Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-08 / 14. szám

1871. Április i. XXIX. évfolyam 14. szám. Ara: 1,— Kčs Céltudatos versengéssel Bizonyt)« versengő-vetélkedő hajiam szunnyadt, avagy munkált mér őseinkben, elődeinkben is, ezt ránkmaradt írásos emlékek egész sora « szájhagyomány is bizonyítja. Csupán egy konkrét példa erre a „Vagyok olyan legény, mint te. Vágok olyan rendet, mint te...“ közismert dalszö­veg. Ékesszólóan tanúskodik amellett, hogy a virtusból másokon túltevés szokásban volt az idő tájt is. Más kérdés az, kinek vált hasznára ez a ver­sengés. Átéltük, tudjuk, hogy ezt az emberekben szunnyadozó, vagy éppen mun­káló hajlamot idejében a maguk „malmára“ hajtották a letűnt ári rend grófjai, nagybirtokosai, milliomos földbérlői, hajcsáraikon keresztül — degeszre tömve ily módon pénzes zsákjaikat. S mit kapott az ínszakajtó nehéz robotért kenyéradójától a nincstelen proletár? Annyi bért csupán, hogy családostól ében ne pusztuljon.... Vagyis a rafinált, majdhogynem rejtett munkaverseny a tőkések kezében a dolgozók fokozottabb kiszipo­lyozására szolgált eszközül... Ez a versengő-vetélkedő hajlam napjainkban is munkál. Sokkal nagyobb mértékben, mint azelőtt. Miért? Mert az ember érdeke fűződik hozzá. Igye­kezetének, szorgoskodásának nemcsak a közösség, a népgazdaság, hanem önmaga is hasznát látja. A szocialista munkawrseny manapság a termelés-irányítás szerves része. A munkaközösségeket, s azon belül az egyéneket anyagi érdekeltség és erkölcsi elismerés fűti, sarkallja az időszaki, vagy éves tervek teljesítésére, sőt túlszárnyalására. Nemcsak a többre, hanem minőségileg is jobbra, a termelési költségek céltudatos csönkkentésére, anyag- és energiatakarékos­ságra, a munkaidő tökéletesebb hasznosítására, a gépek teljesítőképessé­gének jobb kihasználására, a munkatermelékenység fokozására, ésszerűbb gazdálkodásra és üzemirányításra, széles körben alkalmazható újításokra irányul a munkaközösségek — szocialista brigádok s más kollektívák — figyelme. E kollektívák legjubb tagjai hatványozottan segítik az üzemirányítás tö­kéletesítését, hasznos tapasztalataikkal, okos vélemény-nyilvánításukkal, s a többiek példaképei. Azok a brigádok, amelyekhez tartoznak, nemcsak tömegmozgósitó, tudatformáló tényezők, hanem társadalmi tevékenységben, a szocialista életvitel meghonosításában is élenjárók. Széles körben tuda­tosítják, nemcsak a termelésben, a szakmai-politikai tudásgyarapításban is egészséges versengésre van szükség, amely előremozdító. A vezetőség for­dítson megkülönböztetett figyelmet e munkaközösségekre, szocialista bri­gádokra. Az élenjáróknak azonban van egy plusz feladatuk, amiről sosem feled­kezhetnek meg, legyen az egyén, kisebb, vagy nagyobb munkaközösség: a lemaradozók segítése, hogy elérjék a közepes, majd a példás csoportok ter­melési, szakmai-politikai szintjét. Ezt a lehetőséget vétek nem hasznosí­tani. Es most közelítsünk, tapintsunk az elevenjére. A szövetkezetek kommu­nistáinak tanácskozása, majd a küldöttgyűlések, a zárszémadó és tervjóvá­­hagyé taggyűlések feltárták a gazdaságokat érzékenyen érintő fogyatékos­ságokat. A tagság előtt fogadkozott a vezetőség: közös erővel megoldjuk a problémákat. Hát itt a tagság által jóváhagyott, a hibákat kijavító cselek­vési program megvalósításának az ideje, főleg a növénytermesztést illetően. S kik tanúsítsanak mély felelősségérzetet a hibák megszüntetéséért, ha nem a kommunisták? Kezdeményezzenek, s a pártonkívüliekkel vállvetve rselcked jenek. A CSKP KB 11. plenáris ülése, valamint az SZLKP KB legutóbbi széles körű tanácskozása világosan fogalmazta meg, mik is a legfontosabb tenni­valók a XVI. kongresszusig. Tanulságait helyi viszonyokra kell alkalmazni, s a cselekvési programot ezek figyelembevételével módosítani, kiegészitenl. Megállapítást nyert a többi között, mi okozta egyes növénykultúrák ese lében a szokottnál szűkösebb hektárhozamot. Így például a hektáronkénti növényegyed-sűrűség nem felelt meg a fajták szerinti agrotechnikai köve­telményeknek. A vizet is sajnáltuk a szomjazó növényzettűi, nem haszno­sítottuk kellően az öntözési lehetőségeket. Hát most tegyünk rúla! Szervez­zük meg jobban, előrelátóbban, körültekintőbben ezeket a munkaművelete­ket. Ajánlatos már most célprémiumot kilátásba helyezni a cukorrépa egye­­lését illetően, megszabva, mennyi