knltnrális célokra nagy összeget fordítson. Az idén például mintegy 550 ezer koronát terveztek a nemes célra. Talán nem árt egy kissé szemügyre venni, hogyan gyümölcsözted ez a szövetkezet a népművelésre, a falu knltnrális felemelkedésének meggyorsítására szánt összeget?! Hegedűs Magda, a szövetkezet személyzeti osztályának vezetője tényekkel bizonyította, hogy szövetkezetük főleg az ifjúsági, a pionír- és a sportszervezet, valamint a vöröskereszt helyi szervezetének nyújtott rendszeres anyagi támogatással hozzájárult az említett szervezetek működéséhez, a szükséges anyagi előfeltételek megteremtéséhez. Mindez szép dolog, ha kihasználják az adott lehetőségeket. Merem állítani, hogy nem minden esetben és főképpen nem a szó szoros értelmében vett kulturális tevékenységre. Igaz, többször Járt a faluban a Komáromi Magyar Területi Színház, as HJá Szivek, a Lúčnica stb. Az előadásra a Jegyeket a szövetkezeti dolgozók részére a szövetkezet vezetősége vette meg. Sajnos, a kulturális alapra szánt őszszeget leginkább bel- és külföldi kirándulásokra költik el. A Tatratouron keresztül a szövetkezet dolgozói évente eljuthatnak a Szovjetunióba, Magyarországra, a bolgár .tengerpartra, vagy hazánk szépséges tájaiban gyönyörködhetnek. Ellenben a falu kulturális tevékenysége akadozik. Jól működik a nyolcvan tagé gyermekkó-De vajon mit kapnak a kezdeményezők? Tudomást sem vesznek róluk ás éppen azok, akiktől ezt Jogoean elvérnék. Ez a közömbösség bizony lehervasztja sokak lelkes Igyekezetét; hiszen minden eredményes munka tiszteletet követel. A tél folyamén a szövetkezeti tagság zöme figyelemesen végignézte a tévében közölt Haladó Tapasztalatok Iskoláját. Időközönként a dolgozók összejöttek abból a célból, hogy megvitassák a tévében elhangzottakat. Az idősebbeknek a hozzáértő ezekembe-Néhány őszinte sor rns, de a felnőtt énekkar mér kevésbé. Az is igaz, hogy a szövetkezet vezetőségé a kulturális alapból a gyermekkórus tagjai részére ruhákat vásárolt, de a felnőtt énekkar tagjai részére eddig még nem, pedig már többször megígérték. Nehézséget okoz a fellépés is, különösen más községekben, mivel nincs aki az autóbuszt adja, fizesse. De talán nem is annyira az anyagiakon múlik, hogy milyen a kulturális tevékenység, hanem az embereken. Véleményem szerint a legfájóbb és legnagyobb probléma az, hogy nincs aki összefogja a fiatalokat. Úgy érzem, hogy a falu lakói nem használják ki eléggé lehetőségeiket. Elgondolkoztató, hogy milyen kulturális, politikai, népművészeti nevelésben részesülnek a fiatalok. Mt történne, ha volna egy knltúrfelelős, aki az egész kulturális tevékenységet irányítaná? rak segítettek a szakmai nehézségek leküzdésében. A szövetkezet vezetősége azonban nem biztosította a megfelelő segédanyagot. Pedig a Szabad Földműves hasábjain rendszeresen elolvashatták volna az anyagot s ez megkönnyítette volna a dolgozók politikai-szakmai iskoláztatását. firthetetlen, mi az oka annak, hogy a Vojnicei Efsz-ben mostohán viszonyainak a Szabad Földműveshez. A „rossz nyelvek szerint“ csupán öt példányban járatják a hetilapot. Nem tudom, hogy éhben a szövetkezetben hogyan akarnak gondoskodni arról, hogy a szövetkezet tagjai — a mezőgazdasági sajtó segítségével Is — ismerkedjenek más gazdaságok termelést tapasztalataival ? 