Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-25 / 12. szám

1978. március 25. SZABAD FÖLDMŰVES Az emberről való gondoskodás A szövetkezetekben többféle bizott­ság tevékenykedik. A szövetkezeti de­mokrácia alapelveinek megfelelően ezeknek a bizottságoknak az egyik föfeladata az emberről való gondos­kodás. a dolgozók biztonságos mun­kafeltételeinek megteremtése. Ezek fontos társadalmi feladatok, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tagság művelődéséhez, látókörének bővítésé­hez és a munkabiztonság alapjainak Dunai Mária, a személyzeti osztály vezetője a dolgozókról való gondos­kodás tervét ismerteti. megismeréséhez. A szövetkezetek többségében az irányítók nagy gondot fordítanak a bizottságok tevékenysé­gére. Sajnos, vannak olyan mezőgaz­dasági üzemek is, ahol Csáki szalmája a szociális és kulturális alap. A jurovái (dercsikai) Barátság Efsz-ben az egyes bizottságok igye­keznek sokoldalú tevékenységet ki­fejteni, hogy ezáltal hűen teljesítsék feladataikat. A szociális és kulturális alapból a szövetkezet tavaly például 84 ezer koronát fordított szakkönyvek és újságok vásárlására. A dolgozók üdültetésére 239 ezer koronát fizet­tek ki. De nem feledkeztek meg a nyugdíjasokról sem; mintegy 100 ezer koronával egészítették ki az alacsony nyugdíj-járadékokat. A tömegszerve­zetek tevékenységének elősegítéséhez több mint 80 ezer koronával járultak huzzá. Gyermeküdültetésre tavaly 90 iskolaköteles gyereket küldtek. Vannak kedvezőtlen jelenségek is. Ez különösen az állami szociális alapra kifizetett összegnél mutatko­zott meg. A megbetegedések aránya elég magas volt, 4,16 százalék. Örven­detes viszont, hogy a munkabalese­tekből származó betegségek száma csökkent és a kifizetett összegnek mintegy fél százalékát teszi ki. A Csallóköz szívében levő társult szövetkezetben nagy gondot fordíta­nak a munkabiztonságra. Ezen a téren a legjobbak közé tartoznak. A bizott­ság elnöke, ABRAHAM DEZSŐ, a szö­vetkezet egyik legrégebbi tagja, aki előbb Jurován traktorosként, aztán gépesítőként tevékenykedett, most pe­dig gépkocsivezető. A nagy tapaszta­lattal rendelkező szakember társával együtt azon fáradozik, hogy a gépek kezelői ne kövessenek el olyan hibá­kat, ami által munkabaleset történ­het. Rendszeresen szerveznek előadá­sokat; széleskörűen foglalkoznak a­­zokkal a kérdésekkel, amelyek biz­tonságosabbá teszik a tagok munká­ját. Az Idei elképzelések szerint szintén sokoldalúan gondoskodnak a dolgo­zók szociális és kulturális Igényeinek kielégítéséről. Egy csoport mór részt vett tanulmányi kiránduláson; a lip­csei vásáron voltak. Ezt követően Bu­dapestre látogatnak, és 40-en megte­kintik az árumintavásáron a mező­­gazdasági gépeket és berendezéseket. A nyár folyamán egy-egý csoport el­látogat a Magas-Tátrába, Magyaror­szágra és a Szovjetunióba, ütvén gyermek részére terveznek nyári üdü­lést. A szövetkezeti dolgozók gyer­mekei részére szervezett üdültetéssel még mindig vannak bizonyos gondok. Esetenként a szülők egy-két nappal az indulás előtt jelentik be, hogy a gyermekük nem vehet részt az üdülé­sen. így aztán az utolsó pillanatban kell a szervezőknek kapkodniuk, hogy I a bejelentett létszámot biztosítani tudják. A közösen látogatott színházi és egyéb akciókon való részvétel rendszerint bonyodalmakat okoz. A jövőben a belépőjegyeket elsősorban a szocialista brigádvezetők kapják és a kollektívák tagjai közösen vesznek részt az egyes fellépéseken. Általános jelenség, hogy kevés be­teget küldenek a szövetkezetekből gyógykezelésre. Hasonló a helyzet a Barátság szövetkezetben is. A közel 900 tagból a (nyugdíjasukat is bele­értve) tavaly miűdössze 8-an voltak gyógykezelésen. Ez bizony kevés, és ezen a téren a lehetőségeket jobban ki kellene használni. Az emberről való sokoldalú gondos­kodás jegyében tavaly megalakult a szövetkezetben a polgári ügyek bizott­sága. A bizottság feladata meghitteb­bé tenni a szövetkezeti dolgozók csa­ládi és egyéb ünnepségeit. A mező­­gazdasági