legyen folyóméterenként a növényegyed. A gépi sorközi ápolás lelkiismeretes végzése ugyancsak meghatározó té­nyező a hozamátlagot illetően. Tehát a traktorosokon is nagyon sok múlik, až anyagi érdek#ség felkeltésében velük is feltétlenül számoljunk. A soron levő halaszthatatlan feladatok teljesítésében, a hibák, fogyaté­kosságok meg nem ismétlésében, illetve kiküszöbölésében sokat segíthet a szocialista munkaverseny, mint a termelésirányítás, a minőségi munka motorja. De vajon megtesznek-e mindent a céltudatos versengés, a széles körű munkakezdeményezés kibontakoztatása és a hibák megelőzése érde­kében a szocialista brigádok, vagy az e címért versengő munkaközösségek? Napirenden tartják-e a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségeik rendszeres teljesítését, a szerzett tapasztalatok, s a legújabb tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosítását?... Mert az említett munkafelajánlások teljesítését a véletlenre bizni bűnös köny­­nyelmüség. Ha csupán az év végén foglalkozunk behatóbban ezzel, már késő, az esetleges lemaradások be nem hozhatók. Mindezzel párhuzamban a végzett munka minőségének ellenőrzésére fordítsunk a tavalyitól is nagyobb figyelmet. Mert hiába a legjobbnak vélt határozat, tavaszi munka- és intézkedési terv, a tagok sokatérő hasznos javaslata, ha az ellenőrzés az irányításnak nem szerves része, ha rend­­szertelen, vagy felületes, nem következetes. A tavaszi munkaverseny legyen jól szervezett és irányított, serkentő hatású. A versenybizottság szótárában ismeretlen fogalom legyen a részre­hajlás. ami az eredmények értékelését illeti. Ellenkező esetben fennáll a félresiklás veszélye, s nem szolgálja az igazi célt. Sőt, lejárathatja ezt a nemes mozgalmat, ami azután helyrehozhatatlan erkölcsi-anyagi kárt okoz­hat. A verseny jó módszereit, tapasztalatait, eredményeit kellőképpen nép szeiüsítsük, az élenjárókat, a legjobbakat szintén. S a bírálattól se fél­jünk, ezzel a dolgozókat is nyílt szókimondásra neveljük. Ne feledjük: a hibák, fogyatékosságok feltárása, az ezzel összefüggő prnblémák megoldá­sa nélkül nincs előremozdulás. megfeneklik a fejlődés. Éppen ezért a sze­mélyi felelősség elmélyítése létfontosságú, vezető és beosztott dolgozó ese­tében egyaránt. N. KOVÄCS ISTVÁN Kelet-Szlovákiában is teljes ütemben vetnek. A Koíiee—Saďnai Efss-ben a szakemberek árgus szemekkel vizsgálják, milyen mélyre került a mag földbe. Foto: —ÍSTK-* Duna menti síkság — kisiskolás ko­romban földrajztanárnőm (gy emle­gette ezt a vidéket. 8 van benne va­lami. Ha az ember személyautóval utazik Komárnóba (Komáromba), úgy tűnik, mintha egyenes táblán szágul­­dana, s csak valahol a látóhatár mö­gött sejti a hegyeket, erdőket és az árnyékot. Nem sokat lát az ember személy­­gépkocsiból a komáromi járásból, azonban ez is elég annak a felismeré­séhez, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából ez az egyik legfonto­sabb járás a nyugat-szlovákiai kerü­letben. Természeti adottságok, hagyo­mányok, dolgos emberek ... 1978 tavasza van, a tavaszi munkák ■ ideje, a hatodik ötéves tervidőszak második fele. A gépkocsiból jól meg lehet figyelni a földeken folyó mun­kát. A gépek és emberek apróknak tűnnek. A táj gyorsan változik ahhoz, hogy az utazó ráeszméljen, milyen fontos és igényes munka ez. Ahhoz, hogy jól elvégezhesse, az embernek ezt a munkát szeretni kell, hiszen eb­ből élünk valamennyien. Mégpedig a sző legszorosabb értelmében:.'. • A modern idők azonban megkövete­lik, hogy korszerű módszerekkel fel­vértezve teljesítsük ezt az ősidők óta nagy fontosságú Időszaki munkát. Mit jelent ez a komáromi járásban? Terbár Zoltán mérnöknek, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronó­­musának szavai szerint a mezőgazda­ságra és az élelmiszeriparra háruló feladatok, valamint a Februári Győ­zelem 30. évfordulójának a tiszteleté­re tett vállalások nyomán kibontako­zó kezdeményezések nagy lendületet adtak a tavaszi munkák végzéséhez. Mindez természetesen tökéletes szer­vezést igényelt. A járási mezőgazda­­sági igazgatóság, valamint az SZLKP járási bizottságának elnöksége még kora tavasszal jóváhagyta az egyes mezőgazdasági üzemek tavaszi ütem­tervét. Az árpa, a tavaszi keverékek, vala­mint a borsó vetését — agrotechnikai terven belül — teljesítették, jelenleg minden erőt a cukorrépa vetésére