1 Közismert, hogy a Szabad Földműves — mint m egyedüli hazai magyar nyelvű mezőgazdasági asak- és társadalmi-politikai lap — fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés korszerű módszereinek terjesztésében, а csúcseredmények propagéténébaa és minden lehetőt elkövet azért, hogy a legjobb termelési tapasztalatok közkinccsé váljanak. Ezt a tényt a délszlovákiai mezőgazdasági üzemek dőntő többsége tudatosítja, a Szabad Földművest hasznos segítőtársnak tekinti és ezért minden dolgozójának előfizeti. Vajon mikor tudatosítják a bátorkeszi földművesszövetkezetben a mezőgazdasági sajté áldásos szerepét? Mikor sorakoznak fel azoknak a „felnőtt“ mezőgazdasági üzemeknek a sorába, ahol a mezőgazdasági sajtó a szövetkezeti tagok politikai és szakmai fejlődésének egyik hatékony és nélkülözhetetlen forrása lett? Ideje lenne, ha a bátorkeszi szövetkezetben is mielőbb ráébrednének arra, hogy a Szabad Földműves tömeges előfizetésével nem a szerkesztőségnek kedveznek, hanem a szövetkezet tagságának fejlődését és a mezőgazdasági termelés növelését segítik islő. Remélem, e néhány őszinte sorért az illetékesek nem haragszanak meg. Olyan kérdésekre mutattam ré, amelyek a község kulturális fejlődésének és a szövetkezeti tagok szakismereteinek gazdagítása céljából megoldásra várnak. — nt-i ■iHHHHHnMiHiHHHniniiniHHnuimnimiiiiHHiHMiniiiiiHHnuiiiHiiiiiiiinmHiniiiHHiniiniiii Következetesebben óvjuk mezőgazdasági földalapunkat! A mezőgazdasági földterület hazánk egyik alapfontosságú természeti kincse, egyben pótolhatatlan termelőeszköze, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a legfontosabb élelmiszerek termelésében elérjük az önellátás szintjét. Ugyanakkor életkörnyezetünk egyik legfőbb eleme. A mezőgazdasági földalap védelme, megóvása, minőségi javítása, bővítése és célszerű felhasználása szocialista társadalmunk egyik elsőrendű feladata. Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdasági földalap megóvása társadalmunk számára egyre komolyabb és mind fontosabb feladattá válik. Ez az irányzat teljes egészében a mezőgazdasági földalap védelméről szóló 75/1979 Zb számú novellizált törvényben jut kifejezésre. Annak ellenére, hogy a földalap megóvása napjainkban rendkívüli Jelentőségű, az erre vonatkozó jogszabályok súlyos és folyamatos megsértésének lehetünk tanúi. így nem csoda, hogy mezőgazdasági földalapunk egyre csökken, mind kevesebb lesz. Az előző esztendők hiányosságaiból és hibáiból kiindulva a földalap védelmét célzó igyekezet a tervezés és a távlati helyzet előrejelzésének stádiumába tolódott el. Tapasztalataink azonban egyértelműen igazolják, hogy a hibák minden érdekelt szervnél fellelhetők, hol Itt, hol ott az e problémakörrel kapcsolatos kérdésekben. A földalap védelme terén a követendő alapelvet az 53/1966 Zb számú törvény rendelkezéseit alapul vevő 75/1976 Zb számú új törvény szabja meg. E törvény 8. §-ának X. bekezdése kimondja: Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági földalap védelmét az erre vonatkozó külön előírások alapján végzett területrendezés esetében időben biztosítani lehessen, a területrendezést végző és az ezzel kapcsolatos dokumentációt kidolgozó szervek kötelesek a földalap védelmét feltétlenül szem előtt tartani. (7 és 7a paragrafusok.) A területrendezés dokumentációjának elkészítésekor az illetékes szervek kötelesek olyan megoldást javasolni és ezt a Javaslatot megindokolni, amely a mezőgazdasági földalap védelme és az egyéb társadalmi érdek szempontjából a legcélszerűbb, emellett felmérik a mezőgazdasági termelést érintő feltételezett veszteséget és azt a kárt, amely a termelésből kivont földterület kövekeztében előáll. Ezt az elemzést rendszerint egyéb lehető megoldással összehasonlítva kell kidolgozni. Ha lakóterületek terveinek kidolgozása forog fenn, úgy az e tervezett kidolgozó szervek kötelessége feltüntetni az így előálló