Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-14 / 2. szám
1978. Január 14. SZABAD FÖLDMŰVES A munkabalesetek előfordulása és megelőzése Népgazdasági szempontbál fontos a munkahelyi balesetek előfordulásának csökkentése a mezőgazdaságban. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az utóbbi években a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben a munkabalesetek számarányában lényeges javulás nem következett be. Ezért szükségesnek tartjuk rendszeresen foglalkozni a balesetek okaival. A szerzett tapasztalatok alapján rámutathatunk a megelőzés módjára és lehetőségeire. A legutóbbi ellenőrzések során, illetve a súlyos és halálos kimenetelű munkabalesetek kivizsgálásakor kiderült, hogy a balesetek túlnyomó része a mezőgazdaságban a nyári és az őszi csúcsmunkák idején adódik. A balesetek előforduásában kb. egyenlő arányban hibásak a károsultak, illetve a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói. A balesetek előfordulásának a gyakoriságában és kimenetelében fontos szerepet játszik a kedvezőtlen korösszetétel, a dolgozók szakképzettsége, valamint a gépek és berendezések műszaki állapota, de a munkaszervezés is. Az egyes munkaszakaszok közül kimagaslik az állattenyésztés, a szállítás és a közlekedés, a gépi eszközök kezelése, a karbantartás és az építkezési munkálatok. Az utóbbi évben lényegesen emelkedett a vegyszerek egyre elterjedtebb használatából kifolyólag a mérgezések és a foglalkozásból eredő betegségek előfordulási aránya. Szükséges hangsúlyozni, hogy a munkabalesetek előfordulásának legfőbb oka sok esetben a munkabiztonsági előírások hiányos ismerete, de néha a nem megfelelő munkafeltételek is előidézhetik. Sajnos, ebből a szempontból hátrányos helyzetben vannak azok a magyar anyanyelvű dolgozók, akik nem ismerik tökéletesen a szlovák szakkifejezéseket és így nem értik meg pontosan a szlovák nyelven megjelenő munkabiztonsági előírásokat, valamint a gépek, berendezések használati utasításait. A balesetek megelőzése szempontjából további fontos követelmény, hogy a mezőgazdasági üzemek a dolgozókat szakképzettségüknek, egészségi állapotuknak és koruknak megfelelő munka végzésével bízzák meg. A belépési és ismétlődő egészségügyi kivizsgálásoknak, azok megkövetelésének és szükségességének sok üzemben nem tulajdonítanak kellő figyelmet. Ez gyakran tragikus kimenetelű baleseteket, mérgezéseket okoz, s ilyenkor ezért a hanyagságért és felelőtlenségért az üzemek bírságot fizetnek. Az üzemek hibájából létrejött súlyos és halálos kimenetelű balesetek közvetlenül hatnak a dolgozók munkaerkölcsére, s így közvetve a termelési feladatok teljesítésére is. A balesetek gyakori oka nemcsak a közutakon, járművezetés közben, hanem a munkahelyeken is az ittas állapot. Az ittas személy a gépek kezelésekor nemcsak saját testi épségét, hanem a többi, közelében tartózkodó személyekét is veszélyezteti. A biztonsági előírások megkövetelik, hogy az üzemek vezető dolgozói a megelőzés céljából detekciós vizsgálatokat végezzenek a munkahelyeken az alko holfogyasztás megállapítására. A munkaerőhiány és a megfelelő gépesítési fejlettség hiánya következ-Ezen a traktoron hiányzik a védőkorlát, amely megóvja a hátul ülő személyeket a kieséstől. V tében a vezető dolgozók alkalmi munkások és segéderők bevonásával igyekeznek biztosítani a termelési feladatok teljesítését. Több esetben elhanyagolják azt a követelményt, hogy megismertessék őket a munkabiztonsági előírásokkal, a fiatalkorúak esetében nem gondoskodnak arról, hogy felnőtt személyek kellő felügyeletet gyakoroljanak fölöttük, s ígv hozzájárulnak további felesleges munkabalesetek előidézéséhez. Kiindulva a felsorolt tényekből, megállapíthatjuk, hogy fontos szerepe van az oktató munkának — a dolgozókat a munkabiztonsági előírásokkal meg kell ismertetni és ki kell oktatni a szükséges munkafeltételekre. Az üzemek felelőssége lényegében a vezető dolgozókra hárul, akik munkakö rük és beosztásuk terjedelmében az irányítás összes szakaszán felelősek a biztonságos munkavégzésért. Ezzel szorosan összefügg, hogy rendszeresen ellenőrzik és megkövetelik a munkabiztonsági előírások betartását. Szocialista társadalmunkban a dolgozók biztonságáról való gondoskodás kötelességét törvények’és munkabiztonsági előírások rögzítik. A