üzemekben ők tartják nyil­ván a dolgozók jubileumi évfordulóit, szervezik a névadó ünnepélyeket. Abrahám Dezső a munkabiztonságról számol be. Foto: —tt— ezüst- és aranylakodalmakat, s a pol­gári temetést. Az ajándék, a megem­lékezés mindig jó hatással van a dol­gozókra, ezáltal érzik, hogy egy olyan kollektívához tartoznak, amely örö­mükben, bánatukban gondol rájuk. • • • Az emberről való sokoldalú gon­doskodás nemes eszméje egyre jobban terebélyesedik. Ha visszatekintünk az 50-es, 60-as évekre, bátran állíthat­juk, hogy óriási lépést tettünk előbb­re. Persze sok még a tennivaló. A kul­turális és szociális alapok felhaszná­lása lehetne átgondoltabb, s még job­ban szolgálhatná a dolgozók érdekeit, különösen a megromlott egészségi állapotú dolgozók gyógyítását. TÓTH DEZSŐ Köznap délután. Most főttek kt a munkahelyekről a dolgozók, Iskolából a tanulók. A buszmegálló és környéke — a losonci (luóeneci) templomnál és az Orava étterem előtt — egyszeriben megtelik közön­séggel. Tavaszias az tdó, melegít már a napsugár, mtndenkt igyekszik gyor­san hazafutni, a Pionír-berki város­részbe, vagy a környezó falvakba. Néhány perc múlva megérkezik a menetrendszerű busz, s megbolydul az addig ácsorgó, beszélgető tömeg. Mindenki egyszerre akar felfutni. Fé­lelmetes tülekedés, lökdösés kezdő­dik. Sietnek, nyomják, gyötrik egy­mást, hogy néhány centiméterrel kö­zelebb fussanak az ajtóhoz. A sofőr — mt mást tehet? — egykedvűen ül a volánnál és tépi, adogatja a jegyeket. Közben egy kisgyermek kétségbeesett hangja hallatszik: „Апуй-й-й.... hol TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Szépülő élet- és munkakörnyezet Az SZLKP komárnól városi bizott­sága, a városi nemzeti bizottság és a Nemzeti Front városi bizottsága kö­zös felhívással fordult Komárno válla­lataihoz, üzemeihez, intézményeihez — a Februári Győzelem 30. évfordu­lója jegyében —, hogy kapcsolódja­nak be a városfejlesztést és környe­­zetszépítési munkába, a választási programterv sikeres teljesítése érde­kében. A felhívásra 7960 egyén és 175 munkaközösség válaszolt. A jubileumi munkafelajánlások, illetve 1038 659 óra társadalmi munka értéke közel 30 millió korona. Természetesen a mezőgazdasági üzemek, vállalatok dolgozói is kive­szik részüket ebből a hazafias mun­kából. • Például az AGROSTROJ komárnól üzemek, vállalatok dolgozói is kive­­nok, valamint a közlekedési gyermek­­játszótér építéséhez 350 óra társadal­mi munkával járulnak hozzá. Ezenkí­vül védnökséget vállaltak egy óvoda felett, ahol 120 óra társadalmi mun­kát végeznek. S félezer órát tesz ki az a társadalmi munka, amit az üzem környékének rendbehozása, csinosítá­sa érdekében elvégeznek: # A Ďúlov Dvor-i (Gyulamajori) Állami Gazdaság dolgozói vállalták, hogy az óvodások életét teszik kelle­mesebbé: játék-, valamint tornaszere­ket készítenek húszezer korona érték­ben. A település dolgozói 1600 óra társadalmi munkát végeznek a kör­nyezetszépítés érdekében. ф A Komárnól Járási Mezőgazdasá­gi Igazgatóság dolgozói másfélezer óra társadalmi munkára kötelezték magukat. ф A Komárnól Állami Gazdaság dolgozói nemrég kaptak új irodahá­zat. Ennek környéke sivár. Elhatároz­ták, hogy a Februári Győzelem 30. év­fordulójának tiszteletére háromezer óra társadalmi munkát végeznek, környezetszépítés címén. További 210 órát meg az új kultúrház építésénél dolgoznak le. Reméljük, nemcsak vállalták e nagy értékű, s nagyra becsülendő kötele­zettségeket, hanem valóra is váltják azokat. Kolozsi Ernő, Komárno n lutko András mérnök, a micha­­" lovcei járási pártbizottság me­zőgazdasági titkára részletesen ismer­tette azokat a szervezési-műszaki in­tézkedéseket, amelyek elősegíthetik az idei éves termelési terv maradék­talan teljesítését. A tavaszi munkálatok idejében tör­ténő, sikeres elvégzéséhez egyik fő előfeltétel: az elegendő üzemképes gép és gépi felszerelés. A szóban levő járásban nem is annyira a gépek üzemképessé tétele okozta a legna­gyobb gondot (a SEX típusú