feltételezett gazdasági veszteséget (23. §), valamint e gazdasági veszteség kiküszöbölését célzó intézkedéseket. A kár felméréséhez szükséges adatokat a veszteség elhárítását célzó intézkedésekkel együtt kérésre és a területrendezést végző szervek költségére a mezőgazdaságot Irányító állami szervek hajtják végre. Sok esetben egyáltalán nem tartják be az említett törvény 7 és 7a §-aiban a földalap fokozott védelmét célzó alapelveket, főképp amikor I.. illetve II. bonitású, minőségi osztályú földterületről van szó. Ezt a hibát sok esetben azzal indokolják és mentségként azt hozzák fel, hogy a Geodézia nem adta meg a szükséges adatokat, s így lehetetlenség volt számszerűleg kifejezni a termelésben mutatkozó veszteséget. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 142/1976 Zb számú hirdetményének 4. §-ában rögzített meghatározásokra, amely részletesen feltünteti a területrendezést végző szervek kötelességét, s e kötelességek között félreérthetetlenül kimondja, hogy már a távlati feladatok kidolgozását célzó előkészítő munkák időszakában be kell szerezni azokat a kiinduló pontot képező adatokat, amelyek a mezőgazdasági földterület védelmét segítik elő a törvény 7 és 7a §-ainak rendelkezése szerint, különösen a mezőgazdasági földterület minőségét tekintve. Az előbbiekben felsorolt tényekre főképp azért kell rámutatni, nehogy a múltban elkövetett hibák megismétlődjenek, tehát hogy a mezőgazdasági termelést, a mezőgazdaságot irányító szerveket és szervezeteket, valamint a mezőgazdasági földalap védelmét biztosító szerveket ne állíthassák úgymond „kész tények elé“ és az esetleges elutasítás, illetve a kérelem Indokoltságának ellenőrzése során az ilyen feltételek ne fékezzék az építkezés menetét. Ilyen példa pedig számtalan akad —■ az áramátalakító transzformátorállomás építése Levicén, a trnaval villanymü, a Moldava nad Bodvou-1 lakótelep építése, a nitrai textil-gépgyár építése, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának, Bratislavának kiépítése, egyes járási székhelyek lakótelepeinek építése stb. A fejlődés további építkezéseket követel, tehát a földalap csökkenését idézi elő. Arról azonban sohase feledkezzünk meg, hogy a földalap, a talaj mindannyiunk éltetője — ezért a lehetőséghez mérten következetesen óvjuk és védjük is. Dr. Michal Diirdlak Д Bratislava-Rusovce-l Duna Eltz ellenőrző bizottsága Klimentová Izabella vezetésével felelősségteljes munkát végez. A Bratislavavidékl járásban a legjobban működik. Az öt tagbúi álló ellenőrző bizottság az érvényben levő törvényrendelet alapján kidolgozta saját munkatervét. Ennek értelmében ellenőrzői tevékenysége a termelés minden ágazatára, a növénytermesztésre, állattenyésztésre, gépesítésre, valamint az üzemszervezési részlegre is kiterjed. Az ellenőrző bizottság feladatát a dolgozókkal való szoros kapcsolatban teljesíti. S ha az ellenőrző bizottság tagjai valamit észlelnek, figyelmeztetik a bizottság vezetőjét, aki beszámol a szövetkezet vezetőségének. Munkájukban sokat segít a pártbizottság és a közbiztonsági szervek. A múlt év folyamán ötvenhárom esetben végeztek ellenőrzést. Leg1 gyakrabban az állattenyésztésben. Bár ennek a részlegnek az ellenőrzése nehéz, mert az egyesítés következtében növekedett az állatállomány, az egyes telepek között nagyok a távolságok. Ezért az ellenőrző bizottság két tagja az állattenyésztésben dolgozik. Az ő segítségükkel derült ki például, hogy miért fogy oly gyorsan az abraktakarmány. Az ellenőrző bizottság az esettel tüzetesen foglalkozott és a vétkesekkel szemben szigorúan Járt el. Miután felbecsülték