szükséges munkafeltételek megteremtését a gyakorlatban egyrészt a vezető dolgozók, másrészt az állami munkabiztonsági szakfelügyelet, illetve társadalmi felügyeletet végző szakszervezeti mozgalom, az efsz-ekben a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének munkabiztonsági bizottságai végzik. Nagy jelentőséggel bír a dolgozók aktív részvétele a munkabalesetek megelőzésében. Szükséges kiemelni az előírt védőeszközök juttatását és használatát, a gépek és berendezések rendszeres karbantartását és javítását, valamint nem utolsó sorban az óvatosságot a munkavégzés közben. A felsorolt problémák megoldása, a dolgozók egészségének és biztonságának a védelme mindannyiunk érdeke. A dolgozók egészségvédelméről és biztonságáról való gondoskodás szakaszán elért eredmények szocialista társadalmunk fejlettségének fokmérőjét képezik. Or. Kecskeméti István Riport a riporterről — HUSZONÖT ÉV A SZABAD FÖLDMŰVESNÉL — 'X 'ШтШШ áÄl- '% A betonkeverő ékszíj áttételét nem takarja védőburok a Dlhá Ves-i (hosszúszói) Aranykalász Efszben (rožňavai járás). A falvakat, szövetkezeteket Járva, lapunk olvasói elég gyakran felteszik a kérdést: „Mi van Kovács Pistával?... Hogy él Pista bácsi?...“ N. KOVÁCS ISTVÁNRÓL, lapunk osztályvezető-helyetteséről van szó, akit sokan ismernek falvatnkon, írásain keresztül, s személyesen is. A napokban ünnepelte újságírói pályafutásának negyedszázados jubileumát a Szabad Földművesnél. E ritka évforduló kapcsán fiatal kollégaként fordultam a tapasztalt újságíróhoz, azzal a kéréssel, mondjon el egyet s mást az életéről, pályakezdéséről, valljon önmagáról, az újságírói felelősségről és elkötelezettségről. — Hogyan kezdődött? — Mozit avattak falumban, a mátyusfőldi Trsticén (Nádszeg), s az Oj Szón keresztül fejeztem ki a lakosság köszönetnyilvánítását. S az írás öröme rabul ejtett. Utána napilapunk rendszeres tudósítójává, külső munkatársává váltam. Szőke Lőrinc, és Bátky László buzdító szavait, jótanácsait megfogadva, hosszabb lélegzetű írásokkal (tanulmány, elbeszélés, stb.) kopogtattam be Időnként az Oj Szó szerkesztőségébe. S e napilapban jelentek meg azok az írásaim Is, amelyeket tanítóskodásom idején, majd a CSEMADOK Központi Bizottsága kulturális ügyosztályán dolgozva vetettem papírra. írásaimra egyre jobban felfigyeltek, s így kerültem az 1953-as év legelején a Szabad Földműveshez, ahová hívtak. — S nem bánta meg? — Nem bizonyt Nagyon jó munkaközösségbe „csöppentem bele“. A nemrég elhunyt Mikfa Jani bácsi és Szabó Béla voltak tanítómestereim, akiktől elsajátítottam az újságírás fortélyait, mesterfogásait, s akik átsegítettek a kezdeti nehézségeken, bukta-A Jednota 93-996 számú Nové Zámky-i (érsekújvári) pékségét kitűnő kenyeréről nemcsak a város, de a messzi környék is jól ismeri. A pékség vezetője Emészt László örömmel újságolta, hogy évi tervüket már december 10-én túlteljesítették: évi tervük kétmillió korona. A szövetkezeti pékségben összesen heten dolgoznak: Emészt László vezető, Pethes László részlegvezető, Kezes Pál és Szabó László péksegédek, Erneszt Lászlóné, Pethes Lászlóné és Váró Dániel segédmunkások. A kis közösség szocialista felajánlása is nagyon szép, hiszen a NOSZF 60 évfordulója, а IX. Szakszervezett Kongresszus és а III. Szövetkezeti Kongresszus tiszteletére 90 ezer korona többlettermelést ajánlottak fel, amelyet december 31-ig 37 ezer koronával, vagyis több mint negyven százalékkal túlszárnyaltak. Ezenkívül a környezet és a munkahely szépítésére 216 órát ajánlottak fel, amit még novemberben teljesítettek. A pékség kenyerét Érsekújvárott a következő üzletekbe szállítják: Jednota. Obchodný dom, Rolnícke prebytky, továbbá a Bašťa borozó, valamint az Agrostav, a Gépállomás és Mäsokombinát büféibe. Šuranyba pedig a Hydinárska predajňa, a Jednota és a Hotel (A szerző felv.) ■■■явяаяяававааяяввааяааяяяпвяяввяаввавяяаяяяяяивявяпяиаявяяаавваааяааяяваааавявяаяааяая Megérdemlik a dicséretet Luník büféibe. A kenyerek két- és há- Jednota üzlet mellett, ott mindig nagy romkilósak. tömeg várja a „Jednota“ pékségből a Akárhányszor elmegyek a mezőgaz- kenyeret. Megkérdeztem már többször dasági terményfeleslegeket árusító az ott álló asszonyoktól és férfiaktól, A kiváló kenyeret sütő pékség dolgozói — balról jobbra — Kezes Pál, Szabó László, Emészt László, Vara