Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-08 / 14. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. «prüfe *> Fő cél: a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítése Az SZLKP KB ülésén elhangzott vitafelszólalásokból fán Janik elvtárs, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára, vita­­felszólalásában a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlesztésével fog­lalkozott. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XV. és Szlovákia Kommunista Pártjának legutóbbi kongresszusa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elé a 6. ötéves tervidőszakra számos konkrét feladatot és néhány általános feladatot tűzött ki. A tavaly elért eredmények értékeléséből, valamint a lehetőségek és a feltételek mélyre­ható elemzéséből következik, hogy adottak a feltételek az ötéves terv feladatainak és Csehszlovákia Kom­munista Pártja XV. kongresszusa azon irányelvének teljesítéséhez, hogy fo­kozatosan növeljük önellátásunk mér­tékét a gabonatermesztés és az alap­vető élelmiszerek termelése terén. Az 1978-as évet döntő esztendőnek tartjuk a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar elé, a 6. ötéves tervben kitű­zött alapvető célok elérése szempont­jából. Arra kell törekedni a mező­­gazdaságban, hogy fegyelmezetten, tiszteletben tartsák a vetésterületek nagyságát és még következetesebben folytassák a társadalmi eszközök, az anyagok és az energia hatékony hasz­nosításának megkezdett útját oly mó­don, hogy ez megmutatkozzon a hek­tárhozamok növekedésében, a haszon­állatok hasznosságának fokozódásá­ban, az anyagi költségek, főleg az egy termelési egységre jutó szemes takar­mányfogyasztás csökkenésében és a munkatermelékenység növekedésében. Az a cél, hogy a mezőgazdasági ter­melés minősége teljes mértékben meg­feleljen a fogyasztók és a feldolgozó ipar egyre növekvő igényeinek. A helyzet javítása döntő tényezőjé­nek tartjuk a gabonatermelés és a tö­­megtakarmány-termelés problémáinak energikus megoldását, a növényi fe­hérjék és az ipari növények, főleg a cukorrépa és a burgonya megfelelő mennyiségben való termelését. Ezen az úton haladva megteremtjük a fel­tételeket a növénytermesztés és az állattenyésztési szükségletek között mindeddig meglevő ellentét felszá­molásához. Az állattenyésztésben az Intenzitás és a hatékonyság növelésének legna­gyobb forrását továbbra is a biológiai anyagok javításában, a gazdasági ha­szonállatok hasznosságának növelésé­ben, a takarmányfogyasztás gazdasá­gosabbá tételében, ezen belül a sze­mes takarmányoknak tömegtakarmá­nyokkal való helyettesítésében látjuk. A szarvasmarha-tenyésztés terén egy­re sürgetőbben előtérbe kerül az a feladat, hogy korlátozni kell a magán­­szektorban tartott fejőstehenek szá­mának csökkentését, és biztosítani kell a tehénállomány még gyorsabb növekedését a szocialista szektorban. Továbbra is törekedni kell arra, hogy az állattenyésztés takarmányszükség­letében ne legyenek tndoktalan kü­lönbségek a mezőgazdasági üzemek­ben. A mezőgazdasági termelés intenzi­tásának és hatékonyságának növeke­dése, valamint minőségének javulása szükségszerűen megköveteli a mező­gazdaságnak nyújtott szolgáltatások minőségének javítását és hatékonysá­gának növelését. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar termelési feladatai teljesítésének a hatékonyság növelésének és az ah­hoz való feltételek megteremtésének, hogy ez az ágazat távlatilag ipari ala­pon fejlődjön egyik döntő módszere a koncentráció és a szakosítás folyama­tának elmélyítése. Ennek célja a di­namikus és nagy társadalmi hatékony­­sági fejlődés, valamint az önellátás fokozatos elérésével, a termelés inten­zitásának és hatékonyságának növe­kedésével kapcsolatos kongresszusi határozatok teljesítése. A koncentrá­ció és a szakosítás e cél elérésének eszköze. A4 integráció és a kooperá­ció fblyamata