Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-01 / 13. szám
117*. áprttta 1. .SZABAD FÖLDMŰVES, ■ 11 ereskedele szolgálaté A kereskedelem, pontosabban a közellátás az embereknek szinte állandó témája. Van, aki dicséri, mások elmarasztalják, de senki számára sem közömbös. Nem is lehet, hiszen valamennyien naponta járunk boltba, vásárolunk ezt-azt, a legszükségesebb élelmiszertől kezdve divatárucikkéken át a modern háztartási eszközökig. Azon tűnődöm, hogy mi kellemesebb a vásárlónak: az, ha fényűzően berendezett, korszerű üzletben — az elárusítók közömbössége miatt csak nehezen — vásárolhatja meg az árut, avagy az, ha szerényebb boltban szorgalmas és szeretetre méltó kiszolgálók könnyítenek az ember vásárlási gondjain? Az ideális persze az lenne, ha már mindenhol korszerű üzletben, vagy áruházban az elárusítók úgy kezelnék a vásárlót, mint kedves Ismerősüket, vendégüket. A korszerű üzlethálózat kiépítése azonban korántsem könnyű dolog, rendkívül nagy beruházásokat igényel. Ezért természetes, hogy a falusi üzlethálózatot a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet dolgozói is csak lépésről lépésre, tehát fokozatosan tudják fejleszteni. Ezt igazolja az a beszélgetés is, amit a közelmúltban Török Ferenccel, a fogyasztási szövetkezet járási vezetőségének elnökével Komáromban folytattunk. — Elsőrendű feladatunknak tartjuk — mondotta Török elvtárs — az áruellátás szüntelen javítása mellett az üzlethálózat korszerűsítését. Több községben áruházát építettünk, és sok régi boltot korszerűsítettünk. S talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy üzlethálózatunk nem rosszabb, sőt talán egy kicsit jobb is a szlovákiai átlagnál. Azt mondják, minden rossz jó valamire. Van ebben valami igazság, mert az üzlethálózat fejlesztésében a legjobb eredményeket az 1965-ös árvíz utáni években értük el. Az utóbbi években falvainkon tizenhárom áruházát építettünk. A hatodik ötéves terv végéig körülbelül húszmillió korona beruházással további új áruházakat építünk (jelenrendelkeznek. Áru is van bőven, csupán halkonzervből és halsalátából mutatkozik néha hiány. Miután végig jártam a bátorkeszi áruház valamennyi részlegét, arra a következtetésre jutottam, hogy ez a nagy bolt tényleg kielégítheti a mintegy négyezer fogyasztó igényeit. Egy remek vendégfogadó A Nová Stráž i (őrsújfalusi) vendéglőbe váratlanul toppantunk be. Jöttünket nem jeleztük előre, nem telefonáltunk nekik, tehát nem tehettek semmiféle különösebb „megelőző intézkedést“. Ennek ellenére olyan kedvesen fogadtak bennünket, amilyen fogadtatásban csak ritkán van része az embernek. Farkas Irén Az országút mentén A tónt (tanyf) vendéglő közvetlen az országút mellett áll, tehát főleg a szomjas ée éhes utasokat, autós és gyalogos „vándorokat“ látja vendégül. Vezetője Kartai László, zömök, fekete, vígkedélyű ember, akt már húsz éve dolgozik ebben a vendéglátóipart egységben, s mint afféle vérbeli vendéglős „halálosan* komoly kérdéseinket is tréfával szeretné elütni. — Én ugyan nem fogok maguknak panaszkodni, hiszen van egy sereg hűtőszekrényem: egy kétszáz literes asztalt hűtőm, egy hatszáz literes nagy hűtőm a raktárban, egy pult alatti hűtőm, amivel az italokat hűtjük. Mit akarhatok még? Az ételekkel nincs probléma, hiszen itt nem főzünk. Konzerveket vásárolok, vagy kilenc félét, aztán ha valaki enni kér, hát felmelegítem neki. Hogy mekkora a forgalom? Amikor 1959- ben idejöttem, 503 ezer korona volt az évi forgalom, most meg egymillió 700 ezer korona. Hogy ez miből származik? Hetente hatszor-hétsžer vásárolok szeszmentes italt: málnát, márkát, mírindát, mintegy kilencféle üdítő italt, holott régebben elég volt a málnaszörpös víz is. Mit mondjak még? Az idén magyarországi szőlőlevet is kapunk, mégpedig a Balatonboglári Állami Gazdaságtól. Állítólag ötven