vetőgé­pek javítása volt körülményes a pót­alkatrészhiány miatt], hanem a vető­magbeszerzés. Erről Bencsi János mérnök, a járást mezőgazdaísági igazgatóság főagronó­­musa a következőket mondotta: — Nagy figyelmet fordítanak járá­sunkban a jó minőségű vetőmag meg­szerzésére. Amint a járásba érkezik, laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a vetőmagot, függetlenül attól, milyen ajánlólevelet mellékeltek hozzá. Ez vetőterület 60 százalékába korai és többletmunka, de megéri. Az utóbbi félkorai, 30 százalékába később érő két évben már — épp ennek köszön- fajtákat vetnek. Az ilyen összetétel betően — nem került rossz vetőmag mutatkozik a legésszerűbbnek. Saj­­a földbe. nos, a vetőmagbeszerzés problémás, A járásban az idén 3930 hektárba nehézségekbe ütközik, került, illetve kerül tavaszi árpa, még- Persze az őszi vetések ápolásáról Híradás Kelet-Szlovákiából pedig Rapid, Triumf, Favorit és Ame­tyst fajta. A takarmányalap javítása céljából összesen 4900 hektárba vet­nek lucernát és lóherét, ebből 3000 hektárnyit tavaszi alávetéssel. Ugyancsak sor kerül a központi alapokból érkező cukorrépa-vetőmag felülvizsgálatára. Ez érthető, hiszen az idén összesen már 2650 hektárnyi területen termesztenek cukorrépát. Kukoricát az idén 7375 hektárnyi területre vetnek; vetőmagot a déli já­rásokból kapnak. A tervek szerint • sem feledkeztek meg: 9000 hektáron végezték el a nitratálást. Befejezték a gyümölcsösök téli permetezését. Szor­galmasan fáradoznak a belvizek leve­zetésén. Készítik a melegágyakat, il­letve pikíroznak. A tavaszi munkák terve szerint a tavaszi árpát március vécéig a cukor­répavetést április végéig feltétlenül befejezik a járás valamennyi mező­­gazdasági üzemében. (illés). vagy ...? Várjál... Г Szívhez ér a gyermeki felkiáltás. „Gyere, kisfiam, gyere... I Engedje azt a gyereketI Nem veszt észre, hogy majdnem agyontapossa?/ Micsoda ér­­tetlenek az emberek?!..." — hang­zik a kérdés és csípős megjegyzés. Tülekedünk, tülekedünk...?! Időközben a megállóba befut egy másik, azonos irányú busz is. Néhá­nyon rögtön hátra is mennek, a több­ség azonban folytatja a pankrációt, Ha kicsit képlékenyebb anyagból, vagy gumiból készült volna a jármű, már régen kidomborodna az oldala, olyan terhes, annyian vannak oda­bent. — Menjünk beljebb, kérem, mt is szeretnénk felszállni — szól egy ba­juszos, kalapos falust bácsi az alsó lépcsőről. A fentlevők erre Igyekez­nek egy kicsit összébbhúzódni. Végre elindul a busz. A megálló ki­ürül, mindenki felfért. Ahogy azonban a kanyarban fordul a jármű, rögtön látni, hogy közvetlen a nyomában ha­lad a másik is, amelyben kényelme­sen ülnek az emberek. Érthető ez, hi­szen akinek sürgős az útja, az fel­szállt az első járműre. Inkább leta­­postatja a cipőjét, elveszt néhány ka­bátgombot, szerez egypár oldalbavá­­gást, egy kis vesebántalmat, de egy fél perccel előbb lesz otthon. A kérdés csupán az: megéri ez egy­általán? ... Kulturáltabban is lehetne, nemde...?! (ki) Nemrégiben nagy volt a sürgés­forgás a Dunajská Streda-i (dunaszer­­dahelyi) Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskolában. Az iskola pártszerveze­te a SZISZ-szervezettel közösen ren­dezett járási vetélkedőt, a járás kö­zépiskoláinak részvételével. A Győzelmes Február 30. évfordu­lója tiszteletére rendezett versenybe 11 csapat nevezett be. Az elődöntő és a döntő három fordulóból állt. A világifjúsági induló elhangzása után Schick Károly igazgatóhe­lyettes méltatta a neves történelmi évfordulót, s köszöntötte a verseny­zőket. P 1 a v у Dezső, az SZLKP já­rási bizottsága ideológiai osztályának dolgozója ismertette a játékszabályo­kat. A csapatok kisebb-nagyobb si­kerrel be is tartották e szabályokat. Nagy küzdelem után a Dunaszerda­­helyi Egészségügyi Középiskola csa­pata került az élre. A vendéglátók a második, a dunaszerdahelyi szlovák gimnázium csapata pedig a harmadik helyezést érte el. A háromtagú zsűri, Simon Bélá­val, a járási pártbizottság dolgozójá­val