Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-14 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Január 14, A jubileum köszöntése Ojabb felajánlások a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére. Ezekben a napokban egyre több szocialista felajánlás születik az ipari és mezőgazdasági üzemekben, de a mozgalomból nem maradtak ki a nemzeti bizottságok sem. A Salai (vágsellyei) Barátság Efsz a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy ebben az évben . ,QaanQ7a terven felül 400 l '“**0 Vfio mázsa gabonát termel, az évi átlagos tejhozamot tehenenként 120 literrel emeli, ezenkívül 800 kg vágópulykát és 56 ezer liter tejet ad el terven felül. A szövetkezeti tagok nagyban hozzájárulnak a város szépítéséhez és csinosításához, s ebben gépi segítséget is nyújt a szövetkezet. A Sarai Város Nemzeti Bizottság vállalása 54 kollektiv és 1600 egyéni felajánlásból tevődik össze. Elhatározták, hogy ebben az évben több mint 136 ezer órát dolgoznak le. A vállalás összértéke 7 millió 631 ezer korona. A város lakói többek között 10 ezer négyzetméternyi áj parkot létesítenek, 7000 fát, díszbokrot és rózsát ültetnek ki, 500 gyümölcsfát és 100 erdei fát telepítenek, áj gyermekjátszótereket létesítenek. A „Z“ akció keretében egy új óvoda építését folytatják s egy sportcsarnokot építenek. Szocialista felajánlást tett a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére Teiedikovo (Pered) község lakossága is. A község lakói társadalmi munkában 160 ezer órát dolgoznak le csaknem 3 és félmillió korona értékben. Befejezik a bevásárlóközpont építését és egy korszerű napközi otthont építenek. A község kötelezettségvállalásának megvalósításához nagyban hozzájárul a helybeli szövetkezet is szállító- és speciális gépeinek kölcsönzésével. Krajcsovics Ferdinánd A vonzódás és a szeretet a döntő A köd Neverice egész környékét szürke fátyolba takarta. Az ember alig látott néhány léspére, de a Neverícei Egyetértés Efsz gazdasági udvarán nagy volt a sürgés-forgás. A sertéstenyésztési ágazatban létesült szocialista munkabrigád tagjai között ott volt a gazdaság vezetője, Sebők mérnök, zootechnlkus is. Éppen a sertések áthelyezését készítették elő. Sebök mérnök néhány szóval jellemzi az Itt tevékenykedő példás állatgondozó kollektívát. — Nagyon kiegyensülyozott, jő munkaközösség — mondja a gazdaság vezetője. — Az asszonyok jól megértik egymást, gazdag munkatapasztalatokkal rendelkeznek, segítik egymást. Egyesek közülük, mint például Lehotská Vilma, a sertések körül már jó húsz esztendeje foglalatoskodnak. Ez a hattagú munkaközösség Helena Balinová vezetése alatt a szövetkezet legjobbjai közé tartozik. Még a szövetkezet egyesítése előtt jött létre a szocialista munkabrigád és az egyesítés után csupán ebben az évben folytatta tevékenységét. Eredményes munkája az elért kiváló eredményeken mérhető le. Amint azt a brigád vezetője, Bažinová elvtársnő elmondotta, döntő fontosságú, hogy a termelésnek ezen a szakaszán a dolgozók hozzáértéssel, érzéssel és nagy szeretettel végezzék munkájukat. Csaknem olyan bensőséges viszony létrehozása szükséges, mint anya és gyermeke között. A lelkiismeretes munka meghozza eredményét és így csak dicséret illeti a munkaközösség tagjait, nevezetesen Alžbeta Drgoüovát, Antónia Segedovát, Rozália Katulovát és júlla Hruákovát. Elért eredményeik mutatják, hogy a kocánként tervezett 17 malac elválasztását nemcsak elérték, hanem 1,03 Mindennapi munkájukat, az etetést végzik V. Lehotská és A. Drgoűová. (A szerző felv.) A sertésgondozók munkaközössége, balról R. Drgoűová, V. Lehotská, A. Segedová, G. Sebők a szocialista munkabrigád vezetője, R. Katulová óz J. Hrušková. malaccal túl is szárnyalták. Munkájukat azonban javítani szeretnék. Ezért újabb vállalásaikban célul tűzték ki, hogy kocánként egy kismalaccal többet választanak el. Az előhizlaldában a napi 50 grammos tervezett súlygyarapodást 10 grammal akarják növelni. Emellett betartják az előírt takarmányfogyasztási szabványt. S az eredmény már meg is mutatkozik. Például a napi takarmányszükségletet 3,90 kg-ra