még mindig nem halad előre kellőképpen. Főként az agroké­miai vállalatok építése és tevékenysé­gük fejlesztése, valamint a zöldség­es gyümölcstermesztő központok, a közös burgonyatermesztő és takar­mánytermelő üzemek létesítése terén mutatkozik lemaradás. Nem használ­ják ki megfelelő mértékben az élel­miszeripari vállalatokkal és a mező­­gazdasági szolgáltató vállalatokkal való kooperáció és integráció lehető­ségeit. Ezenkívül szükség van arra, hogy megteremtsük a feltételeket a saját reszortunkon kívüli ágazatokkal, a kereskedelmi, a szolgáltató és köz­lekedési és más szervezetekkel való kooperáció kiszélesítéséhez. E téren az integrációt arra kell felhasználni, hogy rugalmasan biztosítsuk a lakos­ság jó minőségű élelmiszerekkel való ellátását. A mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar igényes feladatainak teljesítése céltudatos kádermunkát és azt köve­teli meg, hogy fokozatosan kialakít­suk a káderek kiválasztásának, elhe­lyezésének és felkészítésének egysé­ges rendszerét. Július Šefčík elvtárs, az SZLKP KB púttagja, felszólalásában a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés kérdéseivel foglalkozott. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola kommunistáinak márciusi plenáris gyűlésén értékelték a tudo­mányos kutatómunka eddigi eredmé­nyeit, meghatározták további javítá­sának és hatásosabbá tételének felté­teleit, valamint átvitelüket a gyakor­latba, a CSKP XV. kongresszusa után. A pártalapszervezetek gyűlésein leszö­gezték, hogy a kommunisták s az is­kola dolgozói az anyagi és kutatóalap építésében, valamint az iskola munka­helyeinek anyagi-technikai felszerelé­sében mutatkozó néhány probléma el­lenére feladataikat felelősségteljesen teljesítik. A hatodik ötéves tervidőszakban a kutatási feladatok 80 százaléka az ál­lami programban van összpontosítva (az ötödik ötéves tervidőszakban ez 60 százalék volt). E koncepció alap­ján a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit a gyakorlatban érvénye­sítjük, tehát munkánkat a tudományos ismeretek keletkezésétől átvisszük a tudomány-kutatás-termelés-felhaszná­­lás vonalán. A főiskola a kutatás szakaszán a szocialista államok tizenegy főiskolá­jával működik együtt. Elsősorban az Ukrán Mezőgazdasági Akadémia kije­vi központjával, továbbá a hallel Luther Márton Egyetemmel, a krakkói Földműves Akadémiával és másokkal. Az Ukrán Mezőgazdasági Akadémiával növelni kellene a baráti napok szá­mát, mivel a jelenlegiek a két iskolán levő kapacitások kihasználására nem elégségesek. A tudományos kutatás hazánkban a szocialista építés legdinamikusabban fejlődő ágazóta. A tudomány és tech­nika fejlesztésére a hatodik ötéves tervidőszak éveiben 18 milliárd koro­nát fordítunk. Ez a mezőgazdaságra vonatkoztatva a Szlovák Szocialista Köztársaságban, és külön a Nitrai Me­zőgazdasági Főiskolán a következőket jelenti. Az egyes kutatóintézetekben, amelyek közvetlenül vagy közvetve az SZSZK Minisztériumának reszortjába tartoznak, 4200 dolgozó tevékenyke­dik. Ez, a tudományos ismeretek elsajá­tításában nélkülözhetetlen erő ese­tenként 20—50 százalékban járul hoz­zá a tudományos ismeretek gyakorlat­ban való alkalmazásához. Ilyen szem­pontból nekünk is értékelnünk kell eddigi gyakorlatunkat, és el kell gon­dolkodnunk arról, miként tudnának hallgatóink és volt diákjaink hatéko­nyabban hozzájárulni a tudományos­műszaki ismereteknek a gyakorlatba való átviteléhez. A hallgatókat a dip­lomamunkákkal, továbbá a tudomá­nyos és szaktevékenységgel, valamint az egyes körökön keresztül úgy kell ösztönöznünk, hogy a mezőgazdasági és az élelmezésügyi reszortban ne kelljen létrehozni külön átvívőköz­­pontokat, hanem a tudományos isme­retek átvitele szerves része legyen a hallgatók mindennapi tevékenységé­nek úgy, hogy a tudományos ismere­tek helybeli alkalmazása nélkül el se tudják képzelni munkájukat, életüket. A