literes hordókban szállítják, Kisebb földterületen nagyobb terméshozam A műtrágyák és a termésképződés közötti összefüggések Tóth Gyula, az áruház vezetője, az élelmiszerosztály dolgozóival és Nikel Teréz elmondották, hogy naponta száztíz ebédet készítenek itt az állami gazdaság dolgozói és a kilencéves általános iskola diákjai részére. De bárki megebédelhet körülbelül nyolc—tíz koronáért. Az ételek alapanyagát jól működő hűtőkben, tágas raktárakban tárolják, de külön raktáruk van az italok tárolására is. Hűtőpultjuk jól működik. Ebben 80— 120 üveg fér el egyszerre. Az üdítő italokat már nyitás előtt a pultba rakják, és a pultot aszerint töltik folyamatosan, ahogy az ital fogy. Az sem jelent különösebb problémát, ha valamelyik berendezésük (hűtő, hűtőpult) elromlik, meghibásodik, hiszen van saját szerelőjük-javítőjuk. Az áruválasztékról Ismét Török elvtárs szavait idézem: „Ezt a feladatot, tehát a bő áruválasztékot a termelő üzemekkel és a nagykereskedelmi vállalatokkal közösen Igyekszünk megoldani. Sajnos, sok nehézséget okoz, hogy szállítóink többsége a járáson kívül van. Elég nagy segítséget nyújt azonban a ktshatármenti árucsere-kereskedelem keretében kötött szerződésünk a magyarországi szövetkezetekkel. Az Idén is 220 ezer rubel értékű árucsereforgalmat bonyolítunk le. — Azt hiszem — mondotta Török elvtárs —hogy a kisebb-nagyobb hiányosságoktól eltekintve a fogyasztási szövetkezet által irányított üzlethálózat többé-kevésbé megfelel a vásárlók igényeinek. úgyhogy ügyesen lehet majd tárolni. Ezzel is bővül a választék. Hogy elromlik-e a hűtő? Csak ennél nagyobb problémám ne legyen soha.'Régi ember vagyok én itt, ismernek a környéken. Telefonálok Gútára vagy Cslcsőra, s már itt is vannak a javítók! Ismét az elnöké a szó — Sajnos, vannak olyan esetek is — folytatta monológját Török elvtárs —, hogy a kereskedelem dolgozói nem használják ki kellőképpen a berendezéseket, vagy nem gondoskodnak karbantartásukról. Az ilyen hibák a lakosság folyamatos áruellátásában okozhatnak zavart, s az emberek elégedetlenségét váltják ki. Az ilyen hibák azonnali eltávolításában nagy segítséget nyújt az Optima vállalat javítórészlege, ha igénybe veszik szolgáltatásait. — Járásunkban vannak községek, ahol a vendéglők régi épületekben működnek, de néhány helyen már új, modern étteremmel és kávézóval ellátott vendéglőket találunk. Sajnos, ezek egy része a szövetkezetek egyesítése következtében nincsenek teljes mértékben kihasználva, mivel az egyesült gazdaságok maguk is építettek üzemi konyhákat. — Mindent egybevetve azt szeretnénk, ha üzlethálózatunk, vendéglátóiparunk, egyszóval kereskedelmünk az embert, a dolgozó embert mind jobban és jobban szolgálná. Nagy Téré* Az emberiség alaplétszükségletét három csoportra oszthatjuk: anyagi, energetikai és kulturális csoportra. Az anyagi szükségletek közül elsőrendű fontosságúak az élelmiszerek. Az egy lakosra jutó jelenlegi napi biológiai minimum 10,05—13 MJ (Megajoule), azaz 2400—3100 kcal felvételét jelenti, ami körülbelül hétszáz gramm élelmiszernek felel meg. Ehhez tartozik még mintegy másfél liter víz és húsz köbméter levegő felvétele. A legújabb növénytermesztési ismeretek alapján az ipari trágyáknak a termésképzödésben való részaránya eléri a hatvan százalékot. Jelenleg a műtrágyák évi világtermelese meghaladja a 100 millió tonnát, s az évi 7 százalékos növekedés azt jelenti, hogy 2000-ig a műtrágyagyártás megkétszereződik. Nézzük meg közelebbről is az ipari trágyák és a termésképződés közötti összefüggéseket. Több belterjes mezőgazdasági termelést folytató tőkés országban (Hollandia, NSZK, Dánia stb.) a hektáronkénti 250—350 kilogramm NPK-hatúanyag felhasználása során a gabonafélék átlagos terméshozama meghaladta a 4, a cukorrépáé a 45, a burgonya terméshozama pedig a 30 tonnát. A tápanyagok