sikerült csökkenteni. Azok az eredmények, amelyeket ez a munkaközösség elér, a brigád őszszes tagjának lelkes, áldozatkész és becsületes munkáját tanúsítják. Pavol Malis Ellenőrzés a mezóROZilasági üzemekben (2) Tapasztalatok egy szövetkezetből A rožňavai (rozsnyái) járásban levő pieiiveci (pelsőci) szövetkezetben rendhagyó a társadalmi felügyelet helyzete. Az ellenőrző bizottság elnöke, B e c s k e István — ő az üzemi pártszervezet elnöke is — becsületesen látja el e nagy felelősséggel járá funkcióját. A szövetkezet tagsága egyöntetűen rá szavazott. S a jelek szerint nem pazarolták méltatlanra bizalmukat. Becske elvtárs különben nem idegen a tagság számára. A szövetkezet alapító tagja, hosszú ideig vezetőségi tagja volt, így annyira ismeri a szövetkezet mindennapi ügyét-baját, mint bármelyik efsz-tag. Mostani munkaköre is közvetlenül kapcsolódik az efsz ügyeihez, otthon érzi magát a gazdaságban s személyes gondjának tekinti, hogyan fejlődik az élet Plešivecen. Azért is jő ez a szövetkezet tagságának, mert Becske István nyughatatlan ember, akinek a jő sem elég jő, aki örökké valami újat, valami még jobbat keres. Immár megszokott, hogy valahányszor bejárja a gazdaságokat, mindig van egy-egy ötlete a megfelelőbb takarmányozásra, a szakszerűbb gondozásra, a rend, a fegyelem erősítésére. Ennyit az ellenőrző bizottság elnökéről. Most hadd lássuk, hogyan dolgozik összességében a kilenctagú ellenőrző bizottság? Jegyzőkönyvekből, jelentésekből és a kimutatásokból látom, hogy az alapellenőrzéseket tervszerűen, hiánytalanul megejtették. Télen felügyeltek az istállókra, ki hajtáskor számba vették az állatállományt, tavasszal nyomon követték a mezőgazdasági munkák előkészítését, ellenőrizték a növényápolást stb. Figyelmet érdemel például, hogy a tavaszi állatszámlálúskor az 1977-es évben először, mindent a legnagyobb rendben találtak — a nyilvántartásban Is, a valóságban Is. Éppen a szigorú ellenőrzésnek köszönhető, hogy a gondozók lelkiismeretesen, napra bejelentettek minden malac-, bárány- vagy borjúszaporulatot, s minden egyes Jószágról számot tudnak adni. örvendetes, hogy egyre gyakoribb az olyan megállapítás az ellenőrző bizottság jegyzőkönyveiben. Am Itt, a jegyzőkönyvek szokásos és szokványos adatain túl, jócskán találtam új „jegyeket“ is, amelyek minőségi változást jeleznek a korábbi ellenőrzést gyakorlathoz képest. Hogy az Idén rendben mennek a dolgok, ez onnan ered, hogy az ellenőrző bizottság tavaly sem csupán konstatálta és jegyzőkönyvezte a hibákat, hanem azt is számon tartotta, milyen intézkedések követik azokat. Itt tehát valóban elvszerű és hatékony az ellenőrzés, a bizottság tagjai helyesen értelmezték az erre vonatkozó pártdokumentumok követelményeit. Jó volna, ha példájukra felfigyelnének a járás többi mezőgazdasági üzemeiben és mindenütt levonnák a szükséges tanulságokat. Mert igaz ugyan, hogy az ellenőrző bizottságok már járásszerte alaposabban dolgoznak s egyre kevesebb az olyan hiba, szabálytalanság, ami elkerülné a figyelmüket. De még mindig sok helyen él az a megrögzött felfogás, hogy a tények felfedésével és megállapításával az ellenőrző bizottság tagjainak feladata véget ért, a többi már nem rájuk tartozik. Persze az ügyek megtárgyalása és a döntések meghozatala valóban a kárbizottság, vagy a szövetkezet vezetőségének hatáskörébe tartozik. De az ellenőrző bizottságnak Is tudnia kell, mit tett a szövetkezet vezető szerve a helyzet rendbehozására, s nyomon kell követnie, hogyan váltják valóra az intézkedéseiket. Ez az a terület, ahol az ellenőrző bizottságoknak nagyobb segítséget kellene kapniuk a járási ellenőrző szervektől, és a járási mezőgazdasági igazgatóságtól. Az ellenőrzés feladata a rend és a törvényesség biztosítása. Természetes tehát, hogy a pelsőci efsz ellenőrző bizottságának tagjai havonta egyszer, de olykor többször is a helyszínen találkoznak Musinizky Elemérrel, a pieiiveci szövetkezet főtervezőjével, aki egyben az efsz jogásza és a kárbizottság elnöke, s vele is megvitatják az efsz problémáit. Ez a magyarázata annak, hogy az ellenőrzéseik mindig