kutatási eredmények gyakorlati megvalósítása mechanizmusának töké­letesítése, a tudomány termeléssel, gazdasági és egyéb társadalmi gya­korlattal való kapcsolata haladó for­máinak keresése Joggal került a fi­gyelem középpontjába, s pártunk er­re joggal fektet elsőrendű hangsúlyt. Akadémiánkban több szerződést kö­töttünk a vezérigazgatóságokkal és az egyes vállalatokkal. Ezek főleg ott járnak eredménnyel, ahol a kutatási és az adott vállalati terület dolgozói­ból komplex racionalizáló brigádok jöttéik létre. Felkészültek az igényes feladatokra A Komárnol (komáromi) Állami Gazdaság kommunistái a múltban jó példát mutattak a gazdasági felada­tok megoldásában, a szocialista mun­kaverseny kezdeményezői voltak. 1977- ben ők kezdeményezték azt a felhí­vást, hogy a tervfeladatok túlteljesí­tésére, költségcsökkentésre, üzem­anyag- és energia-megtakarításra vo­natkozó szocialista vállalásokat te­gyenek a Nagy Október 60. évforduló­jának tiszteletére. A szocialista válla­lások keretében 4 800 843 koronányl értéket alkottak, amit annak is kö­szönhettek, hogy jó politikai tömeg­munkát végeztek és minden munka­­szakaszon helyesen érvényesítették a párt vezető szerepét. Az idén nagyon igényes feladatok megoldása vár az állami gazdasági dolgozóira. Üzemi pártkonferenciáju­kon is ebben a szellemben tettek újabb vállalásokat, melyek összesen 2 850 000 korona értéket képviselnek. A gazdaság feladatainak teljesítését nagyon elősegíti az emelkedő szín­vonalú pártmunka is. Ma mér 92 szá­zalékos a párttagok részvétele a tag­gyűléseken, s a figyelem előterében áll a hallgatók részvétele é* aktivi­tása a pártoktatáson. Ezzel kapcsolat­ban állandó feladatot kaptak a párt­csoportok. Olyan színvonalat értek el a pártoktatásban, hogy az üzemi párt­­bizottság valamennyi alapszervezet­ben egy középfokú kört is létesített. Az előadók a pártszervezetek soraiból kerülnek ki, általában képzett marxis­ták — tizenegyen végezték el a mar­xizmus—leninizmus esti egyetemet, s az utánpótlásról is gondoskodnak, mert jelenleg négy elvtárs végzi ezt az iskolát. A hiányosságok mellett sem stkla­­nak el. A kommunistákat bántja, hogy nem eléggé törődnek a tanoncokkal. A gazdaság kommunistái kijelölték a fő irányokat, s ezeket követve emel­ni kívánják a pártmunka színvonalát. Kolozsi Ernő A boršat (borai) Hnb-t négy albi­zottság segíti munkájában. Havonta üléseznek, 21 képviselő kapcsolódott be munkájukba. Aktívan dolgoznak, ez tűnik ki a jegyzőkönyvekből. A közrendi bizottság azonban keveset szerepel a hivatalos feljegyzésekben. — Ne la nagyon keresse, a válasz­tások óta csak két ügyet tárgyalt — jegyzi meg Molnár László, a hnb el­nöke. — Nálunk az a gyakorlat ala-A közügyek • i / //• intézői kult ki, hogy a szabálytalankodókkal, a közrend ellen vétőkkel előbb ma­gam beszélgetek el, s ha ennek nincs foganatja, továbbadom az ügyet a hét­tagú közrendi bizottságnak. Ebben Ignát József elnökletével példás ma­gatartásukkal nagy tekintélynek ör­vendő képviselők működnek. Ha kell, a SZISZ-szervezet vezetősége is be­kapcsolódik, mert általában a fiata­loknak vannak ilyen esetei. Ha pedig már a bizottságnak kell kezébe ven­nie az ügyet, akkor büntet is. Az utóbbi két év alatt csak két ilyen eset fordult elő nálunk. Ketten össze­verekedtek, s a közrendi bizottság 300 —300 koronára büntette, ée ugyanak­kor kibékítette őket. Nyilvánvaló, hogy a tudomány és a j termelés kapcsolata hatásosabb for­máinak keresése megkövetelt a tudó­sok és a termelók vállvetett igyekeze­tét, és az e tekintetben megtett ked­vező lépések megkívánják az illetékes tárcák és tervező szervek megértését és cselekvő támogatását. Štefan Forencei, az SZLKP KB tagja, felszólalásában a pártszervezetek munkájával foglalkozott a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) járásban. A járási pártbizottságon a CSKP XV. kongresszusa után