Dániel, Pethes László és Pethes Lászlóné. (Emészt György felvétele) hogy érdemes-e itt órák hosszat várni? Mindig azt felelték: „Kérem, ha az ember igazán jóízű kenyeret akar enni, akkor az a Jednota szövetkezeti pékség kenyere“. A pékség vezetőjétől, Erneszt Lászlótól érdeklődtem, hogy mi a titka a Jó kenyerüknek? Szerényen válaszolt — a csehszlovákiai normának megfelelő technológiai eljárást pontosan betartjuk; a liszt szitálásától kezdve egészen a kenyerek kiszedéséig. Szövetkezeti pékségünket liszttel a surányi malom látja el. Itt ki kell emelni a malom szakvezetését és az ottani gondos őrlést. Nagy gondot fordítanak arra, hogy lisztjük állandóan jó minőségű legyen, ez pedig biztosítékot ad nekünk arra, hogy jő kenyeret készíthetünk. A pékségben a szervezés és a munkafegyelem szilárd, szinte percről percre betartják a szigorú munkabeosztást. Két műszakban dolgoznak: az I. műszak 3,30-tól 12-ig, а II. pedig 12 órától 20,30-ig dolgozik. A héttagú kollektíva szelleme nagyon jó. Mindegyik szereti a szakmáját és öröme telik abban, hogy nemcsak a város és Šurany lakossága, hanem a messzi vidék is dicséri kenyerüket. Dr. Hofer Lajos tókon. Igényességet, felelősségérzetet, az újságírás iránti mély elkötelezettséget tanultam tőlük. Nagyra becsülöm ezt az önzetlen segítséget, amiért ezúton is köszönet, s hála. Ha újra születnék, ezt a pályát választanám ismét, amely rögös is, síkos is. Ahányszor tollat veszek a kezembe, az a gondolat vezérel, hogy a nehéznek tűnő probléma könnyebben megoldható, a nehézség hamarabb leküzdhető, ha megfelelő nyilvánosságot kap. Sőt, eredményeinket hatványozhatjuk még, ha az írott szó erejének tudatában cselekszünk. — Munkaideje? — Papíron nyolc óra. De ritkán tartom be. Ennél Jóval többet töltök a szerkesztőségben. Ugyanis az esti órák a legmegfelelőbbek a komoly alkotómunkára. — S mindez nem tárasztó? Ogy értem, az utazgatás ás a belső szerkesztőségi munka. — Pályám kezdetén az volt. Az idő tájt szolgálati kocsi híján vonattal, busszal jártuk az országot, s mit tehettünk mást, mint Móricz Zsigmond is tette — gyalogoltunk. A mezőgazdaság szocialista átépítése időszakában heteken át a falvakon tartózkodtunk, szóval is, írásainkon keresztül is segítettük a szövetkezeti eszme győzelemre vitelét. A közös gazdaságok mai eredményei bizonyítják: megérte. A sok-sok küzdelem gyümölcse beérett. — Pártmunka, társadalmi munka? — Kommunista vagyok, 1951 óta. Mindkettőből kijut bőven. A szerkesztőségben a pártcsoportvezető! tisztet töltöm be, s a haza védelmét önkéntesen szolgálom. — Nyíltságáról, őszinteségéről közismert. — Ez így igaz. Szókimondó vagyok.1 Bár ez néha visszatetszést szül, de a kommunista nem lehet gerinctelen, megalkuvó...! Vállalnia kell a népszerűtlen feladatok teljesítését is, hogy a sokak problémája minél előbb megoldódjék, s a pellengérezett hibák, fogyatékosságok meg ne ismétlődjenek, elkerülhetők legyenek. Ami meg az őszinteséget illeti? Kommunista apám, s drága jó anyám nevelt erre... Élettapasztalatom viszont az, hogy a túlzott őszinteség bumerángként viszszaüt. önmagáról ritkán, s keveset beszél Pista bácsi. Az újságírásban az igényességet, az írással járó felelősségérzetet, s a dolgok, helyzetek, esetek olyan megítélését tartja — többek között — helyénvalónak, hogy azok közérdeklődésre tarthassanak számat. Múltjáról röviden annyit: földmunkás szülők sarja. Fiatal korában a sors hányta-vetette: volt szolgalegény, napszámos, summás (időszaki munkás a nagybirtokokon), részesarató, majd nyomdai kifutó és főiskolai hallgató Budapesten... Ma Bratislava egyik legkorszerűbb lakótelepén él családjával. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri, és a Kiváló Munkáért állami kitüntetés, továbbá a 30 év a nép szolgálatában érdemérem tulajdonosa. Sokéves érdemdús munkájának társadalmi elismerése mellett szól mindez. — Sosem hajtom teljesen elégedetten álomra a fejem, mert úgy érzem, még keveset tettem. Vallom: az önelégültség az ember szellemi fejlődésének hátramozdftöja. A fiatalokba is ezt a tudatot szeretném átplántálni... Szerkesztőségünk munkaközössége N. Kovács István elvtűrsnak, kollégának, újságírónak friss erőt, jő egészséget, termékeny alkotókészséget kivin további újságíró-tevékenységéhez, s örömteljes családi életet (Calba) \ *