adagolása azonban a „Mitscherlichmaximumtól“ függ, amelynek lényege a következő: ha ezt túllépjük, a növekvő mennyiségű tápanyagok adagolása csökkenő mértékben növeli a terméshozamot! Ha az említett tényeket őtvetítjök hazai feltételeinkre, akkor a műtrágyák és a mezőgazdasági termelés közötti összefüggések a CSKP XV. kongresszusának, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB 1975. évi plenáris ülésének határozatai szellemében a következőképpen alakul: 2000-ig hazánk lakossága a jelenlegi 15 millióról 17 millióra (13 százalékos növekedés) nő, ugyanakkor a mezőgazdasági földterület a jelenlegi 7 millió 200 ezer (ebhői Szlovákiában 2 millió 700 ezer) hektárról 6 millió 600 ezer hektárra csökken. Az egy hektár területre jutó NPK-hatóanyag felhasználás a hatodik ötéves tervidőszakban az 1375. évi 228,8 kilóról 268 kilogrammra, ugyanakkor a gabonafélék átlagos hektáronkénti terméshozama 3,56 tonnáról 4.05 tonnára növekedik. 1990-ben már háromszázhatvan kilogramm NPK-hatóanyag felhasználással és az ennek megfelelő átlagos terméshozammal számolunk hektáronként. Ez egyben azt is jelenti, hogy az évi műtrágyagyártásunkat — hatóanyagban — 2000-ig a jelenlegi 1 millió 500 ezer tonnáról körülbelül 2 millió tonnára kell növelnünk. A műtrágyagyártás nyersanyagai közé a levegő, tüzelőanyagok (szén és földgáz), foszfátok, kálisó és a kén tartozik. Manapság rendszerint vagy egyszerű nitrogén-, foszfor- és kálitrágyákat vagy inkább több hatóanyagot tartalmazó összetett (kombinált) műtrágyákat állítunk elő. A műtrágyagyártásban kulcsfontosságú szerepe van az ammóniáknak, amely egyrészt már kész ipari trágya, másrészt alapanyagai szolgál több más műtrágya (például a karbamid, az NP-tartalmú kettős műtrágya és a foszfátok), és köztestermék (például a salétromsav) előállításánál. További nélkülözhetetlen köztestermékek, alapanyagok közé tartozik a salétrom-, kén- és a foszforsav. A nitrogénműtrágyák gyártása ha-> zánkban már megoldott. Ezzel szemben messze elmaradunk a kívánt szinttől a foszfortartalmű ipari trágyák előállításában, amit lényegében a foszforsav hiánya idéz elő. jelenleg ugyanis évente mintegy 100 ezer tonna (1 milliárd korona értékű] foszforsavat exportálunk a tőkés országokból! A kálitrágyák gyártása szintén problémamentes. Hazánk és a többi szocialista ország káliumszükségletét az NDK és a Szovjetunió fedezi, ahonnan vagy klorid (60 százalék K?0-t tartalmaz) vagy szulfát (40 százalék КгО-t tartalmaz) formájában szállítják a műtrágyákat. Azon országok, amelyek nem rendelkeznek természetes káliséval, az exporton kívül két lehetőséggel számolhatnak: az egyik a cementgyárak kéményeiből kikerülő szennyeződés felfogása és felhasználása, ami a nyersanyagtól függően 2—20 százalék КгО-t tartalmaz, azonban nem klorid formában; a másik, a talajtani megfigyelések eredményei megmutatták, hogy hazánkban a szántóterűlet mintegy nyolcvan százaléka — asszimilációs tevékenységből — gyengén és közepesen ellátott kfiliumoxiddal. Ha figyelembe vesszük ezt a két szempontot, jelentős mennyiségű külföldről behozott kálitrágyát takaríthatnánk meg, s ugyanakkor elkerülhetnénk talajaink túlsózását is. A növénytermesztési szolgálat pedig egyre nagyobb követelményeket támaszt a műtrágyagyártással szemben. Itt elsősorban az ipari trágyáknak a mezőgazdasági üzemek szükségleteihez mérteni keverhetőségére és az új kijuttatás! formák kialakítására kell gondolnunk. A jövőben tehát az összetett (kombinált) nitrogén- és foszfortrágyák gyártása kerül előtérbe olyan formában, hogy lehetőség nyíljon egyéb összetevők, tápanyagok, így a kálium, mész és a magnézium adagolására is. A növénytermesztők és e műtrágyákat gyártó vállalatok fejlesztési osztályai dolgozóinak igyekezete a cseppfolyós műtrágyagyártás és felhasználás irányába terelődik, ami óriási