teljes mérték­ben tudatosítottuk, hogy a határozato­kat csak akkor teljesíthetjük sikere­sen, ha a társadalmi élet minden te­rületén el tudjuk mélyíteni a párt ve­zető szerepét úgy, hogy hatása állan­dóan szilárduljon. Tudatosítottuk, hogy ennek a követelménynek csak azok a párttagok tehetnek eleget, akik a marxizmus-leninizmus alapos Ismerete alapján mély meggyőződéssel rendel­keznek, ideológiailag felfegyverzettek és ennek alapján egységesen járnak el. úgy, hogy maximálisan és forra­dalmi módon kihasználják a reális szocializmus lehetőségeit a kitűzött célok elérése érdekében. Csakis en­nek alapján érhettük el, hogy az utób­bi két év alatt az ipari termelés 17,5 százalékkal, a mezőgazdasági terme­lés pedig, a két száraz év ellenére, 9,8 százalékkal növekedett. Csakis ennek alapján érhettük el, hogy idén a két első hónapban a lakosság takarékbe­tété további 28 millió koronával növe­kedett s ezáltal a takarékpénztár 55 százalékra teljesítette évi tervét. Az alapszervezetek tervszerűbben dolgoznak, emelkedett a tagság poli­tikai színvonala és aktivitása, fokozó­dott a taggyűlések szerepe. Valameny­­nyien, akik részt vettünk az évzáró gyűléseken, a plenáris üléseken és konferenciákon, tanúi lehettünk an­nak a légkörnek, amelyet az elvégzett munka eredményeiért vállalt nagy fe­lelősség és az a szilárd elhatározás jellemzett, hogy a kommunisták sike­resen teljesíteni akarják a következő időszak még igényesebb feladatait. Az évzáró gyűlések és konferenciák Így méltóképpen mérlegelték a XV. párt­­kongresszus határozatainak teljesíté­sét és jelentős eszközök voltak a párttagok és tagjelöltek mozgósításá­ra úgy, ahogyan ezt a párt Központi Bizottságának 11. ülése Is megköve­teli. Az évzáró taggyűlések tükrözték, hogy a párttagok és a tagjelöltek egyetértenek és aktívan támogatják a párt politikáját. Az összes alapszer­vezetben nagyra értékelték azokat a sikereket, amelyeket a Központi Bi­zottság vezetével a CSKP XIV. kong­resszusa óta értünk el. A vita egyértelműen bizonyította, hogy a járási pártszervezet kommu­nistái elkötelezett emberek, akik a társadalmi haladásért dolgoznak. Több alapszervezetben a kommu­nisták rámutattak a különböző hibák­ra és fogyatékosságokra, amelyek megkeserítik az emberek életét, és amelyeknek leküzdése elsősorban a nagyobb felelősségérzettől és fegyel­mezettségtől függ. Ez a pozitív jelen­ség rámutat arra, hogy az elért sike­rekkel kapcsolatos jogos büszkeség ellenére nem eshetünk önelégültség­be, öndícséretbe, hanem a CSKP KB 1974. novemberi ülésének és a CSKP KB 11. ülésének határozataival össz­hangban el kell mélyítenünk a bíráló hozzáállást. MiinmimimHiiininiiM Tényleg Ilyen egyszerű volna az Ilyen ügyintézés? Molnár László kétkedésemet látva, siet a felvilágosítással: Régebben sok dolga akadt a közrendi bizottságnak. Aztán ráeszméltünk, hogy nem lehet űn. kihágást a nevezett bizottság ha­táskörébe utalni. Hisz a leggyakrab­ban könnyelmű fiatalokról van szó, és sorsuk lránt senki sem lehet kö­zömbös. Rátértünk olyan közszellem kialakítására, amely erősen befolyá­solná magatartásukat. Megérttettük a fiatalokkal: közösen mindent meg­oldhatunk. Klubhelyiséget bocsátot­tunk a tömegszervezetek rendelkezé­sére. A SZISZ-szervezet klubhelyisé­gében a fiatalok kedvük szerint ren­dezkedtek be. Előadások hangzanak el, felvilágosító munka folyik. Volt egy korábbi eset, melyet a közrendi bizottság nem tudott megol­dani, s az ügy a járásbíróság elé ke­rült. Egy ifjúsági táncmulatságon a szomszéd községekből ellátogató legé­nyek alkoholmámorban verekedni kezdtek és megrongálták a kulturális otthon berendezését. Az ügyet kény­telenek voltunk a járásbírósághoz továbbítani. Az eset nagy port vert fel a járásban. Mi is levontuk a kö­vetkeztetéseket. A további mulatságo­kon betiltottuk a szeszes italok méré­sét. Azóta Ilyen kihágás nem fordult elő a