az élen, jó munkát végzett. A járási vetélkedő valamennyi részt­vevő csapatának Dakó Sándor, a szakszervezet iskolai bizottságának elnöke adta át a jutalmakat. Köszönet Molnár Ferenc tanárnak, az isko­lai pártszervezet elnökének, a vetél-KÖVETÉSRE ÉS ELISMERÉSRE MÉLTÓ Járási vetélkedő kedő főrendezőjének, az iskola igaz­gatóságának, hogy mindent elkövet­tek a nemes eszmei versengés magas színvonala, s lebonyolítása érdeké­ben. Köszönet a versengés valameny­­nyi résztvevő csapatának a verseny iránt tanúsított érdeklődésért, ■ be­kapcsolódásért. Ez a vetélkedő csupán egy része annak a rendezvénysorozatnak, a­­mellyel a mezőgazdasági középiskola diáksága és tanárai a 30 évvel ez­előtti forradalmi napokra emlékez­nek. Az iskola igazgatóságának, kom­munistáinak és szervezett ifjúságának érdeme: kitört saját keretei közül. Példás és követésre méltó kezdemé­nyezés volt ez, ami társadalmi szem­pontból is figyelemre és elismerésre méltó. KOVÁCS RITA, a mezőgazdasági középiskola tanulója Honnan származnak? Hazánkban mintegy háromszázezer, ebből Szlovákiában mintegy kétszáz­ezer cigány származású lakos él, akiknek 41 százaléka 15 évesnél fiatalabb. Mindezt az Oj SZŐ 1977/90. számában közöltek alapján tudjuk. De az már kevésbé ismert, honnan is származnak a cigányok? A nemzetközi cigánykutatást lényegében összefogó, 1888-ban alapított londoni Gypsy Lore Society és más lelkes cigánykutatók — mindenekelőtt Jan Kochanowski — nyelvészeti emlékek alapján feltételezik, hogy mielőtt a cigányság nyugati irányú vándorútjára indult volna, valahol Észak-India területén egységes népként élt, önálló állama volt, s állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkozott. Európába csak a XIV. században, laza össze­­tartozású népként érkezett. A cigányok hosszú vándorútja az időszámításunk utáni első évezred má­sodik felében kezdődött és néhány évszázadon át tartott. Hosszabb ideig tartózkodtak Perzsia, Törökország, Görögország és később a román fejede­lemség területén. A malabári indiaiakkal —• bizonyítottan — nyelvrokon­ságban levő cigányok, valószínűleg akkor érkeztek hazánk területére Is, amikor Zsigmond német-római császártól letelepedési engedélyt, úgyneve­zett menlevelet kaptak. Különben a cigányokról — zenéjük kapcsán — a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc és élettársa, Caroline De Sayn — Wittgen­stein hercegnő is írt közös könyvet, amely 1859-ben jelent meg Párizsban, francia nyelven. Ez azonban már csak érdekesség. Köztudottabb viszont az a tény, hogy az évszázadok óta köztünk élő ci­gányság többsége igyekszik megtalálni helyét társadalmunkban. Szocialista államunk ebben az igyekezetükben minden tőle telhető anyagi és erkölcsi támogatást megad számukra. Például azokat, akiknek az életmódja még el­tér a lakosság többi részének életmódjától, nemzeti bizottságaink — az 1970-, 1972- ás 1975-ben kibocsátott kormányhatározatok alapján — sajátos szociális gondoskodásban részesítik. Figyelemmel kísérik életüket, viselkedésüket, a munkához való viszonyút kat, s rendszeresen látogatják őket. Segítséget nyújtanak különböző problé­máik megoldásához — többek között az 1974-es és az 1975-ös években hat­ezer lakást utaltak ki cigány családok számára —, a gyerekek részére kul­turális, egészségügyi, stb. előadásokat, tanfolyamokat tartanak. Cigány honpolgárainkkal való fokozottabb törődés eredménye egyebek között az is, hogy ma már gyermekeiknek egynegyede jár óvodába, és meg­közelítően ennyi fejezte be eredményesen az általános iskolát. Természetesen ezekkel az eredményekkel korántsem lehetünk elégedet­tek. Még nagyobb odaadással, okos, türelmes szóval kell hatnunk rájuk, gondoskodnunk róluk ezután is. Nevelnünk kell őket — főleg a fiatalabb korosztályokat —, hogy mindannyian bekapcsolódjanak a társadalmi életbe, a fejlett szocialista társadalom építésébe. ' KANIZSA ISTVÁN A jóbírü Trhové Myto-i I vásár úti J népi zenekar Foto: (kovács) 1

Next

/
Thumbnails
Contents