összpontosítanak. Ehhez az előkészü­leteket — a talajmunkát-, a műtrágya, valamint az istállótrágya bedolgozását — már az elmúlt év őszén befejezték, A minőségi vetés megszervezése, va­lamint a terméseredmények növelése érdekében a tél folyamán értekezletet tartottak, ahol gyakorlati és elméleti vonalon ecsetelték az eredményesebb cukorrépa-termesztés alapjait. A cukorrépa tavalyi gyenge termés­­eredményeinek elemzéséből kiindulva arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb hibát már a kezdet kez­detén, tehát a vetésnél követték el. A megfelelő egyedszám biztosítása érdekében ebben ai évben együttmű­ködési szerződést kötöttek a Píerovi, valamint a Prostéjovi járásokkal. A cukorrépa-termesztés szakaszán kivá­ló tapasztalatokkal rendelkező járások élenjáró szövetkezeteinek a közremű­ködésével végzik a vetést. . -A szemes kukorica vetésterületét — az elmúlt évhez viszonyítva — ezer­­hatszáz hektárral bővítették. A talaj simítását már befejezték, a műtrá­gyák, valamint a vegyszerek bedolgo­zása folyamatban van. Sajnos, a fű­féle gyomok elleni vegyszerekből hiány mutatkozik, ami a monokultúr rés termesztésnél problémát okozhat. Az,ősziek — a kedvezőnek nem mondható tél után — a vártnál sok­kal jobban átteleltek. Kétszeres fej­trágyázásukat, a laboratóriumi vizs­gálatok eredményéből kiindulva 19 ezer hektáron befejezték. A műtrágya szétszórásánál, valamint a vegyszere­zésnél nagy szolgálatot tesz a Hetényi központtal működő agrokémiai köz­pont, mely fejlődő stádiuma ellenére máris tökéletes technikai felszerelt­séggel rendelkezik. Az eddigi felmérések alapján a ta­laj nedvességtartalma eléggé ala­csony. Ha az időjárás továbbra is csa­padékszegény marad, akkor rövidesen hozzákezdenek az intenzív öntözés­hez, melynek alapfeltételelei 12 ezer, hektáron biztosítottak. . A ,CSKP XV...kongresszusának hatá­rozatait helyesen értelmezve, már most mindent megtesznek, hogy le­küzdjék a növénytermesztés, valamint a bővülő állattenyésztés közötti a­­ránytalanságokat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a gabonatermesz­tési program sikeres megvalósítása mellett nagy figyelmet fordítanak az elegendő mennyiségű, és főleg jő mi­nőségű tőmegtakarmány biztosítására. Mindezt természetesen nem a takar­mánynövények vetésterületének bőví­tésével, hanem a hektárhozamok nö­velésével és tápanyagdús takarmány­­növények termesztésével akarják el­érni. A célok érdekében az öntözési ter­vet úgy dolgozták ki, hogy intenzíveb­bé tegyék a lucerna, valamint a siló­­kukorica öntözését. A jövőben fokoz­zák áz új takarmánykonzerváló mód­szerek kihasználásának hatásfokát, s kiszélesítik az ízesített és dúsított takarmányszalma iparszerű előállítá­sát, s takarmányozási célokra történő felhasználását. Nagyobb' hangsúlyt helyeznek a ta­karmányok minőségi mutatóinak a ja­vítására. Vegyi elemzések, valamint a labrotóriumi vizsgálatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a silótakarmányok minőségi szempontból több szövetke­zetben nem felelnek meg még a leg­alapvetőbb követelményeknek sem. Az ok elsősorban az előállítás techno­lógiájában, valamint a helytelen ter­melési módban rejlik. Takarmányter­­mesztési vonalon éppen ezért szak­avatott agronómust neveznek ki a munkák irányítására. A takarmánynövények tápértékének megvédése céljából maximálisan ki­használják a forrólevegős szárító-be­rendezéseket, melyekből 24 működik a járás területén. A különböző mezőgazdasági mellék­termékek eddiginél hatásosabb és célszerűbb felhasználása és takarmá­nyozási célokra történő bevonása szempontjából ebben az évben 7 gra­­nurátört helyeznek üzembe. Gép és műtrágya van elég — mon­dotta Terbár elvtárs. Ugyanez nem mondható el jónéhány — főleg kül­földi eredetű — vegyszerről. Főleg a zöldségtermesztéshez tartozó vegysze­rek hiánya okoz gondot. A sikeres hagymatermesztéshez szükséges vegy­szerek — Liró- Cips, Próbe, Ramród, Totril — sajnos jelenleg hiánycikként szerepelnek. A mezőgazdaságra háruló feladatok jól ismertek: a hatékonyság fokozá­sára, a népgazdaság belső és külső egyensúlyának megszilárdítására és az életszínvonal további emelésére összpontosulnak. A tavaszi ígéretes kilátások és az eddigi munka ered­ményei új lendületet adnak az elkö­vetkező hetek, hónapok még jobb és eredményesebb munkájához. Csiba László ■4

Next

/
Thumbnails
Contents