községben. Mindebből egy nagyon logikus kö­vetkeztetés vonható le: a politikai és társadalmi nevelés tudatformáló ereje igen nagy szerepet játszik a szilárd fegyelem kialakításában. Illés Bertalan jjc A CSKP Központi Bizottsága táv­iratban üdvözölte a Guadeloupe-i Kommunista Párt Központi Bizottsá­gát a párt megalakulásának és I. kongresszusának 20. évfordulója alkalmából. * GUSTAV HUSAK, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitára, köztár­sasági elnök a múlt hátén fogadta Vlagyimir Mackevlcset, a Szovjetunió prágai nagykövetet. Szívélyes baráti légkörben megvitattak néhány, a két testvérpárt és ország együttműködé­sét érintő kérdést. * A GÖRÖG PARLAMENT hivatalos küldöttsége időzött hazánkban. A kül­döttség Bratislavába is ellátogatott, megtekintette a Bratislava! Elektro­technikai Vállalatot és a Vajnory Efsz baromfitelepét. * ALOIS INDRA, a Szövetségi Gyű­lés elnöke fogadta a hazánkban járt Heinz KUhnt, az NSZK Eszak-Rajna- Vesztfália tartományának miniszterel­nökét. Eszmecseréjük során megvitat­ták országaink kapcsolatainak to­vábbfejlesztését az 1973 decemberében megkötött szerződés szellemében. A tartományi kormányfőt Ľubomír Štron­­gal szövetségi minsztereinök is fogad­ta. A kölcsönös kapcsolatok fejlődése mellett időszerű nemzetközi kérdése­ket is megvitattak. Behatóan foglal­koztak a gazdasági együttműködés fejlesztésével. Hangoztatták: mindkét fél céltudatosan megteremti a feltéte­leket a kapcsolatok intenzívebbé té­telére. >jc PRÄGÄBAN megtartotta 5. kong­resszusát a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság. A kongresszuson képviseltette magát a CSKP Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány. A társaság eddigi tevékenységéről és a további népgazdaságfejlesztési felada­tokról szóló jelentést Bohumil Kvasil akadémikus, a társaság központi ta­nácsának elnöke terjesztette elő. Jo­sef Kempný, a CSKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a KB titkára beszédében kiemelte és értékelte a tudományos-műszaki értelmiség mun­káját. * A PEDAGÓGUSOK NAPJÁN Bra­­tislavában hagyományos ünnepségek keretében két személyt Komenský­­emlékéremmel, 80 személyt Érdemes pedagógus, 32 személyt pedig Érde­mes oktatási dolgozó címmel tüntet­tek ki. * MILOŠ JAKEŠNAK, a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségi póttagjá­nak, a KB titkárának vezetésével ülést tartottak a kerületi pártbizott­ságok mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdó- és vízgazdálkodási titkárai és osztályvezetői. Vitaindító beszédet Jú­lius Varga, a CSKP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője mondott. A kelet­szlovákiai ■ 0Ш w w ifjúság élen jár A kelet-szlovákiai SZISZ-szervezS- tek munkájában élhelyen szerepel az ifjúság munkára ifpvelése, amely egy­részt a társadalmi termelést támogat­ja, másrészt hozzájárul a választási program megvalósításához. A kerület ifjúsága a Nagy Október 80. évfordulójának és a SZISZ II. kongresszusának tiszteletére több mint 120 mililő korona értékű vállalást tett, melyet 40 millió korona értékben még meg is tetézett. Mindez 84 580 egyén és 8 ezer kollektive felajánlá­sára épült. Négy és fél millió korona értékű társadalmi mnnkát végeztek a munka- és életkörnyezet javításában és szépítésében. A fiatalok tavaly 902 újítási javaslatot nyújtottak be, me­lyek értéke meghaladta a 16 millió koronát. A SZISZ kerületi bizottsága az idén erősíteni kívánja a fiatalok körében kifejtett propagandamunkát. „Az ifjú­ság a tudományos-műszaki forrada­lom ötéves tervének fontos tényezője“ jelszóval meghirdetett szocialista ver­seny nagy mértékben kihat a fiatalok gondolkodásmódjának, tudatos hozzá­­áilásánk formálására. Az ifjúság idei vállalásainak értéke már eddig meg­haladja a százmillió koronát. Remél­jük, a kelet-szlovákiai fiatalok az idén ia kitesznek magukért. I. B.

Next

/
Thumbnails
Contents