a hiányzó abraktakarmány értékét, a felelőseket pénzbüntetéssel sújtották és nyilvánosan bírálták. Az ellenőrző bizottság az állatok elhullásának okait is vizsgálja. Ebben az esetben figyelembe veszik az állatorvos véleményét, aki megállapítja az elhullás okát és aszerint intézkednek. Mivel főváros melletti szövetkezet, több helyen és nagy parcellákon foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Sokan azt hiszik, hogy ezeket a területeket lehetetlen ellenőrizni, így bátorságot kapnak s megdézsmálják az almát. Am a múlt évben is elcsípték a Nem éri meg! „tetteseket". A lopáson ért egyének megkapták büntetésüket. A bizottság hatáskörébe tartozik az egyes munkák minőségi ellenőrzése is. Ott, ahol a hanyagul végzett munka következtében kár keletkezett, szigorú rendszabályokat alkalmaznak. Ellenben előfordult olyan eset, amikor a traktorosok egyforma munkáért és teljesítményért különböző fizetést kaptak. Az esetet kivizsgálva a „károsult“ munkájának megfelelő fizetést kapott. Az ellenőrző bizottság harcol a vlszálykodások ellen. Van olyan munkahely, ahol az emberek nem mindig értik meg egymást. Abban az esetben, ha panaszt emelnek, lojálisán járnak el: meghallgatják mind a két fél panaszát, s igyekeznek kibékíteni őket. Ha ez sem segít, akkor más munkabeosztással változtatnak a helyzeten. Példát matatnak a szocialista brigád tagjai, akik megértik egymást, mert a csoport egyet akar: jól dolgozni. Ezért a szövetkezet vezetői arra törekszenek, hogy minden munkahelyen megalakuljon a szocialista brigád. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberekre, a tagokra, sokkal jobban hat a nyilvános bírálat, mint a pénzbüntetés. Ezért ahol csak lehet, ezt a módszert használják. A Spravodaj (szövetkezetük saját újsága) című lapban sokat írnak az ellenőrző bizottság tagjai. Észleléseiket, megfigyeléseiket nyilvánosságra hozzák, persze nevek nélkül. Ezen kívül a lapban az újonnan kiadott törvényrendeletből kivonatokat közölnek, amelyeket magyarázattal látnak el. így igyekeznek a tagokkal megértetni, hogy a törvénybe ütköző cselekedetek büntetendők és harcolni kell a visszaélések ellen. Nagy Teréz Termeléscsökkentő tényező A mezőgazdasági munka eredményességét sajnos számtalan — sok esetben az ember akaratától teljesen független — tényező befolyásolja. Az időjárást vajmi kevéssé tudjuk szükségleteink szerint megváltoztatni, befolyásolni, Inkább nekünk kell a természeti adottságokhoz alkalmazkodnunk. De ha már az időjárás szeszélyeit akarva-akaratlan el kell tűrnünk, miért tetézzük még nehézségeinket olyan problémák mesterséges előidézésével, melyeket egy kis körültekintéssel, figyelemmel és megfontoltsággal elkerülhetünk? Viszont nagyon is emberi tulajdonság, hogy nehézségeinket még egy-két ballépéssel Is megtoldjuk. Lehetetlen ugyanis másként elbírálni azt a jelenséget, hogy számtalanszor magunk idézzük elő az egyébként nem törvényszerűen elkerülhetetlen bajt, balesetet. És mondjuk meg mindjárt a balesetek, illetve! a balesetek következtében beálló munkaerökiesés óhatatlanul a termelés rovására megy. Ilyen, s ehhez hasonló gondolatok kerítettek hatalmukba a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága mellett működő munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottság nemrég megtartott ülésén. A beszámolót hallgatva a mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek baleseti statisztikáját szemléltető adatok mindenkit gondolkodásra késztetnek. Az elmúlt 1977-es évben Szlovákia 668 szövetkezetében 273 ezep 770 állandó dolgozó tagot tartottunk nyilván. Betegség és