előnyöket rejt magában. E téren nagy jelentőségű a gyakorlatban is bevált, az ammóniasalétrom és a karbamid oldatából készült DAM- 390-es cseppfolyós nitrogéntrégya (ezer liter oldat 390 kilogramm nitrogén-hatóanyagot tartalmaz), amely a Salai DUSLO n. v. terméke. A jövőben a kombinált cseppfolyós ipari trágyák gyártására is sor kerül, ami minden bizonnyal hozzájárul a növénytermesztés hatékonyságának és az átlagos hektáronkénti terméshozamok szüntelen fokozásához. Forrásanyag alapján: -bhn-Az áruház minden részlegén bű a választék. (Fényképezte: Tóth D.) leg Marcelován épül, majd Chotlnban). Itt megjegyzem, hogy felbecsülhetetlen az az érték, amit az egyes községek lakói társadalmi munkával a „Zx akció keretében végeznek, hiszen anélkül feladataink teljesítése szinte elképzelhetetlen. Egy mintabolt A vojnicei (bátorkeszi) áruház egyike azoknak a bevásárló központnak. amelyek az utóbbi időben nyitottak kaput a vásárlók előtt. A szép, emeletes, mutatós épületben tizenhárom áruosztály helyezkedik el. A vásárló szinte mindent megvehet, amire szüksége van: Ipari és ruházati cikkeket, kozmetikai szereket, háztartást árut, élelmiszert stb. Minden helyiségben példás rend és tisztaság honol. Az elárusítónők kedvesek, udvariasak. Ogy hírlik, hogy a vásárlók' elégedettek. De nem panaszkodhatnak az .elárusítók sem. Szegi Valéria, az élelmiszerosztály vezetője pédául örömmel újságolta, -hogy megszűntek az áruraktározási és tartósítási gondjaik, mert az új áruházban megfelelő raktártérrel és hűtőberendezésekkel Énül Európa egnagyobb tejszárítcja Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának határozata hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban mintegy tizenhárom százalékkal kell fokozni az állattenyésztés nyerstermelését, hogy az állati eredetű élelmiszerek piaci árubőségének megteremtésével önellátók legyünk. E feladat teljesítését célozza a takarmányipar fejlesztése, a takarmánykeverékek nagyobb gyártási kapacitásának létrehozása. Ilyen nagy jelentőségű beruházás a bratislavai MILEX tejipari vállalat most épülő tejszárító és a takarmánykeverékeket előállító üzeme, ahol nemrég felkerestük Madarász Pált, az építkezés vezetőjét. Neki tettük fel a kérdést, hogyan halad a munka * korszerű létesítmény építésében? — Veíká Mača (Nagymácséd) és Sered között épül éz az új üzem. Aki a főútvonalon halad el az építkezés mellett, bizonyára megcsodálja az óriási acélkonstrukciót, amely csaknem átkarolja az egymás mellett elhelyezett hatalmas, fényes tartályokat, ciklonokat, közülük a legmagasabb 23 méter. Az üzem 138 mílliő korona ráfordítással épül. Az építkezést 1975-ben kezdtük meg, és ha minden jól megy, a jövő év végén adjuk át rendeltetésének. — Mely üzemek építik a Milex e korszerű egységét? — Az építkezés fö kivitelezője a bratislavai PRIEMSTAV nemzeti vállalat, az épület acélvázát, vaskonstrukcióját a galántal járási építőipari vállalat készíti, összesen 700 tonna acél felhasználásával. De része van benne a francia Alfa-Laval Nevers cégnek Is, amely az egyes gépeket szállítja, és szakemberei már a múlt évben megkezdték, ez év júniusában pedig folytatják az üzem berendezésének szerelését. Talán el kell még mondani, hogy ez az üzem már 1980-ban naponta mintegy 600 ezer liter tejet dolgoz majd fel és nemcsak Csehszlovákia, tani kizárólag kiváló minőségű és az hanem egész Európa legnagyobb tej- emberi táplálkozás céljait szolgáló porgyártó üzeme lesz. A tejporból a tejpor készítésére a lakosság jobb helyszínen készítenek majd fehérje- ellátásának biztosítása érdekében, dús takarmánykeverékeket, de ha kell. az üzemet azonnal át lehet állí- Krajcsovics Ferdinánd Napjainkban a hazánk és egész Európa jelenleg épülő legnagyobb tejüzemében a tejport gyártó ciklonok tartályainak szerelése folyik. '(A szerző felvétele')’