baleset miatt az év folyamán 3 millió 830 ezer 832 napot mulasztottak a szövetkezeti dolgozók. Ez az 1976-os évvel összehasonlítva 3,67 százalékos emelkedést jelent. Tehát naponta 10 ezer 641 szövetkezeti tag hiányzott a munkából. Azt mondhatnánk, a betegség akkor is meglátogat, ha egyáltalán nem hívjuk. Balesetet is szenvedhetünk önhibánkon kívül. De feltehetjük a kérdést, vajon mindent elkövettünk-e, hogy a betegséget, Illetve a balesetet elkerüljük, megelőzzük? A helyzet általános elemzése alapján elmondhatjuk, hogy szövetkezett tagjaink még nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a baleset megelőzésének, nem tartják be a vonatkozó rendelkezéseket. A balesetek alakulásában pedig az előírások, a szabályok Ismeretének hiánya, Illetve mellőzésük, gondatlanságra utalő elhanyagolásuk teszi lehetetlenné a céltudatos baleset-megelőzést. A munkabalesetek nagyobb hányada az állattenyésztésben adódik, de a közlekedési eszközök, járművek, gépek is sokszor okoznak balesetet. Nagyobbára azonban a károsultak körültekintőbb, megfontoltabb tevékenységével a balesetet elkerülhették volna. Mindent egybevetve a legtöbb baleset a veszélyes munkafolyamatok, módszerek alkalmazásának, rendelkezések mellőzésének követrendelkezések melőzésének következménye. Tehát megfontoltsággal, a szabályok és rendelkezések következetes betartásával az ilyen jellegű kárt befolyásolhatjuk. Ez pedig egyáltalán nem mellőzendő körülmény, hiszen a balesetek és a betegség következtében előálló munkaerő-kiesés komoly termeléscsökkentő tényező, melynek kiküszöbölése egész társadalmunk érdeke. (obenan) Többet adnak a dolgozók asztalára Ä Košioe-vidékl járásban az utóbbi két év alatt a mezőgazdasági össztermelés 12,4 százalékos növekedést ért el. Növekedett a szemesek, a hús, a tej és a zöldség termelése, de kedvező eredményt mutatnak ki az állatállomány gyarapításában, valamint a hasznosság javulásában. Az idei feladatok átlagban 8—10 százalékkal nagyobbak. Komoly feladatot jelent a szemes kukorica, a burgonya, az olajnövények, a hüvelyesek, a cukorrépa, valamint a hús és a tej árutermelése Is. A feladatok megoldása céljából a mezőgazdasági üzemekben széleskörű munkakezdeményezés indult, ami 252 közösségi és 4375 egyéni kötelezettségbennyilvánul meg. E szocialista versenybe bekapcsolódott a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme. Ebben jelentős része van a 144 szocialista brigádnak 1190 taggal, valamint a hét komplex ésszerűsítő közösségnek is. A mezőgazdasági dolgozók és az üzemek vállalásának értéke 12,4 millió koronát tesz ki a járásban. Az állattenyésztés a növénytermesztés, valamint a zöldségtermelés terven felüli előállításának értéke csaknem hétmillió koronával számol. Ezenkívül a száz korona értékű termelésre eső anyagköltségeket 0,25 koronával csökkentik. Terven felül 62 vagon gabona, 20 vagon cukorrépa, hat vagon hfls, 600 ezer darab tojás és 55 ezer liter tej eladását tervezik, amellyel gazdagodik a dolgozók asztala. Azzal, hogy a szemes takarmány szükségletet az állattenyésztésben 2,5 százalékkal csökkentik 24 vagon abrakot takarítanak meg. Jobb gondozással csökkentik a borjú- és a malacelhullást, villanyáramot és tüzelőt pedig 616 ezer korona értékben takarítanak meg. Vállalásuk egy része a fémhulladék gyűjtésére, valamint a munkakörnyezet javítására irányul, ahol 75 ezer 687 társadalmi munkaórát dolgoznak le. Tehát 12,4 millió korona értékű vállalással köszöntik a járás mezőgazdasági dolgozói a Februári Győzelem 30. évfordulóját, valamint a párt közelgő járási konferenciáját. Iván Sándor mm
